Dunántúli Napló, 1972. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-01 / 206. szám

Ara: 80 fillér Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló xxix.é*foiyam,206.sióm Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1972.szeptemberi.,péntek Becsengetés előtt A mai nap mintegy 80 ezer pécsi és baranyai fiatal és csaknem ugyanennyi csalód életében jelent fordulatot: meg­kezdődik az 1972/73-as tanév. Maga a tanévkezdés ténye, bár visszatérő jelenség, mégis megunhatatlanul újszerű, sajá­tosan izgalmas is ugyanakkor, mivel évről évre változó körül­mények, új feltételek és felada­tok között valósul meg. És jól­lehet mór évek óta meggyőző­déssel állíthattuk, hogy hazánk­ban a nevelés ügye valóban közüggyé vált, napjainkban azon­ban ez a megállapítás különö­sen nagy hangsúlyt és jelentő­séget kap. A közoktatás régen vonta magára társadalmunk fi­gyelmét ilyen mértékben, s ez az érdeklődés várhatóan tartós is marad. Közismert, hogy a tudomány és a technika rohamos fejlődé­sének korában élünk. E változá­sok hatása és következményei alól a közoktatás sem vonhatja ki magát. A lépéstartás kötele­zettsége indította el iskolarend­szerünk felülvizsgálatát, megújí­tását is. E folyamat az MSZMP Központi Bizottságának június 15-i közoktatáspolitikai határo­zatával a végrehajtás szaka­szába lépett, s ez adja meg az új tanév sajátosságát is. Mi lesz az új ebben a tan­évben? Mindenekelőtt az, hogy most kezdődik meg e nagyjelentősé­gű határozat végrehajtása. Ter­mészetesen sok tanév szükséges ahhoz, hogy a teljes határozatot a gyakorlatba át lehessen ültet­ni, de egyáltalában nem kö­zömbös, hogy hogyan kezdődik • folyamat. Mindenekelőtt az szükséges, hogy a nevelésben érdekelt valamennyi szerv és személy minél alaposabban meg­ismerje a határozatot és szelle­mét. Nem tartható az a gyakor­lat, hogy mást igényel a társa­dalom és mást tanít az iskola; hogy másképpen értelmez vala­mit az iskola és másképpen a szülő. Ha például azt kérjük és várjuk az iskolától, hogy a lé­nyeges összefüggések kiemelé­sére, megláttatására tanítsa meg a tanulókat, akkor ezzel nincsen összhangban az olyan otthoni kikérdezés, amely a tan­könyv szövegét, a „leckét” kéri számon. S ha az iskola a tanuló sokoldalú értékelésére törekszik, akkor jogos igény, hogy a szü­lők se csupán az érdemjegyek­ben kifejeződő minősítést mél­tányolják, hanem a gyermek egyéb területeken megnyilvánu­ló eredményeit is. Minden érin­tett tényezőnek teljes egységben kell együttműködnie a tanulói képességek és készségek sok­oldalú alakításában, fgy az ön­állóság és öntevékenység fej­lesztésében, a folyamatos ön­művelés igényének kialakításá­ban, a problémafeltáró és prob­lémamegoldó gondolkodás erő­sítésében —, hogy csak néhány fontos feladatot említsünk. Mindez azt jelenti elsősorban, hogy az oktató iskolának nevelő iskolává kell átalakul­nia, hol az értelmi képességek művelésén túl a teljes emberi személyiség formálása áll a központban. Ehhez persze sok erőfeszítés és munka szükséges, mindenek­előtt a pedagógusok és a szülők részéről. Az iskoláknak olyan pedagógiai alkotóműhellyé kell válniuk, ahol az új utak, ered­ményesebb módszerek keresése tömeges törekvéssé válik. A pe­dagógus társadalomban nem le­het divatszin a szürke; a jelleg­telenül és kényszeredetten vég­zett munka helyét a hivatástu­datnak és lelkesedésnek kell el­foglalnia. Baranyában az új tanév kez­detekor azok a problémák ér­demelnek különös figyelmet, (Folytatás a 2. oldalon) Megnyílt az egészségügyi szervezők kongresszusa Fizetik a hűségjutalmat it * Ünnepségek a mecseki bányaüzemekben Dr. Kádár Tibor egyetemi tanár megnyitó előadását tartja Az ország legkülönbözőbb te­rületeiről mintegy hétszáz orvos jött Pécsre. Három nap alatt nyolc szekcióban 360 előadás hangzik el a három fő témakör­ben: Morbiditási-epidemiológiai vizsgálatok, A kórházszervezés és kórházvezetés időszerű kér­dései és A korszerű egészség- ügyi ellátás aktuális kérdései. A Pécsi Orvostudományi Egye­tem aulájában kezdődő nyitó ünnepségen megjelent dr. Schul- teisz Emil. az egészségügyi mi­niszter helyettese, Bocz József, az MSZMP Baranya megyei Bi­zottságának titkára, Szentirányi József, az MSZMP Pécs városi Bizottságának titkára, Takács Gyula, a Baranya megyei Ta­nács elnökhelyettese, Wieder Béla a Pécs megyei városi Ta­nács elnöke, dr. Darabos Pál, az Orvosegészségügyi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, dr. Pesta László, az Egészségneve­lés Országos Tanácsának elnö­ke, és dr. Boros Béla, a Pécsi Orvostudományi Egyetem rekto­ra. A kongresszust dr. Tényi Jenő professzor, a szervezőbizottság elnöke üdvözölte, majd dr. Ká­dár Tibor egyetemi tanár, az Egészségügyi Szervezők Tudo­mányos Egyesületének elnöke mondott megnyitót. Wieder Bé­la, a város nevében köszöntötte a résztvevőket, majd dr. Dara­bos Pál, dr. Pesta László és dr. Boros Béla üdvözlő szavai után dr. Schulteisz Emil mondott be­szédet. Ezután megkezdődött a kong­resszus érdemi munkája. A szek­cióüléseken az egészségügyi szervezést a gyakorlati orvosi munka szemszögéből tárgyalták. Nagy érdeklődést keltett dr. Breila István, dr. Telkes József és dr. Buda József közös elő­adása, amely a korszerű egész­ségügyi szervezés egyik felada­táról szól, s összefoglalóan tár­gyalja annak eredményeit. Cí­me: A kórházi-klinikai-rendelő- intézeti működési egység létre­hozásának hatása a magasabb szintű gondozási feladatok el­látására. A szerzők abból indul­nak ki, hogy az orvosi munka átalakult, a megelőzés nem a heveny betegségek, vagy idült állapotok gyógyítását, hanem a szűrő és időszakos orvosi vizs­gálatokat és a krónikus beteg­ségek ellenőrzését jelenti. — Az orvostudomány egyre inkább a szakosodás felé halad — hangsúlyozzák. — Az egyedi orvostevékenység helyett előtér­be került az orvoSközös’ségek ki­alakítása. De a túlzottan sza­kosított, szétaprózott rendszer­nek veszélyei is vannak. A sza­kosodás arra vezethet, hogy az orvos tevékenysége nem az egész emberre, hanem egy be­tegségre irányul. Ennek ellen- súlyozása az egészségügyi szer­vezés egyik fontos feladata, s erre alkalmas a kórházi-klinikai- rendelőintézeti egység kialakítá­sa. Pécsett bevált ez az egység. Mivel a fekvőbetegintézmények többsége a Pécsi Orvostudomá­nyi Egyetem keretében működő klinika, — ezért az egyetemmel kellett elsősorban együttműköd­ni. Az együttműködés eddigi ered­ményeit a következőkben foglal­ták össze: lényegesen csökkent a betegek felesleges küldözge­tése, az intézetek elfogadják a járóbetegellátás vizsgálati ered­ményeit, s így a betegek ismé­telt vizsgálatai ritkábbak. To­vábbá csökkent a túlzott és fe­leslegesen ismételt röntgenát­világítás, illetve röntgenfelvétel. Végül az egyes rendelőkben és felvevőbeteg-intézményekben meggyorsult az úgynevezett be­tegáramlási sebesség. Vagyis le­rövidült a várakozási idő, meg­gyorsult a gyógyítási folyamat. A kongresszus ma folytatja munkáját. A tartalomból Nixon és Tanaka Honoluluban (2. old.) Diákok albérletben (3. old.) Nyereséges-e az Állami Biztosító? (3. old.) Rádió- és tv-müsor (5. old.) Tegnap a reggeli órákban megkezdték a hűségjutalmak kifizetését a mecseki bányavál­lalatok üzemeiben. A Mecseki Szénbányáknál több mint hat­vanötmillió nyolcszázezer forint hűségjutalmat vesznek fel a bányaüzemek dolgozói. Az ad­minisztratív dolgozók jutaima is meghaladja az egymillió hét­százezer forintot. A Mecseki Szénbányák 'ize­méiben ma kezdődnek meg az ünnepi megemlékezések. Ma emlékeznek meg a XXII. bá­nyásznapról Vasason, Újhe­gyen, a központi gépüzemben, a gépkocsi üzemben és az igazgatóságon is. A Mecseki Ércbányászati Vál­lalatnál az első hűségboritéko- kat már harmincadikán este fel­vették. A MÉV-nél huszonhét­millió-százezer forint hűségju­talmat fizetnek ki. Az ércbá­nyánál is jutalmazzák az ad­minisztratív dolgozókat: erre hatszázezer forintot fordítanak. A legtöbb hűségpénzt a IV. számú bányaüzemben fizetik ki: meghaladja a hétmillió-ötszáz­ezer forintot. A többi bánya­üzemben hatmillió forint körül mozog a kifizetett összeg. A MÉV üzemeiben is meg­kezdődtek a bányásznapi ün­nepségek. Tegnap tartotta üze­mi ünnepélyét a III. számú bá­nyaüzem, valamint a Kutató- Mélyfúró üzem, ahol kiváló dolgozó kitüntetéseket adtak át. 15 éve a vállalatnál dol­gozó törzsgárda tagok nyolc­száz forint értékben kaptak, tá rgyjutalmat. A Bányászati Aknamélyítő Vállalat mecseki körzetének munkásai is ünnepelnek. A vál­lalat harmincöt munkahelyén ma emlékeznek meg a bá­nyásznapról a műszakok befe­jezését követően. Az aknamé­lyítők egyébként résztvesznek a szén- és ércbányászok rendez­vényein. Ott lesznek Petőcz bá- | nyaüzem avatásán, ahol négy' dolgozójuk Kiváló bányász mi­niszteri kitüntetést kap. A kör­zet dolgozói négy és félmillió forint hűségjutalmat vesznek fel. Ez az összeg százezer fo­rinttal magasabb a tavaiy ki­fizetett összegnél. Az aknamé­lyítőknél ma fizetik ki a hű­ségjutalmat. A bányásznap előtt a Me­cseki Szénbányák gazdasági és politikai vezetői tegnap a függetlenített apparátus részé­re ünnepséget rendeztek. Ga- ramvölgyi János igazgató kö­szöntötte a megjelenteket, mcjd rövid beszédben méltatta a bá­nyásznap jelentőségét. Beszé­dében utalt arra, hogy az ed­dig eltelt nyolc hónap ugyan nem hozta azt a várt gazda­sági eredményt, amely a ter­vekben szerepel, mégis ő azt tapasztalta, hogy a politikai munkások mindenben segítet­ték a gazdasági vezetőket. To­vábbra is ezt a segítséget kér­te tőlük, s akkor a tervteljesí­téssel sem lesz baj. Beszéde végén átadta üdvözletét Lo- sonczi Pálnak, az Elnöki Ta­nács elnökének, és Menyhárt László miniszterhelyettesnek, akik elfoglaltságuk miatt nent tudnak részt venni az idei ün­nepségeken. A beszéd végeztével átadta a kitüntetéseket és hűségju­talmakat. A Bányászat Kiváló Dolgozója kitüntetést kapta Rocskár Bálint, Zobók-bánya pártbizottságának titkára, igaz­gatói dicséretben részesült Su- hajda Tibor, a szakszervezeti bizottság munkatársa. Ezen az ünnepségen búcsúz­tatta dr. Bánki Nándor, a Me­cseki Szénbányák pártbizott­ságának első titkára nyugdíj­ba vonulása alkalmából Me­der Miklóst, Vasasbánya párt- csúcstitkárát. öttusázóink ragyogó helytállása Balczó megszerezte Az orvoskongresszussal egyidőben nagyszabású kiállítás is nyílt a Pécsi Orvostudományi Egyetem aulájának emeleti részén. Az OMKER mutatja be legkorszerűbb orvosi, kórházi, technikai beren­dezéseit. Erb János felvételei a második aranyérmet Csütörtökön délelőtt az olim­piai stadionban az öttusa baj­nokság befejező számára, a fu­tásra gyülekeztek a mezőny tag­jai. Mindenki azért szurkolt, hogy Balczó harmadik olimpiáján, amely valószínűleg mór az utol­só pályafutásában, bearanyozza az eddigi sikereket. És sikerült! Az atlétikai versenyek után mintegy 30 000 néző előtt első­nek Villányi Zsigmond rajtolt. Ezt követően percenként indí­tották az 59 fős mezőny tagjait, s a tökéletes tájékoztatásból kö­vetkeztetni lehetett a bajnokság állására. Villányi jól futott, 1123 pontot ért el, s a későbbiekben az őt követő szovjet Lednyev, alig 12 ponttal gyűjtött többet. Rögtön Lednyev után Bakó in­dult, ő is jól futott, s a szovjet sportolóhoz hasonlóan 1135 pontot ért el. Dicséretet érde­melt a két fiatal, s mint később kiderült, a csapatnak sikerült lefaragnia hátrányából, de a szovjet válogatott első helyét már nem lehetett veszélyeztetni. A mezőny 40. tagjaként star­tolt Smeljev (1222 pont), majd Sporttársai levegőbe dobálják Balczót olimpiai győzelme után rögtön utána Balczó. A nézőté­ren helyetfoglaló magyarok lel­kesen biztatták a kitűnő sporto­lót, aki 100 m után hagyta el a stadiont és következett a 4000 m-es terep. A magyar tábor tagjai állandóan az órájukat fi­gyelték, hogy Balczó mikorra ér vissza és mindenki fellélegzett, amikor nem egészen 12 perc múlva feltűnt a maratoni kapu­ban. Balczón nem látszott meg, hogy 3700 métert hagyott maga mögött, teljesen frissen, könnye­dén futott, óriási ovációban ré­szesült, amikor a célba érkezve 12:42.6 percet mutatott az óra, s 1279 pontot jelentett. Fokozódott az izgalom, a né­zők felhördültek, amikor az an­gol Fox a mezőny 56. tagja 1300 pontot ért el. Éppen a 13. per­cet mutatta Onyiscsenkónak a stadion órája, amikor feltűnt a szovjet világbajnok. Elég fáradt, nehézkes volt a futása, a haj­rára nem tudott erősíteni, csak 13:35.2 percet ért el, ezzel Bal­czó olimpiai bajnok lett. (Folytatás a 3. oldalon) t t

Next

/
Oldalképek
Tartalom