Dunántúli Napló, 1972. augusztus (29. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-27 / 202. szám
/ l Á nemzetközi élvonalban Pécsi biofizikusok a moszkvai kongresszuson Augusztus 7 és 14 között rendezték meg Moszkvában a negyedik nemzetközi biofizikus kongresszust. A világ mintegy négyezer biofizikusa vett rajta részt. Ez volt tehát az eddigi legnagyobb kongresszus, mível például az előzőnek, o bostoninak csak mintegy ezerhatszáz résztvevője volt. A moszkvai előadások száma a bostoniaknak háromszorosa: kettőezer-kettöszáz. A nemzetközi biofizikai uniónak egyben megtartották a tisztújító közgyűlését is. A tizenkét tagú tanácsba négy új tagot választottak titkos szavazással, köztük dr. Tigyi József akadémikust, a Pécsi Orvostudományi Egyetem rektorhelyettesét és biofizikai intézetének igazgató professzorát. A nemzetközi mezőnyben nagy súlya volt a magyar biofizikának, több mint ötven magyar kutató volt kint a kongresszuson, s ez a szám az ország lakosságához viszonyítva igen nagy. Meghívták dr. Ernszt Jenő akadémikust is,, aki plenáris előadást tartott. Dr. Tigyi József szimpozionon vett részt és előadást is tartott, s a POTE inte zetéből tizenhármán voltak kint Moszkvában. A kongresszus után kaptuk az alábbi nyilatkozatot dr. Tigyi Józseftől: öt főirányzat- A biofizika ma a biológia modernné válásának alapvető irányzata. Sem az orvostudomány, sem a biológia addig nem egzakt tudomány, amíg nem nyugszik természettudományos alapon. A biofizika, a biokémia -, s a kettőt sokhelyütt összefoglalva molekuláris biológiának nevezik — hivatott arra —, s ez reális, eiérhető cél -, hogy e biológia a század- forduló végére az egzakt tudománnyá váljék. Az orvostudományok jelentős része ugyanis még sok szempontból ismereteinken kívül van, azokban csak tapogatódzunk. s helye lehet bennük mindenféle tudománytalanságnak is.- Világszerte öt fő irányzatra csoportosítják a biofizikát. Az egyik az anyagcsere, az anyagforgalom biofizikája, amelyet úgy foglalunk össze, hogy membrán és transjpo't biofizika. Másik a biológiai folyamatok regulációja, tulajdonképpen biokibernetika és információ-elmélet a biológiában. A harmadik az izomműködés biofizikája. Negyedik a sugárbiofizika. ötödik pedig a biológiai mérések és kutatások műszerezettségének, automatizálásának problémája: automatizálás a biológiában. Gyakorlati jelentőségük- Ezek közé lehet világszerte foglalni o biofizikai kutatást Mindezeknek sorban mi a gyakorlati jelentőségük? — Az anyagforgalom, az anyagcsere biofizikája az élet alapvető jelentőségeinek a megvilágítása szempontjából fontos. De ehhez tartozik az ingerület, az ingerlékenység problémája, tehát az agyműködés is, mert az izom- és idegsejtmembránokon keresztül zajlanak le az ingerületi folyamatok, az akarat, a gondolat, a mozgási parancs az agyból és így tovább, a primitív ingerülettől egészen az emlékezés problémájáig. A reguláció azt tárgyalja, hogy hogyan működnek automatizáltan a biológiai rendszerek, hogy egy fa nem nő oz égig, hogy a sejt az egy sejt márad, illetve bizonyos idő múlva osztódik. A fejlődést, növekedést, de bizonyos mértékig az idegrendszer problémáját is magában foglalja, mer* a regulációnak legfontosabb eszköze az ideg rendszeri impulzus. Amíg oz idegműködések alap'át a membrántudomány foglalja össze, a regulációban is mint- egv integrált visszajelző információs rendszer szerepel az idegrendszer kutatása. Persze nemcsak a neuroreguláció, hanem a hormonális reguláció is ebben a témakörben szerepel, mert az élő szervezetekben van olyan információs rendszer is, hogy valamilyen hormon termelődik, az n vérkeringésbe jut s megfelelő receptornál jelenti, hogy valamit kell reagálni. Ez a regulációs rendszer egy másik útja, mondjuk ez a palackposta a telefon helyett. Az izomműködés kutatása alapvető fontosságú, hiszen mozogni, beszélni, a környezettel érintkezni csak izomrendszerünk segítségével tudunk. Kiemelkedően fontos az izomkutatás a munka, s sport és az egészségünk szempontjából is, hiszem az izom egyik legfontosabb anyagcsere szervünk.- A sugárbiofizika többek között azért fontos, mert a környezet megőrzése szempontjából a sugárszennyeződés igen aktúális probléma, különösen az atomkor kezdetén, amikor az otomiDar kialakul és az ember fokozott mennyiségű suaár- zással kerül kapcsolatba. Alapvetően szükséges tudni, hogy a sugárzás hogyan hat az emberre, mert még nagyon sok tisztázatlan kérdés von e területen is. Az egész bioszféra probiémának, amely a viláqoü mindenütt a legnagyobb kérdés, egyik nagyon komoly cs- pektusa o sugárbiofizika, nem is szólva a gyógyítási, például a rákgyógyitási lehetőségről. Az ötödik téma önmagáért beszél. Úttörő munka- A biofizikát a KGST országok is annyira fontosnak tartják, hogy a kiemelt 10 tudományos együttműködési téma közé sorolták; Magyarország, pontosabban a mi pécsi intézetünk felelős a KGST-n belül az izomkutatásért. Az intézet még másik három témával is foglalkozik oz izomkutatás mellett. A membrántranszport folyamatokkal, s ebben különösen a víztranszoort problémája érdekel bennünket. Ez ma egyike a leninkább előtérben álió alaokérdéseknek, hiszen szervezetünk 75-30 százaléka víz. Azt hihetnénk, hogy a víz szér- keze'e egyszerű, pedig nagyon bonyolult, molekuláris szerkezete van az élő sejtben lévő víznek. E problémakör fizikája, fizikokémiája egyik legégetőbb gondja a transzportfolyamatoknak. A másik témacsoport a reguláció problémakörében az innerüle*ku tatás alapfolyamatainak tanulmányozása. Mintegy két évtizeddel ezelőtt Ernst professzor vetette fel először, hogy az ingerlő folyamatok megértetését a régebbi ionszemlélettel való magyarázat helyett, az élő szervezetekben megtalálható félvezető struktúrákkal esetleg pontosabban lehet ma- ayarázni. Harmadik a sugárbiofizika. Intézetünk izotóp laboratóriumában mi kezdtük el az országban először alkalmazni biológiai célra a radioaktív izotópokat. Most elsősorban a radioaktiv sugárzásnak a bio- pozitív ha*ásót vizsgáljuk. Az az alapfelfogás, hogy állati rendszerekben a sugárzás mindig károsító .hatású. Találtunk nagyon sok olyan jelenséget, amelyet most már az egyéb külföldi laboratóriumok is megerősítettek, hogy kis adagú radioaktív sugárzás biológiai szempontból pozitív,' például fiziológiás ingerlő hatást fejthet ki. — A biofizikát illetően Pécs különleges helyzetben van Magyarországon, mert Ernst professzor személyes harcával még o háború előtt biofizikai irányban kezdett dolgozni, majd mindjárt a háború után tulajdonképpen itt Pécsett alapította meg az ország első biofizikai központját. Most itt az intézet mellett működik az Akadémia biofizikai kutató- csoportja is. De azóta már további öt biofizikai intézet alakult az országban, s az újszegedi biológiai kutató- központ 4 intézete közül az egyik szintén biofizika lesz. Ezen a téren számarányunkat tekintve a nemzetközi élvonalban vagyunk, de abszolút mértékben sem rossz a helyezésünk. Sztravinszkij, Bartók, Prokofjev, Bágya A Pécsi Balett bemutatói Október 13-ra tervezi a Pécsi Nemzeti Színház az évad első balettbemutatóját. Ennek műsorában olyan balettek is szerepelnek, amelyeket már bemutatott Eck Imre koreográfiájával az Operaház.- így van - mondja Eck Imre, a Pécsi Balett művészeti vezetője. - Sztravinszk'j: Tavaszünnep című zenéiére készült koreográfiámat 1963-ban, Bartók: Zene húros és ütőhangszerekre és cselesztára című alkotására koreoqrafált darabomat pedig 1965-ben adta elő az Operaház balettegyüttese. Az idei premier tehát, amikor a Pécsi Balett műsorára tűzi ezeket a műveket, voltaképpen felújítás. De a felújítás, azt hiszem, mindig újrafogalmazás is. Valahogy úgy, ahogy annak ideién a szegedi Fából faragott királyfi bemutatása Pécsett felújítás volt: lényegében ugyanazt a koncepciót vállalta, de továbbgondolva, tudatgsan továbbvitte azt, a darab érésének folyamatában. Most, ahogy a próbákon újjáéled ez a két operaházi koreográfiám, természetszerűen ezek is újrafogalmazódnak: együttesünk sajátos művészi lehetőségeinek jegyében — és talán az akkori darabjaimról alkotott, mai ko- reoaráfiai véleményemnek jegyében is.- A harmadik darab?- Eredeti .bemutató: Prokofjev VII. zonqoraszonátájára készült. A végleges címe: Bolyongás. Ezzel Odüsszeusz bolyongásaira utalunk, bolyongásáig a tengeren, találkozására Ki- kével, a szirénekkel, a tengeri veszedelmekkel, az örök szerelmet kínáló Kalüpszó nimfával, az ifjú Nauszikaával - míg hazajut feleségéhez, Pénelopéhoz . . . Még égy balettest — úgyszintén bemutató — lesz ebben a színházi szezonban. Koreográfusa az együttes igazqatójo Tóth Sándor, aki most azt mondja:- .Zeneszerzőnk Bágya András, aki előszói most ir színpadi zenét az együttes számára. Két balettet mutatunk be ebben a műsorban, Bágya András már dolgozik a zenén, a megadott szövegkönyvek alapján.- Milyen lesz a két darab?- Most még minden a tervezés, az előkészítés stádiumában van. Az első balett ideiglenes címe: Fiatalok. Számomra több dolgot is jelent ez a cím. Elsősorban azt, hogy a darab fiatalokról szól, a fiataloknak egy sajátos csoportjáról, az ő vágyaikról és a hétköznapjaikról, és e kettő ellentmondásosságáról ... és az ellentmondásosság következtében kialakuló magatartásformáikról. De ugyanakkor nek°m kicsit azt is jelenti a Fiatalok cím, hogy az együttes fiataljaival akarom megcsinálni a darabot, a vezető művészek mellé felnövő, új tehetségekkel. A másik darab, az Egyszer volt... pedig tulajdonképpen mesejáték lesz, vidám, fordulatos cse- lekményű mesebalett — felnőtteknek szóló tanulsággal. A Pécsi Nemzeti Színház új tagja: KOZMA PÁL A színházhoz sem mindig egyenes út vezet. Kozma Pál kanyargós életútjának például eddig a következő állomásai voltak: gépjárműtechnika, kerékpárversenyzés, céllövészet, kézilabdaedzői beosztás. Igaz, katonakorában sikeresen énekelt, de hát az akkor csak kikapcsolódás volt. Aztán meglátta azt az apróhirdetést, amely végül is Tháliá- va1 jegyezte el: a KPVDSZ művészegyüttese versmondókat, enekeseket keresett. A jelentkezők tömegéből egyedül őt vették fel, s ezzel kezdődött a pályája. — A rendszeres énektanulást 1967-ben kezdtem — mondja —, Pesti Miklós oktatott, utána meg egyik utolsó tanítványa voltam o híres Posszert Emíliának. Sok pódiumszerep után végül is a Fővárosi Operettszínház kötött velem szerződést. A Fővárosi Operettszínháznál összesen kilenc darabban kapott szerepet. Közben Németh Annának, a Magyar Állami Operaház voit tagjának lett a tanítványa, máig riála tanul.- Messze van már Cegléd, ahol katona voltom és oz énekkarban feltűntem, de azt hiszem, az ottani élmények keltették fel bennem az. érdeklődést a színház, az énekművészet iránt. Ezért nagyon hálásan gondolok vissza azokra az évekre.- Ki a színészpéldaképe?- Darvas Iván.- És az énekesek közül?- Mario Lanza. . Pécsett szép operettfeladattal kezdi a pályát: ő énekli a Sybillben Petrovot. Nem minden énekesszínész dicsekedhet ilyen bemutatkozási lehetőséggel. A többi most mór Kozma Pálon múlik. Révfalu, 1372 nyárvégén Meghal ez a falu...- Plány televízió van a faluban?- Várjunk csak . , . könnyű megszámolni, öt. Nem is: hat.- Autó? Furcsán néz rám.- Ezen az úton? Egy sincs.- Hűtőszekrény? Elmosolyodik.- Az van egy.,,- Fürdőszoba? Megütközve kérdezi vissza;- Fürdőszoba???- És ház? Hány ház yan? Most megélénkül egy kicsit.- Az van még huszonhat. Kérdés-felelet játék a Tanácson, a kirendeltség vezetőjével, Szabó Józseffel. 4Földút vágja ketté Drávasztó- ra mögött a legelőt. Messziről feketül az erdő, a hajdani ártér, ahol nagy és komoly fák nőttek. Göcsörtös vadkórte, róncoskérgű cser, karcsú kőris, simatörzsű éger, hópelyhet vi- . rágzó juhar. A fák közti cserjésből kivirít a szeder, amott a sötétkék kökény. A földön lapul az ezerjófű, a lóhere, ágaskodik a pásztortáska. Színes bogarak röpködnek, fecskék cikáznak közöttük. A magasban egy behúzottnyakú gém száll. A természet vidám kakofóniája. És ott, ahol a földút egy kicsit megtörik, fehérreszikkadt, hatalmas szilfa áll. Agai: égbenyúló kérdőjelek. Segítség? Nem jött sehonnan, reményei és éle*nedvei az évek során semmivé párologtak. Méltóságos, nagy, meztelen halott ebben a bacchanáliában, •t- Építeni? Itt??? A'acsony kis ház, verandája aládúcolva. Téglahalmok. Betongerendán ülök, bokámat vastag fürtökben lepik el a szúnyogok. — Mióta él itt, Goják néni? — Tizenkilencben férjhezmen- tem, azóta, — Merre járt már a világban? — Csokonyavisontán, Pécsett is voltam. — Egyedül él itt? — Négy éve. Most készülök a fiamhoz, Harkányba. — Ott jobb lesz? — Biztosan. Ott a fiam, a menyem, meg több, ugye, az ember ,, . — Miből él itt? — Van háromszáztizenkét forint nyugdíjam, meg itt a baromfi, a hízó .. . — Piacra küldi a tojást, csirkét? — Piacra? Dehogyis. Felélem. Van egy kis kertem is, csak a víz most megette. — Nem nehéz mór egyedül ennyit dolgozni? Goják néni hetvenhat éves. — De bizony. Azért, látja, a bontásnál is segítenek a jó emberek. Meg a róka, az is segít. Tegnap még százkét csibém volt, ma csak ötvenkettő. A róka is csak ott szemtele- nedik el, ahol kevesen vannak. ♦ Szép, sárga virágok nőnek a temetőben, öreg-öreg kőkeresztek, alig lehet kibetűzni. Letiport, gazlepte, rég feledett sí- rpk, dőlt, korhadt fejfák között járok. Ni, akad egy friss hant is. Ezüstös betűk: Orsós Lajos, élt 73 évet. „De jó prímás volt1" — mondták róla Drávasztárán o mulatósobbak - „minden vasárnap idejött játszani, tudott az minden nótát, azokat is, amiket csak az öregek ismertek...” Lajos bácsi falujában már a kocsma is csendes. Ott vart 8 vegyesbolt mellett. Varróék ve- zetik mindkettőt. Legutolsó ház, a hídnál. — Azt mondom, ha összehívnák a falut és megkérdenék, ki akar elmenni, alig maradna itt valaki, ijy is: hárman bonta. nak. Papíron hetv^nvalahányan élnek itt, * ugye, maga is így tudja? Pedig az a szám alig közelíti meg a hatvanöt. Az ősztől meg már csak negyvennégyen leszünk. Mi is elmennénk, ha kapnánk valamiféle kölcsönt, vagy segélyt, Sellyén egy szoba-konyha, ez leine minden igényünk. Nem olyan nagy igény . . . Szinyákovics Pali bácsi szomorúan, de nagyon keményen fogalmazott: — Meghal ez a falu, kérem... Mint az öreg szilfa. Fehérreszikkadt házait elhagyják. A rókák is tanácstalanul bóklásznak majd a csirkeólak körül, bemerészkednek a tornácokra is. Elköltözik az utolsó lakó, ki Bog- dására, ki Sellyére, ki pedig oda a fakó kőkeresztek közé... Aztán marad a csatorna, meg a holtág náddal lepett vize, ahol kitűnően terem a béka, meg a szúnyog . . , •*Csak a lovak lába cuppog, billeg a szekér. Megílletődötten hallgatom magamban, amit órákkal korábban mondtak Drávasztárán. „Gyalogosan? Nem lehet most odamenni, eső utón. Méq a gumicsizma szárán is befolyik a vizes latyak . . .” Révfalu, 1979 nyárvégén, Kampís Péter 1 I k
