Dunántúli Napló, 1972. október (29. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-15 / 244. szám

DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1972. október 15. Szeptember: 12 halott a baranyai közutakon Megválaszolatlan kérdések A balesetek okait komplex módon kell vizsgálni! Szeptember 2: Pécsett gyalogost ütött el egy cutó, a gyalogos a hely­színen meghalt. Szeptember 3: Pécs és Szalánta között egy motoros vesztette életét közúti baleset következtében. Szeptember 4: Oroszló és Sásd kö­tött egy motoros vesztette életét közúti baleset következtében. Szeptember 5: Pellórd község bel­területén két em'-er halá'ával vég­ződött egy baleset. Szeptember 6: Pécsett a Zsolnay szobornál autó ütött el egy gyalo­gost — meghalt . . . Naponta követel áldozatokat a közlekedés. Szeptemberben 12(!) ember lelte halálát a baranyai köz­utakon, a III. negyedévben pe­dig 22 tragikus végű baleset történt megyénkben. Ezen kí­vül 115-en súlyosan, 149-en könnyen megsérültek. Az el­múlt hónap haláleseteinek szá­ma példa nélküli. Miért vezet gyorsabban ? A statisztikai adatok mögött meghúzódó okok első helyén a gyorshajtás áll. De milyen té­nyezők állnak a gyorshajtás mögött? Hogyan látja ezt dr, Budvári Róbert egyetemi tanár, az Igazságügyi Orvostani Inté­zet vezetője, aki most készíti A közúti közlekedési balesetek mechanizmusának komplex re­konstrukciójáról című doktori értekezését.- Magát a közlekedést, a baleseti okokat ma már nem lehet önmagában vizsgálni, ha­nem összetevőiben, komplex módon lehet csak az egész té­mát elemezni - mondja a pro­fesszor. — A vizsgálat egyre jobban áttevődik az orvosszak­értő és a műszaki szakértő ta­pasztalatai alapján a közúti közlekedés biztonságára és e-en belül a biztonságos veze­tés műszaki és közúti elemzé- sj-z is. Még a gépkocsi típu­sa :s befolyásolja az adott bal­eset súlyosságát, tehát nem­csak a gépjármű vezetőjétől fi'--' rgy-egy baleset súlyossá­gi 'c''0.- Azo'ban az országokban, ahol erőteljesen ellenőrzik a közlekedési szabályok betartá­sát - közbevetőleg az ellenőr­zés nemcsak rendőri feladat! — a forgalom sűrűsége ellenére Is kevesebb a baleset. Mert van mit respektálnia például az ag­resszív vezetőnek! Az életkori sajátosságok is közrejátszanak. A fiatalabb korban lévő gép- járművezetőknek nincs elég ru­tinjuk, mégis „vérmérsékletük” a gyors közlekedésre „doppin­golja” őket. Például a „vad motorozás" is ilyen életkori sa­játosság.- Legtöbb balesetnél kimu­tatható, hogy a gépjármű veze­tője nem az út-, a forgalmi és a látási viszonyoknak megfele­lően vezette gépjárművét. Ez valóban így igaz — de ha mé­lyebb elemzést kívánunk, akkor a sok-sok miért?-re is választ kell adnunk. Miért nem vezette gépjárművét az út-, a forgalmi és a látási viszonyoknak meg­felelően?- Ma már tudományosan is elfogadott, hogy a meteoroló­giai viszonyok, az úgynevezett frontátvonulások is hatnak az ember, a gépjárművezető ideg- rendszerére, ezek azonban az egyén teljesítményét befolyáso­ló egyéb tényezőktől, fáradtság stb. függően hatnak. Tehát a balesetek okainak sok összete­vőié van, ezért keli komolex módon vizsgálni azokat. „Nem az útviszonyoknak megfelelően vezette gépjárművét” — olvas­suk nem egyszer a baleseti okok között. Mi lett volna az útviszonyoknak megfelelő veze­tés? Ennek megítélése viszont egyéni elbírálás alá esik, em­beri, szubjektív tényezőknek van szeretje a meoítélésben. De jól ítéli-e meg például egy fáradt ember? Aki a napi munka után ül volánhoz? Aki a közútra „hozza” gondiait és nem tud összponto-^oni a forgalmi vi­szonyok'a Mi az ajánlatos? Az „íróasztal” mellől ne üljünk azonnal a volánhoz, tartsunk „kikapcsolódási pihenőt".- „A gépjármű vezetője a helyszínen meghalt" - olvas­suk gyakran. Boncolásnál sok esetben a szervezetben durva elváltozások állapíthatók meg. Elváltozások a szív koszorús ve­| rőereinél, vagy cukorbajra uta­I ló elváltozások, különböző be­tegségek, amelyek rendszeres gyógykezelést igényeltek, pél­dául nyugtatok, amelyek káro­san befolyásolják a reflexek gyors működését. Manapság nagyon elterjedt bizonyos nyug­tatószerek szedése, például An- daxin. Seduxen - ezekhez ha­sonló idegcsillapítók. Mindezek a reflexek meglassúbbodását is előidézik. Túl sok fekete — a kezdeti élénkítő hatás után — hirtelen jött fáradtságot vált ki. Tanács a balesetek prevenció­jára: doppingoló vagy nyugtató szerek szedése után nem ta­nácsos volán mögé ülni. „Majd lassabban vezetek" - mondja valaki. De a túlságosan lassú vezetés viszont a többi gépjá- művezetőre hat idegesítően! — Tehát a balesetek okainak vizsgálata csak komplex módon lehetséges - a tudományos megállapítások azonban még sok, ezzel kapcsolatos munkát feltételeznek. De az ügy mind sürgetőbb — napjaink sok-sok közúti tragédiája követeli. Mennyi lO másodperc? Mi a véleménye Litványi Ti­bornak, az Autóközlekedési Tan­intézet vezetőjének, a Közúti Közlekedési Balesetelhárítási Tanács Baranya megyei titká­rának? — Ha úgy veszem, akkor a „közlekedési üzemnek” három tényezője van: a pálya, a gép­jármű és maga a közlekedő ember. Az utak állapota — nem kívánok bőven foglalkozni vele — adott, javításuk pénz kérdé­se. De csak annyit: a rossz úton is lehet közlekedni. A gépjárművek mind korszerűb­bek. Azt mondják: a ma embe­re a tegnap útjain a holnap gépjárműveivel közlekedik. így igaz. A gépjárművek száma mind több lesz — 1985-ig lehet hogy eléri a 300 darabot 1000 főre számítva. Számuk növeke­dését megállítani nem lehet. Tény, hogy fejlesztjük az úthá­lózatot, mind korszerűbbek a gépjárművek, csak az ember, a közlekedő ember megfelelő elméleti, gyakorlati fejlesztése halad korántsem a megkívánt mértékben. Még ma sem meg­oldott például a motorkerékpár- vezetők rendszeres, módszeres képzése. Jóformán egyénileg tanul és aztán „beállít” vizs­gázni. Nem megoldott például a gépjárművezetők továbbkép­zése. Egy 1930-ban szerzett jo­gosítvánnyal ma is vezethet va­laki gépjárművet. Pedig azóta történt egy-két változás.- Olvassuk a közúti balese­tekről szóló statisztikát, aztán unos-untig megállapítjuk: oka a gyorshajtás, oka a szabályta­lan előzés stb .. . De az okok mély, emberi oldalának vizsgá­latával adós még a tudomány. Pedig lenne mire választ keres­ni, a kérdések tömkelegé áll megválaszolatlanul: például: ki, milyen sebességig tud biz­tonságosan vezetni? A vezető önmaga sem tudja, hogy ref­lexei milyen sebesséqet „bírnak el". Alkalmas-e például 100- on felüli sebességre? Biztosan megnyugtató lenne, ha valaki tudná: „Én 80-ig tudok bizton­ságosan vezetni”. Hol az álta­lánosan tudott válasz arra, hogy milyen sebesség mellett milyen kanyart lehet bevenni? Ki tudja és mennyire megbecsülni az időt? Például mennyi idő tíz másodperc? Végeztem egy pró­bát, gongtól gongig mennyi idő- másodperc - telt el? Megle­pő és kétségbeejtő volt az eredmény. Vagy a távolsóg- becslés, Van, aki azt mondja, hogy az adott távolság innen 50 méter, a másik, hogy 70 mé­ter.. . vany 90 mé‘er. Az idő és távolsóa helyes mérésére psdia mindenkinek szüksége van, aki gépjárművet vezet, sőt a gyalo­gosnak is . .. De alkalmas-e az „illető" gépjárművezető ezek helyes felmérésére? Baleseti okok elemzése komp­lex módon — a gépjárműveze­tők továbbképzése, az alkal­masság megállapítása és a többi megoldásra váró feladat - csak a mostani beszélgeté­sek alapján! Van teendő bő­ven, a tragikus balesetek meg­előzéséért! Garay Ferenc Fölparcellcztálc Harkányban a volt kertészetet, ahol típusterv alapján magán­házakat építenek. Néhány épület már el is készült a lánc-házsorból. Gyalog a tévétoronyban Év végén indul a II. műsor kísérleti sugárzása? Helyzetkép a Misináról A lift éppen nem működött. Az újságírót pedig, akit néhány hete a müncheni tv-loron> lift­je 30 másodperc alatt repített 190 méter magasba, most gya­logosan vágott neki a tömén­telen lépcsőnek. Útközben volt ideje elgondolkozni azon, hogy most még hagyján, ha egy-egy alkalmi vendég így jut fel a toronyba, de mi lesz, ha a tu­risták is erre kényszerülnek majd annakidején? A baljós gondolatok azonban egyszerre szertefoszlottak a nyolcvanegy- néhány méter magasan lévő presszó-erkélyen. A látvány megérte a fáradságot. Repü­lőgépről ilyen lenyűgözően szép a város panorámája, ami innen a körerkélyről a szem­lélődő elé tárul. A nyitott ki­látóra az alkalmi vendég nem juthat ki. De nem is baj. Ele­gendő látni, hogy nincs az er­kélyen védőrács, s máris elő­tolakodnak az iménti baljós gondolatok és nyomukban a kérdés: vajon nem kellene-e a majdani látogatók védelméről gondoskodni, még mielőtt meg­történik a baj? A torony alján Egy pillantás a mélybe, a torony közvetlen környezetébe. A látvány innen lehangolóbb, mint lent. Mikor lesz itt min­den rendben? Sugár Gusztáv, a pécsi televízió-adóállomás vezetője optimista. Szerinte áp­rilis 4-ig alkalmassá lehet ten­ni a Misina-tetőt a rendszeres idegenforgalom fogadására. Hogyan is áll hát ez a nagy beruházás? A torony maga kész. A műszaki átadásáról a közelmúltban számoltunk be. Híradástechnikai objektumként azonban — minden ünnepélyes szalagelvágás nélkül — 1969 ősze óta működik, ez év ta­vasza óta pedig az adóállo­más végleges antenna-rendsze­rével sugározza a televízió I. műsorát. Ezt fontos hangsú­lyozni, hiszen sokakban az kel­ti a befejezetlenség látszatát, hogy az új torony közelében még mindig áll a régi vas­torony. Persze, hogy áll, hiszen nem akadt még gazdája, aki elvitte volna. Ezen kívül egyéb műszaki funkciója már régen nincs ennek az - itt már évek óta felesleges — vastömegnek. Az étterem épületének vas­betonszerkezete már rég elké­szült, most a fém nyílászáró­kat szerelik. Tulajdonképpen az éttermen múlik, hogy mikor lesz itt minden rendben. A terep- rendezés is megkezdődött már, így a torony környezetének az o része, ami az idegenforga­lom számára szabad terület lesz, hamarosan elnyeri végle­ges képét. A „hátsó traktus" azonban nagyon mozgalmas még és az is marad egy da­rabig. A II. program adóbe­rendezésének és antenna- rendszerének szerelése folyik. Pécs most is az első Emlékezzünk csak: annak­idején Pécs volt az első vi­déki város, ahol ennek a ma már ócskavas-számba menő to­ronynak a segítségével megin­dult a televízió műsorának su­gárzása. És most ugyancsak Pécs lesz az első vidéki város, amelynek lakói a II. műso:t is nézhetik készülékeiken. A teljes adóberendezést Japán­ból vásároltuk meg, felszerelé­sében japán szakemberek se­gédkeznek, s a nagyszabású munka kisebb zökkenőkkel olyan ütemben halad, hogy bízvást remélhetjük: az év vé­gén már nézhetjük a kísérleti adást. A teljes berendezés itt van már Pécsett. A műszaki épü­letben az adóállomás beren­dezéseit szerelik, a torony csú­csán pedig rövidesen megkez­dik a különleges antenna­elemek elhelyezését. A II. prog­ram adóberendezéseinek sze­relésével egyidőben folyó egyob műszaki munkákról ezt mond­ja Sugár Gusztáv állomásve- zetó: — A DéDASZ építi az állo­mást ellátó új erősáramú ká­belt. Ezzel szolgáltatásunk üzembiztonsága nagy mérték­ben nő, hiszen a korábbi egyetlen erősáramú légveze­ték helyett kétirányú, kábeles és egymástól független erős­áramú ellátásunk lesz. Dolgo­zunk az új, 10 kilowattos URH- adó szerelésén is. Ennek be­lépése véglegesen megoldja Pécs térségében a Kossuth-adó műsorának jó vételét. A je­lenlegi 3 kilowattos adóberen­dezéssel napközben a Kossuth- adó műsorát, o délutáni mű­sorkezdéstől pedig az URH műsorát sugározzuk. Az új adó­ra azért van szükség, mert je­lenleg éppen az esti órákban, amikor legrosszabbak a Kos­suth vételi viszonyai, nem tud­juk ezt a műsort sugározni. Nem reléi — Adóállomási Bizonyára feltűnik az olva­sónak, hogy akár a televízió, akár az URH műsorairól van szó, mindig adóállomásról be­szélünk, holott a köztudatban erősítőállomásként, reléállo­másként él a pécsi adó. Mit mond erről a szakember? — Sem erősítő, sem relé nem vagyunk — utasítja el a felté­telezést Sugár Gusztáv. — A műsorokat a végleges kiépítésű mikrohullámú láncon kapjuk Budapestről, ugyanúgy, mint a főváros környékének sugárzó Széchenyi hegyi adó. Ez a mikrohullámú lánc a televízió és az URH programján kívül egyidőben képes Jugoszlávia felé és Jugoszlávia felől egy- egy tranzit-műsor továbbításá­ra és augusztus 18-a óta en­nek a mikrohullámú láncnak a segítségével bonyolítják le a pécsi telefonelőfizetők az oi- szágos távválasztó központon keresztül a távhívásokat. Valaki egyszer azt mondta: amióta áll a tévé-torony ala­csonyabb lett a Misina. Lehet. De kitágult a látóhatár is ál­tala Pécs közvetlen környeze­tére — és az országra. H. I. Friss péksütemény délután Ha a kenyér nem meleg, a kifli vagy zsemlye nem ropo­gós, a vevő fitymálva keveseb­bet kér, vagy éppen tovább­megy és más üzletben próbál szerencsét, A fogyasztó mind magasabb követelményeket tá­maszt a termékkel szemben. S így van ez jól. Nos, a Pécsi Sütőipari Vál­lalat, a Baranya megyei Élel­miszerkereskedelmi Vállalat kezdeményezésére a közel­múltban új szállítási rendszert vezetett be a lakosság igé­nyeinek kielégítése érdekében: az intézkedés a finompék­árukra vonatkozik. — A vásárlóknak régi óha­ja volt, hogy a délutáni órák­ban is kapható legyen friss kifli, zsemle, briós, vagy éppen kakaós kalács. Korábban ezeket a ter­mékeket a sütőipar a kora­reggeli órákban juttatta el az üzletekbe. Délutánra elfo­gyott, vagy éppen a vevőnek nem tetszett, hogy „szikkadt" az áru. Az igényünk találko­zott a sütőipar vezetőinek el­képzelésével is — mondja Nagy Béla, az Élelmiszerkeres­kedelmi Vállalat előadója. — Hogyan oldották meg ezt a feladatot? — Tavaly új kemencéket ál­lítottunk be a Temető utcai üzemünkben. Ezek a kemencék délelőtt álltak. Kapacitásuk nem volt lekötve. Ügy szervez­tük a műszakokat, hogy a ko­ra délelőtti őrókban megsütjük azt a mennyiséget, amelyet megrendelnek tőlünk — mond­ja Csabafl András csoportve­zető. Egyelőre huszonöt kétműszo- szakos üzletben vezették be a kora délutáni szállítást; há­rom őrára már az üzletekben van az áru, Űjmecsekaíjától Meszesig, a belvárostól a Sza­badság útig kaphatók ezek a termékek. Az Élelmiszerkeres­kedelmi Vállalat őzt tervezi, ha a fogyasztók Igénylik, további üzletekben is bevezetik a dél­utáni szállítást. — Erre meg Is von a lehe­tőség. hiszen hatvan százalék­kal emelni tudjuk a finompék­áruk nappali sütését, — említi dr. Naumov István főmérnök. Nos, hogyan fogadták a fo­gyasztók ezekben az üzletek­ben az új szállítási rendszert? — A kora délutáni szállítást szeptember elején vezették be. Augusztus hónaphoz viszonyít­va, ezekben az üzletekben nyolcvan százalékkal nőtt a fi- nompékáru-forgalom. Tehát a fogyasztó igényli. A kapacitást figyelembe véve, mely kétszáz­ezer darabot jelent havonta, további negyven üzletben le­hetőség nyílhat o rendszer be­vezetésére.­Búcsú előtt „kozmetika" Udvaron A magyar kultúra Lengyel- országban A Varsói Magyar Intézet új, néhány hónapja felavatott, rep­rezentatív székházában meg­kezdte kulturális és oktatási évadját. Az új székház az ed­digieknél jóval kedvezőbb fel­tételeket teremt hazánk szo­cialista építése eredményeinek ismertetéséhez, a magyar nyelv tanításához, a két ország és nép hagyományos barátsága ápolásához, további erősítésé­hez. Most először nyílik alkalom arra, hogy az intézetben ven­dégül lássák a lengyel nagy­üzemek küldöttségeit, baráti ta­lálkozókat szervezzenek. A var­sói általános és középiskolák diákjai számára rendszeres filmvetítéseket tartanak. Elő­adássorozat indult az MSZMP ifjúságpolitikájáról, valamint gazdaságpolitikájáról. Petőfi Sándor születésének 150. évfordulójáról gazdag o'-oorammal emlékeznek meg. Nagy érdeklődés nyilvánul meg a magyar archív-filmek havon­kénti bemutatói iránt. Az inté­zet kezdő és haladó nyelvtanfo­lyamain közel 250-en tanulnak magyarul. A fővárosi tevékenységet a különböző vidéki városokban iorrakerülő magyar kulturális napok egészítik ki.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom