Dunántúli Napló, 1973. február (30. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-02 / 27. szám

1973. február 2. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 3 A Központi Bizottság novemberi határozata szellemében Gyárépítés sátor alatt Többet, jobbat, olcsóbban A talpraállás évei az építőanyag-iparban „Nem a tervezettnek és nem a szükségletnek megfelelően növekedett ez épitöanyagipar termelése” — állapította meg a párt Központi Bizottsága, novemberi ülésén hozott határozatában. Az ötéves tervben előirányzottnál egy százalékkal kevesebbet ter­melt az építőanyag-ipar 1972-ben, az építőipar viszont 3,5 száza­lékkal többet. Mechanikusan nem vethető össze a két adat — hiszen az építéshez sokféle más terméket is fölhasználnak, s a szorosan vett építőanyagok előállítása nem homogén terület —, de jelzi, hogy mint hosszú évek óta, úgy tavaly sem volt összhang a tényleges igények és a termelés között. A talpraállásra tehát nagy a szükség. Régi adósság A harmadik ötéves terv az építőanyag-ipar termelésének 25—30 százalékos növekedését írta elő. Ezzel szemben a tény­leges bővülés 23 százalékot tett ki; az alsó határt sem érte el. Ugyanakkor az építőanyagok iránti fizetőképes kereslet a szá­mítottnál is nagyobbnak bizo­nyult. A cement-előállítás öt év alatt mindössze 16 száza­lékkal emelkedett, az importált mennyiség már a felhasználás egyharmadára rúgott, falazó­anyagokból, tetőfedő árukból, csempéből kimondottan rossz volt az ellátás. Sokféle adósság gyűlt össze az iparág számlá­ján, érthető, indokolt volt ezek után a negyedik ötéves tervről szóló törvényben megfogalma­zott feladat; „Az építőanyag­ipart kiemelkedően gyors ütem­ben kell fejleszteni. Jelentősen javuljon és váljék kiegyensúlyo­zottá az építőipar és a lakos­ság építőanyag-ellátása; ennek alapvető forrása a hazai ter­melés legyen". Régi tartozások törlesztése kezdődik meg ezzel. A világ­szerte gyorsan fejlődő iparág hazánkban ugyanis jóidéig a mostohagyermek kenyerét ette. Lassú fejlesztés Nem kapta meg a szükséges fejlesztési eszközöket, csupán a hatvanas évek elején épült fel az első, valóban nagy kapaci­tású cementgyár, s ez a mu- gyarátaza annak, hogy napja­inkban is eléggé szétaprózott az építőanyag-ipar vállalati szervezete. (359 ipartelep közül mindössze 29 munkáslétszáma haladja meg az 500 főt, de 233 olyan van, ahol száz alatt marad; 42 vállalatból 19 ter­melési értéke nem éri el az évi 100 milliót stb.) Tény ugyan­okkor, hogy a fejlesztés e te­rületen rendkívül eszközigényes — hétköznapibban: drága —, mert például az orosházi üveg­gyár évi 10 millió négyzetméter kapacitású síküveg üzeme egv- milliárdnál többe került. E kiadásokat azonban nem takaríthatjuk meg. Éveken át sokféle termékből — húzott sík­üveg, falburkoló csempe stb. — a hazai előállítás többszörösét kellett behozni, s mivel a szo­cialista országok hasonló gon­dokkal küzdenek, az import A MECSEK ÁRUHÁZ FÉRFI DIVATÁRU OSZTÁLYÁN TREVIRA ngpulóver 376 Ft-ért különböző színekben és méretekben kopható. egyre növekvő részéért tőkés i devizával kellett fizetnünk. A | jövőt tekintve, ez járhatatlan | út. Többet, jobbat Nem egyszerűen a hazai ter­melés mennyiségi növekedésé­nek szorgalmazásáról van szó, hanem az egész építőanyag­ipar szerkezeti átalaku'ásáról, sőt, az egyes területek — a kő­bányászattól a hő-, hang- és vízszigetelőanyag-iparig - ter­mékszerkezetének átrendezésé­ről is. így például nagyobb szi­lárdságú cementfajták előállí­tásáról, a modern útépítés meg­követelte különleges zúzottkö­vek — az ún. kubisztikus kő­fajták — termelésének növelésé­ről. S más iparágakról szintén, hiszen az építőipar egyre több kohászati, vegyipari stb. termé­ket használ fel; összesen 30 ezer különféle árut! Lépjünk nagyot: idén, a nép- gazdasági terv szerint az építő­anyag-ipar termelése öt szá­zalékkal kell, hogy növekedjék. Ezen belül a cement előállítá­sa — az új beremendi gyár se­gítségével — 15—16 százalékkal bővül. A bátaszéki cserépgyár — évente 51 millió cserép és 47 millió tégla — szintén ter­melni kezd, várhatóan munká­hoz láthat az orosházi síküveg­gyár, Hejőcsabán 4,5 miiliá■'d forintos költséggel már épül az új, nagy teljesítményű cement­gyár . . . Biztató tényekben te­hát nincs hiány. Sajnos, gon­dokban, kétségekben sincsen. Hullámok hátán Hullámok hátán táncoló la­diknak tűnik az építőanyag- ipar. 1961 és 1971 között nézve például a termelése — —5 és +15 százalékos eltérésekkel in­gadozott, egyik évről a másikra, ami meghökkentően sok. 1971- ben mindössze két százalékkal növekedett a teljesítmény, de az egy foglalkoztatottra jutó termelés változatlan maradt. 1972-ben ugyan nyolc százalék­kal több cement készült — a behozatal még így is túlhalad- I ta jóval az egymillió tonnát! — í de' csökkent az égetett cserép ; termelés, visszaesett a kő- és kavicsipar árukibocsátása, s az iparág egésze végül is csak há­rom százalékkal bővítette meny- nyiségi eredményeit tavaly. Ugyanakkor gyorsan növekedett az azbesztcement, tetőfedő pa­la, mérsékelten az égetett tég­la termelés, ugrásszerűen a fal­burkoló csempe — 1971. no­vember: 80 ezer, 1972 novem­ber: 214 ezer négyzetméter — előállítása. Az emelkedés kez­dő mozdulatai ezék, így válik érthetővé — de nem mindig indokolttá — ellentmondásossá­guk. Intézkedések sora enyhített a feszültségeken 4- tavaly 10 mil­lió dollárral csökkenhetett az építőanyag import, 1971-től tel­jes egészében a vállalatoknál hagyták az amortizációt, meg­különböztetett hitelpolitikai el? bánásban részesülnek stb. —. de úrrá lenni a gondokon csak maga az iparág képes. Egye­netlenségtől mentes termelési eredményekkel műszaki fejlesz­téssel, rekonstrukciókkal, az üzem- és munkaszervezés — más területeknél is alacsonyabb — színvonalának erőteljes javí­tásával. E bonyolult feladatok végrehajtása teszi lehetővé hogy az építőanyag-ipar telje­sítménye — a Központi Bizottság állásfoglalására emlékeztetve - a tervezettnek és a szükséglet­nek megfelelően növekedjen már az idén s még inkább a következő esztendőkben. M. O, Az 1972-es részesedés felosztása A Figyelő ez évben is a korábbi évekhez hasonlóan, közli négy oldal terjedelem­ben a részesedés felosztásá­val és kifizetésével kapcso­latos vállalati teendőkről szóló anyagát. Rövidesen elkészülnek az 1972, évről a vállalati mér­legek, s ezt követően ismét sor kerül a részesedés fel­osztására, kifizetésére. A Fi­gyelő következő, februárban, a 6. számban közli — ezút­tal is négy oldal terjede­lemben — a hagyományos forgatókönyvet, amely figye­lembe veszi egyes jogszabá­lyok módosítását és o jelen­leg érvényes szabályozással összhangban mutatja be — ipari vállalat példáján — a bérfejlesztéssel és nyereség­gel való elszámolást, a ré­szesedés felosztását. Csökkentetlek tebb növényvédő szer árát A hazai mezőgazdaságban a terméshozamok növelésére egy­re nagyobb mennyiségben hasz­nálják a korszerű növényvédő­szereket. A növekvő termelés lehetővé tette, hogy az üzemek csök­kentsék a termelési költségeket, s íqy néhány növényvédő-szert alacsonyabb termelési áron szál­lítanak a kereskedelemnek. Az Agrotröszt vállalatai ennek meg­felelően a kereskedelmi ára­kat is mérsékelték. Hétféle ter­mék árát szállították le, ezeket a termelők már az új árakon vásárolhatják meg. Harminc- három százalékkal csökkentették a 25 kilós csomagokban forga­lomba hozott Safidon vegyi­anyag árát, míg az egy kilós csomagolású Safidon árát 30 százalékkal mérsékelték. Oh esőbb lett a Satecid és átlago­san 10 százalékkal kerül keve­sebbe a különböző súlyú cso­magokban árusított . Fundazol. Két import növényvédő szer, a Karmex és a Gusathion árát is leszállították 16, illetve 27 százalékkal. A billenős ZIL könnyedén for­dul a kupola alatt. Hátratolat, a terhe rácsúszik a térhálós zsaluzatra. Szapora mozdulatok, néhány perc múlva már a vib­rátor tömedékeli a betont az alapba. Kint fagypont alatt a hőmérséklet, a sátorban viszont lekívánkozik rólam a nagykabát. Ideális munkakörülmények. A sátor. A Budapesti Vegyi­művek hidasi gyáregységében három nap alatt állították fel. a ventillátoroknak kétórás mun­kát adott, míg az utolsó ráncok is kisimultak. Azóta is üzemel­nek, hiszen a túlnyomás csak így biztosítható. Óránként 30 000 köbméter levegőt fújnak a pa­lást alá. A négy ventillátor kö­zül három üzemel, kettő meleg levegőt nyom, egy pedig a hi- deq levegőt biztosítja, A mun­katérbe egy zsilipen át jutha­tunk be, vezetőnk kétszer is ne­kifeszül, mire kitárul az ajtó. Az ezerötszáz négyzétméter alap- területű sátorban akár hatezer ember kényelmesen elférne, magassága eléri a tizenöt mé­tert. A Graboplast Hidason azonban más célt szolgál. Július elsejéig, ha törik, ha szakad, üzemelnie kell — kö­zel százhatvanmillió forintos be­ruházás — az új csont- és bőr- enyv üzemnek. A sátor alatt a közelmúltban kezdték meg a VEGYÉPSZER ács- és vasbeton- szerelő brigádjai a legkénye­sebb, igényeket is kielégítő szennyvíztelep levegőztető me­dencéjének alapozását. A szeny- nyezők visszatartását szolgáló rendszerhez két nagyméretű és több kis ülepítőmedence tarto­zik. Az épülő „kád” 450 köb­méter betont nyel el, február végére elkészül. Már megszik­kadt a második levegőztetőt átölelő vasbetongyűrű, amelyre maid a Graboplast sátort sze­relik: a kétméterenként kiálló kampókba fűzik a műanyag sátrat biztosító acélsodronyt. A második medencét az ígéret szerint március végére adják ót a beruházónak. Amikor az időjárás engedi, két műszakban végzik a brigádok a betonozást. A csont- és bőrenyvüzem épí­tészetileg szinte teljesen kész, itt már az utolsó simításokat végzik, hogy a közeli jövőben megkezdhessék az aprító és más gépi berendezések szerelését. Ezzel a végső szakaszba lép a hidasi beruházás. Boros László gyáregységveze­tő elmondta, hogy a „vizsga- időszakban” — ez év második felében — a gyárral szembeni elvárás 570 tonna csont-, illet­ve 325 tonna bőrenyv. Mellék- termékekből amit a mezőgazda­ság is igényel — több mint 1600 tonnát állítanak elő. Az alapanyagot egyébként a bu­dapesti vágóhidak, valamint a Baranya-Tolna megyei MÉH Vállalat szállítja Hidasra. A három éve üzemelő gyár növényvédőszereket is készít. Ezek Lindán hatóanyagtartal- múak, de itt gyártják a Ben- tocidot is. Az idei év a növény­védőszerek előállítása terén vál­tozást ígér. Az 1972 novembe­rében befejezett átalakítás és bővítés eredményeként az első félévben kezdik meg a Ditrifon 5 gyártását. A technológia mó­dosítása lehetővé teszi, hogy a korábban Budapesten készített törzskeveréket idén már Hida­son állítsák elő. Hidas, a baranyai vegyipar egyik bástyája előtt ígéretes perspektíva nyílt, s ezt a táv­latot nem homályosítja el a múnkáskéz hiánya sem, A nyár folyamán üzembelépő csont- és bőrenyv előállító gyárrészlegek 120 fős létszámigénye biztosí­tottnak látszik, hiszen a köryező falvakból negyvenen várnak ar­ra, hogy a régi brikettgyár utódjának munkásai lehessenek. Salamon Gyula A BCM beindulásával fokozatosan megszüntették a cementgyártást a régi beremendi gyárban Tavaly az I. negyedévben még gyártottak cementet, de már csak egy kemencében. Azt követően tértek át az égetett mész, a mészhidrát és a kőliszt gyártására. Tizenöt és fél millió forintos ' öltséggel beindult egy olyan rekonstrukció, amelynek során a régi kisteljesitményü szállítási vonalat átépítik nagyteljesítményű, szalagos rendszerre. Bővítik a régi, kis tárolókat is: klinker helyett egetettmész-tároiót, cement helyet kőliszt-tárolót építenek. Az elmúlt évben 61 ezer tonna égetett meszet, 26 ezer tonna kőlisztet és 22 ezer tonna mésxhidrátot gyártottak, de emellett elkészült 15 ezer tonna klinker és 22 ezer tonna cement is. Ebben az évben 86 ezer tonna égetett meszet, 25 ezer tonna mészhidrátot és 30 ezer tonna kőlisztet szándékoznak gyártani. A képen: szerelés alatt az egyik 55 méter hosszú szállítószalag. 6rb János fehtttele Könnyítések a munkaerő-gazdálkodás terén Több lehetőség, kevesebb fiatal A prognózis egyértelmű: az elmúlt évekhez hasonlóan idén is több állást kínálnak majd a vállalatok, mint ameny- nyi jelentkező lesz, s különösen férfi munkaerőben lesz hiány, Pécs város tanácsának munka­ügyi osztálya a közelmúltban kiadta az 1973. évre szóló mun- kaerögazdálkodási irányelveket, s eszerint különösen a bányá­szati az építőipari és a szolgál­tató vállalatoknak kell jelentős létszámhiánnyal számolniuk. A kereskedelem terén az elmúlt egy-két évben javult a helyzet: az előrelátó beiskolázási politi­ka meghozta a várt eredménye­ket. , Néhány évvel ezelőtt közel 12 ezer lány és asszony várt mun­kára Pécsett. Ma a női munka­erő biztosítása is egyre nehe­zebb, éppen ezért a vállalatok munkaerő-gazdálkodási gyakor­latának központi kérdésévé lett, meg tudják-e tartani a már megszerzett munkaerőt? A fiatalítás is egyre nagyobb gondot okoz, a demográfiai hul­lámvölgy ugyanis változatlanul érezteti kedvezőtlen hatását. Mindezek hatására a munkaügyi osztály javasolja: készítsenek a vállalatok hosszú távú munka­erő-gazdálkodási terveket, me­lyek egyebek mellett a törzsgár- da-Tagok fokozottabb megbecsü­lését, a szakmunkásokkal való ésszerűbb gazdálkodást, a fluk­tuáció további csökkentését, il­letve — ahol lehet —, az em­berek géppel való helyettesíté­sét segítik. A Városi Tanács el­nöke egyébként 1973. február 1-i hatállyal enyhítette a mun­kaerő-irányítás, illetve — közve­títés rendjét. Eszerint februártól a kötelező közvetítés hatálya csak a csökkent munkaképessé­gű dolgozókra terjed ki, s a to-, vábbiakban nem vonatkozik azokra, akik „kilépett” bejegy­zéssel szüntetik meg munkavi­szonyukat, s azokra sem, akik egy éven belül kétszer vagy an­nál többször változtatnak mun­kahelyet. Az enyhítésre azért volt lehetőség, mert nagymér­tékben javult a helyzet: a fluk­tuáció aránya örvendetesen csökkent. A tanács ugyanakkor változatlanul igényli, hogy a vállalatok továbbra is jelentsék a munkaügyi osztálynak vala­mennyi munkaerővel kapcsolatos igényüket, függetlenül attól, hogy a vállalat a közvetítési kötelezettség alól felmentést ka­pott, avagy sem. A középtávú előrejelzések sze­rint a szakmunkástanulók szá­ma a jövőben is csak a lányok mind tömegesebb bevonásával növelhető. A munkaügyi osztály éppen ezért arra kéri a vállala­tokat, hogy a munkakörülmé­nyeket folyamatosan, s oly mér­tékben javítsák, hogy azok lá­nyok beiskoláztatását is lehető­vé tegyék. A törzsgárda-tagok gyermekeinek megnyerése érde­kében ugyanakkor azt javasol­ják, hogy a vállalótok már az- általános iskola hatodik osztá­lyától kezdődően támogassák a fizikai dolgozók gyermekeit. B.5. •

Next

/
Oldalképek
Tartalom