Dunántúli Napló, 1972. július (29. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-09 / 160. szám

Szentgyörgyi és Ernst professzorok az izom szerkezetéről A kutatások gyakorlati és elvi problémái tg«n »ok megfigyelés és la- borotóriumi kísérlet alapján tudjuk, hogy testünk haránt­csíkolt izmai — amelyek rövid ideig tartó, de igen erőteljes munkára képesek —, mintegy 0,1 milliméter vastag rostocs- kákból állnak. Egy ilyen ros- tocska viszont nem más, mint százszorta vékonyabb szálacs­kák, úgynevezett iibrillumok kötege. Amikor a kutatóknak az elektronmikroszkóppal sike­rült behatolniok a molekulák világába, azt is meglátták, hogy ezek a Iibrillumok se má­sok, mint még kisebb — 50— í50 Angstrőm vastag — ros- tocskák kötege. Ezeket nevezte Szentgyörgyi 1947-ben egyik előadásában protofibrillumok- nuk. Izomrángás a kémcsőben Ha a protofibrillumok egye­nesen és megszakítás nélkül futnak végig az izomroston, úgy art kellene várnunk, hogy a mikroszkópban egyenletesen kettöstörést mutatnak. Ehelyett az izomrostokban erősen ket­tőstörő szakaszok váltakoznak. Ezek azok a bizonyos harónt- csíkolatok, amelyek a biológu­soknak már oly sok fejtörést okoztak. Némi magyarázatot akkor nyertek, amikor kimutat­ták, hogy a protofibrillumok az izom morfológiai egységét ké­pezik, amelyekben az egyes fénytörő szakaszokat librózusos fehérjék alkotják. 1939-ben Ernst professzor már végzett izomszerkezeti vizsgálatokat, majd kutatásait Szentgyörgyi professzor intézetében, Szege­den folytatta. Később a pécsi Biofizikai Intézetben — az ő vezetésében — Garamvölgyi docens bebizonyította, hogy a flbrillumok az izomnak nemcsak szerkezeti, hanem működési egységei is. Ezt a nézetüket ar­ra alapozták, hogy egyes fib- rilfumokon sikerült izolált átla- potban elektromos ingerléssel rángást előidézni. Szentgyörgyi és munkatársai az ilyen izomösszehúzódásnak molekuláris alapjait mór koráb­ban kutatták. Vizsgálataikban sikerült kimutatniok, hogy a protofibrillumok két fehérje­részből állanak. Az egyiket ak­tinnak nevezték, a másiknak pedig a miozin nevet adták. Szentgyörgyiék bebizonyították: ha ez a két fehérje — az aktin és a miozin —, megfelelő körülmények közé kerül, példá­ul, ha az izmok megfeszülnek -—, komplex fehérjévé, úgyne­vezett aktomiozinná egyesülnek, majd amikor az izom feszülése megszűnik, a komplex fölbom- lik, ismét helyreáll az izom nyugalmi állapota. Ezzel a kí­sérlettel Szentgyörgyinek sike­rült az izomrángás elemi for­máját mikroszkóp alatt produ­kálni. Erről a kísérletről mondta a nagy tudós, hogy az akto- míozinnak ez az összehúzódá­sa volt élete legmélyebb be­nyomása. Végeredményben sikerült ezekkel a kísérletekkel az egyik legmisztikusabb élet- jelenséget, a mozgást az izom vegyi alkotórészeiből in vitre (a kémcsőben) produkálni, s így a laboratóriumi vizsgála­tok számára hozzáférhetővé tenni. Az izom működése A Szentgyörgyi-féle kísérletek joggal vetik föl azt a kérdést, hogy az izmoknak milyen anya­gai idézik elő az aktomiozin összehúzódását és egyáltalá­ban mi az alapja a kontrak­ciónak. A kísérletek föltárták, hogy mindenekelőtt az izom­ban lévő nátrium és kálium ionok, valamint az energiában igen gazdag ATP vegyületekről lehet szó. A miozin egyik fon­tos tulajdonsága, hogy az ATP molekuláról lehasít egy fosz­forsavat, azt elbontva fölsza­badul a beléje kötött energia, amely alapja az izom minden­fajta kontrakciójának, illetve munkájának, A Pécsi Orvostudományi Egyetem Biofizikai Intézetében Ernst professzor vezetésévé1 speciális fizikai módszerekkel vizsgálják az izmot. A profesz- sxornak már régen kialakult meggyőződése, hogy az izom működése nem érthető még a szerkezet ismerete nélkül. Aho­gyan a gép működése sem volna érthető az egyes szerke­zetek — a kerekek, a csapok, a billentyűk és a pálcikák pon­tos ismerete nélkül. Az izom- kutatásra pedig azért van szük­ség az orvosbiológiai kutatá­sokban, mert elvi jelentőségén túlmenően, több, gyakorlati szempontból fontos problémára — például az izombetegségek gyógyítására ad ismereteket. A Biofizikai Intézet több évti­zedes kutatómunkájában jelen­tős dátum volt az 1958-as év, amikoris hazánkban elsőnek al­kalmazták az elektronmikrosz­kópot az izomszerkezet vizsgá­latára. Ezzel az elektronmik­roszkópos morfológia területé­ről sok új, igen értékes ada­tot szolgáltattak a pécsi biofizi­kusok az orvostudomány szá­mára. Az élő és a holtfehérje kapcsolata Azonban mégis csak felvető­dik az a kérdés —, vajon mind­ebből megérthető-e az izom­rángás? Az elektronmikroszkóp alá helyezett „Izomrost" mole­kuláris anyagai azonosak vol­nának az élő, működő izom anyagaival? Amíg a preparátu­mot előkészítik a vizsgálatra, amíg a patkányból, vagy más állatból izolálják a kérdéses anyagot —-, nem válik-e műter­mékké, nem „hal"-nak-e el az izmok és annak életfontos anyagai, a fehérjék, nem vál­nak-e „holt-fehérjévé”? Ve­gyünk például egy szexuálhor- mont. Ennek kémiai képletét pontosan fel tudjuk írni. Kémiai ismeretek alapján könnyen ki­következtetjük, hogy ez a mole­kula kémiailag teljesen közöm­bös, izolált állapotban még testhőmérsékleten sem képes semmiféle reakcióra. Viszont o gyakorlatból tudjuk-, _ hogy ugyanez a hormon a szervezet­ben a legcsodálatosabb '•eak- ciókra képes. Ebből is nyilván­való, hogy a kémia nem fejez- heti ki a biológiai specifiku­mot. Talán az izmokból izolált fehérjék kémiai reakcióiból ma­radék nélkül megérthetők az izom fehérjék biológiai specifi­kumai? A válasz egyértelmű: nem. Az ilyen és még több ha­sonló problémát az anyag szer­kezetéről alkotott hibás teóri­ánk okozza, vagyis az, hogy az elfogadott anyagszerkezeti is­meretekkel nem magyarázha­tók kielégítően az élő anyag reakciói. Ezt vallja Szeotgyör- gyi és vele együtt több kiváló természettudós. Az iskolában mégis ezt a hibás természet­képet alakítjuk ki az ember­ben, Például tudjuk, hogy a vasatomok sajátosságai nem magyarázzák meg egy vasdrót hő- és elektromosságvezető ké­pességét. Szerencsére van már egy újabb teóriánk és ez úgy látszik jobb. — Miért? Azért, mert eszerint az áramló elekt­ronok nem tartoznak egyetlen vasatomhoz sem, hanem egy­formán tulajdonai az egész rendszernek. Például a Moszk­vától vezető „forró drót" elekt­ronjai, amelyek az emberi be­szédet „szállítják”, egyforma valószínűséggel tartoznak bár­melyik atomhoz, amelyek e né- hányezer kilométeres drótban vannak. Kvantumbiológia Eszerint azt mondhatjuk —, amiként a drót azáltal vezeti az elektromosságot, amivel több, mint az őt alkotó egyes atomok összege, úgy valószínű, hogy az életjelenségek — be­leértve az izomrángást is — abban az elektronstruktúrában játszódnak le, amelyet ma még semmiféle képlettel nem tu­dunk leírni. Innen adódhat az élő és a holt-fehérje probléma. A sejt több, mint atomjainak, vagy molekuláinak összege, de az élő anyag is „több" mint az élettelen „holt" anyag — mi­ként Szentgyörgyi megjegyezte — a protoplazmában eggyel több elektron van, mint az élet­telen világ anyagaiban. Megnyugtató, hogy az anyag­szerkezetről alkotott hibás fo­galmainkat a kvantummecha­nika korrigálni fogja. Ernst pro­fesszor nézete szerint a kvan­tumbiológia az egyik legpers- pektivikusabb biológiai tudó mány. A rádióaktivitást, a foto­szintézist, de az élő egész ener­gia folyamatait kvantumelméle­ti megfontolások nélkül lehetet­len jól felfogni és leírni. Takács László Szívrönl-gen A Stanford Egyetem és a NASA szakértői közösen olyan készüléket szerkesztet­tek, amely háromdimenziós röntgenfelvételt készít a működő szívről. A készülék kiküszöböli a bordák, a tü­dők és az egyéb szervek za­varó árnyékát. A működő szivet minden oldalról vizs­gálni lehet, s ez jelentősen meggyorsítja és megkönnyíti a diagnózis felállítását. A SUGÁRBIOLÓGIAI INTÉZETBEN 1957-ben alapították az Országos Frederick Joliot-Curie Sugárbio­lógiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézetet. Feladata kettős: élő szervezetek külső és belső sugárhatásaival kapcsolatos alapkuta­tások, valamint sugárzó anyagokkal dolgozó munkahelyek gya­korlati ellenőrzése. Képünkön: A kisérleii egerek besugárzás előtt sugárvédöt kapnak. Sugárfertőzött patkányokon operációt végeznek az intézetben. Atomellenes vakcina? Franciaországot . atomtáma­dás éri, Párizs földig rombol­va, a vidék letarolva, minde­nütt, amerre a sugárzás elért, meqszenesedett emberek és fák. Azonban, ha az embereket megfelelően készítik fel egy ha­sonló tragédiára, a franciák egyhármada megmenekülhet. Legalábbis azok, akik a robba­nás után nem szenvednek su­gárártalmat. Mert az ma mór bebizonyosodott, hogy az atom­robbanás legveszélyesebb kö­vetkezménye nem a mechani­kai és a hőhatás, hanem az ionizáló sugarak hatása, ame­lyeknek tevékenysége kiszámít­hatatlan és emberi szemmel nem követhető. A sugárzás káros hatását semlegesítő vakcina, vagy gyógyszer, olyan orvosság, amely a szervezet károsodása nélkül lehetővé teszi a tovább­élést a teljesen, vagy részben felégetett környezetben - vajon utópisztikus álom lenne? Nem, a katona álma. Márpedig, ha egy katona ál­modozni kezd, azonnal akad egy tudós, aki az álmot valóra váltja. Máris jelentős eredmé­nyekről számolhatunk be. A su­gárzásnak az emberi szervezet­re gyakorolt hatásával Hirosima és Nagaszaki lerombolása után kezdtek foglalkozni. Katonai szakértők vezetésével orvosok, biológusok és atomkutatók igyekeztek megtalálni azt az eszközt, amely védelmet ad az ionizáló sugárzás ellen. Mindenekelőtt a sugárzás mechanizmusának legapróbb részleteivel kelt tisztába jönni­ük. Az első kutatási munkáló tokát Hirosima és: Nagaszaki sugárártalomban szenvedő la­kosain végezték. A kutatók csakhamar világosan átlátták az egészségsúgárzási mecha­nizmust. Kétféle sugárzóst észleltek: a korpuszkuláris (alfa, béta és neutron sugarak), Valamint az elektromágneses sugárzást (röntgensugarak és gammasu­garak). Ezek a sugarak — ha élő anyagot érnek — ionizációs folyamatot indítanak el. Vagyis az atomok szerkezeti egyensú­lya felborul, a megfogyatkozott atomok igyekeznek visszaszerez­ni elektronjaikat, ha másképpen nem megy, akkor a környező atomok rovására. Ezzel pedig láncreakciót indítanak el. A láncreakciónak számos, igen bonyolult hatása van. A biokémikusok és a biológusok ahhoz a módszerhez folyamod­tak, hogy elegendő elektront biztosítsanak a sugárzás érin­tette területeknek. Az utóbbi évek folyamán számos ilyen elektronpótlószer látott napvilá­got. Ilyenek: aZ AET, a szeroto- nin, valamint a ciszteami. Ex utóbbit két szovjet kutató siker, rel próbálta ki egereken. A szer hatására jelentős mérték­ben nőtt a kísérleti állatok su­gárellenállása. A sugárhatás ellenszerének kutatása során laboratóriumok­ban vizsgálják a skorpiókat. A kutatásokat Franciaországban Vachon professzor és munka­társai végzik. Amerikai és fran­cia tapasztalatok azt mutatják, hogy a skorpiók, különösen az Észak-Afrikában található „And- roctonus Amoreuxi” rendkívüli ellenállóképességet tanúsít a sugárzásokkal szemben. Nem tudják még pontosan, mi az oka ennek a sugárellenállós- nak, a kutatások során azon­ban számos feltevés született: í. A skorpió izomszövetének stabilitása rendkívül nagy. Sejt­jei csupán a vedlés idején osz­tódnak. Márpedig minél inkább osztódik a sejt, annál érzéke­nyebb a sugárzásra. 2. A skorpió sejtjeiben igen kevés nukleinsav található, A kutatások kimutatták, hogy o magas nukleinsav-szint is hoz­zájárul ahhoz, hogy a szerve­zet nehezebben tűrje a sugár­zást. 3. A sugárérzéketlenség ará­nyos a test szöveteiben talál­ható rézszinttel. A skorpió vé­rében található hemocíanin igen sok rezet tartalmaz. 4. A skorpiók vérében és szö­veteiben kimutattak olyan en­zimeket, amelyek semlegesíteni igyekeznek á sugárzáskor ki­alakuló mérgező anyagokat. 5. A skorpió vérében igen magas az aminosavszint. Már­pedig minél nagyobb az ami- nosav tartalom, annál nagyobb a sugárérzéketlenség. 7, Végül a sugárzás hatására a skorpió felhámja fluoreszkáló- vá válik. Kialakult az a véle­mény, mely szerint ez a fluo­reszkáló hatás is szerepet ját­szik a sugárérzéketlenség nö­velésében. Feltehető, hogy a skorpió mérge is növeli az ál­lat sugárellenállását. A sugárbiológia fordulópont­hoz érkezett. Most olyan kuta­tóra van szükség, aki összegez­ni tudja az orvosok, atomfiziku­sok, biológusok és biokémiku­sok eddigi kutatásainak ered­ményeit. Él tflv'A5ÁRNAPi{g|fTB M E ll E XL E I jÜLÜB Megfiatalodni nem lehet szépen megöregedni igen Antonio Saponaro profesz- szor - kutatócsoportja élén - hosszú időn át tanulmányoz­ta a Gingko Biloba nevű kí­nai növényt, amelyről azt tart­ják, hogy megőrzi az ember fiatalságát és valamennyi fi­ziológiai képességét. „Fiatalon megöregedni" volt a jelszava annak a tu­dományos konferenciának, amely a Rómában a Gingko Biloba laboratóriumban elő­állított kivonatával elért meg­lepő eredményekkel foglalko­zott. A kongresszuson részt vettek gerontológusok, szi\- speciatisták, sebészek, érspe­cialisták, tülészek, ideggyó­gyászok és bőrgyógyászok. Saponaro professzor a kí­nai növénnyel kapcsolatban a következőket mondotta: „Toboztermő növény, na­gyon elterjedt Kínában és to­pánban is. Európába a múlt század folyamán hozták be, de nálunk még ritkaságnak számit. A szürke kérgű fa 30 méter magasra is megnőhet. Virága nem különösebben szép, levele viszont apró le­gyezőre emlékeztet, színe vi­lágoszöld. Az ősszel aranysár­gán csillogó levelek az egész­ségre nézve rendkívüli hatás­sal rendelkeznek. Az emberek általában azt hiszik, hogy ez a megállapí­tás újkeletű. Azonban már a régi kínai orvosok is használ­ták a Gingko Biloba la leve­lét például asztma ellen és segítségével tisztították a be­tegek vérét. Kínában az or­vosok bizonyos esetekben ma is alkalmazzák a Gingko-kivo- natot. Az európai kutatások tehát ezeréves kínai tapasz­talatokra épülnek. A kínai növény leveleit spe-. ciális vegyi folyamat kereté­ben kezelik egy karlsruhei gyógyszergyárban. Az említett vegyi folyamat rendkívül bo­nyolult, a gyártás munkaigé­nyes. Több kiló levélre von szükség ahhoz, hogy igen kis mennyiségű kivonatot kap­junk. Az orvostudományban - folytatja Saponaro - nincs he­lye a csodáknak. Azt viszont konkrétan tapasztaltuk, hogy' az injekció, tabletta, vagy csepp formájában adagolt kivonat igen hatásosnak bizo­nyul az érelmeszesedés ellen (főként az agyi érelmeszese­désre gondolok), ezenkívül o lü/észek jó eredményt értek el vele az öregkori süketség gyógyításában. A bőrgyógyá­szok is kedvező véleményt nyilvánítottak a vérkeringési zavarokkal kapcsolatos bőr- bántalmak kezelése során. Az idő kereket nem lehet visszaforgatni,. de lényegében az a fontos, hogy az ember az öregséget a. lehető legjobb közérzetben élje végig. A •Gingko Biloba fa levelének kivonata főként a gerontoló­giában kap létjogosultságot. mégpedig kiváló éraktiváló hatása révén. Klinikai kísérleteink bebizo­nyították, hogy a gyógyszert minden esetben orvosnak kell előírnia, aki a kúra előtt ala­posan megvizsgálja betegét. Csak orvos állapíthatja meg például az orvosság adago­lását. Ezért van az, hogy a gyógyszer patikáinkban kizá­rólag orvosi rendelvényre kap­ható. A kísérletek során bebizo­nyosodott, hogy a Gingko bi­loba levél kivonata kiváló ha­tást gyakorol a bőrre is. Ép­pen ezért nagy érdeklődés mutatkozik a kozmetikai cik­keket gyártó vállalatok részé­ről a kínai növény iránt. A kozmetikai készítmények elő­állításához azonban igen sok, Gingko-magra lenne szükség. Reméljük, hogy csakhamar el­jutunk a készítmények ipari szinten történő előállításá­hoz." • A i I

Next

/
Oldalképek
Tartalom