Dunántúli Napló, 1972. július (29. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-30 / 178. szám

1972. július 33. DUN AN I ULI NAPLÓ es Újabb !6S kertvárosi lakás a rajzasztalon Újra egyenesben a BARANYATERV Leningrad’! főiskolások Pécsett Döntött a Legfelsőbb Bíróság Néhány nappal ezelőtt a leg­szigorúbb egyenjogúság alap­ján együttműködési szerződést kötött egymással a Pécsi Tép vező Vállalat és a Baranya me­gyei Tanács Tervező Vállalata, a BARANYATERV. Ez a szerző­dés ez esetben sokkal több volt, mint szokványos megálla­podás bizonyos feladatok meg­osztásáról, a BARANYATERV ugyanis fennállása talán leg­kritikusabb szakaszát élte át az elmúlt fél év alatt, s nagyon sokan biztosra vették, hogy a PTV rövid úton leányvállalatává degradálja ezt a vállalatot. Az előzmények egyrészt azzal a ténnyel kapcsolatosak, hogy a beruházások korlátozását elő­író kormányrendeletek megle­hetősen nagy bizonytalanságot okoztak a tervezőintézetek kö­rében, másrészt azzal, hogy fel­vetődött egy területfejlesztési iroda megalakításának szüksé­gessége, A BARANYATERV jö- vő'ével kapcsolatos alternatí­vák között az is szerepelt, hogy szinte teljes állományával egy ilyen regionális funkciót ellátó intézetté alakul, de miután ez­zel kapcsolatban mind szerve­zési, mind pénzügyi vonatko­zásban komoly nehézségek tá­madtak, a vállalat dolgozói egy részén úrrá lett a bizonytalan­ság. Január eleje óta több mint harminc szakember hagyta el a vállalatot. Ezért is nagyjelen­tőségű a hír: a Megyei Tanács Kovács Antal igazgató és Sá- rosy László műszaki igazgató- helyettes személyében kinevez­te a vállalat új vezetőit, akik szinte legelső ténykedésükként megkötötték a PTV-vel a, fen­tebb említett megállapodást, korrekt és elvszerű megbeszé­lések után megosztva egymás­sal a feladatokat, s ezzel egy­értelműen leszögezve: a BA­RANYATERV perspektívái vilá­gosak, a vállalat folytatja mun­kái át Kovács Antal, aki az UNI- BER tervezőosztálya éléről ke­rült a BARANYATERV igozgatól Székébe, munkatársunk kérdé­seire válaszolva elmondotta, hogy vállalatuk létszáma a ja­nuár elsejei 242 főről előrelát­hatóan 185 főre csökken, s ez­zel a létszámmal mindenekelőtt a Baranya megyei Tanács és a környező megyék tanácsszer­vei tervezői igényeit kívánja ki­elégíteni. A vállalat három fő tevékenységi területen kíván ér­vényesülni. Ezek: az építészeti tervezés, a mélyépítés és a te­rületrendezés. Idei kapacitásuk teljes egészében lekötött, talán csak az arányokon kellene va­lamit javítani. Építészeti jellegű megbízatásaik már-már túlzot­tak is, a mélyépítési kapacitás pedig valamivel nagyobb a pil­lanatnyi igényeknél. Arról a kérdésről szólva, hogy folytatja-e a vállalat a terület- fejlesztési tevékenységét, a vál­lalat határozott igennel vála­szolt. azzal a megjegyzéssel, hogy ennek elsősorban község­rendezési jellegű munkának kell lennie — konkrét megbízatások alapján. Sőrosy László műszaki igaz­gatóhelyettes rövid tájékozta­tást adott azokról a legfonto­sabb munkákról, melyeken pil­lanatnyilag dolgoznak a külön­böző műtermekben. A vállalat a közelmúltban leszállította an­nak a 150 kertvárosi lakásnak a terveit, melyeket a Pécsi já­rási Építőipari Szövetkezet épít majd fel Pécsett a Kertváros­ban, s máris megbizatást ka­pott újabb 165 lakás megterve­Befejezték a nyári gyakorlatu­kat a Pollack Mihály Műszaki Főiskola fiatal mérnökjelöltjei. A főiskolai és a kari KISZ szer­vezésében, a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat mesz- szemenő segítségével, mintegy 140 főiskolás dolgozott a bara­nyai építkezéseken, — Pécsért és Baranyáért. A tizenkét bri­gád, váltásban, forgószínpad- szerűen, három munkahelyen fordult meg: lakást épített a pécsi Kertvárosban — teljesít­ményük egy lakással egyenér­tékű, — bekapcsolódott a főis­kola laboratóriumi blokkjának fejlesztési munkálataiba, és megkezdte a geodéziai és hid­rológiai mérőtelep építését. Azt végezték, amire éppen szükség volt: betonoztak, festettek, va­koltak, földmunkát és vasbeton szerelést végeztek. A teljesítményeket és a bri­gádok közötti versenyt tegnap délelőtt értékelték. A három legjobb brigádnak, a főigazga­tó nevében, Bálint János tan­székvezető főiskolai tanár pénz­jutalmakat adott át. A főiskolá­sok teljesítményéről a követke­ző véleményeket hallottuk. Ott Miklós, a Baranya megyei Álla­mi Építőipari Vállalat osztály- vezető mérnöke: „Csak elisme­réssel szólhatok a fiatalok mun­kájáról és fegyelméről. Ebből ítélve komoly a reményünk, hogy jó gyakorlati szakemberek, jó üzemvezetők lesznek.” Az épí­tők különösen Zengő József mun­zésére. Sásdi megrendelés alapján 54 lakást terveznek, de vannak más megyéből is meg­bízatásaik. Csak kettőt ezek kö­zül: a BARANYATERV készíti a fonyódi szakmunkásképző in­tézet építési terveit, valamint Tolna megyei megbízatás alap­ján a bonyhád—dombóvári út tervdokumentációját. A vállalat új vezetői vállalati stratégiáról még nem adhattak számot, mindössze két hete, hogy megkezdődött a konszoli­dációs folyamat, tény azonban, hogy a vállalat kitűnő szakem­bergárdája körében máris szin­te teljes egészében megszűnt a létbizonytalanság. A BARA­NYATERV egy rendkívül jelen­tős és értékes szellemi koncent­rációja volt megyénknek, s jó, hogy végre eltűnőben vannak fölüle a viharfelhők. káját dicsérték, már most szí­vesen elfogadnák bármelyik munkahelyen. Bálint János tanár.: „A fiatal mérnökhallgatók, az iparnak is bebizonyították, hogy a mérnöki diplomáig vezető út első lépcső­foka a fizikai munka, amit vál­lalni és pontosan teljesíteni kell. A KISZ építőtábor jó alkalom I Szombaton a leningrádi Vízi- Közlekedési Főiskola diákjainak húsztagú csoportja érkezett Pécsre. A Pécsi Tanárképző Fő­iskola kapcsolatot létesített ez­zel a szovjetunióbeli felsőfokú tanintézettel — ennek keretében került sor diákcsoportok cseré­jére is. Először a pécsiek utaz­tak Leningrádba, most a szov­jet diákok viszonozták a látó gatást. A vendégek hosszabb időt töltenek nálunk, a Tanárképző Főiskola kollégiumában laknak és étkeznek. Nemcsak Pécs és a megye szépségeivel ismer­kednek, magyar diáktársakkal találkoznak — dolgozni is fog­nak: a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat biztosított részükre munkát. volt a fizikai munka megbecsü­lésére és gyakorlására, — tisz­teletére. A szakmai gyakorlaton részt vevő hallgatók ezt majd írásban is, értékelik.” A tegnapi értékelésen ott vol­tak az Állami Építőipari Vállalat képviselői is, köztük a nyugdíjas építő: Harka János, — a főis­kolások szeretett Jani bácsija. Egy szövetkezel volt alkalma­zottja kártérítési pert indított korábbi munkaadója ellen. Ke­resetében arra hivatkozott, hogy kilépése után el akart helyez­kedni, de a szövetkezet olyan valóiian, s kedvezőtlen véle­ményt adott róla, ami miatt két hónapig tartott, amíg újabb ál­lást tudott kapni. Ezért a kéthó­napos keresetveszteség megtérí­tését kérte. A perben vita vo*t, hogy az ügy elbírálása milyen fórumra tartozik. A legfőbb i ügyész törvényességi óvására az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely határozatában a következőket mondta ki: — A személyhez fűződő jogok védelme a jó hírnév védeiméie is kiterjed. E jogszabály alapján bárki igényelheti, hogy ha va­laki róla mások előtt, a szemé­lyével kapcsolatban, valótlan tényt állít, illetve helytelen tájé­koztatást ad, a bíróság — az eset körülményeinek megfele­lően — a Polgári Törvénykönyv­ben előírt jogkövetkezményeket alkalmazza. FJa a valótlan ada­tokat tartalmazó tájékoztatás az illető elhelyezkedését is akadá­lyozza, tehát ha személyhez fű- ; ződő jog megsértése vagyoni \ kárt is okoz, a polgári jogi fe- I lelősség szabályai szerint kár­térítés igényelhető. A' helytelen véleményadással okozott kár megtérítése iránti igény tehát polgári jogi természetű követe­lés, amelynek elbírálása bírói hatáskörbe tartozik. Ezért a Leg­felsőbb Bíróság a kerületi bí­róságot érdemi határozat hoza­talára utasította. Egy mezőgazdasági termelő- szövetkezet a földjéből százöt­ven katasztrális holdnyi terüle­tet, amely mezőgazdasági ter­melésre alkalmatlan volt, 2 millió 618 ezer forintért tizenöt évi használatra átengedte egy tanácsi talajerőgazdólkodási vállalatnak. A szerződésben a vállalat kötelezte magát, hogy az összeget — meghatározott időpontokban — három részlet­ben, 1972. március 31-ig kifize­ti. A megállapodást a Járási | Földhivatal jóváhagyta. A vál­lalat azonban nem fizetett, a tsz felszólító levelére pedig azt válaszolta, hogy a szerződéstől eláll. Ezt a szövetkezet nem volt hajlandó tudomásul venni és a már lejárt első két részlet: egy­millió-ötszázezer forint megfi­zetéséért pert indított. A bíróság előtt a vállalat azzal védekezett, hogy a szerződés érvénytelen, mert amikor megkötötték, az ak­kori igazgató helytelenül ítélte meg, hogy a szóban forgó föfd- területen van-e exportminőségű tőzeg. Később kiderült, hogy a tőzegtermelésre alkalmas terü­let mindössze ötven katasztrális holdat tesz ki. Abban is téved­tek, hogy a 2 millió 618 ezer fo­rintnyi bérleti díj rendelkezésük- ' re áll-e. Végső fokon most dön­tött az ügyben a Legfelsőbb Bí­KisiM a Somogy-expressz Tolnansmetfinúl Gátat építettek a Pécsi vizen a Gázművek meflett. A gát egyrészt szabályozza a Pécsi víz szintjét, ezen kívül ülepítőül is szolgál, mivel a szénmosóból érkező víz iszaptartalma nagyrészben itt csapódik majd le. Az építőipar elégedett a fiatalokkal Véget ért a főiskolások nyári gyakorlata Szombaton reggel 7 óra 45 perckor Tolnanémedi állomáson kisiklott a Gyékényesről Buda­pest felé tartó 4007 számú gyorsvonat, a Somogy-expressz. A vasúti szerencsétlenség kö­vetkeztében Takács Gyula, Dombóvár, Berzsenyi út 28 szám alatti lakos, a Dalmandi Állami Gazdaság dolgozója, — aki a kisiklás pillanatában a nyitott vonatajtóban állt, — életét vesz­tette. Hatan könnyebben meg­sérültek, őket a pincehelyi kór­házban nyújtott elsősegély után hazaengedték. A baleset okai­nak felderítésére a helyszínen bizottság folytatja a vizsgálatot. A Mechanikai Labor pécsi gyáregysége felvesz forgácsoló és szerszámkészítő sza kmunkásokat JELENTKEZÉS A VALLALAT MUNKAÜGYI OSZTÁLYÁN (Pécs, Kertváros, Szilva utca 1-3.) Uj gépek a tanácsi vállalatoknál A termelékenység növelése, o gazdaságosság javítása, a fizikai munka csökkentése, a korszerűbb termékek előállítása valamennyi baranyai üzem mű­szaki fejlesztési tervei között szerepel. E célok egyik legfon­tosabb feltétele a jobb és kor­szerűbb gép. Lássuk, hogy a tanácsi iparban mi valósult meg a tervezett, gépbeszerzésekből. A Baranya megyei Patyolat Vállalat közel nyolc éve üzemel. Ez idő alatt gépeik egy része elhasználódott. Idén felújították központi mosodájukat. Az első félévben nagyteljesítményű centrifugát és mosógépet vásá­rollak. Ezekkel a berendezések­kel jobb minőségű munkát vé­geznek, nőtt a kapacitás. Az 1972-es év feladatai között sze­repel továbbá: vegytisztító üzemükben lassan befejezéshez közeledik a felújítás, év végére elkészül és üzembe helyezik Üjmecsekalján, a Körösi Csorna Sándor utcai gyorstisztítót. A Mohácsi Vegyesipari Válla­lat profil változtatást végzett. Felsőruházati cikkeket termelnek közvetett exportra, Az új profil megkívánta azt, hoqy moderni­zálják és átalakítsák a konfek­ció szalagot. Közel félmillió fo­rintért vásároltak vasaló és varrógépet, A kapcsolótábla üzemrészük is gazdagodott. Sa­ját kivitelezésben a kapcsoló­tábla gyártás könnyítése érde­kében hidraulikus sinlyukasztót készítettek. Az epedagyártó részlegben üzembehplyeztek egy konvejort, mely szállításnál kü­szöböli ki a fizikai munkát. A Pécsi Vegyesipari Vállalat korszerűsítette varrodáját. Közel százharmincezer forintért vásá­rolták a gyorsvarrógépeket: ezekből tíz érkezett a vállalat­hoz. Dolgozik már az új gő­zölő és vasalóasztal, valamint a gombfelvarrógép is. Asztalos­részlegükbe hengercsiszolót, lakköntőgéoet és gőzfejlesztőt vásároltak. Az asztalosműhely bővítése hamarosan befejező­dik, s ezek a qépek is üzembe lépnek. A Pécsi Bútorgyár az utóbbi évek legnagyobb korszerűsítését hajtotta végre. Termel az új gyalugép, a sorozatfúró. az él- csíszoló, az előtolók, a szalag- csiszoló is. A gépek vásárlására közel négyszázezer forintot köl­töttek .A gyár ezenkívül egy készáru raktárral gazdagodott. A Pécsi Ingatlankezelő Vál­lalat eddig kétmillió forintot költött gépbeszerzésre, üzembe helyezték a hatvan méter eme­lőmagasságú állványokat: ez a berendezés magasépületek hom- loklokzati felújítására alkalmas. Megérkezett a csehszlovák im­portból származó függőkosár. Segítségével az épületek hom­lokzati javítását, festését old­ják meg. A szennyvízvezetékek, központifűtés vezetékek dugulá­sát eztán három csőtisrtítógép- pel szüntetik meg: Svédország- I bői érkeztek. Habarcsüzemük- J ben teljes mértékben gépesí- : tették a rakodást: nemrég he­lyezték üzembe az önrakodó gépkocsit. Megérkeztek a fél­automata NDK betonkeverők is. Előnyük, hogy télen is hasz­nálhatók, az anyagot előmele­gítik. A munkahelyek téfiesíté- sét szolgálják a hőlégbefúvók az év elején már üzemelnek. A Köztisztasági és Ütkarban- '' tartó Vállalathoz két Rapid- Sziti seprőgép érkezett Svájc­ból: több mint kétmillió forint­ba kerültek. Földmunkagép­parkjuk egy Volvo rakodóval i gazdagodott. Három PU—20-as ! szovjet seprőgépet vásároltak. : Legnagyobb gépi beruházásuk az aszfaltgyártó gépsor volt az első félévben. Óránként tizen­két tonna aszfalt készítésére al­kalmas. A berendezés két és félmillió forintba került. S, ©y. róság, amely a vállalatot a pe­resített másfélmillió forint meg­fizetésére kötelezte. Valamennyi mezőgazdasági termelőszövetkezet, mint szocia­lista szervezet, földje használati jogát ideiglenesen csak akkor engedheti át másnak, ha a te­rületre csupán átmenetileg van szükség, s ezért a tulajdonjog megszerzése az igénylő részéről nem indokolt, továbbá, ha a föld használatát a tsz nélkülözni tudja — hangzik az ítélet. Az át­engedésre vonatkozó megálla­podásban a felek kötelesek meghatározni a rendelkezésbe bocsátás időtartamát, a térítés mértékét, módját, időpontját Ami ebben az esetben a válla­lat védekezését illeti, valamely szerződést az támadhat meg, aki a megkötéskor lényeges kö- i rülmények felől tévedésben volt és ezt a tévedését a másik fél okozta, illetve felismerhette. Ezt azonban nem tudták bizonyíta­ni. A vállalat hosszú gyakorlat­tal rendelkező szakvállalat, te­hát megvoltak az ismeretei, amelyekkel, kellő gondosság mellett, a perben állított téve­déseiket kiküszöbölhették. A feltűnően nagy értékkülönbség akkor megtámadási ok, ha az a szerződés megkötésének idő­pontjában állott fenn. A válla­latnál azonban csak a szerző­déskötés után támadtak értéke­sítési nehézségek, ezek azonban nem adnak okot a megállapo­dás megtámadására és felbon­tására. Gyakori vita, hogy ha az üzemi baleset bekövetkezésében a dolgozó is vétkes, joga van-e kártérítésre, vagy esetleg milyen mérvű kármegosztás indokolt Ezt a kérdést döntötte el tör­vényességi határozatában a Legfelsőbb Bíróság, amikor egy üzemi baleset miatt indult kár­térítési perben a következőket mondta ki: — A vállalat felelősségének mérve nem aszerint alakul, hogy a baleset bekövetkezésében ter­heli-e vétkesség, s ez milyen arányban áll a dolgozó vétkes­ségével. A kárviselés arányát elsősorban az dönti el, hogy a dolgozó vétkes közrehatása mi­lyen mérvű volt. Azonban e vét­kessége súlyának és — ennek megfelelően — a kárviselés ará­nyának meghatározásánál je­lentősége van annak, ha a kór bekövetkezésében — vétkes ma­gatartásával — a vállalat maga is közrehatott. Ugyanis ebben az esetben csökken a dolgozó vétkeségének súlya, ami kihat o kárviselés arányára is. Ebben az esetben kiderült, hogy a válla­latnál a munkafeladat végzésé­hez a biztonsági követelmények­nek nem tettek eleget és első­sorban emiatt történt a baleset. Ez lényegesen csökkenti a sé­rült vétkes magatartásának súr lyát. Ezért az alsófokú bíróság által megállapított — a sérült és a gyár közötti — egyenlő ará­nyú kármegosztás törvénysértő és a vállalatnak a kár hetven százalékát viselnie kell. A Legfelsőbb Bíróság még rár mutatott arra is, hogy a baleseti járadék alapjául szolgáló átlag- kereset kiszámításánál a nyugr díjjárulék levonása nélküli ösz- szeget kell figyelembe venni. Hajdú Endre Kertészmérnök­tanárt é s MEZŐGAZDASÁGI GÉPÉSZ TECHNIKUS SZAKOKTATÓT KERES FELVÉTELRE A VILLANYI MEZŐGAZDASAGf SZAKMUNKÁSKÉPZŐ INTÉZET. A kertésztanár feladata kertészeti szaktárgyak ta­nítása és kertészeti gya­korlat vezetése. A gépész szakoktató feladata gép­tan gyakorlatok vezetése. Illetmény a 210/1971. MM- MUM sz. együttes utasítás alapján. Jelentkezési határidő: 1972. AUGUSZTUS 10. C i m : SZAKMUNKÁSKÉPZŐ INTÉZET, VILLANY, Mathiász J. u. 2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom