Dunántúli Napló, 1972. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-01 / 206. szám

WTSL szeptember 1. DUNÁNTÚLI NAPLÓ Fürdés hetenként egyszer — lavórban Nyereséges-e az Állami Biztosító? Bevétel és kiadás — Az idén rosszabbodott a helyzet Legnépszerűbb biztosítási forma a CSÉB Diákok albérletben A közelmúltáén részletesen beszámoltunk a megye mezö- gazdoságát ért növénykárokról. Emlékeztetőül: 10 állami gazdaság és 79 termelőszövetkezet területén július 10-től kezdődően jelent­kező jég- és viharkár — eddig véglegesített — összege 55 millió 800 ezer forint, az árvízkár pedig — az előzetes felmérések alapján — 14 millió! Teljes képet természetesen csak az őszi betakarítás után kaphatunk. Ezúttal az Állami Biztosító munkájáról, az év eleje óta ki­fizetett kárösszegekről tájékoztatott bennünket dr. Vámhidy László, megyei igazgató. — Megyei hálózatunk a megye 10 állami gazdaságá­nál és 96 termelőszövetkezeté­nél elvégezte ez adatfelvételt, kiszámította a díjakat és meg­állapította a díjfizetési határ­időket. Kereken 120 millió fo­rintot képvisel az a díj, amit a nagyüzemi gazdaságoknak biztosítási díjként fizetniök kell. — Megyénkben 70 helyi dön­tési joggal rendelkező állami vállalat van. Ebben az évben 65-re emelkedett azoknak a száma, amelyek eszközeikre tűzbiztosítást kötöttek. Nagyobb részük igénybe vette a betörés­biztosítást és Casco b'ztosítást. Az állami vállalatok 12 millió forint díjat fizetnek a biztosí­tási védelemért. — Biztosítással rendelkezik a megye valamennyi fogyasztási és értékesítési, ipari, takarék és eqyéb szövetkezete és azok társulásai. Biztosítási díjuk 4 millió forint. Itt említem meg, hogy az ÁFÉSZ-eknél a kedve­ző áralakulás miatt intézetünk mérsékelte a díjakat. A gép­jármüvek számának növekedé­se, valamint a kötelező felelős­ségbiztosítás általánossá tétele következtében 16 millió forint bevétel várható ebben a bizto­sítási formában. — A köztudatban úgy él, hogy intézetünk a kötelező biz­tosítások révén ér el jelentős díjbevételt. Ezzel szemben az az igazság, hogy a kötelező felelősségbiztosítási díj alig ér­te el összes díjbevételünk hét és fél százalékát. — Tapasztalatunk szerint igen népszerűek a CSÉB bizto­sítások, — Igen, a lakosság biztosí­tási igényei ebben az évben is leginkább a csoportos élet- és balesetbiztosítások iránti ér­deklődésben nyilvánultak meg. 22 000 termelőszövetkézeti tag, 7000 állami gazdasági dolgozó és 92 000 üzemi dolgozó és al­kalmazott tagja a népszerű biztosítási csoportoknak. — Egyre növekszik azoknak a száma is, akik családi és társas házukat, szövetkezeti és bérlakásukat háztáji-, épület­vagy háztartási biztosítással védik meq elemi csapások, em­beri kártevések anyagi követ- kezménveitől. 22 ezer szövetke­zeti család, 4 ezer állami gaz­dasági dolgozó és további 44 ezer városi és falusi család rendelkezik lakásbiztosítóssal. — Egyenletesen jelentkezik a családról, az öregkorról va­ló gondoskodás igénye is, ami, a megkötött nam'obb összegű életbiztosítások számában jut kifejezésre. Ez a biztosítási faj­ta általában egészséges álla­potban köthető meg és egyedi elbírálás alapján fogadja el a biztosító. Megyénkben 4300 család rendelkezik életbiztosí­tással. — A Casco biztosításokban mennyire tükröződik az, hogy a gépkocsik száma rendkívül gyorsan nő? — Ebben az évben rendkí­vüli módon megnőtt az érdek­lődés a Casco iránt. Év ele­jén 220 gépkocsitulajdonos­nak volt Cascoja, most már 3600 Casco-biztosítást tartunk nyilván, — Milyen nagyobb összege­ket fizettek ki az idén? — Az első félévben a ter­melőszövetkezet állatkáraira 11 és fél millió forintot, a háztáji állatkárokra 2 és fél millió fo­rint kártérítést utaltunk ki. A gépjárműtörés-károk 1 734 000, a kötelező gépjárműfelelősségi és egyéb szavatossági károk­ra 4 és fél millió forintot fi­zettünk ki. — A tűzrendészed intézkedé- *ek hatékonysága ellenére még mindig, mintegy 7,5 millió fo­rint kár származik tűzesetek­ből. Tízmilliós nagyságrendben jelentkezik az elhalálozások és a különböző fokú balesetek miatti kifizetés a hozzátarto­zóknak, vagy sérült és rokkant biztosított feleinknek. Négy és fél millió jut az életbiztosítási, 6 millió 200 ezer a baleseti károkra. — Sokan úgy hiszik, hogy az Állami Biztosító nagy nyereség­gel dolgozik .,, — Ezzel kapcsolatban hadd említsem meg, hogy megyénk területén az elméit évben 186 millió 123 ezer forint biztosí­tási díjat fizettek ügyfeleink. A kifizetett károk összege 206 millió 744 ezer forint volt. A 20 milliós többletkifizetést az országos biztosítási alapból pó­tolták, — Az idén a mezőgazdasági nagyüzemeket ért súlyos káro­sodás miatt a tavalyinál is rosszabb káiosodási aránnyal kell számolnunk. — Az albérlet ügyében jöt­tünk. — Kérem, tessék, tessek csak utánam, ott van hátul az udvarban. Különbejáratú, nem zavarja magukat senki. Itt ké­rem lehet ám tanulni. A szobában két, nagyanyám- korabeli ágy, egy fehér elő­szobaszekrény, kopott, kerek dohányzóasztalka, három szék, az ablakon seszínű függöny, a falakon penészfoltok és két ré­gi kép. Nem valami barátsá­gos, de nyugalmasnak látszik. — Fürdési lehetőség? — Itt, az előtérben a lavór, az udvarban van a vízcsap, nincs fürdőszobánk nekünk se. — Mennyi a bérleti díj? — Úgy , gondoltam, hogy négyszáz forint fejenként, ked- veskéim. Ebben nincs benne a fűtés, de ha megveszik a tü­zelőt és bekészítik, én nagyon Augusztusban megvalósult A Szigeti úti új óvoda és bölcsőde, amelynek megkezdődött a műszaki átadása Új létesítmények Baranyában Próbaüzem előtt a mágocsi sütöde — Üzletház Maison, víztározó Bolyban — jól vizsgázott a járdaseprő gép szívesen meggyújtom, mire ha­zajönnek. — Köszönjük néni, majd visz szajövünk ... * Újmecsekalja. ötödik eme­let, távfűtés, fürdőszoba. — Hát kérem, ez a szoba. Itt nincs gondjuk semmire, m;n- dia meleg van. De lányokat nem szabad fe'hozni. És mag­nózni, meq bulizni sem. Mi a nyugalmat szeretjük. ízlésesen berendezett, kedves kis szoba. A háziak: tanár- házaspár. Intelligens, komoly embereknek látszanak. — Az ára? — Ezer forint két személy­re. Ebben bennfoglaltatik a fű­tés és a heti kétszeri fürdő­szobahasználat. — Köszönjük széoen, vissza­jövünk még, az ember megnéz többet is, tetszik tudni . . . * Többszóz egyetemista, főis­kolás és középiskolás koráb­ban érkezik Pécsre, mint a tan­évkezdés. Albérletet keresnek. A kollégiumokban kevés a hely, a tanulmányi eredmény, a szociális helyzet is számít, nem jut mindenkinek ágy a kollégiumban. Nézzük a szá­mokat. Az 1971. évi adatok | szerint a pécsi középiskolák : összlétszáma 6500 tanuló volt. Ebből 3200, azaz az összes ta- I nuló csaknem fele nem pécsi. | A város középiskolai kollégiumi j férőhelyeinek száma 1500. A i 3200-ból 1500-an laknak tehát ) j kollégiumban, a fennmaradó ! létszámból 1000 a naponta vi- j dékről be|áró. Marad tehát 600 középiskolás, akik vagy roko­noknál, vagy albérletben lak­nak. A pécsi egyetemek és főis­kolák hallgatói létszáma ta­valy 4200 volt. A tavalyi kol­légiumi férőhelyek — az Or­vostudományi Egyetem új ko'- I légiumát nem számítva — 2218. j A pécsi felsőoktatási in- I tézmények hallgatóinak körül­belül 60 százaléka lakik kollé- | giumban. A fennmaradó negy­ven százalék, közel 2000 diák kisebb hányada pécsi, nagyobb hányada albérletben lakik. De vajon albérlet jut-e min­denkinek? Milyen és mennyi­ért? Pécsett, az Alkotmány utca 5-ben nagyon hasznos kis in­tézmény működik. A Pécsi Egyetemi és Főiskolai Tanács kezelésében lévő albérleti iro­da. Ilyenkor, év elején állap* dó ügyeletet tartanak, gyűj­tik a címeket, s lehetőség sze­rint meg is nézik a szobákat, hogy tapasztalataik alapján ajánlhassanak az albérletet kereső diákoknak. Hárorr. ev­vel ezelőtt a Tanárképző Fő­iskoláról indult a kezdeménye­zés, s ők azóta is tevékenyen részt vesznek az iroda munká­jában. Az albérletben lakók többsége az iroda segítségé­vel talál lakást. Az idén csak szeptember 10. körű' nyitnak, addig a Tanárképző Főiskolá­ra futnak be a címek és a diákok címekért. — Milyenek az albérletek? A tapasztalatokról Vonyó Jó­zsef, a KISZ főiskolai Bizottsá­gának titkára beszél: — Hihetetlenül vegyesek. Színvonalban, árban egyaránt. Mindenfélék, amilyeneket csak el lehet képzelni. Itt von pél­dául egy cím; két fő részére 800 forint, fürdőszobahasználat nélkül, s a fűtést és a villanyt is külön számolják. Ami iga­zán barátságos, nyugalmas szoba, ott legkevesebb 500 fo­rintot kérnek személyenként. A tanulási lehetőség szempontjá­ból általában nincs kifogásunk. A házinénik is nagyon sokfe. lék. Vannak lakások, ahol szim te „mindent lehet”, másutt meg elzavarták a hallgatót, mert a megállapodás ellenére kétszer fürdött hetenként. Általában tapasztalat: csökkent a diákok részére kiadó szobák száma és nőttek az árak. S még valam^ újabban a legtöbb hirdető leányt kér. Valóban. A főiskolán átné­zett 20—25 cím közül legaláob 18 lányt szeretne. A Dunántúli Napló augusztus 29-i számá­ban a diákok számára hirdetet hét albérlet közül négybe leány keresnek. Az augusztus 30- Naplóban a hat hirdetés közü négybe leányt várnak. Ügylát­szik, a lányok „rendesebbek”. Minden szempontból. Ha 'őz­nek, vagy mosnak, nem hagy' nak maguk után piszkos edényt, nagyobb rendet tartanak szobában, valószínűleg csgp« sebbek is a fiúknál. A pécsi egyetemisták és fő­iskolások közös albérleti irodá­ja egy éve működik. Munko juk hasznos, s tényleg nagy segítség a lakást kereső diá koknak. Ám az árakat nem tud ják leszorítani, s a színvona­lat sem emelni... Pánics György Augusztus volt a legnehe­zebb nyári hónap. A kánikula, tartós eső, zivatarok és sza­badságolás főként az építke­zéseken okozott gondokat. En­nek ellenére — éppen az el­múlt hetekben — sikerült ha­táridőre befejezni néhány nagyjelentőségű, több eszten­deje folyó beruházást. Új üze­meket, telepeket, boltokat, utó­kat, iskolákat adtak át rendel­tetésének megyeszerte. Másutt az építkezés egy-egy fontos szakasza valósult meg. Az üze­mekben sem volt uborkaszezon, országos érdeklődést kiváltó újdonságokkal dicsekedhetünk. A teljesség igénye nélkül gyűjtöttünk eredmény-csokrot az augusztusban megvalósult létesítményekből. A pécsiek számára kétségtelenül a 275 milliós költséggel épült, 12 ezer állomásos, Crossbar rend­szerű telefonközpont átadása jelentette a legnagyobb szen­zációt. Jó hír a gyermekes csa­ládoknak: elkészült az új isten­kúti óvoda, megkezdődött a beköltözés. Augusztus 31-én átadták műszakilag a Szigeti területen lévő 125 férőhelyes óvodát. Kertvárosban két öt­emeletes, 30—30 lakásos, az év végén beköltözhető lakóház építése fejeződött be. A Tanácsi Magas- és Mély­építő Vállalat leendő otthonát, a 32 millió forintos költséggel létesülő Verseny utcai telepet építi. Elkészült már a lakatos­üzem, a kazánház, TMK garázs, szakipari munkahelyek, közúti raktár, víz- és szennyvízvezeték. Pécsett a Doktor Sándor ut­ca 14-ben, augusztus középén í nyitotta meg barkács-haszon- I áru telepét a MÉH. A vállalat- j nak ez az első, hiánycikknek | számító fémlemezeket, műsze­reket, kézi szerszámokat érté­kesítő üzlete városunkban. Kémesen általános iskolát, Marócsán bekötőutat, Somogy- apátiban lőteret avattak. Majs üzletházat kapott, amelyben presszós kisvendéglő, valamint központi fűtéses, hűtőkamrával ellátott ABC-jellegű kisáruház üzemel. Homorúdon felépült a szolgáltatóház, egy épületben elhelyezve a takarékszövetke­zeti kirendeltséget, a tsz hús­boltját, és a Baranya megyei Fodrász Szövetkezet üzletét. Irigylésreméltóan szép lakások vannak abban a kétszer négy- lakásos társasházban, amelyet a beremendi Dózsa termelőszö­vetkezet tagjai vásároltak meg. Az igényes kivitelezés a közös gazdaság építőbrigádját dicsé­ri. Dunafalván takarékszövet­kezeti kirendeltség, valamint húsbolt épült. Hosszú idő óta gondot okozott a gyakori víz­hiány a bolyi gyermekotthon­ban, mivel a községi hálózat nem győzte az újonnan épített pavilon, kazánház és mosoda ellátását. Félmillió forintba ke­rült a gyermekotthont kiszolgáló hidrofor-ház, amelyhez 50 köb­méteres víztározó is tartozik. A mezőgazdasági nagyüze­mek büszkeségei az új állat­tenyésztő telepek. A közelmúlt­ban átadottak közül a legna­gyobb a 46,5 millió forintos költséggel Szabadszentkirályon létesült tízezer férőhelyes sei- téstelep. Az építkezés 1969-ben kezdődött, é.s folyamatosan ad­ták át a termelő-épületeket, víztornyot, szennyvíztelepet, fe­kete-fehér öltözőt, stb. A több hektáron elterülő „sertésgyár” a jövőben kilencezer hízott ser­tést bocsát ki évente. A nagy- dobszai tsz 2231 férőhelyes ser- [ téstelepe, amelynek betelepi- I tését megkezdte, közel 19 mil­lióba került. Kovácshidán bo'- júnevelö épült. Mohácson, az Űj Barázda termelőszövetkezet­ben pedig korszerűsítették a 108 férőhelyes tehénistállót. Dunaszekcsőn befejeződött a 10 ezer férőhelyes sertéstelep építésének legfontosabb sza­kasza. Elkészültek az üzemi épületek, az élő-állat rakodó, a szennyvíztelep, fürdő, öltö­zők. Szentlászlón befejeződött a tsz tehenészeti telepének rendezése, Királyegyházán a belvízrendezés, Lánycsókon pe­dig átadták műszakilag az új terményszá rítót. Elkészült a korszerű kemen­cékkel és gépekkel felszerelt mágocsi üzem, szeptember ele­jén megkezdi a próbasütést. Naponta 25 mázsa kenyeret állít majd elő, Mágocson kívül a környékbeli falvakat is ellát­va. A Baranya megyei Sütő­ipari Vállalat korszerűsíti többi üzemét is. Most érkezett három intenzív dagasztógép, 500 ki- ! lós, optikai fényskálás mérle- '> gek, valamint egy 1000 literes > hűtőszekrény. Ez utóbbit már ' meg is kapta a szigetvári üzem. j A siklósi sütöde választékbővi- f tő termékekkel jelentkezett a t múlt hónap elején: piskóta es \ csokis félkésztortát, képviselő- í fánkot és habrolót is készite- s nek. \ A Kisipari Termeltető Válla- / lat pécsi kirendeltsége több új j terméket állított elő. Országa- ! son is egyedülálló, rangos kül- < földi cégek gyártmányaival 5 konkurrál a Pécsett készült kár- > pittisztító gép. A szocialista or- '> szágokban gyártott személy- gépkocsikhoz való műszaki au- í mialkatrészek prototípusát is a napokban mutatták be. A ME- j GYESZER újdonsága: a járda- I seprőgép, prototípusa sikerrel < szerepelt a minap a főváros- < ban, a budapesti házkezelő- ség szakemberei előtt. c4:< el3 ö pú lő ti p égi ismerőröm. Rohan ’ ' az utcán, izzad a hő­ségben. Keiében tömött akta­táska, most vette tíz éves kis­fiának. — Nem kellett volna még, elmegy még a tavalyi is, de hadd legyen új. Párosával vettem a tollakat, radírokat, szögmérőket. .. — Nekünk úgy sem volt egy rendes palavesszőnk sem — vetem közbe. Mosolyog, izzadt homlokát törölgeti. Szótlanul banduko­lunk egymás mellett, emléke­imben felélednek a közös is­kolaévek. Tíz évesek voltunk, ö Is úgy érkezett az iskolába, mint legtöbbünk: cipő nélkül, agyonmosott ing, rövid vá­szonnadrág, melynek anyagát édesanyja szőtte és zöldié festette. Kezében vászon ta­risznya, benne palatábla, né­hány gyűrött könyv. Ki a meg­mondhatója, hány gyerek jár­ta ki velük az iskolát? Ott lapul még a stízórai — két szem kockacukor és egy sze­let kenyér. Zsong a terem, melybe a falu hat osztályát összezsúfol­ták. Bevonul a „tantestület ’ egyetlen tanitónéni személyé­ben. Tolongás, helyezkedés és megkezdődik az első óra. Fogalmazás. Azt kell leírni, kinek milyen élményben volt része, hogyan szórakozott a szünidő alatt. Élmény? — Volt néhány a barátomnak, de úgy érezte jobb arról hallgatni, mert nem olyanra■ kiváncsi a tanitónéni. Szórakozni meg nem ért ró. Rágja a tollszárat, töpren­gését észre vetrzi a tünitónéiv is. — Te miért nem írsz? A gyerek hebeg — mit mondhatna. — Nem is tudom. Nekem nem volt élményem, nem szórakoztam, egész nyáron li­bapásztor voltam. Ebben a pillanatban csat tant az első pofon. De miért? Hisz igazat mon­dott. Nem Írhatta le, hogy unalmas, rossz volt egyedü a nyári hőségben. Megírhat ta volna, hogy egész nyáron sebes volt a lába, mert a tar­ló bokáig véresre szurkába. Meghogy nagyon kerülte a kondát, mert a kan összeha■ sogatta a cigány Bandit, örö­kösen éhes volt, úgy érezte, nővére minden nap késik az ebéddel.. Ilyenkor mindig v tatkoztak. Talán szórakozás felügyelni többszáz libára? Utálta már a hangjukat Őket okolta mindenért, ami rossz, fájdalmas volt. A hosz szú piros szalagos bottal egy szer nagyobbat ütött az egyik re. Félre fordított nyakkai, mint a részeg, úgy kóválygott a bestia. Nevetnie kellett vol­na, de a kétségbeesés ere­sebb volt. Ilyen élmények miatt nem irta meg akkor a dolgozo tát. — Sebaj — mondom — majd ír helyetted a fiad. — Ha gyűjtött valamit a nyá­ron. — Módjában állt. Néha ta­lálkoztam vele, amikor éppen nem utazott. Az országot, o szépet megismerte, most még a múltat kellene megismer­nie, hogy jobban megbecsül­je azt, amit megismert. Lipóczky József

Next

/
Oldalképek
Tartalom