Dunántúli Napló, 1973. május (30. évfolyam, 109-138. szám)

1973-05-19 / 126. szám

1*73. május 1f. DUN ANTOLI NAPLÓ Tovább fejlődött megyénk gazdasága az első negyedévben {Folytatás az í. oldalró!) térit a tanácsi ipar növelte di­namikusan export célú értékesí­tését Az iparban foglalkoztatottak létszáma az egy ev előttihez «térten 3,4 százalékkal emelke­dett A létszámnövekedés egy részét a múlt év második felében megvalósult kapacitásbővítések Indokolták. A munkások számá­nak növekedése erőteljesebb volt mint az összes foglalkoz­tatottaké. A munkaerőforgalom csökkent, egyedül a könnyűipar­ban volt a tavalyinál élénkebb a munkaerőmozgás. Az iparban foglalkoztatottak átlagbére 2427 Ft volt, 4,6 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A bé­rek alakulásában az 1973. már­cius 1-i béremelés még csak részben éreztette o hatását A megyei székhelyű szocialista építőipar az előző év azonos Időszakához képest kb. 4—5 százalékkal növelte a teljesített építési-szerelési munkák volu­menét Az építőipari szövetke­zetek erőteljes, az állami építő­ipari vállalatok csak mérsékelt termelésnövekedést értek ei, a tsz közös vállalkozások pedig lényegesen kevesebbet termeltek, mint a múlt év azonos időszakában. Az előzőekben említett ter­melési többletet a tavalyinál ke­vesebb munkaóra teljesítésével érte el az építőipar. A termelé­kenység növekedését á viszony­lag kedvező I. negyedévi mun­kaellátottság és a kevés csa­padékot adó enyhe tél is előse­gítette. A megyei székhelyű szocialista építőipar átlagosan 2,5 százalékkal több főt foglal­koztatott, mint egy évvel koráb­ban. Az építőipari munkások száma azonban csak 1 száza­lékkal volt több. mint tavaly. A munkások havi bére a me­gyei székhelyű építőipari válla­latoknál és a» építőipari szövet­kezeteknél egyaránt kb. 3—4 százalékkal volt több ez év első negyedévében, mint az előző év azonos időszakában. A munká­sok első negyedévi átlagkerese­te a munkabéreknél jóval na­gyobb mértékben (megyei át­lagban 9,7 százalékkal) nőtt. fő­leg a minisztériumi építőipar­ban és az építőipari szövetke­zeteknél kifizetett nyereségré­szesedés hatására. egy évvel ezelőtti állományhoz képest. A vágómarha értékesítés az 1 negyedévben 5 százalékkal, az országosnál mérsékeltebben csökkent. Ugyanakkor a vágó sertés átadás 55 százaléka» visszaesése nagycbbmérvú az országosnál. A vágósertés át­adás visszaesése elsősorban a háztáji és egyéb gazdaságok értékesítésének 63 százalékos csökkenésével függ össze. Min­dennek következtében o lakos­ság húsellátása a negyedév fo­lyamán jelentősen romlott, ami nem kizárólag tartási, hanem állategészségügyi okokkal is összefüggésben volt. A vágóbaromfi értékesítés a baromfi állomány változásának megfelelően alakult. 1973 I. ne­gyedében az állami gazdasá­gok 52 százalékkal kevesebb, a termelőszövetkezetek pedig 49 százalékkal több baromfit érté­kesítettek, mint az elmúlt év első negyedévében. A megye összes gazdaságának tojásértékesítése 29 százalékkal elmaradt a ta­valyitól, a tejértékesítés viszont 9 százalékkal emelkedett Milyen lesz Pécs úf városközpontja? iparcikkeké, időközben azonban néhány ruházati cikk árát Csök­kentették is, és az árengedmé nyes téli kiárusítás a tavalyinál sikeresebb volt. A kiárusítás so­rán ugyanis 24 százalékkal na­gyobb értékben vásárolt, a la- I kosság ruházati cikkeket, mini | j egy évvel korábban. S3 százaikkal több személyautó r ' áruellátás Mezőgazdaság A mezőgazdaságban a nagy­üzemi gazdaságok idei tervei­ből, valamint az ez évi szerző­déskötésekből következtetve a növénytermelés eredményeinek szintentartása mellett az állat- tenyésztés dinamikusabb fejlő­dése várható. A szántóföldi nö­vénytermelésben a búza vetés- területének csökkenése, vala­mint a takarmánynövények ter­mesztésének várható bővülése jelenti a legfőbb változást. A kukorica terület jelentős növe­kedése mellett nagymértékben fokozódik a cukorrépa termesz­tése. Ebben az évben az állami gazdaságok közel háromszor annyi, a termelőszövetkezetek pedig mintegy 44 százalékkal több cukorrépát kívánnak ter­melni, mint 1972-ben. Ugyan­akkor a tavalyi évhez képest számottevően csökken a napra­forgó, a burgonya és a zöldség­félék termesztése. A megye szarvasmarha állo­mánya növekedésnek indult és március végén mintegy 5—6 százalékkal haladta meg az 1972. évit. A tehénállomány en­nél mérsékeltebben, mintegy 2 százalékkal nőtt. Figyelemre méltó viszont az, hogy a terme­lőszövetkezetek március végén az előző évinél 9 százalékkal több tehenet tartottak ps a ház­táji gazdasánokban sem csök­kent a tehénállomány. A sertésállomány március vé­gén mintegy 4—5 százalékkal maradt el az előző évitől. A csökkenés elsősorban a háztáji és egyéb gazdaságok állomá­nyának 8 százalékos visszaesé­séből adódott, de emellett a tsz-ek állománya is elmaradt a tavalyitól. Ugyanakkor az állami gazdaságok 9 százalékkal növel, ték sertésóüománvukot. A naqv- üzemi juhtenyésztés felkarolását célzó ez évvel bevezetett intéz- kedé-'"1' '--‘á'a mé^ -rrp érző- Gj;t, r- r--};'1~-*ok juh állománya ugyanis 48 százalék­kal, a termelőszövetkezeteké pe­dig 12 százalékkal csökkent az Baranya megye kiskereskedel­mi forgalma 1973. év első ne­gyedében 6,6 százalékkal ha­ladta meg a múlt év azonos időszakának forgalmát. A helyi tanácsi és szövetkezeti kiske­reskedelem forgalma igen mér­sékelten, 3 százalékkal nőtt. Fi­gyelembe kell azonban venni azt, hogy a helyi kereskedelem elsősorban alapvető közszükség­leti cikkeket forgalmaz, és e té­ren több ok is közrejátszott ab­ban, hogy a lakosság kereslete kevésbé nőtt, mint a múlt év ha­sonló Időszakában. A lakosság pénzbevétele az előző évinél mérsékeltebben, 3,2 százalékkal emelkedett. A mun­kások és alkalmazottak bér és bérjellegű bevétele 4,9 százalék­kal, a termelőszövetkezeti tagok munkadíjbevétele 3,4 százalék­kal több volt, mint a múlt év azonos időszakában. Ezzel szem­ben a lakosság kevesebb mező­gazdasági terméket cdott át a felvásárló szerveknek, s ez a termékértékesítési bevételek 13,3 százalékos csökkenését eredmé­nyezte. Ez év első negyedében jelen­tős forgalom-kiesést okozott az. hogy a húsvéti vásárlások ta­valy márciusra, idén áprilisra estek. Emiatt a negyedév utolsó hónapjának forgalma — a múlt év megfelelő hónapjához ké­pest — csökkent Az áruellátás színvonala a múlt évihez hasonló volt. Az élelmiszerek közül — az előző évi viszonylag kiegyensúlyozott ellátás után — főként a nyers­hús és húsáruk hiányára reagált érzékenyei} a lakosság. A ruhá­zati cikkek kínálata viszont ja­vult, az ellátási gondok enyhül­tek az előző évhez mérten, noha az igényeket nem tudta teljes mértékben kielégíteni a keres­kedelem. A vegyes iparcikkek forgalmának gyors növekedése néhány nagyértékű cikk kínála­tának javulásával függ össze. (Ilyenek pl. az új és használt személygépkocsik.) A kiskereskedelmi árszínvonal a tavalyi évközi és az ez évi ár­változások együttes eredménye­ként a korábbi években tapasz­taltaknál naqyobb mértékben emelkedett. Országosan a kis­kereskedelmi forgalom árszínvo­nala 3,8 százalékkal magasabb volt az I. negyedévben, mint az elmúlt év azonos időszakában. Az 1973. január 8-án életbelé­pett hatósági áremelés követ­keztében az élelmiszerek, ezen beiül is az élvezeti cikkek ár­növekedése volt a legszámotte-^ vőbb. A felemelt áru termékek nagy részénél csökkent a for­galom. Az idényáras élelmiszercikkek piaci és bolti eqyüttes árindexe az I. negyedévben 98,9 száza- | lék volt. Ezén belül átlagosan j 12, illetve 8 százalékkal olcsób- j bon vásárolhatta a lakosság a zöldség- és gyümölcsféléket, nem változott számottevően a burgonya ára a múlt év azonos hónapjaihoz képest, viszont a baromfi 6, a tojás pedig közel 10 százalékkal magasabb áron ke - ült a fogyasztókhoz. Az iparcikkek közül a ruhá­zati cikkek ácának emelkedése nagyobb volt, mint a vegyes Kiemelést érdemel a tartós fo­gyasztási cikkek értékesítésének 22 százalékos emelkedése, ami elsősorban annak tulajdonítha­tó, hogy ez év első 3 hónapjá­ban 382 darabbal, 63 százalék­kal több új személyautó került a megyébe, mint a múlt év ha­sonló időszakában. (Autó nélkül számítva mindössze 6,6 száza­lékkal nőtt a tartós fogyasztási cikkek forgalma.) Ezen kívül csak televízióból és centrifugából adott el lényegesen többet a ke­reskedelem, míg hűtőszekrény­ből, kerékpárból és nagymoto­rokból, rádióból és magneto­fonból jelentősen csökkent a forgalom. Az előző évivel azo­nos értékben vásárolt a lakos­ság bútort. A megye lakossága ez évben kiadásainak na­gyobb részét fedezte a megta­karításaiból. mint egy évvel ko­rábban. A takarékbetétállomány gyarapodása ezzel összefüggően 5.6 százalék voltba múlt év azo­nos időszakában tapasztalt 7,5 százalékkal szemben. Emellett fokozódott a közép- és rövid­lejáratú hitelek igénybevétele is. A lakosság rendelkezésére álló vásárlóalap a fogyasztás mérsékelt növekedését tette le­hetővé. az I. negyedévben. Na­gyobb fejlődés várható viszont az év hátralévő részében a köz­ponti bérrendezés és a saját alapokból történő bérfejlesztés következtében. Dr. Erdélyi Ernő Évekkel ezelőtt olyan lendület, tel kezdődött Pécs új városköz­pontjának építése, hogy azt hi­hettük: a 70-es évek végére állni fog a tervezett épületek legtöbbje. Eltűnt a Majláth utca (roskatag házaira már nem Is emlékszünk), új út épült, két ol­dalán lakó- és középületek... Irodaházak, áruházak, szálloda, megyei jellegű fontos közintéz­mények kaptak helyet a Szabad­ság út, Rákóczi út, Bajcsy-Zsi- linszky út és a Szalai András út által határolt területen, amely a nagyvároshoz méltó új cent­rumnak ígérkezett. A kezdeti lendület utóbb lelassult, az 1971-es beruházási stop után pedig kérdésessé vált, hogy belátható időn belül megvaló­sulnak-e a tervek. Ma már tudjuk, hogy meg­valósulnak, de lényegesen las­„Nagy számú jelentkezőre számíthatunk...** Szünidei munka Hány gyereket tudnak foglalkoztatni a Vendéglátó Vállalatnál nyáron? Munkaügyi miniszteri rende- I let szabályozza az általános és [ középiskolás gyerekek szünidei munkavállalását. E rendele­tet 1965-ben adták ki. három éve pedig kiegészült egy mó­dosítással. A Baranya megyei Vendéglátó Vállalat a szezon­ban örül a kisegítő munkának, igény van bőven, a gyerekek­nek is jól jön az a nyolcszáz, ezer forint, amit tisztán meg­kereshetnek egy hónap alatt. — Megyei szinten mintegy nyolcvan gyereket tudnánk fog­lalkoztatni — mondja Farkas Pál, a munkaügyi osztály veze­tője. Ez — a szezont három hó­napra, a munkaviszonyt egy hó­napra számítva — kétszáznegy­ven tizenéves munkavállalót je­lent. S hogy mégsem annyi, azt talán némi félreértés okozza. „Mint ismeretes, ezeket a tanulókat (már ti. általános is­kolai tanulókat) kizárólaq cso­portosan lehet foglalkoztatni", írja az átirat, amely a Városi Tanács munkaügyi osztályáról érkezett a vállalathoz. Sőt, a pedagógus-felügyeletet is meg­követelik. Erre a vendéglátónál természetesen nincs mód. Ho­gyan is lehet csoportosan fog­lalkoztatni a kisegítő munkáso­kat? Egy vendéglőben, kerthe- j lyiségben két-három kisegítőre van szükség, a többiekre pedig másutt. A felügyelet? A min­denkori brigádvezető láthatja csak el, aki ugyan nem peda- I gágus, sem úttörővezető ... A miniszteri rendelet — oko- j san — tág határokat hagyott az ! értelmezésre. A csoportos fog­lalkoztatást' nyilvánvalóan olyan j termelő üzem teszi lehetővé, mint amilyen az építőipari vagy mezőgazdasági tevékeny­séget űző vállalat, szövetkezet. Ebben az esetben csoportként foqható fel az a nyolcvan gye­rek, akik munkára jelentkeznek a vendéglátónál. A vállalat joga, hogy e csoportot hogyan osztja meg? Nyílva« ott fogíeu­koztatja őket, ahol szükséges­nek látja. A felvétel — iskolás gyerpkek nyári felvétele — más okból is akadozik. A KÖJÁL előírásai szerint érvényes egészségügyi könyvvel kell a munkavállaló­nak rendelkeznie. A szükséges orvosi vizsgálatok csaknem két hetet igényelnek, aki tehát a vendéglátóhoz szeretne dolgoz­ni menni a nyáron, már most beszerezheti az egészségügyi könyvet. Ezt a nyomtatványt a vállalat munkaügyi osztálya készséggel a rendelkezésre bo­csátja. A másik okmány, amely szük­séges a szerződés megkötésé­hez, az iskolai munkavállalási engedély. Sok fiatal azért nem kap szerződést, mert nyáron, cmikor az iskolában már nin­csenek ott az illetékesek, nem tudja beszerezni az engedélyt. Azt sem árt tehát már most kér­ni. Azok o nyolcadikosok, akik végeznek, és még nem tartoz­nak más, felsőbb iskolához, on­nan kérhetik ezt az engedélyt, ahová — középiskolába, vagy szakmunkásképzőbe - igyekez­nek. Sok múlik tehát egy rendelet merev értelmezésén, jó néhány gyerek új biciklije, táborozása, hasznos nyári tevékenykedése, tapasztalatszerzése... Az át­irat, amelyet idéztünk, ezt a mondatot is tartalmazza: „Ata­nulók részéről már jelenleg is van érdeklődés. feltehetően nagy számú jelentkezőre szá­míthatunk." Bizonyéra igaz ez, de csak okkor válik jő gyakor lattá, ha a jelentkezőket alkal­mazni is tudják. A Városi Ta­nács munkaügyi osztályától ka­pott tájékoztatás szerint alkal­mazhatják is, a nyolcvan fős csoportnak kell „gazdát" ke­resni, aki kézben tartja tevé­kenységüket. És így mqr meg­oldható a dolog. — ** — i sabban — és más formában, j — mint annakidején elképzel- I tűk. Tóth Zoltán városi építési j osztályvezető íqy jellemzi a je­lenlegi helyzetet: — Az országos városközpont- építési láz sokszáz lakás meg­szüntetésével járt, emiatt felül kellett vizsgálni a folyamatban lévő munkákat. Ez nálunk is visszafogta a tervezett építke­zéseket. Megállapítottuk azon­ban, hogy Pécsett az általános rendezési tervben intézmény­területre fenntartott helyen az eredeti elgondolásoktól lénye­gesen eltérni nem szabad. A terület felszabadítását meg­kezdtük és nagy áldozatok árán folytatjuk, ezért helyes az a tö­rekvés, hogy az értékes terület ne álljon sokáiq üresen. Mint­hogy nem odatelepített irodák halmazáról, hanem a város szel­lemi, gazdasági és kereskedelmi központjáról van szó, szükséges a beépítési terület átértékelése. Egyes visszalépések és új elgon­dolások következtében a régi el. képzetesek nem erőltethetők. a terület lakó-funkcióját viszont feltétlenül növelni kell. Az első tervben a városközpont l/B üte­mében — a Jókai utcától ke­letre — DÉDÁSZ-irodaház került volna a tömb centrumába, ké­sőbb ez változott és úgy véltük, hogy az épülő ifjúsági házhoz csatlakozva itt lehetne a megyei művelődési központ helye. Újabb elképzelés szerint nem itt, ha­nem a most formálódó egyetemi városrészben épül a művelődési központ. Mi menjen a helyére? Ezt még nem tudjuk. De egy biztos: a helyet nem lehet „el­pocsékolni". Az ügyészség és a megyei társadalombiztosítási igazgató­ság mellé megépül a közös irodaház (az ötlet remekül be­vált, a példa követésre méltó), s az építők az utolsó simításo­kat végzik a KÖJÁL székhazán. Az azonos szerkezetekből épült középületek egyhangúság hatá­sát keltik, s félő, hogy ez foko­zódni fog, ha elkészül az MHSZ kiképzési bázisa és az SZMT székhaza is. Azok is univóz- elemekből épülnek, s pz a kül­sőt is meghatározza. A KÖJÁL székházat júniusra átadják az építők, addiq ki­bontják 0 Szabadság úti front földszintién befalazott épület­részt Ide qarózst terveztek, de szerencsére méq idejében rá­jöttek, hogy ez rontaná az épület képét. Az árkád alól szé­les lépcsősor vezet fel majd a főbejárathoz, s ugyancsak az árkád alól be lehet jutni majd a tömb belsejébe is, ahol most már folyik a meqyei tanácshoz állagmegóvó építkezése. A 9 emeletes épület vala­mennyi szerkezeti elemét — uni- váz ez is — több mint egy éve leszállították. Akkor az alapokat I mór megásták, sőt az alapozás : is megkezdődött. A terület ré­gészeti kutatására csak ezután került sor, így későn derült ki, hogy az alop ásásakor eqy ró­mai kultikus építmény marad­ványainak egy része örökre megsemmisült. A Meqyei Tanács éoületét pénzüqyi okokból csak 1975-ben kezdik építeni, az ed­dig végzett munkát tehát meg kell védeni. Elkészítik az alapot, megépítik m vesbetonszerkezetű fogadószintet — ezt Jelenti at állagmegóvás. A KÖJÁL szék­házzal együtt ez a kb, 5 m'illiő forintos munka Is elkészül jú­nius elejéig, s akkor az építők elvonulnak — ideiglenesen —• az I/A ütemből. A Megyei Tanács épületéhez kötődött a háromezer adagos étterem sorsa. Tavaly a város közétkeztetésének helyzetét vizs­gálva utasította a tanács vég­rehajtó bizottsága az illetékes osztályokat, hogy keressenek más helyet az étteremnek. Több lehetőséq is szóbakerült, a vé­gén mégis az eredeti elképze­lést találták a legjobbnak. A belváros ellátása szempontjá­ból oly fontos étteremre tehát várni kell. A városközpont építésének súlypontja idén áthelyeződik óz l/B ütembe. Elkezdték már az MHSZ kiképzési bázisának és a Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsa székhazának alapozá­sát, s hamarosan megkezdik ezt a munkát az Ifjúsági Háznál is. A három intézmény össze­függő egységet alkot majd. Az MHSZ és az SZMT négyemele­tes épülete mögé egy nagy, közös tanácsterem kerül, $ emelté épül L-alakbon az Ifjú­sági Ház. Program szerint juho­sig el kell készülni az alapok­nak, akkor elkezdik a szerelést, hogy év végére tető alá kerül­jenek az épületek, mert 1974 őszére át kell adni őket ren­deltetésüknek, Méq az l/B ütemben maradva érdemes megemlíteni, hogy jö­vőre úiabb épületeket bontanák le a Bajcsy-Zsilinszky úton, a diákotthon alatt Ezek helyén magasházakat építenek, s akkor a Szalai András út páratlan oldalán — a Szabadsáq út és a Bajcsy-Zsilinszky út között — valamennyi épület áll. Es a páros oldalon? Még min. diq „befejezetlenek” a tízeme­letesek, bár egy esztendőnél több, hogy a lakók beköltöztek. Az építők „adósok” maradtak az épületekét összekötő üzlet­sorral. Ennek építése még ebben a hónapban elkezdődik, s a jö­vő év őszére él is készült a nyolc üzletből álló üzletsor. — Egyebek között ruházati, tej­kenyér, húsbolt, női fodrász, ci- pőjavító lesz itt. Az éoületsor néhány év múlva — talán 1975- ben — kiiut c Bajcsy-Zsilinszky útra. A Mailéth utcai emléket őrző egyemeletes épület helyére is egy tízemeletes lakóház ke­rül. mentedig valószínűleg g 'eqújabb típusú ,,tévé-ház", ami bál a Kertvárosban, már. állnak az elsők. Végezetül eqy qyors pillantást a Szalai András út túlsó végéire. Befejeződik a KÖJÁL székház építése, az épületsor előtt járda lesz, s ideiglenesen autópar­koló. A másik oldalon a né­hány hónapia kivágott hatalmas platán helyén toronydarü mo- zoq, hamarosan meqkezdik a panelek emelését az itt épülő tízemeletes háznál. Hamarosan sor kerül a negyedik sarokra is, egyelőre persze csak bontás formájában. Ez már helybiztosí­tás a ma‘doni forgalmi csomó­pont építéséhez. H.1 k 4 I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom