Dunántúli Napló, 1973. április (30. évfolyam, 81-108. szám)

1973-04-30 / 108. szám

Gazdaságfejlesztés internacionalista alapon ^Dialektikája intellektuális élményt hordoz.., Schaár Erzsébet mohácsi Petőfi­szobra Mohácson, a Járásbíróság külső fa­lón helyezték el a Petőfi-évforduló al­kalmából Schaár Erzsébet szobrász- művész Petőfi-domborművét. Baranya és Pécs nem büszkélkedhet jelentős Petőfi-emlékek kel. A költő egyszer átutazott Pécsett, éppen bú­csút mondva a színjátszásnak Mo­hácsról jövet. A másik: Szeberényi Lajos útján három fiatalkori verse el­jut a Pécsi Aurába irodalmi folyóirat­hoz, de az nem jelent meg. A versek­re csak 1956-ban derült fény. Mind­össze ennyi a korabeli történelmi­irodalomtörténeti kapcsolata Pécs városával és a megyével. De ha eny- nyi sem lenne, legalább egy utca­névvel szoktunk szellemének emléket állítani. Az utcanevek olykor el is vesztik jelentéstartalmukat és csak a tájékozódást segítik, Petőfi esetében azonban minden ember legalább annyit tud a névadóról, hogy költő volt és elesett a segesvári ütközet­ben. Ha ilyen oldalról nézzük a dolgo­kat, rá kell döbbennünk, hogy Mo­hács fontos állomás volt a költő élé­tében, hiszen ott fordult el a fiatal­kor színes vállalkozásától, és tulaj­donképpen egy utcanév mellett már rég esedékes volt legalább egy dom­bormű elhelyezése. ' Schaár Erzsébet alkotása nem ha­gyományos dombormű a szó klasszi­kus értelmében. Az alap-mezőből elő­retör Petőfi portréja. Schaár Erzsébet elkerüli a precíznek ható, lehatárolt és egyértelmű plasztikai formát. In­kább a lázas tekintetű, mozgékony szellemű költő érdekli, akit formailag impresszionista jellegű mintázással jelenít meg. A fejet bronz-kapcsok erősítik a dombormű alapjához, így oldalról tekintve — hisz a fej térbeli­kétszer megpróbált fönn maradni, semmit se volt átmos, de a lábai dél felé reszketni kezdtek. A reggeles műszak meg a legnehe­zebb. Fél ötkor szól a csőrgőóra, föl­kel, fölöltözik, megnézi, kell-e járdát söpörni, mert a szoba-konyha-spájz fejében házmester is. öt előtt tíz perc­cel kimegy a 27-eshez, bemegy a gyárba, átöltözik („szép az öltözőnk"), fölmegy az elszívóterembe, végignézi a vályúkat, ha minden rendben, be­kapcsolják a silót, ha nedves a do­hány, kevernek hozzá egy kis szára­zot, valamelyik asszony közben be­gyűjti a rendeléseket, s Indul a gyári boltba reggeliért. Ö többnyire visz magával sajtot, szalonnát vagy vajat, friss pogácsát, ha van, mindig kér. Amolyan előételnek, azt csak menet közben, állva kapják be. Ha reggeles, minden nap hozat egy kefirt, az jó is, egészséges is. Nyolckor mintát vesz a dohányból és elviszi a laborba. Utá­na reqgeliznek meg, felváltva, oda­kint. Tízkor megint mintát kell venni, aztán pont délben szintén. Fél kettő­kor már itt is van a váltás, átadják a munkát, kettő előtt kicsivel indulnak zuhanyozni. Akkor ebédelni megy az üzemi konyhára, aztán ki a buszhoz, haza, kiszellöztet, befűt, takarít egy keveset, esetleg elszalad a boltba, tő­sége az elfordulást, a néző kimozdu­lását helyéről igényli — úgy »fiat, ahogy a görög tympanonok körplaszti­kái. Petőfi portréja köré a művész szorosan, maszkjelleggel fiatal feje­ket komponált. Különösebb tipizálást nem alkalmazott, ezzel elkerülte, hogy a karakterek erőteljességével szét­szaggassa a háttér kísérő tónusát. A fejek egymáshoz való közelítése és a kevés változtatás tartózkodó játéka teszi feszültté ezt az ember-csoportot. A hátteret kitöltő fejek letisztult nyu­galmukkal ellensúlyozzák és kiegészí­tik a költő egyéniségét. Schaár Erzsé­bet formailag és tartalmilag is egy gazdag kapcsolat megteremtésével érzékeltetni tudja a kiemelt figura és a háttér emberi, eszmei kapcsolatát. Az elszakadás és meghátrálás, az azonosulás és elfordulás, a „felzár­kózni" és a „vele együtt" magatar­tási formák egyszerre, szobrász! nyelven fogalmazódtak meg. A költő portréja és háttér fejei közt fellelhető párhuzamok és ellentétek dialektiká­ja intellektuális élményt hordoz — a szobrászat eszközeit tágítva. A bronzfejeken idegenül hatnak a festett szemek, pontosabbon a szem- bogardkat jelző fekete foltok. A fe­jeknek ez egyszerre elevenséget köl­csönöz és időtlen merevséget Történelmi személyiséget felidézni egyetlen hiteles dagerrotípia után tér­ben különösen hálátlan feladat. Az idővel megkövesedett elvárások, a külsőségek és a megnyugtató felis­merhetőség veszélye mellett legjobb esetben is közhiedelmet kielégítő de­monstráció születhet. Ennek fordít há­tat Schaár Erzsébet, egy igényesebb, belső Petófi-tabló felvázolására vál­lalkozott. Petőfi mélysége és magas­sága emberi és költői nagysága egy­aránt ezt kívánta. B. Pilaszanovich Irén jet, kenyeret venni vacsorára. Tenni­való mindig akad, halomban áll a varrnivaló („sajnos, konyítok hozzá, bár sose tanultam, s ahol három lány van meg négy lányunoka, min­dig akad valami varrnivaló”), este­felé bekapcsolja a tévét, a tévéhíradót feltétlenül megnézi, legtöbbször a fil­met is, de már ágyból, kinyújtózik, s örül, ha valami jó műsor van, mosta­nában ilyen a „Forró nyár”, de a harmadikat, hatodikat és kilencediket sajnos nem látta, ilyenkor délutánás volt. Hetente egyszer kitakarítja a lép­csőházat, nem sok gond van vele, tisrta emberek laknak a házban. Hét­végeken „megkapja" az egyik uno­kát, fölmegy vele a Tettyére vagy az állatkertbe, esetleg kiutazik Hosszú- heténybe az édesanyjához és a nevelt lánya családjához. Néha hozzá jönnek a gyerekek, halásrlét főz nekik és pogácsát, rétest süt * — Szereti a virágokat? — Nagyon. Az ablakom glátt vén egy picike ógyás, árvácskát, nefelej­cset, margarétát ültettem bele. Meg krizantémot, mert szeretem is, meg az uram sírjára is viszek belőle ... — Nem unalmas a munkája? — O, nem.,. NgHo csak csodál­Magyarország gazdasági-társadalmi fejlődésének évtizedek óta — és ter­mészetesen napjainkban is — fontos összetevője a szocialista internacio­nalizmus, amelynek elveit a gazda­sági életben a KGST-országok széles­körű együttműködése, fejlődő integrá­ciója tükrözi és érvényesíti. A szocia­lista országokkal való gazdasági együttműködés jelentőségét export-im- port-forgalmunkban való részvételük, arányuk híven kifejezi, hogy az együtt­működés a népgazdaság egész újra­termelési folyamatában — a nyers­anyagbeszerzéstől az értékesítésig — kapcsolja össze gazdaságunkat a szo­cialista országokéval. KULCSTERÜLETEKEN Gazdasági együtműködésnek ugyan ez a fő jellemzője, számunkra azon­ban annak is nagy jelentősége van, hogy az együttműködés csomópontjai, legintenzívebb formái azokon a terü­leteken alakulnak ki, amelyeken egy- egy középlejáratú tervidőszakban el­sősorban és nagy lépésekkel kívánunk előrehaladni. Más fogalmazásban: együttműködésünk mindig a gazda­ságfejlesztésben kulcsszerepet betöltő területekre, feladatokra összpontosul. A jelenlegi tervidőszakban gazda­ságpolitikánk fő célja a társadalmi termelés hatékonyságának erőteljes növelése, amit az iparban a gazdasá­gosabb termelési struktúra kialakítá­sával kívánunk szolgálni. Ezt a gaz­daságpolitikai célt és feladatot tükrö­zik a negyedik ötéves terv központi fejlesztési programjai, amelyek nép- gazdasági szinten javítják — részben a termelés, részben a felhasználás — hatékonyságát. A hat központi fej­lesztési- program közül öt szorosan kapcsolódik a KGST-országokkal való két- és többoldalú gazdasági együtt­működéshez. Magyarország energiahordozókban szegény, szeneink alacsony kalória- tartalmúak, nagy költséggel bányász­hatok. A földgázprogram, a szénhid­rogén-felhasználós gyorsütemű fejlesz­kozom, hogy mar dél van. Mit tudom én, miért.. . Talán azért, mert annyi­ra akarom, hogy jól menjenek a dol­gok, igyekvő vagyok, azt hiszem, s világéletemben sokat dolgoztam, unatkozni — azt nem is tudom, mi. — De van-e valami más, amit szí­vesebben csinált volna? —- Ha egyáltalán választhattam volna, valami gyerekkórházba men­tem volna ápolónőnek vagy ilyesmi... Csak hogy gyerekek közt lehessek. Gondolom, az nekem való rrtunka lett volna. De akkoriban ... Amikor a ki­sebbik lányom, a Morgó hatodikos korában azt mondta, hogy ő közgaz­dasági technikumba megy, ez nekem olyan rendkívüli volt Nagyon boldog voltam ... persze, menjél csak, ha kedved van hozzá ... / — Mennyi nyugdíjra számít? — Hát nem tudóm, Remélem, olyan 900 körül meglesz. — Mitől függ? — Hogy mit számítanak majd be áz éveimbe. Tudja, én falusi kislány vol­tam, aztán bekerültem a városba szol­gálni. Voltam gyerek mellett is. Volt, aki bejelentett, de a magyár királyi rendőrfogalmazó például nem fizetett utánam, mikor aztán megbetegedtem és orvoshoz akartam menni, akkor de­rült U.., tése ilyen adottságok között fokozot­tan javítja mind a termelés, mind az energiafelhasználás gazdaságosságát. Az ötéves terv azt tűzte ki célul, hogy a szénhidrogének aránya 53—55 szá­zalékra emelkedjék. S bár a hazai földgáztermelést 1975-ig kb. 5 milliárd köbméterre növeljük, a gazdaságo­sabb energiahordozó-struktúrát csak a szocialista országok — elsősorban a Szovjetunió segítségével, szállításai­val — biztosíthatjuk. A múlt év végéig megépítettük o Barátság IT. vezetéket, amelyen a ké­sőbbiek során évi 10 millió t kőola­jat szállíthatunk. Megkezdtük a Test­vériség gázvezeték építését, amely 1975-ben 1 milliárd köbméter föld­gázzal gyarapítja a -felhasználható szénhidrogén mennyiségét. _ Az ener­giaellátás korszerűbb szerkezete nép- gazdasági szinten sok milliárd forint­tal csökkenti az energiahordozók ter­melésének költségét. A magyar—szovjet timföld-alumíni­um termelési együttműködéshez kap­csolódik az a központ) fejlesztési program, amely a ha'zai alumínium­feldolgozó kapacitásokat bővíti. A magyar—szovjet termelési együttmű­ködés a népgazdaságunk rendelkezé­sére álló nyersalumínium mennyiségét mintegy 250- ezer tonnára növeli. Alu­míniumfelhasználásunk, annak egy főre jutó mennyisége mór elérte a fej­lett tőkésországok szintjét. Az együtt­működés és az alumínium-feldolgozó kapacitás fejlesztésének legfontosabb népgazdasági előnye emellett az, hogy az alumíniumbőség kedvezően befolyásolja külkereskedelmi mérle­günket, mert az alumníniumféltermé- kek és készáruk bármely piacon — a fejlett tőkés országokban is — jó áron értékesíthetők. A korszerű közúti járművek, minde­nekelőtt az autóbuszok gyártásának fejlesztése — ez is központi program — egyidejűleg nyújt lehetőséget a magyar gépipar termelési szerkezeté­nek átalakítására — ezt példázza a Vörös Csillag Traktorgyár bekapcso­lása a jármű-gyártásba — és széles­körű nemzetközi kooperációra, amely­nek legjelentősebb vetülete a magyar — Nem szokott betegeskedni? —■ Hálistennek (lekopogja az asztal alatt) ... A lábamat érzem néha, de nem komoly. — És nem fáradt? Bár ahogy így elnézem, nem látszik ötvenötnek ... — Fáradt? Nemigen. Egész nap csinálok valamit, én azt nem tudom, milyen, csak úgy leülni, ölhetett kéz­zel. Nem mondom, néha jó lefeküdni, ha este elnyújtózom az ágyban, néha sóhajtok is, hogy ejnye, de jól esik... — Mire a legbüszkébb az életé­ben? — Nem tudom, hogy erre mit felel­jek... — Mit tertne másképp, ha lehet­né? — Tanultam volna, azt hiszem, de- hát ez olyan régi dolog ... ez már a gyerekkoromban eldőlt. Hogy mit tet­tem volna másképp? Nem is tudom. Újból ugyanúgy mennék férjhez... fölnevelném azt a kislányt, akárcsak a ’rnágaméit.,, gyerekek, azok is kel­lenének újból... eljönnék újrácsak dolgozni... — Mikór érzi magát a legboldo- gábbnak? — Mit is mondhatók erre... ha névnapom van vagy iiyesvalami, jön­nek a gyerekek sorban, mindegyiknek a kezében egy szál virág... (s egy és a szovjet autóipar együttműködés*. Ebben a tervidőszakban a magyar közúti járműipar több mint 30 000 au­tóbuszt és nagy mennyiségű gépjár­mű-részegységet, alkatrészt szállít a KGST-orszógoknak. Együttműködő partnereink ugyancsak részegység­szállításokkal járulnak hozzá, hogy Magyarországon létrejöjjön Európa legnagyobb autóbusz-gyártó bázisa, amelynek termékei — egyelőre még kisebb számban és részben tőkés cé­gekkel való kooperációk révén — a nem szocialista országokban is meg­jelentek. A számítástechnika elterjesztése é* az ehhez szükséges eszközök gyártása ugyancsak központi fejlesztési prog­ram, amit az indokol, hogy a gazda­sági fejlődés mai szakaszában a szá­mítástechnika széleskörű alkalmazása jelenti azt a láncszemet, amely az intenzív termelési módszereket össze­kapcsolja a korszerű irányítási mód­szerekkel. Ennek a központi fejlesztési programnak a megvalósítását az biztosítja, hogy a KGST-országok egy­séges számítógéprendszert alakítottak ki, azt közösen fejlesztik, a számító­gépeket s azok tartozékait szakosítot­ton gazdaságos méretű sorozatokban gyártják. Ez a fejlesztési program át­alakítja a hazai híradástechnika és a műszeripar termékszerkezetét s a / kölcsönös áruszállításokat is bővíti, mert az együttműködő országok el­látják egymást az általuk gyártott szá­mítástechnikai termékekkel. A magyar ipar ebben a műszaki fejlesztési és termelési együttműködésben a kis ka­pacitású számítógépek és az úgyne­vezett periférikus berendezések sza­kosított gyártásával vesz részt A szocialista országok gazdasági közössége, tudományos, műszaki együttműködése lehetővé teszi s egy­ben^ igényli is népgazdaságunk kor­szerűsítését, a megvalósuló integráció nyújtotta előnyök sokoldalú kihasz­nálását Garamvölgyj István pillanatra megszakítja beszélgetésün­ket a könnyek törölgetése.) — Ha nyerne a lottón egy csomó pénzt, mit tenne vele? — Hát persze osztoznánk, ez biz- tos... Lehet, hogy vennék egy kis öröklakást és szépen berendezném. — A hentesüzlet miatt? — Főleg ... De fürdőszobát is sze­retnék. — Nem utazna el valahová? — Az bizony jó volna. Utazni, látni a világot... Még nem voltam sehol. Hogy mit néznék meg? Abból a sok szépből? A nagyobb országokba el­mennék, legalább oda. Moszkvát is megnézném, az is nagyon szép lehet ahogy mondják itt az asszonyok, vol­tak kint többen ... — Mit gyűlöl legjobban a világon? — Hát a háborút. — S ha egy mondatban kellene megmondania a leqfontosabbat a gyerekeinek, mit mondana? — Legyenek becsületesek... állja­nak mindenütt helyt... és szeressék az embereket. Hallama Erzsébet DnBma 7 OLAJ, ALUMINIUM AZ OLEFIN-PROGRAM Az olefin-program elsősorban ma­gyar—szovjet, kisebb mértékben ma­gyar—lengyel beruházási-termelési együttműködésre épül. Ez a program lehetővé teszi egy nemzetközi viszony­latban is gazdaságos kapacitású petrolkémiai üzem építését, amelynek hazai szükségletet meghaladó terme­lését — az etilént, a propilént és a butadiént — másmilyen, nálunk nem ' gyártott műanyagipari alapanyagok ellenében értékesíthetjük. A központi fejlesztési program és az együttmű­ködés lényege: gazdaságos méretű petrolkémiai üzemet hozhatunk létre, s egyidejűleg szükségtelenné válik különféle vegyipari termékek kismeny- nyiségű belföldi szükségletének kielé­gítésére olyan üzemek létesítése, ame­lyek csak ráfizetéssel működhetné­nek. KOMPUTEREK 1 t

Next

/
Oldalképek
Tartalom