Dunántúli Napló, 1973. április (30. évfolyam, 81-108. szám)
1973-04-30 / 108. szám
Nyugaton már kényelmesebb az autóbuszos, repülőgépes, vonatos turistacsoport Az IBUSZ, Magyarország legnagyobb utazási irodája most már évekre kb. 300 millió forint vásárlóerőt tud lekötni. Ennek jelentős része külföldi utazással történik. — Hogyan növekedett ekkorára az IBUSZ forgalma? Erről beszélgettünk Horváth Lászlóval, az IBUSZ vezérigazgatósága kiutazási osztályának vezetőjével. — Mi olyan üzleti ágazatot képviselünk a népgazdaságban, amelynek gazdasági célja o la kosság vásárlóerejének leköté se. A csoportos és egyéni külföldi utazások 1958-ban kéz dődtek szervezett formában Eredetileg 1958—59-ben indult meg ez a munka, de nagyon kis számban, nem egyénenként, hanem intézmények, üzemek szervezték. Szoros programja ink voltak, előre összeállítva, a szocialista országokba. Körülbelül az 1960-os évek elejétől kezdte az IBUSZ meghirdetni a lakosságnak a saját szervezésű útjait. Aztán 1962—63-ban lendült fel ez a vállalkozás, amikor már nagyon sokféle programunk volt és meg is nőtt az irodahálózatunk. Míg az 1960- as évek elején az ún. kiutazóforgalom elenyésző volt, 1968- ban 165 millió forintra nőtt. Ez körülbelül 55—60 ezer ember külföldre utazását jelentette, de csak a szervezett utakra vonatkozik ez az adat. Tehát aki csupán menetjegyet, vagy pénzt váltott nálunk, az nem tartozik ide. Ehhez legalább az alapszolgáltatást, a szállodát nálunk kell igényelni. Az így utazók a 60-as évek elején csak a szocialista országokba mentek. 1968-ban az arány a szocialista és a nyugati országokba szervezett turizmuson belül kétharmad-egyharmad volt, a szocialista országok javára. A forgalom az 1968-as 165 millióról 1972-re felment 317 és fél millióra. Megváltoztok az arányok is, a szocialista és a nyugati forgalom között: 55—45 százalékra. Egyéni utak Az 1960-as évek elején még nem beszélhettünk egyénileg szervezett turistaútról. Most pedig az egyéni turistaforgalom az 1968-as 14 millióról 1972 végéig 41 és fél millió forintra növekedett. Az IBUSZ-nak ez most már teljesen új üzletágát jelenti. Fejlődéséhez Magyarországon hozzájárult a lakosság anyagi helyzetének javulása, továbbá az útlevél-, vám- és egyéb közigazgatási intézkedésekben jelentkező könnyítések. Ezeknek eredménye elsősorban az egyéni turizmuson mérhető le. Hiszen a csoportos turizmus fejlődése egyszerűbb, köny- ayebb, tehát várható volt. Mindezek új feladatot jelentenek nekünk. Hiszen az egyéni turistával lényegesen többet kell dolgozni, mint a csoporttal, ahol egyszerre esetleg 40 ember ügyeit lehet intézni. Ehhez szakmai továbbképzést kellett szervezni az IBUSZ-on belül, de fontos munka volt az is, elfő-' gadtassuk a magyar közönséggel: aki egyénileg utazik külvasarnapi MElLEKlEÍ ED Százezer magyar járja Európát Kedvezményes utak nyugdíjasoknak — Szakmai utak, kulturális körutazások — Vonz a tenger földre, nem mehet fejetlenül a vakvilágba, hanem szüksége van egy olyan intézményre, mint az IBUSZ, amely őt támogatja, segíti, kiszolgálja. A hivatalos külföldi partnereknél is bizonyos változtatásokat kellett elérni, mivel ők addig nem szoktak hozzá ahhoz, hogy sok magyar egyéni turista érkezik hozzájuk.' A lényeg: az egyénileg utazónak sokkal változatosabb, esetleg néha ellentétesebb szolgáltatásra van szükségük, mint a csoportosoknak. Az egyéni turista nem olyan igényes, mint a csoportos, míg egy csoportnál általában alapkövetelmény a hideg-meleg folyóvíz, a fürdőszoba, de legalább a zuhanyozó, — az egyé-' tat, bár még más jellegűeket, mint nyugaton. Az a réteg, amelyiknek ma Magyarországon gépkocsija van, annak van pénze turizmusra is. A másik: a szolgáltatásokban nem olyan igényes, mint a csoportos utasok. Többet szeretne látni, ezert nem törekszik a teljes ellátásra, megelégszik azzal, hogy biztosítjuk számára a szállást, a főétkezést, vagy egy vacsorát. Aztán a gépkocsitulajdonosok zöme nem egyedül és nem is másodmagával, hanem családoson megy, vagy egy társaság verődik össze. Egy kocsira három-négy főt számítunk. Ez változtatja a mi programunkat is. Például ők olyan útitervet vesznek szívesen — és a staa szolgáltatást, mert tudják, hogy a pénzükért mit kaphatnak. Hálásak is, mert értékelik, amit kapnak, akár műemléket, akár egy szép tájat, vagy kellemes pihenést a tengerparton. — Va-n-e nyugdíjasoknak járó kedvezmény? — Igen, van. Tavaly előtt indítottuk q nyugdíjas akciót, és tavaly már szép eredményünk volt. Az idén tovább szervezzük. Azoknak a nyugdíjasoknak, okik anyagilag bizonyos értelemben rosszabb körülményen között vannak, mint a több' utazni kívánó ember, részben külföldi partnertől származó, részben saját kedvezményt ad az IBUSZ. Ez ]5—25 százalékos engedmény, amellyel ni turista igénytelenebb, különösen az autós. Ök azt mondják: elég egy viszonylag alacsony kategóriájú szálloda, a többit bízzuk rájuk. Mégis sikerült elfogadtatnunk velük egy bizonyos színvonalat, amelyet most már igényelnek is. — Hogyan alakul az autós turizmus? — A Közgazdaságtudományi Egyetem tavaly az IBUSZ megbízásából közvéleménykutatást szervezett az autós turisták körében. Ez nagyon sok kérdésre tér ki az autós turizmuson belül, amely turizmus most kezd fejlődni a szocialista országokban is. A nyugati államokban pár év múlva az autók száma eléri o „tetőfokot" és már most csökken az egyéni autós turisták száma. Kényelmesebbnek tűnik az autóbuszos, a repülőgépes, a vonatos üdülöcsoport. Olcsóbb is persze. A magyarországi felmérés is nagyon érdekes dolgokat mutisztikai felmérés szerint ez meghatározó jellegű —, ahol az általunk javasoltakon kívül saját maguk is tervezhetnek programot. 30 és 50 között — Hogyan oszlik meg a turisták életkora? — Az autós turisták zöme 30 és 50 év között van. A 30 év alattiaknak vagy kocsijuk nincsen, vagy kevé^ a pénzük. Ez a 30—50 év közötti réteg elég jelentős, es várható, hogy a jövőben a gépkocsik számának növekedése miatt egyre nagyobb lesz. Ez turisztikailag fontos, mert az előbb említettek szerint más kívánságaik vannak mint az idősebbeknek és az egészen fiataloknak, A leghűségesebb utasaink egyébként az idősebbek. Nem nyugdíjasok, hanem általában a 40 év felettiek. Nem első alkalommal utaznak, tapasztaltak, kérik ugyanolyan szolgáltatás jár, mint azoknak, akik nem kapják ezt a kedvezményt. Ezek az útjaink szocialista országokba vezetnek, de szervezünk Ausztriába is nyugdíjas utat, sőt most már Olaszországba, ősszel pedig Jugoszláviába is. — Foglalkozás szerint? — Nagyon vegyes a kép. De a legdrágább utókra elsősorban o szabadfoglalkozásúak — kisiparosok, ügyvédek, jól kereső orvosok — mennek. Vannak olyan állandó utasaink, okik minden évben egy-két 10—20, esetleg 30 ezer forintos úton vesznek részt. A legkeresettebb egyébként az üdülőút, azon belül is a 4—5 ezer forintos. Európa minden országába — Az egyéni utak az egész világon mindenhová lehetségesek? — Gyakorlatilag nem. Van egy, a devizagazdálkodásból eredő megkötöttségünk. Az IBUSZ egyéni utasoknak csak olyan programot tud összeállítani, amelynek devizaigénye nem haladja meg a jelenleg a lakosságnak adható összeget, vagyis a 3000—3300 forintnyi külföldi volutát. E vonatkozásban ugyan az a szabály érvényes nálunk mint a Nemzeti Banknál. Ha valaki két évnél gyakrabban akar menni, ezt külön kell kérnie, s vagy megkapja a valutát, vagy nem. Ha pedig valaki egyénileg akar elutazni például Dél-Amerikába, akkor a devizaköltsége , nagyobb 3000—3300 forintnál, és ezt a gyakorlatban nem tudjuk elintézni. Bár lehet, hogy forintban ki tudná fizetni a 60 ezret is, de mi nem adhatunk devizát, ha odakint nem ad neki például egy rokona. — Európában bárhová el tudjuk vinni a jelentkezőket, sőt ahová nem kell nyugati deviza, oda még messzebbre is. Vannak nagyon jó repülőútjaink is, igaz viszonylag dnúgák, 8 ezer forint körül von az ára. De kényelmesebbek is, és a programjuk is jobb. Olyan tervünk is van, hogy jövőre tovább megyünk: Egyiptomba, Libanonba, Szíriába, vagyis oda, ahová a deviza kereten belül lehetséges. — Szerveznek-e szakmai utakat? — Ha egy vállalat, vagy egy intézmény kéri, természetesen szervezünk, hiszen ez a munkájukban segíti őket. Nemcsak külföldi tapasztalatcserét, hanem más, például üzemlátogatást, vásári programot, kiállítás megtekintését, kongresszuson való részvételt. Különösen gyakran szervezünk csoportot külföldi orvoskongresszusra. Ezen kívül sportrendezvényekre. — Kulturális utak? — Vannak olyan jellegű körutazásaink, amelyek elsősorban kulturális igényeket elégítenek ki, leggyakrabban Olaszországba, Ausztriába, Franciaországba és Spanyolországba viszünk ilyen céllal csoportokat, művészettörténeti emlékek megtekintése, kulturális eseményeken való részvétel céljából. Általános áremelkedés — Hová vágyakoznak a legtöbben? — A tengerpartra, s 1973-ban viszonylag kedvező ár miatt Jugoszláviába. Ott ugyanis nem volt áremelkedés, mint az ösz- szes többi országban. Átlagosan ugyanis 15—18 százalékos áremelkedéssel kell az idén számolnunk a nyugati államokban. Jugoszláviában viszont nem volt ilyen, illetve egészen minimális volt. Elégedettek vagyunk a szolgáltatásaikkal is. A legnagyobb tömeg Opatijába és Lov- rába megy, tehát a jugoszláv tengerpart északi részére. Földessy Dénes Szépítés szikével Egyik speciális ága o sebészetnek a plasztikai sebészet. Három lényeges irányzata, szerepe van: a születéssel szerzett rendellenességek megjavítása, betegség vagy baleset által okozott hiányosságok eltüntetése, pótlása, s végül a külső , megjelenés megjavítása. Az első kettő tehát „építő”, a harmadik pedig „szépítő” sebészet. Az alapelvek tekintetében nincs különbség az általános és a szépítő sebészet között: ez utóbbinál is kötelező például a sterilitás, az antibiotikumok adása, a folyadékpótlás. A különbség az, hogy az általános sebész beteg embert gyógyít, a plasztikai műtétek páciensei pedig olya^ ép emberekből adódnak, akik a társadalom egyenrangú tagjai akarnak lenni küllemüket illetően is. Náluk ezért nemcsak a testi állapotot. hanem a lelki egyensúlyt is különösképpen figyelembe kell venni, , A műtétnek nemcsak az alakot vagy valamilyen működést kell helyreállítania, hanem a rendkívül finom sebészi technika révén azt \is biztosítania kell, hogy a beavatkozás nyomtalan maradjon. Nagyobb műtét után hosszabb ideig tort a gyógyulás, azonban még az ilyenek sem szoktak semmiképpen két hétnél tovább tartani. Érdekes módon jelentkezik a plasztikai operációknál — mint figyelembe veendő tényező — az allergia, a szervezet túlérzékenysége. Az allergiás nátha általában nem szól ellene a műtétnek, sőt sokszor javulás következik be ebben az állapotban — orrplasztika után. Ezzel szemben a gyógyszerallergia veszedelmesebb tényező, fel kell rá készülni, hogy esetleg — előzetes kikérdezés ellenére is — fellép o betegnél'. Gyakori kérdés: a plasztikai műtét után nem tér-e vissza a deformitás a meg- operáltnál? Általában a korrekció tartós. Orr- és fülműtéteknél például tökéletesen végleges. A műtött arcot hat-nyolc év múltán esetleg még egyszer operálják. Olykor szükségesek kisebb emlőkorrekciók is. Ami a plasztikai műtétre vállalkozók deformitásainak örökölhetőségét illeti: oz öröklődés törvényei természetesen a plasztikai műtéttől függetlenül is érvényesek. A sebészetnek azonban ez az ága is olyan rohamléptekkel fejlődik, hogy nyugodtan megjósolhatjuk: az utódok esetleges szépséghibáit a jelenleginél is kevesebb nyomot hagyó beavatkozással. kisebb megpróbáltatást jelentő műtéttel tüntetik majd el a jövő „plasztikusai”. Mézga Aladár szüleinél 1/ isse meghatottan vet- tünk búcsút a Mézga családtól: Vajon találkozunk-e még velük a képernyőn? Igaz lenne a hír, hogy Aladár és Blöki nem indulnak többé kalandos, felfedező utakra, távoli bolygók és csillagok felé? Mézga Aladár „szüleit", Romhányi József írót és Nepp József rendezőt kerestem fel kérdéseimmel. Milyen jövőt szántak Aladárnak? — Már nyomdában van a könyvünk, mely Mézga Aladár különös kalandjai címen jelenik meg, természetesen sok-sok rajzos illusztrációval. Bízunk benne, hogy ily módon Aladár jövőjét, itt o Földön sikerült megalapoznunk. Hogy Blökivel együtt, elindulnak-e újabb űrutazásokra? Nos, ez a rajzfilmek honában is, akárcsak a valóságban, nagyon sok pénzbe kerül. Mégis reménykedünk, hogy sor kerül egy újabb széria megrendelésére. — Van-e valamilyen tudományos fedezete azoknak a szakkifejezéseknek, amelyek fölényes ismeretével Aladár egy-egy Hímben nemcsak Blö- kit, de a jámbor televíziónézőket is ugyancsak eiszédi- tette? — «Nincs. Aladár és Blöki a szabadon csapongó fantázia „útjain" indultak el kalandjaikra. Az általuk használt fizikoi szabályok, tudományos műszavak mind hamisak: tréfák. Természetesen tudományos „alapjuk" azért van, minden kifejezés egy olyan szójáték, amellyel meglévő, valóságbon is használt tudományos kifejezésre utaltunk. — Ez annyit jelent, hogy a történetek írása közben semmilyen szabályhoz sem kellett igazodniuk? _________i ___________ — Nem egészen. Ugyanis igen szigorúan betartottuk azokat a szabályrendszereket. amelyeket mi magunk állítottunk fel. Ha például kitaláltunk egy olyan bolygót, amelyik egy perc alatt kerüli meg a Napot, a történés folyamán az összes többi időpontot már e „szabály" alapján számítottuk ki. — önök melyik kitalált bolygójukra utaznának el legszívesebben? Mindezidáig Romhányi lo zsef és Nepp József, akikkel a Pannónia rajzfilmstúdió büféjében beszélgetek, közösen válaszoltak a kérdésekre. Am most mindketten hallgatnak. Végül a „szavak embere", Romhányi József kiejti a bűvös nevet: Luxorra. Mindketten nevetnek, visszaemlékezvén a kényelemmel sújtott bolygóra. Maid Romhányi Jó zsef gyorsan megjegyzi, hogy ezt csak viccnek szánta. És nagyon komolyan folytatja: — A Mézga-sorozatlal az volt a célunk, hogy felnagyítva mutassuk be azokat a torz jelenségeket, amelyek veszedelmet hozhatnak az emberiségre. A rohanás, a zaj, a túlzott kényelemszeretet, a gépek bűvölete — korunkban reálisan is létező ártalmak. Itt a Földön éljünk okosan: erre szerettük volna figyel- mertetni a filmbéli bolygókon ábrázolt világokkal. Monda nőm sem kell, hogy egyikbe sem kívánkozunk el , . , — Voltak e vitáik a közös munka során? — Soha. Olyan Ideális egyetértésben dolgoztunk, amilyenről csak álmodni szoktak azok az emberek, akik nagyon szeretik munkájukat. — Ki vott a kedvencük a Mézga családban? — Aladár és Blöki. — Blöki nagyon sok ember szivébe „ bebeszélte" magát. Ügy tudom, ő a rajzfilmek törvényeinek is fittyet hányt akkor, amikor megszólalt. A rajzfilmekben az emberi hangon megszólaló állatok minden esetben egy embert jellemeznek, ezzel szemben Blöki, bár beszélt, mindvégig igazi kutya maradt. — Mi sem természetesebb, minthogy minden valamirevaló kutyának beszélnie kell — mondja Romhányi lózsef. És ő biztosan tudja ezt. Nemcsak azért, mert egy kuvasz tulajdonosa, hanem azért is, mert számos írása is bizonyítja: „érti”, mit mondanak az állatok. — Miért írnak, illetve rendeznek szívesen rajzfilmeket? — A rajzfilm a megvalósuló csodák műfaja. Rajzfilmen minden lehetséges. Megvon az a jótékony tulajdonsága, amely módot ad rg, hogy képi ötlettel olyan gondolatokat és történéseket fejezzünk ki, amelyek szavakkal csak hosszú dialógusokban írhatók le. Ebben a munkában a játék öröme a legvonzóbb. — Megkérem, mondjanak el néhány adatot a Mézga- sorozat valamelyik filmjéről.-— Egy film hossza 703 méter. Egy méteren 52 kocka van. Általában minden második kockát rajzolják meg. így egy film során 12 000 kockát kell berajzolni. Aladárt egyetlen filmben 9000-szer rajzolták le. — A Mézga család bete ierése után együtt dolgoznak-e a jövőben is? — Igen. Üj filmsorozatunk, „Kérem a következőt" címmel Romhányi József állatmeséi- ből készül. László Ilona l 4
