Dunántúli Napló, 1973. február (30. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-11 / 35. szám
4 DUNANTOll NAPLÓ 1973. február TI. Hétvégi kommentár Fontos ügyet szoljainak A megyénkben élő nemzetiségek helyzetével ar elmúlt év áprilisában foglalkozott o megye. pári-vog.ehajtó bizottság. Megállapítva a lenini nemzeti ségi politika helyi alkalma zásának eredményeit, számbavéve a nemzetiségi lukosság életében tap: it." ntá ponti: ni és gazdasági fe erlist, határozatában több riC'.séges intézkedést jelölt mog, ezek között az onyanyrlv, o nemzetiségi kultúra és hagyományok ápolásának következetesebb támo- gaLújjt, A megyei pá tbiiott- ság mellett működő agitáziós és propaganda bizottság legutóbbi ülésén napirendre tűzte a Magyar Rádió Pécsi Stúdiója nem Miségi műsorainak értékelését. abból kiindulva, hogy nen- * :ségi politikánk megválód ban sokrétű feladataik, lel ' gszilt vannak. A ' ’agyar Rádió Pécsi Stúdió rendszeresen, jelentős irT mban sugároz n :met és szerb-horvót nyelvű műsort, fi,, a fél-fél órán keresztül. Ez r műszeres adásidő nagy fel . .srget jelent a műsor szer s-tői számára, de egyben se' - ■'< lehetőségeket is biztosít. Nemzetiségi adásaik szer . ese során abból indulhatnak ki, hogy megyénkben a német és szerb-horvát nyelvű lakosok egyenrangú állampolgárokként élnek, egyetértenek a párt és a kormány politikájával, többségükben az iparban. a termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban becsületes munkát végeznek, kö- tülü egyre többen vállalnak kő:: leti tevékenységet. Természetesen számolni kell olyan külső negatív hatásokkal is, melyek határainkon túlról, nyugatról érik őket, A nemzetiségi műsorok, a visz' g rövid adásidő éllené- jjj^re is, sok. feladatot kell, hogy n: -rak. Mindenekelőtt tájéíiozíatni d nemzetiségi lakosságot a fontosabb helyi politikai döntésekről, a társadalmi, gazdasági és kulturális élet ered:-- nyciről, Sajátos eszköze" ' mozgósíthatnak a társa- dclm: és gazdásági feladatok eh n '-éré, bemutatva azt a s-C'-bnas munkát, melyet n* — geink dolgozói a leg- '*ü........ . "'-b területeken vállalna ' elvégeznek, Lehetösé- g-' 'úmogatni kell a nemzeti ‘égek anyanyelvének m égőn íréi, fejlesztését, küzdve az ar Ivi elszürkülés ellen, segíts-? a nyelvi tisztaságot, a mzg'.vö szókincs megőrzését Ez ‘STmószetesen a rádió mun- ■ katúrsaitól a német és a szerb- horvát nyelv kiváló ismeretét elso átítását követeli, figyelem- bnvéve a műsorok hallgatóinak sajátos nyelvi igényeit. Segíthetik a nemzetiségi kultúra fejlesztését, az igen gazdag hagyomány-kincs ápolását. Felkarolhatják az anyanyelvi kultúra* öntevékeny színvonalon művelők körében a tehetségkutatást, műsoraik rendszeres bemutatását, segíthetik az országos kezdeményezések sikerét mint' például a délszláv népdaléneklési fesztivált vagy a népzenei fesztivált A rádióadások egyik velejárója, hogy igen nehéz pontos felmérést készíteni a hallgatók számáról. A stúdióhoz érkező nagyszámú levél azonban arról tanúskodik, hogy sokan kísérik figyelemmel műsoraikót véleményt formálnak azokról, javaslatokat tesznek, ügyes-bajos dolgaik elintézéséhez segítséget kérnek, s természetesen nagyszámban kérik a kedvenc, népszerű lemezeket. Mindezek csak növelik a szerkesztők felelősségét, akik joggal igényelhetik munkájukhoz mindazoknak az állami, társadalmi és politikai szerveknek a segítségét akiknek ezen a területen feladataik vannak. Munkájuk fejlesztésével, a nemzetiségi rádióműsorok színvonalának további növelésével eredményesen já- rulhetn-'k hozzá a pécsi stúdió munkatársai a megyei párt- végrehn’té bizortsáq határozatának végrehajtásához, annak biztos tudatában, hogy fontos ügyet s-olgálnnk. műsoraikat a mer-' :élő n-i-n-'’*. - - ní*k SZÍV-“-'*-’ hallgatják majd n jc”öb*nVis. MITZKI ERVIN Éjszaka? Mellékutcákból ? Konténerrel? Zavarhatja-e az üzletek áruellátása a pécsi iie.v n« torga.mál? Szabályozásra szőrűi az áruszállítás A tanácsi végrehajtó bizottságok tevékenységében ritkán fordul elő egy-egy előterjesztés visszaadása továbbmunkálás végett. Pécsett ez történt legutóbb a belváros forgalmi rendjének átszervezéséről szóló tervezettel, mert az egyik nagyon lényeges kérdésben nem tudott az megoldást jelentő javaslattal élni. A belvárosi üzletek áruellátásáról volt szó. Helyzet; eí> Bem utca 16, Bútorokkal megrakott pótkocsis teherautó, körülötte életveszélyesen cikázik a forgalom; a bútorok lassan „vonulnak be” az udvaron levő raktárba Bem utca 21. A Bizományi előtt az egyik teherautóról az „új" árut hordják be, a másikra a megvásároltat rakják fel. Széchenyi tér 8. Pótkocsis teherautó a festékbolt előtt, seprűt, festékárut, növényvédő- szert raknak le. Kossuth Lajos utca 19. Az élelmiszerbolt előtt teherautó, sörösrekeszeket raknak fel és le. A műszaki bolt előtt hűtőszekrények, centrifugák, villanyvasalók az áruszállítás pillanatnyi tárgyai. Szemben Pepsit rakodnak. Kossuth Lajos utca 9. A vasbolt előtt hosszadalmas, áruótvételnek beillő rakodás. A bolt dolgozói jönnek-mennek, egy-egy fordulóban pár kiló szög, néhány fazék vagy lábas, egyéb vasáru — amennyi éppen elfér a kézben — a fejadag . .. így megy ez a pécsi „c*y”- ben nap, mint nap. Az áruszállítás akadályozza a szűV utcák forgalmát, sokszor pedig a parkoló járművek gátolják a gyors rakodást „A Széchenyi tér és közvetlen környéke kereskedelmileg zsúfolt a városközpontban raktárak és nem odavaló profilú üzletek is vannak. A legfontosabb útvonalak egyébként is szűk keresztmetszetét naponta teljesen leszűkítik a várakozó és rakodó tehergépkocsik, komoly forgalomtortödásokat okozva. A belvárosban a tehergépjármű-forgalom mindenütt megengedett, holott itt az átmenő teherforgalomnak nincs helye, s az áruterftést végző teherforgalmat is szükségképpen egyes kijelölt útvonalakra és a csekély forgalmú időszakokra kell korlátozni, mivel az áruterítés jelenlegi szabályozatlansága a forgalomtoríódások legfőbb okozója.” - OJvashattuk a tervezetben. — És mit mondott a határozattervezet? „A vb utasítja e kereskedelmi osztály vezetőjét, hogy a Bem utcában, a .lókai utcában és a Kossuth Lajos utcában az üzletek áru- feltöHésének biztosításáról 8—9, 13—14, valamint 20—ó órák közötti időben a forgalomkorlátozásnak megfelelően gondos kodjon.” Részletek a vb-vitából Tóth Zoltán építési és közlekedési osztályvezető: „Megfontolandó egyes üzletek kitelepítése, amelyek árufeltöltésüket nem tudják gyorson lebonyolítani". Df. Sebők Imre vb-taq: „Hogyan vélekednek a szállító vállalatok az éjszakai szállításról, mit mond a szakszervezet a kereskedelmi dolgozók — főként nők - éjszakai munkájáról, mi lehet ennek a bérkihatása? A belvárosban levő kereskedelmi raktárak kitelepítése egyébként indokolt, az üzleteké viszont nem, hiszen nem lehet cél a városközpont elnépteleníté- se." Mészáros András, a Várost Pártbizottság osztályvezetője: „Gondolkodni kell azon, hogy nem lenne-e célszerű a rakodást mellékutcákból lebonyolítani." Dr. Szotáczki Mihály vb-tag: „Az üzletek eav részénél nem egyszerű rakodás, hanem szabályszerű áruátvétel folyik az utcákon,' s még o korszerűnek mondható kouUr.iias szállításnál is az utcán rakodnak. Az áruszállításban színvonalbeli /áltozásra van szükség.” Or. Németh fa/os tanácselnök-helyettes- Az egész napos rakodás tarthatatlan.” A pécsi belváros — mint minden belváros - üzleti negyed, ezt tudomásul kell venni — következményeivel együtt. A város egymiliárdos kereskedelmi árukészletének mintegy fele a belvárosi üzletekben halmozódik fel, s itt bonyolódik le Pécs kereskedelmi forgalmának nagy része is. Az üzletek folyamatos áruellátásáról gondoskodni kell. Ez gyakran akadályozza a belvároson átmenő forgalmat. A belváros Pécs keresztirányú átmenő forgalmának centruma, sok tekintetben úticélja. Az egyre növekvő forgalom pedig mind kevésbé fér meg békességben a szükségszerű kereskedelmi áruszállítással. Lehet-e itt igazságot tenni? Néhány nyilatkozat Oolos József, a Városi Tanács építési és közlekedési osztályának út-főnrtémöke: „A világ minden nagyvárosában korlátozzák a nagy forgalmú üzleti negyedekben az áruterítést, mi most jutottunk el ide. Mi okozza a nehézséget? Sok olyan üzlet van o központban, amelyek hihetetlen forgalmat bonyolítanak le, s amelyek feladatukat más, kevésbé exponált helyen is elláthatnák." 1 Tegzes József, at Élelmiszerkereskedelmi Vállalat- osztályvezetője: „A sütőipar, a tejipar, a húsipar, a söripar — soroljam-e tovább? — szállít nekünk nyitástól zárásig. Sokszor egyszerre állnak egyik-másik bolt elé, ami a gyorsaság rovására megy. Az igaz, hogy kis kocsival, tehertaxival gyorsabban menne a dolog, de vajon gazdaságos lenne-e ez? Az éjszakai szállítás? Ez nagyon bonyolult ügy és félek, nehéz lesz túljutni a téma felvetésén.” Molnár Ferenc, a BARANYA- KER szállításvezetője: „A magam részéről egyetértek azzal, hogy a szűk utcák, a nagy forgalom miatt esetleg éjszaka legyen az áruszállítás. De nem hiszem, hogy menne ez. Nézzük csak a bútort. Nagyon sokat az ipar szállít közvetlenül. Előírhatjuk-e, Hogy a harmadik megyéből úgy indítsák az árut, hogy az estére érjen ide? Vagy ha vagonban jön és ki kell rakni, a Volán sem várhat a szállítással fél napokat. Persze más lenne, ha be lehetne hajtani a raktárakhoz. De próbáljon bemenni egy nagy teherautó a Bem utcai bútorraktárhoz, vagy a Kossuth Lajos utcai vasbolt udvarára . . Herbst Ferenc, a Városi Tanács kereskedelmi osztályának vezetője: „A lakosság érdeke, hogy vásárolni tudjon, az üzleti [ negyed áruellátásának biztosí- j tása tehát lakossági érdek. A [ forqalomkorlátozás a gondokat j növelheti. Egy példát mondok. [ A Bem utcai kenyérbolt szombati napokon 50—60 mázsa kenyeret ad el, raktárában vi- i szont csak 15-öt helyezhet el; a többlet kiszállítására elegendő-e a kétszer egy óra? Van néhány exponált pontunk, amelyek lassan megoldódnak Idén felújítják a Bizományi Áruházát, utána a használtbútor-ér- tékesítés (és ezzel egy forgalmi akadály) megszűnik ott. A Széchenyi téri festékboltból fokozatosan kivonják az ún. nehéz-árukat, s az üzlet átalakul szabványos Háztartási bolttá. A Bem utca árkádosítása a bútorüzlet végét jelenti ezen a helyen. Ha az új városközpontban mpgépül a tervezett lakberendezési áruház, azzal együtt e Bem utcai raktár problémája is megszűnik. Az éjszakai áruterí- tést illetően: ez bonyolult szerteágazó feladat, amibe addig nem szabad belevágni, míg meg nem győződünk arról, hogy népgazdaságilag kifizetődik-e. Következtetések Mindenkinek igaza von — «er áruterítés korlátozása híveinek és ellenzőinek egyaránt Csakhogy ennek megállapításával nem jutunk előbbre. Mindenképpen igaz, hogy rendet kell teremteni, s egyik — de nem biztos, hogy a legjobb - módnak az áruterítés időbeni korlátozása kínálkozik. Feltétlenül kell gondolkodni más megoldásokon is: hogyan lehetne a mellékutcákban megálló teherautókról minél gyorsabban az üzletekbe juttatni az árut; alkalmazható-e a belvárosban az eddiginél nagyobb mértékben, esetleg éppen az éjszakai órákban, a konténeres szállítás könnyen mozgatható szállítótartályokkal. Az is meggondolandó, hogy a Kossuth Lajos utcában egymás mellett levő,' azonos vagy hasonló profilú üzletecskékből nem lehetne-e néhány nagyobbat csinálni. Ez a mostani szétaprózott áruszállítást koncentrálná. Hársfai István A múlt év októberében Gyulajon gyönyörűen fejlett fapátú tt esztendős dám-bikát ejtettek, amelynek lapátos agancsát a bizottság 218,40 pontra értékelte. A trófea túlszárnyalja a WK legértékesebb — szintén Gyulajról való — 217,25 pontos dóm trófeáját A páradon szépségű trófeát 1973 márciusában Torínóba nemzetközi kiállításra küldik. Baromfitenyésztésünk a nemzetközi élvonalba kerülhet Szombaton Vöncső Jenő miniszterhelyettes elnökletével a MÉM kibővített miniszteri értekezlete a nagyüzemi baromfi- tartás fejlesztéséről tanácskozott Megállapították, hogy tíz év alatt csaknem két és félszeresére növekedett a belföldi vágóbaromfi-értékesítés és ösz- szesen 570 millió darabbal több tojást értékesítettek 1971- ben, mint tíz évvel korábban. Az elmúlt évben a belkereskedelmi forgalom értéke elérte a nyolc és félmilliárd forintot és 41 millió dollár értékben exportáltak különféle termékeket Az igények egyre nőnek, s ezzel csak akkor tud lépést tartani az állattenyésztésnek ez az ágazata, ha korszerűsítik az üzemeket A fejlődés ugyanis az elmúlt négy-öt évben lelassult, sőt — gazdaságossági, gépesítési, állategészségügyi és más okokból — sokfelé fel is hagytak a bromfitartással. Az értekezlet egyebek között rámutatott, hogy a hazai baromfihibridekben genetikailag megvon az a képesség, hagy alkalmazásukkal világszínvonalon álló termelési eredmények realizálódjanak. Az állatok tan- tósi körülményei, takarmányozása sok kívánnivalót hagy maga után. Amennyiben ezen a helyzeten változtatnak, okkar nemcsak az étkezési tojástermelésben, hanem a. baromfitartós más területein is a nemzetközi élvonalba kerülhet a hazai baromfitenyésztés. Ennek elősegítésére egész sor intézkedést határoztak el. Megállapodtak abban, hogy felülvizsgálják a takarmánygyártás jelenlegi „receptjeit" és a konszern igényeknek megfelelően alakítják már az idén Id a takarmányok összetételét. Az értekezleten leszögezték, hogy a baromfitenyésztés értékesítési biztonsága idén már nem okoz problémát. Vágott baromfiból 150 ezer tonnányit akarnak felvásárolni a vállalatok, ennek a mennyiségnek már 80 százalékára van termeltetési szerződés. Közönség Jugoszláviából Tegnap délután Háromnegyed háromkor nyolc jugoszláviai magyarlakta falu nyolcvan lakója úgy érerte: nincsenek országhatárok. A pillanat kétszeresen is emlékezetes marad. Fliszen a Horvátországi Magyarok Szövetsége először szervezett színházlátogató buszjáratot Pécsre. Azonkívül az illetékes Az érkezés pillanatai Elöl Tröszt Sándor, a Horvátországi Magyarok Szövetségének titkára. Baranya megyei és Pécs városi szervek segítsége révén a Magyarországra látogató jugoszláv állampolgárok számára kötelező 150 dináros valutabe váltás alól is mentesültek. így mindössze 50 dinárért színházjegyet és az autóbuszra szóló helyet kaptak a szövetségtől. Az udvari határállomáson több falusi néni még nem akarta elhinni a kedvezményt. De Mohács táján már egyöntetűen dicsérték a szövetség munkáját. Aztán errébb, Lánycsók felé közeledve megszólalt az egyik buszban a „férfikar": Pécsvá- radi fenyveserdő aljában. Nótaszóval jöttek a baranyai háromszög lakói. Meg persze napok óta tartó izgalommal. A Duna és Dráva szögében fekvő Kopács asszonyai — mivel a faluban nincsen női fodrász — vasakarattal indultak el a szomszédos Dárdára szépítkezni, ki busszal, ki Fityóval, de egyaránt úidonatúi frizurával érkeztek Pécsre. Sőt, csak ebből a faluból három asszony kifejezetten midi méretű szoknyát öltött a Pécsi Nemzeti Színház és a Víg özvegy tiszteletére. Valamivel fél öt után Pécsett, a Perczel utcában megállt a két busz, Decleva László vezényletével felcsendült a Pécsi Művészeti Szakközépiskola fúvószenekara, s a hangokra le- özönlött a Kossuth utcából o tömeg, hiszen igen sokon rokonokat, ismerősöket vártak a színházlátogató busszal. Tröszt Sándor, a Horvátországi Magyarok Szövetségének titkára mondta az érkezés után: — A színház iránti igényt először a könnyebben érthető operettel élesztettük fel, s ebben nagy szerepe volt a Pécsi Nemzeti Színház több eszéki és pél- monostori vendégszereplésének. Most már ekkora távolságra is eljönnek a lenti falvakból az operett kedvéért. A prózát viszont továbbra is lent mutatjuk be, terveink szerint Illyés: Testvérek című tragédiáját. De a Pécsi Nemzeti Színház iránti érdeklődés, sőt, szeretet igen nagy. Szinte dugva kellett elosztani ezt a nyolcvan jegyet, mert annyian jöttek volna, sokan még a 150 dinár lefizetése ellenében is, — megtölthettük volna a színház 800 főnyi nézőterét. Dicsérték a magyar határőrség és vámőrség gyors ügyintézését, örültek, hogy az Eszéken és a baranyai háromszögben ismert és népszerű Cseh Mária játsszó a Víg özvegy címszerepét és az ugyancsajt népszerű Mester István dedikálja fényképét az előadás előtt Közben persze sétálgattak a városban, némi „árellenőrzés* erejéig nézegették a kirakatokat, az idősebbek régen volt pécsi emlékek színhelyeit keresgélték. De abban mindenki egyetértett, hogy jó érzés, amikor úgy tűnik: két ország között nincsenek határok. Földessy
