Dunántúli Napló, 1972. július (29. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-09 / 160. szám
OT2. Július 9. DUNANTOLI NAPLÓ A jó munka elismerése Alapítólevél 14 baranyai tőrzstenyésztő gazdaságnak Baranya az ország tenyészbankja — hallani gyakran a megállapítást, mégiscsak igen ritkán esik szó a megyében folyó nagyon magas színvonalú tenyésztői munkáról. Ilyen alkalmul most az ünnepség szolgált, amelyet a minap tartottak Pécsett, a Megyei Tanács dísztermében, ahol a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter által adományozott alapitó leveleket átnyújtották 14 baranyai törzstenyésztő gazdaság vezetőjének. Az első törzstenyésztő nagyüzemek Baranyában 1952-ben Jöttek létre. A két évtizedben a megye igen sok értékes tenyészállatot adott az országnak. A mesterséges termékenyítésbe a megye szarvasmarhaállományának több. mint 96 százaléka van már bevonva, a tehénállomány 86 százaléka pedig ellenőrzött A vágómarha- értékesítés export aránya Baranyában 15 százalékkal magasabb az országos átlagnál. Nem kis részük van ebben a törzstenyésztő üzemeknek, amelyek termelési mutatói már most meghaladják azt a szintet, amit az árutermelő üzemekben csak az ötéves terv végére tűztünk ki célul. A tejtermelésük egy tehénre számítva átlag 400— 500 literrel magasabb. A legmagasabb szintet tavaly a som- bereki Béke Őre Tsz és a Szentlőrinci Tangazdaság produkálta egyaránt 3700 literen felüli eredménnyel, ami mintegy 1000 literrel haladja meg a tsz-ek és állami gazdaságok megyei átlagát A megyében folyó tenyésztői munkát az Állattenyésztési Felügyelőség irányítja, a pécsi Mesterséges Termékenyítő Főállomás segítségével. A miniszter által adományozott alapító levelek magas számában — kevés megyében található eny- nyi törzstenyészet — az ő jó munkájuk is kifejeződik. Az országos fajta-, tenyésztéspoliti- kóhoz igazodó genetikai célokat az Állattenyésztési Felügyelőségen fogalmazzák meg és a hazai, valamint az importált tenyészanyag szakértő kiválasztásával, a törzstenyészetekben folyó utódellenőrzési munka irányításával előmozdítják megvalósulásukat. Az osztrák és bajortarka növendékbikák utódellenőrzését a sásdi járás termelőszövetkezeteiben végzik. Két ilyen utódellenőrzési ciklus zárult most le, hús-tej és tejhús típusokban, és folyik az apaállatok tesztelése. Csak azok az apaállatok vonhatók be ma már a mesterséges termékenyítésbe — egy-egy ilyen állatnak 20—30 000 utóda születik élete folyamán —, amelyek utódaik termelését genetikailag javítani tudták. Mióta a sperma mélyhütését Pécsett is bevezették múlt év augusztusában, nem gond már annak tárolása, akár több évre is. Amelyik tenyészállat utódaiban igazolja a várakozást, s valóban javítja termelésüket — az első ciklustól számított három éven belül kerül erre a tesztre sor, eközben nem származnak az állattól utódok, de a spermáját tárolják —, attól aztán egy éven belül akár 6—7000 utód is születhet mesterséges termékenyítéssel. A rontó hatású tenyészbikát viszont nem vonják be a tenyésztésbe, mélyhűtött spermáját pedig megsemmisítik. Az utóbbi években előnyös változásokon ment ót a megye szarvasmarhaállománya. Egyre több a fedett, sötétebb színű hegyi tarka o tsz-ekben — külső formák, gépi fejhetőség, belső tulajdonságok és termelési színvonal tekintetében egyaránt. Mindez a célszerűen irányított genetikai munka, a mesterséges termékenyítés és a törzstenyésztő üzemek, a baranyai üzemi állattenyésztők jó munkájának köszönhető. Bár a tehén létszám 4 ezerrel kevesebb a megyében a tíz év előttinél, ma mégis 10 százalékkal több vágómarhát, 74 százalékkal több tejet vásárolnak fel, mint akkor. Genetikailag egyre jobb az állomány, s így a törzstenyésztő gazdaságok elé kitűzött célok is magasabbak. Termelésben például a jelenlegi 3000—3700 kilogrammos szintet 1975-re 4000—4200 kilogrammra kívánják emelni. Ennek genetikai háttere megvan, s a szakosított telepek beépítésével — 31 ilyen modem telep épül a megyében — az üzemi feltétele is biztosítottnak látszik. Ezeket a telepeket a törzstenyészeteknek kell ellátni- ok jó tenyészanyaggal. Az alapító levél, amelyet most első ízben adományoztak Magyarországon a legjobb nagyüzemi tenyészeteknek, nemcsak kitüntető címet, de kötelezettséget is jelent mindazoknak az üzemeknek, amelyek megkapták. Hétfőn Pécsett dr. Földvári János, a Megyei Tanács elnökhelyettese kilenc termelőszövetkezet és négy állami gazdaság vezetőjének nyújtotta ót a miniszter nevében az oklevelet Szarvasmarha törzstenyésztő gazdaságalapító levelet kapott a Bolyi Állami Gazdaság, a Szentiőrinci Tangazdaság, a sombereki, a babarci, a bolyi, a majsi, a szabadszentkirályi és a nagy- hajmási tsz, utóbbi három még csak jelölt gazdaság. Sertés- törzstenyésztő gazdasággá nyilvánították a Szentlőrinci Tangazdaságot és a kaposszekcsői termelőszövetkezetet. Juhtörzs- tenyésztő gazdaság lett a Szentegáti Állami Gazdaság. A hidegvérű lótenyésztésben elért eredményeiért alapító levelet kapott a Görösgali, a Szentegáti Állami Gazdaság és a rózsafai termelőszövetkezet. Végül magyar félvér törzstenyészetté nyilvánították a sportló előállításában kitűnt és szép sikereket elért, siklósi Magyar —Bolgár Testvériség Tsz tenyészetét. Bányászfiatalok utaztak a Szovjetmiéka Tegnap reggel Klepah Ott- márnak, a Mecseki Szénbányák Vállalat KISZ bizottsága titkárának vezetésével negyvenkét főből álló csoport indult panorámabusszal a Szovjetunióba, hogy egy hetet töltsön Lvovban és Cservonográdban. A bányászfiatalok között vannak a Csertetői Emléktúra idei, első helyezést elért csapatának tagjai: Duthweiler János és Bába Gyula. Velük utazott lapunk munkatársa Miklósvári Zoltán, valamint Dóri István, a munkásőrség zászlóalj parancsnoka, Mérei József és Pallós Attila az emléktúrák lelkes szervezői, továbbá Varga László, akit a vállalati pártbizottság jutalmazott meg eddig végzett pártmunkájáért. : & A Szolnoki Tisza menti Vegyiművek Kénsavgyára megkezdte o próbaüzemelést. Az új üzemrészben évi 200 000 tonna kénsavat fognak majd előállítani. Wízlépcsőka Közös tervek a folyó hasznosítására A Duna vízrendszerének vízgyűjtő területe 800 ezer négyzet, kilométer, ezen belül a Dráváé és a Muráé 40 ezer négyzet- kilométer. E vízgyűjtő-területen három ország — Jugoszlávia, Ausztria és hazánk — gazdálkodik. Hogyan lehel a jövőben hasznosítani a két folyót? Milyen közös fejlesztési programot szükséges kidolgozni a Dráva vízgyűjtőjére? — Erről tanácskozott egyebek között Harkányban a Magyar—Jugoszláv Vízügyi Albizottság. A szombaton végétért tárgyaláson a jugoszláv delegáció Jung Fránjo, a Hor- vát Szocialista Köztársaság vízügyi titkárságának tanácsosa, a magyar delegációt pedig Szászhelyi Pál, az Országos Vízügyi Beruházó Vállalat vezér- igazgatója vezette. A háromDoxa nélkül A tenyérnyi Doxa közel egy évszázadon át a mozdonyvezetői mesterség címere volt. Akinek a zubbonyzsebén ott lógott a Doxa ezüst lánca, az más ember volt, több, mint mások. Tomoia Ferenc pontosan húsz éve mozdonyvezető. Nézzük a Doxát, mondom, ő meg azt mondja: azt a gyerekektől kellene kérni. Az isten tudja, hogy történt, de egyszer csak azt vettem észre, hogy az ő játékszerükké lett. Itt, a motoron nem kell a Doxa, azt meg, hogy ki milyen ember, már régóta nem az ezüstlánc vastagsága mutatja ... Az MDa 3015-ös motorvonat vezetőfülkéjében beszélgetünk, alig néhány perccel azután, hogy a 6737-es vonat hazaérkezett Beremendről. Tomoia Ferenc elnézést kér: még néhány perc, aztán váltótársa átveszi a gépet, s mi mehetünk nyugodtabb helyre beszélgetni. Hárman dolgoznak ezzel a géppel: az egyik mozdonyvezető jön, a másik megy — alig több mint egy év alatt 120 ezer kilométert futott a masina, komolyabb javításra azonban még nem volt szükség. A hatalmas panoráma ablak előtt egy 275-ös gőzgép szottyog, s mintha csak egy láthatatlan rendező intézkedett volna így, pontosan úgy áll meg, hogy belátunk a vezetőállásra. Két, már-már felismerhe- tetlenségig kormos ember, lapát, tűzko- paró, olajos kócok a kéz és arc letörléséhez, s egy kormos vizeskanna az ivóvíznek. Tomoia Ferenc azonnal megérzi, mire gondolhatok: — Amíg csinálta az ember, nem is érezte át, hogy mindez milyen kegyetlen. 1961-ben, amikor elvittek a motorvezetői tanfolyamra, egyáltalán nem lelkesedtem. Visszajöttem, s eszembe se volt elhagyni a jó öreg 424-est. Talán még ma is együtt járnánk, ha nem helyezik át Dunaújvárosba .. . S most meg azt mondom: akit egyszer átjárt a gázolajszag, az már többet nem ül vissza a gőzösre. Beletelepszem a párnázott vezetői székbe. Mint egy repülő ülése. Három sorban műszerek, balra kivilágított üveglap alatt a menetrend. A műszerfal közepén egy hatalmas piros szem. — Az ember lába egy pedálon nyugszik, amit ötvenöt másodpercenként lágyan meg kell nyomni. Ha ez elmarad, kigyullad a piros lámpa. Éberségellenőrzőnek mondják ezt a szerkezetet, az a célja, hogy egy percre se engedje ellankadni a figyelmet. Ha ég a lámpa, s mégse kapcsol az ember, megszólal a vészjelződuda, s ha még mindig semmi, az automatika bekapcsolja a fékeket. .. Az MDa díselmozdonyt a nagyközönség Piroska néven ismeri. A hat piros kocsiból álló szerelvények pár hét alatt ismertté és népszerűvé lettek az utazó- közönség körében, de vajon hogy vélekedik róluk a mozdonyvezető? — Egy év után is csak azt mondhatom, amit az első héten. Ezzel tényleg öröm a munka. Ami baj van, arról nem a gép tehet. E így röpke ellenőrzés a géptérben. Mintha egy hajó gyomrában lennénk: az ezüstszínű motoróriás lágyan duruzsol, s a külső világ csak a kajütablakokra emlékeztető kis kerek ablakocskákon néz be hozzánk. Nyolcszáz lóerő remegteti alattunk a vaspadlót: megfelelő úton százkilométeres sebességgel száguldhat ez a vonat. Egy újabb ajtó, s ezzel a mozdony agyához értünk: beépített szekrénykék sokasága ellenőrzőlámpák, biztosítékok, színes vezetékek százaival. Bármi rendellenesség történik is, az illetékes lámpa azonnal jelez. Itt van az automatikus fék és sebességváltó idegközpontja is, ezen a gépen ugyanis nem kell sebességet váltani. A mozdonyvezető egy kis karral továbbítja akaratát az automatikák felé, melyek egy bizonyos sebesség elérese után a pályaviszonyokat is figyelembe- véve váltanak sebességet. Az automatika egyébként mindenre emlékszik. Ami az úton történik, ellenőrző szalagra kerül, de őriz néhány kuriózumot is ez a memória.- Eddig például 335 milliót fordult a motor — mondja Tomoia Ferenc váltótársa, aki, még mi körbejártuk a gépet, már át is vette azt. Tomoia Ferenc lekászálódik a gépről: a mozdonyvezető egy kicsit olyan, mint a tengerész, elbizonytalanodik, ha lelép a vaspallóról. Komótosan átballag a síneken, s miközben jobbra-balra köszönget, azt mondja: — Több mint húsz éve utazok, de amikor beáll a gép a fűtőház elé, valami mindig szorítani kezdi a torkomat. Még ki se nyílik az ajtó, a kollégák már kiabálnak, köszönnek, viccelődnek — egyszóval az ember érzi: hazaérkezett. Az ember pénzből él, de nem pénzért dolgozik. Ha egy reggel arra ébrednék, hogy attól kezdve senki sem vár, senki sem kér, senki sem követel tőlünk semmit - minden értelmét vesztené. — Itt lakom a fűtőházzal szemben, a Mártírok útján, a vasúti bérházban. Valaki azt mondta múltkor: bolond vagy te, ott könnyen elérnek. .. Igaz, gyakran jönnek, de ebben is van valami jó. Ha így, megérkezés után, nem tudják megmondani, mikor lesz a következő út, egy félnap után már topogok otthon. Nem is olyan régen még gyakori volt a 320— 350 órás hónap, s mégis megesett, hogy a vezénylőtisztnél este összefutottam olyan kollégával, akivel reggel együtt tettük le a munkát. Az ember nem tud otthon tétlenkedni, ha érzi, hoqy szükséa lenne rá. A: mozdonyvezető eqy órával indulás előtt már a fűtőhózban van. Pa- , rancskönyv, gépátvétel, üzem- és fékpróba. Aztán kihúz a vonat a fűtőházból. Ez itt a legtermészetesebb dolog, öt-tízpercenként megy vagy érkezik. minimum egy gép, s mégis mindig akad valaki, aki megáll eqy percre a munkával. Ha mozdonyvezető az illető, a kollegájának int, ha lakatos vagy szerelő, akkor a gépet nézi. Jó utat ember, jó utat gép .. .! Békés Sándor napos tárgyalás eredményeiről Szászhelyi Pál tájékoztatta munkatársunkat. — A magyar—jugoszláv vízgazdálkodási bizottság ülésére októberben kerül sor. A két ország legmagasabb vízügyi fóruma előtt, most a harkányi tárgyaláson számos kérdést vitattunk meg és tisztáztunk jugoszláv partnereinkkel, (gy többek között foglalkoztunk a vízmérlegkészítés módszerével, a Dráva vízienergiájának hasznosításával, a határfolyó vízgyűjtőjének fejlesztésével, árvízvédelmi kérdésekkel, vízminőség védelmi feladatokkal. — Készül-e közös terv a Dráva vízgyűjtőjének hasznosítására? — A tárgyaláson a közös fejlesztési program készítéséhez kidolgoztuk a tematikát. Ez a terv eltér a korábbiaktól. Már úgynevezett komplex tervről kell beszélni, amely igazodik a folyó természetéhez, számol a lehetőségekkel és az adottságokkal, foglalkozik a Dráva árvízvédelmi, belvizrendezési, folyamszabályozási, vízhasznosítási, hajózási és vízminőségvédelmi kérdésekkel, a feladatok tervszerű és együttes megoldásával. A készülő fejlesztési program segítségével mindkét ország tájékozódhat arról, hogy népgazdaságaik fejlődéséből származó vízgazdálkodási igényeiket miképpen lehet biztosítani. — Mr a jelentősége a közös vízmérleg készítésnek. — A közös módszer alapján készülő vízmérleg felbecsülhetetlen értékű információval szolgál majd. A 15 éves távlati nép- gazdasági tervezésben foglaltakból következtetni lehet, az ipari, mezőgazdasági és lakossági vízigények várható alakulására. Az új módszerrel készülő vízmérleg számszerűleg tartalmazza majd 1985-ig a várható magyar és jugoszláv vízigényeket külön-külön és együttesen is. Az új vízmérleg készítésénél már figyelembe vesszük Ausztria várható vízigényét is. — A jugoszlávok és az osztrákok már építettek vízlépcsőket a Dráván. A folyó magyar szakaszán erre nem kerül sor? — A Dráva vízienergiája hasznosításának terve ez év végére elkészül. A tervezési munkát közösen végzik a magyar és jugoszláv szakemberek. Az elképzelések szerint a Barcstól Eszékig húzódó Dráva-szakaszon három vízlépcsőt iktatunk be. A Dráva Sdála feletti részére jugoszláv mérnökök készítenek vízhasznosítási tanulmánytervet, melyben mi is érdekeltek leszünk. A tervezett v'zierőművek- nek az ország déli része villamosenergia ellátásában, minden bizonnyal jelentős szerepük lesz. — A készülő tervek megvalósításában a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóságra milyen leiadatok hárulnak? — A már megkezdődött drávai közös magyar—jugoszláv folyamszabályozási munkák magyar „kivitelezője” a Dél-du- nántúlj Vízügyi Igazgatóság. A jövőben is ők végzik ezt a fontos feladatot, természetesen a vízlépcsők építésénél is ott lesznek. Mécs László Fonodái «inkára felveszünk fonó szakmunkásnőket és 16 évet betöltött nőket betanuiénah Betanulási idő 1 hónap. Bérezés a betanulási időre 1200,— forint. Betanulási idő után jó kereseti lehetőség. Kéthetenként szabad szombat Vidéki dolgozók részére szállást és ágyneműt biztosítunk. Bővebb felvilágosítást levélben is adunk. Cím: PAMUTTEXTILMÜVEK FONÓGYÁRA BUDAPEST XI., BOCSKAI U. 90 SZÁM. Munkaügyi osztály.
