Dunántúli Napló, 1973. március (30. évfolyam, 50-80. szám)
1973-03-07 / 56. szám
1973. március 7, DUN ANTOLI NAPLÓ 3 Felnőttek az iskolapadban 1. Negyvenegyezer — a kétmillióból „...arra alá Baranyába" Kettős rekviem Fodor András új verseskötetéről Huszonhét évvel ezelőtt, 1946- ban alapvető oktatásügyi célkitűzés lett: az általános iskola mind a nyolc osztályát minden gyereknek e| kell végeznie. Ma, 1973-ban kétmillió körül van azoknak a száma, akik a tanköteles koron túl vannak, s nem végezték el. Ebből Pécsett — a város 116 ezer állandó lakosából — 1970- ben 41 ezer ember — 35 százalék tartozik a 2 millió közé. A 41 ezerből 29 ezer csak a hat osztályt fejezte be. « Pótolgatunk tehát. . . Pécsett, esténként egy-kétszáz felnőtt ballag a Jókai utcába, a Dolgozók Általános Iskolájába. — Egy-kétszáz a 29 ezerből. Ez az iskola így, az egész •árosra kiterjedő joggal 1962- ben alakult. Az első években, 1967-ig 30—40 év között váltakozott a tanulók átlagéletkora, magasabb is volt a létszám, jobb a tanulmányi eredmény, igaz, valamivel kisebb a tcn- anyag. Utána az átlagkor leszállt 16—30 év közé, a létszám kissé csökkent és a tanulmányi eredmény szempontjából két részre oszlik az iskola: a 15— 25 év közöttiek gyengébben, a 25—30 közöttiek jobban, eredményesebben tanulnak. Az első időszakban 1967-ig azok jártak ide, akiknek a beosztásához, — nem egyszer vezetői beosztáshoz — elengedhetetPályázati felhívás A dr. Hajdú Gyula-alapítvány előírásainak megfelelően Pécsett ez évben is megrendezik a helyes és szép magyar beszéd versenyét; a felsőoktatási intézmények hallgatói, valamint a pécsi és baranyai középiskolák III. és IV. osztályos tanulói részére. A versenypályázat követelményei : Egy kötelező és egy sza- badonválasztott szöveq kifejező, értelemszerű felolvasása. Kötelező: Fekete István ifjúsági Petőfi-életrajzának egy részlete. A szabadonválasztott szöveg 15 —20 sornyi részlet eqy tanulmányból vagy esszéből. Jelentkezni lehet 1973. április 1-iq a Doktor Sándor Művelődési Központban, személyesen. A verseny 1973. április 25-én, 15 órakor kezdődik. A szabadonválasztott szöveqet négy gépelt példányban kell a versenyzőknek magukkal hozniok. A pályadíjak: I. díj: 500; II. díj 300; III. díj 200 forint. A rendező szervek, a Városi Tanács Művelődésügyi Osztálya és a 'TDoktor Sándor Művelődési Központ vezetői kérik a felsőoktatási intézmények és középiskolák illetékes tanárait, KISZ-szervezeteit, hogy ennek a felhívásnak az ismertetésével, népszerűsítésével segítsék a pályázat sikerét. Minden más felvilágosításért a Doktor Sándor Művelődési Központhoz lehet fordulni. Ma, március 7-én, szerdán este háromnegyed 7 órakor nyitják meg a Liszt hangversenyterem előcsarnokában a Kodály Z. és Pécs-Baranya c. emlékkiállítást. A megnyitóbeszédet Antal György, a Zene- művészeti Főiskola Pécsi Tanárképző Intézetének igazgatója mondja el. A kiállítás fejezetei átfogó képet kívánnak nyújtani Kodály Zoltán zenei és zene- pedagógiai úttörő munkásságából, különös tekintettel Pécshez fűződő több évtizedes kapcsolataira. Este 7 órakor Kodály-emlék- hangverseny lesz. Műsorában Pécs város meghívott ifjúsági és felnőtt kórusai, névszerint: a Petőfi utcai és a Székely Bérién volt legalább az általános iskola nyolc osztályának elvégzése, avagy szakmát akartak tanulni. Ma nincs ilyen egységes ok, helyette sokszínű okrendszer indokolja ennek a néhány száznak az igyekezetét. Még annyit: az iskola viszonylag jó elhelyezésű, hat tagú, elég régi tantestülettel, Czukor Antal igaz gatása alatt dolgozik. V Marton Lajosné. Szép, kortalan arcú asszony Magyar- sarlósról. — Édesanyám súlyos beteg lett, amikor hetedikes voltam. Hosszú ideig szanatóriumban kezelték, kishúgomat állami gondozásba kellett volna adnunk, apám sírt, így hát én reggelente elmentem az iskolába a leckét megtudni, aztán siettem haza otthoni munkát végezni, húgomat őrizni, ellátni. A hetediket azért befejeztem. De anyám nem gyógyult meg, végleg kimaradtam, az idő eljárt... Most a Hőerőműben dolgozom, takarítok és a nyolcadikat elvégzem. Nem köny- nyű, hetenként kétszer hajnalban jövök Pécsre dolgozni és az iskola miatt fél tízkor érek haza. — A bizonyítvány? — Csak egy négyesem volt, a többi jeles. * Czukor Antal igazgató ilyenkor márciusban már elég nyugodt. Mindig az első két hónap nehéz. Azt mondja: — Akkor még sokan ingadoznak, ezért-azért. Nagyon- nagyon vigyázni kell, hogy minél kevesebben maradjanak ki. így is jelentősen csökken a létszám a tanév elején. Aki három hónapig kitart, abban általában bízhatunk, — Ki tehet legtöbbet a tanulók kitartásáért? Postás fiatalok. Szinte valamennyien ismerik egymást. Sokan dolgoznak közülük azonos, vagy egymáshoz közeleső munkahelyen. összeforrott, egymást segítő közösség kialakításához a közös munkahely mellett azonban valami más is kell. Különösen a fiataloknál. A kiszisták itt is — mint oly sok helyen másutt — próbálgatták a gondolatot: megteremteni az ifjúsági klubot. Igaz, még nincs megfelelő helyiség — mondták —, de Pécsett az épületek nagy része alatt masszív pincék húzódnak. Csakúgy, mint a Pécsi Postaigazgatóság Zrínyi Miklós utcai épülete alatt. Segített a vállalat, jöttek dolgozni a fiatalok — s átalakult a hajdani szenespince. 1970. december 12-én autómodell bemutatóval nyitott a klub. De tálán úti Általános Iskola egyesített énekkara Forray Gézáné és Rozgonyi Miklósné; a Mátyás király úti Általános Iskola énekkara Pálvölgyi Józsefné; a Janus Pannonius Gimnázium kamarakórusa Ivasivka Mátyás; a Művészeti Szakközépiskola leánykara Vönöczky Endréné; az Építők Madrigálkórusa Jan- dó Jenő; a Tanárképző Főiskola vegyeskara Tilla-i Aurél; a Volán Bartók Béla Férfikara Ligeti Andor valamint a Pécsi Nevelők Háza Kamarakóruso Tillai Aurél vagy Dobos László vezénylésével Kodály műveiből énekel. A műsor végén az össz- kar Ligeti Andor vezényletével adja elő Kodály—Berzsenyi Magyarokhoz című kórusművét — Mióta egészen fiatalok is vannak, szülői értekezleteket is tartunk. A legtöbbet a munkahely tehet, a közvetlen főnök, például brigádvezető, aztán a KISZ. A munkatársak előtti sikerélmény ugyanis a legnagyobb hajtóerő. De sajnos, évente megkérdezem, hogy hány tanulónak segít a KISZ szervezete, és d százegynéhány fiatalból most is csak nyolc mondta, hogy: igen segít. De ez a nyolc nagyon örült és rendesen tanul is. * Jónás János tizenhat éves pécsi fiú tavaly az Olimpiában nem tudott belekapcsolódni egy vitába. Valami fizikai kérdésről volt szó, elrestellte magát és most már hetedikes ebben az iskolában. Barna haj, lember- zsek, beismerő szavak: — Nem szerettem az oroszt, hetedikben elvágtak, pótvizs- gázni nem mentem, dolgozni jelentkeztem . . Hát így történt. Most az Olimpia-beli történet hatására, meg hát egyébként is, beiratkoztam. — Miért maradnak ki any- nyian? — Sokan nem gondolják meg, hogy itt is tanulni kell. Aztán van aki este elmegy az utolsó órákról, mert valami jó műsor van a tv-ben . . . Szóval ki ezért, ki azért. Szerintem akaraterő kérdése. * Este tanulni, felnőtt fejjel, gyerekekkel, munkaidő után. Az igazi megoldás az lenne, ha sikerülne elérni, hogy mindenki tizennégy vagy legalább tizenhat éves születésnapja előtt befejezné az általános iskolát. De addig is pótolgatni kell az elmaradt éveket. Közérdek is, magánérdek is. Földessy Dénes (Folytatjuk) mi itt a legfontosabb feladat? Csizy László, fiatal villamos mérnök, a klub vezetője szerint: — Tevékenységünket elsősoi ban az ifjúsági klub üzemi jellege határozza meg. Nemcsak azt szeretnénk elérni, hogy a vállalat fiataljai helyiséget találjanak a szabadidő eltöltésére. Szakmai, kulturális és politikai látókörüket akarják bővíteni, a közösségi élet igazabb voltát szeretnénk számukra bebizonyítani. A szakmai előadásokon kívül az egyik legeredményesebbnek mutatkozó vállalkozásuk a nyelvtanfolyamok megszervezése volt. A programok nagyon sokrétűek. Tavaly százhúsz rendezvényük volt, a látogatottság általában 30—40 körül mozgott, egy-egy előadáson. Lantos Ferenc művészettörténeti előadásaival, egy-egy festő műveit illusztráló filmvetítésekkel tudott érdeklődéssel teli légkört teremteni. Hasonlóan sikeresek volnak Ivasivka Mátyás előadásai a dzsessz és a beat muzsika történetéről. A siker pálmája a sporttalálkozóké. Tavaly járt itt Bálint Árpád autó- versenyző, a Pécsi Vízügy Sportegyesületének versenyzői pedig íjászbemutatóval lepték meg a hallgatóságot. Ehhez fűződik, hogy az ijászkodásnak leglelkesebb képviselője azóta I Angyal Ottó. Ö és a klub másik tagja, Szalai Ica is verseny- j szerűen űzi az érdekes, ritka | sportágat. Angyal Ottó egyébként a sporttalálkozók szervezője. Meghívására ez év áprilisában vendégül látják a hajdani „aranycsapat” híres kapusát, Grosics Gyulát és Szepesi György is ígéretet tett, hogy ellátogat hozzájuk. A klubnapló azonban mást is elárul. Sokat kirándulnak közösen, az utazások élményét a közösen elkészített filmek őrzik. Véleményt cserélnek, vitatkozA mű teljes címe: Kettős rekviem Fülep Lajos és Colin Mason emlékére. Annak a Fülep Lajosnak az emlékére, akit a hazai modern, tudományos szellem úttörője- ként; a művészettörténet és művészetfilozófia egyik legnagyobb magyar géniuszaként tisztelünk; aki a tizenkilences ellenforradalom óta református lelkészként, itt, nem messze a Mecsek- csúcs tövében, Zengővárkony- ban élt, működött, alkotott. Aki - mint Domokos Mátyás irodalomtörténész jellemezte —: „Kényszerűségből, de gőggel vállalt remete-magányában is rendre magához vonzotta a magyar szellemi élet legérzékenyebbjeit .. .” Ugyancsak Domokos írta róla, hogy egész munkásságában kérlelhetetlen szigorúsággal választotta szét az igazi művészi értéket a provincializmustól és a kozmopoli- tizmustól. így vált Fülep Lajos művészetfilozófiája az igazi magyar értékek felfedezőjévé és hirdetőjévé, s mindenfajta művészetnek álcázott, vagy másfajta métely kérlelhetetlen kritikusává. „Nagyon magasról, történelmi távlatból szemlélte a művészet és a magyarság életét, de nem volt doktriner szobatudós, mint a görögség filozófusai, mélyen benne élt népe életében, a pusztuló baranyai falu lelkipásztoraként épp úgy, mint akadémikusként, élete utolsó évtizedében, a Széher úton sétálgatva tanítványaival . .." Lukács György Fülep Lajost kérte fel a filozófia és a szellemtörténet első magyar folyóiratának társszerkesztőjéül. Politikai küldetésének igazi irányát felismerve őhozzá fordult Baj- csy-Zsilinszky Endre; tőle kap ösztönzést 1933 júliusában lly- lyés Gyula az országos visszhangot vető Pusztulás megírásához. Egy évvel később Németh László és Gulyás Pál is őbenne keresi a népi írók meginduló folyóiratának, a Válasznak. Gyakran filmekről is. Például az Eper és vér című amerikai film vetítése kapcsán a nyugati diákmozgalmak okait, céljait elemezték. Sok hazai és külföldi vendéggel találkoztak klubjukban. Tavaly több mint tíz ifjúsági klub küldötteivel tanácskoztak a tartalmasabb klubélet megteremtéséről. Járt náluk dr. Csanády György, közlekedés- és postaügyi miniszter, és jártak szovjet, lengyel fiatalok, sőt kubai újságírók is. Jól felszerelt klub. Kis konyhahelyiség is akad, ahol alkalmanként finom falatokkal lepi meg a tagokat az önkéntes „klubszakács". Fölszerelésük büszkesége a rádió, lemezjátszó, magnetofon mellett a — ma még ritkaságnak tekinthető — színes televízió. * Tagjaik száma 85, Többen másutt dolgoznak. Például barátnője unszolására jött ide egyszer Suvák Éva, az Oltet- vénytervező és Szaporítóanyagforgalmazó Vállalat adminisztrátora. S ma már az egyik alapítótag, Szűcs Laci menyasszonya. Májusban lesz az esküvőjük. S miért szeret Éva a klubba járni? — Szép környezetben egymásnak segítő közösség alakult itt ki... * Két év — amióta fennáll ez a közösség — nem nagy idő. Számukra mégis mérföldnyi ugrást jelentett ez az időszak. Az elmúlt héten másodszor nyerték el a „kiváló ifjúsági klub" címet. A kitüntetés egyik indoka kiváló politikai munkájuk volt. S ami még ennél is nagyobb örömet és elismerést jelent: hamarosan az „Aranykoszorús” címet is átvehetik. Munkájuk tehát többszörösen kamatozik. Riechel Éva nak a szellemi támaszát. Pécsett az egyetemen az ő tanítványa Weöres Sándor, aki húsz évvel később Fülepnek ajánlja addigi életműve foglalatát, a Hallgatás tornyát... „ ... Az „ébredő magyarok" idején, a háború alatt, vagy a háború után, baljós idők előérzetében, az Eötvös-kollégium végnapjaiban, s nehéz években később is hányán, hányféle szorongással fordulnak Fülep Lajoshoz „némi bátorításért a távolabbi jövő iránt”: annak éppen a költő Fodor András lehetne a megmondhatója, aki 1947-től Fülep haláláig a legközelebb állt hozzá, mert választott apját szerette és tisztelte benne...” — olvashattuk az Élet és Irodalom 1972. február 5-i számában Domokos Mátyás cikkében. És ki volt Colin Mason? Vidéki munkáscsaládból származó angol fiatalember — a későbbi neves zeneesztéta — aki 1945 őszén részese, hallgatója volt egy magyar vonatkozású londoni hangversenynek. Jelen volt azon a koncerten, ahol a szeptember 25-én elhunyt Bartók emlékére előadták hat vonósnégyesét. Colin Mason akkor és hirtelen rádöbbent, hogy Bartók a kor legnagyobb zeneszerzője, — s elhatározta, hogy a kedvéért megtanul magyarul, ösztöndíjat kért — és kapott — a budapesti Zeneakadémiára. A negyvenes évek végén itt tanult másfél esztendeig. Hazautazva a Manchester Gardian, a Spectator és több más lap, folyóirat zenekritikusaként, majd a Tempo szerkesztőjeként két évtizeden át a bartóki életmű és a modern magyar zeneművészet leghívebb külföldi terjesztője, kutatója volt. Colin Mason és Fodor András az Eötvös-kollégiumban lettek egymás testvéri barátja, ott találtak atyai pártfogót a baranyai magányból a kollégium tutorává meghívott Fülep Lajosban. Róluk szól, hármójuk mélységes, elszakíthatatlanul őrökszép emberi kapcsolatának állít emléket a Kettős rekviem. * A huszonkét tagú vers-ciklus bevezető költeménye a Látogatás tanítványi hangján e „...füvekkel, fákkal társalkodó aggastyán” alakját, meditativ lényét villantja fel, „kampós botjára dőlve, . .. lombkoronák lépcsős teátrumában ...” A másik bevezető vers az Egy barátságra Colin Masoné. Innen szerkezetileg a ciklus további darabjai a költő közelmúltban tett angliai, írországi utazásának, találkozásainak élményvilágából fakadnak. Egy őszi utazás képei. A Játék a felködlő baráti együttlét emlékét, üde pasztellszíneit, eleven impresz- szióit idézi meg. A további metszőén kritikus hangú versek Anglia, London, Írország, a mai Nyugat „izgága” meztelenségének, „műtoprongyainak”, „örök- Babylonjának” képeit pergetik elénk. Annak a világnak az impressziói ezek ...........ahol a csavargók is csak hazudják a boldogtalanságot”. Találkozások a jóléti társadalmi életformával, művészetének elidegenítő megjelenési formáival, alakjaival, emberi figuráival. (Hová lett a zene?; Woodstock; Tárlat; Dylan Thomas az elevenek közt; Amikor én kiáltok.) Majd a két barát emlékezése következik az Eötvös-kollégium- beli évekre; a távoli, Duna menti világra, — ahol egy családnak érezték egymást — és a „családfőre”, kire „...az ősi föld minden tudása rávall” .. . Nem sejtve, hogy ez a családfő már nem a kórházi ágyon fekszik, már halott napok, hetek óta. (Beszélgetés.) Itt idézi meg Mason nosztalgikus visszapillantásait Fülep alakjára „húr szónkét év reflektorán át” és az öreg professzor szavait: Olvastam a kis angol cikkét a vonósnégyesekről . . . Hát, mondhatom, remek! Nem gondoltam, hogy így értse egy angol Bartókot" — ... és hogy megtanulta ezt a tatár nyelvet!" Az emlékképek során tragikus árnyat vetít az elmúlás nyoI masztó előérzete. Az ezredik este úgy idézi meg az idő és tér két végtelene közt felmagasodó, emlék és gondolat különféle dimenzióiban egyszerre élő Fülep' Lajos alakját, ahogy tanítványai egy szeptemberi estén utolszor láthatták. A mély tónusú, az elmúlás folyamatát sejtető képek (Aheny High Cross) filozofikus gondolatsorban oldódnak (Világ vége), a felelősség fájdalmas, mélyen emberi kérdéseivel: „Valamikor kezünktől formálódtak a dolgok Tudtuk a Iák, füvek nevét, a madarak szavát. Egymás hitéből istent választottunk az embereknek. És mi történt a beszédes földdel? Hová vesztettük el testvéreinket? Számot kell adni róla! Számot kell adni róla!" Az emberiség sorsáért való mély, szívbemarkoló aggodalom hangja zendül a ciklus következő versében is. (Hajsza.) Balsejtelmes londoni képek ideges lüktetése válaszol rá három egyenlő négysoros kérdéseivel: mit hoz a reggel? A gyászhír utolsó londoni napján éri a költőt. S rá néhány hónapra itthon a másik is, Coliné. Közben végső fájdalmas búcsúként leltárt készít a Professzor budai otthonáról (Gazdátlan ház), amelyben: „Holnapra szerteoszlik / a tárgyak szövedéke, // Csak kint a ház alatt a kert / frissen kaszált zöld hajlata mentén / jár föl-aló / egy ifjú / aggastyán, karját ösz- szefonva hátul, / jár föl-aló / piros- / eleven arccal, ernyedet- lenüli, / jár föl-alá oz én időmben, mindörökké." A ciklus belső képi világa, eleven színekben ragyogó tájfestése, emberábrázolásának mélysége és gondolatiságának megkapó humánuma — a három ember szép, tiszta barátságának tartópillérén — míves egységben tárul elénk e kötet lapjairól. ♦ A véletlen kivételes művészi élménnyel ajándékozott meg, amikor a múlt év januárjában az egyik budapesti népfrontklubban részese lehettem a Kettős rekviem ősbemutatójának. Zártkörű esten Sinkovits Imre és Gombos Katalin megrázó erejű oratórikus tolmácsolásában hangzott el az akkor még kéziratos vers-ciklus. Az est bevezető részében a mecseki rengeteg erdők illatát megidéző furulyaszó és zongora- muzsika, Kodály és Bartók egy- egy műve csendült fel. A sorsszerű véletlen különös játéka folytán a szünetben — mielőtt elkezdték volna a mű előadását — kialudt a villany. Hosszú ideig sötétben ült a közönség. Gyertyák kerültek elő, s így a sercegő fények közt elmondott „kettős rekviem” különös módon hitelessé, szuggesz- tíwé vált. Ilyen verses gyász- szertartást megrendezni sem lehetett volna jobban. A hallgatóság csöndes áhítattal figyelte az egymást váltó előadást, de egy ponton, „Az ezredik este" végén, éppen ott, ahol Sinkovits autentikus ízzel idézte az ormánsági nótát: „...úgy, ahogy arra alá Baranyába, / »Esett a hó, éngöm bélepött«" — fölcsattant a taps ... Fodor Andrásnak ez oz új műve akkor is — éreztük — nem egyszerűen szerzői est volt, hanem egy életmű summázata is. Ahogyan a rövid köszöntőben elhangzott: „ Olyan műről van szó, mely hidakat ver más művek, műfajok és olyan személyiségek közé, akiknek már sajnos csak az emlékét idézhetjük ..." Wallinger Endre HAGYOMÁNYOS pincérbál A NÁDOR ÉTTEREMBEN 1973. március 19-én este 21 órától. Asztalfoglalás az üzletvezetőnél. Telefon: 11-477/4. Kodály-hangverseny és emlékkiállítás Egy a kiválók között Postás ifjúsági klub
