Dunántúli Napló, 1972. október (29. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-01 / 232. szám

XXIX. évfolyam, 232. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1972. október 1, vasárnap Világ proletárjai, egyesi]Ijet»*' ’ Jubileumi ünnepség az Országns Tervhivatalban A népgazdasági tervezés 25. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen részt vett és felszólalt Kádár János elvtárs is Az Országos Tervhivatalban szombaton ünnepséget tartottak • népgazdasági tervezés bevezetésének 25. évfordulója alkal­mából. Az ünnepségen részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának elíő titkára, Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai, dr. Ajtai Miklós és Vályi Péter, a Minisztertanács elnökhelyettesei, Bálint József, a Központi Bizottság osztályvezetője, Lázár György munkaügyi miniszter és dr. Kurucz Imre, az V. kerületi Pártbizottság első titkára is. Az ünnepséget dr. Szlameniczky István, az Országos Tervhiva­tal Pártbizottságának titkára nyitotta meg, majd Párdi Imre, az Országos Tervhivatal elnöke mondott ünnepi beszédet. Ezután Párdi Imre jubileumi emlékérmeket és kiváló dolgozó kitüntetéseket adott át számos dolgozónak. Elsőként dr. Illyés Éva, az Országos Tervhivatal osztályvezető-helyettese és Szinai Jolán adminisztrátor kapta meg az emlékérmet, vagyis az a két dolgozó, aki 25 év óta az Országos Tervhivatalban végzi munkáját. Az emlékérmek és a kitüntetések átadása után Kádár János beszédet mondott. Az ünnepség dr. Szlameniczky István zárszavával, majd az Internacionálé hangjaival ért véget. Párdi Imre beszéde — A tervgazdálkodás jubi­leumi ülésszaka után most azért tartjuk e szűkebb körű megem­lékezést — mondotta —, mert a tervgazdálkodás bevezetésé­nek jubileuma egyben az Or­szágos Tervhivatal létrehozásá­nak is évfordulója. Az Orszá­gos Tervhivatal megalakításá­val 25 évvel ezelőtt újtípusú, a már meglevő közigazgatási szervektől eltérő központi szer­vezet jött létre, amely műkö­dése kezdetétől védelmezte és erősítette az államigazgatásban a munkáshatalmat. A Tervhiva­tal munkája mindenkor a párt ideológiája, társadalmi vezető szerepe és a tervgazdálkodás közötti szoros kapcsolaton ala­pul és ez lesz az alapja to­vábbra is. A magas politikai követelményeknek egyre alapo­sabb szakmai tudással igyekez­nek eleget tenni a Tervhivatal dolgozói. — A tervezőgárdának leg­főbb feladata, hogy töretlenül, alkotó módon segítse pártunk politikájának megvalósulását. Ez nem új követelmény, de tel­jesítése mindenkor elvi szilárd­ságot, állhatatosságot, az élet valóságának sokoldalú isme­retét követeli meg. E feladat magában foglalja azt is, hogy tovább javuljon a káderek ki­választása, nevelése, tovább­képzése, hogy még felkészül­tebben végezzék munkájukat a tervezőgárda vezetői. Párdi Imre rámutatott, hogy a tervezési módszerek fejlesz­tésében az utóbbi 25 évben ér­demleges haladást értünk el, nem állíthatjuk azonban, hogy a központi tervezés ma már hasznosítja mindazt a szerve­zési, közgazdasági és számítás­technikai tudóst, amelyet a tu­domány és a KGST-országok gyakorlati tapasztalatai szá­munkra nyújtanak, Ezek minél teljesebb hasznosítása annál is fontosabb, mert csak ezekkel az eszközökkel lehet gazdaság- politikánkat reális tervekbe fog­lalni és a gazdasági élet fejlő­désében a magasabb fokú tervszerűséget érvényesíteni. Teendőink vannak még a la­kosság életkörülményeivel kap­csolatos tervezési módszerek fej­lesztésében, ami a döntések he­lyesebb előkészítését teszi le­hetővé. — Szocialista gazdaságunk­ban — mondotta — a népgaz­dasági terv állami terv, amely aktív hatást gyakorol a gazda­ság fejlesztésére. Ezért nagy felelősséggel tartozunk azért, hogy terveink a gazdasági sza­bályozás számára világos út­mutatást adjanak. A tervek ak­kor reálisak, ha azokat a célok és eszközök összhangja, a lehe­tő leghatékonyabb gazdasági szabályozók kialakítása és al­kalmazása is igazolja llymó- don segítheti tehát elő a ter­vező kollektíva a gazdasági szabályozók tökéletesítését is. Ezután arról szólt, hogy a központi tervezésben távlatok­ban kell gondolkodni, ugyan­akkor a terveknek mindig az élet valóságán kell alapulniuk. Munkánk tökéletesítése alatt nem azt értjük, hogy hosszabb távra minden körülmények kp- zött és minden részletében olyan optimális tervet állítsunk össze, amely mentesíthet a fo­lyamatos gazdasági elemzés feladataitól. Az optimálisnak vélt terven is változtatni kell akkor, ha azt az élet úgy kí­vánja. Ezért mélyreható elem­ző munka nélkül nem lehetsé­ges színvonalas tervezés. Kádár János beszéde Kádár János felszólalásában átadta a Központi Bizottság szí­vélyes üdvözletét és jókívánsá­gait az Országos Tervhivatal és a tervezéssel foglalkozó mcs szervek vezetőinek és munka­társainak, köszöntötte a kitün­tetett dolgozókat, majd a terv- gazdálkodás bevezetésének történelmi jelentőségéről szólt. — Ez olyan időpont volt né­pünk és az ország történeté­ben, amikor hatalomra jutott a munkásosztály, kezdetét vette a szocialista átalakulás, és az el­mélet gyakorlattá vált. Ezzel a nagy történelmi kezdettel az ellentmondásos és anarchikus kapitalista fejlődést Magyar- szágon felváltotta a jövő szo­cialista, tudományos megterve­zése. A társadalmi összefüggés oldaláról megvilágítva: a gaz­dálkodás alapja, indító és moz­gató ereje, célja a tőkés profit helyett a társadalom általános érdeke, a felszabadult dolgo­zó nép érdeke lett - mondotta. — A szocialista tervgazdálko­dás a szocializmus építésének nemzetközi, közös törvényszerű­sége. Munkásforradalmat, szo­cialista forradalmat győzelem­re vinni, annak céljait megvaló­sítani, a szocialista társadalmat felépíteni tudományos, szocia­lista tervgazdálkodás nélkül nem lehet. Olyan történelmi korban / élünk, amelyben mind több és több nép lép a szocia­lizmus útjára. Az átmenet tor­mái a szocializmusba a nem­zeti 'sajátosságoktól függőin változatosak. De mindazokra a népekre, amelyek már ezen az úton járnak, és azokra is, ame­lyek a jövőben erre az útra lépnek, érvényes, hogy szocia­lizmus tudományos tervezés és tervszerű gazdálkodás nélkül nem lehetséges. — A szocialista tervgazdál­kodás valamikor elmélet volt, a gyakorlatban először a Szov­jetunióban vezették be. Emlék­szem a Szovjetunió első ötéves tervének nemzetközi fogadta­tására. A szocialista tervgaz­dálkodás bevezetése és meg­valósítása osztályharc, és a Szovjetunió első ötéves tervét ennek megfelelően, a maguk módján kétkedéssel fogadták az imperialisták. Azóta viszont a világ megtanult egy új fogal­mat, új szót, a szocialista terv- gazdálkodás eszméje és ereje az egész nemzetközi közvéle­mény előtt győzött — A szocialista tervgazdál­kodás döntő sikerét bizonyít­ja hazánk 25 éves tapasztala­ta is — mutatott rá Kádár Já­nos és kiemelte, hogy a terv- gazdálkodás segített eltüntet­ni a háborús pusztítások nyo­mait, döntő szerepet játszott a szocialista társadalom gazda­sági alapjainak lerakásában, megszilárdításában és szerves alkotóeleme a szocialista tár­sadalom teljes felépítéséért fo­lyó munkának. — Hazánkban a munkáshata­lom, a néphatalom a szocialis­ta tervgazdálkodás eredménye­ként erősödött. Lenin a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom kezdeti szakaszában hang­súlyozta, hogy a népgazdasági terv a párt második programja, A terv mélyen érinti a párt po­litikáját, az ország politikai és (Folytatás a 3. oldalon.) Dózsa-emlékünnepség Siklóson Az ünnepség keretében leleplezett emléktáblát megkoszorúzták a párt-, állami és társadalmi szervek képviselői. — Szokolai felv. — Művészetpolitikai aktíva Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára tegnap — szombaton — dél­előtt Pécsett, a Megyei Párt- bizottság székházában művé­szetpolitikai aktívát tartott Baranya megye és Pécs város párt-, állami, kulturális és művészeti vezetői részére. Az aktíván részt vettek dr. Nagy József; dr. Jerszi 1st- * ván és Bocz József, a Me­gyei Pártbizottság titkárai is.-A Finn vendégek a pécsi városi tanácson Wieder Béla, Pécs város Tanácsának elnöke tegnap — szombaton — délelőtt a ta­nács épületében — fogadást adott Sepo Kanerva, a lahti városi tanács titkára és Fenti Tiilikainen, a lahti város sport-tanácsának vezetésével Pécsett tartózkodó finn ököl­vívók tiszteletére. A baráti beszélgetésen részt vett dr. Galabár Tibor Pécs város Tanácsa Végrehajtó Bizottsá­gának titkára, Rózsahegyi Mátyás, az MTS városi elnöke, valamint a PVSK és a Stein­metz SE sportvezetői. Dózsa György születésének 500. évfordulója alkalmából Dózsa-emlékünnepséget rende­zett tegnap Siklóson a Bara­nya megyei Tanács V. B. műve­lődésügyi osztálya, a KISZ Ba­ranya megyei Bizottsága és a Siklósi Nagyközségi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Az emlékünnepségen — me­lyet a községi tanács előtti té­ren rendeztek —, megjelent Nagy Sándor, az MSZMP Ba­ranya megyei Bizottsága vb- tagja, a MÉSZÖV elnöke, dr. Földvári János a Baranya me­gyei Tanács -elnökhelyettese, Bogár József az SZMT vezető titkára, Sarkadi Nagy Barna a KISZ Baranya megyei Bizottsá­gának titkára, dr. Török Zsig- mond, a Tanács Siklósi Járási Hivatalának elnöke, valamint a helyi párt-, állami- és tömeg­szervezetek vezetői, munkatár­sai. Az ünnepi műsor első száma­ként Erkel Ferenc: Dózsa című operájából a Fegyvertáncot adta elő a Mecseki Szénbá­nyák egyesített fúvószenekara, majd Juhász Ferenc: A meg­véd lett ország című művéből mondott részletet Labancz Bor­bála, a Pécsi Nemzeti Színház művésznője. A siklósi iskolák egyesített énekkara Szűk Má­tyás: Dózsa népre című kórus­művét adta elő. Ezt követően Nagy Sándor tartott ünnepi be­szédet, majd leleplezte Vilt Ti­bor budapesti szobrászművész alkotását, a Dózsa György­emléktáblát. Az emléktábla egy szabadon álló, kétszer két mé­teres kétoldalas emlékmű. A műanyagból készült emléktábla egyik oldalán Petőfi-versidézet, a másikon Ady-versidézet, vala­mint a felkelés helységnevei, dátumai szerepreinek. Az ünnepség záróaktusaként a megyei és a helyi párt-, álla­mi- és tömegszervezeti vezetők megkoszorúzták az emléktáb­lát. Az egésznapos siklósi Dózsa- emlékünnepség a Táncsics Film­színházban folytatódott, ahol ifjúsági vetítésen mutatták be Kosa Fereng és Csoóri Sándgr ítélet című, a Dózsa paraszt­háborúról szóló filmjét. A vetí­tés előtt Kosa Ferenc, a film rendezője mondott bevezetőt. Ugyancsak tegnap délelőtt „Dózsa György és a praraszt- háború 1514-ben" címmel tör­ténelemszakos tanárok tartottak tanácskozást a siklósi vár kong­resszusi termében. A témáról szóló előadást dr. Székely György egyetemi tanár, az ELTE Bölcsészettudományi Karónak dékánja, a Magyar Történelmi Társulat alelnöke tartotta. Délután Dórsa György forra- dalmiságáról középiskolások részvételével rendeztek vitát az ifjúsági ház klubjában. Az an- kétot Csoóri Sándor, József Attila-díjas író vezette. Az egésznapos emlékünnep­ség befejezéseként este a nagy- közönség számára is bemutat­ták az ítélet című filmet. Béke-világkongresszus lesz 1973-ban Moszkvában Santiago de Chilébe hívták össze — október 4-én kezdődő­en, ötnapos programmal — a Béke-világtanács elnökségének ülését, amelyen dr. Sik End'e nyugalmazott külügyminiszter­nek, a Magyar Országos Béke­tanács Lenin-békedíjas elnöké­nek, a BVT elnökségi tagjának személyes képviselőjeként vesz részt Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács főtitkára. Elutazása előtt nyilatkozott Tóth Ferencnek, az MTI tudósítójá­nak a BVT tanácskozás várha­tó napirendjéről, jelentőségé­ről. — Mindenekelőtt értékelni fogja a BVT elnöksége a nem­zetközi békemozgalom idei munkáját és vezérkarának te­vékenységét az országhatáro­kon átívelő nagy akciók, de­monstrációk szervezésében. A napirend szerint a tanácskozás arra is hivatott, hogy a béke­mozgalom eredményeinek ösz- szegezése, értékelése alapján kidolgozza a nemzetközi béke­munka programját a követke­ző időszakra. Ebben a legfon­tosabb eseménynek ígérkezik az 1973-ban megrendezendő béke-világkongresszus, amely­nek színhelye — a nemrégiben született döntés szerint - a szovjet főváros lesz. Chilében napirendre kerül a Béke-világ­tanács 25. évfordulójának meg­ünneplésére vonatkozó terv is. — Növeli a BVT elnökségi ülés jelentőségét az a tény — mondta Sebestyén Nándorné —, hogy a nemzetközi békemez- galom vezérkara most első al­kalommal rendez ilyen nagy­szabású tanácskozást Latin- Amerikában. Olyan időszakban ülésezik az elnökség, amikor — mint ismeretes — Chile egyik céltáblája az USA-imperialis- ták és reakciós csatlósaik ösz- szeesküvéseinek, cselszövései­nek. Elmondta az OBT főtitkára azt is, hogy a magyar béke­mozgalom munkájáról szóló beszámolójában ismertetni fo^ ja Chilében nemzetközi kap­csolatainkat és a várható hazai akciókat. Beszámol egyebek között a szeptemberben — BV1- kezdeményezésre — megrende­zett indokínai szolidaritási hét­ről, amely „túlnőtt” nevén, hó­nappá terebélyesedett, sőt oz országban sokfelé folyamatos szolidaritási akciókat bontakoz­tatott ki. — Az amerikai háborús bű­nöket kivizsgáló nemzetközi bi­zottság október közepén ese­dékes koppenhágai ülésén is képviselteti magát a magyar békemozgalom, s ott lesznek küldötteink a nemzetközi béke­intézetnek az európai kollektív j biztonság és együttműködés el­veiről, perspektíváiról tárgyaló bécsi tanácskozásán, szintén októberben. Tenkes-túra A fegyveres erők napja tisz­teletére és a Dózsa-évforduló jegyében ma és holnap ren­dezik meg Siklóson a hagyo­mányos Tenkes-túrát. Az ünne­pélyes megnyitót ma reggel tartják a siklósi határőr lakta­nyában, ahol a túrán részt­vevők fegyver- és határőrkutya bemutatót is láthatnak. A túra első napján a siklósi járás csaknem valamennyi fa­lusi KISZ alapszervezete, az MHSZ klubok és a helyi határ­őrlaktanya csapatai mérik össze erejüket a 12 kilométer hosszú harci túrán. Hétfőn kerül sor a középiskolások harci túrájára, ahol a járás valamennyi közép­iskolájának és több pécsi kö­zépiskolának is részt vesz a túra csapata. Mindkét nap a túrák végál­lomása a turonyi kőbánya, ahol a rendező szervek — a KISZ Siklósi járási Bizottsága, a Ha­tárőrség, az MTS járási Taná­csa valamint az MHSZ járási vezetősége — főzővsrsenyt, csel. gáncs- és műrepülő bemuta­tót b tart

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom