Dunántúli Napló, 1973. március (30. évfolyam, 50-80. szám)

1973-03-08 / 57. szám

. március 8. DUNANTOlt NAPI© Elmaradtak a szenvedélyes viták f9 Zárszámadás“ a BARANYAMÉK-nél Nehéz évre tett pontot a teg­napi napon a BARANYAMÉK. A közös vállalat amúgy is kró­nikusan gyenge termelési hát­terét tavaly súlyos természeti károk — jégverés, drávai ár­víz stb. — rendítették meg, amelyek következtében 600 va­gon zöldségféle esett ki az áru­alapból. Ez erősen rányomta a bélyegét a forgalomra, a lakos­sági ellátásra, ami —-11,6 szá­zalékkal csökkent az 1971-es évhez képest — meghiúsította az export terveket is. A terve­zett 325 vagon helyett mind­össze 100 vagon zöldárut tudott exportálni a vállalat Az objektív tényezők mellett egyéb problémák, a tagszövet­kezetek és a vállalat közti vi­ták, esetenként súlyos konflik­tusok jellemezték az elmúlt évet, ezek következményeként meg sem várva az év végét, már év közben új elnököt, vezető­ket választott a BARANYAMÉK. A múlt év közepe táján pénz­ügyileg veszteségesre állt a vállalat, s úgy nézett ki, ha nem jön közbe valami, zárszá­madáskor a tagszövetkezetek — amelyek egyúttal a közös vál­lalat tulajdonosai is — nem, hogy jutalékot kapnak, de ne­kik kell tetemes összegeket be­fizetniük, hogy közös vállalatuk folytatni tudja gazdálkodását. Hogy erre most mégsem ke­rült sor az a SZÖVÉRT-nek köszönhető, az Országos Szö­vetkezeti Egyesülés kölcsönös támogatási alapjából 2 millió majd annyi zöldséget adni, mint korábban. Nagy Sándor, a MÉSZÖV elnöke ugyanakkor felszólalásában kifejtette, hogy zöldséq tekintetében nem lát­ja biztosítva az 1973-as áru­alapot. A háztáji termesztésre és a -szakcsoportokra, mint bá­zisra nem lehet rátervezni, hisz a kisüzem elsősorban önellá­tást, legfeljebb helyi ellátást végez. Hangsúlyozta a zöldség- termesztő bázisgazdaságok ki- alákításónak fontosságát. Egy sör határozat született már e tárgyban, de még egyetlen ilyen gazdaság sem jött létre a megyében. Helyesebben két burgonya­termesztő bázisüzeme van már a BARANYAMÉK-nek, a Bogád- mindszenti és a Lábodi — So­mogy megye — Állami Gazda­ság. E két üzem távlatilaq ké­pes megtermelni a megye ét­kezési burgonya szükségletét. A tsz-ek azonban ma méq nem élvezik azt a fajta kiemelt álla­mi támogatást, amit ez a hét üzem megkapott. Az állam csak 250 hektár terület felett támo­gatja a termelőszövetkezeti zöldségtermesztést. Baranyai vi­szonylatban ez túl magas te­rületi követelmény, itt csók tár­sulásos alapon valósítható meg ekkora területen a szükséges technológiai fejlesztés. A BA- RANYAMÉK igen alacsony, évi egymillió forintos fejlesztési alapjából nem képes anyagi­lag támogatni a bázisüzemeket. Mindebből az következik, hogy ha az időjárás nem tesz csodát, az idén sem számítha­tunk a tavalyinál lényegesen több zöldségre. A megyei párt és tanácsi szervek most a szer­ződéskötések időszakában is komoly erőfeszítéseket tesznek a nagyüzemi zöldségtermeszté- si háttér erősítéséért. Már van is bizonyos eredmény, hisz né­hány tsz — Pogány, mohácsi Új Barázda, Egyházasharaszti, Mohács-szigeti Dunavölgye, Fel sősZentmártón — növelni kíván­ja zöldségterületét. A BARA­NYAMÉK feladata — mutattak rá a tegnaoi ülés felszólalói —, hogy ne diktált árakkal, hanem a tagszövetkezetekkel közösen kialakított helyes ár- és üzlet- politikával teremtse meq q tagi érdekeltséget, mint a közös vál­lalat eredményesebb működé­sének alapfeltételét. — Rné — „Szélesedő paletta" Pénzelik a tőkés devizakitermelő Demcsák Sándor MNB-igazgatő előadása Kodály Zoltán és Pécs-Baranya Emlékkiállítás a Liszt-teremben A beruházási egyensúly min­denek előtt, a kormány vissza­fogta a beruházásokat és 0 korlátok továbbra is érvényben vannak. Vajon nincs kivétel? A tőkés export növelésére irá­nyuló beruházásokra ugyanúgy érvényesek a megszorítások? Tegnap, a műszaki és közgaz­dasági propaganda hónap ke­retében, a pécsi Technika Há­zában az" ezzel kapcsolatos el­képzelésekről tartott előadást Demcsák Sándor, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója. A történelmi fejlődés ered­ménye, hogy Magyarország szempontjából háromféle piac jött létre, s ugyanaz a megter­melt áru nem biztos, hógy a három piacon egyaránt konver­tálható (átváltható). Bár gyor­san csökkennek a különbségek, mégis — anélkül persze, hogy szerepét eltúloznánk — a tőkés export, ez ami a leghaladóbb területe a magyar termelésnek, ahol összehasonlíthatjuk a ter­melésünket és feltétlen eldől, hogy gazdaságosan állítottuk elő termékeinket, avagy sem. Ezért e területen igenis erőfe­szítéseket kell tennünk és for­rásokat biztosítanunk a fejlesz­tésre. Ezt most még az is Indo­kolja, hogy erőteljes áremelke­dési hullám tapasztalható a tő­kés piacokon, ez bizonyos több­leteket hozhat nekünk, meg kell tehát ragadni a lehetősé­geket. „A palette szélesedik” — ez­zel a kifejezéssel élt az elő­adó, gmikor q tőkés deviza- kltermelő beruházások pónzeló- si lehetőségeit ismertette. A kedvezmények szélesedtek. Köz­tudott, ha valamelyik vállalat beruházni akar és hitelt kér, harminc százalékot saját fej­lesztési alapjából le kell ten­nie. Ezentúl rugalmasabb lesz a banki álláspont, lehetséges lesz több évre elosztva, rész­letekben befizetni ezt a harminc százalékot, de előfordulhat, hogy egy részét, vagy akár az egészét elengedik. Természete­sen nem automatikusan. ha­nem a vállalat adott helyzetét és a körülményeket mérlegelve. Van mód á hitel hosszabb idő­tartamra való adására, esetle­ges magasabb hitelkeretekre, és gondolkodnak azon, hogy a vállalatok bizonyos esetekben külön kérésre visszatarthassák az amortizációs részt. S még forint dotációt — illetve segélyt — utalt ót a BARANYAMÉK- nek a természeti károk okozta kiesések fedezésére, így a gaz­dálkodásból realizált igen ala­csony nyereséggel és a kapott dotációval együttesen a válla­lati eredmény 2,5 millió pluszt jelez. A deficit kivédése és a vál­lalat működésében az utóbbi időben tapasztalható enyhe ja­vulás hatására a tegnapi zár­számadó igazgató-tanácsi ülés — melyet Pécsett, a Technika Házában tartottak meg — meg­lehetősen „csendes mederben íolydogált”. Bár néhány kriti­kai megjegyzés elhangzott, el­maradtak a megszokott heves viták. A tagszövetkezetek kép­viselői egyhanqú szavazással fogadták el Fischer Ferenc el­nök, Fodor Imre igazgató és Bózsa Imre ellenőrző bizottsági elnök beszámolóját az elmúlt évi működésről, a gazdálko­dásról és a vállalat 1973. évi célkitűzéseiről. Az 1973-as terv sajnos már e szerződésekben, mintegy 160 vagonos árualap csökkenést je­lez a zöldségágazátban. A vállalat vezetői hangsúlyozták, hogy a leszerződött terület a megye lakosságának ellátását fedezni fogja, pusztán az orszá­gos hálózatba nem tudnak PedagAguslakások, óvodák épülnek a szigetvári járásban 4U MSlMr ttk&rtrcpoliufctti M*«*~ tatainak járási sselwtä félédétől ké­pezték e tő aapiréndi pontok ez©« á tanácskozás©»!, emelve« tegnap dél­előtt e Megyei Tanács Szigetvári Já­rási Hivatalba« a Járási tanács« és pártbizottsági vezeték, községi tanáé» elnökök és iskolaigazgatók vettek j részt. A. közeljövőben e járás lerGtó j tón ■— különösen & körzeti közpon­tókban stabil pedagégus-kelMtl» vákat akarnak kialakítani. fennek ér­dekében meg kell gyorsítani a p«- dagőguslakások építését, támogatói kell a pedagogas-kölcsönnal építke­zőket, at eddigieknél rövidebb id© alatt keli kielégíteni a pedagógusok lakásigényeit — állapították meg a tanácskozáson, Még ©gy fontos — az egész járást érintő kérdés vető­dött fel. Ezzel kapcsolatban ugyan- csak egységes volt m értekezlet résztvevőinek, rendezőszerveinek állás pontja. A szigetvári járásban koráb= ban csak három óvoda volt. £* ke­vésnek bizonyult, ezért a kővetkező három-négy éven beiül IC—15-re kí­vánják emelni az óvodák számát, Szó esett még a tanulói túlterheltség csök­kentéséről is. Ezt részben korszerű pedagógiai elvek minél intenzívebb gyakorlati alkalmazásával, részben a körzeti iskolák felszerelésének gyors- 'ütemű fejlesztésével kívánják megöl­Pécs város helytörténeti sa­játosságú dokumentum-kiállítás­sal emlékezik Kodály Zoltánra. A kiállítást tegnap este a Liszt Ferenc Hangversenyteremben Antal György Liszt-díjas kar­nagy, a Zeneművészeti Főiskola Pécsi Tanárképző Intézete igaz­gatója nyitotta meg ünnepélye­sen. Jelen volt Takács Gyula, a Megyei Tanács és Papp Imre, a Városi Tanács elnökhelyettesei. A kiállítás anyagát már címe is jelzi: „Kodály Zoltán és Pécs- Baranya." Ez a kapcsolat — jól­lehet több jelentős Kodály-kó- rusmű pécsi bemutatása és a rá vonatkozó levelezés révén egészen a huszas évekig vissza­nyúlok —, a negyvenes évek elejétől vált rendszeressé és örökre maradandóvá. Az anyag első fejezete Ko­dály-művek pécsi előadásának dokumentumait sorakoztatja fel. Jelentős állomást idéz egy húsz év előtti fénykép: 1953-ban munkáskórus, a Zsolnay-gyár vegyeskai a mutatta be Pécsett először. Melles Károly vezénylé­sével a Psalmus HungariCust. A plakátok, fényképek, műsorfüze­tek sokasága ennek az utóbbi húsz esztendőnek a kórushang­versenyeit, megemlékezéseit, a Mester születésének 70., 75. és 80. jubileumi ünnepségeit idézi emlékezetünkbe. Külön részt ka­pott itt a Pécsi Balett Kodály- bemutatója (Nyári este, Szoná­ta, FölszáNott a páva) és a Ko­dály-művek előadása külföldön. Érdekes, sokat mondó szám­odat: Kodály Zoltán különböző kórus-, zenekari-, kamara-, illet­ve szólóhangszeres alkotásai kö­zül 37 művét szerte a világban több, mint 40 külföldi városban illetve turnésorozaton mutatták be pécsi kórusok, karmesterek, előadóművészek. S egy másik érdekesség: a Pécsi Liszt Fe­renc Kórus húsz év alatt 40 hangversenyen adta elő a Psal­mus Hunqaricust. A kiállítás Kodály, a nevelő című fejezete különös hangsúlyt ad a Mester zenepedagógiai munkásságáról azoknak a jól ismert momentumoknak, amelyek Pécs szerepét jelzik a Kodály- módszer, a relatív szolmizáció hazai elterjedésében. Fotók egész sora igazolja a megvaló­sulás pécsi dokumentumait, a Mátyás király utcai ének-zene tagozatos általános iskola mű­ködését, eredményeit, közöttük két jelentős Kodály-mű gyer­mekszínpadi bemutatását. (Szé­kely fonó, Háry János.) Képek, Kodóly-levelek, plaká­tok szemléltetik, hogyan él Ko­dály közöttünk: a zeneoktatás­ban, az énekoktatásban, a pé­csi nemzetközi zenei tábor éle­tében. A dokumentumanyag leg­érdekesebb részei között szem­lélhetjük Kodály pécsi, komlói, mágocsi látogatásainak képeit. Az ünnepélyes megnyitást kö­vetően nagysikerű emlékhang­versenyt adott a Liszt-teremben Pécs kilenc ifjúsági és felnőtt kórusa, Kodály Zoltán kórus- műveiből. „űrhajós fotel“ és nyűlprémes kesztyű Termékbemutató Siklóson A Járási Művelődési Központ adott helyet annak a termék- bemutatónak, amely szerdán délelőtt nyílt Siklóson. A mű­szaki és közgazdasági propa­ganda hónap első helyi rendez­vénye kettős célt szolgál: rep­rezentálni a község két ipari üzemének legújabb termékeit, megismertetni a vásárlókkal a kereskedelemben kapható leg korszerűbb cikkeket. A Szék- és Kárpitosipari Vál­lalat siklósi gyáregysége kiegé­szítő bútorokat, gyermekágyat, elasztik-rugós, habszivacsos, igényesen kárpitozott heverőket, foteleket, kónvhai ülőkéket és stil-székeket állított ki. Nagy si­kert aratott a Luft! fantázia i nevű ülőalkalmatossáq. amit — formája miatt — űrhajós fotel- | nek tituláltak a látonatók. Az | olasz mintára készült, műbőr borítású fotel belsejét Doliure- tán golyócskákkal töltik ki, rendkívül puha, rugalmas. Olyan, mint egy kocka alakú párna, amely használatkor a testhez Idomul. Fehér, fekete, barna piros és még ki tudja hány színben nompáznak a tablókra rönzített bőrkesztyűk. Európa és Ázsia számos orszáqába eljutnak ä Pécsi Kesztyűavór ranoos ter­mékei, amelyek előállításában 600 siklósi asszony Is résrtvesz. Sok lenne felsorolni valamennyi újdonságot: a bélelt bárány- nappa, gida-, zerge-, szarvas­bőr, o divat, autós és sport- kesztyűket. Különösen szépek az exportra készülő bélelt sí­kesztyűk, nyúlprém díszítéssel. Részben Siklóst, valamint 30 környékbeli falut iát el a helyi ÁFÉSZ. A tartós fogyasztási cikkeket központi raktárból szál­lítják a vidéki kisboltokba, így a vevők nem ismerik a teljes választékot. Ezt a hiányt is pó­tolja az egy hétig nyitva tartó bemutató, amelyen motorkerék- l párokat, hűtőgépeket, a mo- j dern konyha felszereléseit: ro- | botgépeket, teflon edényeket stb. állított ki az ÁFÉSZ. A Sik­lóson szaküzleteket fenntartó BARANYAKER Vállalat ezúttal szobabútorral szerepel a bemu­tatón. egy kedvezmény. A devizahite* lek felvételét eddig megnehe­zítette, högy a vállalatok sok* szór forinthiteleket is kénytele­nek voltak hozzá kérni. Az utóbbi idők új gyakorlata 9 kereteket együttesen kezelik Nagy viták előzték meg, hogy beengedjük-e Magyaror­szágra a külföldi tökét, és mi­lyen mértékben. Tavaly megszü­letett a rendelet a külföldi töke részvételéről a hazai közős vál­lalatokban, és ez vonatkozik egyaránt a tőkés és a szocia­lista országokra, tehát semmi­féle diszkriminációt nem alkal­mazunk. (Lényege: a külföldi vállalkozó részesedése maxi- műm 49 százalék lehet). Nos, mondotta Demcsák Sándor, e rendeletnek óriási visszhangja volt külföldön, különös módon azonban itthon szinte az érdek­telenségbe fulladt. így egy-egy kooperáló magyar vállalat be­ruházásának felét külföldi forrásból fedezhetné. Ki kelle­ne ezeket a lehetőségeket ak­názni. hiszen ennek révén tech­nikát hozhatunk be, piaci isme­retekre tehetünk szert. A bank­ember végül a külföldi gépek béreiését említette, amely bizo­nyos esetekben előnyös lehet, de a vállalatok egyelőre még nem nagyon ismerik ezt e le­hetőséget Összefoglalva: a be­ruházásokat visszafogó határo­zatok változatlanul érvényben vannak, ezzel szemben a ked­vezmények széles skáláját dol­gozták ki a konvenrtibilis áru­alapokat, a tőkés devizát ki­termelő beruházások pénzelé­sére. A vállalatokon a sor, hogy foglalkozzanak a fejlesz­tésekkel. Ne „üljenek ie”, még ha pillanatnyilaq el is adó­sodtak, kopogtassanak jő öt­leteikkel és elképzeléseikkel a bankban, Miktásvári Zoltán Siklási Híradó. Ezzel a cím­mel jelent meg a Siklósi ÁFÉSZ kiadványának első száma. A fogyasztási szövetkezet tggságát tájékoztató házi újság az ÁFÉSZ saját sokszorosító üzemében ké- srült és a jövőben negyedéven­ként jelenik meg, háromezer példányban. Tegnap történt Olést tartott tegnap délelőtt a KISZ Baranya megyei Bizott­ságának végrehajtó bizottsága, A testület megvitatta az ifjú­sági termelési mozgalmak ta­pasztalatait és a KlSZ-szerve- zeleknek a szocialista munka- verseny továbbfejlesztése érde­kében végzett munkáját. Követ­kező napirendi pontként P nyá­ri KISZ- és úttörővezetőképzo táborok és az építőtáborok po­litikai oktatási terve, valamint a korszerűsítésükkel kapcsola­tos feladatok szerepreinek a vb ülésén. A fentieken kívül a végrehajtó bizottság megtár­gyalta a Baranya megyei Álla­mi Építőipari Vállalat KISZ Bi­zottságának munkáját. Akik a hírekben szerepelnek fráter*®*? öapesí, ét) i«*ihi «Mt te kell Imi: « «etetteMk ffyrrt fa« kihatnak ax «mbar égés* tanéra. Mart timer István Mr mérnék aligha lép kapcsolatba a sérés-szakmaval, ha . . ... ha felvasrik a Vmxprénu fesrripari Egyetemi« ... hé egy reggel new ok sem el a Dunántúli Napié hir­detési ramtöt. j A tárgyalóasztal pontosán Olyan, mint amely bármelyik üzem Igazgatójának, főmérnö­kének szobájában lóthátó. Ez ugyan valamivel „színesebb”: az üveglap alatt külföldi sörös- címkék, hozzáteszem, nagyon szépek. Somogyi Jenő, a Pan­nónia Sörgyár nyugdíjba vo­nult főmérnöke hagyta rá az utódra, Tímár Istvánra. Marios Györggyel, a Pepsi- Cola üzem vezetőjével beszé­lik meg a hétvégi — szokásos - leállást, általában szomba­tonként nihcs töltés, — Ilyenkor bonyolítják le a géptisztítást, karbantartást, fertőtlenítést Aztán Vissi Vendel, főkönyvelő nyit be néhány percre, de ez sem tart sokáig. — Hál éltél-neveikeéltél? — A Budai-külvérósbán, Ka­ta íw ateábcra. Apóé» pedagó­Tímár István gus volt, nem él már szegény, öten vagyunk testvérek. — Ml volt ezzel az újság- hirdetéssel? — ötvenkilencben érettségiz­tem és gondoltam, ősszel to­vábbtanulok a veszprémi vegy- Iparin. Nem vettek fel, de szándékomban állt hogy kö­vetkező évben újra megpróbá­lom, de addig is valűhöi dol­goznom kell. Ekkár olvasom a Naplóban, hogy a sörgyár egy éves sörfőzőtanfolyamot indít, jelentkeztem. Egyébként soha eszembe sem jutott volna. De hát mindegy, munka, az a lé­nyeg Csakhogy őr említett egy év alatt ánnyira megszerettem a szakmát, hogy végérvényesen maradtam. Már, ámi a szakmát illeti. Mert 1960-ban síkéről bejutnia az egyetemre — többele között a gyár vezetőinek nagyon ha­tározott segítségével — kapott üzemi ösztöndíjat is, nyaranta visszajött gyákörlati munkára a laboratóriumba, amelynek ké­sőbb vezetője is lett. Még né­hány állomás —, eddigi pálya­futása során: 1970-ben Jenő bácsi helyettese, közben két év alatt még egy képesítést sze- réz az egyetem levelező tago rátán: gazdasági-mérnök. 1973 januárjában kinevezték a Pan­nónia Sörgyár főmérnökévé. Somogyi Jenő nyugdíjbá vonu­lásakor. — A diploma irtán hét ewe/ elérni a főmérnöki tisztséget, igazán szép út... — Valóban. De viszont olyan emberek álltak mellettem — hogy csak néhányat említsek — mint Rugásí Endre igazgató, aztán Jenő bácsi, vagy Szant- ner József, a sörmester. És még valami. Az az egy év, amelyet mint sőrfóző-tarruló töltöttem el itt a gyárban és persze o nyá­ri gyakorlatok. Olyan ismerete­ket. tapasztalatokat sajátítot­tam el, amelyeket különben mint főmérnök, később már aligha tartulhátnék még. Ezek­nek az emberi vonatkozására gondolák most elsősorban .,, — Előfordulhat bizonyos tar­tózkodás egyesek részéről, te­kintettel arra, hogy innét „in­dultál", mint segédmunkás .., és most a lómérnöki munka­kör ... — Nem tapasztaltam. Bár az igaz, hogy ha egy „külső” em­bert neveznek ki e tisztségre, tehát idegent, az szinte Hozza magaval a tekintélyt. Nekem ezt meg kellett szereznem. Ennyivel nehezebb. Könnyítést viszont az jelent, hogy ismeret­ségem révén őszinték hozzám az. emberek, amóllyél persze élni lehet, csak visszaélni néni szabad. — Elégendó-e a napi nyolc óra a feladatok elvégzésére...? — Ugyani De a gyár többi vezetőinek sem. Egyébként lói mondód: ezen a poszton nem „dolgozik" az émber, hanem feladatokat hajt végre. Ami szüntelenül jelentkezik és soha nem fér bele sem nyolc, sem tíz órába. — Mire Jut idő? — Hát.. . Azt « bizonyos nem-létező-szabadidőt kitöltőm azzal, hogy a Nevelők Háza kamarakórusánák próbáira já­rók. Énekelek a többiekkel, néhány hánáp híján alapító tagja voltam a kórusnak. Az­tán a zene, otthon lemezeim vannak, és hát van két kicsi gyerekem, kisfiú, kislány, meg­próbálkozom osztozni az ottho­ni gondokon feleségemmel, akiről látod nem is szóltam, pe­dig aztán ez a kedves asszony örök támaszom, segítőtársam. Rab Fereáe

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom