Dunántúli Napló, 1973. április (30. évfolyam, 81-108. szám)

1973-04-15 / 94. szám

Magyarországon a monacói Grand Prix! Kamcsatkától Peruig hegyen-völgyön, homokon és légen kiválóan vizsgáztak az Ikarus 200-as család tagjai Világszínvonalon a magyar autóbuszgyártás Ikarusok és alkotóik A i Allami-dij I. fokozatával ** tüntették ki az új egysé­ges Ikarus 200-as autóbuszcsalád tervezésében, fejlesztésében és gyártásában végzett munkássá­gukért Mádéfalvi Kornél gépész­technikust, az Ikarus székesfehér­vári gyáregysége főkonstruktőrét, Székely László oki. gépészmérnö­köt, az Autóipari Kutatóintézet fő­osztályvezetőjét, Szűcs László oki. gépészmérnököt, az Autóipari Ku­tató Intézet tervezési osztályve­zetőjét, Szunyogh László oki. gé­pészmérnököt, az Autóipari Ku­tatóintézet tervező mérnökét, Ma­res Gyula gépészmérnököt, az Ika­rus osztályvezetőjét és Kelemen Pál gépészmérnököt, az Ikarus főkonstruktőrét. A Mercedes előtt Nem vagyok képes ellentállni a kísértésnek, hogy ne a kész Ikarus 200-as autóbuszok ismer­tetésével kezdjem a sok esz­tendős munka leírását. Az Ika­rus 200-asokról most már az uta­sok is tudják, hogy hazánkban készültek, s a kényelem, a megragadó forma nem ébreszt senkiben téves nézeteket, mi­szerint biztos valahol nyugaton vásároltuk. Hatalmas panoráma ablakok, látványos színek, fotelszerű ülé­sek, alacsony, szinte csak járda magasságú lépcsők — utas elő­ször ezeket veszi észre. A többi előnyös tulajdonsága — ame­lyek a világhírnevet vívták ki a magyar autóbuszgyártásnak — csak a szakemberek segítségé­vel fedezhető fel. A távolsági autóbuszok kényelmes ülések mellett nagy csomagterekkel rendelkeznek, a különleges ki­képzésű és rendeltetésű Ikaru- sokon légkondicionáló berende­zések, hűtőszekrények, mosdók, szekrények, tárgyaló asztalok, egyedi elhelyezésű olvasólám­pák, az ülésekbe épített, szabá­lyozható hangszórók, egyedi szabályozható fűtés, frissítő légáram és dönthető ülések vannak beépítve. Az utasok kényelmét szolgá­ló berendezések azonban csak „mellékesen1' fontosak az autó­busz új konstrukciójú főegységei mellett. A Rába—MAN-motor, az automatikus sebességváltó­mű, a mellső felfüggesztés, és a fékrendszer — már korábban ki­kísérletezett, korszerű, jól bevált főegységek. A szervó-kormány, a hátsó-hid és a légrugók azon­ban — bár most már szintén alapos próbákon estek át — a legújabb konstrukciók. Az elmúlt esztendők «órán az Autóipari Kutató Intézet, a Köz­úti Kutató Intézet, a Műszaki Egyetem, a szovjet, NDK-beli és román kutató intézetek a lehe­tő legszigorúbb vizsgálatoknak vetették alá az Ikarus 200-as család terveit, s az autóbuszo­kat is. Az értékelésről nem szó­lunk részletesen, inkább az ipari vásárokon és az autóbusz világkiállításokon szerzett elis­meréseket soroljuk fel: a lip­csei, plovdivi, poznani s nem utolsó sorban a budapesti vá­sárokon egyaránt nagydíjat nyert. Az 1969-es nizzai világ- kiállításon bemutatott Ikarus 200-as család egyik tagja má­sodik díjat, 1971-ben pedig Monacóban az Ikarus 250-es a Mercedes előtt a legmaga­sabb dijat nyerte. A Grand PRIX egyszeriben a világ leg­jobbjai közé helyezte a magyar autóbuszgyártást. Százezres szériák Az Ikarus 250-es Grand PRIX alkotói Állami-díjat kapu-. jgy tűnik, elég ha ösz- szeá'l tehetséges szakemberek egy csoportja, lehetőséget biz­tosítanak számukra, s ők meg tervezik, megépítik az új auto- busztípust. A valóságban ko­rántsem ilyen egyszerűen, s fő­ien nem -"Y-e-tf'mentesen szü­letett az II.árus 200-as- csalód A 5z~ ó-'iO'T-.áty. a hátsó-híd és a 'é-vgók tervei például „AI. If API M E L l E K l E T jóval megelőzve, s az Ikarus 200-as gondolatától teljesen függetlenül születtek. Az új autóbusz-család tervezésének első gondolatát ma már szinte senki sem meri magáénak val­lani, annyi szakember beszélt, beszélgetett róla . .. — Talán már nem is dolgo­zik az Ikarus-ban az, aki elő­ször vetette fel az egységes autóbusz-család konstruálásának gondolatát — mondja Kelemen Pál. — Lehetséges, hogy aki az ötletet adta egyetlen további percet sem dolgozott a terve­ken. Én például nem merném azt mondani, hogy az enyém, vagy az Állami-díjjal kitüntetet­tek dicsősége csupán az Ikarus 200-as. Voltak, akik egy-egy gondolatot adtak, voltak, akik korábban, s akik későbben kap­csolódtak a munkába. Az alap- gondolatot követően egy-egy részfeladatot több embernek ki­adtunk kimunkálásra. Mind töb­ben és többen dolgoztak az Ikarus 200-as család tervein ... Kíséreljük meg nyomon kö­vetni az új autóbusz-csalód születését. A hátsó-híd tervezése elsősorban Székely László nevé­hez kötődik. Már 1955-ben, az­tán 1964-ben felvetődött, hogy egy korszerű típusú hátsó- hidat kellene kifejleszteni. Szé­kely László és tervezői egészen korszerű megoldást dolgoztak ki. Teherbírása névlegesen 10 tonna, de Győrben már 13 ton­náig is terhelhető típusokat gyártottak. A kerékagyban boly­gómű áttétel működik, a fék­szerkezeteket levegő működteti. Ügy tűnik, hogy az Autóipari Kutató Intézetben tervezett, le­gyártott, a laboratóriumban, majd az országutakon is kipró­bált egységek a legkorszerűbb típusok közé tartoznak. Talán a legjobb bizonyítéka ennek, hogy az autógyártásban élenjáró nyugati országok jónéhány ná­lunk alkalmazott megoldást be­vezettek. A légrugó terveit és prototí­pusait az Országos Gumiipari Vállalatnál már a hatvanas évek elején elkezdték kikisérletezni, — a siker végülis Hajós László nevéhez fűződik. A légrugó al­kalmazása az acéllap és hen­geres csavar rugókkal szemben számos előnyt biztosit. Az egyik nagy előnye például, hogy a padló-szintet — autóbuszoknál nagyon lényeges — állandó magasságban tartja. Egy szint­szabályozó szelep, a tengelyre nehezedő terheléstől függően, állítja be a padló magasságot, az utasoknak sokkal nagyobb kényelmet nyújtva, mint az acél rugókkal felszerelt gépkocsik. Szűcs László huszonkettedik esztendeje dolgozik az Autó­ipari Kutató Intézetben — az „autócsinálás" gyermekkori el­határozása. Sajátmagának — bár még tankvezetésre is érvé­nyes jogosítványa van — nincs gapkocsija, s nem is túlságosan vágyakozik utána. Az ötvenes évek elején traktorokat, aztán az öt köbméteres dömpereket majd több társával együtt pán­célozott úszó felderítő gépkocsi­kat tervezett. Élete nagy mun­kája az öt tonno teherbírású, különleges rendeltetésű teher­gépkocsik tervezése volt. Ezeket ma is gyártják Csepelen. S most: a szervó-kormány. — Hidraulikus működtetésű — mondja az Állami-díjas ter­vező. — Egy olajszivattyú olajat szállít a kormányművön át. Ami­kor a vezető kormányozni akar, a vezető mozdulatától függően egy dugattyú oz egyik, vagy másik oldalra vezérli az olajat. A 'fellépő olajnyomás mint egy pótló eró végzi a kerekek el- kormányzását. Az erőkifejtés nyolcvan százalékát az olajnyo­más, húsz százalékát a vezető végzi. Biztonsági szempontból óriási előnye, hogy a gépkocsi- vezető figyelmét a forgalomra irányíthatja, kormányzás közben nem kell nagy eröfeszítö mun­kát végeznie. Ha felrobban va­lamelyik kerék, csupán kézierő vei lehetetlen a sebesen hala­dó, síllyos járművet az úttesten tartani. Szervó-kormánnyal le­hetséges . .. A hazánkban kidolgozott em­lített főegységeket nem kizáró­lag az autóbusz-gyártásban le­het csak használni, bármilyen teherjárműbe beépíthető, sőt önálló termékként is értékesít­hetjük. A szervó-kormányból például több ezres tételeket szállítunk Lengyelországba, hát- só-hídból a Szovjetunió és Csehszlovákia a fő kereskedel­mi partnerünk. Iparunk büszkesége — Amikor az autóipart a KGST-ben felosztották, magától értetődő volt — mondja Szűcs László -, hogy ezeket a főegy­ségeket mi gyártjuk. A KGST- orszógokon belül, de világvi­szonylatban is olyan jelentős eredményeket vívtunk ki .. . Ne künk sikerült legelőször a leg­korszerűbb típusokat kidolgozni. Győrben évenként harminc- negyvenezer hátsó-hidat gyár­tunk. Ez világviszonylatban is komoly nagyságrendű szériának számít. Ezért viszonylag olcsón tudjuk előállítani. A szervó-kor- mányból most tízezret gyárt a Csepel Autógyár, de az évtized végéig százötven-kétszázezret gyártanák egy évben, ezzel szinte nagyhatalmi szerepet töl­tünk majd be. — Ügy tudom sok nehézséget okozott, amíg vállalkozót talált a szervo kormányok gyártására. — Először Székesfehérváron az Általános Mechanikai Gép­gyár vállalkozott a gyártására, de nem láttak benne fantáziát. Ezt követően Győrben kisebb széria gyártásáig eljutottak, de az első kudarcnál abbahagy­ták. Egy példányon itt az inté­zetben sikerült a hibát megta­lálni. Azonnal vittem a kor­mányszerkezetet Győrbe, hogy a sorozatban gyártottakon is kijavítsuk a hibát... Nem volt zökkenőmentes út, amíg elju­tottunk addig, hogy Csepelen lelkesedjenek az új konstruk­cióért. Méq bírósági tárgyalá­saim is voltak, nem elég sok­szor megalkotni valamit, el is kell fogadtatni .. . Miután látszott, hogy hosszú élettartamú, világszínvonalú fő­egységeket fejlesztettek ki, az Ikarusban pedig — mint emlí­tettük — mind többször és több­ször vetődött fel a gondolat, hogy olyan egységes autóbusz- családokat kell konstruálni, melynek típusaihoz azonos fő­egységeket, és szerkezeti egy­ségeket lehet alkalmazni, s nem kell a különböző jármű­vekhez más és más alkatrésze­ket, más és más szerszámokat beszerezni, kézenfekvő volt a gondolat, hogy az Ikarus 180 ások tapasztalatai alapján kor szerű főegységekkel, tetszetős, kényelmes karosszériája autó= buszokat tervezzenek, építse­nek. így jöttek össze a most Ál­lami-díjjal kitüntetett konstruk­tőrök. Az első ecsetvonásokat a for­matervező húzza. Ez még szin­te a művészi munka kategóriá­jába tartozik. Ezután a műsza­kiak, tervezők számítások alap­ján megpróbálják a formater­vező álmait megvalósítani. Az Ikarusok karosszériája úgyneve­zett héjszerkezet — mint a re­pülőké — nemcsak a padló, ha­nem az oldalfalak is hordozzák a terheléseket. A lemezek vá­zak feszültségét, nyúlását apró ellenállásdrótakkal vizsgálják. Felragasztják a kis ellenálláso­kat, mint valami bélyegeket, s a szerkezettel együtt a kis dró­tok is kénytelenek nyúlni — az áramkörökbe kapcsolt műsze­rek pontosan jelzik a drót el­lenállásának változását, amiből a feszültségekre, nyúlásokra következtetni lehet. De hova kell ragasztani a „bélyegeket”? Ennek megállapítása az igazi szakmunka. Előre bekenik lak­kal a felületeket, s ahol a lakk megreped . .. Ezek a laboratóriumi méré­sek elárulnak sok mindent, iga­zából azonban csak a hiteles országúti próbákon, terhelve, túlterhelve lehet a hibákat meg­állapítani. Az Ikarus—200-asok pl. dombról leguritva, fejtető­re állítva, s ezernyi viszontag­ságnak kitéve vettek részt a próbautakon. Az egyik kísérlet­nél például egy mesterséges karambol után másfélszer for­dult át az autóbusz, s a szak­emberek egyöntetű megállapí­tása szerint a jármű sérülése olyan volt, hogy az utasok élet­ben maradtak volna. Mares Gyula gépészmérnök éppen a vázszerkezet megépí­tésében, a formatervező elkép­zeléseinek tárgyiasításában szerzett nagy érdemeket, a mé­retezési munkák számítógépes megoldását is ő dolgozta ki... — Az első példányt 1967-ben sikerült megcsinálni — egész sor átalakítással ma is megvan. Az első szériát, nagyon kis szé­riát — mondja Keimen Pál — 1969-ben gyártottuk, az igazi sorozatgyártás azonban csak 1973 második félévétől kezdő­dik. Ekkor szüntetjük meg az Ikarus 556 és a 180-as család gyártását. Székesfehérváron naponta nyolc, itt Mátyásföldön tizenhat autóbusz kerül le a szalagokról. Az új konstrukció ugyanis nemcsak azért jó do­log, mert amikor kigördül a gyár kapuin, azzal az érzéssel nézhetünk utána, hogy egy vi­lágszínvonalú magyar járműt bocsátottunk útjára, honem azért is, mert a sok tekintetben egységes berendezések a ma­gas szintű gépesítésre adtak módot. A termelőeszközeinket a lehető legracionálisabban cso­portosíthatjuk és használhatjuk ki. Magas szinten gépesített a munka, kevés a selejt, ponto­sak az alkatrészek, nagy szé­riában gyártható, tehát gazda­ságosan is tudjuk megcsinál­ni ... Lombosi Jenő Ifjúsági tánc­zenekaraink Ifjúsági tánczenekarok mutatkoztak be a Doktor Sándor Művelődési Házban. Alig egy évtizeddel ezelőtt hasonló ifjúsági hangverse­nyen egyszál zongora állt ugyanezen a színpadon. Majd behoztak egy dobot, nagybőgőt, kitették a szín­falak mögül irányított erő­sítés egyetlen mikrofonját és felgördült a függöny. Megjelent a műsorközlő — sötét ruhában, nyakkendő­vel — s bejelentette az első számot. Aztán bejött két-há- rom fúvósmuzsikus és meg­szólalt a zene. Nem harsá­nyan, nem fülsértőén han­gosan, hanem az akkori íz­lésnek megfelelően, a te­rem akusztikájához alkal­mazkodva. Igaz, o telt ház­zal „vattázott" nézőtér so­kat tompított a hangerőn... Azóta sok minden meg­változott. Ma nincsenek lát­ványos külsőségek. Meg­nőtt ugyan a hajunk s a nyakkendő nem szorítja nya­kunk. Az akusztikával sincs különös gond, az eiósitónek meghatározott teljesítmé­nye van. Ezt maximálisan ki­használjuk. Hogy a műsor miért nem gördülékeny, • miért van annyi „üresjárat" egy-egy szám között? Talán a technika miatt, és így sok­kal kötetlenebb az egész. Hogy tetszik-e ez a hallga­tóságnak? Biztosan. A „pro­fik" is így csináljákI Hogy csak nagyon kevesen, hú szan-harmincan vannak? Majd legközelebb többen eljönnek. Talán érdemes lenne ko­molyabban is elgondolkod­ni mindezeken. Annál is in­kább. mert az elhangzott produkciók igen színvonala­sak voltak. Jóllehet ezen a meghívásos bemutatkozó hangversenyen a legismer­tebb együttesek meg sem jelentek. Itt, a „Vendégvá­rás a Mecsek alján” ren­dezvény programjában az volt a cél, hogy felmérjék a városban működő ifjúsági zenekarok színvonalát és a legjobbaknak szerződést ajánljanak nyári zeneszol­gáltatáshoz. A zsűri (Lu­kács László, a Városi KISZ Bizottság titkára, Fritz Béla, a Szórakoztató Zenészek Szakszervezete elnöke és dr. Nádor Tamás, a Pécsi Rádió zenei szerkesztője) négy zenekar közül (Croma- tic. Taverna, Pallas, Pokol 3) a Cromatic és a Pallas együttest javasolta nyári szerződésre. A Városi KISZ Bizottság különdíját Fürdi Károly szólógitáros, o Pécsi Rádió felvételi ajánlatát a Pallas együttes kapta meg. Lukács László zsürielnök ér­tékelésében kiemelte a ze­nészek biztos hangszertudá­sát, muzikalitását, alkalmas­ságukat arra, hogy nyá­ri szórakozóhelyeinken ők szórakoztassák a fiatalokat Bornemissza Géza

Next

/
Oldalképek
Tartalom