Dunántúli Napló, 1973. május (30. évfolyam, 109-138. szám)
1973-05-22 / 129. szám
1973. május 23. DUN A NTOl I NAPLÓ 5 Tegnap a gyermekes szülök rendelkezésére bocsátottuk a 10-057-es telefonszámunkat. A kérdésekre dr. Erdélyi Teréz és dr. Makay András, a Központi Nő- és Gyermekvédelmi Intézet gyermekgyógyász főorvosai, dr. Farkas Gábor főorvos, a Gyermek Ideggondozó Intézet vezetője, Fenyves Alajos, a Városi Tanács művelődésügyi osztályának testnevelési szakfelügyelője, Fenyvesi Mihályné Pécs városi óvodai felügyelő, Sárdi Mária, a Városi Tanács művelődésügyi osztályának általános felügyelője, dr. Sulyok Endréné, a Városi Tanács gyámügyi főelőadója és dr. Várbíró Béla, a Központi Nő- és Gyermekvédelmi Intézet igazgató főorvosa válaszolt. Tiz nap múlva eldől: Maradnak-e a Kossuth téri házak? Az összeesküvés már a római korban megkezdődött, a törökök folytatták az aknamunkát, a századforduló pécsi embere pedig tetézte. Az eredmény: sikerült jól megfúrni ezt a várost. A nyomok, mint már annyiszor — a Kossuth téri pincékbe vezettek. A vallatás — mór a pincéké — tegnap kezdődött meg. A vizsgálattól két épület — a Kossuth tér 8. és a Bem utca 5-ös szárrtú ház - sorsa függ. * Már Giordano Bruno megmondta: „Mégis mozog a föld" — a pécsi szakemberek azt remélték, hogy az a Kossuth téri föld esetében nem igaz. Tévedtek, mert a Konzum Áruház építési területének szanálása a környék következtében altalajának statikai egyensúlya megbomlott — jelentős épületsúlyoktól szabadult fel a háztömb keleti része. A „mozgást" még segítette a Rákóczi úti forgalom, meg természetesen a pincék. A szakemberek mentségére szolgáljon, hogy optimisták voltak. Mondták — márt mint O szakemberek — túlzottan borúlátó következtetésként hatott volna, ha rosszindulatú jóslásokba kezdenek, — mert a környék fennmaradásra „ítélt” házainak megroskadását egyértelműen, szakszerű érvekkel alátámasztani nem lehetett. Most, sajnos érvek helyett vaskos fenyőgerendák támasztják alá a Rákóczi út 41-es számú házat és a MÉSZÖV székhazával sincs minden rendben. De félre a csipkelődő megjegyzésekkel . . . * Pécs, Kossuth tér. Május 22, délelőtt. Építés, bontás, vizsgálat. A cölöpfúró nagy robajjal váj a földbe. Odébb lakókocsik, huzalok. A kis sínpáron üres csille ásítozik. Alapozzák a Konzum Aruházat. A szomszéd ház, a volt bútorüzlet, sorsa már napokkal ezelőtt megpecsételődött — bontják. A tető egy részén bekandikál a nap a padlásra, — a PIK emberei szedik a cserepet. Innen a Baranya bisztrótól nézve a MÉSZÖV székház fala egy konstruktivista festménynek hat. A mértani pontosságú „vonalakat” csak az a néhány támasztó gerenda bontja meg, és az égbe segélykérőén kapaszkodó kémények. Amit nem láthat a járókelő: a pincében a PTV dolgozói másfél méteres gödröket ásnak, hogy adatokat gyűjtsenek a két ház alapozásáról. * A Rákóczi úti ház megrokkanása után azonnal megbíztuk a Pécsi Tervező Vállalatot, hogy készítse el a MÉSZÖV székház és a Bem utca 5-ös számú ház talajmechanikai és statikai vizsgálatát — mondja dr. Somfai Csaba, a Városi Tanács II. I kerületi Hivatala műszaki osztályvezetője. — Olyan jelzést kaptunk, ugyanis, hogy a MÉSZÖV székházában is vannak oz alapsüllyedésre utaló falrepedések. Arról is tudomásunk van, hogy az épületek alatt egy kelet-nyugati irányban húzódó pinceág található. Ezt a Kossuth téri út leszakadás idején, 1968-ban nem tárták fel és nem is erősítették meg. Sajnos ennek nyomvonalában talaj- süllyedést észleltek. Lehet, — persze ez a vizsgálat eredményétől függ - hogy e tiz méter mélyen lévő pinceág pecsételi meg a két épület sorsát. — A cölöpfúró működése nem okoz problémát? — Gondoltunk erre, ezért kértük a tervezőket, hogy olyan alapozási technológiát dolgozzanak ki, amely nem veszélyezteti a szomszédos épületeket. A SZÖVTERV statikusa írásban adta, hogy ez a technológia ilyen veszéllyel nem jár. A Kossuth téri pincék és épületek vizsgálata kedden reggel megkezdődött. A vizsgálat vezetője, a pécsi pincék szakavatott ismerője, Majorosi Károly, a PTV talajmechanikusa: — Nem tudok egyebet mondani, csak amit láttam: a MÉSZÖV épületének megrepedt a tartótégla pillére. Ez a repedés napról napra nő. Aztán ott a kérdéses pinceág ... — Bontás, avagy maradnak az épületek? Mikor dől el? — Tíz nap múlva. Ekkor fejezzük be a vizsgálatot. Mécs László Vendégünk volt: Dr. Szederjei Ákos Dr. Szederjei Ákos nemzetközileg is elismert tudós: egyik könyvéért tavaly nagydíjat kapott az NSZK-ban. Hobbyja és munkája a természetvédelem, a természet szeretetére nevelés. Többek között ezért járt tegnap Pécsett is: miként lehet a pécsi óllatkertet minél jobban felhasználni a természetvédelemre. — Nemcsak állatkertigazgató- ként jöttem Pécsre - válaszolta kérdésünkre. - A természetvedelem, a természet szeretetére nevelés fontos feladat, s ebben a munkában a mecseki állatkert is részt vállal. A környezet- védelemben sajátos eszközeikkel az állatkertek oroszlánrészt vállalhatnak. A Fővárosi Állat- kert már jelentős sikereket könyvelhet el. A Hazafias Népfront országos természetvédelmi szekciója gondozza kiadványainkat, filmjeinket. — A környezetvédelem manapság divatos téma, de valóban sürgős feladat. — Igen, különösen az utóbbi években váh azzá. A megnövekedett szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kevés a lehetőség. Ugyanokkor a városi •mber elszakadt a természettől. s szabadidejében a kő- és aszfaltrengetegből a természetbe vágyik. Az igény tehát adott, már csak a lehetőséget kell biztosítanunk. S a lehetőségek között játszik nagy szerepet az állatkert, ami akkor jó, ha nem csupán állatkióllító, hanem bemutató is. Természetük, viselkedésük bemutatása, az állatok közelebb hozása az emberhez: ez az állatkertek fontos kulturális missziója. S ha az ember megszereti az állatokat, megszereti a természetet. Védi is azt, s így önmagát is.- Itt valami alapvetően *>/ szemléletről van szó. — Valóban. íme egy példa: Konrad Lohrenz kiváló német tudós megfejtette az állatok nyelvét. Tapasztalatait megírta egy azóta bestsellerré vált könyvben, melyet nálunk sajnos még nem adtak ki. Amikor itt járt Pesten, bemutatta, hogyan „beszél” az állatokkal. Titka egyszerű: megismerte az állatok viselkedését, azok mozgató rugóit. Amikor például bement a számára ismeretlen oroszlán ketrecébe, hosszan meghajtotta a fejét, s az oroszlán nem támadott. A fejbólintós az „oroszlánok nyelvén” tiszteletet, megadást jelent. Valami hasonlót kell tennünk nekünk is: az állatkerti állatok akkor válnak természetünk, környezetünk „részeivé”, ha nem kiállítási tárgyként kezeljük őket. — Ha az állatkertet természetes bemutatóteremnek nevezzük, igen fontos szerepet kaphat az iskolai oktatásban is.- Régi vesszőparipánk ez. Mennyivel hatékonyabb lenne az iskolai biológia oktatás, ha mindenütt, ahol állatkert van, ebben a környezetben tartanának egy-két órát. Nincs maradandóbb élmény a gyerek számára, nem beszélve arról, hogy az állatkertek sok olyan adottsággal rendelkeznek, melyekkel az iskolák soha. Budapesten mór folyik az úgynevezett zoo- pedagógiai oktatás, de másutt sokszor falba ütközünk. Pedig nem minden pénzkérdés... BNV *73: A könnyűszerkezetes program parádéja (Munkatársunk tudósítása) Bármennyire is furcsa, két magyar vállalatnak Moszkvában kellett találkozni azért, hogy üzletet köthessenek. Tavaly novemberben építette fel az első térhálós könnyűszerkezetes csarnokát a Könnyűipari Szerelő Vállalat külföldön. Az ezer négy, zetméteres kiállítási csarnokot 35 nap alatt szerelték össze Moszkvában. Az átadáson jelenlévő Hungexpo-képviselő és a vállalat között azonnal megállapodás született arról, hogy a Budapesti Nemzetközi Vásár új központi csarnokát is a KIPSZER szereli össze. A KIPSZER-rendszerű csarnok huszonháromezer négyzetméteres lesz, melyből már az idei BNV-a a kiállítók rendelkezésére bocsátottak ötezer négyzet- méternyi területet, A csarnok egyébként az ország legnagyobb alapterületű kiállítási építménye lesz, melyet az év végén ad át a kivitelező vállalat a BNV új területén, az Albert- irsai .úton. A magyar könnyűszerkezetes programban résztvevő vállalatok egyébként számos újdonsággal jelentkeztek a Budapesti Nemzetközi Vásáron. Élénk érdeklődéssel kísérték a szakemberek a Fémmunkás Vállalat pavilonjában megrendezett szakmai napot is. A tíz éves múltra visszatekintő vállalat oroszlán- részt vállal a könnyűszerkezetes programból, a Fémmunkás gyártja ugyanis az ipari csarnokok és egyéb létesítmények nyílászáró szerkezeteit. A Sopron- rendszerű alumínium ajtók és ablakok jelentették az idén az újdonságot, melyek sorozatgyártását az év elején kezdték meg. Körbejárva a Fémmunkás-pavilont, számos érdekesség vonja magára a figyelmet. Közöttük is előkelő helyet foglal el az alumínium- és fa-borítású ajtó, a különböző alumínium burkolatok; a kékre, pirosra és fehérre festett alumínium négyzetekből összeállítható álmennyezetek. Aj Országos Szakipari Vállalat pavilonja előtt BNV-díjas azbesztcement homlokzati burkolat fogadja a látogatót. Az ORSZAK egyébként eddig a könnyűszerkezetes program keretén belül közel négyszázhet- venmillió forint értékű létesítmény kivitelezését végezte el. Könnyűszerkezetes technológiával eddig hat sportcsarnokot építettek fel, de a vállalat kivitelezésében készült a budapesti olimpiai csarnok is. Továbbá az ORSZAK szerelte össze az üzemelő Shell-kutnk kiszolaóló létesítményeit, Eddig 12 hütőházat adtak át, ABC áruházakat, felvonulási létesítményeket és acélvázas műhelyeket szereltek. Ezzel g vállalat profilja nem zárult le, hiszen óvodák és bölcsődék építését is végzik. Pécsett különben ez év végén adnak át egy óvodát és bölcsődét, melyek a kertvárosi lakótelepen épülnek. Végül még néhány számadat, amelyeket az Alumínium Tröszt pavilonjában mondtak el az ALUTERV szakemberei. A köny- nyűszerkezetes program keretén belül öt év alatt 800 000 négyzetméter alapterületű szakosított sertéstelep épült, több mint tizenkétezer négyzetméternyi ipari csarnok és legalább hatezer négyzetméterrel bővült a hűtőházi alapterület. Salamon Gyula Zajlik a Vásár — a kőbányai vásárterületen azonban ez idő alatt is folyik az építkezés, 1974-ben ugyanis már teljes egészében Kőbányán lesz a BNV. Képünkön; szerelik a könnyűszerkezetes nagycsarnokot. Egy pillantás hátra, egy pillantás előre A negyedik és az ötödik ötös Még nem érkeztünk el a negyedik ötös félidejéhez, de mór folynak oz előkészületek az ötödik ötéves tervre. Amikor tudomást szereztünk róla, hogy dr. Balassa Ákos, az Országos Tervhivatal közgazdasági főosztályának helyettes vezetője erről a témáról tart tájékoztatót, el voltunk készülve arra, hogy érdekes tájékoztatásban lesz részünk. így is volt, amikor meghallgattuk tegnap a Megyei Tanácson. Más kérdés aztán, hogy a végén kiderült, egyes információknak egyelőre az újságíró jegyzetfüzetében kell maradniuk, a megállapítások egy része: előrevetített tendenciák, amelyek természetesen különböző intézkedések meghozatalára adnak okot, de ez még a későbbi idők zenéje, illetékes párt és állami szervek döntenek majd róluk. Ami tény, s amire az adatok birtokában visszapillanthatunk: az ötéves terv eddig eltelt két és fél évének eredményei megfelelnek a tervben előírtaknak. Kedvezőek a kilátások is a tervidőszak végéig, dr. Balassa szerint soha ilyen jó nem volt az ötéves tervteljesítés, mint amilyennek a mostani ígérkezik. Kedvező jelenség, amit a köz- Mi a véleménye a mecseki állatkertről?- Ritka az ilyen természetes környezetben elhelyezett, épp ezért nagyon vonzó állatkert, S a pécsiek „specialitásáról”, a világhírű vidratenyésztésről is csak felső fokban lehet beszélni. Idén már a zürichi állatkertnek is szállítanak vidrákat. A pécsiek egész munkájukkal a természetet és az embert igyekeznek közelebb hozni egymáshoz. Hát ha még sikerülne egy termet berendezni az állatkertben az iskolai oktatás számára ,.. Pánics György vélemény előtt nem eléggé hangsúlyozunk: a nemzeti jövedelem növekedési üteme a reform bevezetését követően meggyorsult, s azóta egyenletes, beállt az évi 5—6 százalékra, sőt, a mezőgazdaság jobb éveiben a 7 százalékot is elérte. Az ipari termelés terv szerint alakul, s ami a reform előtt örökös probléma volt, a termelékenység, ezt sem kárhoztathatjuk ma. 1970 óta az ipari létszám változatlan, a termelési többleteket teljes egészében a termelékenység fokozódása adja. S közben a heti munkaidő is csökkent. Ezzel szemben az életszínvonal — a reáljövedelmek és a lakosság fogyasztása — a tervhez képest lassabban növekszik. (Az igazsághoz tartozik az is, hogy a negyedik ötéves terv kezdetekor 2 százalékkal magasabb volt az életszínvonal, mint amire a terv elkészítésekor számítottak.) A lassulási irányzat az idén is érvényesül, és úgy néz ki, év végére nem érjük el az előirányzott életszínvonal javulást. A tervtől való eltérés oka: alábecsülték a fogyasztói áremelkedések mértékét A tervben eredetileg csak évi 0,6 százalékkal számoltak, ezzel szemben az áremelkedés 1971-ben 2, 1972-ben 3, és az idén előreláthatóan 3,6 százalék lesz. Ezek természetesen a párt és a kormány által elhatározott, tudatos áremelések. Az elkövetkezendő két évben a reáljövedelmek gyorsabb emelkedésére számíthatunk, s így elérjük az 1971 — 75-ös időszakra előirányzott 25-27 százalékos reáljövedelem növekedést Megszűntek az egyensúlyi zavarok a gazdaságban és ebben egyetlen év hozott gyökeres fordulatot. Míg 1971-ben jóval több nemzeti jövedelmet használtunk fel, mint amennyit megm . , | termeltünk, tavaly — az intezI kedések és külkereskedelmi for- galmunk kedvező alakulásának hatására — már több volt a nemzeti jövedelmünk, mint amennyit felhasználtunk. Ezt csak 1975-re vártuk, s lám, egyetlen év fordulatot hozott. Az egyensúly nem jelenti azt, hogy most nyugodtak lehetünk. „A gyeplőt nem szabad odadobni", másrészt azonban nem szabad csupán csak a szintentartásról beszélni, ha lassú ütemben is, növelni kell a beruházásokat, a jövőre is gondolni kell. Ami az ötödik ötéves tenr forrás-oldalát illeti: 1976—80 között már nem nőnek; szűkülnek a munkaerő-források. Hacsak be nem vonjuk a termelésbe a még rendelkezésre álló női munkaerőt vagy a mostoha adottságú, gazdaságtalanul termelő szövetkezetek dolgozóit. Meglehetősen szűkös az eszközoldal is; rendkívül feszült az energia- és a nyersanyaghelyzet. Ez behatárolja lehetőségeinket. Ha meg akarnánk teremteni a kívánatos energia- és nyersanyag-feltételeket, akkor ez elvinné az ötödik ötéves terv összes beruházását. Amikor tehát a szakemberek leülnek tervezni, ezekből a körülményekből kell kiindulniuk. Miklósvári Zoltán Még nincs veszve ? Szó esett már az újmecsekaljai S ( kiserdőről. Amikor a környezet c > szennyeződése ellen küzdünk, s ) nem lehet közömbös az, hogy mi ) ( történik az új városrész egyetlen ? S egészségés zöld övezetével. Kis* s ) mamák sétáltatják ott gyereküket / ( és láthatólag mindenki szívesen c ) látogatja. ) Sajnos nem mindenki becsüli. ? <J Az erdőgazdaságok ingyen ad* ) ) nők facsemetét, csak ültessék el S \ a fiatalok. Itt pedig fiatalok és ; I felnőttek derékba kivagdossák a c fákat, tüzet gyújtanak a tövüknél, s elhullott állatokat dobálnak a ; csatornába, felforgatják a kibe- i lyezett padokat. Több helyen védnökséggel bi- > zonyitották a fiatalok, hogy nagy ? tettekre képesek. Rájuk kellene s bízni ezt a kiserdőt, Heay cka- > dályozzák meg a további erdő* £ irtást, mentsék ami még ment* s hető.
