Dunántúli Napló, 1972. december (29. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-24 / 303. szám

Fél év után a párthatározat nyomában

A jugoszláviai magyar irodalom megteremtő)»

At MSZMP Központi Bizottsága 1972 júniusában vitatta meg közoktatásunk helyzetét és hozta meg az állami oktatás korszerűsítéséről szóló határozatát. Azóta fél év telt el — o határozat megvalósításának tapasztalatairól kértünk interjút Bocz József elvtárstól, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkárától.

— A KB-határozat végrehajtására fontos lépéseket tettünk. A pedagógusok behatóan tanulmányozták a határozatot. A megyei pártbizottság október végén átfogó feladattervet fogadott el és adott közre. Ez már a konkrét megyei tennivalókat tartalmazza. Novemberben a feladatterv anyagát megvitatták a tantestületi pártcsoportok, alapszervezetek, a járási és városi pártbizottságok, azt követően az iskolaigazgatók, majd november 21-én lezajlottak az iskolai értekezletek. Ezek o nevelőtestületi tanácskozások a határozat és a feladatterv egységes értelmezésére, a végrehajtásra vonatkozó egyéni vélemények összevetésére és a konkrét helyi, iskolai feladatok felvázolására voltak hivatottak. Decemberben a KB-határozat lényeqét az osztályfőnökök szülői értekezleteken is ismertették.

A határozat széleskörű ismertetése, a feladatok kidolgozásának időszaka milyen tapasztalatokat eredményezett — különös tekintettel a november 22-i nevelőtestületi értekezletekre f

— A nevelőtestületi értekezletek rendkívüli fontosságúak voltak a végrehajtásnak ebben az előkészítő szakaszában. A KB határozat végrehajtásának középponti alakja — o pedagógus. Azt vártuk az ülésektől, hogy a párthatározat és a megyei feladatterv szellemében a helyi, iskolai tennivalókat jelöljék ki.

— A, nevelőtestületi ülések megfeleltek a várakozásnak. Ebben nem kis része van a Megyei Tanács Művelődésügyi Osztálya gondos előkészítésének. Hasonlóképpen mindent elkövettek az iskolák igazgatói is. Néhány példa: a Megyei Pártbizottság feladatterve megjelent a Dunántúli Naplóban. Ezt az igazgatók kifüggesztették a nevelői szobákban. Több helyütt kérdéscsoportokat, téma- javaslatokat, interpellációs kérdéseket stb. állítottak össze a kívánatos tennivalókról. A siklósi II. számú általános iskolában az 1972—73-as munkatervhez összeállították kiegészítő javaslataikat és ezt a tanácskozás előtt vitaanyag, orientáló témajavaslat gyanánt kiadták a (nevelőknek.

—■ A körültekintő, igényes igazgatói vitaindítók az értekezlet egész légkörét, hangulatát megszabták. Általában jó arányok alakultak ki az elvi kérdések, a szemléletbeli problémák, teendők, a gyakorlati feladatok, az országos és a helyi problémák között Megállapíthatjuk: a nevelők jól adaptálták saját iskolájukra a párt- határozatot, a Megyei Pártbizottság feladattervét

— A* adle» * I tvéTOzééMt

jelenségek?

— Néhol elsősorban a KB- határozattal való ismerkedés jellemezte az igazgatói bevezetőt. Előfordult az is, hogy a konkrét helyi problémák túlsúlya felborította az imént jelzett jó és helyes arányokat Például Abaligeten, ahol az általános iskola anyagi, tárgyi, taneszközbeli hiányosságainak „listája" uralta a tanácskozást, noha ezek gyors pótlására nincsenek meg mindig az objektív feltételek. Ez persze attól is függött, hol mennyire szorítanak a helyi gondok: az iskolaépület állaga, fölszereltsége stb. De mégsem ez a kérdés jelenti a KB-határozat lényegét ámbár szerepel benne.

— A jó, gondolatkeltő bevezetők megyeszerte élénk vitákat eredményeztek. Az utóbbi időben ilyen mértékű aktivitást nem tapasztaltunk hasonló nevelőtestületi megmozdulásokon. Mi szűrhető le a vitából? Mindenekelőtt az, hogy a nevelők többsége megértette a határozat lényegét, jelentőségét. A tes'.j'eti ü'ése'.re az egészséges tenniakarás, az általános gon- do'g'i p-”~és volt a je'lemző. A ha''.rozot elvi megól'aoításgi teljes eg're'ér'éssel találkoztak. B’zonyos fe->-i'a-‘risok csuoán szakmai részkérdésekben fordultak elő. (Pl. az értékelés, az

Korszerűbb oktatás

Interjú Bocz József elvtárssal, a Megyei Pártbizottság titkárával

osztályozás témája körül.) Szórványosan lehetett észlelni egyfajta várakozási álláspontot is, részben a teendők megoldásának módjában, ütemezésében, anyagi megalapozásában. Sokan a KB-határozat végrehajtásában a meghatározó lépéseket országos rendelkezésktől várják. Ennek kétségtelenül van bizonyos alapja, szükséges és várunk is jó néhány rendelkezést. Azonban már most meg lehet és meg is kell találni a helyi tennivalókat. Például a világnézeti nevelésben, hisz minden pedagógus látja, milyen gondokkal küszködünk ezen a téren, s a megoldásokat voltaképpen határozat nélkül is meg kellene találnunk. Vagy itt van a szaktárqyi túlterhelés csökkentése. Ezt általában egyedül a tanulók oldaláról és csak a könnyítés, a tehercsökkentés szempontjából vizsgálják és nem a jobb belső arányok felől, nem az optimális terhelés kialakításának útját-módját keresve. De születtek — követendő példaként — konkrét elhatározások is. A Mohácsi Kisfaludy Gimnáziumban szakmai munkaközösségek dolgozzák ki a tananyagcsökkentési javaslatokat. A siklósi 1-es számú általános iskolában megkísérlik az iskolaérettségi vizsgálatok bevezetését Somogyapátiban az ifjúsági szervezetek iskolát támogató munkáján gondolkodnak. Villányban a Mezőgazdasági Szakmunkásképző intézet előkészítő tanfolyamot szervez valamennyi leendő első osztályos tanulójának.

— Megítélés« szerint milyen tényezők jelzik azt, hogy a Központi Bizottság állami oktatásunkról hozott határozata nem kizárólag „pedagógus ügy” és nem csupán párt és állami feladat, hanem a koncepció szerint salában társadalmi üggyé sónk?

— A Megyei Pártbizottság ülésén is hangsúlyoztuk, hogy a KB-határozatának végrehajtása körügy. Vállalatok, intézmények, szövetkezetek, szülők stb. tehát a társadalom legkülönbözőbb csoportjai megtalálhatják tennivalóikat. Az iskolák társadalmi segítése nem új. Eddig is ismert már sok szép akció. Az utóbbi hetekben, hónapokban új fellendülés tanúi lehettünk, s ebben külön dicséret illeti Pécs város kezdeményezését. Sok vállalat, intézmény segítő szándékát sikerült ilyen módon jól, okosan összehangolni. Előfordult ugyanis, hogy némelyik iskolát két-három üzem segítette. De volt, amelyiket egy sem. Ennek jegyében az SZMT-vel együttműködve hirdették meg az „Egy üzem — egy iskola” mozgalmat. A sellyei ktsz felajánlott tízezer forintot óvodai felszerelésre: a görcsönyi téglagyár pedig húszezer forintot

iskolai szertár fejlesztésére, örvendetes, hogy szocialista brigádok is szívesen vállalppk patronáló szerepet. Ez a mozgalom persze nem oldhatja meg a gondokat, de könnyíthet azokon. Megjegyezném itt, hogy egyes iskolák „kívánságlistát’'

— némelyik több milliósat —

— visznek a vállalatokhoz. Az át 1 nem gondolt, a túlméretezett igények teljesítésére a vállalatok, termelőüzemek nem vállalkozhatnak. Tehát a tényleges igények szerint, de mindenképpen az okos együttműködés jegyében kellene kialakítani a patronálás kétoldalú kapcsolatát. S az anyagi segítség ennek a kapcsolatnak csupán az egyik része. Iskoláink az üzemektől, vállalatoktól a szocialista világnézeti nevelésben, az életre, a munkára nevelésben is sok támogatást nyerhetnek. Sőt, nem is nélkülözhetik ezt...

I

— Milyen gondokat, prob» Jémákat vet fel a közoktatás irányítása f

— A megyei oktatáspolitikai feladatok végrehajtásában a Megyei Tanács Művelődésügyi Osztályáé a legfontosabb szerep, a középponti hely. A művelődésügyi osztály a határozatok végrehajtásának „vezérkara", az oktatáspolitika valamennyi szálának az osztály kezébe kell összefutnia. Ahhoz, hogy az irányítás a valóságban egységes legyen, meg kell szüntetni bizonyos kettősségeket. A Megyei Pártbizottság feladatterve értelmében „létre kell hozni például az egységes megyei továbbképzési kabinetet, valamint a különálló városi és megyei intézmény összevonásával a pályaválasztási és nevelési tanácsadót. Biztosítani kell ezek működéséhez a szükséges tárgyi és személyi feltételeket." Itt jegyezném meg, hogy az irányítás feladatai közt a Művelődésügyi Minisztériumnak van még jó néhány, a megnövekedett megyei irányító munkával kapcsolatos tennivalója.

— A Megyei Tanács Művelődésügyi Osztálya eddig is színvonalasan dolgozott. Most azonban alkalmassá kell tenni, hogy a megnövekedett feladatokat is hasonlóan láthassa el. Fel kell készülniük orra, hogy 1973 szeptembertől a szakmunkásképző intézetek irányítása, működtetése is hozzájuk tartozik majd. Ez és sok más új feladat szükségessé teszi az osztály megerősítését elsősorban az oktatásügy területén.

— A KB-határoJOt foglal! o- rill tu iskolák anyagi ellátottságával is. Baranya helysete igen mostoha. Milyen javulásra számíthatunk?

— Sokotdaiú feladatok várnak ránk a közoktotás korszerűsítésében, s köztük nem lebecsülendők az anyagi feltételek. Baranyában a községek 90 százalékának lélekszáma nem éri el az 1500 főt; 168 községben pedig 500 alatti . . . Ezért a falusi iskolák ellátottsága mélyen az országos átlag alatt áll. Az állami oktatásban élesek a kontrasztok. Községeinkben ma is 304 osztott vagy részben osztott kisiskola működik, és több, mint 5000 gyerek bejáró: vonaton, buszon, gyalog ... Ez a helyzet különös módon megnehezíti a határozat — egyik legfontosabb feladatként jelzett — „az iskolák színvonalkülönbségeinek fokozatos kiegyenlítéséről szóló" passzusának végrehajtását.

— Erőnkhöz mérten eddig is sokat tettünk. Most, még ennél is fokozottabban szükségessé válik saját erőforrásaink, tartalékaink mozgósítása. A IV. ötéves terv hátralevő szakaszában újabb pénzeszközök nem állnak rendelkezésre. A megyei feladatterv viszont előírja azt, hogy a betervezett létesítményeket lehetőség szerint meg kell valósítani. A következő tervidőszak megtervezésekor — és ez most következik — különös figyelmet kell szentelnünk a beruházásokra, a felújításokra, a tárgyi felszerelések gyarapítására, ha előre akarunk lépni. De bármennyit is teszünk saját erőnkből, az eddiginél nagyobb állami támogatás nélkül ezzel a feladattal nem tudunk megbirkózni. A KB-határozat intézkedik arról is, hogy a jövőben a nemzeti jövedelemből nagyobb hányadot kell biztosítani az iskolaügy támogatására. Reméljük: kormányzatunk objektív helyzetünket megértve Baranya megyét is a korábbiaknál jobbon figyelembe veszi az anyagi eszközök elosztásánál.

■— A határozat megjelenése óta állandó aktivitásról győződhettünk meg. Milyen irányban célszerű cselekedni most a megvalósítás kezdetén?

— Sok kisebb-nagyobb kezdeményezésre, akcióra tekinthetünk vissza az elmúlt fél esztendőben. A végrehajtás első szakaszában — amikor a KB- határozat tanulmányozása, ismertetése és helyi apadtálása volt az elsőrendű követelmény — szembetűnő aktivitás bontakozott ki. Mostantól — a megvalósítás voltaképpeni megindulásától — a konkrét cselekvésre kerül a hangsúly; a helyes tervek végrehajtása a feladat. Ehhez fegyelmezett, tervszerű munkát keli biztosítani az oktató-nevelő tevékenység valamennyi fórumán és területén. Az iskolaigazgatók a nevelőtestületi tanácskozásokon összegezett (munkatervi) tennivalók végrehajtására serkentik a pedagógusokat; a tanácsok, a társadalmi és tömegszervezetek, az üzemek, vállalatok stb. pedig végezzék el azt, amit elvállaltok ebben a társadalmi ügyben.

— Szeretnénk, ha az úgy elején tapasztalt élénk társadalmi érdeklődést, lendületet mindenütt sikerülne átplántálni a végrehajtás további szakaszába. A pártszervezetek, a kommunista pedagógusok a pártmunka eszközeivel támogassák a határozatok végrehajtását. Óvják, erősítsék azt az egységet, amely a közoktatásügy iránt társadalmunkban kialakult

— Sokszor elmondjuk: a KBhatározat „hosszú távú feladat”, vagyis nem oldható meg néhány év alatt. Tennivalóinkat, önálló döntéseinket — például a tananyagcsökkentés, a túlterhelés csökkentés kifejezetten helyi, iskolai, szaktárgyi felelősségében — alaposan át kell gondolnunk. Óvakodva természetesen a másik véglettől is, a „van még időnk” nyugodtságától ... A cselekvés idejét, éveit nem szabad „átgondolkodnunk", ez csak elmaradást szülhet. Ha szükséges, végezzük el és idejében fejezzük be a kísérleteket: fegyelmezetten,

tervszerűen. Most sokoldalú és átgondolt tennivalóink megvalósítása került napirendre.

W„ L

Baranyai események, 1973

Elkészült Baranya kulturális rendezvényeinek jövő évi programja.

Jövőre számos nemzetközi rendezvény várható a megyében. A várfesztivál keretében rendezik meg júniusban Siklóson a fúvószene karok 70. nemzetközi találkozóját. A siklósi szobrász valamint a kerámia-alkotótelepen magyar és külföldi művészek gyarapítják alkotásaikkal a telep gyűjteményanyagát.

A Nemzetközi Zenei Ifjúsági Táborban Pécsett ezúttal ismét júliusban találkoznak az ifjú muzsikusok. Ugyancsak júliusban nyitják meg a XV. Népek Barátsága Nyári Egyetemet a megyeszékhelyen.

A Petőfi emlékünnepségek központi rendezvénye Mohácson lesz, ahol márciusban dombormű avatással tiszteleg a megye a nagy költő emléke előtt. Mohács nevéhez immár hozzátartozik a busó'árás. Márciusban rendezik meg a nemzetközi maszk-kiállítással egybekötött karnevált. Ugyancsak mohácsi esemény a Nemzetiségi Filmnapok rendezvénysorozata, melyen a magyar, a délszláv és a német ajkú lakosság számára egyaránt lesznek filmbemutatók.

Harkányi Nyár. E címen ismeretes az a gazdag kulturális program, mely a fürdőhely kulturális életét teszi pezsgővé a nyár folyamán. A zselicségi napok szakmai tapasztalatcseréjén augusztusban baranyai és somogyi helytörténészek és néprajzkutatók találkoznak a Zelic falvaiban.

Szeptemberben Szigetváron emlékeznek meg Zrínyi Miklósról, míg Komlón a XXIII. bányásznap eseményei ígérnek tartalmas programot. Októberben a műemléki és múzeumi hónap alkalmából új múzeumi rendezvények, kiállítások várják a látogatókat.

Novemberben Szigetváron lesz az 1973-as év utolsó nagyobb szabású rendezvénye, ahol a megye legjobb irodalmi színpadainak fesztiválián új bemutatók várhatók.

Földszintes ház a Mátyás király utcában

Vajdaságban minden év őszén kiosztják a Szenteleky- díjat a kiemelkedő irodalmi és irodalomszervezői tevékenység, műfordítói munka elismeréséül. E díjat nemcsak a jugoszláviai magyar irodalom képviselői kaphatják meg, hanem azok is, akik a magyar irodalmi alkotásokat délszláv nyelvre lefordítják. A Szenteieky Napok Tanácsa által alapított díj plakettből, oklevélből és pénzjutalomból áll. Mindezeket a díjnyerteseknek Szenteieky Kornél működési helyén, a Zombor melletti Szivác községben adja at a Tanács elnöke.

Szenteieky«

díj

De miért nevezték el e díjat éppen Szenteieky Kornélról?

A két világháború kpzötti jugoszláviai magyar irodalomnak legnagyobb szervező egyénisége Csuka Zoltán mellett Szenteieky Kornél. Mindketten fáradhatatlanul küszködnek, hogy egy magyar nyelvű irodalmi folyóiratot hozzanak létre Jugoszláviában. Csuka biztatására Szenteieky 1928-ban elvállalja a Képes Vasárnap című hetilcp irodalmi mellékletének, a később önállósult Vajdasági írásnak szerkesztését. E folyóirat köré tömörülnek az addig irányítás nélküli költők, írók akik később a Kalangya című folyóirat élgárdáját képezik.

A Vajdasági írást egy év múltával felváltja a Reggeli Újság, A Mi Irodalmunk című melléklete, amelyet ismét ő szerkeszt. A szerkesztőnek ózonéban nagyon óvatosan kellett eljárnia, mert a lapot mellékletével együtt többször elkobozták. „Az állapotok nálunk a magyar szó és a szabad gondolat tekintetében — írja Szenteieky 1930-ban — szinte napról napra rosszabbodnak." Mindennek ellenére létrejön 1932-ben az önálló magyar folyóirat: a Kalangya, amelyet szintén 6 szerkeszt, „de több hittel, megerősödött írótáborral és közönségünk egyre növekvő megértésével.”

Szentelekyt ekkor már a jugoszláviai magyar írók vezérüknek tekintik és a Vajdaság Kazinczyjaként tisztelik.

Mint szépprózaíró is jelentős. Már medikus korában irogat, s A Hét-be és az Új Idők-be küldi elbeszéléseit. Első regényét, a Kesergő szerelmet is A Hét közl(. Kállay Miklós megállapítása szerint e regénye „a rafinált, álmatag szépségeknek béklyóiban vergődő lírikust mutatja".

Miután a budapesti egyetemen 1916-ban orvosi diplomát szerzett, Garán, majd Szivácon folytat orvosi gyakorlatot. Csakhamar felfigyelnek írói működésére: ír verset, novellát, karcolatot, kritikát. 1925jben kiadja összegyűjtött írásait Úgy fáj az élet címmel. E kötetében — ahogy írja: „eliramlott napok és elsópadt hangulatok arcai” jelentkeznek.

1931-ben megjelenik intellektuális regénye, az Isola Bella. A magyar Szabolcs és a dán

Inge históriájában Szentelek^ pánhumanista eszméi fesztnek: ,,A hitek, eszmények olyan tiszták és az embefek olyan piszkosak" — sóhajt fel a regény főhőse. „Tarka, puhaszövésű vágykép regénye az Isoía Bella, amelyben a szerzőnek sikerült feloldania azokat az ellentmondásokat, amelyek életiében megoldhatatlanok voltak, sikerült lírába ömlesztve megragadnia annak az intellektuális attitűdnek a tragikumát, amelyet ő képviselt a legszei - vedélyesebben a Vajdaságban”

— írja e művéről Bori Imre.

Szenteieky Kornél 1893-ban Pécsett született, s negyvenéves korában, 1933-ban tüdőbajban a vajdasági Szivácon halt meg.

A kettős évfordulóra való tekintettel Bori Imre, az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Kara magyar irodalmi tanszékének vezetője életrajzot ír Szenteieky Kornélról. Ehhez a jelenleginél több családi adat ismeretére volt szükség. A születés pontos ideje sem volt eddig ismeretes, csupán az évszám és a hely. Mivel a városi anyakönyvi hivatalban csak 1895-től vannak anyakönyvi adatok, egyedül a Baranya megyei Levéltár irattárában lehetett kutatni, Szenteieky Komé!

— eredeti nevén Stankovics — görögkeleti vallásának született, Pécsett viszont nem volt görögkeleti plébánia. A Levéltár munkatársa, Fáncsy József levéltáros bravúros nyomozással megtalálta a pécsváradi görögkeleti plébánia keresztelési anyakönyvében a cirill-be- tüs születési adatot. E szerint az 1893, évi 260. bejegyzés art tanúsítja, hogy Stankovics György királyi mérnök és Ko- szity Terézia szülők Kornél (György) nevű gyermeke Pécsett 1893. július 15-én a Hunyadi utca 24. sz. házban született. Tanúk voltak: Nagy István varga, bíró és Simmer Friderika nagykikindai lakosok.

Régi térképek alapján

Régi térképek alapján sikerült megállapítani, hogy az akkori Hunyadi utcai főreáliskola (ma: Mátyás király utcai ált. iskola) nyugati épületszárnyával szemben van a szülőház: a Mátyás király utcai 28. számú, földszintes, sárga épület, ameiy a Pécsi Telekkönyvi Iroda adatai szerint 1869. ol^t. 26-tól 1917- ig dr. Kelemen Mihály orvos tulajdona volt. Tőle bérelhette tehát a Stankovics család 1893- ban (vagy talán még korábban) ezt a belvárosi lakást.

Kívánatos volna, hogy a jugoszláviai magyar irodalom megteremtőjének. a modem jugoszláv költészet első magyar nyelvű értékelőjének emlékét emléktábla hirdesse a szülőház falán a nyolcvanadik születési évfordulóra.

Or. Tóth István

t