Dunántúli Napló, 1973. április (30. évfolyam, 81-108. szám)

1973-04-22 / 101. szám

DUNANTOll NAPLÓ m3. óprifis ti PROPAGANDISTÁK A propaganda munka a marxizmus—leninizmus tanításainak rendszeres, összefüggő, tudományos igényű terjesztése, magyará­zása, oktatása és védelme. Olyan tudati ráhatás, amely a társa­dalom tagjainak szocialista gondolkodásában, szocialista tartalmú társadalmi cselekvésében és magatartásában realizálódik. A szín­vonalas és hatékony propaganda munkának egyik legfontosabb feltétele, hogy a marxizmus—leninizmust jól ismerő, a párt politi­káját értő és alkalmazni tudó személyek legyenek a propaganda művelői, az elmélet oktatói. A propagandista munkájú tehát nemcsak egyfajta társadalmi munka, több annál: bizalom. Ezért ezt a munkát nagy felelősség- érzettel kell végezni. Ok — valamennyien — bizonyították, hogy áldozatkészen és színvonalasán töltik be e tisztet. Za'ai Frigyesné, a Bőrgyár lakatosműhelyének dolgozója. Azt mondták róla, hogy szeret sokat besjélni. Azon tűnődtem-, hogy ez vajon egy propagandis­tának erénye, vagy nem? Aztán amikor egymással szemben ül­tünk az egyszerűen berendezett szobában, eleinte félszavakkal, félmondatokkal beszélgettünk — később viszont igaznak bizonyult a róla kapott értesülés. Szeret beszélni, bizony, de hát van is miről. Gondolatébresztő pálya: az újpesti munkáslány, aki ellen „az állam és társadalom törvé­nyes rendjének erőszakos fel­forgatására irányuló vétség" miatt a Horthy-rendszerben rendőri eljárás folyt, most, hat­van esztendős fejjel tanít, ok­tat, mesél, agitál, egyszerű em­bereket magafajtát, munkáso­kat — A munkásmozgalmat taní­tom — magyarázza — nagy segít­ség ám az, ha nem kell csak a könyvre szorítkoznom. Mesélem a saját élményeimet. Ez sokkal több, mint a könyvek. Húszas, harmincas évek. Ne­héz volt. A szemináriumokat az erdőben tartották, a túrákról ha­zafelé hej, de sokszor kiugrasz­tották o rendőrséget I Elég volt az összekötő vasúti hídon rázen­díteni d Vörös Csepelre... El­kapni, azt nem tudták ók,et. Fiatalok, voltak. Aztán jött a né­met megszállás, a háború. — Golácsnak hívták az Elzett és Schmoll gyár vezérigazgató­ját. Rendes ember volt, dmikor már nyilvántartották és csillag viselésére kötelezték a zsidókat, a gyárból lehetőséget adott, hogy aki akqr, leléphet. Sokáig nem értettem, hogy mi az oka ennek a magatartásnak, később kiderült, hogy a fia a Francia Kommunista Párt tagja volt. . — Most mi a feladata egy propagandistának? Kapásból jön a válasz: — Ugyanaz. Megmozgatni az embereket. Közöttük lenni. Az emberek nagyon igénylik, hogy foglalkozzanak velük. A veze­tőknek is egy kicsit többet kel­lene közéjük járni... Én nem is | tudom, hogy mit csinálnék, ha itthon kellene maradnom. Az nem megy. Pedig, látja, már a hatvanadikban vagyok... Huszár Sándor, • komlói 501-es Szakmunkásképző Intézet gyakorlati oktatásának vezetője, párttitkára. A kézfogása olyan volt, mint a vas. Kérdezte, mi járatban vagyok? Mondtam, hogy a pro­pagandistához jöttem.- Nem tudom, hogy propa­gandista vagyok-e? Később kiderült, hogy bizony, az. — Nem muszáj direkt politikai vitákat vezetni, irányítani. Min­dent ki kell használni. A ház­mesterrel való beszélgetés, ö boltban kialakuló vita, futó ta­lálkozások, mind propaganda- tevékenységre adnak lehetősé­get. Tudja, ehhez is elhivatott­ság kell, másképpen brosúra- ízű foglalkozás lesz belőle. Azt pedig nem szeretik az emberek. Bármi téma merül is fel, a propagandistának alapo­san fel kell készülnie. Hisz egy­szerű emberekkel kell megértet­nie ár- és bérpolitikai fogalma­kat, összefüggéseket. Ezért ne­héz munka. És erre különösebb recept - nincs. — Ha nem adok mellé vb- larhi pluszt, bájba kerülök. Meg­mondják ám ma az emberek, hogy ezt én Is el tudom óiváv ni a füzetecskéből I — Régen nem mondták meg? — Nem azért, mert nem lehe­tett volna. De ma jóval tájékó- zottabbak az emberek. Mindent tudnak. Erdélyből jöttek. Verespatakon dolgozott az aranybányában. Harminchat éve bányász. és gyermekkora óta mozgalmi em­ber. Volt falujáró, népnevelő, begyűjtési felelős, téesz-szerve- ; ző, és az ellenforradalom idején | karhatalmista ... Sokat tápasz- j tolt. Jól ismeri az embereit ! Tudja, hogy mi foglalkoztatja j őket Ei is mondta: — A pénz, a vezetők etikái magatartása, a közel-keleti ese- j menyek, Izrael szerepe. A é»i dolgunk, hogy pontoson láttas­sunk ... Vókó Ferenc, a BCM szállítási csoportjának vezetője. Vékony, alacsony férfi, senki | sem gondolná, hogy bányász volt. Vasason nőtt fel. A mozga­lommal már korán eljegyezte i magát. — 15 éves lehettem, amikor sztrájkot szerveztek. A bogádi bolgárkertésznek dolgoztunk néhányon. Megvártuk a papri­kaérést és sztrájkba léptünk . . Azt mondta rólam apámnak: a gyerek kész bolsevista-agitátor. Hát, valahogy így kezdődött. Agitátor, propagandista. So­kon keverik ezt a két fogalmat. Agitátor mindenki lehet, a pro­pagandistának nagyon sokat kell tanulni, hogy az elvet, az elméletet hirdethesse, tanít­hassa. — 1949-ben a komlói pártis­kolára jártam az első turnusba. Tanácsakadémiát is végeztem, 50 éves fejjel fejeztem be az esti egyetemet — mondta. Béke-aknán volt csillés. 1941- ben - meggyőződése miatt — elküldték á bányától. Akkór jött Beremendre, azóta is ott él. Egész családja a BCM dolgo­zója. — Mindenkit ismerek itt a fa­luban, de másokkal is sokat ta­lálkozom. A szállításnál az EPFU-sofőrökkel, a vonatféke- zőkkel. Mindenütt lehet alakí­tani, a néhol- bizony helytelen világnézeten. A szervezett ok­tatásban pedig tudatosan kell megvilágítani a gazdasági, tár­sadalmi változásokat, összefüg­géseket. — Kit tart példaképének? — Kádár elvtársat nagyszerű agitátornak, propagandistának tartom. A Láng Gyárban tartott beszédével viszont egy kicsit vi­tatkoznék. Hiszen igaza van, hogy a szekér rúdján ülő légy sokszor azt képzeli, hogy' Ő húzza a szekeret, nem a lovak. Hanem egyáltalán nem olyan magányosak, nem olyort ártal­matlanok. Bizorty néha csípik a lovakat, akádólyozzák őket is ... vei ezelőtt a bolyi focícsopat lavórbon mosakodott mérkőzés Után, most melegvizük van, min­denük van, mégse fociznak. Eb ben már utol értük a váloga­tottat. Halkszavú és szerény ember. Derűs tekintete viszont elárulja, hogy kemény is. Harkányban született, fiatal korában messze került Baranyától, végül vissza­jött. Arról faggatom, hogy mi­kor kezdte a propagandamun­kát? — Azt egyetlen propagandista sem tudná megmondani. Amikor idejöttem, akkor épült az üzem. Két épületünk volt. Most nézzen körül. Áz embereket meg kellett győzni, agitálni kellett társadal­mi munkára. Nézze meg az Ud­vart, a szociális létesítményeket, odakint az autóparkolót. És ne­héz volt, sok túlóránkba és va­sárnapunkba került. Akadt olyan ember is, aki egyáltalán nem volt hajlandó vasárnap sí­jönni, mondván, hogy templom­ba megy. Az égvilágon semmi­ben nem vett részt. Ma: kezde­ményez, nem is, szól, megszer­vezi társdit és minden felszólí­tás, kérés nélkül végzik a társa­dalmi munkát, ö volt az, aki az üzem főépületének tetejére fel­szerelte a vörös csillagot. Ez valóban sikeres munka volt. Persze, nemcsak a min­dennapos személyes találkozá­sok, a szervezett oktatás is a propaganda egyik formája. Mi­re kíváncsiak az emberek a sze­mináriumokon? — A kínaiakra, annak idején a csehszlovák eseményekre ... — Észrevette, hogy az embe­rek közömbösek lettek volna? — Igaz, hogy ma nehezebb egy választási gyűlésre mozgó­sítani, de beszélgettem én már közömbösnek mondott ember­rel, és kiderült, hogy nem is óz. Viszont elvárta volna, kifejezet­ten igényelte, hogy többet fog­lalkozzanak vele. Ez minden em­berre érvényes. Ez lehetne a propagandamunka alapja. — Van-e kifejezett program- jó? Csodálkozik. — Szervezzük a következő pártoktatási évet. De nem itt kezdődik és nem itt fejeződik be a propagandamunka. Min­den nap más feladatokkal ta­lálkozik az ember, azokat meg kell oldani, há megkeresnek, válaszolni kell. Nem a látvá­nyosság, á mindennapok mun­kája az igazi propaganda ... Kampis Péter Népi ülnökök az igazságszolgáltatásban A közelmúltban lezajlott Ia- n á csvá laszta sok után újabb je­lentős társadalmi-politikai ese­mény a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 9/1973, szá­mú határozató értelmében o bíróságok népi ülnökeinek meg­választása, Befejeződtek a je- lölőgyűlések és e hó végén, il­letve május hónapban — áz alakuló tanácsüléseken — sor kerül a jelöltek megválasztásá­ra. Az újonnan megválasztott népi ülnökök 1973. június 30- ig megkapják 4 évre szóló meg­bízólevelüket. Az államélet továbbfejleszté­se, eredményességének növelé­se, a párt X. kongresszusának határozdtaban megjelölt egyik fontos feladat. A módosított al­kotmány és a bíróságokról szó­ló 1972. évi IV. törvény is ezt a célt szolgálja: a társadalom, az állampolgárok fokozottabb jogvédelme érdekében tovább erősödjék — a speciális állami munka — az igazságszolgálta­tás hatékonysága, megvalósul­jon az igazságszolgáltató szer­vezet teljes eqysége. 1973. január 1. napja óta a gazdasági döntőbizottságok, valamint a területi munkaügyi döntőbizottságok beépítése az egységes bírósági szervezetbe megtörtént. Ez elősegíti az egységes elvi irányítást, jogal­kalmazási gyakorlat kialakítá­sát és növeli az igazságszol­gáltatás társadalmi eredmé­nyességét. A népi ülnöki intéz­mény fejlesztésére is szükség volt. A dolgozók igazságszolgálta­tásban való részvételének bizto­sítása é$ kiszélesítése á műn- kásmozgalóm régi követelése. A szocialista állomokban, a szo­cialista forradalom győzelme utón a rendes bíróságok tevé­kenységében való néprészvétel elve általánossá vált, a szocia­lista bírói szervezet alapvető jellemzője lelt. Az európai szó cialista országokban —- így ha­zánkban is — az ülnöki intéz­ményt tekintik a nép bírásko­dásban való részvétele óltalá nosan elfogadott formájának. A dolgozók részvétele kifejezés­re juttatja óz Igazságszolgál­tatás népi jellegét és demok­ratizmusát. Nálunk Is az az általános elv érvényesül á gyakorlatban, hogy a népi ülnökök a bíróságokon mind o büntető, mind a pol­gári ügyek elsőfokú elbírálásá­ban részt vesznek. A konkrét ügyekben eljáró elsőfokú bíró­sági tanácsok egy hivatásos bíróból és két népi ülnökből állnak. Az ülnököket bírói funk­cióik ellátása körében a hivő tásos bírókkal azonos jogok il­letik meg. Az állainélet továbbfejleszté­se során — az említett szerve­zeti változáson túl, de azzal összefüggésben — sor kertit a polgári perrendtartásról szóló törvény módosítására, és az új büntető eljárásról szóló törvény megalkotására. A módosított polgári perrend­tartás ez év január 1-én már, míg az új büntető eljárási tör­vény 1974. január 1-én lépett, illetve lép hatályba Az újabb szocialista jogfej­lődés egyik jellemzője, hogy szinte valamennyi európai szo­cialista országban keresik a né­pi ülnöki intézmény továbbfej­lesztésének lehetőségeit. Az említett fontos jogszabályok megalkotásának szükségességé­vel egyidejűleg ez az igény nálunk is felmerült. E törekvé­sek lényege az volt, hogy az igazságszolgáltatás egészének tökéletesítése érdekében őriz­zük meg és fejlesszük a nép- részvétel alkotmányos értékeit, bontakoztassuk ki az ülnöki in­tézményben rejlő lehetőségeket és számoljuk fel az ülnöki rész­vétel formális elemeit. Az Intézményt alapjaiban meghatározó vonásainak fenn­tartása mellett így került sor a* ülnökök kiválasztása rend­szerének fejlesztésére az ülnök­részvétel szervezeti kereteinek differenciálására s egyes ügy­csoportokban az ülnökök köz­reműködésének szűkítésére. Jelenleg országosan — s így megyénkben is —■ a korábbiak­nál kevesebb népi ülnök választására kerül sor. A koráb­bi 600 népi ülnök helyett, most 380 népi ülnököt választanak meq az illetékes tanácsok a megyei bírósághoz és o jórás- bífóságokhoz, míg 60 népi ül­nököt a járásbírósági jogkör­ben eljáró külön bíróságokhoz, a munkaügyi bírósághoz. Az ítélkezési munka lényeg* a bírói mérlegelés, ehhez szük­ség van a népi ülnökök által közvetített közvetlen élettapasz­talatok és a dolgozók különbö­ző rétegei véleményének megis­merésére, a közvéleményben uralkodó helyes és helytelen nézetek ismeretére. Ez a mérle­gelés kiterjed a valóságnak megfelelő tényállás tisztázását célzó bizonyítékok, valamint a megállapított tények joghatá­sainak végső értékelésére, és az. ítéletben kifejezésre jutó döntések, intézkedések megha­tározása. A népi ülnökök a mérlegelés során felmerülő bo­nyolult igazságszolgáltatási fel­adatok megoldásában komofy segítséget nyújthatnak a hiva­tásos bíráknak. Bízunk abban, hogy a mos* megválasztásra kerülő népi ül­nökök élettapasztalataikkal, szi­lárd erkölcsi és politikai meg­győződésükkel eredményesen szolgálják a valóságos néprész­vételt a bíráskodásban. Ezzel nagymértékben hozzájárulnak a szocialista igazságszolgáltatás még eredményesebb munkájá­hoz, Dr. Tamásfy József, a Megyei Bíróság elnökhelyettese Nyerni lehet a belépőjeggyel Külföldi részvétel a IV. Pécsi Ipari Vásáron Tárgyalások a nyugatnémetekkel - Lahti Pécsett, Pécs Lahtiban - Az osztrákok lemondták, a jugoszláv lista még nem végleges Méq mindig nem tisztázódott a külföldiek részvétele o IV. Pécsi Ipari Vásáron. Annyi biz­tos, a finnek itt lesznek, ezzel szemben az osztrákok lemond­ták részvételüket. A Pécsi Tou­rist vásárirodája a napokban nyugatnémetekkel tárgyalt, ko­rábban pedig Eszékkel és Zág­rábbal, de a jugoszláv kiállítók végleges listájára csak később (Munkatársunk telefon jelentése Belgrádból) Hegnyílt a XII. Nemzetközi Autószalon Belgrádban Újdonságok színekben — Az átlagautó a „sláger" Gáspár Zoltán, a Bátyi Állami Gazdaság gépjavító üzemének vezetője. — Hús’ év után könnyű art I a technikumot, arra az időre hogy akkor kötelező I hagy szeretettel emlékezem, és volt :?'Vs ?dni . .. Nem egészen I éppen azért, mert igenis: tud- úgy volt. ötvenötben végeztem | tunk lelkesedniI Húsz esztendő­A vásárvároshoz vezető 3x3 sávos korszerű autópálya sem győzte azt az autóáradatot, mely jellemezte a Belgrádi Nemzetközi Autókiállítás iránti hatalmas érdeklődést. Autók százai igyekeztek a tegnap dél­előtti ünnepélyes megnyitóra. A jugoszláv iparügyi miniszter beszéde után kinyíltak a csar­nok kapui és feltárult a láto­gatók előtt a mai európai au­tógyártást szinte teljes egészé­ben bemutató autókiállítás. A XII. Belgrádi Nemzetközi Autószalon 300 ezer négyzet- méteres területén — ebből több mint 60 ezer négyzetméter — a fedett kiállítóterület — 135 kül­földi és 185 jugoszláv cég mu­tatja be legújabb ajánlatait Természetesen a legnagyobb teret a gépkocsigyártók kapták. A japán Hondától a svéd Vol- voh át o General Motorsig. Mivel á belgrádi autószalon hagyományosan nem a proto­típusokat is á közeljövő modell­jeit állítja ki, hónért az átlag autóvásárló számara is elérhető kocsikat, így áz idei száláé is ilyeh jellegű. Azért héhány drá gább típust, pélául á LahciO Bétát, a íitróeh 5N-t és a BMW 520-as típusát, valamint a Mercedes sorozatot is láthat­TI-|! _L TTT beo^radski sajam, 21-29. tv 1973. tűk. A legtöbben a kisember autóját, a kisebb Fiat-okat, a DAF-okot, a kis Renault 5-öt állták körül. A Jugoszláviában már jól Ismert, de nálunk még csak a szaklapokban szereplő Zosztova 101-esek fogadták a kiállításra belépő látogatót. Egyébként a mo már igen fej­lett jugoszláv autógyártás vála- rhehhyí szerhélygépkocsiját, au tóbuszát, lakókocsiját, speciá­lis szállítójárműveit felvonul lattá. Nincs új karosszéria-stílus, ezért a gyárak a minél meg- hökkentóbb, de ugyanakkor na­gyon elegáns színekkel igyekez­nek újat adni a vevőnek. Jó üzleti szokásnak tűnik ez a színáradat, mert az ezüstösen vibráló pasztell-színek vonzot­ták legjobban a leendő vá­sárlót. A Szóva-parti vásárváros csar­nokai között az autóbuszok — köztük a magyar Ikarus — te­herautók, o kempingcikkeket gyártók, a szerviz berendezése­ket készítő cégek állítottak ki. A szakemberek a speciális városi autóbuszokat, a svéd Scania-t Leyland—Ikarust tanulmányoz­ták o legnagyobb érdeklődés­sel. A kiállítás nemcsak bemuta­tó és kereskedelmi jellegű. A kiállítás kísérő rendezvényeként 810 kilométeres autó rallyet is indítottak belgrádi céllal. Nem beszélve a go-kart v ersenyek- ről és a gyorsasági körverseny, ről. A rendezvények sokasága, a kiállítók és a látogatók magas száma teszi rangossá a Nemzet­közi Autószalont, mely április 29-ig tart nyitva. Pániét Gyá'sp i lehet számítani. Lássuk részle­tesebben. A hét végén, az exportügye- letekkel foglalkozó Eurotechnika képviseletében két nyugatné­met üzletember tárgyalt a vá­sárirodával. Jelezték, szívesen jönnek Pécsre, amennyiben a megfelelő piacokat is biztosí­tottnak látják, s ehhez leg­alább az kellene, hogy a buda­pesti külkereskedelmi vállalat, a NIKEX megvásárolja az ál­taluk kínált árucikkeket Kiállí­tanák faipari és barkácsoló gé­peiket, alumínium- és vasfel­dolgozó gépeiket, áramfejlesz­tőiket, újtípusú hegesztőpisztó- lyukat, továbbá egy amerikai szabadalom olapján készült kü­lönleges fúrógépet, amelyet há­rom hónapra próbaüzemelésre odaadnának valamelyik kőbá­nyánknak. A NIKEX-szel folytá- tandó további tárgyalásokon dől el, lesz-e valami a nyugatnémet részvételből. A finnországi Lahti városával már kész a megállapodás. A finn testvérváros hetven négy­zetméternyi területen bemutat­ja iparát és idegenforgalmi ne­vezetességeit. A magyar láto­gatók többek között találkoz­hatnak majd olajkólyhóikkal, ruházati cikkeikkel, bútoraikkal, papíripari termékeikkel és fotó­anyagukkal. A finn részvételt Pécs viszonozni fogja: július 28. — augusztus 8. között részt vesz Lahti vásárán. Ami a jugoszlávok jelentke­zését illeti, a vásáriroda már korábban tárgyalt az eszéki és o zágrábi kereskedelmi kama­rákkal. Ezek szervezik a Jugosz­lávok részvételét. Eddig 22 ipar- vállalat képviseletében 9 keres­kedelmi cég jelezte részvételét. A lista még nem végleges, ahogy ez lenni szokott, g ju­goszláv cégek a felkészülésben kényelmesek, hogy aztán annál nagyobb meglepetésekkel szol­gáljanak, egyik percről g má­sikra megérkezzenek és beren­dezkedjenek. Végül még egy érdekesséq a július ö-tál 15-ig tartó ipari vásárról: á belépő- legyek tóm bála jegyként is szól- gálnák, valamennyi sársalásbáé vesz részt. A hyefemények érté­ke összesen 80—106 éter forint, köztük a főnyeremény — egy faház, , M i Irtássá« íaltss «

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom