Dunántúli Napló, 1973. április (30. évfolyam, 81-108. szám)

1973-04-30 / 108. szám

Nyugaton már kényelmesebb az autóbuszos, repülőgépes, vonatos turistacsoport Az IBUSZ, Magyarország leg­nagyobb utazási irodája most már évekre kb. 300 millió forint vásárlóerőt tud lekötni. Ennek jelentős része külföldi utazás­sal történik. — Hogyan növekedett ekko­rára az IBUSZ forgalma? Erről beszélgettünk Horváth Lászlóval, az IBUSZ vezérigaz­gatósága kiutazási osztályának vezetőjével. — Mi olyan üzleti ágazatot képviselünk a népgazdaságban, amelynek gazdasági célja o la kosság vásárlóerejének leköté se. A csoportos és egyéni kül­földi utazások 1958-ban kéz dődtek szervezett formában Eredetileg 1958—59-ben indult meg ez a munka, de nagyon kis számban, nem egyénenként, hanem intézmények, üzemek szervezték. Szoros programja ink voltak, előre összeállítva, a szocialista országokba. Körül­belül az 1960-os évek elejétől kezdte az IBUSZ meghirdetni a lakosságnak a saját szervezésű útjait. Aztán 1962—63-ban len­dült fel ez a vállalkozás, ami­kor már nagyon sokféle progra­munk volt és meg is nőtt az irodahálózatunk. Míg az 1960- as évek elején az ún. kiutazó­forgalom elenyésző volt, 1968- ban 165 millió forintra nőtt. Ez körülbelül 55—60 ezer ember külföldre utazását jelentette, de csak a szervezett utakra vonat­kozik ez az adat. Tehát aki csupán menetjegyet, vagy pénzt váltott nálunk, az nem tarto­zik ide. Ehhez legalább az alapszolgáltatást, a szállodát nálunk kell igényelni. Az így utazók a 60-as évek elején csak a szocialista országokba men­tek. 1968-ban az arány a szo­cialista és a nyugati országok­ba szervezett turizmuson belül kétharmad-egyharmad volt, a szocialista országok javára. A forgalom az 1968-as 165 millió­ról 1972-re felment 317 és fél millióra. Megváltoztok az ará­nyok is, a szocialista és a nyu­gati forgalom között: 55—45 százalékra. Egyéni utak Az 1960-as évek elején még nem beszélhettünk egyénileg szervezett turistaútról. Most pe­dig az egyéni turistaforgalom az 1968-as 14 millióról 1972 vé­géig 41 és fél millió forintra növekedett. Az IBUSZ-nak ez most már teljesen új üzletágát jelenti. Fejlődéséhez Magyaror­szágon hozzájárult a lakosság anyagi helyzetének javulása, to­vábbá az útlevél-, vám- és egyéb közigazgatási intézkedé­sekben jelentkező könnyítések. Ezeknek eredménye elsősorban az egyéni turizmuson mérhető le. Hiszen a csoportos turizmus fejlődése egyszerűbb, köny- ayebb, tehát várható volt. Mind­ezek új feladatot jelentenek nekünk. Hiszen az egyéni turis­tával lényegesen többet kell dolgozni, mint a csoporttal, ahol egyszerre esetleg 40 em­ber ügyeit lehet intézni. Ehhez szakmai továbbképzést kellett szervezni az IBUSZ-on belül, de fontos munka volt az is, elfő-' gadtassuk a magyar közönség­gel: aki egyénileg utazik kül­vasarnapi MElLEKlEÍ ED Százezer magyar járja Európát Kedvezményes utak nyugdíjasoknak — Szakmai utak, kulturális körutazások — Vonz a tenger földre, nem mehet fejetlenül a vakvilágba, hanem szüksége van egy olyan intézményre, mint az IBUSZ, amely őt támogatja, segíti, kiszolgálja. A hivatalos külföldi partne­reknél is bizonyos változtatáso­kat kellett elérni, mivel ők ad­dig nem szoktak hozzá ahhoz, hogy sok magyar egyéni turista érkezik hozzájuk.' A lényeg: az egyénileg utazónak sokkal vál­tozatosabb, esetleg néha ellen­tétesebb szolgáltatásra van szükségük, mint a csoportosok­nak. Az egyéni turista nem olyan igényes, mint a csoportos, míg egy csoportnál általában alapkövetelmény a hideg-meleg folyóvíz, a fürdőszoba, de leg­alább a zuhanyozó, — az egyé-' tat, bár még más jellegűeket, mint nyugaton. Az a réteg, amelyiknek ma Magyarországon gépkocsija van, annak van pénze turizmusra is. A másik: a szolgáltatásokban nem olyan igényes, mint a csoportos uta­sok. Többet szeretne látni, ezert nem törekszik a teljes el­látásra, megelégszik azzal, hogy biztosítjuk számára a szállást, a főétkezést, vagy egy vacso­rát. Aztán a gépkocsitulajdono­sok zöme nem egyedül és nem is másodmagával, hanem csalá­doson megy, vagy egy társaság verődik össze. Egy kocsira há­rom-négy főt számítunk. Ez változtatja a mi programunkat is. Például ők olyan útitervet vesznek szívesen — és a sta­a szolgáltatást, mert tudják, hogy a pénzükért mit kaphat­nak. Hálásak is, mert értékelik, amit kapnak, akár műemléket, akár egy szép tájat, vagy kelle­mes pihenést a tengerparton. — Va-n-e nyugdíjasoknak já­ró kedvezmény? — Igen, van. Tavaly előtt in­dítottuk q nyugdíjas akciót, és tavaly már szép eredményünk volt. Az idén tovább szervez­zük. Azoknak a nyugdíjasoknak, okik anyagilag bizonyos érte­lemben rosszabb körülményen között vannak, mint a több' utazni kívánó ember, részben külföldi partnertől származó, részben saját kedvezményt ad az IBUSZ. Ez ]5—25 százalé­kos engedmény, amellyel ni turista igénytelenebb, külö­nösen az autós. Ök azt mond­ják: elég egy viszonylag ala­csony kategóriájú szálloda, a többit bízzuk rájuk. Mégis si­került elfogadtatnunk velük egy bizonyos színvonalat, amelyet most már igényelnek is. — Hogyan alakul az autós turizmus? — A Közgazdaságtudományi Egyetem tavaly az IBUSZ meg­bízásából közvéleménykutatást szervezett az autós turisták kö­rében. Ez nagyon sok kérdésre tér ki az autós turizmuson be­lül, amely turizmus most kezd fejlődni a szocialista országok­ban is. A nyugati államokban pár év múlva az autók száma eléri o „tetőfokot" és már most csök­ken az egyéni autós turisták száma. Kényelmesebbnek tűnik az autóbuszos, a repülőgépes, a vonatos üdülöcsoport. Ol­csóbb is persze. A magyarországi felmérés is nagyon érdekes dolgokat mu­tisztikai felmérés szerint ez meghatározó jellegű —, ahol az általunk javasoltakon kívül saját maguk is tervezhetnek programot. 30 és 50 között — Hogyan oszlik meg a tu­risták életkora? — Az autós turisták zöme 30 és 50 év között van. A 30 év alattiaknak vagy kocsijuk nin­csen, vagy kevé^ a pénzük. Ez a 30—50 év közötti réteg elég jelentős, es várható, hogy a jö­vőben a gépkocsik számának növekedése miatt egyre na­gyobb lesz. Ez turisztikailag fontos, mert az előbb említet­tek szerint más kívánságaik vannak mint az idősebbeknek és az egészen fiataloknak, A leghűségesebb utasaink egyéb­ként az idősebbek. Nem nyug­díjasok, hanem általában a 40 év felettiek. Nem első alkalom­mal utaznak, tapasztaltak, kérik ugyanolyan szolgáltatás jár, mint azoknak, akik nem kapják ezt a kedvezményt. Ezek az út­jaink szocialista országokba ve­zetnek, de szervezünk Ausztriá­ba is nyugdíjas utat, sőt most már Olaszországba, ősszel pedig Jugoszláviába is. — Foglalkozás szerint? — Nagyon vegyes a kép. De a legdrágább utókra elsősorban o szabadfoglalkozásúak — kisiparosok, ügyvédek, jól ke­reső orvosok — mennek. Van­nak olyan állandó utasaink, okik minden évben egy-két 10—20, esetleg 30 ezer forintos úton vesznek részt. A legkere­settebb egyébként az üdülőút, azon belül is a 4—5 ezer fo­rintos. Európa minden országába — Az egyéni utak az egész világon mindenhová lehetsége­sek? — Gyakorlatilag nem. Van egy, a devizagazdálkodásból eredő megkötöttségünk. Az IBUSZ egyéni utasoknak csak olyan programot tud összeállí­tani, amelynek devizaigénye nem haladja meg a jelenleg a lakosságnak adható összeget, vagyis a 3000—3300 forintnyi külföldi volutát. E vonatkozás­ban ugyan az a szabály érvé­nyes nálunk mint a Nemzeti Banknál. Ha valaki két évnél gyakrabban akar menni, ezt kü­lön kell kérnie, s vagy megkap­ja a valutát, vagy nem. Ha pe­dig valaki egyénileg akar el­utazni például Dél-Amerikába, akkor a devizaköltsége , na­gyobb 3000—3300 forintnál, és ezt a gyakorlatban nem tudjuk elintézni. Bár lehet, hogy forint­ban ki tudná fizetni a 60 ezret is, de mi nem adhatunk devizát, ha odakint nem ad neki példá­ul egy rokona. — Európában bárhová el tudjuk vinni a jelentkezőket, sőt ahová nem kell nyugati deviza, oda még messzebbre is. Van­nak nagyon jó repülőútjaink is, igaz viszonylag dnúgák, 8 ezer forint körül von az ára. De ké­nyelmesebbek is, és a program­juk is jobb. Olyan tervünk is van, hogy jövőre tovább me­gyünk: Egyiptomba, Libanonba, Szíriába, vagyis oda, ahová a deviza kereten belül lehetséges. — Szerveznek-e szakmai uta­kat? — Ha egy vállalat, vagy egy intézmény kéri, természetesen szervezünk, hiszen ez a munká­jukban segíti őket. Nemcsak külföldi tapasztalatcserét, ha­nem más, például üzemlátoga­tást, vásári programot, kiállítás megtekintését, kongresszuson való részvételt. Különösen gyak­ran szervezünk csoportot külföl­di orvoskongresszusra. Ezen kí­vül sportrendezvényekre. — Kulturális utak? — Vannak olyan jellegű kör­utazásaink, amelyek elsősorban kulturális igényeket elégítenek ki, leggyakrabban Olaszország­ba, Ausztriába, Franciaország­ba és Spanyolországba viszünk ilyen céllal csoportokat, művé­szettörténeti emlékek megtekin­tése, kulturális eseményeken való részvétel céljából. Általános áremelkedés — Hová vágyakoznak a leg­többen? — A tengerpartra, s 1973-ban viszonylag kedvező ár miatt Ju­goszláviába. Ott ugyanis nem volt áremelkedés, mint az ösz- szes többi országban. Átlagosan ugyanis 15—18 százalékos ár­emelkedéssel kell az idén szá­molnunk a nyugati államokban. Jugoszláviában viszont nem volt ilyen, illetve egészen minimá­lis volt. Elégedettek vagyunk a szolgáltatásaikkal is. A legna­gyobb tömeg Opatijába és Lov- rába megy, tehát a jugoszláv tengerpart északi részére. Földessy Dénes Szépítés szikével Egyik speciális ága o se­bészetnek a plasztikai se­bészet. Három lényeges irányzata, szerepe van: a születéssel szerzett rendel­lenességek megjavítása, be­tegség vagy baleset által okozott hiányosságok eltün­tetése, pótlása, s végül a külső , megjelenés megjaví­tása. Az első kettő tehát „építő”, a harmadik pedig „szépítő” sebészet. Az alapelvek tekintetében nincs különbség az általá­nos és a szépítő sebészet között: ez utóbbinál is köte­lező például a sterilitás, az antibiotikumok adása, a folyadékpótlás. A különb­ség az, hogy az általános sebész beteg embert gyó­gyít, a plasztikai műtétek páciensei pedig olya^ ép emberekből adódnak, akik a társadalom egyenrangú tagjai akarnak lenni külle­müket illetően is. Náluk ezért nemcsak a testi ál­lapotot. hanem a lelki egyensúlyt is különösképpen figyelembe kell venni, , A műtétnek nemcsak az ala­kot vagy valamilyen műkö­dést kell helyreállítania, hanem a rendkívül finom sebészi technika révén azt \is biztosítania kell, hogy a beavatkozás nyomtalan ma­radjon. Nagyobb műtét után hosszabb ideig tort a gyógyulás, azonban még az ilyenek sem szoktak semmiképpen két hétnél tovább tartani. Érdekes módon jelentke­zik a plasztikai operációk­nál — mint figyelembe ve­endő tényező — az aller­gia, a szervezet túlérzé­kenysége. Az allergiás nát­ha általában nem szól el­lene a műtétnek, sőt sok­szor javulás következik be ebben az állapotban — orrplasztika után. Ezzel szemben a gyógyszeraller­gia veszedelmesebb ténye­ző, fel kell rá készülni, hogy esetleg — előzetes kikérde­zés ellenére is — fellép o betegnél'. Gyakori kérdés: a plaszti­kai műtét után nem tér-e vissza a deformitás a meg- operáltnál? Általában a kor­rekció tartós. Orr- és fül­műtéteknél például tökéle­tesen végleges. A műtött arcot hat-nyolc év múltán esetleg még egyszer operál­ják. Olykor szükségesek ki­sebb emlőkorrekciók is. Ami a plasztikai műtétre vállal­kozók deformitásainak örö­kölhetőségét illeti: oz örök­lődés törvényei természete­sen a plasztikai műtéttől függetlenül is érvényesek. A sebészetnek azonban ez az ága is olyan rohamléptek­kel fejlődik, hogy nyugodtan megjósolhatjuk: az utódok esetleges szépséghibáit a jelenleginél is kevesebb nyomot hagyó beavatkozás­sal. kisebb megpróbáltatást jelentő műtéttel tüntetik majd el a jövő „plasztiku­sai”. Mézga Aladár szüleinél 1/ isse meghatottan vet- tünk búcsút a Méz­ga családtól: Vajon talál­kozunk-e még velük a kép­ernyőn? Igaz lenne a hír, hogy Aladár és Blöki nem in­dulnak többé kalandos, fel­fedező utakra, távoli bolygók és csillagok felé? Mézga Ala­dár „szüleit", Romhányi Jó­zsef írót és Nepp József ren­dezőt kerestem fel kérdéseim­mel. Milyen jövőt szántak Aladárnak? — Már nyomdában van a könyvünk, mely Mézga Ala­dár különös kalandjai címen jelenik meg, természetesen sok-sok rajzos illusztrációval. Bízunk benne, hogy ily mó­don Aladár jövőjét, itt o Föl­dön sikerült megalapoznunk. Hogy Blökivel együtt, elindul­nak-e újabb űrutazásokra? Nos, ez a rajzfilmek honában is, akárcsak a valóságban, nagyon sok pénzbe kerül. Mégis reménykedünk, hogy sor kerül egy újabb széria megrendelésére. — Van-e valamilyen tudo­mányos fedezete azoknak a szakkifejezéseknek, amelyek fölényes ismeretével Aladár egy-egy Hímben nemcsak Blö- kit, de a jámbor televízióné­zőket is ugyancsak eiszédi- tette? — «Nincs. Aladár és Blöki a szabadon csapongó fantá­zia „útjain" indultak el ka­landjaikra. Az általuk hasz­nált fizikoi szabályok, tudo­mányos műszavak mind hami­sak: tréfák. Természetesen tudományos „alapjuk" azért van, minden kifejezés egy olyan szójáték, amellyel meg­lévő, valóságbon is használt tudományos kifejezésre utal­tunk. — Ez annyit jelent, hogy a történetek írása közben sem­milyen szabályhoz sem kel­lett igazodniuk? _________i ___________ — Nem egészen. Ugyanis igen szigorúan betartottuk azokat a szabályrendszere­ket. amelyeket mi magunk ál­lítottunk fel. Ha például ki­találtunk egy olyan bolygót, amelyik egy perc alatt kerüli meg a Napot, a történés fo­lyamán az összes többi idő­pontot már e „szabály" alap­ján számítottuk ki. — önök melyik kitalált bolygójukra utaznának el leg­szívesebben? Mindezidáig Romhányi lo zsef és Nepp József, akikkel a Pannónia rajzfilmstúdió bü­féjében beszélgetek, közösen válaszoltak a kérdésekre. Am most mindketten hallgatnak. Végül a „szavak embere", Romhányi József kiejti a bű­vös nevet: Luxorra. Mindket­ten nevetnek, visszaemlékez­vén a kényelemmel sújtott bolygóra. Maid Romhányi Jó zsef gyorsan megjegyzi, hogy ezt csak viccnek szánta. És nagyon komolyan folytatja: — A Mézga-sorozatlal az volt a célunk, hogy felnagyít­va mutassuk be azokat a torz jelenségeket, amelyek vesze­delmet hozhatnak az embe­riségre. A rohanás, a zaj, a túlzott kényelemszeretet, a gépek bűvölete — korunkban reálisan is létező ártalmak. Itt a Földön éljünk okosan: erre szerettük volna figyel- mertetni a filmbéli bolygókon ábrázolt világokkal. Monda nőm sem kell, hogy egyikbe sem kívánkozunk el , . , — Voltak e vitáik a közös munka során? — Soha. Olyan Ideális egyetértésben dolgoztunk, amilyenről csak álmodni szok­tak azok az emberek, akik nagyon szeretik munkájukat. — Ki vott a kedvencük a Mézga családban? — Aladár és Blöki. — Blöki nagyon sok ember szivébe „ bebeszélte" magát. Ügy tudom, ő a rajzfilmek törvényeinek is fittyet hányt akkor, amikor megszólalt. A rajzfilmekben az emberi han­gon megszólaló állatok min­den esetben egy embert jel­lemeznek, ezzel szemben Blö­ki, bár beszélt, mindvégig igazi kutya maradt. — Mi sem természetesebb, minthogy minden valamire­való kutyának beszélnie kell — mondja Romhányi lózsef. És ő biztosan tudja ezt. Nem­csak azért, mert egy kuvasz tulajdonosa, hanem azért is, mert számos írása is bizonyít­ja: „érti”, mit mondanak az állatok. — Miért írnak, illetve ren­deznek szívesen rajzfilmeket? — A rajzfilm a megvaló­suló csodák műfaja. Rajz­filmen minden lehetséges. Megvon az a jótékony tulaj­donsága, amely módot ad rg, hogy képi ötlettel olyan gondolatokat és történéseket fejezzünk ki, amelyek szavak­kal csak hosszú dialógusok­ban írhatók le. Ebben a mun­kában a játék öröme a leg­vonzóbb. — Megkérem, mondjanak el néhány adatot a Mézga- sorozat valamelyik filmjéről.-— Egy film hossza 703 méter. Egy méteren 52 koc­ka van. Általában minden második kockát rajzolják meg. így egy film során 12 000 kockát kell berajzolni. Aladárt egyetlen filmben 9000-szer rajzolták le. — A Mézga család bete ierése után együtt dolgoz­nak-e a jövőben is? — Igen. Üj filmsorozatunk, „Kérem a következőt" címmel Romhányi József állatmeséi- ből készül. László Ilona l 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom