Dunántúli Napló, 1973. február (30. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-18 / 41. szám
4 DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1973. február 18. Hogyan gazdálkodik a város ( Hapirenden Pécs idei költségvetése A jövőheti városi tanácsülés tárgyalja Pécs idei kö!tségv3íósét. A bevételi előirányzat 373,3 millió forint, ami 8,9 százalékkal magasabb a tavalyinál. Az 197k-es költségvetési bevételeket 342,8 millió forintra tervezték, a teljesítés mértéke 100,3 százalék. A minimális túlteljesítés azt jelenti, hogy a város pénzügyi helyzete éppen egyensúlyban van, pénzeszközei jószerint csak a fenntartáshoz elegendők, minőségi fejlesztésre ebből már nem fut'a. Miből, s hogyan gazdálkodik a város? Erre keressük a választ az alábbiakban. M böl jönnek a bevetlek? Mindenekelőtt egy alapvető konstrukciós változásra kell emlékeztetnünk. 1968-ig az volt a helyzet, hogy a város költ ségvetése a központi költség- vetésből kapott támogatásra alapult, s csak mintegy 15—20 százalékot tettek ki a saját bevételek. 1968-ban fordult a helyzet: az állam bizonyos bevételeket átengedett, így a saját bevételek aránya 80—85 százalékra emelkedett, s a hiányzó összeget pótolja az ország költségvetése. Ez azt jelentette, hogy azóta a tanácsnak, mint gazdálkodó szervnek sokkal felelősségteljesebben kell a rendelkezésre álló pénzeszközökhöz nyúlni, a könnyen elszabaduló igényeket erős kézzel kell visszafogni, hiszen döntően csak a saját erőforrásaira támaszkodhat gazdálkodásában. Ezek után lássuk, miből is ál1 össze a költségvetés bevételi oldala. Első helyen a szőkébb értelemben vett saját bevételek - tanácsi oktatási, e; sszscgügyi és egyéb intéz- m„nysk működési bevételei, valamint az adók és illetékek - szelepeinek. E címszó alatt jelent meg a tavalyi költségvetési bevételek mintegy 19 százaléka. Az ún. megosztott bevételek címen szerepelnek a költségve' ésben azok a tételek, arv' ek az állam által átenge- deí' bevételek. Ilyen a vállalatok -övelkezetek, intézmények ál oefizetett illetményadó, a ••ni iriumi és a tanácsi ipái aha az eszközérték után fize tett 5 százalék eszközlekötesi járu'ék, valamint a városi-községi hozzájárulás, azaz a vállalatok adózatlan bruttónyere- ségének 6 százaléka. Ez két tételben jelenik meg a város gazdálkodásában: 4 százaléka kö :' gvetésben, 2 százalék a 'ej'os :tési alapban. A tavalyi költségvetési előirányzat megosztott bevételei mintegy 63 száza' ;!<ot tettek ki. A fennmaradó 18 százalék — 60 millió fo::nt - volt az állami támoga tás. Minthogy a megosztott bevételek jelentik a költségvetés forrás oldalának nagyobbik ré részét, ezt vesszük először közelebbről szemügyre. Jönnek-e a bevételek? A kérdésre dr. Nagy- Ferenc városi pénzügyi osztályvezető- helyettes válaszol: — 1968-ban öt évre előre megtervezték a vállalatok nyereségének dinamikus felfutását. Időközben olyan tényezők merültek fel. amelyek következtében éppen a legnagyobbak nem tudják hozni a költségvetésben tervezett befizetést. A Mecseki Szénbányák például az 1968-ban tervezettnél lényegesen lassabb dinamikával fej- I lődik. Ezt a város úgy érzi meg, hogy a tervezett 4,8 mi1- lió helyett csupán félmillió forint lett a Szénbányák városi hozzájárulása. A Bőrgyárnál o bórárak változása kihatott o nyereségre, így a várt befizetés is 2 millió forinttal kevesebb lett. A Hőerőmű is 7,4 mill'ó helyett csak 0,9 milliót hozott, összességében 49 millió* forintot terveztünk városi-községi hcT’á:ó'ulásra de ehelyett csak 34 millió forint folyt be. — És az eszközlekötési járulék? I — Ez is bonyolítja a helyze- I tét. A trösztösített vállalatoknál a trösztök beleszólhatnak a mérlegadatokba, s trösztön belüli átcsoportosítással olyan helyze- í tét teremtenek, ami korábban I nem jelentett problémát, most ! viszont a helyi tanácsot károsítja. A másik: gyakori, hogy ■ menet közben kivonják egyik. { vagy másik vállalat bizonyos j eszközcsoportjait, vagy eszközeit az eszközlekötési járulék | fizetési kötelezettsége alól. Jel | lemző példa erre a dunai vízvezeték esete. Míg az a Hőére- [ mű kezelésében volt, a 200 mii- I liós eszközérték után 10 millió j forint körüli járulék folyt be a tanács számlájára. Amikor a vezeték átkerült a Vízmű kezelésébe, mentesítették az eszközlekötési járulék fizetési kötelezettség alól, a város pedig nagyon jelentős bevételi forrástól esett el. Hogyan pótolható? A kieső milliókat valahonnan pótolni kell, különben felborul az egyensúly, a város nem tudja teljesíteni a költségvetésben meghatározott feladatokat, ez pedig sok mindenre kihathat. Az állami támogatás emelésére nem lehet számítani, hiszen az országgyűlés által jóváhagyott költségvetésen menet közben nem lehet változtatni. Ma radnak a saját bevételek, s azok közül is az adók, illetékek. A város mindkét bevételi forrásnál a kritikus vizsgálatra törekszik. Az illetékeknél az o közismert tény szolgáltat alapot, hogy az adásvételi, ajándékozási, hagyatéki szerződéseknél a szerződés tárgyát általában alulértékelik. Ugyanígy az adóbevallások vizsgálata nyomán a tényeken alapuló kor rekciók a bevételek emelkedésével járhatnak. De lehet-e ezt a végletekig vinni, alapíthat-e erre a város költségvetése? — A lakossági adók jobb kimunkálása is véges — mondja erre dr. Nagy Ferenc. — Eljutunk oda, hogy a bevallások realitás-alapon készülnek, s akkor már a saját bevételektől sem várhatunk sokat — Mit lehet akkor várni? — Bízunk abban, hogy mégsem kell költségvetési hiánnyal számolni. A kitermelő-ipar nyereségvisszaesése miatt hathatós korrekciót várunk a minisztériumtól, azaz a kieső bevétel pótlását állami támogatás formájában. — A 72-es tapasztalatok alapján hogyan állt össze az idei költségvetés bevételi oldala? — Számoltunk azzal, hogy a vállalatok idén sem hozzák a várt befizetést, ezért a minisztériumtól kapott keretszámok aló terveztünk, saját bevétele inknél pedig már eleve számo1 tunk a növekedéssel. A kép tehát szebb lesz, de a helyzet semmivel sem lesz jobb. Iparral A bizonyos 0,3 százalékos túlteljesítés mintegy 800 ezer forintot jelent. Van egy olyan előírás, hogy a bevételi többletet át lehet vinni a fejlesztési alapra, s ott területelőkészítés, re lehet fordítani. Ugyan mit kezdhet Pécs területelőkészítésben 800 ezer forinttal? Nem úgy Szeged, vagy Debrecen . A városi pénzügyi osztály kao- csolatot tart a másik négy me gyei város pénzügyi osztályaival, így vannak már adataik arról, hogy azoknál hogyan ala kultak a költségvetési bevételek. Szeged 9,3 milliós többlettel számolhat (olaj!), Debrecen pedig 19 millió (mező- gazdaság), célszerű felhasz nálásán gondolkodhat. Győr sem áll rosszul, Miskolc viszont a miénkhez hasonló cipőben jár. — Törvényszerű tehat ez a csekélyke bevételi többlet? — Ha a területünkön levő ipar nem hozza az „elvárásokat", ez a tanácsnál is komoly következménnyel járhat. Már pedig nem tudja hozni, ezt mutatják a tapasztalatok. Pénzügyi helyzetünket az iparfejlesztés hozhatja rendbe. Itt meg kell állni. Az ipartelepítés ugyanis régi gondja a városnak, s céltudatosan törekszik arra, hogy új, fejlődésre alkalmas ipart hozzon Pécsre. Ennek egyik eredménye a MECHLABOR pécsi gyára De! . . . Mit uicl nyújtani a záros? Szanált, közművesített területet? Miből? A kör tehát bezárult. A városnak növelni kellene bevételeit, de ehhez növekvő nyereséggel dolgozó iparra lenne szükség Az ipart ide kellene hozni, de ehhez előkészített területet kellene biztosítani. Az előkészítéshez pénz kell, de ehhez . . . Valamilyen módon ki kell lá- bolni ebből a helyzetből. És addig? A testületek felelőssege megnövekedett, séma tanács, serr. végrehajtó bizottsága nem kezd olyan vállalkozásba, ami nem megvalósítható. Tulajdonképpen erre van szükség to vábbra is és a lakosságnak is meg kell értenie: nem nyújtózhatunk kedvünkre. Hársfai István Tegnap, február 17-én, szombaton doktorráavatási ünnepség volt a Pécsi Tudományegyetem Allam- és Jogtudományi Karán. Ez alkalommal hatvanegy nappali tagozatos hallgatót avattak fel. Közülük harminc leány, harmincegy fiú volt. Hatan — Bárdos Mária, Földesi Ilona, Kiss Ferenc, Sári Péter, Veszeley József és Kálmán András — „Summa cum laude”, harmincegyen „Cum laude” és huszonnégyen „Rite” fokozattal fejezték be tanulmányaikat Bucsevics horváf miniszterhelyettes a kulturális kapcsolatokról Megkezdődtek az ipari szövetkezetek mérlegzáró közgyűlései A Zágrábi Ifjúsági Színházzal együtt Pécsett, illetve Baranyában tartózkodik Jaksa Bucsevics, a Horvát Szocialista Köztársaság Végrehajtó Bizottságának tagja, aki — magyar fogalmak szerint — a kulturális ügyekkel foglalkozó miniszter- helyettes. Tőle kértünk rövid interjút a két szomszédos nép kulturális kapcsolatairól: — A kapcsolat egyik útja: színházaink kölcsönös vendég- szereplése. Mindkét ország színházművészetét érdekli ugyanis a másik ország színházkultúrája, így a színházművészet, amelynek nemcsak két országot, hanem az egész világ művészetét kell összekapcsolnia, különösen alkalmas Magyarország és Horvátország történelmi hagyományokkal rendelkező jó viszonyának elmélyítésére. De kötelességünk az itteni horvátok anyanyelvi kultúrájának fejlődését is segíteni — színművel, irodalommal. Mivel sok horvát él Magyarországon, és viszont: sok magyar minálunk, a nemzetiségek így a két ország szinte egész népét képesek közelebb segíteni egymáshoz. A kisebbségek hidat jelentenek. — Mivel a nemzetiségek zöme falvakban él, ahol csak kis színpadok vannak, gondoltak-e egyszemélyes estek és egyéb pó diumjellegü műsorok szervezésére? — Ilyen tervünk nincsen, mert igény dolgában a falu ma már közel áll a városhoz, s ezt az igényt nem szűkíthetjük le pódiumműsorokra. Mindenesetre most ezzel a körúttal felmérjük o lehetőségeket, nemcsak a színpadok méretét, hanem az anyanyelvi oktatásban nagy segítséget jelentő gyermekszíniót- szás hatását is, illetve átudjúk az ugyancsak fontos, anyanyelvű amatőrszínjátszás módszereit.- Van-e lehetőség arra, hogy gyakrabban eljöjjön Magyarországra a Zágrábi Ifjúsági Színház? — Nem tőlünk függ, hanem a kulturális kapcsolatokat irányi tó szervektől. Mi örömmel jövünk, sőt, nemcsak a Zágrábi Ifjúsági Színházzal, hanem más alkalommal a nálunk lévő többi hasonló amatőr együttessel is. F. D. Baranya ipari szövetkezetei közül idén elsőként a Pécsvá- radi Építő Ktsz tartotta meg tegnap délután a szövetkezet központjában évi mérlegzáró közgyűlését A pécsváradiak a tavalyi évhez hasonlóan több mint egy havi bért fizettek ki a tagoknak a közgyűlést kővetően, - részesedésként A szövetkezet az elmúlt évben több mint tizenhárom százalékkal növelte termelését, mely megközelíti a harmincötmillió forintot. Az első félévben átadott új mozoiklapgyártó üzemben 74 000 négyzetméter mozaiklapot gyártottak, mely az árutermelő tevékenység zömét alkotja. Jelentősen emelkedett a mezőgazdasági lóncgyártás volumene is. Ugyanakkor a kádár részleg munkája 1972-ben sem volt mentes a gondoktól. Hétfőn este, a Liszt-teremben: A pécsi Bartók Férfikar önálló estje Holnap, február 19-én, hétfőn este 7 órakor a Volán 12. sz. Vállalatának Bartók Béla Férfikara önálló esten lép a közönség elé a Liszt Ferenc Hangversenyteremben. A kórust Ligeti Andor karnagy vezényli. Műsorukon Kodály—Petőfi Rabhazának fia című kórusműve, Cherubini d-moll rekviem férfikarra és zenekarra, s Brahms— Goethe Rapszódia althangra, férfikarra és zenekarra című alkotása szerepel-, valamint egy részlet Orff Carmina Burana című oratorikus művéből.- A Brahms-mű előadásában közreműködik Barlay Zsuzsa, a Magyar Állami Operához magánénekese. Életveszély miatt négy családot kiköltöztettek lilább PiBcenbiénák Bedőltek a pincetartó - pillérek, ennek következtében megrokkantak a fölötte álló épületek Pécsett az Alkotmány utca 48., és a Xavér utca 1-es számú telken. A lakók életveszélyes helyzetbe kerültek, A sajnálatos — Pécs városnak újabb gondot okozó - eset pénteken a kora esti órákban történt. A tanács III. kerületi hivatala nyomban intézkedett. Az A'kot- mány utca 48-ból Bazsó József kéttagú családját és Tersárszky Györgyöt feleségével, a Xavér utca í-ből Varga Istvánt csa ládjával és Bec,k Ferencet a közvetlen életveszély miatt kiköltöztették, számukra a Kertvárosban — panel-épületben - szükséglakást biztosítottak. A közlekedés biztonsága érdekében intézkedtek. A szakemberek megállapítot- j ták, hogy a jelzett utcákban a ! -szennyvízcsatorna valahol meghibásodott és a víz befolyt a lakóépületek alatti pincébe, el- óztatott mindent, bedőltek a pince tartó pillérek, a házak fa- I Az életveszélyessé vált Alkotmány ut:a 48-as számú házból idejé- • ben kiköltöztették a lakókat lain óriási repedések keletkeztek, a régi épületek lakhatatlanná váltak. Az aknamélyítők nyomban munkához láttak. A pincéket feltárják, de meg nem erősítik, nem állítják helyre, hanem be- tömedéke'ik, tekintettel arra, hoqy az az egész terület „szanálásra ítéltetett" az Északi- kőrút és a Petőfi Sándor utcai csomópont kialakítása miatt. Pécsett pénteken a Ku'ich Gyula utcában, a tanács pécsi járási hivatalának bejárata előtt az úttest közepén mintegy másfél méteres felületű süllyedés keletkezett. A munkások, mintegy 12 méter mélységig fúrtak az úttest alá, de pincét, vagy üreget nem találtak. Az utat nem zárták le, csupán fiqyel- j meztető táblát helyeztek el.- nist Eredményesen dolgoztak a kisal!et:enyés2tíft Az ország legnagyobb kisállattenyésztő szövetkezete az 1143 aktív tagot tömörítő Mecseki Kisállattenyésztő Szakszövetkezet szombaton délelőtt a Tettye vendéglőben tartottá meg mérlegzaró közgyűlését. Fülöp Géza, a szakszövetkezet elnöke számolt be az elmúlt év gazdálkodásáról. Többek között elmondta, hoqy 1972-ben 45 millió forint volt az árbe-ételük nyolcmillió forinttal öb az eredetileq tervezette s \ nyereséggel is elegedett&r e- hetnek, miq a szakszövet tét nyereséqe 1971-ben 525 ezer forint volt. addig most 63C :er forint nyereséggé' szánó 'at- nak. A nyálfelvásárlás is lói sikerült: 224 ezer darabot — a tervezettnél 24 ezerrel többet vettek meg, melynek javarésze exportra került. A kisállatok tartására 327 vagon tápot és takarmányt osztottak szét tagjaik között. A szakszövetkezet ebben az esztendőben árbevételi tervét 51 millió forintban határozta meg. Az elképzelések szerint 250 ezer húsnyulat. hatezer tenyésznyu- lat értékesítenek az idén. Kétmillió tojás felvásárlását, illetve 'adását tervezik. A pécsi piacon létesített két szakszövetkezeti standon hárommillió forint' 'orqalomra számítanak. A szakszövetkezetnél változás I rörtént: a nyugállományba vo- I nuló Fülöp Géza helyett dr. i Horvay Viktort a Mecsek és ! Dráva menti Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének I főmunkatársát választotta meg a tagság elnöknek. hiszen az utóbbi években egyre inkább csökken az igény a kádár munka iránt A részleg kapacitása nem volt kihasználva, a tervhez viszonyítva több mint másfél millió forinttal termeltek kevesebbet A készáru-termeléssel ellentétben, melynek fejlődése dinamikusnak mondható, az építő tevékenység stagnált, sőt a tervhez viszonyítva lemaradás tapasztalható. A szövetkezet 1972-ben 35 lakást adott át Pécsváradon, illetve Pécsett Ezzel az építőipari tevékenység nem merült ki, hiszen a Pécsváradi Építő Szövetkezet lakáskarbantartási és javítási munkákat is végzett tavaly. Ennek értéke meghaladta a hatszázezer forintot Pécsett a PIK kezelésében lévő lakásokban dolgoztak, illetve iskola- felújítást végeztek. A tavalyi év eredményeinek ismertetése után Grünhut Alfréd a szövetkezet elnöke ismertette a tagokkal az 1973-as év gazdasági tervét, majd többek között az új szövetkezeti törvény alapján kidolgozott törzsgárda szabályzatot hagyta jóvá a közgyűlés.
