Dunántúli Napló, 1973. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-06 / 4. szám
é DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1973. január & „Slusszkulcsos" tolvajok „Feketén"guruló Jelentős ér ékek őr ztt énül — A gépjármű opások megelőzéséért Ebben az évben mintegy 300 ezer személygépkocsi .;5z, ,zedi.< az országutakon, k' züläfc többezer baranyai „illetőségű". Egy- egy gépjármű jelentős értékű döntő többsége sok-sok lemondás, takarékoskodás árán került tulajdonosához. Megőrzésük, védelmük termesz ‘esen c tulajdonos gondja-baja, ha kár keletkezik bennük a gazdájuké elsősorban a bosszúság, az ő zsebét terheli a költség A személygépkocsikat azonban mégsem lehet csak „személyi tl'c’dannak” tekinteni, részét képezik a nemzeti vaayonnak is. Ha pedig így van, o' kor kétszeresen is gondoskodni ke* 1! rrt' - ölelő őrzésükről, óvásukról. Késő este és kora hajnalban Ami a védelmüket, őrzésüket Illeti, — ko.rántsincs minden rendben. Az elmúlt esztendőben országos szinten és megyénkben is nőtt a gépjárműlopások száma: 1972-ben több mint 100 személyautó, motorkerékpár, segédmotor ellopását statiszti- kázta Baranyában a rendőrség. Az ellopott gépjárműveknek több mint 60 százaléka Pécsett „keit lábra”, az úgynevezett „csillaggarázsbór. Különösen a tavaszi és a nyári hónapokban érkeznek a rendőrségre a bejelentések: „reggel csak hült helyét találtam az autómnak, kérem seqítsenek megkeresni". A statisztikai adatokból az is megtudható, hogy a legtöbb gépjárművet este 9 és éjfél után 3 óra között „kötik el” a slussz- kulcsos tolvajok. „Csak kocsi- kázni akartunk egyet” vallják a lettesek, akik előbb-utóbb rendőrkézre kerülnek. Rövidebb, hosszabb útra veszik igénybe ezeket a személyautókat, motorkerékpárokat, segédmotorokat. „Egy kis kocsikázás után citán otthagyják a gépjárművet oz úton, ott ahol éppen kifogyott a benzin, vagy valami más ok miatt nem túdták tovább vezetni. De ez még a szerencsésebbik eset, mert nem egyszer árokba lökve, összetörve találnak rá az ellopott autóra. De nemcsak „kocsikázással" okoznak kárt a gépjárművekben. Baranyában az elmúlt évben az utcákon, tereken parkoló személyautók közül mintegy félszázat törtek fel és vittél: el a bennük talált értékeket, „Olyan jóformájú magnót láttam az ülésen, hogy nem tudtam a kísértésnek ellenállni” — mondta az egyik fiatalember az elfogást követő kihallgatáson. Tény, hogy a személyautókban fényképezőgépeket, magnetofonokat, ruhanemüeket és egyéb értékes tárgyakat is hagy. nak. Csak be kell pillantani az ablakon és máris láthatók a holmik ... Az alkalom, a lehetőség pediq sok bűncselekmény forrása. „Én most loptam életemben először..., amikor eljöttem hazulról eszem ágában sem volt bűncselekményt elkövetni .... de amikor megláttam a kocsiban azt a filmfelvevőt...” — hangzik egy tolvaj vallomása. ,,Az autó ablaka kissé le volt húzva, könnyen hozzáférhettem " — tette hozzá. Együtt volt az alkalom és a lehetőség 's, — rávitte a lopásra. A tolvajok és autófosztogatói; -bbsége már lopási szándékkal indul esti -— éjszakai kőrútjára, természetes, hogy a világért sem hagyja ki a lehetőséget, a „magát kínáló" és az autóban őrizetlenül lévő értékes tárnyalást elviszik. A tettesek vallomásai gondolkozásra kell, hoqy késztesse a qépiárműtula’- donosokat: jól zárni a a kocsikat és az értékeket nem kell feltétlen az ülésre, vagy a hátsó ablak kirakatába tenni, Hég az áld umulátort is kilopták A „motorosok" jól tudják, hogy sok veszély fenyegeti gép- j járműveiket. Sokan mérgelődtek j már ellopott dísztárcsák, letört J visszapillantó-tükrök miatt. De j megtörtént az is, hogy a tulaj- j donos reggel megdöbbenve ta- ■ pasztalta; parkoló autójából I éjszaka ellopták az akkumulá- j tort! Volt akinek autójáról leszerelték a kerekeket! A kisebb | kárértékű autórongálások, le- j szerelések az elmúlt évben me- i gyénkben meghaladták a száz | esetet! • A statisztikai adatok .szerint ; ezeket a bűncselekményeket, i illetve a tulajdon elleni szabálysértéseket csaknem -minden esetben a 18—25 év közötti fiatalemberek követik el. Ta- • pasztalat az is, hogy kettesé- j vei, hármasával indulnak portyára és keresik a megfelelő j alkalmat. Alkalom pedig nem is | kevés kínálkozik. A pécsi utcákon és tereken is százával állnak a parkoló, éjszakára is őrizetlenül hagyott gépjárművek. „Nincs garázsom, kénytelen vagyok éjszakára is az utcán hagyni a kocsit” — mondja legtöbb kárvallott. Tény, hogy a garazsirozatlan gépjárművek szenvedik a legtöbb kárt, ezek közül lopnak el legtöbbet, ezeket törik fel, vagy szerelik le róluk az alkatrészeket. Igaz, hoqy a gépjárművek számának növekedésétől messze elmarad a garázsépítés száma. Ennek I több oka is van. Kevés a ga- | rázsépítésre alkalmas telek, — I A Szombathelyi Lakástextil Vállalat központi telepén elkészült es megkezdte a termelést az 6j nyújtott fonoda. A hatvanmillió forint költséggel létrehozott új üzemrészben bútorszövet, szőnyeg és műszőrme gyártáshoz szükséges alapanyagot, ún. nyújtott fonalat állítanak elő, évente mintegy 1200 tonna mennyiségben. A most befejezett beruházás első lépcsője a vállalat rekonstrukció* programjának. ha pedig van telek, akkor az építkezés költsége lassan már megközelíti egy személyautó árát. . Biztos az, hog^ ezután sem Kerül minden autó fölé tető, — továbbra is a „csillaggarázs” lesz sok gépjármű nappali, éjszakai szálláshelye. Megoldást kell keresni: miként lehet a soktízezer forint értékű gépjárműveket megőrizni illetéktelen kérőktől. miként lehetne a szóban lévő bűncselekményeket megelőzni, csökkenteni? A rendőrséq — mint mondák illetékes helyen — fokozza a járőrözést, de azt is hozzáteszik, hogy ez egymagában — bár sokat segít a megelőzésben — nem oldja meg a problémát. Felmerült: minél több gépjárművet szereljenek fel riasztó- berendezéssel. Ez is hathatós lehet a tolvajok ellen. A kisebb motorok elhelyezésére megfelelő helyiséget kell találni, — ez is csökkentené a tolvajok lehetőségeit. Parkoló helyett — megőrzőhelyeket! Pécsett az elmúlt évben az i említett bűncselekmények több- j ségét az Ujmecsekalján parki- | rozó gépjárművek kárára követték el. Most már felépült a Steinmetz téri lakótelep, épül a kertvárosi is. Féló, hogy a gépjárművek „körüli" bűncselekmények kiterjednek ezekre a városrészekre is, amelyekben aránylaq kis helyen sok gépjármű parkol majd a szabad ég alatt. Megfontolásra méltó lenne: megőrző parkírozókat létesíteni, vagy a meglévő parkírozók közül néhányat megőrzővé „előléptetni”. Üjmecsekalján például alkalmasnak látszik az | áruházzal szemben kialakított parkírozó erre a célra, ahol éjszakára és esetleq nappalra is megfelelően őrizzék a gépjárműveket, természetesen bizonyos összegért. Akinek nincs garázsa itt tudhatná biztonságos helyen gépjárművét. A város más részein is lehetne ehhez megfelelő területet találni. Megyénkben az összes lopá- sos cselekményeknek közel egy- harmada a gépjárművek „környékéről" adódik, — ellopják, feltörik, leszerelik, A bűncselekmények megelőzése érdekében érdemes a megoldáson, esetleq újabb javaslatokon, ötleteken gondolkodni. Garay Ferenc A zene a gyermek életében (2.) Az óvodáskortól az ifjúkorig ■ A 3—6 éves-, az óvodáskorú gyermek nagyon szeret énekelni, és nem zárkózik el az éneklés elől akkor Sem, ha az ének- lenaő dal felülmúlja képességeit. Válogatás nélkül éneke! tehát, és azt sem veszi észre, hogy hol vét a pontos és tiszta éneklés ellen. A nehéz részeket nagyvonalúan leegyszeiű- síti, vagy kihagyja, a lefelé menő dallamot — kedve szerint — felfelé vezeti, vagy fordítva, és a számára érdekes részeltet végtelen ismétléssel kihangsúlyozza. A hibátlan éneklésre való szoktatás komoly gondot jelent ekkor. A gyermeket úgy semmiképp sem szabad megbírálni, úgy rámutatni hibás éneklésére, hogy alábbhagyjon éneklő kedve. Gyakran előfordul, hogy goromba kritika következtében az óvodáskorú gyermek végleg abbahagyja az éneklést. Türelmes munkára van ahhoz is szükség, hogy a számára megfelelő dalnak ne csak a dallamát, hanem a szövegét is hibátlanul énekelje. Egy dal halandzsa-szöveggel való éneklésének oka általában az, hogy nem érti meg a gyermek a megtanított dal szövegét. Egy 5—6 évestől már elvárhatjuk, hogy a szöveg és a dallam helyességére egyaránt ügyeljen. A dallamhallással párhuzamosan már kisgyermek korban e| lehet kezdeni a harmonikus hallás kiművelését, olyan zenei tevékenységben, amelyben fontos szerep jut nemcsak a dallamnak, hanem a harmóniáknak is. Igen hasznos tehát már az óvodáskorú gyermekeket a hangszerkíséretes énekléshez is szoktatni. Ha kísérettel szólil meg egy dal, úgy ráirányíthatjuk a figyelmét a harmonikára. A tudatos zenehallgatásra nevelésnek ez az első lépcsőfoka. A hallás korai fejlődése, a zenehallgatási kedv felkeltése, az éneklés alapelemeinek elsajátítása az iskoláskor előtt nagy jelentőségűek a zenei képességek további kibontakoztatása szempontjából. Az iskoláskor első három évét a kiemelkedő zenei tehetség felbukkanása korának is nevezhetjük. A zenei tehetség korai megnyilatkozásának a lehetősége azonban nemcsak a gyermek adottságaitól függ, hanem életkörülményeitől is. A természetes zenei adottságok nem önmaguktól fejlődnek ki hanem csak kedvező környezetit o itt o '> t a I a || i*ovaí HORQASZTÖRTÉNETEK Mottó: „Késhet mór itt o tél/* to vosz, ha Babits. PÓDIUM TŰZOLTÓ UTCA 25. - ez a címe annak az új magyar filmnek, amelyet Szabó István ren dez, s amelyben kedvenc színésze. Sólyom Kati mellett a Pécsi Nemzeti Színház két másik művésznője, Pásztor Erzsi és Péter Gizi is szerepel. * GRAZ. A Magvarok Világszövetségének rendezésében február közepén ismét magyar bál lesz Grazban, ahová - immár hagyományosan — meghívják Dörömbölő Géza zenekarát is. TV-SOROZAT. Rényi Tamás i Minden út Hozzád vezet cím- ! mel fejezi be ismert tv-soroza- tát. Ennek az alkotásnak a pé- j esi szereplő1 • Tordai Teri, Péter I Gizi, Holl István és Kézdi | György. * HOGY KÉPZELI? - címmel : új tv-játék készül. amelyben tkézdi György is játszik. i HOGYAN LETT MINDENKI SPORTTARS? Három ügyvéd horgaszik. Ci- helődnek, bevetésre készek. Az egyik kijelenti:-— Én csak harcsát akarok fogni I Ahol horgásznak, halastó. Van benne néhány ezer ponty, meg egy harcsa. A másik ügyvéd rögtön rá is formed a harcsásra ! —- Te harcsát?!... • Igazad van! . . . Tele van a tó ponttyal. Ha pontvra horgászol, 10 perc alatt kiderül mekkora fácán vagy. Ha az eqyszem harcsára mégy, ez estig sem derülhet kr. Még tisztelnek is, hogy megkísérted a lehetetlent. Ha meg ponty megy rá a horogra, nyugodtan kijelentheted: — A fene egye meg ezt az átkozott pontyot! Épp most hozta ide a sors! És szépen beteszed a hálóba, mert mit tehetnél. mást? . .. A három ügyvéd tehát ül a parton. Az egyik oldalt, mesz- szebb a tó vége felé, a másik kettő a gáton egymás mellett. Közülük az egyik fog három halat. Nem nagyot, de halat. Nem szói egy szót sem, csendesen berakja a haltartó szakjába. Aki nem fog, a harcsavadász, felugrik és odaszól a távolabb ülőhöz, aki egyedül horgászik. — Nem bírom ki! Ezt a nagyképű, hencegő ügyvédet nem bírom elviselni! A hencegőnek, nagyszájúnak becézett ügyvéd, a három hal tulajdonosa odakiált: — Egy árva szót sem szóltam! — De hangoson tetted a szákba a halakat! Méq körbe is néztél nagyhangon! — mondta a harmadik, a távolülő, akiről azt vélte volna az ember, hogy oda se néz, nem is lát el addig. Egy ideiq csend van. Majd a harcsavadász is fog egy halat. Az arcán elégedett öröm és odaszól a harmadiknak, a távolülőnek, akivel edd'q sorsközösségben voltak. Közelebb húzza székét a három halat fogotthoz és megszólal: — Ideülök a sporttársam mellé. Nem szeretem a tehetetlenséget — biccent a harmadik felé mély megvetéssel. Most a harmadik is f°á egy halat. A harcsavadász odaszól neki: — Mit fogtál, sporttársam? így lett mindenki »porttárs. HOGYAN HORGASZIK A KÖNYVTÁROS? vő nyélért csörömpölve rohan, suhint egy nagyot, a nyél nem enged. Nagy birkózásba kezd, majd mint a kutya a rongyot kivontatja a 3 kilós halat. Kiemelő hálóról szó sincs. Két marokkal vontatja ki, aztán rátérdel, belegyömöszöli a zsákba és vár. Nem sokáig. A másik úszója is megindul. Oidít egy nagyot, hajszál pontosan megismétlődik az előző jelenet. A halat ismét kivontatja a gyepre, rákönyököl, majd belenyomja a zsákba és egy nagyot szusszant. A könyvtáros elhűlve nézi ezt a minden horgászkönyvet felrúgó, szabálytalan halfogást és undorral nézi két kecses, jól felszerelt, minden előírásszerinti úszóját, amint a széltől sem zavartatva pihennek 3 méterre a nagy csobogástól. Ismét az előbbi jelenet, némi változtatással. Dübörgő horgászunk még nagyobb csete-paté me'lett kiemeli a harmadik halat, csakhogy ez már 4 kilós. A könyvtáros feláll. Szabályszerűen, előírásosan felcsavarja horgász szerelékét. Mindent a helyére tesz és elindul. Hová? Máshová I Egyetlen megjegyzése van, amit a mellette kocogó kibic barátjának tesz: — Láttad milyen kocahorgász? Dobog, dübörög, hajókötelet használ. Dilettáns! Ezt nem irigyen mondta, hanem mély meggyőződéssel. Szőllősy Kálmán ül a vízparton, barátja tár■ saságában, összes létező hor- j gász tudása és cucca birtoká- I ban. Van a horgon giliszta, j máié, kukorica és kenyérbél. Az idő szép, de nem törté■ nik semmi . . . j Az idő méq szebb és még j mindig nerti történik semmi. így megy ez fél napig. Do- j bogás nincs, csend van, esz- | ményi idő, néha egy-egy elve- j temült-hal kidugja fejét a víz- j bői, nekidörgölőzködik az | úszóknak és odébb megy. Még mindig nem történik semmi . . , A parton dübörögve, mint egy i mammutcsorda, jön egy új horgász. Hangos üdvözlés, közben ! tőlünk kb. 5 méterre kipakol, dobog, fel-alá rohangál, benyúl I a zsákjába, bevet eqy marék ; kukoricát, a könyvtáros horgá- , tói úgy 5—6 méterre. Aztán j nekikészülödik. Marha nagy I nyeleket húz elő, káromkodik, erőlködik. Baromi nagy úszókat szerel fel és bedobja a horgot, amint mondtam, vagy 5 méterre. Az idő gyönyörű, de mór közel sem zajtalan. Az újonnan jött egyik úszója gyanúsan megindul, az ipse nekifohászkodik, a két méterre lében és speciális zenei tevékenység folytán. Sok gyermeknél a tehetség csak igen tervszerű pedugógiai munka eredményeként bontakozik ki. Minden gyermekben szuny- nyad a zene megismerésének és befogadásának valamilyen képessége. Van, akit az éneklés hoz közel a zenéhez, van. akit valamilyen hangszeren való játék, van, akit a zene puszta hallgatása. A szülőkre, a zenepedagógusokra hárul :m ■egyénenkénti és á legeredmé-i I nyesebb ut felkutatása és meghatározása, a gyermek képességeinek és érdeklődésének fi- ! gyelembe vételével. Aligha kerül közelebbi kapcsolatba a zenével az a tanuló, aki pl. nem szeret zongorázni, és csak a szülői kényszer hatására jár órákra, vagy pl. az a gyermek, akinek nincs jó hallása és hangja, de folyton énekeltetik az osztály előtt. A zenével való mélyebb kapcsolat kialakulása a serdülő korban kezdődik el. A serdülő érdeklődése az emberek felé fordul, kezd felfigyelni azok tulajdonságaira, lelki megnyilatkozásaira, és kezdi megfigyelni saját magát, belső szubjektív világát. Ezzel egyidöben esztétikai élményei is mélyebbé válnak. A zenének ebben a korban igen jelentős a szerepe, mert legközvetlenebbül fér hozzá az ember érzelmeihez. A serdülő korú már a zene belső tartalma felé fordul, a zene differenciált mondanivalóját képes megragadni. A serdülő kórral függ ossz» az énekhang megváltozása, átalakulása; a mutálás. A lányoknál szinte észrevétlenül, a fiúknál annál feltűnőbben megy végbe. Kilenc éves korra tehető a mutálás kezdete. Ettől kezdve a gyermeki hang fokozatosan elfakul, és csak a mutáció befejezése után (14—15 éves korban) nyeri vissza színét. Hetven év alatt a mutálás kezdete három évvel került előbbre. Ez az akcelerációval, a fejlődés meggyorsulásával ma gyarázható. A mutáció tapintatot kíván. A serdülők, énekhangjuk bizonytalansága miatt, gyakran elvesztik éneklési kedvüket. A mutáló fiúk motyogva beszélnek, vagy hadarnak. Ez természetes reakciója a hangadószervben lezajló változásnak. A mai gyermeket rengeteg zenei hatás éri. A mai szülők és zenepedagógusok felelőssége abban van, hogy kihasználják és megmutassák az embernek a zenéhez való érzelmi kapcsolódós lehetőségeit, a zene tartalmát beépítsék a személyiségformálás folyamatába, hogy az a megismerés forrásává váljék és a cselekvésre ösz- , tönzőleg hasson. i Várnai Ferettfe Ér %
