Dunántúli Napló, 1972. november (29. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-17 / 271. szám

DUNÁNTOLI NAPLÓ 1972. november t7. 24 óra a nagyvilágban Ifcrt Folytatódik a vietnami négyes értekezlet Moszkva : Mihail Szuszlov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, Konsztantyin Katg- sev, az SZKP KB titkára és Andrej Gromiko külügyminiszter csütörtökön fogadta a Párizs felé Moszkvában átutazóban tartózkodó Le Duc Thot, a VDK párizsi tárgyaló küldöttségének különleges tanácsadóját. A ba­ráti, szívélyes légkörben lezaj­lott találkozón megvitatták a szovjet—vietnami kapcsolatok továbbfejlesztésének és a viet­nami nép szabadságáért és függetlenségéért folytatott hor- eának kérdéseit. A találkozón a szovjet fél megerősítette, hogy változatla­nul támogatja az amerikai ag­resszió ellen küzdő vietnami nép igazságos ügyét Határozottan támogatja a vietnami félnek ar­ra irányuló követelését, hogy az Egyesült Államok kormánya haladéktalanul írja aló a vi­etnami háború beszüntetésére és a béke helyreállításóra vo­natkozó megállapodást Párizs : A francia fővárosban csütör­tökön délelőtt megkezdődött o Vietnamról tárgyaló négyes ér­tekezlet 167. ülése. A tanácskozás előtt Xuan Thuy, a VDK küldöttségének vezetője kijelentette, hogy kor­mánya „semmiféle olyan érve­lést nem fogad el, amelynek célja a megállapodás módosí­tása. Követeljük — mondotta —, hogy az Egyesült Államok tart­sa magát a korábbi megállapo­dáshoz, s minél előbb írja azt alá". A soigoni rezsim Párizsban tárgyaló küldöttségének helyet­tes vezetője az ülés megkezdé­se előtt elhangzott nyilatkoza­tában ismét elutasította a VDK kormánya által október 26-án nyilvánosságra hozott megálla­podástervezetet, hangoztatva, hogy Saigon nem fog hozzájá­rulni a 9 pontos javaslathoz. Nguyen Thi Binh asszony, a DIFK küldöttség vezetője és Wil­liam Porter, az amerikai fél képviselője nem nyilatkoztok a tanácskozás megkezdésekor. Csütörtökön a kora reggeli órákban visszaérkezett Párizsba Pham Dong Lám nagykövet, a saigonj küldöttség vezetője, akit október 14-én jelentéstétel­re hazarendeltek. Saigon : Az elmúlt huszonnégy órá­ban sem szüneteltek a harci cselekmények Vietnamban. Az amerikai B—52-es légierődök csütörtök hajnalig összesen tíz bevetésben támadták a Vietnc- mi Demokratikus Köztársaság déli körzeteit, s 64 kilométerre közelítették meg a 20. szélessé­gi fokot Délen, a demilitarizált övezet közelében lévő Ouang Tri tar­tományi székhely körzetében voltak a leghevesebbek az amerikai légiakciók. Hat beve­tést hajtottak végre továbbá Saigon környékén. Mint a saigoni katonai pa­rancsnokság jelentéséből kitű­nik, ugyanebben az időben a felszabadító erők az ország kü­lönböző pontjain nyolcvan kü­lönböző akciót hajtottak végre. Újabb 600 léglökéses F—5 típusú repülőgépet szállítóit ot USA * saigoni rezsimnek. Nem éppen békegesrtus a fegyverszünet aláírása előtt ♦ NYUGAT-BERLIN: Gustav Heinemann, az NSZK köztársa­sági elnöke háromnapos láto­gatásra csütörtökön Nyugat-Ber- linbe érkezett. A Nyugat- Berlinről kötött és az idén jú­nius 3-án aláírt négyoldalú egyezmény szerint az NSZK köz- társasági elnökének tilos Nyu- gat-Berlinben hivatalos teendő­ket gyakorolnia. ♦ NEW YORK: Az ENSZ köz­gyűlése szerdán határozatban jelentette ki, hogy a Dél-Adri­kéban uralkodó helyzet fenye­getést jelent a világ békéjére és biztonságára nézve. A hatá­rozat felkéri o kormányokat, hogy még jobban segítsék a dél-afrikai felszabadító mozgal­mat, 4- MOSZKVA: Több amerikai és japán cég folyamodott a Szovjetunióhoz a mesterséges gyémántok gyártási eljárásának megvásárlása ügyében, — kö­zölte sajtónyilatkozatában Leo- nyid Verescsagin szovjet aka­démikus, a gyártási eljárás fel­találója. Verescsagin a Szovjet Tudományos Akadémia egyik fi­zikai kutatóintézetének igazga­tójaként tíz évvel ezelőtt kez­dett hozzá munkatársaival a műgyémántok előállításához. Je­lenleg a kutatócsoport egy „elbor” nevű új anyaq előállí­tásán dolgozik, amelynek kris­tályszerkezete a gyémántéval szinte azonos, de amely kétezer fokkal magasabb hőmérsékleten porlad el, mint a természetes gyémánt. Az elborból készített esztergakések és más fémmeg­munkáló szerszámok a legke­ményebb edzett acélok meg­munkálására is alkalmasak. ♦ BERLIN: Rudolf Schulze, a Német Demokratikus Köztársa­ság posta- és távközlésügyi mi­nisztere javasolta Lauritz Lau- ritzennek, a Német Szövetségi Köztársaság közlekedés-, posta- és távközlésügyi miniszterének, hogy kezdjenek tárgyalásokat a két német állam postai- táv­közlési kormányközi megállapo­dásáról, Lauritz Lauritzen üd­vözölte az indítványt. A javaslat azon a megállapodáson alap­szik, amelyet a két német ál­lam alapszerződésének paralá- lásakor Michael Kohl, az NDK miniszterelnökségi államtitkára és Egon Bohr, a bonni kancel­lári hivatal államtitkára között történt levélváltás nyomán ér­tek el. •A TOKIÓ: Nagyszabású had­I gyakorlat kezdődött csütörtökön j Japánban, melyen a légierő i 200 vadászrepülőgépe és más J harci gépek, a haditengerészeti flotta hajói és a szárazföldi I „önvédelmi erők" csapatai vesz­nek részt. Méreteit tekintve ez a legnagyobb hadgyakorlat az elmúlt két év alatt. ♦ LONDON: iái műkődnek « londoni repülőtér légikalóz- kodás-megelőzó fémdetektorai. Heseltine repülésügyi miniszter szerdán a pilótatársaságban elmondotta, hogy júliustól októ­berig a BOAC emberei a többi között 19 revolvert és puskát, több mint 300 tölténytárat, 400 kést, pengét, borotvát és tört koboztak el az utasoktól. A HAVANNA: Hétfőn 127 éves korában elhunyt Kuba leg­idősebb polgára, Antonio Rod­riguez. Az I860—1895-ös füg­getlenségi háborúban már had­nagy volt, s nyugdíjba mene­tellel megvárta 100, életévének betöltését. A TOKIO: Japánban általá­nos a vélemény, hogy a decem­ber 10-i parlamenti választá­sok kimenetelét elsősorban nem a politika, hanem a bele­fektetett pénz határozza meg. Hírek szerint Tanaka miniszter- elnök liberális demokrata párt­ján belül az a vélemény, hogy egy-egy konzervatív képviselő­jelölt befuttatásához legalább százmillió jen szükséges. Ezzel szemben az ellenzéki pártok megelégszenek a képviselőn­kéntI húszmillió jenes befekte­téssel, nem utolsó sorban azért, mert választási alapjuk sokkal korlátozottabb, mint a nagytőke gyakorlatilaq korlátlan pénzügyi támogatását élvező konzervatív párté, Helsinki felkészült Moszkva : „Technikai előkészületeink je­lenlegi állása szerint Helsinki az európai biztonsági konferen­cia összehívásáról szóló döntés­től számított hat héten belül kész az értekezlet megrendezé­sére — jelentette ki Teuvo Aura, Helsinki polgármestere. A polgármester egy héttel a helsinki előkészítő tanácskozás előtt a városi hatóságok és a finn kormány maximális együtt- j működési készségéről biztosítot­ta a résztvevőket. Az értekezlet eszméjét — emlékeztet Aura — minden érdekelt fél elfogadta, így az ésszerűség azt diktálja, hogy megtartására a követke­ző, 1973-os évben ior kerüljön. Az európai biztonsági ta­nácskozások lebonyolításával megbízott különleges finn mun­kacsoport 1970 óta élénken te­vékenykedett. Ennek eredmé­nyeként a városban és környé­kén újonnon épült modern konferenciatermek, megfelelő hírközlő-hálózat és a legmaga­sabb igényeket is kielégítő új szállodák állnak rendelkezésre. Megtették a megfelelő intézke­déseket biztonsági vonalon is. Gondoskodtak továbbá az új­ságírók jó munkakörülményei­nek megteremtéséről. k Kubai kormánynyilatkozat Havanna. A Kubai Forradalmi Kormány szerdán Havannában nyilatko­zatot tett közzé, amelyben is­mételten javasolja az Egyesült Államoknak, hogy kétoldalú megállapodás útján vegyék ele­jét a repülőgépek erőszakos el­térítésének, valamint a sziget- ország ellen irányuló erőszakos cselekményeknek. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy Kuba olyan magatartást tanúsít, amely semmiképp nem ösztönzi az erőszakos cseleke­detek elkövetését, de a problé­mát nem lehet egyoldalúan megoldani, az Egyesült Álla­mok részéről szükséges kölcsö­nösség nélkül. A Forradalmi Kormány 1969. szeptember 16-án az 1226-os számú törvényében rögzítette a gépeltérítéssel és hasonló bűn- I cselekményekkel kapcsolatos J álláspontját. Kuba az érdekelt országokkal kötendő kétoldalú megállapodások alapján kíván­ja elérni a rendezést, amiben az egyik legérdekeltebb ország éppen oz Egyesült Államok. A kubai kormány véleménye szerint a gépeltérítések és a nem kevésbé súlyos egyéb erő­szakos cselekmények elkerülé­sének egyetlen alkalmas, gyors és hatékony módja kétoldalú megállapodások megkötése, s ezt két héttel ezelőtt az Eas­tern Air Lines egyik Boeing— 727-es gépének eltérítésekor a kubai kormány az Egyesült Ál­lamok kormányának tudomásá­ra hozta. A nyilatkozat a továbbiakban ismerteti az Egyesült Államok kormányának Svájc havannai nagykövetségén keresztül a ku­bai kormánnyal történt levélvál­tása it. A kubai kormány mór akkor hangsúlyozta, hogy semmiféle érdeke nem tűződik a géprak« lások és a hasonló illegális be­hatolások előmozdításához, de a kubai kormány nem oldhatja meg a kérdést egyoldalúan, ar Egyesült Államok részéről meg­nyilvánuló kölcsönösség nélkül. A dokumentum állást foglal amellett hogy mindkét ország szempontjából közös érdek ■ kérdés mielőbbi megoldása. „A kubai kormány a mag* részérői kész komolyan és ha­logatás nélkül lépéseket tenni egy megállapodás létrehozása érdekében, ha az Egyesült Ál­lamok kormánya hasonló kész­séget mutat e téren.” „Ameny- nyiben az Egyesült Államok kormánya úgy kívánja, az em­lített megállapodást a gépelté­rítésekre, a halászhajók meg­támadására, a két országból való illegális távozásra vonat­kozóan a képviseletét Kubában ellátó svájci nagykövetségen keresztül lehetne létrehozni," A fenti eszközöket azonnal alkalmazni lehet az Egyesült Államok kormánya válaszától függően. A washingtoni kor­mány azonban Kuba irányában egyelőre a blokád és az ag­resszió politikáját folytatja é* az Egyesült Államok népe, vo- lamint a nemzetközi közvéle­mény iránti nagyrabecsülésünk az, ami konstruktív állásfogla­lásra késztet bennünket e kér­dést illetően — fejeződik be « Kubai Forradalmi Kormány nyi­latkozata, Washington. A géprablások elleni hárem vonatkozó megállapodás meg­kötését célzó kubai javaslattal kapcsolatban Charles Bray, az amerikai külügyminisztérium sajtószóvivője kijelentette, hogy az Egyesült Államok lehetséges­nek tartja az ilyen irányú tár­gyalásokat Kuwaitban zárt ajtók mögött ülésezik trz arab védelmi tanács« Mahmud Riad, az arab liga főtitkára az elsőnapi két zárt tanács­kozás után közölte, hagy a légkör „őszinte és konstruktiv” »olts valamennyi szónok — nevezetesen Egyiptom, Líbia, Kuwait, Szaud- Arábia és Szirio képviselője — egyetértett abban, hogy az arab ánamok politikája összehangolásra vár. Riad elmondta, hogy » második ülésen szó »oh az „arab-akció" tervéről is; azt reméli, hogy az eredmények „kitűnőek" lesznek. „Kereskedelmet és nem segélyt" A fejlődő országok gondjai ős reményol „ördögi körbe kerültünk. Nem tudunk többet termelni, mert nincs pénzünk, s nincs pénzünk, mert nem tudunk töb­bet termelni” — igy jellemezte országának gardasági helyzetét és nehézségeit Casillo kolum­biai közgazdász. Ilyen és ha sonló nehézségekkel küzdenek a többi fejlődő országok is. Aki napjainkban ' ellátogat ezeknek az országoknak a tá­volabbi vidékeire, szinte ügy ér­zi, valami különös időgéppel ősrégi időkbe csöppen, Ugyan­akkor az is tény, hogy Brazília például sok fejlett országot j megelőzve, a gépkocsitermelés­ben a világon a 9. helyre lé í pett elő, Az úgynevezett fejlő- j dó országok egyre növelik ré- j szesedésüket az egész világgaz­daságban, s a világpiacon az utóbbi öt év alatt 2Ó-ról 25 szá­zalékra emelkedett a forgal­muk. Figyelemre méltó, hogy a j független népgazdaság megte- i temtését legkövetkezetesebben ! a nem kapitalista fejlődési utat választó országokban valósít­ják meg. Ezeknek az országok­nak a kormányai aktívan előse­gítik az állami szektor fejlődé­sét, sikeresen oldják meg a földreformot, a monopóliumo­kat korlátozó törvényeket fo­gadnak el, s ezzel együtt in­tézkedéseket tesznek o külföldi tőke kiszorítására. Miben rejtenek ma a fejlődő országok nehézségei? Ismeretes, hogy az elmara­dottság . felszámolásának leg­főbb tényezője, az ipari bázis megteremtése, megfelelő tőke­felhalmozást igényel. Sok or­szág éppen itt kerül olyan ne­héz helyzetbe, amelyről a cikk elején idézett kolumbioi köz­gazdász oly világosan beszélt. Gondolatait folytatva meg kell jegyeznünk, hogy a fejlődő or­szágok a magánszektor korláto­zott pénzösszegei miatt az új építkezéseket állami erőből fi­nanszírozzák, ez pedig oz álla­mi költségvetés krónikus deficit­jéhez vezet, inflációt és drága­ságot von maga után. A Nemzetközi Valutaalap az állami kiadásokkal járó pénz­elértéktelenedést Figyelembe vé­ve az infláció visszaszorítására art javasolja a fejlődő álla­moknak, hogy lassítsák a gaz­dasági fejlesztés ütemét A Va­lutaalap intézkedéseit eleve nem bíráló nyugati közgazdá­szoknak is feltűnt az ilyen aján­lások egyoldalúsága, mivel az ipar fejlesztése az egyetlen út, amely a gazdasági és társa­dalmi fejlődéshez vezet. A fejlődő országok gondjait csak tetézi gazdaságuk fö ágá­nak, a mezőgazdaságnak a stagnálása. Az agrár szektor legfőbb problémája a monokul­túra (alapvetően egy mezőgaz­dasági ág fejlesztése), a je­lentéktelen hozam, a gyenge gépesítés és a munka végtele­nül alacsony termelékenysége. A polgári sajtó ennek alapján arra a molthuziónus következ­tetésre jut. hogy a mezőgazda­sági kultúrát termelésérvek foly­tatódó válsága a lakosság sza­porodásának következménye. A valódi ok azonban az agrár- reform befejezetlenségében rej­lik, abban, hogy a falvakban továbbra is óriási földbirtokok vannak, félfeuílális viszonyok uralkodnak. E népgazdasági ág ; egyoldalú fejlesztése vezet ré- I szint az exportcikkek túlterme­léséhez, másrészt az élelmiszer- termelés hiányához és ez kiéle­zi az élelmiszer-ellátási gondo- [ kát, Ez a belső gazdasági prob­léma. Ezen kívül számos külső té­nyező is kedvezőtlenül hot a fejlődő országokban. Ezek kö­zül is első helyen a fejlődő or­szágok nemzetközi gazdasági kapcsolatait kell említenünk. Az export fő tételét ezekben az országokban ma is a külön­féle nyersanyagok teszik ki. Ugyanakkor a világpiacon olyan „árolló’ érvényesül, mely a nyersanyag értékének rend­szeres csökkenéséből és a kész- i termékek árának emelkedéséből adódik. Ezzel egyidöben a leg- j naayobb tőkés államok a fej­lődő országokból behozott kéáz- j termékekre 5—20-szor maga- j sobb vámot vetnek M, mint « feldolgozatlan nyersanyagokra. Ezzel a fejlődő országokat a nyersanyag-szállítók szerepére kárhoztatják. Ezek az államok viszont világkereskedelmi refor­mot követelnek. „Kereskedelem és nem segély" — ez. a jelszó mind népszerűbbé válik Ázsia, Afrika és Latín-Amerika orszá­gaiban. A belső pénzalapok szűkös volta miatt a fejlődő országok kénytelenek külföldi eszközöket igénybe venni. 1971-ben példá­ul ezek összege 60 milliárd dol­lár volt. A nyugati országoktól kapott hitelek a trójai faló sze­repét töltik be, segítségükkel a monopóliumok behatolnak a fejlődő nemzetgazdaságokba. A Notionalist című kambodzsai lap például igy írt: „Az Egye sült Államok segítségét és együttműködését elfogadni Ony- nyit jelent, mint kitöltetlen, be­mutatóra szóló váltót aláírni. Esztelenség volna abban bízni, hogy egy szép napon el lehet kerülni a meggondolatlan lépés következményeit." A fejlődő or­szágok többségének külföldi adóssága qyorsabbon növek­szik, mint az áruk exportja. Igy az újabb hiteleket és kölcsönö­ket elsősorban a régi adóssá­gok tőriesztésére fordítják, s ez­zel bezárul a problémák meg­oldásának bűvös köre. Más távlatokat nyit a fejlődő országok előtt a Szovjetunióval és más szocialista országokkal folytatott gazdasági együttmű­ködés. Az egyenjogúságon ala­puló gazdasági kapcsolatok se­gítik a fiatal óHamokait, hogy a nemzetgazdaság fejlesztésé­hez szükséges gépeket és be­rendezéseket beszerezhessék. Közismert tény, hogyan segí­ts a Szovjetunió a nemzetgaz­daság számóra fontos objektu­mok létesftését Ezt példázza oz Indiai Bhilai és Bokorói Vasmű, az egyiptomi Asszuán! gát, a szírial nagy hidroenergetikai lé­tesítmény oz Eufró+esz folyón, az Iránban és Algériában épü­lő vegyipari és gépgyárak, a pakisztáni atomreaktor és így tovább. A Szovjetunió segítsé­gével 490 ipari és más objek­tum épült, s a mostani ötéves tervidőszakban mintegy ötszáz újabb létesül. Ezek mind o fej­lődő országok nemzeti tulajdo­nát képezik. *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom