Dunántúli Napló, 1972. november (29. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-17 / 271. szám

1972. november 17. DUNANTOLI NAPLÓ 3 A hazai ipar védelmére Mit miért kell megvámolni? Emberek, gépek takarják a víz nyomát... Nehéz ősz a Dráva mentén Az áru és a vám amolyan ikertestvérek, s amióta csuk nemzetközi kereskedelem léte­zik, az országhatárokon min­dig találkoznak. Az országok jelentős része, elsősorban azck, amelyek tagjai a GATT-nak és aláírták az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezményt, ma is azt vallja, hogy az áruk nemzetközi kereskedelmét ad­minisztratív eszközökkel nem szabad korlátozni, a forgalom szabályozását vámokkal célsze­rűbb megoldani. Kontingensek helyett Magyarország, amely már ko­rábban kifejezte készségét az Általános Vámtarifa és Kereske­delmi Egyezményhez való csat­lakozásra, 1968 óta a tőkésor­szágokkal folytatott kereskedel­mében nem alkalmaz import- kontingenseket, amelyek koráb­ban meghatározták a magyar piacon értékesíthető külföldi áruk mennyiségét, ehelyett vá­mokkal igyekszik a forgalmat — a népgazdasági és a keres­kedelempolitikai érdekekkel összhangban — szabályozni. Melyek ezek a népgazdasági érdekek? Köztudott, hogy ösz- szes behozatalunkban az alap­anyagok dominálnak, ezek ipa­runk számára nélkülözhetetle­nek. Éppen ezért a tőkésorszá­gokból származó alapanyago­kat sem terheljük vámmal, vagy csak néhány százalékos a vám­tarifájuk. Az iparcikkeknél, a beruházási javaknál már más a helyzet ezeknél a termékeknél egyebek között a hazai ipar vé­delmére is tekintettel kell len­nünk. Az ipari termékek vám­tarifái ezért magasabbak és cikkcsoportonként is — pl. fél- késztermék, gép, fogyasztód cikk - eltérőek. Kereskedelempolitika A vámok nemcsak a behoza­tal áruösszetételére hatnak. Köztudott, hogy árucsereforgoU etünk nagysága, értéke tőkés- országonként különbözik. Kivi­telünket nagymértékben befo­lyásolja, hogy partnereink mi­lyen kereskedelempolitikát al­kalmaznak. könnyítik, aragy ne­hezítik áruink bejutását pió­cáikra. A velünk szemben érvé­nyesített kereskedelempolitikára dbo vámok révén reagálunk, s ennek megfelelően a kedvez­ményes, vagy a maximális vám­tételeket alkalmazzuk áruikra. S miutón a vám a belföldi pió­cán belekalkulálödik a beho­zott termék árába, nyilvánvaló, hogy külkereskedőinket és az Importáruk hazai felhasználóit ez a tény beszerzéseiknél na­gyon is befolyásolja. Vagyis: abban az országban vásárolunk többet, amely a mi exportun­kat — kölcsönösségi alapon — vámkedvezményekben részesíti. A vámok gyakorlati alkalma­zásának érzékeltetésére érde­mes utalni arra, hogy a divat­áru üzletekben gyakran talál­kozhatunk a világ különböző ré­szeiből importált ruházati ter­mékekkel, amelyek között Af­rikából és Ázsiából származók is akadnak. Az utóbbiak ára korántsem minőségi okból ala­csonyabb, mint például a fran­cia, vagy az angol áruké, ha­nem alapvetően azért, mert Magyarország a fejlődő orszá­gok ipartermékeit különleges vámkedvezményben részesíti. Nemzetközi turizmus Manapság nemcsak at áruk áramlanak hatalmas tömegben az országhatárokon át, hanem az emberek is, a nemzetközi tu­rizmusban már százmilliók vesznek részt. A nemzetközi tu­rizmust és utasforgalmat is élénk árumozgás kíséri, mert az árarányok országonként eltérő­ek, amit a turisták világszerte kihasználnak. Magyarország a turisták által behozott árucik­kekre — meghatározott értékha­táron belül — nem ró ki vám­illetéket, az értékhatáron felüli árukra pedig általában 40 szá­zalékos vámtarifát alkalmaz, amely árufajtánként változó. IA gyógyszerek és gyógyászati esz­közök vámtarifája pl. 10 száza­lék.) A turisták által behozott áruk teljes értéke az évi 150 milliárd forintos belkereskedel­mi forgalomhoz képest elenyé­sző, néhány árucsoportban — s épp ott, ahol a hazai és a kül­földi árarányok eltérőek — azon­ban már számottevő. A ruháza­ti cikkeknél például 17—20 szá­zalék. Az utasforgalmi árubevitel vámkezelése egyes országok­ban — általában a fejlett tő­késországokban — enyhébb, mint nálunk, más országokban viszont sokkalta szigorúbb. Egy bizonyos: az utasforgalmi vá­mok alkalmazásának nem az állami bevételek gyarapítása a célja — az évente befizetett vámilletékek összege jelentékte­len —, hanem az üzletelés, a spekuláció korlátozása. A vám­rendelkezések egyébként sem gátolják a turizmust, a rokon­látogatást Bizonyos, hogy előbb-utóbb további könnyíté­sekre is sor kerül, ennek azonban oz a feltétele, hogy a fogyasz­tási cikkek hazai és külföldi ár­arányai — egyebek között a ru­házati cikkeknél — közelebb ke­rüljenek egymáshoz. Ajándékküldemények A második világháborút kö­vető nehéz esztendőkben sok­szor emberbaráti feladatot Is teljesítettek a külföldről érke­zett ajándékküldemények. Gaz­dasági helyzetünk azonban alapvetően megváltozott, az esetek többségében, az aján­dék-küldemények segély-jellege megszűnt, s ezért az ilyen kül­demények is általában vámkö­telesek. Az ojóndékküldemé- nyek vámtarifája differenciált, és méltányos. Bizonyos értékke­reten belül továbbra is vám­mentesek az ajándékküldeme- nyek; például nem terheli ille­ték a csecsemőholmikat, a pi­perecikkeket, a játék- és sport­szereket, a könyveket. Akadnak azonban olyan nagyértékű kül­demények is — o személygép­kocsik —, amelyek már nem te­kinthetők szokványos ajándé­koknak, hanem a dolog lénye­gét tekintve 1500—2000 dollár­nyi érték határon való átjutta­Drávaszabolcs, 1972 novem­ber. A Dráva most olyan jám­bor, hogy akaratlanul is ócsá­rolni támad kedvem. Ez, ez a semmi víz, ez a medrében ho­mokhátakat simogató folyó tar­tott rettegésben bennünket he­tekig? ... Pedig Gátiét hatalmának nyomai még ott vannak a par­ton: ronggyá marcangolt ho­mokzsákok, földig hajtásra kényszerített fák, sebtében hú­zott, gépek erejével, ember ve­rejtékével épített gátak ... A hídépítők azóta már meg- nyergelték a vizet Középen csöppnyi mesterséges sziget — alig néhány ember fér el rajta —, a drávaszabolcsi híd közép­ső tartópillére. Néhányszáz mé­terrel odébb, a parton is em­berek, gépek dolgoznak. Javít­ják, egyengetik, erősítik a töl­tést a tépett, soha nem tapasz­talt erővel dacoló föld-vóllakot A termelőszövetkezet is visx- szavette a víztől a földeket — hetekig éjjel-nappal dolgoztak a szivattyúk — a nyáron tóvá változott kertészetbe újból ki­járnak az asszonyok — de a drávai ár okozta gondok nem múltak el az utolsó, megnyug­tató méretű apadásról szóló ár­vízi jelentéssel... Az Állami Biztosító felmérte a károkat és kifizette a dráva­szabolcsi termelőszövetkezetet ért veszteség felét, 3 628 000 forintot A tsz vezetői tovább számoltak: majd kétmillió forin­tot jelentett az, hogy nem ke­rülhetett földbe a másodvetés, újabb százezreket vitt el a bel­víz — és ki tudja mit ad majd jövőre a kilúgozott föld? Hét- száznyolcvan hold szántó került víz alá ... — A mélyebb területekre még mindig nem tudunk rámenni, és sokhelyütt annyira süpped a ta­laj, hogy traktorokkal kell se­gíteni a kukoricabetakarító kombájnoknak — mondja a ter­melőszövetkezet elnöke. ILMA „TÖRÖLTETETT" A nyár óta nincs ember, aki­nek a személyi igazolványában ez lenne bejegyezve: lakóhelye Unna tanya. A tízegynéhány há­zas települést elfoglalta a víz, lakhatatlanná tette az épülete­ket. Ilmát eltörölte a Dráva. Sajnálni nincs rajta mit, a ko­rábban ott élő embereknek ha­marosan új otthonuk lesz a kö­zeli községekben, az állami gazdaság és az OTP segítsé­gévei. A majláth-pusztal házak Is sokáig viselték a víz nyomát, a veszély idejére kitelepített lakói siralmas állapotokat találtak visszajöttükkor. A helyreállítás azóta is folyik, nem maradtak egyedül az árvízkárosultak, sok segítséget kaptak ahhoz, hogy újból emberi otthont teremthes­senek maguknak. Dolgoznak még az állami gazdaság épü­leteinek helyreállításán is... Az irodaépületben, ahol most beszélgetünk, még mindig meg lehetne mérni a vízszintet Kör­ben a falon méternyi magas csík jelzi oz ár nyomát ennek a rendbehozatalára még nem jutott Idő. S nem Is ez jelenti a legnagyobb gondot: — Nagyon sok helyen még mindig áll a víz a földeken, nem tudjuk egyben művelni a területet — mondja Ravasz Sán­dor, a Bogódmindszenti Álla­mi Gazdaság majláth-pusztal üzemegységének vezetője —, s ahol dolgozni tudunk, ott is rendkívül nagy igénybevételnek vannak kitéve az erő- és mun­kagépeink. Sorra felmondják a szolgálatot, hátráltat bennünket az alkatrészhiány ... Még két­száz holdat kellene trágyázni, ezer holdnyi mélyszántásunk van vissza, és három-négyszáz holdon még kint van a kukorica is. Tavaly ilyenkor már majd mindennel készen voltunk ... Itt az állami gazdaság föld­jeinek több mint kétharmadát öntötte el a viz, és a négyszá­zas tehenészet ki- és visszate­lepített állatai is alaposan meg­sínylették ezt az időszakot Az idén először fordult eiő, hogy rendszeresen, minden zöldség­félével kívülről kelt ellátni a pusztát Elpusztultak a veteme- nyeskertek, odalett oz aprójó­szág — most a vajszlói ÁFÉSZ látja el áruval a települést De a háztáji kertekbe már újból mag került ismét népesek a bo- romfiudvarok, és tizenegy csa­ládnak új ház épül Vajszlón az állami gazdaság juttatta telken jelentős anyagi segítséggel.., VEÍTI — A VÉSZ UTÁN Ha idegen vetődik Vejtibe, újból és újból elmesélik annak a kritikus éjszakának a törté­netét, amikor néhány órán, talán néhány percen, a gáton őrködők éberségén múlott a község sorsa.., De a me­sékre, az inszaggató küzdelem felelevenítésére csak esténként jut idő: az emberek, gépek fokozott erővel dolgoznak a földeken, hogy legalább azt mentsék meg, amit a víz meg­hagyott, hogy a nehezen visz- szavonuló ár nyomában élet­képessé tegyék a földeket. A jó idő segített, a termelőszö­vetkezetben az őszi szántás 70 —80 százalékát elvégezték mar. ■ kukoricatáblák nagy részé­ről is elhordták a termést Telje* üzemmel dolgozik a víztől megmentett fatelep, helyreállí­tották a benzinkutat, a közelé­ben futó nyúlgát most már csők gyepes oldalú, céltalan föld- hányásnak tűnik... — Négy családot kellett ki­tel építenünk a kritikus időszak­ban, — mondja Varga Emil, a községi közös tanács titkára — az ő házaikat tönkretette a víz. Gondot jelentett az elhe­lyezésük, hónapokig kénytele­nek voltak ideiglenes hajlékban, rossz körülmények között meg­húzódni. Most már mindegyi­kük rendes lakásban él, egy családot hozzásegítettünk * házvásárláshoz, háromnak pe­dig lakást biztosítottunk a fa­luban — éppen a napokban költöztek. Ha lassan-lassan is. talán felejtjük a vizet... ERŐSÍTIK A GAT AKAI A töltések most sem népte­lenek a Dráva mentén. A Dél­dunántúli Vízügyi Igazgatóság szakemberei két fő központ­ban végzik az árvízi helyreállí­tási munkákat, a töltések javí­tását, erősítését: Drávaszabolc* és Drávasztára térségében. A drávaszabolcsi részen Matty községtől Dróvapalko- nyáig két nagyteljesítményű kotrógép, két dózer, 10—15 gépkocsi és félszáz ember dol­gozik. Drávasztáránól egy kotró­gép, 3 dózer és 15 földnyeső munkáját segítik az emberek. Itt, három kilométeres szaka­szon új töltést is építenek. Dsszesen négymillió forint érté- kű munkát végeznek most ■ Dráva mentén a vízügyiek. — Jó ütemben megy a mtm- ka — mondja Patvaros Tibor, a Dél-dunántúli Vízügyi Igaz­gatóság termelési igazgató-, helyettese, — előreláthatólag november végére sikerül be­fejezni. D. Kónya József EGY HÉT MÜtVA GÉPKOCSI­NYEREMÉNYBETÉTKONYV­SORSOLAS Az Országos Tokarékpénrtór egy hét múlva, november 24-én és 25-én a fővárosban, a cse­peli munkásotthonban rendezi a gépkocsi nyereménybetét­könyvek idei negyedik, sorrend­ben a 46. sorsolását A Buda­pesten váltott betétkönyveket pénteken délután, a vidékieket szombaton reggel sorsolják. A húzáson a július 31 -ig váltott és október 31-én még érvény­ben volt 5000 és 10 000 forintos gépkocsi nyereménybetétköny­vek vesznek részt. Á kétnapos sorsoláson összesen 562 sze­mélyautó talál gazdára. Az 5000 forintos betétkönyvekre 170, a 10 000 forintosokra 392 kocsi jut A Budapesten váltott nyereménybetétkönyvek között 246, a vidékiekre 316 személy- gépkocsit sorsolnak ki. A nye­reményautók: Simca, Peugeot, Moszkvics, Zsiguli, Zaporozsec, Trabant stb. Gyermekcipőket gyártanak Pécsett Igaz, némi óvatossággal de nyugodtan állítható, hogy a korábbi évektől eltérően az idén javult a gyermekci­pők forgalmazása. Szándé­kosan mondunk forgalma­zást és nem ellátást mert ez utóbbi tágabb, szélesebb igényeket foglal magában — választékot színben, fazon­ban, akár méretben ... stb. —, de hát ettől még távol vagyunk. A Cipőnagykeres­kedelmi Vállalat tavaly 806 ezer pór gyermekcipőt vásá­rolt a partnereitől és ebből 750 000 párat bocsátott áru­ba a kiskereskedelmi háló­zaton át (Ez az ódat négy megyére vonatkozik.) Tehát 56 000 pár gyermekcipő már az idei készletet szaporítot­ta, következésképpen meny­nyi ségi kifogás nem h me­rülhetett fel. A nagykereskedelemnek neonban mégis gondot okoz « meglehetősen mogoeobb « - I ____IL. Ll-ll-isl----| lirx-iwiuienr I gényé* KieiegnieMJ, wgyoms ahogy a lakkbőr és a velúr meghódította o felnőtt fo­gyasztót, a legújabb divaté* nemcsak a tizenévesek, de még • tbenahfN kislányok, kisfiák is követik. Helyeseb­ben a szülők. Mindkét bőe- fajtóból azonban csak kor­látozott mennyiség ÓH a bo­rai ipar rendelkezésére és az a végtermék — vagyis a láb­beli — korlátozott gyártá­sát kereskedelmi terítését is eredményezi. A velúrból ké­szült — úgynevezett „surra- nóbóP, bokacipőből — egy­szerűen nem tudnak annyit gyártani, ami el nem kelne. Ez vonatkozik a lokkcipőire is. A- í, _ ^ í., , . ü -' ír ,.<! Vállalat — örvendetes mó­don — igyekszik a hiányt pótolni más gyermekcipő­típusokkal is oz előbbiek mellett. Megállapodást kö­töttek például a Pécsi Bőr­gyárral, amelynek értelmé­ben a bőrösök bizonyos plusz-mennyiséget biztosíta­nak lakkbőrből, velúrból a nagyker-nek. A feldolgozás­ra pedig a kereskedelem a Baranya megyei Cipész Ktsz- szel kötött szerződést: tulaj­donképpen az elkövetkezen­dő évekre a szövetkezet tel­jes kapacitását lekötötték gyermekcipők gyártására. Ez a szoros kapcsolat ugyan már az idén elkezdődött, mert 1972-ben például 80 ezer pár gyermekcipőt gyár­tott a szövetkezet, ezek kö­zött szerepel a manapság divatos és nagyon keresett ,,Adidas”-fazonú lábbeli is. Mellesleg szólva: e divatos cipőből egészen kisméretűt — néhány éves gyerekeknek megfelelő nagyságút — is gyárt a szövetkezet. A ktsz és a CNV közötti szerződés hallatlanul nagy előnyét a fogyasztó élvezi majd. Tekin­tettel arra, hogy mindkét szerv Pécsett tevékenykedik, a közvetlen rendelés és gyors ipari reagálás nagymérték­ben enyhíti majd az — ez­úttal ellátási! — gondokat. » tásót jelentik. Az ajándékkülde­mények vámkezelését egyébként az is bizonyítja, hogy a külae- mények tartalma, az ajándé­kozás célja a rokoni, vagy ba­ráti figyelmességtől az árará­nyok eltérését kihasználó spe­kulációig terjed, s a valódi in­dítékot és célt — miután a kül­demények tízezreiről van szó — minden esetben aligha lehet fel­fedni. Alapjában itt is az in­dokolatlan anyagi előny- szerzés korlátozása a cél. Egyébként az sem hagyható fi­gyelmen kívül, hogy az aján­dékozásnak egyéb megengedett lehetőségei is vannak, olyanok is - pl. deviza átutalása amelyek vámmentesek. Garamvölgyi István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom