Dunántúli Napló, 1972. július (29. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-09 / 160. szám
Nemzetiségi nyelvoktatás Dogok és lehetőségek Pipás paraszt Hagyomány Nagyfenyvesi Valéria linómetszetei a sellyei könyvtárban bemutatott kiállítási anyagából.. \ Honismereti szakkörök Hatvan német és horvát-szerb nyelvet oktató nevelő országos továbbképzését az idén a Pécsi Tanárképző Főiskolán rendezte meg az Országos Pedagógiai Intézet. Ezzel kapcsolatban megkerestük az iskola nemzetiségi anyanyelvi oktatás két országos szakemberét, hogy tájékozódjunk: milyennek látják a nemzetiségi nyelvoktatás mai helyzetét? Arató Mátyás, a német nyelv országos vezető szakfelügyelője:- Az elmúlt tanévben 142 általános Iskolában mintegy tízezer tanuló foglalkozott rendszeresen a német nyelv és irodblom című tárggyal az I—II. osztályokban heti 3, a II—Vili. osztályokban pedig heti négy órában. Baranyában egyébként 54 általános iskolában tanítanak németet.- Hogyan alakultak az oktatás személyi feltételei, milyen a szaktanári ellátottsági- A német szakos ellátottság általános iskoláinkban meglehetősen alacsony, alig tíz százalékos. Baranyában ez a kép jobb az országos átlagnál. Az utóbbi években az egyetemekről és főiskolákból szép számmal helyezkedtek el végzős fiatalok — elsősorban Pest megye németlakta vidékein. Sopronból óvónők, Bajáról tanítók, Pécsről általános iskolai tanárok kerültek ki minden évben, és az utánpótlásban sincs hiány. A probléma onnan adódik mégis, hogy a pályázati rendszer alapján többségük nem ott helyezkedik el, ahol éppen szakos nevelőre volna szükség. Emiatt sok nem szakos vagy képesítés nélküli német nyelvoktatót alkalmaznak az iskolák. De előfordult pl. Komárom és Veszprém megyében, hogy a nyelvet oktató tanár nyugdíjba ment, elköltözött és a többéves német oktatás abbamaradt- Az Iskolába kerülő gyerekek általában tájnyelvet hoznak magukkal. Milyen módszerekkel jutnak közelebb az irodalmi nyelvhez?- Általános iskoláinkban az Irodalmi nyelv oktatásakor mindig támaszkodnak a gyerekek tájnyelvi szókincsére is. Ez a törekvés megkezdődik már az óvodákban. Jelenleg az országban 19 német nyelvet is oktató óvoda működik. Itt játékos német nyelvi foglalkozásokról: az óvodai élettel kapcsolatos összefüggő kifejezések, dalocskák, versek, játékok megtanulásáról van szó. Igen jótékony hatásúak ezek a foglalkozások az iskolába kerülő kisgyerekek további nyelvtanulása szempontjából is. Az eddigi tapasztalatok szerint a meglévő korszerű könyvek alapján oktatott gyerekek beszédkészsége a korábbiakhoz képest sokkal élénkebb ütemben fejlődik.- Miben látja a nemzetiségi orrya- nyelv oktatás hatékonyságának feltételeit, mi viszi vagy vihéti előbbre ezt az ügyet?- Mindenekelőtt a nyelvet oktató pedagógusok évközi és nyári továbbképzése. Sok a szakképesítés nélküli nevelő, aki beszéli ugyan valamilyen fokon a nyelvet, de a gyerekek számára közérthető, egyszerű fogalmazás kérdéseiben és a nyelvtanítás módszertanában nagyon fontos számukra Az egész nyáron nyitva tartó kiállításon a világ huszonöt országának hatvannégy művészétől láthatunk — hatvanas években készült vagy újra- feldolgozott — műveket. Az anyag a pécsi múzeum Modern Magyar Képtárának grafikai gyűjteményéből származik. A bemutatott művek a szitanyomás technikájával készültek. Az így létrehozott szerigráfiák biztosítják a nagy példányszámot, eltüntetik az egyedi műalkotás mítoszát. Segítséget nyújtanak a képi konstrukcióban rejlő ösz- szes szín- és forma-variáció kifejtéséhez. A grafikai ágazat korszakos jellegzetességeit három nagy csoportban dokumentálja a kiállítás. Egymástól elkülönítve szerepelnek a képarchitektúrában gyökerező geometrikus és kinetikus művek. A szürrealizmusban és a dadaizmusban megtermékenyült nyugat-európai pop-képzőművészet grafikai összetevői is külön falat kaptak polgárpukkasztó poénjaik számára. És szerepel néhány olyan mű is, amely már a hetvenes évek logikaifogalmi törekvései felé mutat. A kia továbbképzés, csakúgy, mint a külföldi pandantja is. Az idei nyáron harminc pedagógus utazik Zwickauba. Ilyen módon öt év alatt legalább kétszer sor kerül minden nevelőre. Igen sokat jelentett a tíz százalékos nemzetiségi pótlék bevezetése: azóta javult a szaktanári ellátottság. Ennek alapján ugyanis az iskola igazgatója is érdekelt anyagilag abban, hogy a községben élő nemzetiségiek éljenek jogaikkal és írassák be gyermekeiket a német nyelvoktatásba. * A délszláv nemzetiségi nyelvoktatás helyzetéről dr. Mokuter Ivántól, az Országos Pedagógiai Intézet nemzetiségi tanszékének vezetőjétől kértünk tájékoztatást. — Az ország délszláv lakta területein összesen nyolc horvát-szerb, illetve szerb-horvát nyelvű, pontosabban kétnyelvű általános iskola működik. Budapesten és Pécsett körzeti iskola diákotthonnal. A többség azonban magyar iskolákban nyelvi tárgyként tanulja a nemzetiségi nyelvet heti 4, illetve az első két osztályban heti 3 órában. Mintegy 60 ilyen iskola működik az országban. A túlnyomó többségnek a horvát-szerb nyelvet, Szeged vidékén a szerb-horvátot tanítják. Szlovén nyelvoktatás folyik hat Vas megyei falu iskolájában: van egy horvát-szerb gimnáziumunk Is Budapesten és 20 községben már az óvodákban is megkezdték az anyanyelvi foglalkozásokat. Az egész ország területén mintegy 5000 diák tanulja valamilyen formában o délszláv nemzetiségi anyanyelvet. — A nemzetiségi vidékeken előfordul-e, hogy magyar szülők is beíratják gyereküket a horvát-szerb nyelvre? — Van ilyen, általában minden vegyes nemzetiségű faluban akad rá példa, olykor nem is kevés. A Somogy megyei Lakócsán például o magyar gyerekek is éppúgy tanulják a horvót- szerbet, mint a délszlávok. Arrra is tudok példát, hogy egy kislány - magyar szülők gyermeke - a budapesti horvát-szerb gimnáziumban érettségizett és most már másodéves a pécsi főiskolán délszláv nyelvi szakon. Egyébként nem ritka, hogy magyar fiúk és lányok sikeres érettségit tesznek a horvát-szerb gimnáziumban. Kiejtésükön érezni, hogy nem délszlávok, mégis majdnem anyanyelvi szinten jól beszélik nyelvünket. Ez azért örvendetes, mivel mind erőteljasebb a két ország közötti gazdasági és kulturális, idegenforgalmi érintkezés. Közös érdek, hogy minél többen ismerjék, beszéljék a szomszéd ország nyelvét. Jó lenne erre törekedni itt Pécsett is. Konkrétan: egy gimnáziumban bevezetni a szerb-horvát nyelvtanítást második idegen nyelvként: erre a Művelődésügyi Minisztérium rendelete lehetőséget ad. A megyei TIT a megmondhatója, hányán jelentkeznek évente horvát-szerb nyelvtanfolyamra. Az érdeklődés fokozódik, pedig felnőtt korban mennyivel nehezebb elsajátítani egy nyelvet! A nemzetiségi nyelvoktatásra vonatkozó kérdésekre dr. Mokuter Iván a német oktatásban már jelzett gondokat sorolta el: kevés a szaktanár, ezért nem szakosok is tanítanak, de a helyzet a felsőoktatási keretszám bővülésével fokozatosan javul. Az évközi és nyári továbbképzés itt is rendkívül jelentős. Mind a hazai, mind a jugoszláviai, amelyet 30 személyes csoportokkal minden évben megrendeznek. A tanévközi továbbképzéssel kapcsolatban megállapította:- Igen sokrétűek, intenzívek ezek a bemutató tanítások és ankétok, tanácskozások. Egyes megyékben, mint például Bács-Kiskún megyében példamutatóan szervezik és végzik már hosszabb ideje. Baranyában is már az utóbbi időben javult a helyzet, de tekintettel az itteni, a főiskola két nemzetiségi tanszékének működésére, itt nagyobbak a lehetőségek, sokkal többet is produkálhatnának ... W. E. Három szakkörnek adták át nemrégen a megye legjobb honismereti szakköre címet. Olyan embereket, fiatalokat és gyerekeket jutalmaztak ezzel, akiknek hobbyjuk, nemes szenvedélyük a szűkebb haza szeretete, annak öntudatos vállalása, ismerete és terjesztése. A mozsgói példa A megye legjobbja címet immár harmadik alkalommal nyerték el. Talán a legrégebben, 1964 óta itt Mozs- gón működik a honismereti szakkör. Vezetőjük: Lengyeltóti János nyugalmazott iskolaigazgató, a művelődési otthon vezetője, aki csaknem fél évszázada mindenestül ehhez a faluhoz kötődik. Életét o Zselic megismerésere, kutatására, emlékeinek összegyűjtésére és - megismertetésére tette fel. A honismeretet - ahogyan ő akkor elnevezte, a helyismeretet — a faluban maradó fiatalok közt indította meg. De szóljon ő erről! — Az urbanizáció erős hatást gyakorolt a fiatalokra. Elhúzódtak, elvágyakoztak a faluból. Ezt én a táj, a szülőhely értékeinek, szépségeinek tudatosításával akartam ellensúlyozni. Tizennyolc fiatallal kezdtük meg a munkát. Volt köztük érettségizett, ipari tanuló, tsz-fiatal. Először a faluval és környékével, híres embereivel (Batthyány Kázmér, Kazaliczky Antal) ismerkedtünk meg. Majd nekiláttunk az értékek mentésének. Bámulatos, milyen lelkesedéssel vettek részt a gyűjtőmurikában: néprajzi tárgyak, nyomtatványok, okiratok, szokás- és mondaanyag gyűlt össze a segítségükkel. Ebből az anyagból évente bemutató kiállítást rendeztünk a falunak. Kirándulásra indultunk a zselici táj, és - országjárással — a szélesebb haza megismerésére. Ezt kb. három évig csináltuk. Majd az „alapozást" lejjebb, korábban kezdtem meg, az általános iskolások közt. A Vl-tól, ahol már történelmet is tanulnak. Csoportjukban pontos ütemterv szerint a falu, a járás, a megye, az ország megismerésére törekedtünk, és ezt a munkát végezzük m'a is kétéves program alapján ... Hozzátenném, különös szeretettel és meglepően szép eredményekkel. Nem ritka, hogy Mozsgón rendezik a szak- körvezetők megyei értekezletét, módszertani továbbképzését. Napjainkban is sok értékes menteni való bukkan elő a falusi házakban. Nemrégen egy kétszázéves család, a Freivogel vendéglős-dinasztia utolsó tagja is elhagyta a falut, elköltözött. Előtte azonban felajánlották a szakkör vezetőjének, hogy amit helytörténeti vagy néprajzi szempontból szükségesnek látnak, azt vegyék át, őrizzék meg. Lengyeltóti János szakköröseivel végigjárta a házat és igen értékes anyaggal gyarapította a falu sokezer darabos gyűjteményét. Sokan távoznak manapság a magyar falvakból, de kevesen élnek az iménti gesztussal. Kevesen gondolnak arra, hogy a számukra talán értéktelen lim-lom között a köz, a falu története számára különös fontosságú relikviák is lehetnek. Ahol mégis, ott alighanem olyan személyiség a falu egykori néptanítója és mai népművelője, mint a mozsgói Lengyeltóti já- nos, aki életét a falu, a vidék megismertetésére, és egy majdani zselici tájmúzeum kialakítására tette fel. Almamellék Pakucs Károly fiatal pedagógus. Hat éve dolgozik a faluban. A főiskolán a német szakot is elvégezte. Tanszékvezetőjétől itt kapott buzdítást a helynevek és a falu tárgyi és szellemi néprajzi emlékeinek gyűjtéséhez.- Rajzszakos vagyok — mondotta -, érdekelt a falusi népi építkezés: az oszlopos-verandás házak formái, falmintái, ráfestései. Három éve tíz-tizenöt KISZ-es fiatallal megalakítottuk a honismereti szakkört. Célunk ma is a szűkebb haza és a község múltjának a megismerése és megismertetese minél szélesebb körben . . . Ehhez kezükben von az egykori iskolaigazgató, Lehmann Antal monográfiája Almamellékről, amely 1945-ig foglalkozik a falu történetével. Ezt tanulmányozták a szakkörben. Megismerték a falu múltját, közben hozzákezdtek a gyűjtőmunkához is. A hagyomány- és szokásanyagról kérdezték meg az idősebbeket és sok értékes népi használati tárgyat kutattak fel, kértek el a falu régi és újabb lakóitól. Tárolni ugyan nem tudják sehol, így az értékes tárgyi anyag visszakerült a padlásokra. Addig is, amíg egyszer talán egy állandó falutörténeti kiállítást alakíthatnak ki. Az idei évben a belterületi helynevek gyűjtésével foglalkoztak. Térkép készült utcanevekkel és a fontosabb objektumok, (a falu legöregebb házo, a hősi emlékmű, a tejház stb.) rövid történetével. A tavasszal megrendezett zselici honismereti vetélkedőn Almamellék csapata is sikeresen szerepelt. Különösen Szenlbalázson, ahol saját községük bemutatása volt a feladat. Valószínűleg ezzel érdemelték meg a megye legjobb szakköre cím második fokozatát. Harang-affér Hidason Több száz oldalas vörös bekötésű gépelt helytörténeti munkát helyez elém Major Mátyás, a hidasi Bartók Művelődési Otthon vezetője. Hidas helytörténete a felszabadulásig. Állin- ger János evangélikus lelkész 1964- ben befejezett leírása. A község településtörténetével, fejlődésével, gazdasági és társadalmi viszonyaival foglalkozó munka sok pontos adatot tár fel és rendszerez .tematikuson az itt élt, illetve részben ma is itt élő ■ többségében német ajkú, kisebb részben magyar és délszláv — őslakosságról. A tartalomjegyzéken végigfutó pillantást megállítja egy érdekes cím: „A hidasi haranglopás", amely érdekes, jellemző epizódja a harmincas évek magyar valóságának. A leírás adatai szerint Hidas református vallású magyar lakossága már a múlt században fokozatosan csökken. Az egy-két holdas szegényparasztok földjét felvásárolják a hidasi német parasztcsaládok, a föld nélkül maradtak pedig elköltöznek a faluból a magyar többségű helységekbe, “főleg a Sárközbe. Olyannyira, hogy 1934 májusában emiatt feloszlatják a hidasi református gyülekezetei. Ez időben a Magyarország című politikai napilapban éles hangú cikk vonja magára a közfigyelmet: „Az egyke megölte Magyarhidast". Az országos botrány akkor tört ki, amikor a Turul Szövetség két pártvezérének szervezésében húsz pesti diák teherautóval Hidasra érkezett, és az elárvult harangot éjszaka szabályoson ellopta. Ám a sötétben tévedésből kts híján a ráchidasi evangélikus templom harangját szerelték le. Sajátos módon az éjjeli őr igazította útba őket a református templomhoz, aki később azzal védekezett, hogy mivél bejelentették a harang leszerelését, nem gondolta, hogy el akarják lopni. A harang Pestre érkezett és közszemlére állították a Kálvin téren. Azzal, hogy — a tululisták programja szerint — évente egyszer meg kell húzni ünnepélyesen. Ez majd felhívja a figyelmet a magyarság pusztulására, persze kizárólag az egyke miatt. Soviniszta-nacionalista, magyarkodó cikkek és németbarát hangú válaszcikkek csatáztak egymással a hidasi harang miatt. Olyannyira, hogy még Hómarin kultuszminiszter is tájékoztatást kér Ravasz református püspöktől. A vihor csak ősszel csitul el, amikor végre visszaszolgáltatják a szerencsétlen harangot a református egyháznak. A leírás elemzése nyilván kritikával olvasandó, hiszen szerzője távol áll 4 marxista történelemszemlélettől. Ada^ tai, dokumentumai -, maga az egész munka mégis igen fontos, értékes része a falu helytörténetének, amelynek feldolgozása 1964-től folyamatosan kilenc vaskosabb-vékonyabb kötetnyi helytörténeti leírást, gyűjteményt es két hatalmas fotóalbumot eredményezett, a hidasi szakkör munkája révén. Fotókkal 1944-től minden fontosabb eseményt, lebontott jellegzetes épületet, tűzesetet, rendezvényt stb. megörökítettek. Sokatmondóak a kötetek címei is: A község negyedszázada 1944-től: Hidas a Tanácsköztársaság idején; Hidasról elszármazott diplomások; A hidasi németség néprajza; A németség betelepítése; A bukovinai székelyek táplálkozása stb. Feldolog- ták a hidasi üzemek és a bánya történetét is, ma már csak a tsz és az iskolatörténet maradt vissza. A munkálatok irányítója: Major Mátyás. Mintegy 12 tagú szakkörrel, jobbára nyugdíjasok, pedagógusok segítségével dolgozott. Több kiállítást is rendeztek. Sok népviseleti, és tárgyi anyag összegyűlt, de raktár hiányában egyelőre visszaadták ezeket a házakhoz. Pontos nyilvántartással, kinél mi található, hogy ha egyszer — remélik - állandó helytörténeti kiállítást rendezhetnek be, tudják, kihez fordulhatnak. W. E. VASÁRNAPI MELLÉKLET Modern Grafika 1972 Nemzetközi kiállítás a Technika Házában állítás bemutatja a Párizsban 1961- ben kiadott Kassák—Vasarely albumot. Kassák lapjai 1920 és 1923 között alkotott, s a Ma hasábjain is közzétett alapkonstrukciók. Bortnyik is az akti- vizmus korszakát idézi meg két lapján és grafikai albumában. Albers a Bau- hausban is folytatott színdinamikai kísérleti lapján a színek térnélküliségének és a lineáris perspektívának a konfliktusát közli. Általában meg kell jegyezni, hogy olyan analitikus műveket tesz közzé a kiállítás, amelyek o formai „új" keretein igyekeztek tágítani. Érezhető a Párizsi Iskola absztrakt expresszionista műveinek hiánya. Ennek oka, hogy a kiállításon bemuia- tatott grafikai technika nem kedvez a gesztus egyszeri és megismételhetetlen voltának, éppgn ellenkező jelentéseket segít kiemelni. A technikai alapvetésű objektív fizikai és biológiai * törvényekre építő optikai és kinetikai műveknek viszont lehetőségük van szerigráfiaként összetett tiszta harmónia-eseteiket megjeleníteni. A technológiai és természettudományos fedezete a kinetikai-optikai stílusban már mint közvetlen szemlélet jelenik meg, Alviani, Mack, Picelj, Vasarely bár más és más generációhoz tartozók, tagadhatatlanul geometrikus megfontolásokból indultak ki. Rüden hat lapból álló sorozatán a kemény vonal „hard edge” követelményei szerint minimálisra redukált forma- és színmegfeleltetéseket vezet le. E lapok jelentését a színdinamikai törvények élvezetes és rendszeresen kifejtett alapesetei adják. Külön meg kell említeni az amerikai pop képzőművészet és film olakjainak munkáit, Lichtenstein grafikáját, vagy Andy Warhol teljesen átlényegített Monroe fejét és Virágok című lapját. A kiállításon résztvevő magyar művészek mindegyike eredeti, forma-kérdéseket felvető művel szerepel. Egészében természetesen a múzeumi gyűjtemény fiatal volta miatt nem alakulhatott ki a világ képzőművészetéről a látogató szemében teljes kép, Annyi azonban bizonyos, hogy hazánkban eddig még nem látott, munkáknak kiállításával a múzeum hozzájárult a látáskultúra alakulásához. Aknai Tamás
