Dunántúli Napló, 1973. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-12 / 9. szám

WJ. Január 11 DUNÁNTÚLI NAPLÖ 3 A gyengébb évek utón tavaly kedvezően alakult az ország külkereskedelmi mérlege. Az eredményekben nyilván benne vannak a baranyai vállalatok és szövetkezetek nagyobb ex­port teljesítményei is. Szokásos év eleji körképünkben arra ke­resünk választ, mennyivel viszünk többet az idén a világpiacra? Elsőként a bőr és a kesztyű vi­lágpiacát és export kilátásait tekintjük át. A megye borkivi­tele egyenletesen fejlődik, a tő­kés kereslet változatlanul nagy, az árak emelkednek. Az átme­neti visszaesés után tavaly meg­élénkült a kesztyű világpiaca, az idei esztendő kilátásai már sokkal jobbak, áremelésekre is sor kerülhet. A kesztyűipar igye- kézete most az, hogy a kesztyű mellett a bőrdíszmű és a kon­fekció kivitelét is fokozza. Felszökkentek a bőrárak A milliárdos Pécsi Bőrgyár — történetében először tavaly ter­meit évi egymilliárd forintnyi ér­téket a gyár — évről évre fo­kozza kivitelét. Tavaly az export elérte a 4 millió dollárt, az idei előirányzat 4,4 millió dollár — körülbelül 250 millió forint. Ez majdnem egymilió négyzetméter­nyi bőr, s azért csak majdnem, mert a belföldi igények megnö­vekedése miatt korlátozták a bélésbőrök (ezek marhabőrök) kivitelét. Exportjuk zöme a ha­zai alapanyagú sertésbőr — pontosabban a keresett sertés ruházati velúr. A készbőrök világpiacát első­sorban a brazilok és a japánok uralják, de gyengébb minősé­get adnak, ezzel szemben a másik két jelentős exportőr, Ju­goszlávia és Magyarország, ki­váló minőségű árut kínál. A Pé­csi Bőrgyár kivitelének felét az NSZK-ba és Svédországba, ne­gyedét Franciaországba és Ausztriába szállítja. Érdemes megemlíteni itt bizonyos szerke­zeti változásokat: Anglia kiesett, ugyanakkor üstökösként robban­tak be a svéd piacra. Ugyan­ilyen látványos felfutást várnak a spanyol piacon. Spanyolor­szágban most jelentek meg, s az idei forgalom 5—6 százalé­ka már ide irányul. Ami az ára­kat illeti, a BIVIMPEX közremű­ködésével féléves kötéseik van­nak, de a második negyedévre az ár megjelölése nélkül szól­nak a megállapodások. A bőr ára ugyanis állandóan emelke­dik, nem szabad elsietni, hóna­pok múlva a jelenleginél 5—10 százalékkal magasabb árakat is elérhetnek. A Pécsi Bőrgyár új terméke a mosható ingvelúr, amelynek Kilátások 1B73-ra (1.) Mit viszünk a világpiacra ? CHICCO olasz bébiápoiási cikkek érkeztek a GARDENIA illatszerboltba. Kossuth Lajos utca 10. szám. Garázs­bérletet keresünk KERESKEDELMI VALLALAT RÉSZÉRE A MEGYERI ÜT, SZIGETI ÜT és BAJCSY-ZSILINSZKY ÜT által behatárolt terület bérmetf pontján. Lehet olyan helyiség is* amelyben t darab 0.0 tonnás NYSA gépkocsi jól elhelyezhető. Ajánlatokat: AMFORA UVÉRT 7631. Pécs, Megyeri út St. stám kérünk. leleten; 1» az ára igen magas, négyzet- méterenként 8 dollár. Az első félévben közel negyvenezer négyzetméternyit szállítanak az NSZK-ba és Svédországba. Nö­vekszik a gyár közvetett exportja is, ami örvendetes, hiszen ha lehet, inkább tovább feldolgoz­va vigyük ki bőreinket. Az idén a tavalyi 170 ezerrel szemben 265 ezer négyzetméter bőrt ad­nak át a Május 1. Ruhagyár­nak, a Pécsi Kesztyűgyárnak és egy hajdúböszörményi ruháza­ti szövetkezetnek. Megélénkült a kesztyű világpiaca 1971-ben pangott a kesztyű világpiaca. A tavalyi év már a hullámvölgyből való kikerülés jegyében felt el, az idei esz­tendő kilátásai pedig már ha­tározottan jobbak. A Pécsi Kesztyűgyár tavaly 622 ezer pár kesztyűt szállított' a szocialista országokba, elsősorban a Szov­jetunióba, a tőkés exportja pe­dig közel 1,3 millió pár volt, kétszázezerrel több mint 1971- ben. A piacok közül, a maga 350 ezer párás rendelésével, rekordot ért el Kanada, többet vásárolt mint bármikor. A Kesz­tyűgyár tavalyi export bevételei ennek megfelelően: 3 millió dollár és 1,7 millió rubel. A tervek szerint az idei évben a tavalyi évhez képest 300 ezer párral több kesztyűt értékesíte­nek a TANNIMPEX-en keresztül a tőkés piacokon, miközben a szocialista export és a belföldi értékesítés változatlan szinten marad. A Pécsi Kesztyűgyár ez­zel a tőkés relációban visszaáll a régi értékesítési szintre, s még az árakat is emelheti — igaz, ezt a bőrárak emelkedése miatt is meg kell tennie. A gyár az idén egészében többet termel, mint tavaly. Ezeket a többlete­ket a szélesedő bedolgozói há­lózat, a kisebb-nagyobb fejlesz­tések, a kapacitások jobb ki­használása biztosítja. Új fazont is piacra hoznak, 1973-ban már 50 ezer pár síkesztyűt szállíta­nak külföldre. A pécsiek a műit évben meg­fordultak Japánban és az USA- ban, nos, megkérdeztük, mi van ezekkel az új piacokkal? Japán­ban az idén 50 ezer párás for­galommal számolnak, ami nem kevés, hiszen annak idején az első évben a kanadai piacon is csak 16 ezer párral kezdtek. Nem lehet csak úgy berobbanni, a piac meghódításához 2—3 évi szívós munka szükséges. Az USA-ban egyes cégek jelezték, felveszik kollekciójukba a pécsi mintakesztyűket, így 1973-ban kisebb forgalomra számítanak. Minden attól függ, az USA mi- | kor hajlandó eltörölni a szocia­lista országokkal szemben al­kalmazott diszkriminációs vámo­kat. Gulyás József igazgató sze­rint az amerikai üzletemberek már erre az esztendőre jósolják a diszkrimináció megszünteté­sét. Szervizállomások exportra Szaznegyvenféie szervizberen­dezést és komplett szervizállo­másokat szállít 1973-ban a szo­cialista és tőkés országokba a MOGURT Külkereskedelmi Vál­lalat. Ma már csaknem húsz állami vállalat és szövetkezet autó­ápolási, diagnosztikai és egyéb berendezései ismertek és ke­resettek Európa és a Közel- Kelet számos országában. Leg­nagyobb vásárlónk a Szovjet­unió, tavaly a teljes évi export mintegy 40 százalékát ide szál­lítottuk. A vállalat újdonság számba menő cikke, a komplett szerviz- állomás. A teljes diagnosztikai sarokkal, univerzális szerszá­mokkal és autóápolási beren­dezésekkel felszerelt könnyű- szerkezetes csarnokot a KGM Gépexport Vállalat alvállalko­zói szállítják a helyszínre, sze­relik fel úgy, hogy a megren­delőnek már csak az üzembe- heíyezett szerviz kulcsait kell átvennie. A komplett szervizek­ből vásárolt már az NDK és Csehszlovákia is, és igen nagy a szovjet és a jugoszláv érdek­lődés. A SZŐVOSZ és a SZÖVÉRT vezetőinek előadása a harkányi AFÉSZ-továbbképzőn Az osztrák síválogatott részére készített kesztyűk egy mintapéldánya Fotó: Erb János Harkányban, az Építők üdü­lőjében hétfőn megnyílt az ÁFÉSZ szakemberek, felvásárlá­si vezetők egy hetes tovább- I képzője. Négy megye, Tolna, Somogy, Veszprém és Baranya ötven felvásárlási szakembere vesz részt az előadásokon és vitákon, amelyek témái főként aköré az alapkérdés köre cso­portosulnak, hogy lehet az ed­diginél hatékonyabbá tenni a kistermelők és a különféle szakcsoportok körében végzett termékfelvásárlást és forgalma­zást, s milyen befolyást gyako­rolhatnak az ÁFÉSZ-ek e kör­ben a termelés alakulására. A Baranya megyei MÉSZÖV, mely már másodízben vállalta a házigazda szerepét — két évvel ezelőtt is Harkányban rendezték meg a továbbképzőt — ezúttal is rangos előadógár­dáról gondoskodott. Tegnap — csütörtökön — délelőtt dr. Pin­tér György, a SZÖVÉRT vezér- igazgatója tartotta meg az egy hetes rendezvény talán legfon­tosabb előadását a burgonya-. zöldség- és gyümölcstermelte- tés, és forgalmazás megjavítá­sát célzó feladatokról. Ezen az előadáson, majd az azt követő vitában, a zöldség­nagykereskedelem — a szövet­kezetek megyei zöldség-gyü- mölcsíorgalmazó közös vállala­tainak — képviselői is részt vettek. Pénteken, új témával folyta­tódik a program, ezúttal a kis­állattartás és az állati termék- forgalmazás kerül napirendre. A meghívott előadó dr. Grün- felder Lőrinc, a Bólyi Állami Gazdaság baromfi ágazatának vezetője, aki a „Hibridbaromfi a háztájiban" címmel tart vita­indító előadást. Ezt követően Bödi István, a SZÖVOSZ fő­osztályvezetője konzultációt tart, melyen a tanfolyam során fel­merült valamennyi vitás kérdés­re választ kaphatnak a részt­vevők. A tanfolyam szombaton Harkány és környéke neveze­tességeinek megtekintésével ér véget. A Pécsi Kesztyűgyár új profil­ja a bőrkonfekció. A múlt évben a mintaműhelyből kikerült bőr­ruhák idehaza mind egy szálig elkeltek. Az idén létrehozzák bőrkonfekció részlegüket, a ta­vasztól Pécsbányán a volt bá­nyaépületekben két műszakban 100—150 varrónőt állítanak munkába. A bőrkonfekció iránt már külföldi cégek is érdeklőd­tek. A TANNIMPEX vállalta, mindent, amit 1977-ig szállít a pécsi gyár, értékesíti. Az idén húszmillió forint értékű bőrkon­fekciót varrnak, kétharmadát exportálják. A későbbiekben megháromszorozzák a termelést Pécsi síkesztyűben az osztrák csapat A Pécsi Kesztyű- és Bőrdísz­műipari Szövetkezet elmúlt gaz­dasági évét számtalan piaci és termelési gond jellemezte, úgy hogy az év utolsó negyedévé­ben nagy erőfeszítéseket kellett tenniük, hogy az exportszállítá­soknak eleget tegyenek. Félmil­lió pár kesztyűt szállítottak kül­földre, ebből 100 ezer párral a Szovjetunió és Lengyelország részesedett, a többi Nyugat- Európába ment Zöme bérmun­ka. Az idei esztendőre változatla­nul félmillió pár kesztyűt kötöt­tek le a TANNIMPEX-nél. A változatlan mennyiség nem je­lenti azt, hogy a szövetkezet nyeresége nem lesz nagyobb. A párszám növekedése ugyanis már nem minden, a piac a mennyiségen belül egyre igé­nyesebb kidolgozású kesztyűket kér. Az elmúlt évben például 70 ezer pár — rendkívül munka­igényes — síkesztyűt szállítottak külföldre, hogy mást ne mond­junk: a szövetkezet kesztyűiben versenyeztek a sapporói téli olimpián az osztrák csapat tag­jai. A szövetkezet műhelyeiből az idén a tavalyinál több — összesen 125 ezer — női divat táska, és új termékként 25 ezer öv kerül ki. Ezek is jó export­cikkek, ráadásul szaiagosítani lehet a termelésüket, hiszen pél­dául a Szovjetunió egy-egy tás­kafazonból 10—20 ezres tétele­ket kér. A szövetkezet nagyon szeretné ezt a profilját fejlesz­teni, gépekre még volna is pénz, épület hiányában azonban !e kell mondaniuk a fejlesztésről. Ha valamelyik város vagy köz­ség épületet tudna felajánlani a szövetkezetnek, akár száz nő­nek is munkát biztosítanának. Miklősvári Zoltán Az ötéves reform öt esztendeje módosult a ter­vezés-gazdaságirányítás rend­szere. Emlékszünk rá, soká „új” mechanizmusként emlegettük, majd a jelző észrevétlenül el­maradt; az újból folyamat, a változásból hétköznapi gyakor­lat lett. S ha most, öt év múltán, mégis olyannyira foglalkoztatja társadalmunkat, közéletünket mindaz, amit a gazdaságirányí­tás továbbfejlesztésének neve­zünk; ha tehát az irányítási rendszer mindmáig a változás, alakulás, megújulás gazdasági halmazállapotában van, az nem is annyira az elmúlt fél évtized történelmileg értelmezett rövid­ségéből, mint az irányítási mechanizmus jellegéből, lénye­géből következik. SZÜNTELEN MEGÚJULÁS Ezzel pedig már az öt eszten­dő hatásait, változásait össze­gező gondolatsor közepéhez ér­keztünk. Ha ugyanis a tervezés­irányítás mai rendszerének leg­nagyobb előnyét próbálnánk tö­mören megfogalmazni, aligha­nem ezt az összegezést kellene választanunk: a népgazdaság és benne a válallatok, szövet­kezetek hozzászoktak a folya­matos, dinamikus változáshoz, a rugalmas átalakuláshoz, a szün­telen megújuláshoz. Ha netán akadna, aki ■— ezt az előnyt megkérdőjelezve — szívesebben venné a gazdasági „nyugal­mat”, a mozgás, alakváltozás kiiktatását gazdálkodásunkból, az legfeljebb korunk valóságá­val perelhet, amelyben orszá­gok, és különösképp az iparilag gyorsan fejlődő kis országok gazdaságát a körülmények kény­szerítik szüntelen igazodásra, lépéstartásra, átalakulásra. Ügy tűnhet, hogy az előny, amelyre az imént utaltunk elvi lényegében tér el a gazdaság­irányítás tartalmától, lényegétől, hiszen első látásra is nyilván­való: a tudati, gondolkodás­beli megújulást, mondhatni: a szubjektív elemet mutattunk fel legfontosabb tényezőként, noha a gazdaság javakkal, dolgok­kal, mennyiségekkel és azokat mérlegelő mértékekkel dolgozik. Mégis, csak megerősíthetjük az állítást: legnagyobb értékűnk, amit az utóbbi fél évtizedben mindjobban sikerült „felhal­Űj bútorgyár Szegeden Szeged belvárosában folya­matoson felszámolják a fejlő­dés lehetőségétől megfosztott bútorgyárat, a Tisza Bútoripari Vállalat gyáregységét, s he­lyette újat építenek a város nyugati iparövezetében. Az új helyen mintegy 50 millió forin­tos vállalati beruházásból 4000 négyzetméteres üzemcsarnokot * más üzemi épületeket létesí­tenek. Ezekbe telepítik a meg­lévő berendezéseket, illetve új modern gépeket is beszereznek. A korszerű feltételek mellett vi­szonylag csekély, — körülbelül 70 fős — létszámemelés mellett megduplázzzák, vagyis körülbe­lül 60 millió forint értékűre emelik az évi termelést. To­vábbra is elsősorban korszerű irodabútorokat gyártanak moznunk”: a gondolkodásmód, amely az ország, a vállalat, a szövetkezet gazdálkodását ko­rántsem minősíti szélvédett, kényszerű hatásoktól mentes, végrehajtó tevékenységnek. El­lenkezőleg: napjaink gazdasá­ga megtanult és tanul nemzet­közi összefüggésekben mérle­gelni, változatok között dönte­ni, az új és a régi, a születő és az elhaló szakadatlan moz­gásában szemlélni a világot csakúgy, mint a saját tevékeny­ségét, | Ennek tükrében nyer történel­mi értelmet az MSZMP X. kongresszusának elemzése: „A kongresszus megállapítja, hogy az elmúlt évek össztársadalmi jelentőségű feladata volt a gaz­daságirányítás reformja. A párt átfogó vizsgálatok alapján, a szakemberek széles körének közreműködésével dolgozta ki, a gazdasági feladatok iránti köz- érdeklődést jelentősen fejleszt­ve és erre támaszkodva vezette be a reformot Ennek eredmé­nyeként tovább fejlődött ha­zánkban a szocialista tervgaz­dálkodás, erősödött a központi tervezés hatása, növekedett a szocialista piac, az áru- és pénzviszonyok szerepe". A TÉNYEK TÜKRÉBEN Lássuk most már mindezt az érveknél is sokatmondóbb té­nyek tükrében, elvégre a gaz­daság mozgása mérhető, fejlő­dése számokkal ábrázolható. A nemzeti jövedelem — q növekedésnek ez az összefoglaló jelzőszáma a következőket mutatja: a növekedési ütem (évi átlagban, százalékban) 1961—1967 között 5,3 volt, majd gyorsult, és 1968—1971 között 6,2-re emelkedett Talán nem árt — a felgyorsulás jelentősé­gét bemutatandó — hozzá­tennünk: a 15 éves távlati terv életszínvonal előrejelzésének ki­dolgozásakor széleskörű vita bontakozott ki a szakértők kö­zött, s végülis abban állapod­tak meg, hogy az évenkénti ő százalékos nemzeti jövedelem gyarapodás az az alsó határ, amellyel az életszínvonal eme­lésének előirányzatai megvaló­síthatók! Ha már a növekedés ütemé­ről szóltunk, nem árt vázol­nunk e fejlődés tervszerűségét, hiszen — úgy tűnhet — a köz­vetett szabályozás, a korábbi direkt tervutasítások megszű­nése valamelyes „rendetlensé­get", szabályozatlanságot visz a gazdaságba. Nos, ö szocializ­mus építésének negyedszáza­dában hat középtávú — három és ötéves —- tevet hagytak jó­vá, s a szakértői vizsgálódások nyomán kitűnt: a legtervszerűb­ben a harmadik ötéves terv valósult meg, amely pedig már nem tartalmazott kötelező tervutasításokat, amely tehát a módosult gazdaságirányítás mozgásterében öltött végső í alakot A gazdálkodást — bármilyen is a tervezés-irányítás rendje, — mindenekelőtt természetesen az minősítheti a társadalom, a közvélemény értékrendjében: hogyan változnak az életkörül­mények, tehát jobban élünk-e, és mennyivel jobban? Adjuk át a szót itt is a tényeknek. A reáljövedelem növekedése (évi átlag, százalékban) 1961— 1968—a 1967 1971 Munkások, alkalmazottak 3,7 5,8 T Parasztság 4,3 7,1 Két irányzat bukkanj elő « számokból: egyrészt az általá­nos gyorsulás, másrészt az, hogy a parasztság jövedelem­növekedése évi átlagban 1,3 százalékkal meghaladta a mun­kásokét, alkalmazottakét Ez utóbbihoz csak annyit: a több­let együttjár a mezőgazdasági termelés rendkívül gyors emel­kedésével, mégisj* indokolt az ütem azonossága, kiegyenlített­sége; ezt célozzák a Központi Bizottság novemberi állásfogla­lásának ismert jövedelempoliti­kai döntései. A módosított gazdaságirányt tás öt esztendeje — jól ismert ez —, korántsem volt mentes az immár divatossá vált kifeje­zéssel „feszültségnek” nevezett gondoktól. Három ponton tűn­tek elő elsősorban ezek a fe­szültségek: a költségvetés, « nemzetközi fizetési mérleg és <s beruházások terepén. A tárgyt logos helyzetkép követeli, hogy megjegyzéssel egészítsük ki ért a feszültség-térképet Egyrészt: mindhárom gend erőteljesen jelen volt gazdaságunkban ko= rábbban is, nincs szó tehát ar­ról, mintha a feszültségek és a gazdaságirányítás között oko­zati kapcsolat lenne. A másik megjegyzés: amint a közel­múltban az országgyűlésen el­hangzott költségvetési minisz­teri expozéból kitűnt ez idén — egész sor intézkedés hatá­sára — mérséklődtek ezek a gondok. Bár a költségvetés még deficites, a hiány csök­kenő Irányzatú; fizetési mér­legünk nagymértékben javult: a beruházási szabályozás nyo­mán pedig mérséklődött az építési nyomás, koncentráltabb a kivitelezés, hatékonyabb az új építmények üzembehelyezése, A SZOCIALISTA ÉPÍTÉS HATÉKONY ESZKÖZE összefoglalóban és a lényeget kifejezően aligha jellemezhet­nénk jobban az elmúlt öt évet, mint a Központi Bizottság no­vemberi állásfoglalásának sorai: „Az 1968, január 1-én életbe léptetett gazdaságirányítási rendszer alkalmas és hatékony eszközként szolgálja a szocia­lista tervgazdálkodást, a szo­cialista építés céljait”. Tébori András A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom