Dunántúli Napló, 1973. február (30. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-18 / 41. szám

1973, február 18. DUNÄNTOL! NAPLÓ Kilátások 1973-ra (4.) Hit viszünk a világpiacra? A végén kidéiül, hogy a síénen kívül szinte nincs is olyan baranyai tennék, amelyből ne vinnének ki o világpiacra. Bői, ha jól meggondoljuk, közvetve, a termékekbe „beépülve" o szén is kikerül, sőt, visszaemlékszem, egy időben, amikor a raktereken ideiglenesen teleslegek magasodtak fel, a mecseki szén közvetlen osztrák és jugoszláv exportra is szóba került. Sorozatunk eddigi irásoiban a könnyűipar idei kivitelét tekintettük át. Hátra van még két nagy csoport, a gép- és a műszeripar, továbbá az élelmiszer­gazdaság, benne a fafeldolgozó ipar. Mielőtt lezárnánk velük sorozatunkat, lássuk még közbevetöleg a baranyai épitóanyagipar idei kilátásait. Három ilyen exportcikkünk van: a márvány, a kő és a porcelán. A Tenkes kincse A siklósi márványbánya ás­ványait a természet ritka aján­dékaként szokták emlegetni. A tetszetős, zöld, sárga és rózsa­színű márványokat előszeretet­tel használják fel középületek, repülőterek, metrók belső bur­kolására. A siklósi márvány Eu­rópa számos épületét díszíti. A kivitel különösen két évvel ez­előtt volt kiugrónak mondható, mégpedig az NDK-export mi­att. A siklósiak nagyobb meg­rendeléseket kaptak, Berlinben ugyanis kultúrközpontot és par­lamentet építettek, ide kellett o márvány. Tavaly viszont már nem rendelt az NDK, s az ex­port visszaesett, a korábbi évinek csak a harmadát szál­lították külföldre — Csehszlová­kiába, Lengyelországba és az NSZK-ba. Az idei év üzleteit még nem kötötték meg. A ter­vek szerint azonban visszaáll nak a régi értékesítési szintre, az idén több mint félezer köb­méter — a 11 milliós termelési értékből 5 millió forintnyi — marványtömböt szállítanak a szocialista országokba, köztük remélhetően az NDK-nak isii­mét, és a tőkés piacokra. Közben befejeződtek a föld­tani kutatások, s a zárójelentés szerint a Tenkes-alján még je­lentős kőzetvagyon található. Bár ennek csak kis százaléka tömbösíthetö, így is olyan meny- nyiségekről van szó, amely j hosszú időre biztosítja a sikló- i si márványbányászkodá$ jövő­jét. Hogy a márványból egy morzsányi se menjen veszendő­be, mór korábban gondoltak arra, a tömbösitéskor keletke­ző törmelék felhasználásával marványtapokat állítanak elő. Meg is kezdték az építkezést, közben azonban csúsztak a be­ruházással. Azóta megváltozott «3 helyzet új mozaiklapgyártó üzemek léptek be, nincs már olyan nagy hiány burkolólapok­ból a piacon. így technológiai változtatásokat határoztak el. Több lehetőség merült fel, ti­tok, melyik mellett döntenek. A márványlapgyártás azonban o jövő évnél hamarább így sem indulhat meg. „Csalétek*4 a polgármestereknek A Dél-dunántúli Kőbánya Vállalat már korábban bekao- csolódott a magyar—jugoszláv határmenti cserébe. Bá' nem nagy mennyiségek kiviteléről van szó, mégis, jelentett vala­mit az export, különösen a ta­valyi keserves esztendőben. A nagyszabású rekonstrukción át­esett komlói kőbánya tavaly el­adási gondokkal küszködött, a beruházási stop miatt koráb­ban kilátásba helyezett útépíté­sek maradtak el. összesen kö­zel húszezer tonna követ szállí­tottak Jugoszláviába, ennek na­gyobbik fele a cukorgyártáshoz használt cukorkő, a többi zúza­lék és őrlemény. Az idén 14 ezer tonna cukorkö szállításá­ra van szerződésük Pélmono-- toral, a szállítás már meg is kezdődött. Értékben ez 30—35 ezer dollár. A jugoszlávok be­szélnek még harmincezer ton­na zúzalék, továbbá terméskő vásárlásáról is, de ez az üzlet még közel sem biztos. Az el­telt. másfél hónap tükrében a tavalyi mélyponthoz képest lé­nyegesen jobbak a komlói kő­bánya kilátásai, megélénkült a belföldi piac. de még kapaci­tásuknak így is csak nyolcvan százalékát tudják kihasználni. A Pécsi Porcelángyárban sem tisztázódtak még teljes egészé­ben az idei export-kötelezettsé­gek. Tavaly nagyobb tételek­ben porcelánszigetelőket szállí­tottak Romániának, az idén az NDK rendelt jelentősebb meny- nyiséget, több mint 10 millió fo­rint értékű porcelánszigetelőt ezenkívül 'kisebb teteleket szál­lítanak az NSZK-nok és más tőkés országoknak. A Zsolnay-gyár igen jó ex­portcikkévé lépett elő a piro- i gránit épületkerámia, a ju­goszláv városok előszeretettel használták fel a régi középii letek helyreállításánál. A leg ! utóbbi ilyen munka a szabad j kői szökőkút volt, az utolsó | szállítmányt a napokban ind'- i tották útnak. A két ország köz- j ben január elsejétől áttért c j dollár elszámolásra, így egye­lőre nincs újabb jugoszláv ren­delés, ami mögött véiemé nyünk szerint feltehetően ideig­lenes pénzzavar rejlik. A kiló tósok azonban nem rosszak. A nyár végére elkészül a szabad­kai szökőkút, s az ünnepélyes avatáson remélhetően ott lesz több jugoszláv város polgár- mestere. Bizonyára sokan meg­kérdezik majd. melyik gyárban készült. A pécsiek azt remélik, szökőkútjuk megnyeri a látoga­tók tetszését, amiből esetleg újabb megrendelések lehetnek. Amivel világhírnevet szerzett Meglehet, hamarosan elin­dul világhódító útjára a pécsi eozin. Tulajdonképpen csak ar­ról van szó, hogy most fedezi fel ismét a külföld. Tavaly már küldtek mintadarabokat Auszt­ráliába és az. USA-ba, de ed­dig még nem futott be komo­lyabb megrendelés. Most- az ARTEX-en keresztül Olaszor­szágba küldtek eozint: modem figurákat, dísztálakat és kézi festésű vázákat. Ha megteszik a vevőknek, nagy üzlet lehet belőle. Az eozin mellett szeretnének betörni a világpiacra egy igazi pécsi specialitással, a Zsolnay- porcelánnal, amellyel egykor a gyár világhírnevet szerzett Miklósvári Zoltán Az „óriás“ berendezések gyára A kiskunfélegyházi Vegy­ipari Gépgyárban készült be­rendelések megtalálhatók a kőolajiparban, o timföld és műtrágyagyártásban, műanyag és műalapanyag iparban, va­lamint a lakk és festékipar­ban. Itt készült a bocsi sör­gyár berendezésének jelentős része. Az új termékük a Péti Nitrogen Müvek nagykapacitá­sú műtrágyagyárának beren­dezései, amely egyébként 168 tonna súlyú és 55 méter ma­gas. Képünkön: így készülnek a konzervipari tartályok. A KSH Baranya megyei Igazgatóságának jelentése 1972-ről (Folytatás at 1. oldalról) A foglalkoztatás az elmúlt évben kismértékben nőtt, s kb egy százalékkal haladta meg a múlt évit Csupán a megye ipa rában volt jelentősebb növeke­dés, ahol az előző évinél na­gyobb létszámigény elsősorban az új üzemeknél jelentkezett 1972-ben tovább mérséklődött a munkaerőmozgás, a kilépők aránya 2—4 százalékkal csök­kent egyúttal az újonnan fel­vettek száma is kevesebb, mint a múlt évben volt. Az első íz­ben munkát vállalók aránya az iparban 20 százalék volt, a töb­bi ágazathoz viszonyítva ez igen magas arányszám. Baranya megye lakosságának pénzbevétele 5 százalékkal ha­ladta meg a múlt évit A pénz­bevételek változásának ez évi legfőbb jellemzője, hogy a bér és bérjellegű, illetve a mező- gazdasági jellegű bevételek azonos ütemben — de az előző évinél kisebb mértékben — emelkedtek. A munkabérek ősz­szegének 3-Ó százalékos növe­kedése nagyrészt az átlagkere­setek emelkedéséből adódott, a foglalkoztatottak száma ugyanis csak mintegy egy százalékkal nőtt A bérnél nagyobb mérték ben nőtt a munkás-alkalmazot­tak bérjellegű (béren felüli) jö­vedelme, azonban ebből a for­rásból összkereseteknek csak 6—7 százaléka származott A pénzbeni társadalmi juttatások közül o családi pótlék emelése volt nagyobb mérvű. A lakosság vásárlóereje 1972- ben lassabban emelkedett, mint a korábbi években, mivel a pénzbevételek kisebb mérvű emelkedése magasabb fogyasz­tói árszínvonal mellett követke­zett be. Előzetes adatok szerint a fogyasztói árak átlagosan 3 százalékkal haladták meg az 1971. évit. A fogyasztási kiadá­sok mellett tovább nőtt a lakos­Felsőszentmártonban nagyon úgy néz ki: Nemet mondott a föld mélye oz olajkutatóknak ság takarékbetét-állománya, a betétek összege 11 százalékkal több a múlt év végi állomány­nál. A kiskereskedelmi eladások összege 6,4 milliárd Ft-ot tett kij folyó áron 6 százalékkal, összehasonlító áron mintegy 2,5 százalékkal emelkedett. A forgalom emelkedése elsősor­ban az élelmiszervásárlásnól mutatkozott. Bolti élelmiszerekből 8,4 szá­zalékkal többet adtak el a me­gyében, mint a múlt évben. A dinamikus fejlődésben jelentős szerepe volt az élvezeti cikkek (kávé, szeszes italok, cigaretta) forgalom-növekedésének, en­nek az árucsoportnak évről év­re emelkedik a részaránya. A vendéglátás forgalmának 6,8 százalékos emelkedése mögött nem állt számottevő fogyasztás­változás, mert az átlagos ár­emelkedés a fejlődést megha­ladó mérvű volt. A ruházati cikkek forgalma folyóáron csak 2,1 százalékkal haladta meg a múlt évit. A ru­házati áruellátás ez évben sem volt probléma mentes. A hiá­nyos választék a ruházati for­galom nagyobb mértékű növe­kedését áruoldalról nem bizto­sította megfelelően. A vegyes iparcikkek értékesítésének .4,8 százalékos fejlődése is a múlt évinél alacsonyabb ütemet je­lez. Tartós fogyasztási cikkek­ből folyóáron mindössze 0,2 százalékkal nőtt az értékesítési forgalom. 1972. év végén 1464 bolt állt a lakosság rendelkezésére egy egységgel kevesebb az 1971. év véginél. Viszont több kor­szerűtlen egység helyett új, színvonalas létesítményt helyez­tek üzembe. A kereskedelmi hálózat fejlesztése nem tart eléggé lépést az igények — és a lakásépítkezés ütemének — fejlődésével, különösen Pé­csett. Sásdon és Sellyén új ABC áruházat adtak át Lakásépítés Baranya megyében az elmúlt évben 3185 lúkás épült, több mint bármelyik korábbi eszten­dőben. Pécs városában a ter­vezettnél több — összesen 1632 — lakást vettek használat­ba. A megye negyedig ötéves tervének első két évi együttes lakásépítési előirányzatát így megyei viszonylatban 112,3 szá­zalékra teljesítették. Pécs vá­rosában is e két év alatt a ter­vezettnél több (2409 db helyett 2483 db) lakás épült. Az 1972. évi kiemelkedő la kásépitési eiedményeket főleg a pécsi állami lakásépítkezé­sek fokozása tette lehetővé. Pé­csett az 1972. évben haszná­latba vett lakások 85,9 száza­léka állami erőből épült, míg vidéken ez az arány mindössze 15,8 százalékos volt. A közsé­gekben épült lakások száma — az utóbbi évekhez hasonló an — a pécsi járásban volt a legmagasabb, a szigetvári já­rásban a legalacsonyabb. A megye településeinek közmű- ellátottsága 1972. évben lénye­gesen nem változott. Törpevíz- művet 3 község kapott. A köz üzemi szolgáltatások az előző évihez hasonló fejlődést mutat­nak. A lakosság energiafel­használása fokozatos Minőség; változáson megy keresztül, en­nek gyorsulását a földgáz hiá­nya, a készülékek és berende­zések gyártásának lemaradá­sa. valamint az elosztótelepelc lassú fejlődése hátráltatja. Az olajtüzelés terén az üzem­anyag ellátásban időnként fennakadás volt. Egészségügy A lakosság egészségügyi el­látása terén az elmúlt évben lényeges változás nem történt. Az év végén 165 általános or­vosi és 33 gyermekorvosi kör­zet működött, ugyanannyi, mijit egy évvel korábban. A körzeti orvosi állások közül azonban 11 betöltetlen volt A szakrendelé­seken a napi rendelési órák száma 2,1 százalékkal bővült ami elsősorban a vidéki beteg- ellátás javítását szolgálta. Pé­csett viszont változatlan napi óraszám mellett a betegfor­galom 5,5 százalékkal bővült, ami az egy gyógykezelésre ju­tó időtartam csökkenésével járt együtt A lakosság körében történt megbetegedések valamelyest nagyobb arányúak voltak, mint az előző esztendőben, a tó» pénz miatt kiesett munkanapok száma 2,5 százalékkal több volt 1972-ben. Az üzemi balesetek száma a megyében már 1971. év folyamán is 2 százalékkal csökkent 1972-ben további 3,5 százalékos csökkenés követke­zett be. Az állami iparban még így is sok az üzemi baleset, ezer munkásra számítva Bara­nyában 93, Borsodban 66, or­szágosan csak 43 üzemi baleset történt. A közlekedésben a sze­mélyi sérüléses balesetek szá­ma előzetes adatok szerint 10 százalékkal kevésebb az előző évinél. A bölcsődei férőhelyek szá­ma 40-nel, az óvodai férőhe­lyek száma 390-nel bővült az év folyamán, a fejlesztés azon­ban alig enyhítette a gyermek- intézmények zsúfoltságát, amit a férőhelyeknek jóval 100 szá­zalék feletti kihasználtsága >s mutat Mind az általános isko­lai, mind a középiskolai okto- tást a tanulók számának csök­kenése jellemezte az elmúlt év­ben. Az általános iskolákba 3,5 százalékkal, a középiskolák­ba 3,1 százalékkal kevesebb tanuló iratkozott be, ami a fia­talkorú tanköteles korosztályok számának csökkenésével van összefüggésben. A felsőfokú oktatási intézményekben Pé­csett tanuló hallgatók száma 6,4 százalékkal több az előző évinél. Az Orvostudományi Egyetem hallgatóinak kollégiu­mi elhelyezését lényegesen ja­vította a múlt év elején átadott új, modern épület, mely 400 fé­rőhellyel rendelkezik. A mozi látogatók száma — el­térően az előző évek visszaesé­sétől — ez évben csak egy szá­zalékkal csökkent, ezen belül Pécsett 3 százalékos növekedés tapasztalható. A színházi elő­adások száma ugyan tízzel ke­vesebb volt, az előadást láto­gatók száma viszont 6,2 szá­zalékkal növekedett. A rádió- előfizetők száma a múlt ?v4 szinten maradt, a televízióelő­fizetők számának növekedés» is csökkenő ütemű. 1972-be» már csak 53 százalék Hordókba került or évszázad aszútermése. Sajátos éghajlati viszo­nyok kellenek ohhoz, hogy Tokaj-hegyalján kellő számú, túlérett, összetöppedt szőlőszem — aszúszem — keletkezzen. A rekord­termelés feldolgozása megtörtént, hordókba került az évszázad aszútermése. A fogyasztók természetesen csak az évekig tartó érlelés után, 1975 és 1980 között találkoznak majd ezekkel a borokkal. Képen: Tokaj-hegyalja hagyományos 136 literes gönci hordóiban érlelik az aszút Hg valaki Felsőszentmárton- ban és környékén titkon abban reménykedett, hogy egyszer majd olajbányászként megy nyugdíjba, annak most csalat­koznia kell. Ugyan még nincs meg a zárójelentés, amelyben a geológusok kimondják a vég­szót, Oz eddigiek azonban nem sok eredménnyel kecsegtetnek. ; Eddig nem találtak a föld mé- ' lyében sem olajat, sem föld­gázt A fúrótorony óriást már szétszedték és más területre irányították, még egy utolsó művelet maradt hátra: robban­tás négyezer méter mélység­ben. De talán idézzük fel a fúrás történetét. A Dráva-menti köz­ségben 1971 nyarán láttak , munkához a nagykanizsai olaj­kutatók. Miért éppen itt? Nos, a felsőszentmártoni fúrás ré­sze annak a sorozatnak, amelynek során ismételten és az eddigieknél alaposabban i megkutatják a Dunántúlt. A kutatási koncepcióról tavaly ősszel dr. Dank Viktor, az Or­szágos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vezérigazgató-helyettese nyilatkozott lapunknak: „A Dráva-medencét változatlanul perspektivikus területnek forr­juk szénhidrogén kutatási szempontból. Ezt igazolja, hogy mind két oldalon folynak ku­tatások, s hogy a magyar ol­dalon Babócsa és Vízvár tér­ségében mór évekkel ezelőtt találtunk kőolajat és földgázt, bár igaz, nem olyan mennyi­ségben. mint később az Al­földön, A felsőszentmártoni fúrást ötezer méter mélységig ter­vezték. Háromezerötszáz méte­rig ment minden simán, ekkor azonban az igen kemény kő­zetbe beletörött a fúrás. Ke­serves napok következtek az olajkutatókra. Hónapokig csak mentés folyt, s végül nem si­került. El kellett ferdíteni a lyukat, a továbbiakban a ne­hézkes ferde fúrással haladtak. Végül tavaly decemberre cél hoz értek, a fúró négyezer mé­ter mélységben elérte az alap­hegységet. Miután leszerelték a fúrótornyot, most — azaz a közeljövőben — egy kisebb berendezést szállítanak a hely­színre. Robbantással átlyu­kasztják a béléscsövet és kő­zetmintákat hoznak fel. A ré­tegvizsgálatok aztán majd megmutatják, rejt-e valamit a felsőszentmártoni föld mélye. Erről a zárójelentés a nyár vé­gére készül el. Ha semmi nincs, az Is eredmény, hiszen jelentős földtani adatokat szolgáltatott a fúrás, megvá­laszolt a kérdésre; erre felé nem érdemes tovább kutatni. A felsőszentmártoni község népe természetesen nagy fi­gyelemmel kísérte az olajkuta­tók tevékenységét, hátha sike­rül folyékony aranyat fakasztó niuk. Nem csoda, hogy való ságos olajláz tört ki, amikor egyesek olajat véltek látni a fúrás körül. De csak az egyik kompresszorból szökött el az üzemanyag. Majd az táplálta | ismét a reményeket, amikor nemrég másfélméteres lángot láttak a fúrásnál. A, ez sem az aranytojás, csupán a föld le­heleté. legfeljebb egy tojás­ra ntottát lehet megsütni felet- ; te. Ha viszont nincs olaj, legyen i legalább víz, óhajtják a felső- | szentmártoniak. A községnek S van törpevízműva, a házak majd felében már vízvezetéki víz folyik. A hozammal nincs baj, a vízminőséggel azonban ] annái több. Jó lenne, ha a fúrás helyéről vizet vezetnének | a községi gerincvezetékbe. | Nos, az olajkutatók egyenesen ! kerülik a vizet, mert a munká- | jukat hátráltatja. A kutatás befejezése után azonban — amint ez iránt Nagykanizsán érdeklődtünk — a község kér­heti a vállalatot, hogy indítson további kutatásokat a víz után. Még melegvízről is szó lehet. Persze ne ringassuk magunkat hiú ábrándokban, további ala pos vizsgálat döntheti csak el. lehet-e egyáltalán, s ha Igen, | gazdaságosan vizet nyerni a [ fúrásból. I H i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom