Dunántúli Napló, 1973. április (30. évfolyam, 81-108. szám)

1973-04-08 / 87. szám

„Hunniában valami készül... »9 Az első pécsi újság Az idei esztendő ismét bő­velkedik politikai, művelő­déstörténeti évfordulókban. Kettő ezek közül sajátosan pécsi: nemcsak a 200 éves oécsi nyomdászatot koszönt- ;ük, de most ünnepeljük az első helyi újság, a Pressfreie Flugblätter, valamint ma­gyar nyelvű melléklete, a Pécsi Tárogató megjelenésé­nek 125. évfordulóját is. A forradalom — akárcsak később a szabadságharc — eseményei Pécset kevésbé érintették, mint sok más ma- nvar várost. Nem történtek itt sorsdöntő események, nem vívtak történelmi jelen­tőségű csatákat. De a la­kosság nagy része lelkesen üdvözölte a forradalom hírét s azonnal magáévá tette a 12 pont követeléseit, így a 'a:tószabadságra, a cenzú­ra eltörlésére vonatkozó kö­vetelést is. Ennek hatására határozta el szinte feltűnő gyorsasággal Neuwirth Ernő Adolf, verőcei származású oécsi lakos, hogy lapot in­dít. Az első ismert pécsi új­ság, melynek felelős szer­kesztője és kezdetben tulaj­donosa, kiadója is Neuwirth volt, 1848. április 5-én jelent meg német nyelven, Press­freie Flugblätter címmel. Nyelve nemcsak azért volt német, mert városunk pol­gárságának nagy része né­metajkú volt abban az idő­ben, hanem azért is, mert Neuwirth a lapot Horvát- Szlavóniában is terjeszteni kívánta ..német és eként a mellékrészek viszonyaira könnyebben behatható nyel­ven’’ — írja a belügyminisz­tériumnak aí újságról kül­dött tudósításában. Szelle­me azonban magyar volt, s ezt nemcsak a május 12-től új formában, Fünfkirchner Zeitung címen megjelenő lap mottója: ,,Szabadságért, népért, hazáért!’’, hanem cikkei, hírei, tudósításai is ;qazo!ják. A Lyceum nyom­dában készült, hetenként kétszer, majd július 1-től há­romszor jelent meg, kezdet­ben fél ív terjedelemben. Neuwirth, akiről Szinnyei lózsef, a későbbi Vasárnapi Újság hasábjain közölt soj- tóbibliográfiájában azt írja: „ . . . jeles politikai képzett­ségét tántoríthatatlan haza- szeretettel párosító”, igen tehetséges, biztos ftélóképes- ségű újságíró volt, lapját hozzáértéssel szerkesztette. Az első két szám vezércik­kében (Pressfreiheit . und Dressgesetz) a sajtószabad­sággal, az újságírói hiva­tással kapcsolatos nézeteit fejtegeti: „Az újságírásnak a dolgok állására hatással kell lenni". Szókimondása, liberális magatartása miatt a városi magisztrátussal is összeütközésbe kerül. Az első pécsi újság sikere arra ösztönözte a tehetős oécsi könyvkereskedőt, Wei- dinger Alajost, hogy átvegye a lao kiadását Neuwirthtól ■— aki továbbra is megma­radt felelős szerkesztőnek — s hogy erre minden inná és :nnatlan vagyonát lekösse. Ugyancsak a sikeres ín dulásnak köszönhető, hogy g Fünfkirchner Zeitunqnok magyar nyelvű melléklete is neaielenhetett. Máius 31-i keltezésű a Pécsi Tároqató mutatványszáma, ezen a na- oon született meg tehát a oécsi maqyar nyelvű újság­írás. A lapnak mindössze két példánya maradt fenn a Pécsi Eavetemi Könyvtár egyik kolligátumában (a má­sodik június 11-i), így nem tudjuk, mennyi ideig élt, Va­lószínű azonban, honv akár- -cnV a Fünfkirchner Zeitung, a Pécsi Táro-’ató is megie- 'ent 1848 szentember végéig. Fkkor a forradalom híveinek — igv Neuwlrthnek is — menekülnie kellett Pécsről Jellasich csapatai elől. Surján Miklós A forgatás szünetében: Öán Róbert rendező és Zsombolyai János operatőr a Lányarcok tükörben című film alkotói Lumumba utca 174. Filmgyár . . . Diákéveim, szel­lemi serdülőkorom titokzatos álomvárosa. Nem először lépem át a küszöbét, mégis, ma is ér­zem azt az elfogódottságot, mint amit régen, ha néha erre, a Gyarmat utca felé vettem az utam. Csak ma már nem a roman­tikája, nem a „titkai" izgatnak, hanem alkotó folyamatok össze­függései — a megfoghatatlan, mégis magával ragadó nagy­szerű: — emberek százainak, ezreinek egybehangolt művészi törekvései — .egy celluloidte­kercsben, Produkciós iroda Parkoló gépkocsik tömege hosszan, két sávban. Lumumba utca 174., Magyar Filmgyártó Vállalat. Ez az „I. telep" a ma­gyar filmgyártás szíve, ahol a dramaturgia és a labormunka kivételével a játékfilmgyártás valamennyi folyamata lejátszó­dik. (Ezenkívül két telep von még; o ll-n rövidfilmek, a pa­saréti III. telepen játékfilmek készülnek.) Vasrácsos bejárat. Olyan, mint akármelyik gyár­kapu, csak talán az ellenőr­zés erősebb, alaposabb. Külön engedély nélkül itt egy lélek sem juthat be, Újságíró is csak ritkán, és csak a MAFILM saj­tóreferens, dr. Ranódy Lászlóné külön engedélyével. Aki viszont belül került, azt — bárhová lépjen — kivételes elő­zékenységgel fogadják, kísérik, kalauzolják. Ami nemcsak jól­eső gesztus. Enélkül ugyanis a folyosók, emeletek labirintusa, vagy a hatalmas műtermek so­ra — útvesztők sora lenne az idegennek. Jobbra (az igazgatósági épü­letben) osztályok, irodák és hi­vatali részlegek, balra a pro­dukciós irodák húzódnak. A hosszú folyosón táblácskák jel­zik a készülő produkciókat. (A produkciós iroda: egy-két szo­ba.) Forgatás előtt a nap min­den órájában 10—15 ember nyüzsög itt egy kis szobában: a kialakult stáb tagjai, élükön a rendezővel és a gyártásvezető­vel. Ahány sarok, annyi meg­beszélés, tárgyalás: díszlet, jelmez, próbafelvétel, - külső helyszín, statiszta és a jóég tudja még hányféle ügyben. Ta 'lány, hoavan lehet itt dolgozni, telefonálni, Számolni és eliga­zodni a gyártási ten/ lepedőnyi számoszlopai, anyagigénylései stb. között. Pérsze ez még sem­mi! — mondja az egyik asszisz­tens —, látná külső forgatás előtt! Amikor fölveszik a dié­tát , Vagyis, a 45 forintos napidí- jot, ami — ha a fővároson kívül forgatnak — a kellékestől a fő­szereplőig mindenkinek megjár. Hogy miért éppen „diéta"? Nyilván a metafora kedvéért... Próbafelvétel Reggel 9 óra. Jelmezterv- megbeszélésre hívtak, de na­gyobb szerencse ért, Közlik: Palásthy György rendező pró­bafelvételt vezet az !-es műte­remben. . Atkísémek az udvaron. Vas ajtón hatalmas, kettős falú, ab Ictktalan monstrum épületcsör­nokba lépünk. Nyolc-tíz ember sürög itt középen. Éppen félbe­szakadt a próbafelvétel, amely a forgatás előkészítésének az a fázisa,- ahol — a forgatókönyv egy azonos jelenetében — több jelölt közül kiválasztják: ki játssza majd a főszerepet. A „díszlet” mindössze egy léckerítés. Előtte fiatal szőke színésznő és partnere, Papp Já­nos. Mindketten a Madách Színház tagjai. A lányon sárga fürdőköpeny, éppen sminkelik. Munkálkodik a fodrász is, igaz­gatja a szép szőke hajzuhata- got, amely az iménti viharos csóktól kissé kusza lett. A ren­dező integet: jókor jöttem. Fél­rehúzódunk egy sarokba: — „Csendélet egy sráccal” a film címe — mondja —. Apa és két fia .egy gyárban dolgozik. Az idősebbik a mai 30-asok nemzedékéből való, tele a ké­nyelmesség, az anyagiasság, a gyűjtögetés „életelvével". Hu­szonéves öccsénék azonban még vannak illúziói . . . Innen az alapprobléma. Vagyis o csendéletben „a csend" erősen idézójeles . . . Most női fősze­replőt keresünk. A fiú már biz­tos, a fiatal színésznő azonban „ráhajt”, mindent belead, Neki nem mindegy . . . De elnézést, kezdünk!... Kéremszépen még egyszer! Köpeny nélküli... Kigyúlnak a reflektorok, a fia­tal színésznő ledobja a fürdő­köpenyt, a kellékes elkapja. Ott áll áttetsző otthonkában; a lárrmák tűző fényében maga az igéző fiatalság . . A rendező csendet kér. Éles dudaszó. ,,Felvétel indít!" Csattan a csa­pó az orruk előtt — ,,Felvétel, inditok" — visszhangozza valaki. Llanqtalanul forog a kamera filmtekercse, a két fiatal egy­másnak. esik, önfeledten csóko lóznak. Eszik egymást. A kislány olykor felpillant és köszön. „Csókolom” .........Szervusz Kati­ká m" ... (Csók.) „Szia Bea!”... „Szia”... (A fiú megorrol): „Mit köszöngetsz ilyenkor!"... „Hát, ha ismerem őket!?.," Még néhány mondat és kész. Megköszönik, jöhet a követke­ző jelölt. Ez is szőke, olyan dt­áklányforma kis töltöttgalamb. Felölti a sárga köpenyt, smin­kelik, közben oz asszisztens vég­szavaz neki. De a szöveg az is­tennek sem akar menni ... El­küldik, tanulja meg azt a pár mondatot. Addig szünet. . . Ezt már nem várom meg. In­kább sétálok egyet. 55 év... Néhány hete egy amerikás rendező a tévében mély nosz­talgiával emlegette a 30-as évek szép. füves virágoskertjét itt a gyárudvaron ... Bizony sok minden megváltozhatott — a fejlődés sodrában, ahol min­dig jelentős helyet kapott a mogvar filmgyártás. Mindig o legelsők közt Európában . .. A Lumiér fivérek mozgóképeit 1896-ban — egy évvel a szenzá­ció után — már hazánkban is megismerik. Még ez évben el­készülnek az első híradó jelle­gű hazai mozgóképek. A szá­zadfordulón Zsitkovszky Béla Tánc című rövidfilmje az első jelentősebb magyar alkotás. 1913-ban Budapesten már 114 mozi működik. Elszórt kísérlete­zések után az első akkori ér­telemben vett korszerű, folya­matos filmgyártás az 1917-től működő „Star" Filmgyár pasa­réti telepén indul meg. A meg­alakuló Corvin Filmgyár felépít egy akkor legmodernebb üveg­falú műtermet a Gyarmat ut­cában itt, a jelenlegi MAFILM területén. Ez időben indulnak jeles, később világhírű rende­zőink: Korda Sándor, Kertész Mihály, Bolvóry Géza, Fejős Pál... A húszas években mindkét vállalat teljes anyagi csődbe jut. A műtermeket külföldi pro­dukciók bérlik. Ez o jelenség a kormányt is intézkedésre sar­kallja: rendeletet hoznak a ma­gyar filmgyártás fejlesztéséről. Államosítják a meglevő techni­kai bázist és 1928-ban — a Cor­vin telephelyén — megalakul a Fiunnia Filmgyár Rt, majd hír­adók gyártására o Magyar Film­iroda (ma: o MAFILM II. tele­pe). Ezeket o híradófílmeket az akkori BM-rendelet szerint 1932- től valamennyi moziban kötele­ző vetíteni a játékfilmek előtt. Különös tekintettel azok „haza­fias és nemzetneveló jellegé­re” ., , Ma értékes, leleplező erejű történelmi dokumentum­anyagot nyújt a Horthy-rend- szer heti filmkrónikája. Az igazán forradalmi váltó zást a magyar filmgyártásban is a hangosfilmre való átállás hozta. A Warner cég (USA) al kotta első hangosfilm, a Sin­ging fool 1929-ben „debütált” Párizsban, s pár hónappal ké­sőbb Budapesten is. Megkez­dődött a technika átállítása. A némafilmes mozik megbuktak. 1931 tavaszén mór elkészül az első maovor hangosfilm, a Kék bálvány, s még ebben az évben a maradandó értékű, ma is si­keres Hyppolit, a lakáj. 1935 ben már tucatnyi, két évvel később 23 magyar játék­film készült el. A rekordszám azonban a 40 es évek elején születik meg. A háború körül­ményei kedveznek a magyar filmgyártásnak és -forgalmazás­nak. 1942—43-ban a Hunniá­ban, illetve a Magyar Filmíró dónál készült játékfilmek szá­ma meghaladta az évi 50-et. Ezzel akkor Magyarország - legalábbis számszerűen - fel­zárkózott o nagy európai film­gyártó országok mellé. Ma átlag húsz játékfilmet ké­szítünk évente. Az ötlettől a kópiáig Mindig izgatott: hogyan lesz filmmé egy gondolat, egy ötlet­csíra, egy kis történet. Kik dön­tenek róla és hol, milyen folya­matok eredménye végül is az a másfél . órányi anyag, amit a filmvásznon láthatunk. A választ a filmgyár büféjében kaptam meg Sándor Pál rendezőtől, aki mostanában kezd hozzá negye­dik filmjéhez: Mándy Ivón no­vellájából, „Régi idők focija" címmel, Mint elmondta, ő vala­mennyi filmjét Tóth Zsuzsa for- gatókönyvíróval készítette. Ez náluk, az ő gyakorlatukban annyit jelent hogy voltaképp nem lehet szétválasztani, meny­nyi az író és mennyi a rendező része a forgatókönyv elkészíté­sében. Közös élmények, beszél­getések légkörében születik a „könyv". És a film? Ez bonyo­lultabb folyamat Mindenekelőtt a rendező el­készít egy rövid vázlatos kivona­tot (szinopszist) a tervezett film­je tartalmáról. Ezt benyújtja « MAFILM két vállalata közül- va­lamelyiknek: a Budapest Stú­diónak vagy a Hunnia Stúdió­nak. Ez esetben a Hunniának adta, ahol két fontos személy döntött róla végső fokon: a fő­dramaturg és az Igazgató. Ez­után a dramaturgiai osztályon megrendelték a filmnovellát Mándy Ivón hótól. A növeltét a dramaturgián elolvassák. A ren- «de/ő is elmondhatja elképzelé­sét, a dramaturgia is újabb ja­vaslatokat tehet itt. Mindebből elkészül a forgatókönyv, amely ismét o dramaturgiára kerül. (Kiegészítve hozzávetőleges szá­mításokkal: kb. mennyiből „jön­ne ki" a film.) Fia a dramatur­giának tetszik a „könyv", az tovább jut az igazgatóhoz. Övé a végleges döntés joga. S ha az igazgató te „rámondja az óment", o film elkészíthető. Ak­kor különböző forrásokból meg­teremtik az anyagi alapjait, a rendező pedig nekiáll össze­szedni a stábját, vagyis elkép­zelései szerint a film alkotó gárdáját. (Operatőr, gyártás- vezető, asszisztensek, díszlet-, jelmeztervező, berendező, hang­mérnök, szereplők stb.) Meg­kezdődhet o film előkészítése. A díszlet és kösrtümtervek, a helyszínkpresés; próbafelvéte­lek, statiszta-válogatás stb. Közben készül a gyártási terv is, ami a forgatás sorrendjét rögzíti, a gazdaságosság, az ésszerűség, az időjárás, a sza­bad műtermek, a színészegyez­tetés szempontjai meg számos hasonló szerint Feltüntetve a szükséges kellékeket, anyagokat a legapróbb szögektől o kame­rákon, a filmanyagon át a gép kocsik számáig. A forgatás ugyanis sohasem e forgató­könyv — tehát az előttünk pefv qő film kronológiai rendjében —, hanem mindig a fenti szem­pontok alapján, a gyártási terv sorrendjében történik. Nemegy­szer a legutolsó jelenettel kezdve... Átlagosan 25—30 na­pig tart a forgatás, egy-egy filmnél azonban nagyok az el­térések. Jancsó Miklós 10—12 napig forgat, Makk Károly Macska játéka 90 forgatási na­pot igényel. Utómunkálatok, címszavak­ban: a vágás, zörejezés, utó­szinkron; a filmzene írása, a zenefelvétel, ennek a „bekeve­rése” — végül a film elfogadá­sa. Ez — az első sztenderd kó­pia házi vetítésekor — ismét az igazgató joga. Az első kópia — másolatok készítésére - a labo­ratóriumba kerül. (Néha vissza a „dobozba” ...) A MAFILM-nél átlag 2-3 he­tenként készül el egy-egy új magyar film. Utószinkron Szűk kis szobóeska, közepén bonyolult rendszerű keverő-erő- sítő-felvevő pult, mellette a hangmérnök. A szoba végén üvegfal, mögötte a vászon. Most éppen Makk Károly Macs­kajáték című filmjének egyik je­lenete van soron. Dayka Margit suttogó hangja izzik fel a külö­nös érzékenységű berendezés közvetítésével. Öt nem látni, mivel egy másik fülkében dol­gozik, távolabb innen, A film sem pereg, mert ez a részlet belső monológ. Ez a szöveg lesz e jelenet „zenéje*. Az alig egy­perces — nyolc-tíz mandates — szövegrész fölvétele közel egy érája tort. Csak a rendezői inst« rukciók szakítják meg ez terns*» léseket Makk Károly vísseattte. egy számot hallok: JSW — éa e művésznő mély sóhajjal meg­kezdi : JSóssa! azóta kétszer is találkoztam.,». FJkordrtotta n kefét ■,, Szerencsese ma lesz Viktor hangversenye, b ez egyetlen vigaszom .. „ VHttee persze hegül, én még jobbom, Paula teljesen közömbös. Me lesz a nagy nap... Imádkoztál értem, étága Gízám Megszakítják, éjeakcuML X rendező lerohan, megbeszél kü­lön egy-egy mondatot, ezután ismét „számot kérek* — m6S3r — és: „Sóssal azóta kétszer U tolőlkeztom.. .* Á munka ej^yne sehmeerbé^ fárasztóbb. A rendező a szö­vegrész tökéletes hangulati egységét szeretné megteremtet ni, de egy mondat valahogy mindig megbontja azt, amit vár — az egésztől. ..Margitkam, jó nyomon haladsz, de az első passzusra koncentrálj, ezon múlik minden -, ezután düh, felháborodás legyen benne L.." — „685” —; „Sóssal azóta..«” A szép, mélyzengésű hang elfakul, megcsuklik. Tartja mo- gát, de — gyors levegővételé­ből érzem — zokog belülről. „Nem megy... a lene egye meg, nem megy!“... — sírják a hangfalak ennek a gyötrően nehéz küzdelemnek egy erőtlen pillanatát. „Margitkám, még kettőt kérek, azután pihenünk!" — „üzeni" a rendező a mikro­fonba, majd kikapcsolva: „Eb­ből mór tudunk valamit csinál­ni... Számot!” „687" —: „Sós­sal azóta kétszer is ..." Makk Károly tekintete trr. első kél mondat után földerül. Föl­döntúli öröm árad szét rajta, kezével vezényli, szinte simogat­ja a szobán végighullámrő zsémbes öregasszony-hangokat. „Hát ez azl... Ez kell 11!" — mondja a szemével, amely leg­alább olyan elcsigázott és ka­rikás, mint azé a nogy tnagF- káé ott lenn, a pamás falú szo­bában, aki mondja a szövegét és még nem tudja, hogy meny­nyire nagyszerűt alkotott. * Időm letelt Egy kissé csüg­gedten állok a gyárudvaron... Ólmosszürke épülettömbök ma­gasodnak fölöttem és mélyen hátranyúló raktárak, műhelyek, amerre a szem ellát Gyenge hetet fogtam ki. Forgatás nincs, csak próbafelvétel meg sok mos folyamat De ahová bepillant­hattam, az magávalraqadó és nagyszerű. Apró mozaikkövek a készülő pannóhoz: emberek százainak, ezreinek eqybehan- goH művészi törekvései — egy majdani celluloidtekercsben ... Wollinget Endre Zsu/M Ér« rendezd beállít egy jelene le» n Zrínyi etmö tévéWmben * nrlotfív e rimmeeiMt játrtá Bessenyei Ferenc keze árnyéke mögé menekül a reflektorfény elöl. Jobbra: Rattkai Era. Bora Margit Feronczy Krisztina » « * 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom