Dunántúli Napló, 1973. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-06 / 4. szám
1973. január 6. DUNÁNTÚLI NAPLÓ Bevezették a bértömeg-szabályozast 16 vállalatnál A Baranya-Tolna megye/ Téglaipari Valla'at a 16 között Mint ismeretes, a kormány o közelmúltban határozatot hozott orról, hagy tárcánként néhány vállalatnál kísérletképpen vezessék be a bértömegszabályozás rendszerét, A Munkaügyi Minisztérium az érdekelt tárcákkal együtt kijelölte azt a 14 állami vállalqtot és 2 szövetkezetét, ahol 1973. január 1-től kísérletképpen két éviq a bérszínvonal-szabályozás helyett a bértömegszabályozást alkalmazzák, ennek szabályait is kidolgozták, s ezeket a minisztériumok útján az érdekelt vállalatokkal ismertették. 1973, január 1 -tői a bértömegszabályozást alkalmazzák a Borsodi Vegyj Kombinátban, a Chinoin-gyárban, a Csepel Müvekben, az Egyesült izzóban, az Ikaruszban, a Pamuttextil Művekben, a Mosonmagyaróvári Kötöttárugyárban, a Magyar Posztógyárban, ez Észak-magyarországi, a Győr megyei, a Pest megyei Állami Építőipari vállalatoknál, a Kavicsbánya Vállalatnál, a Ba- ranya-Tolna megyei Téglaipari Vállalatnál, az Aszfaltútépítő Vállalatnál, a Híradástechnikai Ktsz-ben és a Budapesti Jármű Ktsz-ben. A vállalatok kiválasztásakor azt vették alapul, hogy a jövedelmezőség, a termelés szerkezete szempontjából az átlag körül mozogjanak, hogy ily módon általánosítható tapasztalatokat gyűjthessenek illetékes szervek a bértömegszabályozás hatékonyságáról, előnyeiről és hátrányairól. Mindenekelőtt azokra a vállalatokra esett a választás, ahol jelentősebb munkaerőhiány akadályozza a gyorsabb ütemű továbbfejlődést, a szabályozási forma ugyanis alkalmas arra, hogy az egy főre jutó termelés fokozására jobban ösztönözzön. Hazánkban nagyrészt a bérszínvonal-szabályozást alkalmazzák, jóllehet a népgazdaság egyes sajátos területein — az állami gazdaságokban és erdőgazdaságokban, a MÁV- nál, a BKV-nál és néhány élelmiszeripari vállalatnál — a bér- tömegszabályozás van érvényben, Sokan javasolták a bértömegszabályozás kiterjesztését vagy általános bevezetését, mivel ez a módszer erőteljesebben ösztönző a racionális létszám-gazdálkodásra. Figyelembe kell azonban azt is venni, hogy kedvezőtlen mellékhatásai is vannak, ezért van szük- séq a most kezdődött kétéves kísérletre, A bérszínvonal-szabályozás rendszerében az úgynevezett bázis-bérszínvonalhoz képest a vállalatok a bért a nyereségből képzett részesedési alapból emelhetik. E módszer tehát a nagyobb nyereség elérésére ösztönöz, s arra is alkalmas, hogy megfelelő szintért tartsa a kifizetett átlagbéreket s így biztosítsa a vásárlóerő és az árualap közötti megfelelő egyensúlyt. Mivel e módszer nem ösztönöz eléggé a létszámmal való takarékosségra, egyéb sza- Dályozóeszköz — az úgynevezett bérfejlesztési mutató alkalmazása — az adózáskor előnyösebb helyzetet teremt a munkaerővel jobban gazdálkodó vállalatoknak. A jó munkaerőgazdálkodásra ennél is hatékonyabban ösztönöz a bértömeggazdálkodás. Azokon a helyeken, ahöl a bértömegszabályozást alkalmazzák, a bérezésnél nem az előző évi bérszínvonalat, hanem a bértömeget veszik alapul, s ezt az összeget nem a nyereség, hanem a termelés növekedésének arányában emelhetik. Az anyag értéke nélkül számított termelés minden 1 százalékos növekedésével fél-fél százalékkal emelkedik a kifizethető bér Összege. Mivel létszámcsökkentés esetén bértömegek szabadulnak fel, s ezt a vállalatok felhasználhatják béremelésre, — a módszer igen erőteljesen ösztönöz az élőmunka hatékonyságának fokozására, korszerűbb szervezésre, lehetővé teszi, hogy az a dolgozó, aki eddiginél több munkát vállal, többet is keressen, A szabályozás megalkotói azonban elejét kívánják venni az aránytalanságoknak, a bér- színvonalak közötti nagyobb feszültségeknek, ezért a bértömegszabályozás rendszerét egyéb szabállyal kombinálták. Ha az adott vállalatoknál a bérszínvonal egyik évről a másikra 5 százaléknál nagyobb mértékben nő, úgy az 5 százalék fölötti emelkedés után progresszív bérfejlesztési befizetésre köteles. Fizetni kell a vállalatnak abban az esetben is, ha nagyobb mértékben emeli a bért, mint amit az alapul vett bértömeg es a termelés növekedése lehetővé tesz, mégpedig jogosan kifizethető béren felüli összeg másfélszeresét, A Munkaügyi Minisztérium és más szervek mór az első negyedév után megkezdik a tapasztalatok tanulmányozását és később ezeket a tapasztalatokat is felhasználják majd a bérszabályozás rendszerének tökéletesítéséhe üvorssegéív a tfieinam; Demokratikus Köztársaságnak KS/D NAPLÓ, TELEFOTO Harmati Sándor, a Magyar Szolidaritási Bizottság elnöke jelképesen átadja Hoang Cuongnafc, a VDK magyarországi nagykövetének azt az 5 millió forintos segélyt, amelyet hazánk most a vietnami népnek ad. Pénteken a Hazafias Népfront Országos Tanácsa klubtermében sajtókonferenciát rendezett a Magyar Szolidaritási Bizottság, amelyen a Vietnami Húszezer lányt várnak a szakmunkásképző intézetek Tovább korszerűsítik a szakmunkásképzést A szakmunkásképzés és továbbképzés eredményes esztendőt zárt 1972-ben: teljesítette összes előírt feladatát. A szakmunkásképzés feltételeinek idei alakulásáról Pápai Béla, a munkaügyi minisztérium főosztályvezetője a következő tájékoztatást adta: — Legfontosabb feladatunk, hogy a lehetőségekhez képest elégséges számban biztosítsuk a szakmunkás utánpótlást a termelés és a szolgáltatás szamára. Az 1973—74-es tanévre 65 000 fiatal felvételét tervezzük olyképpen, hogy mintegv 20 000 legyen a lányok száma. Ezt figyelembe véve az 1973- 74-es tanévben a három évfolyamon együttesen várhatóan mintegy 185 000-en tanulnak majd. Feltehetően továbbra is súlyos gondjaink lesznek egyes szakmák benépesítésével. Mirt ismeretes, a Gazdasági Bizottság 1972-ben 43 szakmára vonatkozóan hozott a beiskolázást elősegítő, ösztönző intézkedéseket a társadalmi ösztöndíj mértékének növeléséről; húsz szakmában az ösztöndíjat havi 200 forinttal emelte fel, s intézkedett arról, hogy a megjelölt szakmák harmadéves tanulói tanulmányaik utolsó esztendejében teljesítménybérezéssel foglalkoztathatók. Az intézkedések már a jelen tanévben is gyümölcsözőek voltak, jóllehet még mindig nem elég a jelentkező. Reméljük, hogy az idén az eddiginél is m érkezett c* ÍM£H k több tanuló kap kedvet egyebek között az öntő, a vasbeton- szerelő, az esztergályos, a hegesztő, a fonó és a többi, ma még az érdeklődés hátterébe szorult szakmákhoz. — Ebben az esztendőben tovább folytatjuk a képzés 1970- ben megkezdett korszerűsítését. A szakmák 73 százalékában már új tantervék és tankönyvek alapján történik a képzés (ez az összes tanulók 68 százalékát érinti), 1973-ban mintegy I 70 új tankönyvet jelentetünk meg, s még az idén valamennyi szakma számára rendelkezésre állnak az új tantervek. A ne^ gyedik ötéves tervidőszakban több mint 1,4 milliárd forintot fordítunk beruházásokra, ebből 34 iskola, 30 iskolai tanműhely, 34 kollégium létrehozását tervezzük, és a korábbi időszakban keletkezett elmaradás felszámolására 37 tornatermet is létesítünk. — A munkaerőhelyzet, a hatékonyabb termelési igények, a mind korszerűbbé váló techn;- kai, technológiai feltételek nemcsak a leendő szakmunkások korszerű képzését teszik szükségessé, hanem mindinkább azt is, hogy a már dolgozó szakmunkások számára is biztosítsuk tudásuk megújítását, korszerűsítését, az új ismeretek megszerzését. 1972 végén egy sor vállalatnál 14 szakmában megkezdődtek a továbbképző tanfolyamok, amelyek befejezése 19.73 júniusára várható. Ebben az esztendőben további vállalatoknál indítunk ilyen tanfolyamokat, s újabb szakmákban is megkezdjük a továbbképzést. Az a tervünk, hogy a negyedik ötéves tervidőszak végére már valamennyi szakmában rendelkezésre álljanak azok a dokumentumok — tematika, tananyag — amelyek alap- j ján biztosítható a szakmunkások szervezett továbbképzése.- Ez év elején megjelentetjük a középfokú végzettségű szakemberek továbbképzését szabályozó rendelet is és1 megkezdjük szervezett továbbképzésük tervszerű előkészítését. Az ilyen munkakörben dolgozók újrendszerű továbbképzése 1974-ben veszi majd kezdetet. L/r, oenxe zsniai, az Aiiatior- galmi és Húsipari Tröszt vezérigazgatója pénteken sajtótájékoztatón ismertette az ipar eredményeit és terveit. Elmondotta, hogy 1972 rekordot hozott; 5.5 millió sertést vásároltak fel, 900 000-rel többet, mint az előző évben. Az üzemekben ötmillió sertést vágtak le, s így az 1971 évinél 5—6 százalékkal több hús és húskészítmény jutott az üzletekbe. 1973-ban üz elmúlt évinél 10 százalékkal több sertés felvásárlására számít az ipar. A lakossági ellátás kedvezően alakul majd, a tervek szerint ismét 5—6 százalékkal több húsáru jut a fógyasztóknak, • A vezérigazgató elmondotta, hogy az évek óta húzódó vitát | — adt tudniillik, hogy a kereskedelem nem rendel, vagy az ipór nem szállít? -t- idén igyekeznek á fogyásztók baszhára éldöntérti. Szoros együttműködést ölákitóttók ki a béíkereske- déléM illetékes szérvéivél és dtóh i^yékéirtek, hógy szerződésekén álópuló keréskédélMI viszórty alűkuljort ki a gyártók és az értékesítők között. Az ipar együttműködést o jó ni o kereskedelémnék a húsüzlet- hólóZöt bővítésére és kórsZérű- sfíéséi'* és eihellétt megkezdik Demokratikus Köztársaságnak felajánlott gyorssegélyről tájékoztatták az újságírókat, A Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára dr. Molnár Béla üdvözölte a megjelenteket, majd Harmati Sándor, a Magyar Szolidaritási Bizottság elnöke mondott beszédet. — Mindannyian tanúsíthatjuk, hogy az amerikai agresszorok legújabb bűnténysorozatát, a 12 napon át tartó felújított terrorbombázást a VDK városai és falvai ellen, o magyar nép körében mélységes megdöbbenés, elemi erejű felháborodás követte. A VDK sűrűnlakott területeire leszórt szőnyegszerű bombazáporok természetesen súlyos következményekkel jártak az ott élő emberekre, öregekre, asszonyokra, ártatlan gyermekekre — hangsúlyozta beszédében Harmati Sándor, a Magyar Szolidaritási Bizottság elnöke, — A Magyarországra érkező hírpk hatására felkeresték szolidaritási bizottságunkat a Hazafias Népfront képviselői és azonnali gyorssegély folyósítását javasolták a bombázás sújtotta lakosság gondjainak-enyhítésére. A bizottság — egyetértésben a keretében működő összes többi szervezetekkel és mozgalmakkal — a javaslatot elfogadta, és ennek értelmében úgy döntött, ötmillió forint gyorssegélyt ajánl fel a Vietnami Demokratikus Köztársaságnak. Most amikor a csapások okozta sebek gyógyításához a magyar nép gyors segítséget nyújt a VDK hősi népének, aláhúzzuk, hogy erőnkhöz képest továbbra is tá.mogatjuk őket a vietnami, az indokínai béke teljes helyreállításáig. Majd, amikor a béke beköszönt a testvéri nép hazájába, mi is ott leszünk azok között, akik segítik felépíteni a felperzselt városokat és falvakat. Befejezésül a Magyar Szolidaritási Bizottság elnöke jelképesen egy gyógyszerekkel telt csomagot nyújtott át Hoang Cuonq nagykövetnek, és arra kérte, hogy tolmácsolja népének, pártjának és kormányának, hogy a magyar szolidaritási mozgalom segítségére mindig és minden körülmények között számítsanak a jövőben is. Ezután Hoang Cuonq, a Vietnami Demokratikus Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagvkövete mondott köszönetét Oz Orszáaos Béketanács és a Magyar Vöröskereszt véradó- rtiozaalmáért. és a sajtókonferencián bejélentétt ötmillió forint értékű gyógyszer, kötszer és élelmiszer-szállítmányért. Köszönet az önkéntes munkáért Berregi Mihály kölkedi önkéntes rendőr a körzeti megbízott segítségével elfogta Altai Frigyes tokodaltárói lakost, aki határsértést követett el. /apa Tibor szentegáíi önkéntes rendőr az aszódi nevelőintézetből szökett és körözött fiatalembert elfogta. Tarr Imre szentiásziói lakos ittasan vezette gépjárművét, karambolozott, Kövesdi Sándor önkéntes rendőrnek köszönhető, hogy az ittas embert „kivonta a forgalomból". Mila- sin István sellyei önkéntes rendőr jelzése alapján tetten érték Nagyváradi János sellyei lakost, aki sorozatos lopásokat követett el a termelőszövetkezet sérelmére. A sort még hosszan lehetne folytatni. Megyénk önkéntes rendőrei az elmúlt esztendőben js eredményesen tevékenykedtek a közrend, a közbiztonság érdekében, Elmondható, hogy az ifjúságvédelem, a közlekedés és a közrendvédelem területén dolgozó önkéntes rendőrök napi munkájuk után önként, társadalmi munkában vigyázták az állampolgárok nyugalmát, biztonságát, óvták a társadalmi tulajdont. Megbecsülést és elismerést érdemel oz önkéntes „állomány", akik közt megtalálható a segédmunkás, a vállalati igazgató, a körzeti orvos, a pedagógus, az ügyvéd is. Az elmúlt év munkáját értékelték és meghatározták az 1973-as év teendőit is a megye- szerte nemrég lezajlott önkéntes tanácskozásokon, örömmel adtak hangot annak, hogy O pártszervek, tanácsok, üzemek, vállalatok, termelőszövetkezetek vezetői is részt vettek megbeszéléseiken, elismeréssel szóltak munkájukról, örvendetes: mind több gazdasági vezető is felismeri az önkéntes rendőrök hasznos tevékenységét. Áldozatos munkájukat sok helyütt azzal is segítik, hogy köpennyel, gumicsizmával szerelik feí őket, igénylik munkájukat és számítanak rájuk. Az elismerést bizonyítja az is, hogy közülük ezeken a tanácskozásokon számosán vehették át a Közbiztonsági Érem arany, ezüst és bronz fokozata kitüntetést, illetve a 10, 15 évi jó munkáért járó kitüntető jelvényt. Eddigi eredményes munkájukat köszöni a lakosság és a jövőben is igényli. Hf) Uj fejezet Rudabánya történetében Rudabónyo történetében új fejezet kezdődik 1973-ban. Sokévi kutató és szervező műnké után válóra Válnak a műszakiak tervei és az észak-magyárörszági bányában 6 vásérc mellett megkezdik a rézszínpor és a dolomit nagyüzemi termelését. Az Alsótélekes közsé' határában lévő dólömitbányájukbah felépül az uj őrlő és osrlálybzómű, arrtelyáek segítségével a jelenlegi termelést tízszeresére növelik és évente hárórtlszázezer tortna különböző szemnagyságú ásványi ányágót állítanák elő. A jelentős mennyiségű réztartalmú érc és más hasznós ásványi anyag kitermelésére, feldolgozására a Velencei-hegység patkói ásványbányájában kihasználatlanul álló rézflotáló művet óz idén Rudabányára telepítik át. A flotálóműben előreláthatólag a negyedik negyedévben kezdik meg á termelést és különböző berendezéseivel évente huszonötezer tonna rudabányai nyers rézércet dolgoznak majd f*l. Otven hektár erdő, tisztások KiránduIAkffztiont Égervölgyben Pécs egyik legkedveltebb kirándulóhelye a nyugati városrész szomszédságában lévő Egervölgy, Magyarürög felől bármilyen járművel, de gyalogosan is könnyen, viszonylag rövid idő alatt elérhető ez a tisztalevegőjű, festőién szép környék — amit még vonzóbbá tesz a völgyet átszelő patak, s a tisztavizű forrás. Az erdős rész, a meredek, cserjés hegyoldal, a magas plató — mintegy 50 hektárnyi terület - ezidáig a Pécsi Új Élet MGTSZ tulajdona volt. A terepviszonyok miatt a föld mezőgazdasági művelése nem volt gazdaságos és a jövőben sincs remény arra, hogy hasznot hozzon a szövetkezetnek. Ezért ajánlották fel eladásrá, parkerdő céljárá a Városi Tanácsnak. Égervölgy további sorsá eldőlt. A tsz előzetes megállapodást kötött a minap a Városi Tanács mezőgazdasági- és élelmezésügyi osztályával, amelynek alápján rövidesen megkötik az adásvételi szerződést. A tanács i kiránduló központtá kívánja fej- ; leszteni Égervölgy környékét, — } és első lépésként - mór ebben az évben százezer forintot költ tereprendezésre, tisztogatásra. Kitisztítják és bővítik a pótök | medrét, feltárják a forróst, hógy bővizűbb legyén, asztalokat, |ka- I dókat, sZalonnOSütőkét hélyez- j nek el 0 szabadban. Azért, I högy a hegyoldal és O álötó 1 könnyebbén megközelíthető lenven, a roro-ia f-utókolmóny : helyett átkélőhidát építenek az j Éger patak fölé. A muhkdló- j tók a tavász folyamán kezdődnek. c-od yí?® Ot-IDőDba ' a saját kezelésű szakbolt-hálózat kialakítását. A húsiparban az idén egymilliárd forintos beruházást valósítanak meg. Folytatják a Miskolci Húskombinát és a Szegedi Szalámigyár beruházást és hozzákezdenek a gyulai vágóhíd és a szekszárdi húsipari üzem rekonstrukciójó- hog, illetve építéséhez. — Az anyagi erők tetemes részét fordítják a meglévő üzérnek korszerűsítésére, ezekkel a munkákkal egyenletesebbé teszik majd a hússzállitásokat is. Egymilliárdos beruházás a húsiparban 1973 is rekordév lesz?
