Dunántúli Napló, 1973. április (30. évfolyam, 81-108. szám)

1973-04-08 / 87. szám

A magyar irodalom Ukrajnában Százhúsz központ fejlesztése célszerű Dél-Dunántúl 2985-ben Kincsünk a Duna és a Dráva vize 1 A bizottság a Magyar Tudományos Akadémián Radó professzor elnökle­tével délelőtt 10 órakor hallgatta meg dr. Zola Györgyöt, s a budapesti Vá­rosépítési Tudományos és Tervező In­téz«* szakosztályvezetője déli egy óra­kor már kandidátus volt és a gratu­lációkat fogadta. A fiatal, negyven­évé« tudós disszertációja számunkra Is rendkívül hasznos, a jövőbe muta­tó. Témája: a különböző gazdasági jeliogű területek komplex iparfejlesz­tésének alapvető kérdései és terület- fejlesztési összefüggései — Déi-Dunón- túl példájából kiindulva. Keveset beszélünk róla, pedig pa­rancsoló szükségszerűség: ne megyei, hanem országrésznyi területekben gon­dolkodjunk. A tervezési-gazdasági körzetbeosztás szerint Baranya, Tolna, Somogy és Zala megyék egy körze­tet alkotnák. Dr. Zala György e mun­kával Dél-Dunántúl távlati területfej­lesztési tervének kidolgozásához kíván gyakorlati útmutatást és segítséget ad­ni. Minden az ipartól függ Dr. Zala György első megállapítá­sa: a körzet egésze gazdaságilag át­lagosan fejlett területnek tekinthető, jelentős belső különbségekkel. A leg­fejlettebb terület Pécs és környéke. A többi terület fejlettsége átlagos, vagy ottó| alacsonyabb. Az ipar fejlettsége a körzet területének nagyobbik részén relatíve alacsonyabb, mint a mező- gazdaságé. A gazdasági fejlettség nagymérték­ben az iparfejlettség függvénye. így, bár a körzet nagyobbik részén a me­zőgazdaság az uralkodó népgazdasá­gi ág, a gazdasági fejlettség színvo­nalának emelése döntően az ipar fej­lesztésétől függ. Az ipar fejlettsége vi­szont szoros kölcsönhatásban áll az infrastruktúra — elsősorban a műsza­ki infrastruktúra — fejlettségi színvo­nalával, így az e téren elért fejlesz­tések oz iparfejlesztést is nagymérték­ben elősegítik. A körzet iparának mind területi, mind agazati összetétele és arányai módosításra szorulnak. A kettő egy­mással szoros kölcsönhatásban áll. Az ágazati szerkezet módosításán be­lül a kitermelőipar részarányának csökkenése és a feldolgozóipar dina­mikus ágazati (közülük elsősorban a körzet természeti, illetve gazdasági adottságai alapján hatékonyan fej­leszthetők) részarányának növekedése emelhető ki. Az ágazati szerkezet mó- dosulásávalt átalakul a körzet ipari térszerkezete is. Újabb növekedési gó­cók és koncentrációk alakulnak ki, egyesek jelentőségükben megnöve­kednek. Az ipar műszaki fejlettségi szímta- nala jelentősen elmarad az országos átlagtól. A körzetben például a szo­cialista ipar 1000 lakosra jutó bruttó óllóeszkőzértéke az országos átlag 77,8 százaléka, a villamosenergia fel­használása pedig csak 47,6 százalék. A jövőben az intenzív fejlesztés során a technikai színvonal fejlődése lesz oz iparfejlesztés legdöntőbb eleme, így a körzetben e téren sürgős intéz­kedésék szükségesek. Az Ipar és az Infrastruktúra - első­sorban a hálózati infrastruktúra — nö­vekedési üteme között szoros kapcso­lat van. Az ipar fejlesztése megkíván­ja az infrastruktúra fejlesztését, de ugyanakkor megfordítja, az infrastruk­túra megfelelő és időbeni fejlesztése nagymértékben elsősegiti oz ipar nö- vededési ütemének gyorsítását. Dr. Zala György mindezek alapján meg­állapítja: az ipartelepítésre kedvező, de ma még fejletlen területek köz­pontjainak iparosítását közgazdasági szabályozókkal — különböző kedvez­ményekkel, így hitelkedvezményekkel, állami támogatóssal stb. — is szüksé­ges elősegíteni, és az állami támoga­tás lehető legnagyobb részét a tele­pülések és azok iparterületeinek infra­strukturális fejlesztésére (közművesítés, stb) célszerű fordítani. Az „éltető“ víz A szerző a körzet ágazati szerkeze­tének módosítására — az ipar egészén belül — elsősorban azokat az ágaza­tokat javasolja előnyben részesíteni, amelyek (elsősorban a környezeti fel­tételek szerinti) hatékonysága a kör­zetben az országos átlagnál maga­sabb. A körzetben e szempontból el­sősorban a villamosenergla-ipor, a gépipar egyes ágazatai (elsősorban a villamosgépipar) és a bőripar, va­lamint az élelmiszeripar egyes ágaza­tai jöhetnek számításba. A vízigények kedvező kielégítési lehetőségei, vala­mint az ágazat termelése területi egyensúlyának biztosítása alapján ide sorolja a vegyipar egyes ágazatait is. Ugyanakkor a körzet ipartelepítési adottságai viszonylag korlátozottak. Ásványkincsei közül a szén, az olaj és a földgáz, az urán, valamint épí­tőipari nyersanyagok (kő, kavics, agyag, stb.) jelentősebbek. A mező­gazdaságból származó nyersanyagok zömét a körzet élelmiszeripara feldol­gozza. További ipartelepítést tesz azonban lehetővé a körzet magas er­dősültsége, továbbá a körzet legna­gyobb adottságának tekinthetjük a Duna és Dráva mentén az Ipari vi­zet és a helyenként még rendelkezés­re állá szabad, vagy átcsoportosított munkaerőt. A területfejlesztési javaslatok oz 1985-ig terjedő időszakot ölelik fel. Dr. Zala György számításai szerint ebben a tervtóvlatbona körzet lakossága mintegy 7 százalékkal emelkedik és területileg a növekedési gócókban koncentrálódik. Ennek megfelelőén mind á gazdásági, mind az infrastruk­turális fejlesztésekét — ó jelenleg több mint 900 település közül — mintegy 120—150 központba célszerű koncent­rálni és a városok számát — a jelen­legiek intenzív fejlesztése mellett - további mintegy 6—8 település város­sá alakításával emelni. A gazdasági szerkezet — a mezőgazdaság és az ipar ma kb. 60—40 százalékos részará­nyáról — fokozatosan az ipar felé to­lódik el, s az arányok várhatóan meg­fordulnak, de a mezőgazdaság a kör­zetben a távlatban is az országosnál nagyobb súlyt fog képviselni. A fog­lalkoztatottak száma a körzet ipará­ban mintegy 20-30 százalékkal emel­kedik, a tervtávlat második felében azonban — a tercier ágazatok munka­erő igényének növekedése miatt első­sorban a nagyobb központokban (Pécs, Kaposvár stb.) — az ipar fej­lesztését szűkülő munkaerőbázison kell megoldani. Az idegenforgalom fej­lesztése a körzet egyes területeinek (Balaton, Mecsek, néhány gyógyfür­dő stb.) a jövőben is a területfejlesz­tés egyik alapvető tényezője marad, azonban ennek jelentősége a körzet többi területén már sokkal szerényebb. Saját erőből nem megy S végül lássuk a növekedési góco­kat, helyszűke miatt csak a baranyaia­kat és a közelieket. Növekedési góc: Pécs és környéke, a Duna mente (Szekszárd, Mohács, Paks), a Dráva mente (Nagykanizsa és Barcs), továb­bá Siklós és Beremend térsége. A struktúraváltozást igénylő területek központjai között találjuk Szigetvárt, továbbá a Mecseket és az Ormánság nagy részét. Dr. Zala György megkí­sérelte felvázolni aT ágazati fejlesz­tésnek főbb irányait is. Eszerint: Pé­csett a villamosenergla-, a gép- és a nyomda-, a bútor- és egyes élelmi­szeriparok, Mohácson a vízigényes iparágak, például a fa- és a papír­ipar, a vegyipar, valamint a gépipar fejlesztése, Szigetvárott főleg a jelen­legi ipar bővítése és komplettírozása a cél. Az ipartelepítéseknél a határ­széli fekvés esetén pedig a Duna— Majno-Rajno csatorna megnyitásával jelentőségében megsokszorozódó víz­szállítási lehetőségeket is célszerű ki­használni. Az, hogy mi és milyen ütemben va­lósulhat meg a javaslatok közül, pénz kérdése. Erről viszont ma még senki serié tudna nyilatkozni. Az viszont bi­zonyos a helyi erőforrásók ehhez szű­kösek, központi támogatás nélkül nem megy a fejlesztés. Mlklósvári Zoltán A magyar irodalom zöld utat Ukrajnába csak a második vi­lágháború viharos eseményei után ka­pott, miután a horthysta Magyaror­szág megszűnt és a magyar nép tör­ténetében először, megszületett a de­mokratikus állam. A két szomszédos nép - a magvar és az ukrán — már régóta szoros kap­csolatot tart fenn. a politikai-gazda­ságiaktól kezdve egészen a családi kapcsolatokig, melyről mindkét nép történelmi dokumentumai tanúskod­nak. A múlt századokban mindketten nemzeti és szociális elnyomás alatt szenvedtek. E tényező is elősegítette azokat a törekvéseket, amelyek a két nép nemzeti kultúrájának kölcsönös megismerésére irányultak, de e népek kultúrájának igazi közelsége csak a szocialista országok testvéri családjá­ban valósult meg. A horthysták, akik kormányuk so­viniszta politikáját folytatták, hallani sem akartak az ukrán nyelvről. Gyű­lölték és minden eszközzel igyekeztek lealacsonyítani a „ruténeket", akik a Kárpátalján, a volt Ungvár megyében éltek. Az ukrán nyelvet egy hatalmas nép nyelvet ők „kifejezéstelennek" ti­tuláltak. Az ukránoknak csak rendkí­vül szűk köre tanulmányozhatta azok­ban az Időkben anyanyelvét az álta­lános iskolákban és gimnáziumokban. Még inkább kevesebben ismerték a magyar nyelvet, a magyar nép irodal­mát és kultúráját Ennek ellenére nem lehet azt mon­dani, hogy nem voltak semmiféle kap­csolataink. Azok között a népek kö­zött, okik szomszédok, mindig létezik kapcsolat. Ismeretes, hogy a nagy ukrán gondolkozó, filozófus és költő, Grigorij Szkovoroda (1772—1794) — születésének 250. évfordulóját a múlt évben ünnepelte az egész szovjet nép — egy időben Budapestén élt és dol­gozott ö sokat tett Ukránfőldön a magyar irodalom népszerűsítése érde­kében. Sajnos enek a nagy költőnek és műfordítónak magyarországi mun­kássága még nincs kellőképpen fel­tárva. A magyor irodalom iránti érdeklő­dés megnövekedését figyelhetjük meg az ukrán értelmiség körében, g múlt század második fejében. Ennek oka részben az 1848—49-es forradalmi ese­mények visszhangjában keresendő, amikor a magyar nép szabadságáért harcolva nemcsak rendkívüli hősiessé­get tanúsított, de példát is mutatott más népeknek. A magyar irodalmi alkotásokat az aknán irodalom olyan kiválóságai szerettették meg hazájuk­ban, mint Iván Franko, Pablo Gna- bóvszkij, Morkó, Cseremsesina, Oszip Makóvij és máséit A szovjet-korszak új fejezetet nyitott Ukrójéábcn a mágyor irodalom szá- mdra is. Kétségtelen, hogy ebben el­sőrendű fontosságú szerepet játszott Leonyid Pervgmajszkij, okit szoros szá­lak fűzték egyebek között Zalka Má­téhoz is. ö ismertette meg az uk­rán olvasókat a forradalom énekesé­nek, Petőfi Sándornak a költészeté­vel. A háború utáni években sokat tettek a magyar irodalom népszerűsítésé ér­dekében a kárpátaljai irodalmárok, akik egyaránt jól ismerték mind a ma­gyar nyelvet, mind ó magyar rtép kul­túráját. történelmét, irodáimat Jelenleg a magyar irodalom legtehet­ségesebb tolmácsolója Ukrajnában a kárpátaljai származású Jurij Skrobi- nyec, aki a régi történelmű Huszt vá­ros szülötte, ő már több, mint két év­tizede termékenyen fordít Nem túlzás, ha kijelentjük, hogy a „Magyar hárfa” című verseskötet meg­jelenésé, mely a klasszikus és mo­dem magyar költészet gyűjteménye jelentős esemény volt az ukrán irodal­mi életben. Jurij Skrobinyec műfordítói tevékeny­ségét Petőfi: Nemzeti dalának, mely a 48-as események himnusza lett — lefordításával kezdte meg, mely 1949- ben, a nevezetes esemény századik évfordulóján jelent meg ukránul. Alekszandr Rőt professzor a könyv­höz írt előszavában megjegyzi, hogy ezt a műfordítás-gyűjteményt nem szabad a magyar irodalom antológiá­jának tekinteni. Ennek ellenére én szeretném megjegyezni, hogy ez a nem túl terjedelmes könyvecske 'mind­össze 223 oldal), a magyar irodalom mini-antológiájának tekinthető. A könyvben bemutatásra kerülnek a magyar irodalom klasszikus korszaká­nak olyan kiemelkedő képviselői, mint Gyöngyössy István, Csokonai Vitéz Mi­hály, Kisfaludy Sándor, Vörösmarty Mihály és mások. A legnagyobb he­lyet a kötetben a forradalom költője, Petőfi Sándor foglalja el. Széles skálájú a mai magyar költé­szet képe is: Weöres Sándor, Váci Mi­hály, Garai Gábor, Eörsi István, Fodor András Vas István és a sort tovább lehétne folytatni. A gyűjteményben a műfordító 48 költőt mutat be. * E rövid, főleg tájékoztató jelle­gű ismertetőben nem célom« hogy műfordítói elemzést adják, hiszen Magyarországon az ukrán nyelvet csak kisszámú olvasó ismeri. Mégis meg kell jegyeznem, hogy a fordító bebi­zonyította, hogy ragyogóan ismeri a magyar nyelvet, sikerült neki megőriz­ni mindenütt az eredeti stílus-sajátos­ságokat Az a tény, hogy a magyar nyelv struktúrája nagyon távol esik az ukránétól, még tovább) nehézségek leküzdését jelentette a műfordító szá­mára. (Férditatta: Dr. Hájnády Zoltán) Tiberij Popp, a drogobicsi Pedagógiai Főiskola adjunktusa CSANÁDI IMRE: Ráérős lajhár Tu 4ja bölcsen minden lajhár: sok sietség sok bójjol lér. így lajhár a lajhérl Jobb hét békéé élét-hálni, ráérősén lombot Ibiéi, így lajhár a lajhár! Nem sietve, ném kapkodva. éjjel-nappél csimpaszkodva, így lojhár a lajhár! Iliik hagyni gondos munkát: Lekopasztott, lombtalan fát l&y lajhár a lajhár! Aztán, higgadt bölcs módfára, átsétálni másik Iára. így lajhár a lajhár! —■■ ■ ' 1 ■' ' >< \ r' " »VI» HERA ZOLTÁN: Keltegető VÁCI MIHÁLY ÉBRESZTÉSE Az égbolt borult rádt hátéivá, meddig aiszolt Agyadat otthagyhatnád■ Benőtt a fő már, sebeid lelegelte, jöhetnél új arccal immár. öröködbe a semmi ült. pókszálon clpekedve — jó volna ám, ha visszatalálnál. Látogatsz éjiéi, jössz, beszélsz, s fosz/ósz is széjjel. Jöhetnél egyszer napvilágnál. Sűrűi ét élet, minden megéled, pihe pihén, virágon virág. Rád tülekednek, rád petéznek, jő volna óm, ha megmozdulnál. Leszálltát, nyugszol, úgy maradsz — csörgik a szarkák a tónál. Já voléa ám, ha odacsapnál. Dr. Nguyen Huu Giác: — Alighogy megérkezett Hanoiba a Mólnór János művelődésügyi minisz­terhelyettes vezette magyar kulturális delegáció, Váci Mihály nem sokköl később rosszal lett. Mint hallottuk, mór PekiPgben, az átszálláskor nem érezte jól magát A küldöttség már­cius 28-án érkezett Vietnaméba, s a költőt mér $9-én behozták hozzánk. Szörnyű féjfájásra panaszkodott, majd elvesztette az eszméletét. A fél teste megbénult. A vérnyomása rendkívül magas volt: $40/150. Egy gyorssegítő csoportót hoztunk létre mellétté, amely két Orvosból és nővérből állt — Április 7-én tért magához. Ermi kezdett, jóbbaé érétte mógát. Köz­ben a fetéségó is réégérkéZétb — Április 13-áé ázután á vérnyomá­sé isMét nagyon magasra ugrott, Majd éjszóka kettőkor ismét elvesztette OZ eszméletét újabb agyvérzés. Ettől kezdve napról napra rasszabbodótt az állápata, S április tá-án meghalt. — Amikor magé hót tért, miről be­szélgetett a körülötte lévőkkel? — Elréóndta: átért jött, hagy rteg- isiberdkedjen Viétrtorrt népével, harcá- vél, s ha visszatér Magyarországra, cikket ír Vietnam mellett Amikor ma­gához tért s lőtte, hogy körülötte dol­gozunk. nagyon meghatódott „Idejöt­tem ás semmit sem tettem önökért önök pedig értem — mindent”. A kól- légáim Mondták néki, hogy ez a kö­telességük — erre erősen megszorítot­ta a kezüket Gyakran feltette á kér­dést: ha felépül, tud-e majd itt, Viet­namban dolgozni. Más orvosok és az igazgatónk is járt nála. Megpróbál­tunk minden észközt felhasználni, dé nem sikerült megmentenünk őt. Áz időközben értesített Magyar specialis­ta már á halála után érkézéit Meg, s szintén ott állapította meg, hogy menthetetlen vétt. Dr. éui The KV:- Antikor behozták hozzánk, külön szobát nyitottunk neki. Meggyőződé­sünk vélt, hogy felgyógyul. Magás tér- metu ember vélt a fél ágyaink ééM féléitek meg. ezért külön ágyát állí­tottunk fel á száttárá. Senkit sem ÍM- gedtünk, hegy «varja. Természetesen, e mikér megjött a felesége, gyakran beszélgettek. Ha magához tért, ná- gyon optimista vptt Beszélgetéseink során Meg Vált győződve, hégy fel­épül. valahol itt találtunk Mágyáf népdalokát, azokat hallgatta, s na­gyon mag vall elégedve. — A személyzetünk nagyon lelkiis­meretes munkát végzett, 5—10 percen­ként mérték a vérnyomását. Magas és erős ember volt, s á mi orvosaink és ápolóink gyengék váltak hozzá ké­pest, amikor önkívületben dobáltá Ma­gát * A Külföldi Kapcsólatek Bizottságé­nak lényégében minden dókumentuM á birtokában vart. A Nhart Dart-bén (0 vietnami Népszabadság) és áz „Irodalom és művészét" című lapban megjelent nekrológ szövegét feltehe­tően a bizottság ValóMelyik má gyárul tudó tagja fordíthatta, mért apróbb htbók előfordulnak bén ne. Másólás közbéé kijavftOM őkét. „FőjdólomMál tudatjuk, hogy az b- Mert Kassuth-díjös író, Váci Mihály, 0 Mááyór NépkŐZtársOsóá féliZáboÓu- IÓ96 25. évfordulója alkalmából ho­zónkban tartózkodó kulturális délegó- Cíó fogja 1*70. április Iá-ón, bár é vtetééMi átváfcék kitartóan küzdöttek életéért, hotsZés betegség után el­hunyt" A költőt április 17-éh, ó Külföldi Kapcsolótok feiióttságónák stékházá- ban, o földszintes színházteremben ra- udtatózták fet. A ravatalnál megjelent Pfiäm Ngoc Thuon. o KKB elnöke, Nguyen Duc Quy, kulturális miniszter­helyettes, Hoang Xuan Tuy, a felső­oktatási miniszter helyettese, a viet- nartii írószövetség, újságírószövetség és e külügyminisztérium képviselői. A szertartáson Hídvégi Ferenc, a magyar nagykövetség ügyvivője mon­dott beszédet: „— Búcsúzom tőled e szomorú kis magyár közösség nevében. Hosszú szénvedés után holnap visszaindulsz és házai föld fog befogadni. Nyugodj Ott békében .., ...Minden ország forradalmi és fel­szabadító mOzgalma izgatta és vón- záttó. EWrt Mént el 1067-bén Kubába, és ézért jött él Most Vietnárhbá. Szel- Inmének és léfkénék legmélyéig intet- nétiéftálltte, kommunista vélt. Eljött Idé, ehhez á héphéz, áMély példát ádott Mindenkinek bátorságból, hősi­ességből. áldozatvállalásból, ómit stafétáit Vélne Meáéhékelhi. NeM éí- te Még, o hálál élhellgettotto. Neve ezenben élni fog, amíg költészet és 3*iAáM ta ie>sv * Megnézhetném a szabóját? — De tudnia kéil, hogy ez év má­jas tÓ-én bomfcotómádós érte kórhá­zunkat Az amerikai boMbák áz <5 szobáját is megrongálták, ki kelletét ürítenünk. — Há megengedik, megnézném. Dr. Nguyen Huu Giác bólint A főbejárattól balra emeletes épü­let Az első eméleten bálra bt ellő szobába benyitunk. Szomorú f él hó­mé ly. Középen egyetlen magas. Mű­tőasztal szerű ágy. Huzat nincs rajta. A szoba is Meglehetősen üres. Jobb­ra, az ágy fejénél ismeretlen rendel­tetésű, állványós Orvosi gép éti. Az üres, hosszú folyosó Mennyeze­tén jókora repedés fut végig e túlsó végéig. A két HónOppol korábbi bom­bázás nyoMa. S bár látszólag semmi köze hóZzé, ebben á pillanatban számomra a mennyezet sérülése elválásithattttlán Mindattól, ami ebben a szóbábáé le­játszódott. ojO.db. r a .»iJsiiz fflaraTko Linfi iléknél pmM|i|iiiiiiil)liii can VASÁRNAPI MtumtT * ♦

Next

/
Oldalképek
Tartalom