Dunántúli Napló, 1973. május (30. évfolyam, 109-138. szám)

1973-05-19 / 126. szám

1973. május tí. V DUNÄNTOU NAPLÓ Á Baranya megyei Gabonafelvásárló és - Vállalat továbbra is az élvonalban Az 1972-es munkáért miniszteri elismerő oklevél A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter az ÉDOSZ el­nökségével együtt a Baranya megyei Gabondífelvásárló és Feldol­gozó Vállalatnak 1972. évi munkájuk elismeréseként „Miniszteri elismerő oklevelet” adományozott a közelmúltban. Az idén a vál­lalat másodízben szerezte meg a „Miniszteri elismerő oklevelet". Az itt dolgozó kollektíva — a vállalat fennállása óta — tízszer nyerte el a „Kiváló vállalat”, egy ízben pedig a „Szocialista munka vállalata" megtisztelő címet. A pécsi -gabonatároló silótomyok ÉVENTE MÁSFÉL MILLIÁRD FORINT A Gabona Tröszt irányítása alatt működő 19 gabonafelvá­sárló és feldolgozó vállalat kö­zül a baranyai vállalat termelé­sét tekintve — az ötödik helyen áll. Ez az ötödik hely igen szép eredménynek számít, hisz Ba­ranya megye mezőgazdasági területe alapján a vállalatot a tizedik hely „illetné" meg. Ba­ranya vállalatai közül a gabo­nafeldolgozó és felvásárló vál­lalat az egyik legdinamikusab­ban fejlődő gazdasági egység. Ezt bizonyítják a számok is: © Termelési volumen évente 1,5 milliárd forint. © Kenyérgabonából évente 17 ezer vagonnal vásárol­nak fel. © A baranyai malmokban évente 8600 vagon búzát őrölnek. ® Lisztből egy esztendő alatt 1000 vagonnal csomagol­nak. © 70 féle keveréktakarmány­ból 15 ezer vagonnal gyártanak évente. ® A kisállattartókat a válla­lat látja el a különböző tápokkal. © A főváros kenyérellátásá­ban is nagy szerepük van. SOKRÉTŰ TEVÉKENYSÉG A sokrétű tevékenységgel fog­lalkozó baranyai nagyvállalat az 1949-es államosítás óta igen nagy utat tett meg napjainkig, míg ezt az eredményt tudta produkálni, és tevékenységük ma már jóval túlhaladja a me­gye szükségleteit. Hogyan bő­vült a tevékenységi köre a vál­lalatnak? Melyek a fejlődés főbb állomásai? FELVÁSÁRLÁS — TÁROLÁS Amint azt a cég neve is jelzi egyik feladata a gabona felvásárlása. A felszabadulást követően a megye mezőgazda- sági területének 60 százalékán termelő 60 ezer egyéni gazda­sággal és a terület 16 százalé­kán gazdálkodó 300 termelő­szövetkezettel, ill. termelőszö­vetkezeti csoporttal álltak kap­csolatban. A vállalat, a malom­iparral történő egyesülése után, 1966-ban alakította ki jelenle­gi szervezetét — ma Baranyá­ban öt körzeti üzem irányításá­val 36 felvásárló egység bonyo­lítja le a gabonakereskedelmet. Az 1950. évi kenyérgabona felvásárláshoz képest az utóbbi években a felvásárlás megnégy­szereződött. Míg 1950-ben 4400 vagon kenyérgabonát vásárolt fel a vállal,at, addig az elmúlt esztendőben több mint 17 ezer vagonnal. Ez az óriási mennyi­ségű gabona szükségessé tette az átvevőhelyek korszerűsítését A nagyfokú gépesítés lehetősé­get adott arra, hogy a felvásár­lást úgyszólván a kenyérgabona betakarításával párhuzamosan, azzal egyidőben végezhesse. A gépesített átvevóhelyeken szol­gálatot teljesítő 200 dolgozó évente 80 ezer vagon árut moz­gat meg. « A betakarítás és tárolás össz­hangjának biztosítása megkö­vetelte a terményszárítási kapa­citás nagyütemű fejlesztését is az elmúlt években. 1950-ben a terményszárítási kapacitás csu­pán 12 vagon volt. 1971-ben ez a szám már elérte a 238 vagont. Két esztendővel ezelőtt ugyanis öt új olajtüzelésű, nagykapa­citású KOLLMAN szárítót he­lyeztek üzembe. Az elmúlt két évtized alatt a vállalat 7000 vagon új tárolóka­pacitást létesített. A tárházak, toronysilók és színek összkapa- citása jelenleg 11 ezer vagon. A szakemberek szerint ez a táro­lási lehetőség még mindig nem elegendő, ugyan a tárolótér az elmúlt időszakban megduplázó­dott, de a fevásárlás azonban a négyszeresére emelkedett Ehhez még hozzá kell számítani, hogy nemcsak a felvásárolt ter­ményt kell tárolnia a vállalat­nak, hanem a tápokhoz szüksé­ges ipari alapanyagot és a vég­termékeket is. Az ismert okok miatt évente átlag 3000—4000 vagon gabonát kell tárolni sza­badtéren. Nem véletlen, hogy a válla­lat vezetőinek elsődleges célja a raktárproblémák megoldása. Ennek érdekében több nagybe­ruházást valósítottak meg, illet­ve most' bonyolítanak. Az elmúlt év nyarán üzembe lépett az új, 300 vagonos vajszlói acélsiló. A vállalat egyik jelentős bázisán, Mohácson most épül a 2000 vagonos vasbeton toronysiló, a 24 vagonos keverőüzem és a hozzá tartozó 24 vagonos acél­siló. SEGÍTSÉG a fővárosnak A lakosság igénye egyre in­kább nő az úgynevezett „fehér­áru”, a 3,60-as kenyér, péksü­temények iránt. Az egyenletes lisztek őrlését a korszerű őrlés­technológia és a modern labo­ratóriumok biztosítják. Ennek biztosításáig hosszú utat tett meg a vállalat A Baranya megyei Malomipa­ri Egyesülés 1950-ben alakult meg. Ez irányította és fogta össze az államosított, műszaki­lag meglehetősen leromlott mal­mok munkáját. Ebben az időben a malmok kapacitásának mind­össze 36 százaléka volt kihasz­nálva. Az igaz, hogy a malmok Nagy feladatok várnak az idén is a vállalatra. A főbb te­endőkről, az új beruházásokról Szendrő Károly, a Baranya me­gyei Gabonafelvásárló és Fel­dolgozó Vállalat igazgatója adott tájékoztatást: — Legfontosabb feladatunk a gabona őrlésének zavartalan biztosítása — mondta Szendrő Károly. - Arra törekszünk, hogy takarmánykeverék gyártásunk és forgalmazásunk a mező- gazdasági nagyüzemek és kise­gítő gazdaságok igényeit ma­radéktalanul kielégítse. — Történtek már előkészü'e- lek az új gabona fogadására? — A szükséges intézkedése­ket már megtettük. A gyorsab­bá váló gépi betakarítás miatt több korszerű gépet szereztünk be mi is és több szükségtároló­helyet is létesítettünk. A válla­lat nagy termésre számít. Elő­szómat kilencre csökkentették a megyében, de ka paci tás ki­használásuk 1949. évihez ké­pest mintegy a négyszeresére emelkedett A malmok számának csök­kenésével nőtt az őrlési volu­men is. Egy statisztikai adat: 1949-ben 5900 vagon — 1971- ben 8583 vagon. Természetesen ezt csak a malmok felújításával, modernizálásával lehetett elér­ni. Rekonstrukciós számok: 1.955 — üzem be lép a pécsvá­rad: felújított malom, 1956 — befejezik a pécsi malom re­konstrukcióját, 1960 — üzembe helyezik Siklóson az átépített malmot A rekonstrukciós mun­kák során jelentősen gépesítet­ték az anyagmozgatást, ez je­lentősen javította a baranyai malmokban dolgozó 180 mun­kás munkakörülményét A tervek szerint Mohácson egy új, modern, napi 75 tonna kapacitású malom épül a ne­gyedik 5 éves tervben. Az új malom kapacitása meghaladja a pécsi gőzmalom kapacitását is. Az önkiszolgáló bolthálózat kiszélesedése a vállalatra is nagy terheket rótt — ma már egyik jelentős tevékenységük a liszt „kiszerelése”. Évente ezer­ezer vagon lisztet csomagol­nak egy-kétkilogrammos eso­készületek folynak a takar­mány-, illetve a kukorica-felvá­sárlás megindítására is — a szerződések megkötése a gazdaságokkal megkezdődött. — A felvásárlás kukoricából milyen lesz? — 1973-ban a kukorica vetés- területe a megyénkben na­gyobb, mint az elmúlt években. Éppen ezért vállalatunk min­dent elkövet, hogy a tavalyi mennyiségnél több kukoricát vásároljon fel a termelőktől a központi készletek biztositásá-a. — Üj létesítmények üzembe- helyezése várható-e az idén? — Ez év végére elkészül a gabonaipar legnagyobb bara­nyai beruházása, mely 120 mil­lió forintos ráfordítást igényelt. Gondolok itt a 2500 vagonos gabonasilóra és a napi 24 va­gon teljesítményű keverőüzem­re — mondta befejezésül a vál­lalat igazgatója. magokba a vállalat dolgozói Pécsett, Mohácson és Szigetvá­ron, valamint Siklóson. Malomipari tevékenysége a vállalatnak már messze túlnő a megye szükségletén, így aztán Budapest kenyéngyáraiba ezer vagon számra szállítják a lisztet keveréktakarmany­GYÁRTÁS A mezőgazdaság szocialista átalakulása, a nagyüzemi ter­melés, a korszerű állattenyész­tés és állattartás szükségessé tette a keveréktakarmány gyár­tásának megkezdését is. Ez a termelési ág nagy erőket köt le a vállalatnál. Országos folyamat volt ez, hisz a nagyüzemi állattenyész­tés hatékonyabb és gazdaságo­sabb takarmánytápokat igé­nyelt. 1960-ban ez sürgette a keveréktakarmányt gyártó ipar megteremtését, s a keverőüze­mek országos hálózatának ki­alakítását. A baranyai vállalat mindent megtett, hogy a köve­telményeknek eleget tegyen. Igen korlátozott anyagi erőforrások­kal, régi malomépületekben, el­avult berendezésekkel mór 1960 első felében megkezdte a ke­veréktakarmány készítését. Azóta több mint egy évtized telt el és ezen idő alatt óriásit fejlődött e téren is a vállalat 1961-ben hat keverőüzemünk mindössze 1047 vagon keverék­takarmányt állított elő, és csak hét félét. Ma már 70 féle keveréktakarmányt gyártanak 13 500 vagonnal évente. Ez a választék a legszélesebb igé­nyeket is kielégíti — valameny- nyi állatfajnak, korcsoportnak tartalmaz jó minőségű, magas tápértékű takarmányt Az üze­mekben készül: tojótáp, mo- lactóp, kacsatáp, nyúltáp is. A szakemberek véleménye szerint a baranyaiak sertés- és baromfi tápjai a legkiválóbbak közé tartoznak. Gyártunk granulátumokat is. A magasnyomású gőzzel pré­selt, száraz állapotban forga­lomba hozott takarmányból az évi 2000 vagonos mennyiség már nem fedezi az Igényeket. . Az elmúlt években a takar­mánykeverő üzemek technoló­giája és gépi berendezése csaknem teljes egészében ki­cserélődött A régi, elavult ma­lomipari gépek helyét a nagy terhelést jobban bíró, három műszakban termelő gépsorok fogalták el. Nagy gondot fordí­tottak a nehéz fizikai munka kiküszöbölésére illetve köny- nyítésére is. Négy üzemben be­vezették a korszerű rakodőlapos anyagmozgatást, valamennyi üzemben gépesítették a szemes­termények mozgatását A kor­szerűsítés eredményeképpen nőtt a munka termelékenysége. Míg 1962-ben egy dolgozóra évente 54,6 vagon keverék gyár­tása jut. addig jelenleg tötib mint 70 vagon. A három mű­szakban termelő pécsi dúsított- keverékgyártó üzem termelés« eléri a 15 ezer vagont A LAKOSSÁG SZOLGÁLATÁBAN A Baranya megyei Gabona- felvásárló és Feldolgozó Válla­lat legfiatalabb profilja a kis­kereskedelem. Ennek a tevé­kenységnek mindössze három­éves múltja von. Az első évben — 1970-ben — 1400 vagon szemestakar­mányt és takarmánytápot for­galmazott a lakosság, illetve a háztáji állattartók köréiben. Az elmúlt esztendőben már 4000 vagon takarmányt vásárolhatott a lakosság a vállalattól. E célra saját bolthálózatot hoztak létre. Takarmánybolt nyílt: Mo­hácson, Komlón, Pécsett, Szi­getváron, Siklóson. E boltháló­zatot tovább szándékoznak fej' leszteni. Jelentős partnerük e tevékenységben az ÁFÉSZ. A megyében 260 helyen értékesí­tenek takarmányt — a mal­mokban, a keverő üzemekben és raktárakban, az ÁFÉSZ és a vállalat saját boltjaiban. OTTORG MUNKA Számos hasznos melléktevé­kenységgel is foglalkozik a vállalat Melyek ezek? Ide sorolható a fentebb em­lített lisztcsomagolás, a külön­böző üzemeknek végzett ter- ményszóllítás. Korszerűsítették ezt a tevékenységet is. Három Fluid-kocsit szereztek be, me­lyekkel havonta 120—140 vagon árut szállítanak korszerű körül­mények között á megrendelők­nek. Országosan is úttörő jellegű munkát végzett a vállalat d nagy teljesítményű, saját terve­zésű gabonafelszedő gép pro­totípusának megkonstruálásá­val. A gép gyártását a VOSZK hidasi üzeme kezdte meg a vállalat segítségével. LÉNYEG: A MINŐSÉG A Baranya megyei Gabona- felvásárló és Feldolgozó Válla­lat ma már elsőrendű követel­ménynek a minőséget tekinti. Az alapanyagok és készáruk minőségét folyamatosan figye­lemmel kísérik. A vállalatnak Pécsett jól felszerelt laborató­riuma van ahol korszerű mód­szerekkel vizsgálják az anyago­kat. E munkába a közeljövőben bekapcsolódik a vállalat mohá­csi kirendeltségén kialakított modem laboratórium is. * Új létesítmények 120 millióért 1973 legfontosabb feladatai Befejezéshez közeledik a 24 vagonos mohácsi keverőüzem építése. i f

Next

/
Oldalképek
Tartalom