Dunántúli Napló, 1972. július (29. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-09 / 160. szám

Varsói levél Pillantás Mongóliára Lengyelország és a tenger A HAGY MOLTO mongol fővárosban, Ulánbátorban az ország lakosságának egyötöde, 260 ezer ember él. A város 300 évvel ezelőtt települt a mai helyére a Tola völgyébe, a Bog- do-hegység lábához, amelyet szentnek tartottak. A forrada­lom előtt egyetlen sátortábor volt a város, amely állandóan változtatta helyét, ahogyan a folyó a medrét. S azért is tele­pültek ide, mert itt bő vizet találtak, amelyből oly kevés van ebben az országban. Ma a város közepén csupa modern épület áll. Sok az ér­deklődő Szuhe Bátor szobra körül, a fecskefarkas kolostor­épületek mellett és jó néhá­nyon bekukkantanak jurtákba Is, amelyek a többemeletes lakóházak tővében húzódnak meg. Persze, ezek a jurták csak külsőleg hasonlítanak a pusz­taiakhoz, belül már bútorozot­tak és villany világít bennük, A jurták lassan átadják helyü­ket a többemeletes lakóházak­nak. A fővárosba összpontosul a szocialista Mongólia kulturális és szellemi élete. Az egyik dél­előtt megnéztük a főlámako- lostort, amely egy modern könyvtár mellett, a moziépület mögött áll, zöldmázas cserepei, aranyozott sárkányai csillogtak a napfényben. A Gandan nevű kolostorban ma is lámák élnek. Valamikor ők uralkodtak egész Mongólia fölött. Nyolcvanezer szerzetes élt akkor az ország­ban. A mongolok kolostori füg­gőségben éltek. Minden csa­ládnak elsöszülött fiát szerze­tesnek kellett adnia, s ha nem volt fiúgyermek, akkor más csa­ládból vásároltak. Ma már en­nek a világnak vége, mert a szerzetesek visszaszorultak a kolostorba és a mongol embe­rek szabadon választhatják meg életformájukat. Az új vá­rosi lakosság a munkásság és az értelmiségi réteg tagjaiból verbuválódott. Ezek az emberek most ismerkednek a modern technikával, o városi élet sok­színűségével. Az utolsó években szfnte ro­hamléptekkel vették be a tudás várát. Néhány évtizeddel ez­előtt még a lakosság 90 száza­léka írástudatlan volt. Az is­kolaköteles gyermekeknek csak 9 százaléka tanult. Igaz, a mon­gol rovásírást nehezen tudták megtanulni. Amióta azonban bevezették a cirill betűket, az­óta szinte az egész nép meg­tanult írni és olvasni. A mongol diákokat meg lehet találni a szovjet városok, a szociálisa or­szágok főiskoláin, egyetemein. 1940-ben Mongóliának még nem volt főiskolája, egyeteme. Ma tíz főiskola, öt egyetem mű­ködik az országban, amelyeken tízezer fiatal tanul tovább. Az alsó és felsőfokú iskolába 280 ezer gyermek, illetve felnőtt jár. Minden ötödik ember vala­milyen formában tovább tanúi. HÓFEHÉR mészkősziklák szomszédságában fekszik Viet­namban az lenmi völgy. A név jelentése: „Szép Nyugalom”, vagy „Csendes Szépség”. Itt valóban nagyon szép minden. Mintha nem lenne háború, mintha nem robbannának a pusztító amerikai bombák. De itt-ott árulkodóan tátognak a tölcsérek, — a szépség és nyu- galom sírgödrei. A sziklák közötti tűkanyar után az út az lenmi Állami Gaz­dasághoz vezet. A szokásos, fu­tónövénnyel bekerített bambusz- házak, két-három téglaépület, istállóhelyiségek ... A dombon az állami zászlót lengeti a szél — a vörös alap közeoén az oranycsillag messziről látható. Az lenmi Állami Gazdaság egyike azoknak a mezőgazdasá­gi nagyüzemeknek, amelyek az ötvenes évek végén és a hatva­nas évek éleién, jöttek létre a Vietnami Demokratikus Köztár. A főváros egyetemein, iskoláin, jól felszerelt tantermek, szertá­rak állnak a diákok rendelke­zésére. Ulánbátor a mérsékelt égóv- ben fekszik, majdnem egyvo- nalban Budapesttel. Am ma­gas fennsíkon terül el, s ezért nagyon szélsőséges az időjá­rása. Mégis modern életet ala­kítottak ki mongol barátaink. Ulánbátor látképe, öt-tízeme­letes házaival, füstölgő gyar- kéményeivel, nagy hangárszerű gyárépületeivel megragadó lát­vány. A mongol fővárosban magyar kulturális és gazdasági kapcso­latokkal is találkoztam. Felépí­tettünk Ulánbátorban egy ruha­gyárat, s magyar tervek szerint épül egy Biogalgyár is, a fo­kváros mellett, a Tola völgyében. Magyar tudósok, művészek, írók segítettek mongol barátaink­nak: régészek, néprajzosok mű­ködtek együtt, hogy megment­sék a nagymúltú mongol kul­túra kallódó tárgyi emlékeit A főváros gyorsan fejlődik, épülnek útjai, új középületei, s a Tola folyó mellől lassan el­tűnnek a sátorházak, helyüket modern, 8—10 emeletes épüle­tek foglalják el. A lakosság is egyre városiasodik, bár a mon­gol emberek, akik még tegnap o szabad pusztákon szágul­doztak a lovaikon, nehezen szokják meg a városi környeze­tet. De győz az új, a szebb és kényelmesebb életforma a mon­gol fővárosban, Ulánbátorban is. * NEHÉZ teljes képet nyújtani a mai mongol mezőgazdaság­ról. A világ sajtója még ma is főleg a pásztorok életét mutat­ja be, mert az ide érkezők a romantikát, a hagyományokat keresik, a száguldó pásztorokat fotózzák, mert az az érdekes. Arról már keveset írnak, hogy a lakosság egyharmada nagy területeken, modern mezőgaz­dasági termelést folytat. S mindössze egyharmad az arát, a pásztor. A földművelést a szocialista rendszer vezette be. Korábban azért nem alakult ki, mert ked­vezőtlenek az éghajlati és to- lajviszonyok és a vallásos hit is tiltotta a gazdálkodást. A régi vallási hiedelem szerint a föld szent, amelyhez emberi kéz nem nyúlhat: felszántása, meg­munkálása beszennyezné az isten teremtette, szűz tájat. A párt minden nehézség el­lenére elhatározta, hogy meg­tanítja a népet a földművelés­re, mert enélkül nincs ipar, nincs felemelkedés. S sikerült. Az országban jelenleg 450 ezer hektáron termesztenek növé­nyeket, elsősorban búzát, ár­pát, zabot, kölest, lent, kendert: de próbálkoznak kukorica, pa­radicsom, káposzta én napra­forgó termesztésével is. A föld­művelő gazdaságokban 45C0 traktor és kétezer kombájn dol­saságban. Ezek többsége tea, citromfélék, fekete bors, dohány és gyapot termesztésére szako­sodott Vannak természetesen állattenyésztő állami gazdasá­gok is. Az lenmiben kávét ter­mesztenek. — Már nyolcadik éve va­gyunk itt, az új helyen — mond­ja Pham Ngok Khan, a gazda ság igazgatója. — Az amerikai agresszió kezdetekor a kormány utasítására itt rendeztük be a sziklák védelmében a lakásain­kat, s itt kaptak védelmet a me­zőgazdasági eszközök, az isko­lák, a kórházak, a jószág. Le­telepedtünk és birtokba vettük az új vetésterületet. Pham.Ngok Khan áll az lenmi élén a gazdaság megalakulása nak első pillanatától. Jól em­lékszik az első szovjet szakem­berekre, akik még 1957-ben ér­keztek ide. gozik. A nagy kiterjedésű lege­lőkön, réteken hozzákezdtek a széna begyűjtéséhez is. 1970- ben már 600 ezer tonna szénát takarítottak be. Ez nagy jelen tóségű, mert az alig több mint egymillió lakosú ország állat- állománya 23 millió, vagyis az egy főre jutó állatlétszám tekin­tetében Mongólia ma is első a világon. A szabadon termő szénát begyűjtik, de túl ezen, tíz takarmánytermelő gazdasá­got létesítettek, s megindult az istállóépítés is. Ez nagyon je­lentős, mert Mongóliában soká­ig tart a tél, és nagy a hideg. Eddig télen mindig nagyon sok állat elpusztult takarmányhiány és a hideg következtében. A földművelésre a lehetősé­gek szinte végtelenek. Az or­szág területe 16-szorta na­gyobb, mint hazánké, lakos­sága, azonban csak egymillió- kétszázhatvanezer. Ez is nagyon szétszórtan él. így nehéz az embereket letelepíteni és ál­landó mezőgazdasági munkára fogni. Mongólia nemzeti jövedelmé­nek ma is az állattenyésztés a legfőbb forrása, ez adja ez exportnak 70 százalékát is. Fő­leg élő állatot, húst, gyapjút, bőrt, szőrmét exportálnak. Kezd kialakulni a mezőgaz­dasági termékeket feldolgozó ipar is. Ma már az országban készítenek konzerveket, sajtot, magyar gyártmányú malmok őrlik a búzát, kenyérgyárak működnek több városban. A kormány egyik nagy terve, hogy a szövetkezetek földjein artézi kutakat fúrat. A nagy program végrehajtása sikere­sen folyik. Csak a magyar víz­ügyi szakemberek eddig több mint négyszáz kutat fúrtak. Óriási természetátalakító mun­ka folyik Mongólia-szerte. A magyar földtani kutatók 1965- től 1971-ig vallatták a mongol földet. Körülbelül húszezer kő­zetminta anyagát vizsgálták meg. A vízföldtani munkák so­rán mintegy négyszáz kútnak a vizét elemezték, mérték hoza­mukat és mindezek alapján hidrogeológiai térképet készí­tettek. MONGÓLIÁI tartózkodásom során alkalmam volt találkozni pásztorokkal és földművelőkkel, akik már könnyedséggel mo­zognak az új, gépesített me­zőgazdaságban. A korábbi egy­oldalú, húsos étkezést sok he­lyen a zöldséges, gyümölcsös vegyes táplálkozás kezdi felvál­tani. A többi között ez is a me­zőgazdaság fejlődésének, a földművelés bevezetésének az eredménye. Az arták szó (ván­dorló pásztor) is egyre keve­sebbet fordul elő, mert a pász­torok sem a régiek, már nem vándorolnak, hanem leteleped­nek és az állattenyésztés is igazodik a mezőgazdasági ter­meléshez, a korszerű gazdái kodáshoz. Gáti Sándor — Az állami gazdaság „élet­rajzát” a következőkben lehet­ne összefoglalni ~ emlékezik Khan. — ötven évvel ezelőtt egy élelmes francia üzletember itt kávéültetvényt alapított. Meg­gazdagodott. De az augusztusi forradalom elűzte az ültetvé nyest. A föld a nép tulajdona lett. Ügy határoztunk, hogy itt megszervezzük a köztársaság el­ső nagy kávétermesztő állami gazdaságát. A munka hamar beindult. De hiányosak voltak mezőgazdasági ismereteink, még nem sajátítottuk el a kor­szerű művelési technikát. És ek­kor segítségünkre siettek szovjet barátaink. A Szovjetunióból ér­keztek a lánctalpas traktorok, a szivattyúk, gépkocsik. Már 1959 ben a kávétermés átla­gosan csaknem 7 tonna volt hektáronként. Most egyes helye­ken elérjük a 9 tonnás hektá­A tengeri gazdálkodás kifej­lesztése a Népi Lengyelország legkomolyabb gazdasági ered­ményei közé tartozik. Az orszá­gos viszonylatban rendkívül nagy szükségletek ellenére a kormán/hatóságok határozata a'oVán az országos óságnál nanyobb, tíz és tíz milliárd zloty összegekre rúgó beruhá­zásokat fordítottak a kikötők, hajógyárak, kereskedelmi flotta és a tengeri halászat fejleszté­sére. Ez előmozdította a ten- germelléki területek és városok sokoldalú fejlődésének elérését és előidézte, hogy a tengeri gazdálkodás évről évre jelentő­sebb pozíciót foglal el az ossz- népgazdaság keretében. A valamikor tipikus száraz­földi országnak tartott lengyel állam ma már állandósult he­lyet foglal el a világ je'entös tengeri országai Között. A ten­geri gazdálkodás fejlődése ma­ga után vonta az alkalmazta­tások és a munkalehetőségek növekedését számos, a tenger­rel szintén kapcsolatban áMó iparágakban és a kooperációs vállalatokban. Az ország ipari üzemeinek jelentős része, jól­lehet formálisan nincs össze­függésben a tengeri gazdálko­dással, lényegében a tengeré­szeti tevékenységgel áll kap­csolatban vagy pedig az áruk tengeri szállításától van füg­gőviszonyban. A Lengyel Népköztársaság magas szintre emelte a tengeri gazdálkodást és a népi állam bebizonyította, hogy a lakosság számára hasznosítani tudja az 500 kilométeres tengerpartot és az ezzel összefüggő sokrétű le­hetőséget. Tegyük azonban hozzá, hogy mindez, a kétség­telenül nagy sikerek csupán kezdetét jelentik a további fej­lődésnek. Az elmúlt 27 évet sokoldalú szemszögből kell szemlélni, ez bevezetője csupán a nagy le­hetőségeknek, habár ez az időszak volt talán a lengyel tenger és a tengermelléki vi­dék gazdasági felépítésének munkaszakaszában a legnehe­zebb feladat. Az elkövetkező években még nagy erőfeszítés­re és sok munkára lesz szükség, hogy a szállítási és halászati flotta jelenlegi állományát meg lehessen duplázni sőt, triplózni és hogy a kikötők és hajógyá­rak termelési kapacitását is jelentősen fokozni tudjuk. Nyil­vánvaló ugyanis, hogy Lengyel- ország csak ily módon tarthat lépést a világviszonylatú fejlő­déssel ezen a téren és orszá­gunk csak így tudja megtartani a Balti-tengeren, és a világ óceánjain valamint eqyéb ten­gerein kivívott pozícióját. Számolunk a lengyel hajók­kal történő szállítások további emelkedésével, az 1970. év 18 millió tonnáiéval szemben elő­relátható 1975-ben a 30 millió tonnát kitevő szállítás. A keres­kedelmi flotta tonnatartalma 2 millióról (1970) 1975-ben el fogja érni a 3,5 millió tonnát Ugyanakkor a flotta keretében gyors strukturális változások kö­vetkeznek be. Már 1970-ben megkezdődött a darabárut és vegyesrakományt szállító gyors, 21 csomó sebességgel haladó hajók üzemeltetése az express összeköttetési vonalakon. Ennek ronként! termésátlagot is. Ez országos rekordnak számít. A TERMÉS embermagosság- ban belepi sűrűn a cserjék ága it. Végtelen soraik a látóhatá ron szinte eltakarják a hegyol­dalakat. Két és fél ezer hektáron hoznak gazdag termést az ültet­vények. Egymillió dong évi tiszta hasznot hoznak az államnak. Az értékesítés nem okoz gondot. A kávé nagy keresletnek örvend, belföldön és külföldön egyaránt. — Elsősorban az „arabica- robista" fajtát termesztjük, me­lyet minőség tekintetében a leg­jobbnak tartunk — mgndja az igazgató. Természetesen ezen­kívül más fajták is megtalálha­tók ültetvényeinken. Hoang Thi Nai — törékeny alkatú fiatal nő, — élenjáró szocialista dolgozó o gazdaság­ban. Nagy szerepe van a gaz­a koncepciónak további fejlesz­tését képezi a félkonténeres hajók üzembeállítása, amelyek nem csupán az áru gyors szál­lítását biztosítják, hanem lehe­tőséget nyújtanak a tengeri szállítás leghatékonyabb és leamodernebb szállítási formá­jában való részvételre is, mint amilyen ezen a téren a konté- nerezés. Már néhány év óto a Swinoujscie-Ystad vonalon fej­lődésnek indult a tengeri kom- .pon történő gépkocsi- és utas­szállítás, ami jelenleg egyre nagyobb mértékben kiterjed a tehergépkocsik szállítására is. Az elkövetkező évek folyamán emelkedni fog a kompok szá­ma, melyeket más közlekedési vonalakon is alkalmazni fog­nak. A nem megállapított vonalo­kon történő hajózás terén az ún. tramping hajózás gyakor­latánál jellemző jelenség a hajók nagyságának roppant nagyméretű növekedése. Elég itt megemlíteni pl. hogy az első sorozatú, Lengyelország­ban gyártott „Sóidéit” típusú hajók 2500 tonnás egységekből álltak, jelenleg viszont a len­gyel hajógyárak sorozatban gyártanak akkora hajókat, mint a 32 000 tonnás „Povstaniec Slaski” (Sziléziai Felkelő) vagy a hatalmas 55 000 tonnás „Ma­nifest Lipcowy” (Júliusi Kiált­vány). A lengyel hajógyárak­ban rövidesen megkezdődik olyan nagy hajók építése, ame­lyek egyáltalán bejuthatnak a dán tengerszoroson a Balti­tengerre, vagyis a százezer ton­nás hajóóriások gyártása. A normális elhasználódás kö­vetkeztében üzemeltetésből ki­vont hajók figyelembevétele után a lengyel tonnatartalom előrelátható növekedési üteme a leggyorsabb a lengyel hajó­zás eddigi történetében. Gya­korlatilag ez azt jelenti, hogy az 5 év folyamán üzemeltetésre kerülnek olyan hajók, amelyek hordkéoessége meqfelel a len­gyel flotta jelenlegi nagysá­gának. A flotta szabályszerű üzemel­tetésének összhangban kell áll­nia a szárazföldi ellátó bázis feilődésével, vagyis mindenek­előtt a tenaeri kikötőkkel. A lengyel kikötőket a forgalom növekedésének rendkívül nagy dinamikája jellemzi. Példakép­pen megemlítjük, hogy az el­múlt ötéves terv eaész növeke­dése jelenleg megfelel a nagy daság sikereiben. Hatodik éve brigádvezetó. Dicséri brigádja tagjait, akik méltó versenytársai a férfidolgozóknak. — Feladatuk négy fő részből áll — mondja a brigadvezetónö. — Harcolunk a növényi kárte­vők ellen. A betakarítást szigo­rúan határidőre fejezzük be. Es- ti iskolába járunk és részt ve­szünk az önkéntes katonai szol­gálatban. Az állami gazdaságban -— a háború ellenére — mindenki tanul, a gyerekek is, a felnőttek is. Kevés a tanító, nincs elegen­dő tankönyv és írószer. De min­denki meg van győződve arról, hogy a nehézségek ideiglene­sek. — Én magam is tanulok. — mondja Khan. — Fiammal együtt a hetedik osztály anya­gával birkózom. Ezelőtt nem volt erre idő. A téglaépületekben mint Gdansk vagy Gdynia egy­évi rakodási és átrakodás! mennyiségének. Az elmúlt évben a lengyel kikötők összessége 37 millió tonna áru rakodási munkáját végezte el, amiből 17 millió esett a szczecini, svvinoujsciei és kolobrzegi kikötőkre. A ra­kományok mennyisége Gdansk­ban és Gdyniában elérte a 10 millió tonna évi átlagot. A tengeri kikötők további bővítésére és üzemképességé­nek fejlesztésére 1975-ig any- nyi ráfordítási összeget irá­nyoztak elő, a mennyit az el­múlt 15 év alatt összesen erre a célra beruháztak. A rako­kikötők, mint Gdansk vagy Gdynia egyévi rakodási és át- rakodási mennyiségének. Jelenleg a Népi Lengyelor­szág legnagyobb tengeri kikö­tői beruházásának megvalósí­tása és kivitelezése van folya­matban. E beruházás az Észak kikötőjének nevezett gdanski árurakományi körzet kiszélesíté­sét célozza. Itt 100 000 tonnás hajókat lehet majd fogadni, árut ki- és berakni, a beépített modern berendezések és felsze­relések pedig lehetővé teszik pl. a szén berakodását 10-szer gyorsabban elvégezni, mint az jelenleg történik. Ezzel egyidejűleg folyamat­ban és Gdyniában elérte a 10 megáru és darabáru kikötőjé­nek további kibővítése. Az ország élelmiszer-hely­zetének alakulására befolyást gyakorló tengeri gazdálkodás területén a tengeri halászat Ez hozzájárul számos helység gaz­dasági oktivizációjához, külö­nösen a tengerparti kisebb te­lepüléseken. A lengyel halá­szat előtt komoly feladatok tor­nyosulnak. Ezek között például megemlíthetjük, hogy az 1970. év 450 000 tonnányi halmennyi- séaet 1975-ben kb. 600 tonnára kell emelni, ami 28,5%-os nö­vekedést jelent Az egy lakosra eső évi átlagos halfogyasztás­nak 1975-ben meg kell halad­nia az évi 7 kilogrammot. A lengyel tengeri gazdálko­dós fejlesztésének gyors tem­pója jelentős feladatot ró az alapfokú, középfokú és felső­fokú tengerésziskolák oktatá­sára is. A tengerészeti taninté­zeteket kibővítették, azok jó felszereléssel rendelkeznek, és jelenleg minden lehetőségük megyan ahhoz, hogy az ifjú­ságot jól előkészítsék a tenge­részeti szakmákra. von az iskola, a kórház és a gazdaság irodája. Időnként fil­met is vetítünk. Van könyvtár is. Hamarosan minden család tég­laházban lakik majd. Az igazgató egy csésze kávé ra hív. Felesége kiválóan készí­ti ezt az italt. Amíg élvezettel ízlelgetjük a valóban pompás kávét, a gazdaasszony fénykép­album képeit mutogatja. A csa ládi képek között két szovjet embert ábrázoló felvételt látok, — Markov és Vasziljev elv­társ. Gépkezelők. Nagyszerű fiúk! — mondják vendéglátóink. — Családtagnak tekintjük őket Segítettek a gazdaság megte­remtésében. Szeretnénk ha át- odná nekik legszívélyesebb üd­vözletünket. Mondja meg nekik azt is, hogy nemrég a gazdaság másodszor nyerte el a Munka Érdemrendet. E magas elismerés nekik is szól. TUDOM, hogy más családok­nál is őriznek olyan képeket, amelyeken szovjet emberek van­nak. De még több kép él az emberek emlékezetében és szí­vében. Egy kávéültetvény élete A „csend és szépség sfrgödrei" között

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom