Dunántúli Napló, 1973. március (30. évfolyam, 50-80. szám)

1973-03-08 / 57. szám

DUNANTOLI NAPIO 1973. március 8. Baranyai nyelvművelő A helyes kiejtésről A folyamatos magyar be­széd harminckilenc hangból (14 magánhangzóból és 25 mássalhangzóból) épül. Ennek a tudományos tény­nek mintha ellentmondana az a közismert megállapítás, hogy a beszéd hangjelensé­gei nagymértékben egyéniek és egyszeriek. Vagyis: ahány beszédhang, — annyiféle. Mi hát az igazság? Igaz ugyan, hogy minden beszélő hangjai egyéniek, de az egyéni hangok típusokba sű­rűsödnek, s ezek a típusok egy nyelvközösség tagjainak használatában már lényegi­leg egyformák. Ezeket nevez­zük az adott nyelv, a mi ese­tünkben a magyar nyelv be­szédhangjainak. Számuk: harminckilenc. Típusjellegük azt jelenti, hogy nem rögzíthetjük őket úgy, ahogy a zenészek a normálhangokat, meghatá­rozva pontosan a rezgés­számukat, felhangjaikat stb. Mit tehetünk a kiejtési norma érdekében, vagyis azért, hoqy az egyénileg ej­tett hang helyességét vagy helytelenségét hozzávetőle­gesen mégis mea tudjuk ál­lapítani, hogy ne „cigány- fülre", azaz egyéni hallá­sunk alapján ítéljünk az egyes hangok helyességé­nek kérdésében? Sok-sok egyedi ejtés alap­ján kell meghatároznunk azt az ingadozási sávot, ame­lyen belül egy-egy hang még az, amelyet meq akarunk szólaltatni, ezen túllépve azonban már eltorzul, vagy más lesz. A beszédhangok tudomá­nya, a fonetika elsősorban a beszédoktatós, a szép ma­gyar kiejtés érdekében hang­szalagon igyekszik rögzíteni a magyar beszédhangok nor­matív típusait, s ezeket a hangsajátosságok felsorolá­sával le is írja. Ezt a fel­adatot látja el MOLNÁR JÓ­ZSEF könyve: A magyar be­szédhangok atlasza. A harminckilenc fő típus megállapításának és rögzí­tésének az alapja a hangok fonológiai, magyarul szóal­kotó szerepe. A közismert bizonyító példák közül elég csupán egynek-egynek az említése: haza — háza. Az a és az á hang sok tekintet­ben hasonlít egymásra. De még véletlenül sem cserélhe­tők fel, mert a szavak, ame­lyekben előfordulnak, mást jelentenének. Ugyanezt lát­hatjuk a gép — kép eseté­ben is. A g-t és k-1 hang­párként kezeljük, de össze­keverésük nagyon is észre­vehető jelentéskülönbséggel jár. Mivel a hang képzés, az értelmes hangsorok nyelvi megformálása, vagyis a ki­ejtés nemcsak egyénenként különböző, hanem tájanként, foglalkozásonként, társadal­mi rétegenként, műveltségi szintenként, sőt nemenként és koronként is több-keve­sebb eltérést mutat, joggal vetődik fel a kérdés: Kinek a kiejtése helyes, kié helytelen? Ennek eldöntése nehéz fel­adat, mert eddig senki sem állapította meq kötelező vagy akár elismert érvénnyel a helyes magyar kiejtés sza­bályait. Néhai nagynevű nyelvtudósunk, Gombocz Zol­tán szerint a beszédbeli helyesség, a helyes kiejtés nem nyelvtani, hanem nyelv­szociológiái probléma: Vagy­is helyes az, ami egy nyelv- közösség szokásaival meg­egyezik, helytelen, ami vele ellentétben áll. Eddig azon­ban a kiejtésre vonatkozóan nem alakultak ki az egész nyelvközösségre érvényes, normának tekinthető szabá­lyok. Ennek eav'k fő oka az, hogy a magyar nyelvtörté­netben korábbi fejlődmény az írásos (az irodalmi nyelv), mint a szóbeli közlés (köz­nyelv) eszközének egysége­sülése. Dr. Rónai Béla Az olvasó véleménye REMEGVE VARJUK A LEHE­TŐSÉGET. A Dunántúli Napló február 14-i számában olvas­tam: „Előzzük meg az újabb tragédiákat”. Ez arra késztet, hogy megírjam: a bánomi megállónál létesítendő zebra csak nagyon kis mértékben old­ja meg a Tolbuhin úton fenn­álló közlekedési veszélyt. Ugyanis a Hősök terén a busz­megállónál van egy zebra. Saj­nos, a fehérhegyi megállóig nincs több, s ha lenne is, a Hősök terétől az erősen lejtős országúton a 80—100 km-es se­bességgel haladó gépkocsik is veszélyessé teszik az ország­úton a gyalogos közlekedést. Nagyon kívánatos volna a rendőrség gyakoribb ellenőrzé­se, hogy lakott területen a gép­járművezetők tartsák tisztelet­ben a sebességkorlátozást. Mert vagyunk néhányon idős emberek, akik már nem tudunk futni, de át kell mennünk az országúton bevásárolni és sok­szor remegve várjuk a lehető­séget, hogy a túlsó oldalra ko­cogjunk. Jó lenne a húsboltnál és a tejboltnál egy zebra a Hősök tere alsó sarkán. Vándori András KRITIKAVAL KELL FOGADNI Kilincs Lotharingiából címmel február 25-i számukban néhány szavunk eredetével foglalkoz­nak. A kilincs szó származásá­hoz nem kívánok hozzászólni. De a torony, kastély, farsang, zsákmány, módi stb. szava Kát nem a németektől, hanem a la­tinos műveltségű hittérítő pa­poktól vettük át, tehát ezeket latin eredetűeknek kell tekin­tenünk. Nem szláv származás, noha nyelvészeink is ezt vall­ják, a megye szó sem. Ez nem a szláv mesgyából (ami ösvényt jelent) származik, hanem a magyar megy szóból, járás, több járás, megye. Nem szláv szó a patkó sem. Ez ugyanon­nan eved, ahonnan a pata, s ebből származnak a Gyöngyös­pata, Kolozspata falunevek is, amelyek azt jelzik, hogy az il­lető faluk egy-egy hegység al­ján, talpán feküsznek. Nem szláv szó a pap, a konkoly, a rozs, a gabona, bab, lencse, hiszen ezek a rozsot kivéve nin­csenek meg a szláv nyelvek­ben. Nem szláv szó a család semmi köze a szláv cselagy szóhoz, ami mai értelmezés szerint cselédséget jelent. Kritika alá kell venni minden olyan szót, amelyre ráfogják, hogy szláv, vagy német szárma­zású. Különösen akkor, ha a hangzása magyaros. Bende Lajos KI VÁLLALKOZIK? Az 1973. február 11-i számban megje­lent „Zavarhatja-e az üzletek áruellátása a pécsi belvárosi forgalmat?” c. írásukhoz kívá­nok hozzászólni. A belvárosban igen sok kis alapterületű kereskedelmi léte­sítmény található. A kis alapte­rület szükségszerűen előírja azt, hogy az áruutánpótlást gyakrabban kell végezni, hogy a fogyasztók zavartalan ellá­tása biztosítva legyen. Dr. Szotáczki Mihály vb-tag úgy nyilatkozott, hogy a kor­szerűnek mondható konténeres szállításnál is az utcán rakod­nak. Sajnos, hogy ennek így 48 darab F—19 jelű 50x554 cm méretű stasaelemek eladók Műszaki Erdészet Pécs, Megyeri út 4. szám. Telefon: 13-522. kell történni. A kereskedelmi dolgozóknak sem kedvező ez az áruátvételi forma, de hol le­het a belvárosban a konténert bevinni a boltba és ott átven­ni az árut? Még az élelmiszerekből is, de az iparcikkekből és ruhá­zati termékekből a külmeg.yék- ből történik áruszállítás, mely­nek érkezési időpontját számos tényező befolyásolja. Ha a le­írt elképzelés valósulna meg akkor, ha nem a meghatáro­zott időpontban érkezne az áruval telt gépkocsi, ez eset­ben a legjobb megoldáskent az mutatkozik, hogy a városon kívül tartózkodjon addig, míg a terítést a megadott időpontban elvégezheti, mert a városban parkírozási lehetőség sincsen. Népgazdasági szempontból helyes az, hogy órákat várakoz­zon egy-egy áruszállító gépko­csi? Az előterjesztésben az éjsza­kai áruszállítás gondolata is felvetődött. A kereskedelmi dolgozók 70—75 százaléka nő, napjainkban is igen nagy a le­terheltségük, szabad-e ezt még éjszakai áruátvétellel növelni. Az éjszakai áruátvétel után nappal hogyan tud helytállni a kereskedelmi dolgozó? Mondhatjuk erre, oldják meq a vállalat plusz létszám beállítá­sával az éjszakai áruátvételt, Ki vállalkozik erre? Ki biztosítja a felmerülő többletbért stb. Ha a városvezetés javítani akar a jelenlegi állapoton, ja­vaslom, szüntessék meg a bel­városban (Bem és Kossuth La­jos utcában) a személygépko­csik közlekedését. Véleményem szerint ez látszik célszerűbb­nek. Tátrai Jenő, a Baranya megyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalót SZB titkára EGYÜTT A TOZÉPPEL? D-.. Puskás Ödön által e lap ha­sábjain a Kórház téri benzin- kút-áthelyezés problémájáról írt mondanivalóhoz szeretnék néhány gondolattal csatlakoz­ni. A Garai utcában lakom s ennek a környéknek vagyok ta­nácstagja. Még január végén kerestek fel az ott lakók azzal a kéréssel, hogy járjak el ille­tékes helyen annak érdekében, hogy a benzinkút tervezett át­helyezésével ne kerüljenek a jelenleginél hátrányosabb hely­zetbe azok, akik az évek folya­mán olajtüzelésű fűtésre tértek át. Ha a benzinkutat a Stein­metz kapitány térre tervezik, (ahol az új háztömbök lakói éppen nem vásárolnak olajat), akkor a Petőfi utcától nyugat­ra lakók helyzete javul, de lé­nyegesen távolabb kerülnek a bevásárlási forrástól azok, akik e vonaltól keletre laknak — s ők vannak többségben! Ta­pasztalatom szerint a Kórház térre járnak benzinért még a Jókai tér, Jókai út, Saltai u. la­kói is. Javaslom tehát, hogy a ren­dezésnél gondoljanak a csak fűtőolajat vásárlókra, s ezért alakítsanak ki jól megközelít­hető telepeket. Számításba kel­lene venni a Váradi Antal u. és Kórház tér között megnyi­tásra kerülő területet s talán megoldható lenne valamilyen formában az együttműködés o Tüzép Jászai Mari u. és Garai u. sarkán üzemelő, meglehető­sen nagy területű telepével. Antal György tagozatvezető főiskolai tanár NEM KÓRHÁZ TÉR. A Du­nántúli Napló február 22-i szá­mában egy képet láttunk a Kórház térről, háttérben a tűz­oltólaktanya tornyával. Ugyan­ebben a példányban az „Ol­vasó véleménye” cím alatt a Kórház téri benzinkútról is szó esik. Márpedig a régi Kórház tér ez idő szerint a Petőfi tér PÉCSI INGATLANKEZELŐ VALLALAT SEGÉDIPARI ÜZEME üvegezési munkákat vállal 1973. MÁRCIUS 1-TÖL lakosság és közéletek részére Megrendelhető mindennap reggel 8-tól délután 3-ig Tasnádi József üzemvezetőnél. Telefon: 14-055, 14-552. nevet viseli, a Kórház tér pedig Pécsbányatelepen van, a Ká posztásvölgy folytatásában és tartalmazza a 21-es és 22-es busz végállomását is. Nowotarski Miklós KÉTIRÁNYÚ FORGALOM A KATALIN UTCÁBAN? Nagyon lesújtott bennünket a „Milyer legyen a belváros közlekedés' rendje” című tájékoztatás amelyből arról értesültünk hogy a bányatelepi autóbuszo­kat a Katalin utcán át szándé koznak közlekedtetni. Ügy két- három éve kaptunk már ebből szomorú ízelítőt, amikor a még szokott útvonalon talajsüllye­dés történt. Részünkről ezt a változást elfelejteni nem lehet Ahogy olvastuk, a bányate­lepi autóbuszokat mindkét irányban akarják a Katalin ut­ca felé járatni, holott a mos­tani egyirányú forgalomban is, óriási közlekedési zavarok van­nak. Az úttest szélessége kb. négy és fél méter a Könyök ut­ca sarkától az Orsolya utcáig. Igaz ugyan, hogy a terv úgy szól, hogy a Katalin utca bejá­ratánál — jobboldalon - né­hány romos házat lebontanak. De ettől még a Katalin utcá­nak a Könyök utcától az Orso­lya utcáig terjedő része - nem lesz szélesebb. Hogy merre közlekedjenek a bányatelepi autóbuszok? — Szerény véleményünk szerint a Rákóczi útról a Felsőmalom u- —Sörház utcán át az Ágoston téri megállóig, majd az Ady Endre utcán át. Hiszen ez a széles útszakasz úgyszólván ki­használatlan. Egrjr Margit ADATATNK MÁST MONDA­NAK. A szerdai szómban K. É. alá­írással szignóit vezércikk kicsit túlzott elragadtatással a de­mográfusokra hivatkozva arról ír, hogy „a családok közül soha még ennyien nem vállaltok gyereket, mint ma". A megállapításnak élesen ellentmondanak a Baranya megyei adatok. Az 1949. évi népszámlálás szerint a csalá­dok 31,3 százalékában nem élt gyermek, 1960-ban 33 százalé­kában, 1970-ben pedig 341 százalékában. (Családban élő­nek tekintve akár a felnőtt, akár a fiatalkorú gyermekek.) De talán még jellemzőbb, ha a családban élő 15 évesnél fiatalabb gyermekszám alapján vizsgáljuk meg a helyzetet, mert ez ad reális képet arról, hogy az utóbbi évtizedben mi­lyen a gyermekvállalási kedv a családoknál. E mutató szerint megyénkben 1960-ban a csa­ládok 49,3 százalékában nem volt 15 év alatti gyermek, 1970- ben pedig 52,2 százalékában. Az egygyermekes családok ará­nya ugyan 10 év alatt 25,8 szá­zalékról 27,2 százalékra emel­kedett, viszont 2 és több gyer­mekes családok aránya 24,9 százalékról 20,6 százalékra csökkent. Mindez természetesen nem mond ellent annak, hogy már eddig is számos népesedéspo­litikai intézkedés született, az anyaság megbecsülése, a gyer­mekszaporulat növelése érdeké­ben, de hogy e téren kedve­zőbb fordulat következzen be, mind a kormánynak, mind a társadalmi szerveknek, azt hi­szem, még további teendői vannak. Dr. Erdélyi Ernő A szekszárdi Babits Mihály Művelődési Központ meghívására két fiatal pécsi fotó­művész P. Sellei Sa­rolta és Panyik István kamarakiáflitáson mu­tatják be új képeiket Székszárdon. A kiállí­tás március 9-én nyílik a szekszárdi új Mű­velődési Központ ka­mara termében. Tolna megye fotó szakkör vezetőinek továbbkép­zésén a két szerző előadást is tart; ,,Uj törekvések napjaink fotómüvészetében” címmel. Pécs, TV-torony. Panyik István Szemünk fénye a kiskert (26.) Díszcserjék a kertben Kertünk cserjeállományának összetételét úgy határozzuk meg, hogy a hóolvadástól az őszi lombhullásig mindig hozzanak újat, és a szemlélőt gyönyörkö­désre késztessék. A hosszú tél után, a tél temetését jelképez­heti a márciusban virágzó zöld- kérgű jázmin, amit nemsokára követ sárga virágtömegével a közönséges aranyfa. A legszebb tavaszi hónap a május, már bő­ségesen adja, szinte naponként a virágzó cserjéket. Amikorra nyár közepén elvirágzik az utol­só cserje, már a koránvirágzók termései is megjelennek. A dísz­almák, díszgalagonyák szép szí­nes termései, a cserszömörce csodálatos bóbitái, már a nyár végét jelzik. A vörösödé som, a sárguló juhar levelei az ősz visszavonhatatlan beköszöntésé­re utalnak. Amikor lehullanak a levelek, a sárgakérgű nemes som, a rücsköskérgű mezei juhar szintén díszei lehetnek téli ker­tünknek. A süvítő novemberi szelet a meleg kályha mellől hallgatjuk és kinézünk a ker­tünkre, a júdásfán fennmaradt hüvelyek, a hóbogyó termései a bokrokon, vagy a fagyai fekete csillogó bogyói jelzik kertünk sokrétűségét A kert gazdája 50—60 fajtá­ból és ennél sokkal több külön­legességből választhat. A ke­reskedelemben 2—3 éves cser­jéket kaphatunk. Egyszerűbb, gyakoribb cserjék átlagára 5— 10 Ft különlegesebb díszcser­jék ára 10 és 35 Ft között vál­takozik. Ajánlott díszcserjék: ZOLDKERGO JÁZMIN (Jasminum nudiflorum), sárga, zöld ágai bóko- lók, lehajtók. Igénytelen, terjedötövű cserje, oldalfalakon jól megkapasz­kodik, közepes tápanyagigénye van. Korán tavasszal a hóolvadás után közvetlenül hozza apró sárga virá­gait. KÖZÖNSÉGES ARANYFA (Forsythia suspensa), elterjedt nevén aranyeső. Laza, szétálló ágú cserje, az első melegebb tavaszi napon virágbaborul. Sárga csillagalakú virágai lombfaka- dás előtt nyílnak. Igénytelen, hálás cserje. Szaporítása fás dugványozás­sal történik. Alkalmazhatjuk csapom fosom és szoliterként is, (egyedflk állóan). Magassárga 1,00—1,80 a. Sövénynek nem alkalmas. JÜDASFA (Cerets siliquastram)., Lombfakadás előtt, közvetlenül a tör­zsön, illetve az ágakon hozza cso­mókban világosrózsaszin és fehér sz*» nekben virágait. Gömböiyded, pénx alakú levelei mutatósak. Amennyiben nem metsszük vissza, fává is megnő­het. Hüvelyes nagy termései a követ- kezö nyárig a fán maradnak és télen is dekoratív hatást fejtenek ki a kert­ben. Száraz, hüvelyes terméseit a lakás díszítésére is felhasználhatjuk. Rendszeres metszéssel sövénynek is felhasználható. Jól mézel. Szaporítása magról történik. KÖZÖNSÉGES BORBOLYA (fterbo. m vulgaris). Erős növésű, tavasszal élénksárga virágfürtjei mutatósak, össze! fürtökben csüngő termései pi­rosak. Ehető termését a madarak is kedvelik. Szúrós, vékony, hegyes tö­visei miatt nehezen fogható meg, ezért sövénynek is kitűnő. Jól nyíl­ható. Magassága 1,50—2,00 m is le­het. Változata a vérborbolya (Berbe­ris vulgaris atropurpurea). Vörös le» veleivel kitűnő szinhatást kölcsönöz zöld háttér előtt. Mindkettő tápanyag- igényű. Átlagos körülmények meflett szépen díszlenek. Szaporítása magról történik. JAPANBIRS (Chaenomefes Japonfea). Középmagas, 150—180 cm-re megnö­vő cserje. Viráaait március, éorifi** ban hozza. Számtalan változata is­mert. Téglavörös virágai meghökken­tően széoek. Ismeretesek piros, fehér oltott változatok, szimpla és duola viráagal. Kis, apró termései, pirosas levelei ősszel is látványosak. Tősar« jakról és oltással szaporítható. GYONGYVESSZÖ (Spiraea vanhou*- tei). fvben hajló vékony ágait május­ban teljesen elborítják fehér virágai. Hallatlan viróat8me«ael lelentkezik. Iqénytelen cserje, sövénynek is kiváló. Maaassága 1,00—1,50 m. Szaporítása fásduaványról. esetleg töosztással történhet. ARANYESÖ ZANÖT (laburnum anagiroides). 2—3 m magasra növek­vő tériaényes cserje, kisebb bokor­távé nahet. Móiushan hozza naay sáron fiWőlfhen viráaait. O'tott vál­tozatai kf!V5n5«on szenek A Lnhirnum anaayroides Wntereri változat 30—48 rm-ej sáraa fürtíei csodálatosak. Cső- ős is "tL-laot­ható. laénvteien. iái mézel. Magve­téssel szanoritiuk. Természetesen ol­tott váHozatnit a moaoncok oltáséval. IDiszrserjék ismertetését kővetkező cikkünkben folytatjuk.) Rafia Gábor kertmémőtu

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom