Dunántúli Napló, 1973. május (30. évfolyam, 109-138. szám)

1973-05-10 / 117. szám

1973. május 10. DUNANTOLI NAPLÓ 5 Béke­nagygvűlések Baranyában A győzelem napjával — má­jus 9-ével - kezdődött béke és barátsági hónap első béke- nagygyűléseire tegnap került sor Baranyában.­Egyházasharasztiban, a köz­ség új művelődési házában dr. Pilaszanovich Imréné, a Haza­fias Népfront Baranya megyei Bizottságának alelnöke mondott ünnepi beszédet. A nagygyű­lés után Borgyán Sándorné ta­nácselnök adta át az egymillió- kétszázezer forintos költséggel épült új. modern művelődési lé­tesítményt. Szászvárra, a Bányászklubba Klepah Ottmár, a Mecseki Szénbányák KlSZ-bizottságá- nak titkára látogatott, és mon­dott ünnepi beszédet. Szólt a nemzetközi politikai életben napjainkban egyre fokozódó béketörekvésekről, a béke meg­teremtése és megtartása ér­dekében folytatott tevékenység eredményeiről, és méltatta a győzelem napját, mint Európa népei történelmének fontos év­fordulóját. A megemlékezés után a szászvári úttörőzenekar adott színvonalas műsort. Nagygyűlés volt Szentlőrin- cen is. A nagyközség KISZ- szervezeteinek fiataljai a kul- túrházban gyűltek össze, ahol Bánfai József, a Hazafias Nép­front Baranya megyei Bizottsá­ga munkatársa mondott ünne­pi beszédet. Huszonöt éve államosították az iskolákat Jubileumi ünnepség ez idei pedagógusnapon 25 évvel ezelőtt államosítot­tak az iskolákat. Ebből az al­kalomból az idei pedagógus­napon, június 2-án összevont megyei ünnepségen - emlékez­nek meg Pécsett, a Kamara­színházban az államosítás hu­szonötödik évfordulójáról. A szokásos pedagógusnapi kitün­tetéseken kívül kormánykitünte­téseket, emléklapot, oklevelet adnak át azon pedagógusok­nak, akik az államosításban ak-i tívan és hathatósan részt vet­tek. Megyénkben ezeknek a nevelőknek a száma több mint százötven. Ezt követően a Ma­gyar Pedagógiai Társaság ne­veléstörténeti felolvasóülést tart, felvázolva az államosítás, az iskolapolitika változásának és fejlődésének történelmét. Tíz év alatt megduplázódott a termelés Tovább hódít a „kor fémé" Dr. Szekér Gyula tá ékoztatója az alumíniumipar központi fejlesztési programjának végrehajtásáról (Kiküldött munkatársunk jelenti.) Az NSZK és Svédország mö­gött Magyarország áll a harma­dik helyen az egy lakosra jutó alumíniumfelhasználás terén, és ez azt jelenti, hogy hazánk a világ egyik legjelentősebb alu­mínium-hatalmává lépett elő. Az alumínium rendkívül fontos sze­repet tölt be a népgazdaság egészének fejlődése szempont­jából is, külkereskedelmi mérle­günkben ugyanis egyre nőnek azok a számok, melyek a tim­földből, illetve alumíniumból származó bevételeink alakulá­sát mutatják. Nincs még egy ásványi anyag, melyből ilyen mennyiséggel rendelkeznénk, s olyan se sok van, melyre jobban illik a jelző: a kor férne — ért­hető tehát az a megkülönböz­tetett figyelem, mellyel a kor­mány az 1970-ben megfogalma­zott központi alumíniumipari fej­lesztési program megvalósítását követi. Dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter tegnap a Parlament­ben fogadta a magyar sajtó munkatársait, hogy sajtótájékoz­tató keretében ismertesse az ed­dig elért eredményeket. A saj­tótájékoztatón jelen volt dr. Vár- konyi Péter államtitkár, a Mi­nisztertanács Tájékoztatási Hi­vatalának elnöke is. Dr. Szekér Gyula előadása bevezető részé­ben elmondta, hogy a kormány az 1971—85 közötti időben 21 —22 milliárd forintot kíván az iparág fejlesztésére fordítani. A központi fejlesztési program megvalósítása szempontjából döntő tényező a magyar—szov­jet timföld-alumínium egyez­mény, melyet a két kormány kép­viselői 1962-ben írtak alá, s amely lehetővé teszi, hogy nyers- anyagkincsünkkel arányos meny- ■nyiségű alumíniummal rendel­kezzünk. Hazánkra az elmúlt tíz évben az egyezményből faka­dóan kettős feladat hárult. Egy­részt a timföldszállítási kötele­zettségeink teljesítése érdeké­ben új bauxitbányákat nyitot­tunk, bővítettük az ajkai és az almásfüzítői timföldgyárakat, másrészt gondoskodni kellett a Szovjetunióból érkező nagy- mennyiségű alumíniumfém hasz­nosításáról. Tíz év alatt kialakult a ma­gyar alumíniumipar hatalmas szervezete, mely a bauxitbányá­szattól a félkészáruk előállítá­sáig egyetlen monumentális vállalkozásba tömöríti az érde­kelt vállalatokat. A Magyar Alu­míniumipari Tröszthöz két bau­xitbányavállalat, 3 timföldgyár, 2 alumíniumkohó, 2 könnyűfém­mű és egy árutermelő vállalat tartozik, s további harminc vál­lalat vesz részt az alumínium feldolgozásában. A magyar— szovjet egyezmény létrejötte óta — tehát tíz év alatt —, timföld­termelésünk megkétszereződött, alumíniumfélgyártmány-termelé- sünk pedig csaknem két és fél­szeresére emelkedett. Mindez lehetővé tette, hogy az egy sze­mélyre jutó alumíniumfogyasrtás terén felzárkózzunk a legfejlet­A gör'-rön"! szociális otthont patronálják a pécsi Kesztyűgyár I. Lasch vc -c 'ájának brigádjai. A gyáriak tegnap meghívták az otthon lakóit, megmutatták nekik az üzemrészeket, majd a gyár- látogatás után megvendégelték őket a kiszesek klubjában. tebb országok közé. 1962-ben 4,3 kiló volt az egy főre eső fel- használás, tavaly pedig már tíz kiló. Dr. Szekér Gyula részletesen beszélt azokról a kölcsönös elő­nyökről, melyek a magyar—szov­jet alumíniumipari együttműkö­dés alapját képezik. Az alumí­nium önköltsége szempontjából az energia- és timföld-költsé­gek, valamint a felhasznált ve­gyianyagok óra és a munkabér képezik a legjelentősebb téte­leket. A Magyarországon elő­állított alumínium önköltségében az energiaköltségek 30 száza­lékkal szerepelnek (USA: 13,2 százalék, Nyugat-Európa: 14,3 százalék. Szovjetunió: 12,7 szá­zalék), míg a timföldköltségek tekintetében magyar—szovjet vi­szonylatban fordított a helyzet. A timföld ára a teljes ár 35,8 százaléka Magyarországon — míg a Szovjetunióban 46,8 szá­zalék ez az arány. (USA: 32,4 százalék, Nyugat-Európa: 30,6 százalék.) Mindebből kiderül, hogy az egyezmény mindkét fél számára előnyös, hisz mindkét fél ahhoz jut hozzá olcsón, ami­ben hiánya van, illetve, ami ná­la drága. Magyar szemmel néz­ve az egyezmény nem más, mint alumíniumba csomagolt villa­mosenergia importja, a Szovjet­unió ugyanis visszaszállítja ha­zánkba az előállított fémmeny- nyiség túlnyomó többségét. A hazai alumíniumipar nagy­arányú fellendülése mozgásba hozta a népgazdaság más ága­zatait is. A könnyűszerkezetes építési mód elterjesztésének elő­feltétele például éppen a nagy­tömegű és olcsó alumíniumszer­kezetek biztosítása volt. De óriási utat tett meg az alumí­niumipari kutatás is. Dr. Szekér Gyula sajtótájékoztatója kere­tében kérdésekre válaszolva el­mondotta, hogy hazánk egyez­ményt kötött Indiával, melynek értelmében ott magyar tervek alapján magyar művezetéssel épül egy hatalmas timföldgyár. Megegyezés született Jugoszlá­viával, ahol a szellemi tőke mel­lett hitelösszegekkel is részt ve­szünk egy nagy gyár építésében, s tárgyalások folynak a jugo­szláv szervekkel egy másik terv realizálása érdekében is, mely­nek megvalósulása esetén ma­gyar-szovjet segítséggel épít majd egy újabb timföldgyárat déli szomszédunk. Békés Sándor Büntetőjogi világkongresszus Budapesten 1974-ben A nemzetközi büntetőjogi tár- sasáq 1974. szeptember 9—14- én Budapesten tartja XI, kong­resszusát, Ennek jelentőségéről, előkészületeiről dr. Szakács Ödön, a Legfelsőbb Bíróság el­nöke, aki egyben a nemzetközi büntetőjogi társaság magyar nemzeti csoportjának elnöki tisztét is betölti, nyilatkozatá­ban elmondotta: — A nemzetközi büntetőjogi társaság 1924-ben alakult meg azzal a céllal, hogy elősegítse a közeledést és az együttmű­ködést azok között, akik a kü­lönböző országokban a büntető­jogot tanulmányozzák, illetve alkalmazzák, s munkájukkal részt vesznek a bűnözés okainak feltárásában, és a bűnözés el­leni küzdelemben. Magyaror­szág 1960 óta lépett kapcso­latba a nemzetközi társasággal, amikor annak kollektív tagja lett a Eötvös Loránd Tudomány- egyetem Állam- és Jogtudomá­nyi Karának büntetőjogi tan­széke, majd 1963-ban megala­kult a nemzetközi társaság ma­gyar csoportja, amely a Ma­gyar Tudományos Akadémia .ke­retei között működik. — A jövő évi kongresszus napirendjén négy téma kerül megtárgyalásra Ezek: a bün­tetőjog eszközeinek és módsze­reinek fejlődése, a kábítósze­rekkel való visszaélés, a bűn­cselekménysértettjének nyújtan­A kiállított termékek gazdasági kapcsolataink illusztrációi Az NDK a Budapesti Nemzetközi Vásáron A Német Demokratikus Köztársaság nagykövetségének sajtótájékoztatója a Dunántúli Napló szerkesztőségében Immár hagyományos, hogy a Budapesti Nemzetközi Vásárt megelőzően az NDK nagykö­vetségének munkatársai, s a szocialista ország külkereske­delmi vállalatainak képviselői Pécsett, o Dunántúli Napló szerkesztőségében ismertetőt adnak a vásáron bemutatásra kerülő termékeikről. A tegnapi beszélgetésen azonban az is ki­derült, hogy az NDK kiállítói nemcsak a tájékoztatásban ápolnak hasznos szokásokat, hanem esztendőről esztendőre — mór hagyományosan — új, korszerű árukat mutatnak be, a mind nagyobb s nagyobb ki­állítási területükön. Az is be­bizonyosodott, hogy a BNV-t nem öncélú kirakatnak tekintik, hanem kereskedelmi kapcsola­taink bővítési lehetőségeit, s a már megkötött szerződésekben szereplő termékek széles skálá­ját kívánják bemutatni. Az idei vásáron kétségkívül legnagyobb érdeklődésre a fémfeldolgozó ipar produktu­mai, (tíz esztendő alatt húsz százalékkal emelkedett a ha­zánkba irányuló forgalom — s örvendetes, hogy az élénkülő kereskedelemben mi is tevéke­nyen részt veszünk: a magyar fémfeldolgozó ipar ugyanezen idő alatt 35 százalékkal növel­te az NDK-ba irányuló termé­kek mennyiségét) az irodagé­pek, a világhírű Zeiss Művek termékei, útépítő- és nyomda­gépek számíthatnak. A bemutatásra kerülő kiállí­tási tárgyak közül önkényesen emeltük ki az autódarut, amely a meredek terepen is képes dolgozni, s a gazdasági folya­matok elemzéséhez használha­tó számítógépet, amely a ter­vezéstől a végrehajtásig ad megbízható információkat. A Zeiss Művek ehhez a be­rendezéshez is alkalmas mág­dó kártalanítás, s a légikalóz­kodás. — Mind a négy témában kü­lönböző városokban — New Yorkban, Freiburgban, Szaloni- kiben, Várnában — úgyneve­zett előkészítő előadások lesz­nek az ottani nemzeti csoport rendezésében, ahol a résztvevő országok képviselőinek sorai­ban előreláthatólag jelen lesz­nek a magyar nemzeti csoport delegáltjai is, akik közremű­ködnek a kongresszus elé ke­rülő referátumok kidolgozásá­ban. A kongresszus iránt — amelyre ezúttal először kerül sor szocialista országban — máris nagy érdeklődés mutat­kozik itthon és külföldön egy­aránt. A tanácskozáson mint­egy 600 külföldi részvételére számíthatunk. Iflú zenebarátok vetélkedője Komlón Francisci: Május című dala köszöntötte szimbolikusan va­sárnap délelőtt az ifjú zeneba­rátok nyilvános vetélkedőjén, megjelent közönséget és ven­dégeket Komlón. Ostváthné Lu- kovitch Teréz zeneiskola-igaz­gató hivatalos megnyitója után Horváth Béláné tanárnő veze­tésével az Erkel Ferenc Zeneis­kola ifjú zenebarát klubjának 12 tagja „állt rajthoz", hogy legjobb tudása szerint számol­jon be zenei ismereteiről. Az ötletesen összeállított kérdések mellett elhangzott zenei illuszt­rációk (élő és gépzenei; hang­szeres és vokális) jól illeszked­tek a vetélkedő egészébe, a lexikális túlsúly feloldására. Ezeket a színvonalas illusztrá­ciókat a zeneiskola tanárai és növendékei előadásában hall­hattuk. A versenyprogramban maguk a versenyzők is bemu­tatták hangszeres és énekes tu­dásukat. A kötelező népdal­éneklésben például valameny- nyien remekeltek. Solymosi An­na még plusz pontot és külön dicséretet is kapott a zsűritől, szép népdalénekléséért. Az el­ső hat versenyző dicsérő okle­velet és könyvjutalmat kapott. (1. Solymosi Anna, 2. Szűcs Tünde, 3. Kovács Teodóra, 4. Kiss Zoltán, 5. Horváth Tünde, 6. Mikulai Éva.) A kissé hosz- szúra nyúlt vetélkedőt a sziget­vári testvérklub tagjaival közös sikondai kirándulás, délután pedig Bótai Éva és Ribly Ilona a klub egykori tagjainak közre­működésével nívós hangverseny követte. (Bornemissza) neses szalag-tárolókat hozott- másodpercenként hatvannégy­ezer egység rögzítésére alkal­mas képességgel. Az említett árukon kívül kü­lönösen a mezőgazdaságban jól alkalmazható hidraulikus és pneumatikus berendezések, az élelmiszeriparban használt le­vegő- és hűtőtechnikai beren­dezések, s ä földgáz-, valamint a kőolajiparban használatos sűrítő- és kompresszor egysé­gek a kiállítás legérdekesebb darabjai. Az NDK az 1973-as Buda­pesti Nemzetközi Vásáron két­ezer négyzetméter fedett és ezerháromszáz négyzetméter szabad területen mutatja be termékeit l. J. SZŐLŐTERMELŐK ! Értesítjük ügyfeleinket — szőlőtermelőket, termelő gazdaságok vezetőit —, hogy AZ 1972. ÉVI TERMÉSBŐL SZÁRMÁZÓ BOROKRA a szerződéskötést 1973. MÁJUS 15-ÉN BEFEJEZZÜK. További szerződéskötési szándék esetén a fenti határidőig kérjük a területileg illetékes pincészetet értesíteni. MECSEKVIDEKI PINCEGAZDASAG Hogyan lehetne emelni a dolgozók gimnáziumának rangját? Ónálló KISZ alapszervezetet szeretnénk, amely képviselné érdekeinket az iskolában is, a munkahelyen is. Szervezzünk ta­nulószobákat, ahol azok a dol­gozók is nyugodtan tanulhat­nak, akiknek a családi körül­ményei ezt nem teszik lehetővé. Szervezze meg oz iskola, hogy délelőtt és délután is legyen oktatás, mert ezzel sokat segí­tenének a két műszakban dol­gozókon és a vállalatoknak is könnyebb lenne a dolguk. — Ezek a javaslatok hangzottak el Pécsett a Doktor Sándor Művelődési Házban megrende­zett tanácskozáson, ahol a dol­gozók gimnáziumának több mint ötven tanára és tanulója vett részt. Kiss Horváth Jenő, az intézet igazgatója nyitotta meg a ta­nácskozást és ismertette az is­kola helyzetét, a munkájúk mel­lett tanuló fiatalok nehézségeit. A vitában szó esett a szemlél­tetés hiányáról, ami pedig a korszerű oktatás egyik feltétele. Egyre többen tanulnának ide­~n nyelveket is — mondták a diákok. Erre lehetőség is lesz elegendő jelentkező esetén — hangzott mindjárt a válasz. A gimnázium harmadéves tanulói azt kérték, fordítsanak nagyobb gondot a világnézeti és politi­kai oktatásra és jó lenne, ha egy tanfolyam keretében egy­ben előkészítenék őket a marxizmus—leninizmus esti egyetemre. A hozzászólásokból kitűnt, hogy a fiatalok nem akarják feladataikat csökkenteni, ellen­kezőleg mind magasabb igé­nyeket támasztanak önmaguk­kal szemben, hogy eltűnjön az esti és levelező képzésről ki­alakult lebecsülő vélemény. A munkán, a tanuláson kívül még szívesen részt vennének sportkörök és szakkörök mun­kájában is. amely közelebb hoz­ná őket egymáshoz, és pótolná a munkájuk miatt elmulasztott diákélményeket. i 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom