Dunántúli Napló, 1972. július (29. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-09 / 160. szám

I DUNÁN TOLI NAPLÓ I 1$72. július f. A nyugdíjasok helyzete és problémái Egyszer mindenki Egy történet jut eszembe, régi, falusi történet. Adóm bácsi­ról, aki már évek óta az istállóban élt, pedig nagyszerű, „tiszta­szobás” kőházat hagyott a gyerekeire. Egy este valamin össze­szólalkoztak a menyével, az kiabálni kezdett vele, s ekkor bero­hant a fia és arcul ütötte. Az öreg nem védekezett, nem is sirt, csak azt mondta egy kis idő múltán: „Az nem baj, hogy arra már nem emlékszel, mi mindent áldoztunk mi érted, de azt nem sza­badna elfelejtened, hogy egyszer te is megöregszel..." Szedik az első sárgadinnyét Lesz elég zöldség, olcsóbb az őszibarack Előrejelzés a jövő hétre A fenti történet szélsőséges, tudom, tény azonban, hogy öregnek lenni általában na­gyon nehéz. Nehéz, mert az öregség egyet jelent a megrom­lott egészséggel, nehéz, mert az érzés „feleslegessé lettem’1, a legrettenetesebb érzések egyike, s nehéz, mert mindezek­kel általában a szegénység, a nélkülözés is együtt jár. A Központi Statisztikai Hiva­tal szociológusai a közelmúlt­ban minden eddiginél széle­sebb körben vizsgálták: hogy élnek nálunk az öregek — a hi­ányosságok pótlásának eg'ék legfontosabb előfeltétele ugyanis a helyzet, őszinte fel­tárása. A több mint háromszáz oldalas jelentés végső megál­lapítása: egyes rétegek rend­kívül súlyos helyzetben vannak. És most nézzük a legfontosabb adatokat! Nyugdíjasaink, illetve öregje­ink többsége falvakban él - a járási és megyei városokban lakók aránya 21, míg a buda­pesti öregeké 20 százalék. Az összeírtak jelentős része — 40 százaléka! — születése óta nem változtatta meg lakóhelyét. A nyugdíjkorhatárt elért férfiak és nők mintegy 14 százaléka dol­gozik ma is, túlnyomó többsé­gük a mezőgazdaságban. A termelőszövetkezeti tagok 70 százaléka 60 éves, illetve en­nél is idősebb, ami már önma­gában is jelzi: a falusi öregek sorsa az átlagosnál is nehe­zebb. Nyugdíjba menni nemcsak életmódváltozás, lelkiválság is. Érdemes röviden áttekinteni, hogyan vallottak a megkérde­zettek nyugdíjaztatásuk törté­netéről. Már korábban is szí­vesen nyugdíjba ment volna az összes nyugdíjasok 9 százaléka. Foglalkozási csoportok szerint azonban differenciált a kép: a nehéz fizikai munkát végző dol­gozók 12 százaléka vallotta például ugyanezt. Az összes megkérdezettek 12 százaléka azt mondta: még szívesen dol­goztam volna tovább, s különö­sen sok — 22 százalék —, értel­miségi jelentette ki nagyon ha­tározottan ezt. Érdekes ellen­pólus: ugyanakkor a megkérde­zett értelmiségiek 35 százaléka úgy érezte: eleget dolgozott már. Az egészség megromlása miatt az összes dolgozók 46 szá­zaléka örömmel vette a nyug­díjazás tényét, illetve sürgette azt, A megkérdezettek 4 száza­léka utolsó munkahelyével volt elégedetlen, s azt mondta: má­sutt még maradt volna. Ki miben keres menedéket ? Mi hiányzik egy nyugdíjas­nak a legjobban? íme a vá­laszok. A kereset: 64 százalék. Nem hiányzik semmi: 12 száza­lék. A munka öröme: 9 száza­lék. A rendszeres elfoglaltság: 6 százalék, a munkatársakkal való együttlét: 4 százalék. A nyugdíj tehát nem idilli nyuga­lom: nagyon is sok minden iz­gatja, nyugtalanítja öregeink életét. Hogy ki miben keres me­nedéket? a- Szinte mindenki a munkában. A nyugdíjas asszo­nyok 87 százaléka takarít, 75 százaléka rendszeresen bevásá­rolni jár, 78 százaléka szinte örökösen mos. És a férfiak? 35 százalék bevásárol, 34 százalék befűt. 18 százalék takarít, 12 százalék kávét-teát készít, 9 százalék ebédet főz nap mint nap. Mennyi idő és kedv marad hát tényleges pihenésre? Erre a leanehezebb válaszolni, a kulturális jellegű időtöltéssel kapcsolatos felmérés azonban valamiféle képet mégiscsak ad. Az öreg férfiak 20, a nők 18 százaléka olvas néhanapján könyveket: a férfiak 65, a nők 57 százaléka hallgat rendszere­sen rádiót, s a férfiak 25, a nők 24 százaléka nézi a televízió műsorát. Mozi? A megkérdezett férfiak 22, a nők 23 százaléka | volt egy évben legalább egy­szer moziban. De hát megvannak-e a kul­turált és hasznos időtöltés tár­gyi, technikai feltételei az öre­gek lakásában? A mezőgazda- sági fizikai nyugdíjasok 78 szá­zalékának nincs tv-je, az ipari nyugdíjasok 64 százalékánál hiányzik a tv. A rádió esetében már sokkal jobb a helyzet: mindössze a nyugdíjkorhatáron túli férfiak és nők 13 százaléka nem rendelkezik készülékkel. Mekkorák a nyugdíjak? Nézzük hát a legfontosab­bat: mekkorák is nálunk a nyugdíjak? Havi 400 forint alatt kap az összes nyugdíjasok 29 százaléka, 400 és 800 forint kö­zött 34 százalék, 800—1200 kö­zött 25 százalék, 1200—1600 kö­zött 7 százalék, s 1600 felett 5 százalék. A legalacsonyabb — 400 forintos - kategóriába a mezőgazdasági fizikai állomá­nyú nyugdíjasok tartoznak. Az ipari nyugdíjasok közül mind­össze 4 százalék kap 400 fo­rint alatt összeget, 400 és 800 között azonban már 44 száza­lék ez a szám. Érdemes egy pillantást vetni a nyugdíjas háztartások költ­ségvetésére is. Ki mikor vásá­rolt, illetve kapott télikabátot? A mezőgazdasági fizikai nyug­díjasok 54 százaléka, a nem mezőgazdasági fizikai nyugdí­jasok 45 százaléka 1959-ben, illetve azt megelőzően valami­kor. Évente a fizikai állományú nyugdíjasok 5, illetve 7 százalé­ka 200 forintnál kevesebbel költ ruházkodásra, s mindössze 23, illetve 28 százalékuk for­dít 500 forintnál többet erre a célra. Mit kap az ember a gyerekei­től, ha megöregszik? Ez elől a kérdés elől nem lehet kitérni, mert az öregek túlnyomó több­sége azt mondja: nem vágyok én másra, csak szeretetre. Néz­zük, hogy vallottak gyerekeik­ről a megkérdezettek! A vizsgálat során felkeresett nyugdíjasok 46 százaléka együtt élt valamelyik gyerekével, 3 százalékuk együtt él a gyede­kével - de nem közös háztar­tásban. Hatvan százalékuk azt mondta: külön élünk, de szinte naponta látjuk egymást, talál­kozunk. Harminchárom száza­lékuk hetente látja valamelyik gyerekét, 17 százalékuk kéthe­tenként, 15 százalékuk azonban azt mondta: jó, ha havonta. A gyerekek húsz százaléka hóno- pokon át nem keresi fel idős szüleit; hét százalékát egy éve nem látták az öregek, s kilenc százalékot tesz ki azoknak a száma, akik több mint egy éve nem jelentkeztek . . . Mit tehetünk mindehhez hoz­zá? A Központi Statisztikai Hi­A köztisztasági világszer­vezet egyhetes prágai kong­resszusáról a napokban ér­kezett haza Gyimesi László, a Pécsi Köztisztasági és Út­karbantartó Vállalat igazga­tója, aki tagja volt a ma­gyar küldöttségnek. — A világ minden részéből 1800 résztvevő tanácskozott a prágai Fucik-parkban lévő kong­resszusi palotában a köztiszta­ság időszerű kérdéseiről. Szá­mos érdekes előadás hangzott el, tapasztalatcserékre került sor és kiállításokon mutatták be a legújabb köztisztasági gépeket. A tanácskozás lefőbb tanulsága az volt, hogy a világ egészség- ügyi helyzetének javítása érde­kében nagyon komolyan kell a köztisztasági kérdésekkel foglal­kozni, s erre nem elegendő csak az állami erőket mozgósítani. Rendkívül nagy jelentősége van annak, hogy a lakosság meny­vatal Társadalomstatisztikai közlemények című sorozalábcr megjelent kötet az utóbbi évek egyik legnagyobb szabású es talán legemberségesebb szán­dékú munkája, mely mind a társadalom, mind az egyes emberek feladatait megjelöli. Nincs beszédesebb, megdöb­bentőbb érv, mint a konok sza­mok sokasága. Magyarország nagyon sokat tett a nyugdíja­sokért, az öregek érdekében, de csak ennyit mondani kevns. Nagyok még a tennivalók — or­szágos szinten is, és egyéniig is- B. S. Vasárnap délelőtti Immár tíz napja „teljes üzem­ben” a pécsi nemzetközi ifjúsá­gi zenei tábor. A Pollack Mihály Műszaki Főiskola termei és im­pozáns diákotthona most kü­lönböző európai nyelvek és a közös nyelv, a muzsika szóla­mait visszhangozzák a hónap közepéig. Napjaikat mind a hangszeres, mind az énekes szekcióban igen alapos, kemény munkaprogram tölti ki reggeltől — a naponta változó házi kon­certek és klubtalálkozók ese­ményeit is ide számítva — éj­félbe nyúlóan. Az idei évben a hagyományos kamarazenei ta­nulmányok mellett a tábor hall­gatói önkéntesen egy nemzet­közi kamarakórust is megalakí­tottak. A kórus ma, július 9-én, vasárnap délelőtt mutatkozik be a Jakováli Hasszán dzsámi­ban. nyire tekinti szívügyének lakó­helye tisztaságát. Elsősorban, természetesen pé­csi szemmel figyeltem mindent. Megállapíthattam, hogy a mi módszereink világviszonylatban is jónak mondhatók, de ez nem jelenti azt, hogy ne fejleszthet­nénk tovább. Kitűnő például a fóliás szemétgyűjtés, amivel a mi módszerünk kiegészíthető len­ne. A lakók a háztartási sze­metet fóliazacskóban gyűjtik, majd lezárva helyezik el a gyűj­tőedényben. Ez maximálisan biz­tosíthatja a higiéniai előírások betartását. A mi félpormentes gyűjtésünk helyett alkalmazhat­nánk jobb módszert. A nyugat­németek bemutattak egy erre a célra szolgáló, a kukához ha­sonló rendszerű szemétgyűjtő kocsit. A mi kocsijainkon 4 köb­méter lazaszemetet »zállítha­Lesz elég zöldség a jövő hé­ten, főként fejeskáposzta és főzőtök — jelezték a Zöldség- Gyümölcs Kereskedelmi Egyesü­lés Igazgatóságán az MTI mun­katársának kérdésére. Bőséges felhozatal várható burgonyából, a megyei felvásárló központok­ba 250 vagonnal várnak. Zöld­babból is fedezik a 25 vagonos koncert a dzsámiban A délelőtt fél 11-kor kezdődő hangverseny első részében a Budapesti Zenetanárképző Fő­iskola hallgatóinak vonósné­gyese mutatkozik be Mozart G-dúr vonósnégye ével, (K. 387) A második részben a most ala­kult nemzetközi kamarakórus lép a közönség elé. Műsoruk: Rosselli Adoramus Te, Mozart Ave verum corpus, Schubert Mons Oliveti és Kodály Esti da­la, A kórust Peter Simán (Ausztria) és Németh Pál ve­zényli. Szerdán, július 12-én este 8 órakor a Reneszánsz kőtár ud­varán adnak hangversenyt a zenei tábor kamaramuzsikusai. A záróhangversenyeket 13-án és 14-én este fél nyolc órakor ren­dezik a Liszt-teremben. Mind­kettőnek a bevételét a pécsi óvodák fejlesztésére ajánlják fel. tunk, ezzel a kocsival 25 köb­méter tömörített szemét szállít­ható. Láttam ajánlatokat utcai szemétgyűjtőkre. A mi kehely- forma szemétgyűjtőnk azonban sokkal korszerűbb, mint például az, amit a franciák kínáltak. Hangzottak el előadások a szemétkezelés korszerű formái­ról, Ezek egyike a szemétégetés. Elmondták azonban, hogy ez csak 400 ezer lakos esetén gaz­daságos, de akkor is csak úgy, ha az üzemeltetési költséget fedezi, az amortizációt azonban már nem, Ez is és egyéb elő­adások mind azt az alapgon­dolatot juttatták kifejezésre, hogy a köztisztasági tevékeny­ség olyan szükséges rossz, ami nagyon sokba kerül, de fizetni és csinálni kell, mert nélküle elviselhetetlenné válna az éle­tünk. igényt. A nyári melegben ked­velt csemege az uborkasaláta; eddig kevés volt nyers uborká­ból, de a jövő héten már 110 vagonnal oszlhatnak szét a bol­tok között. Teljes kapacitással üzemel a vállalat 8—10 sava­nyító üzeme is, negyed- és fél- kilogrammos zacskókba töltik a kovászos uborkát. Javult a paradicsomellátás, bár a hűvös éjszakák visszave­tették az érést. így is — bele­számítva az exportot — az első félévben 35 vagonnal többet fo­gyaszthattunk, mint az elmúlt év első félévében. A jövő héten 50—55 vagon szabadföldi para­dicsom kerül forgalomba, emel­lett még 10 vagonnyit Albániá­ból importálunk. A mennyiség növekedésével arányosan csök­ken az ára. A gyümölcsök választéka vál­tozik a következő héten. Le­érett, eltűnik a meggy, 8—10 vagonos mennyiséggel tartja magát a málna, ez megfelel a keresletnek. „Előre tör” a sár­gabarack, ebből már 520 va­gon felvásárlását jelezték. A lakosság ebből mintegy 50 va­gonnal vásárol, a többit a kon­zervgyárakba, illetve külföldre szállítják. A lekvár-főzés azért még korai, mert jó tíz nap múl­va lesz olcsóbb ez a gyümölcs is. Almából, körtéből jóval keve­sebb lesz, mint amennyit el tudnának adni. Almából 20, kör­téből 10 vagonnal szállítanak az állami gazdaságok és szö­vetkezetek. Tömeggyümölcs az őszibarack, ebből napi 12—15 vagon juthat a fővárosi házi­asszonyok kosarába, a vidékie­kébe S—10 vagon. Ára is jelen­tősen, 3—4 forinttal csökken, egyre több új fajta is beérett, már, mint például a sárgahúsú hibridek, vagy a bársonypír. A szezon előhírnökeként az első néhány mázsa sárgadinnye is megjelenik, s ribizliből is lesz néhány vagon. A múlt század végén vezet- I ték be a polgári házasságkö- j tést és anyakönyvezést. Pár­huzamosan végezték a szertar­tásokat, arra hosszú ideig nem volt példa, hogy valaki csak polgári esküvőt tartson. A felszabadulás után fokozó­dott hazánkban ez a mozga­lom. Eleinte a tanácsok — ko­rábbi tapasztalat és metodika híján — nem tudtak eleget ten­ni ezeknek a kéréseknek, így a kérelmezők maguk spontán rendezték meg az ünnepsége­ket. Ma merőben más a helyzet. Baranyában 1966 és 1969 között 2273 esetben rendeztek társa­dalmi szertartásokat 1969 és 1971 között viszont már 8043 Az egyhetes kongresszuson tapasztaltak tükrében az a vé­leményem, hogy városunk köz- tisztasági helyzetét elfogadha­tónak mondhatjuk, de természe­tesen van még jócskán tenni­valónk. A gépesítést természete­sen tovább kell folytatnunk, eh­hez sok ötletet adott a kong­resszussal kapcsolatos kiállítás, de ez már nem csak a mi el­határozásunkon múlik. Fontos tapasztalat volt az is, hogy egy vállalat erőfeszítései a köztiszta­ság biztosítására nem elegen­dők. Nagyon nagy szükség van a társadalmi összefogásra is. A kongresszus résztvevői meg­állapították, hogy hasznos és szükséges volt ez a tanácskozás- sorozat. Olyan döntés született, hogy a világszervezet második kongreszusót 1975-ben Padová- ban rendezik meg. FokozhalA-e u idegenforgalom a Balatonnál? Méj 300 ezer ember Milyen telepítésfejlesztés* követel a 3alaton part; meddig fokozható az idegenforgalom; hogyan lehet jobban kihasznál­ni a kisebb üdülőtelepeket? — Ilyen és ehhez hasonló kérdé­sek foglalkoztatják a zsúfolt nyári napokban a magyar ten­ger felelőseit. A Balatoni Intéző Bizottság szakembereinek és a tárcaközi fejlesztési bizottság főmérnök­ségének erre vonatkozóan mór kialakult terveik vannak. Mér­nökök és idegenforgalmi szak­értők azt vallják; hogy túltele- pítéssel tönkretehetik a vidé­ket. Számítások szerint a regio­nális terv megvalósítása után j egy nyári napra számítva hat­százezer embert képes befogad­ni a Balaton nyaralóvídéke. Ez az optimális felső határ. A je­lenlegi befogadó képesség - a negyven parti település több, mint százezer lakosát is bele- értve — 300 ezer főre tehető. A statisztikák érdekes ada­tokkal szolgálnak az idegenfor­galom fejlődéséről. Az üdülők számát néhány éve még felül­múlta a helyi lakosság. Az arány 1967-ben már szembetű­nően megváltozott és az elto­lódás az üdülők javára egyre fokozódik. A lakosság száma — következtetések szerint - táv­latban százötvenezer főre gya­rapodhat, s mellettük mintegy 450 ezer hazai és külföldi nya­raló kaphat majd helyet a lő partján. A nyaraló és víkendező ven­dégsereg helyét azonban még ezután kell megteremteni. A tervhez képest a szállás-ellá­tottság még csak 17 százalékos. Nagy összegeket igényel a vízellátás és általában a köz­művesítés. Már megkezdték a bakonyi bauxitbányák karszt­vizét hasznosító regionális víz­mű építését és vízkivételi mű épül Siófokon is. A sokszázmil­lió forintos beruházást igénylő munkákkal a kulturált üdülte­tést és a jövő fejlesztésének alapjait igyekeznek megterem­teni. esetben. A legjelentősebb emel­kedés a tavalyi esztendőben volt. A megyében a legtöbb ünnepélyes szertartást Komlón szervezték. 452 újszülött közül 133 kapott névet névadón, 284 házasságkötésből 259-et ren­deztek a tanácson, ünnepélyes keretek között. A gyász-szertar­tások — 124 eset — közül 44 al­kalommal temettek pap nélkül. A fokozatosság elve érvényesül — és tulajdonképpen egy ideig jellemző forma is lehet — a siklósi járásban, ahol a teme­tési szertartás kettős: a pcp mellett az állami szervek képvi­selője is búcsúztatót mond. A városokban egyre növek­szik a társadalmi szertartások iránti igény. Tavaly szeptem­berben Komlón létrehoztak egy szervező irodát, amely eredmé­nyesen működik. Hasonló iro­dákat Mohácson és Szigetvá- rott előreláthatólag csak a jö­vő esztendőben létesítenek. Pécsett az elmúlt évben 4953 társadalmi ünnepséget szervez­tek. Elmondható, hogy me­gyénk „fővárosában" az ilyen irányú igényeket kielégítik. Szervező irodát létesítenek - e Hunyadi út 2. számú házat mór alakítják is a céloknak meg­felelően — és ez azt jelenti, hogy a jövőben még több csa­ládi ünnepséget társadalmasi- tanok. Megyénkben a tanácsok mel­lett 46 állandó és 56 albizott­ság segíti a társadalmi szertar­tások megrendezését. Ezen bi­zottságok munkáján javítani kell, sokhelyütt formális. A má­sik terület, ahol javítani lehet a statisztikán: a temetési szer­tartásoké. A temetők nagyré­szében nincs még megfelelő ravatalozó. Hetven százalékuk egyházi kezelésben van. Ez a két kérdés összefügg, amit ak­kor látunk pontosan, ha meg­állapítjuk: a megye 56 közsé­ge és 3 városa rendelkezik ra­vatalozóval. A pécsi Közlekedési Kiállítás egyik programjaként tegnap a 48-as téren motoros ügyességi és KRESZ-versenyt rendeztek. A motoro­soknak a számos akadállyal teli tűzdelt pályán kellett bizonyita- niok vezetési képességüket, ügyességüket. A képen: nem minden­kinek sikerül a tálat egyik asztalról a másikra simán átjuttatni. Köztisztasági kongresszus Szemétgyűjtés fóliában A zenei tábor kamarahangversenyei nemzetközi kamarakáros alakult Erősödő mozgalom Társadalmi szertartások * * öregnek 'enni nagyon nehéz

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom