Dunántúli Napló, 1973. február (30. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-11 / 35. szám

Nagyvárad — Csúcsa

A várad! Emke

A NAGYVÁRADI NAPLÓBAN,

így búcsúzik Ady Endre olvasóitól, miután négyéves váradi újságíráskodás után Párizsba indul: „Mennem kell tehát. Ügy érzem, az énemnek egy darabja marad itt. Több mint három év óta, emlékekben, verejtékezésekben, könnyekben, buzdu- lásokban, vércsöppekben, s mindig szereltben és hálában adogattam át. Megtart magának — ha akar, ha nem — ez a csodálatosan ható, intelligens modern Nagyvárad. Haza, vágyódva és hálásan fogok gondolni mindig ide. E lappal pedig egy leszek mindenben ... Kérem tartsanak meg engem régi kegyességükben, s emlékezetükben. Én újra, meleg, hálás szívvel mondok köszönetét és búcsút”.

A Körös-parti Párizs — Nagyvárad, mint az Ady búcsúsoraiból is kiderül a legérdekesebb magyar városok 'egyike a századforduló küszöbén.

Ez a város volt az első, amely Adynak igazán megmutatta az életet. Itt csapta meg először a rohanó élet szele. Itt érzett rá először a társadalom és a világ mozgató erőire, itt ismerte meg a kapitalizmus hatalmát. Itt bontakozott ki világnézete és izmosodott meg egyénisége.

Amikor ismerkedtem a belvárossal viszonylag könnyen megállapíthattam, hogy itt városépítészeti szempontból jelentős változás nem nagyon történhetett, s egy kis fantáziával könnyen elképzelhettem milyen is lehetett Várad a századfordulón. Néhány korabeli fotó is segít. Megmutatja milyen volt a divat, milyen volt az élet és

Talán egyik leginkább jellemző vonása ennek a kornak, hogy a városnak 17 bankja és takarékpénztára van. A rendkívül élénk szellemi élet egyik bizonysága, hogy nyolc lap jelenik meg, közülük hat napilap. Az előbb a konflisról írtam, de Váradon akkor már közlekedett a villamos.

Tulajdonképpen minden, ami egy élénk város szempontjából fontos, azt annakidején egy négyzetkilométernyi területen megtalálhatták. A redakciók, a színház, a fontos középületek, a Fekete Sas Szálló, ahol Ady is lakott, kedvenc kávéháza az Emke és a többi. A redakciók első emeleti hatalmas üvegablakai mögött ma kereskedelmi intézmények, vagy más hivatalok irodái működnek. A színház mellett hamar rátalálni az egykori Emkére, amelyet éppen renoválnak, s melynek falán kétnyelvű emléktábla hirdeti, hogy itt tartózkodott Ady legszívesebben. Jó lett volna belépni, s megkérdezni, vajon hol állt az asztala, mit fogyasztott, melyik napszakban járt oda legszívesebben. Dehát az idő múlik, az épület kopik, kívülről már rendbehozták, s most majd belülről is.

A Fekete Sas, amelynek első emeleti nagytermében egy-egy Ady-matinét is rendeztek, ma már nem szálloda. A nagy étterem helyét üzletek foglalták el, de az egész épület ma is a századforduló építészeti ízlését hirdeti. A Fekete Sas a maga idejében tekintélyes szálloda volt. Tulajdonképpen anélkül, hogy valaki elhagyta volna az épületet, fedett üvegfolyosóin mindent megtalálhatott a beszálló

A vőlegényház

forgalom, ahol konflist konflis követ. De ha még biztosabb képet kíyánunk alkotni magunknak, segítségül hívhatjuk az eléggé nem becsülhető tényékét.

Ez idő tóit rendkívül lendületesen fejlődött az ipar és a kereskedelem. Jelentős gyárak voltak a városban. Cipőgyár, gépgyár, vasöntögyár, bútorgyár, téglagyárak, gőzmalmok.

VASARN.

MEILEKI

vendég a szabótól a cipészig, az ékszerésztől a virágüzletig s az ajándéktárgy bolttól a cukorka boltig. Voltaképpen elélhetett itt valaki hetekig anélkül, hogy kitegye a lábát az utcára. Egyszer egy nyugateurópai fővárosban véletlenül betévedtem egy Hilton Hotelbe. Ott dicsekedett valaki a belső komforttal. Dehát a Fekete Sasban a századfordulón mindezt már feltalálták.

Ahogy a főutcán sétálva betérek az egyik mellékutcába, egy nagy téren találom magam. A téren kioszk-szerű épület ad otthont az Ady emlekAdy nyomában

múzeumnak, annakidején cukrászda volt és Ady „Müllernek" nevezte. A látogatót Szervá- tiusz Jenő hatalmas, fából faragott Ady mellszobra fogadja. A tárlókban különböző Ady-kö- tetek, korabeli fotók, kinagyított újságkivágások követik végig Ady nagyváradi életét.

Ady egész életére kihatott a Nagyváradon eltöltött négy esztendő, s bár szállását felcserélte egy időre a párizsi Rue de Levis 92-vel s az Emkét a Grand Café-val, önmaga marad. A költő, aki egy vidéki redgkció íróasztala mellől jut a Szajna- parti városba, fiatalos bátor- sáaqal és okossággal bármihez nyúl is, azt mind varázslatossá teszi a zsenijével és sohasem marad hűtlen váradi eszméihez.

CSÚCSÁRÓL semmit se tudnánk, ha nem oda nősül a magyar költészet forradalmi meg- újítója Ady Endre. (Az utókor feledékeny, mert azt még kevesebben tudják, hogy ebben a faluban volt molnárlegény Kinizsi Pál.)

Ahogy betérünk a faragott székely kapun ót a volt Boncza kastélyba, megilletődöttség lesz úrrá az emberen. Szinte legszívesebben lábujjhegyen járnánk. Ez a zártabb világ váltja ki valószínűleg ezt az érzést

így fontosodon fel Ady csúcsai életében a posta és a vasút, amely mint köldökzsinór kötötte össze Pesttel és az országgal. Mohón csapott le az újságokra, folyóiratokra, s ilyenkor azokba rögtön beletemetkezve talán el is felejtette a falusi kocsmát, ahol egyébként mindig megivott néhány pohárral.

A kert bokrairól a régi olvasmányok nyomón más is eszembe jut, hogy a költő-zseni Csinszka tréfás-komoly korho- lásai miatt ebédkor csak kicsiket kortyolgat a borból, s a vacsoránál is csak meglepően keveset iszik. Majd később kiderül a turpisság, hogy Ady a park bokrainak tövébe rejti a boros fiaskókat és magányos sétái alkalmával odajár borozni.

A Csúcsán töltött idő teremtett lehetőséget arra, hogy a magát erdélyinek valló Ady, aki soha sem jutott túl Kolozsváron, megismerkedjék szőkébb hazájával. Innen látogatott el Brassóba, amely lenyűgözte ősi stílusával, megcsodálta a sík Barcaságot Maros- vásárhelyre utazván ismerkedett a székelyfölddel, — majd a tüneményes Szovátával. Csúcsai tartózkodása idején került közel a Szilágysághoz, s önnön

Az átépített Boncra kastély

Az országút egyik oldalán a kastély, másik oldalán a vasútvonal, kissé lejjebb az állomás. Arra gondolok, hogy a megviselt idegrendszerü, megfáradt Ady hány álmatlan éjszakán számolhatta a kastély alatt elrobogó katonavonatokat Hányszor ébreszthette fel álmából a mozdonyok éles füttye!

Ahogy a kerti szerpentinen

feljutunk az épületekhez, egy kis feriyves szélén az első épület a volt kasznárház, vagy Ady úgynevezett vőlegényháza, ami később két szobájával és előszobájával Adyék meghitt otthona volt. Itt dolgozott legszívesebben, itt írta legszebb háborúellenes verseit. A költőre a ház falán elhelyezett román nyelvű felirat emlékeztet, s ahogy a bezárt üvegajtón és ablakon betekintek, egy szépen berendezett kalotaszegi parasztszoba tárulkozik elém. Ettől nem messze egy verandás, nagy ebédlős ház áll, amelyben Boncza Berta nagyanyja éh, majd a' dombtetőn az országút felé fordulva, mintegy a helyzet magaslatán áll a voltaképpeni kastély.

Három esztendővel az efoo- csátó, szép üzenet után, innen indult Ady a ragyogó szépségű fiatal lánnyal, Boncza Bertával Budapestre, házasodni.

Sétában megpihenve a nagy park vajon melyik fájának lombjai alatt adott új nevet . Bertukának Ady, amikor is egy évődés alkalmával mondotta a költő: csacsika, csacsinka,

Csinszka. Látszólag ilyen egyszerűen született a becenév. Nem csoda tehát: hogy Csinszka pedig olykor Csinszky-nek szólította Adyt

Csúcsán a világtól elzárt költőt barátaival a levél és táviratváltások kapcsolták egybe.

már csak egy ugrás Zilah, ahová megannyi diákélmény kötötte.

Ha messziről jött idegen vetődik e tájra, ebbe a parkba — aki talán csak éppen hallott egy Ady Endre nevű magyar költőről —, bizonyára nem jár „lábujjhegyen". Nekünk azonban mi mindent mond a mi Adynkról o park egy bokra, százados fája, egy napfényes üvegezett veranda nyugalma, a kastély alatt elszáguldó expressz vonat zakatolása, hiszen ez a varázsos szépségű hely. bármennyire is távol mindentől, Ady életének és költészetének jelentős állomása.

Szakmai

tanulmányutak

1973

Az agrártudományi Egyesület és az IBUSZ a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium közreműködésével hétfőn délután 3 órakor rendezi a MTESZ klubjában hagyományos évi tájékoztatóját az 1973-as évi mezőgazdasági tanulmányutakról, európai nagy kiállításokról és vásárokról. A közel 220 program az állattenyésztéstől és növénytermesztéstől az élelmiszeriparon keresztül a mezőgazdaság gépesítéséig és a talaj- javításig ad szakmai segítséget és látókör szélesítést a szakembereknek.

Csodaszer vagy bíbic-babona.

Mire jó a fürjtojás ?

1971 nyarán a jugoszláviai

Becsén összehívták a fürjtojás- fogyasztók első kongresszusát. A költségeket egy közgazdász vállalta, aki már addig is több millió dinárt áldozott fürjfornv- jára, és az üzlet fellendítéséhez reklámra voh szüksége. A résztvevők egymást túllicitálva adták elő; miként gyógyultak meg a csodaszertől. Milan San- dic saját példájával érvelt: súlyos szív- és tüdőbeteg, menthetetlenként hagyta el a kórházat Sikerült fürjtojást szereznie, és 200 darabot fogyasztott eí kúraszerűen. Panaszai enyhültek, visszanyerte erejét, súlya megkétszereződött. Hyett történetek hangzottak el a rao- gán-kongresszuson, amelyről a Magyar Szó is beszámolt A cikkíró azonban megválaszolatlanul hagyta a fő kérdést: valóban gyógyhatású-« a fürjtojás?

kapcsolatos kísérleteket. Sakk- versenyző vagyok, racionális ember, akit csak a tények érdekelnek. Sorra jelennek meg cikkek a témáról: előbb a szaklapok, aztán az Esti Hírlap, s az Ország—Világ e heti száma közöl képesriportot arról, hogy a fürjtojás kozmetikai csodaszer. Fogy a tojás, tehát hisznek benne. Legalábbis, akik vásárolják. Es ez a fői *

t számában dr. Pocs István szakcikke számol be a fürjte- nyésztés hazai eredményeiről, lehetőségeiről. A japán fúrj tojásáról a következőket írjas egyesek sokoldalú, kedvező hatását vélték tapasztalni, gyógy- tojásként is emlegetik. Arve azonban egyetlen hazai forróé sem tér ki: kutatók, vagy Maisok akik jitjf vélik.., csőrig.;

•

A hM farm mindössze egy

szobából áll a mecseki fenyvesijén. Az épülő családi házat jelenleg 130 japán fúrj „lakja" és egyre gyarapodik a létszám. Már csipegetnek a diónagyságú, csíkos naposfürjek, a tálcákon keltetésre vár több száz mogyorónyi, barna pettyes tojás. A szokatlan madárbirodalom jelenleg a környék szenzációja, sokan látogatják. A házigazda és tenyésztő: Palcsé László pécsi bányász, állja a „rohamot".

— Tessék bátron kipróbálni.

kellemes ízű. Lehet sázva is, de cukorral finomabb. Magam is túl vagyok a 240-es kúrán és mondhatom rendbehozott Idegileg. Kell is az erő, másként el se bírnám a kollégák állandó élcelődését

— Mióta fog (átkozik fOrfefcfcef?

— Oktőbetkjon vettem T50

darabot egy budapesti tánc- dalénekestől. A művész úr — nagy elfoglaltsága miatt — felszámolta az állományt Rajta kívül több tenyésztő van a főváros környékén, s az áru is felkapottabb. Két forintot is elkérnek egy tojásért nálam csak 1,50. Igaza volt állatorvos ismerősömnek, aki rábeszélt, hogy hagyjam obija a rryúlte- nyésztést, a férjekben nagyobb a fantázia. Csak idő kérdése, milliós üzletet lehetne csinálni! Szakcsoport kéne, meg export Jugoszláviában, Olaszországban úgy viszik a madártojást, mint a cukrot...

Palcsó László maga éfiftotta össze, és sokszorosította azt a szórólapot, amely a fürjtojás fogyasztásához ad használati utasítást. Eszerint a 120 darabos kúra 25, a 240-es 49 napig tart. A japán fúrj tojásában állítólag meglévő „ismeretlen hatóanyag" gyógyítja a máj-, vese-, szív-, gyomor-, tüdő- és érrendszeri betegségeket, csökkenti a magas vérnyomást, a vér koleszterin szintjét, megnyugtatja a zilált idegeket, erősíti az emlékezőtehetséget, remek- arcápoló kozmetikai szer stb.

— Hisz ön a fürjtojás gyógyhatásában? «

— Miért ne! Van, aki p feketekávéra esküszik, hogy felfrissíti. Ugyanez feltétlenül elérhető a tojással is, hiszen magas tápértékű, értékes élelmiszer. Ártani nem árthat. Egyébként is, a szórólapon olvasható szöveg nem kitaiálmány, külföldi cikkekből való. Állítólag az oroszok, japánok, amerikaiak egyaránt folytatnak ezzel

*

A legtileráfauebtrtg. mt 0*1

szagos Étel mezé rtudományl hej teret igazgatójától kertünk vúj kaszt Dr. Tarjáé Róbert egyel terei tanát, az omovtedomániyaÉ doktora:

szakirodalomban nincs orva vonatkozó megbízható adat hogy

—

______: Í. - L I * ? 1 «. » -J. M. _ L - I

©

gySS vO(y-'

tatnak és eredményeket érteti el a fürjtojás gyógyhotásánah bizonyításában. A japán fúrj gyors nemzedékváltása, stb, miatt — alkalmas többek tó; zött genetikai kísérletezésre Tojása rendkívüR érten irtó sscd halmozza fel a táplálékban előforduló mérgeket, növényve- dőszereket, ezért például Halj kandiában toxikológiai kísérletekhez használják. Ez azonban egészen más ügy, mint amiről most szó van. A tojás mag« tápértékű élelmiszer, kedvezően hat a szervezetre. Minden madártojásra elmondhatjuk ugyan.: ezt Nem valószínű, hogy a fürjj tojás összetétele lényegesen étté me a tyúktojásétól.

Geréby György, a Magyar Madártani Intézet tagja, a Pécsi Járásbíróság vadászati szakértője:

— Mendemondának tartom as

univerzális hatóanyag létezését Semmilyen adat nem támasztja alá. Időről időre felbukkannak ilyen „csodaszerek". A harmincas években a bíbic tojásának tulajdonítottak hasonló tulajdonságokat Azóta szakmai berkekben csak bíbic-babonának nevezzük az efféle híreket Több figyelmet érdemel maga a fúrj tojó, amely egyedülálló produkcióra képes: egy év alatt, testsúlya harmincszorosát „tojja", míg a tyúk csak hétszer annyi tojást termel, mint az élősúlya. Takarmányhaszno- sftósa is kitűnő, tartása gazdaságos.

♦

Ártani nem ártiiot - mondják

a fúrj-fogyasztók. Am a közegészségügyi szakemberek esetleges mérgezés lehetőségét sem zárják ki, dr. Jávor Tibor, a Pécsi I. számú Belgyógyászati Klinika igazgatója pedig aggállyal fogadja: hogy a fürjtojás csökkenti a szérum koleszterin szintjét. Véleménye szerint ilyen betegeknek árthat a tojás, hiszen mint minden tojás sárgája, a fürjé is magas koleszterin tartalmú.

Sok a kérdőjel, aggály, bizonytalan feltételezés. Érdemes len- ne ezt oz állítólagos csodaszert tudományosan is megvizsgálni.

Wesztl Márta