Dunántúli Napló, 1972. július (29. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-30 / 178. szám

4 DUNANTOl! NAPLÓ 1972. július 30. Falu a város vonzásában Távlati tervekben olvashatjuk, hogy az ezredforduló táján a mai 44 százalék helyett 60-65 százalékra emelkedik a város­lakó népesség aránya. Az iparilag fejlett országok eredményeinek ismeretében nagy valószínűséggel állíthat­juk, hogy ez valóban így lesz. De a tétel megfordítása is igaz, vagyis a népesség egyharmada még a 2000. évben is falun fog élni. A faluval tehát, mint át­meneti településformával a jö­vőben is számolnunk kell, s erőinkhez képest biztosítanunk kell az ott maradó népesség életfeltételeinek fokozatos javí­tását Gyorsuló m lassuló urbanizációi Általános szóhasználatban az j Urbanizáció olyan lényeges | életmódváltozást jelent, amely j gyakran települések pl. falu- város közötti, vagy népgazda­sági ágak pl. mezőgazdaság- Ipar közötti átrétegeződéssel jár együtt. Leggyakoribb eset, ami­kor a népesség területi átcso­portosulása egyben foglalkozá­si ótrétegződést jelent. A településfejlesztéssel fog­lalkozó szakemberek folyama­tot értenek alatta: — o városiasodás mindenek­előtt ellátottsági színvonal- emelést jelent, s a települési szükségletek ténylegesen váro­si színvonalú kielégítése terén most, ezekben az évtizedekben egyszerre pótoljuk az évszáza­dos mulasztásokat, s valósítjuk meg a modem városfejlesztést. — Ugyanakkor falvainkban is egyre több, réqen városinak minősített szükséglet jelentke­zik, s mindinkább adottak is a lehetőségek az igények kielégí­tésére. Korszakunkban tehát egy­szerre megy végbe városaink valóságos várossá válása és nagyobb falvaink közeledése a városi szinthez. Problémát már csak az jelent, hogy a formai változások felgyorsulósa mellett igen lassú ütemű a minőségi, o tartalmi változás. Más meg­közelítésben a városfejlesztés népességszóm növeléssel járó szakaszát csak jelentős időelto­lódással követi a lakóhelyvál- toztotásra ösztönző, ellátottsági színvonalot javító szakasz. Már­pedig Igazi városiasodásról esák ekkor beszélhetünk. Mérséklődő városi vonzás 1949 és 1960 között országos szinten mérsékelt ütemű volt a községlakó népesség arányá­nak csökkenése. Az utolsó év­tizedben viszont ez a folyamat jelentősen felgyorsult. Baranya megyében ezzel el­lentétes tendencia érvényesült: oz 1949 és 1960 közötti idő­szakban összehasonlíthatatlanul gyorsabb volt a népesség vá­rosokba történő koncentrálódá­sa, mint napjainkban. A sta­tisztikai adatokból az is kiderül, hogy a gazdasági szívóhatás mérséklődött, s a népesség mozgását mindinkább a szociá­lis körülmények, kedvezőbb életfeltételek határozzák meg. Megyei szinten folytatva vizs­gálódásainkat, a városok vonzó hatásának mérséklődése mel­léit szembetűnő a falu meg­tartó erejének növekedése. Fa­lu és falu között azonban lé­nyeges különbség van, s az el­térés a népesség áramlásán keresztül is lemérhető. Az utol­só tíz év adatai szerint a váro­sias és erősen fejlődő közsé­gek népességszáma emelke­dett, s a közepesen fejlett, il­letve fejletlen települések né­Szavjet öntöttvas KAZÁN fecreh/ények boltja Zsolrsay V. u. *7. pessége stagnált, vagy csök­kent. Érdekes jelenség a megyei központot övező településgyűrű kialakulása, s népességének gyors felfejlődése. A kétlaki életmód feltételeit biztosító Cserkút, Hird, Szentlőrinc, Pel- lérd, Kozármisleny településé­nek népessége az utóbbi évti­zed alatt közel másfélszeresére emelkedett s a megyében épí­tett magánházak majd tíz szá­zaléka épült ezeken a falusi­nak már nem, városinak pedig még nem mondható települé­seken. A fajú és a város közötti munkamegosztást - még nap­jainkban is - gyakran az ipari és a mezőgazdasági munka- megosztás foqalmával felváltva használják. De találkozhatunk azzal is, hogy a szellemi és fi­zikai munkamegosztást hasz­nálják előbbiekkel azonos, vagy egymást feltételező értelemben. Mind a két álláspontnak nyil­vánvalóan az az alapja, hogy hosszú történelmi időszakon keresztül a koncentrált ipari és szellemi munka városhoz kötő­dött, a falu pedig egyoldalúan képviselte a mezőgazdasági ágazatot, illetve fizikai mun­kát. A korszakunkban lezajló nagy társadalmi változás azonban lényegesen módosította a falu korábbi egyoldalú ' gazdasági szerkezetét, s részben ipari munkahelyként, részben pedig a mezőgazdasági termelésen keresztül bevitte a faluba az ipart. Aprófalvak sorsa Baranya jellegzetes aprófal­vas településekkel teli megye: négy városa mellett 316 közsé­ge van, s csaknem ezer a kül­területi lakott helyek száma. A sok kis alacsony népességű te­lepülés - a községek átlagos lélekszóma 1100 fővel marad el az 1800 fős országos átlagtól — minden szempontból hátrá­nyosan befolyásolja a megye társadalmi, gazdasági fejlődé­sét, de mindenekelőtt a népes­ség életkörülményeinek alaku­lását. A kedvezőtlen adottságok el­lensúlyozására indult el a me­gyében az a folyamat, melynek célja a településffejltsztés terv­szerű befolyásolása, a népes­ség mozgásának térvszérű Irá­nyítása. Az emberek koncent­rálódásának egészséges mérté­két (alsó- és felső határát) azonban napjainkig még senki nem határozta meg egyértel­műen, ezért a folyamat irányí­tása rendkívül körültekintő munkát igényel. Gazdasági oldalról vizsgálva — szűkös anyagi lehetőségeink miatt — nincs mód az apró és kislétszámú községek, települé­sek fejlesztésére. Más, emberi tényezőket is vizsgáló szem­pontból viszont a nem fejlesz­tés komoly társadalmi feszült­ségeket eredményez. Nyitott te­hát a kérdés: szabad-e mester­séges beavatkozással meggyor­sítani a migrációs folyamato­kat, vagy helyesebb — a leg­szükségesebb fejlesztések meg­valósítása mellett — kivárni a népesség önkéntes elvándorlá­sát. De ez a kivárás — a gaz­dasági erő szétaprózása miatt — hosszútávon nem jelent-e na­gyobb, társadalmi szinten je­lentkező veszteséget? A probléma megoldása igen bonyolult. Mai ismereteink alapján mindenesetre célsze­rűnek látszik a kis falvak né­pességének középfalvakba tör­ténő átirányítása, s a közép­falvak, vagy körzeti központok vonzó hatásának növelése. A közgazdászok, a demog­ráfusok és a szociológusok vé­leménye igen eltérő, ha arra kell választ adni, hpgy mi jel­lemzi egy település életképes­ségének alsó határét. Gazdasági szempontból 2500 -3000 fő között lehet meghúzni azt az alsó határt, amely mel­lett egy település hosszú távon is fennmaradhat. A demográfu­sok a termőképes népesség lét­számát és az átlagos életkor alakulását veszik számítási alapnak, a szociológusok pedig elsősorban a családi háztartá­sok jelentőségére utalnak. Vé­leményem szerint, egyrészt a családi munkamegosztásnak a falu életében játszott fontos szerepe miatt, másrészt pedig az alacspny lélekszámú telepü­lések mezőgazdasági jellege miatt megyénkben is a családi háztartások számának változá­sát kell figyelembe venni az életképes települések vizsgála­takor, Az alsó határ a családok közötti rokoni, gazdasági kap­csolatokból adódóan az ötven családnál húzható meg, ezen alul község tartósan nem funk­cionálhat. A probléma súlyos­ságát az mutatja, hogy me­gyénkben — a külterületi lakott helyeket nem számolva - 44 ilyen település van, s az átla­gos lélekszámúk alig haladja meg a 150 főt. Lépcsőzetes urbanizáció Nem új fogalom. Tartalmát tekintve a népesség területi át­csoportosulását jelenti, de nem faluból városba, hanem fejlet­len településről a legközelebbi fejlett településre, a vonzási központba. ,,Az egyszerű folya­mat” azonban nagyon lassan játszódik le, s a kis települése­ken élők családi befektetések­kel is késleltetik az átköltözés időpontját. Márpedig a jövő ezt elkerülhetetlenné teszi, s ezt nemcsak a társadalomnak, hanem az ott élőknek is igé­nyelniük kell. Piti Zoltán Uj központ — új előfizetők Csak ikresítéssel oldhatók meg a telefongondok Az űj központ fele ikerállomások bekapcsolására alkalmas örömhír: új telefonközpont lesz Pécsett. Értesítés a postá­tól: készülékét „ikresítjük" Fel­háborodott hangú levél a pos­tának: Hogyhogy? Miért? Hi­szen tíz éve már telefonom van . . . Pont most, amikor a modern telefonközpont üzemoe lép? Tényleg, miért van erre szükség. A régi „telefontulajdo­nosok” zúgolódnak - az eddig szóló távbeszélő állomások egy részét ikerállomásokká alakít­ják át. Miért van erre szükség? - kértünk tájékoztatást Kántor Sándortól, a Pécsi Postaigazga­tóság igazgatóhelyettesétől: — Több ok is erre késztetett bennünket. A svéd Ericson cég az új telefonközpontot úgy szer­kesztette meg, hogy kapacitá­sának ötven százaléka ikerállo­más bekapcsolására alkalmas, a másik fele pedig főállomások bekapcsolását teszi lehetővé - mondta Kántor Sándor. - Kül­földön az ikresítés már régen elfogadott a távbeszélő szolgál­tatásban. Csak így lehetett ott is a nagy előfizetői állomássűrű­séget biztosítani. Bécsben pél­dául a négyes ikerállomások sem ritkák. Pécsett a vártnál nagyobb mértékben jelenUezett telefonigények is szükségessé tették, hogy a jelenleg üzemben levő „szóló” távbeszélő á^omá- sok közül több százat ikerállo­mássá alakítsunk át. A posta még ez esetben is csak korláto­zott mértékben tudja kielégíteni a telefonigényeket. Jelenleg Pé­csett háromezer ikerállomás van, az új telefonközpont üzem­belépésekor négy és félezerrel számolunk. A gazdasági meg­fontolások is erre késztettek bennünket, az ikresítés ugyanis olcsóbb. Módunk volt azért is ikresíteni a telefonokat, mert felméréseink szerint a magán távbeszélőállomások havi be­szélgetéseinek száma álta'ában a kétszázat nem haladja meg. Pontosabban Pécsett az egy la­kásállomásra jutó beszélgetések havi átlaga 32. A posta rendel­kezése szerint ilyen kevésszámú beszélgetésnél lehetséges az ik­resítés. Élet a bérházban A Hajnóczy utcai bérház be­járatánál asszonyok ülnek — egy kivételével, aki gyerekkocsit ringat — középkorúak. A kerti padot az innét távolabbra eső parkból hozták át évekkel ez­előtt, ősz végén lecipelik a pin­cébe, tavasszal kihozzák. Senki sem keresi. A pad a házé. A fiatalasszony gyermekgondozási szabadságon van, a többiek — népes a család — háztartást vezetnek — „főállásban”. — Mit tartanak a szomszé­dolásról? — Ha jó idő van, itt beszél­getünk, különben összejárunk. De csak mi, ebben a lépcsőház­ban. A másodikról és a har­madikról már nem ismerünk senkit, legfeljebb néhány lakó- vol köszönő viszonyban vagyunk, mert találkozunk a boltban, vagy a piacon ... — És a férfiak? — Nem igen érnek rá szom- szédolni, este van mire haza­jönnek és mindjárt odateleped­nek a nyavalyás tévé elé, még a vacsorát is ott eszik meg, mint a kőkorszaki szaki, Frédi, hogy a rosseb ... A fiatalasszony. — Négy éve jöttünk ide a házba, én az emeletünkön lévő lakóknak bemutatkoztam, még­is tudjam, kik a szomszédok. Ez így illő, igaz Rózsi néni? Az asszonyok vitába kevered­nek, jó a fülük, mindent tud­nak, azt is, hogy némelyek meg­jegyzést tesznek rájuk: „Nem dolgoznak, nincsenek állásban, persze hogy jut idejük trécse- lésre egész nap ... I” — Hát jut is! — mondják. — De csak nem képzelik, hogy egész nap bezárkózunk, nap­közben csak kell valakivel szót váltani és különben is, akik ál­lásban vannak, azik talán a munkahelyen tartják a szájukat? Nekik ott, nálunk meg itt ala­kulnak ki a barátságok! Építők útja —, panelház. Innét levelet kaptam. — Minden úgy van ahogy megírtuk ... Szóval az asszony elhagyta élettársát, de ki sem — Mohácson a Vagyonvédelmi ki­állítás. A Belügyminisztérium g B. m. Rendőrfőkapitányság rendezésében július 21-én Pécsett a Dózsa klubban nyílt Vagyonvédelmi kiállítás —. amely sok nézőt vonzott — tegnap bezárta kapuit. A kiállítás augusrtus 2-től 6-ig Mohácson a filmszínház kiállítótermében lesz látható. — MÁSFÉL ÓRA IATIN-AMERIKÄ­VAl o Tettyén augusztus 4-én, pén­teken este 20 órakor (eső esetén a Doktor S. Müv. Központban): ‘ Jósé Arzamendia paraguayi énekes és együttese (Dely, Esteban Parris) mű­sora. Közreműködik: Győry Franciska színművésznő, Fejér Zsuzsa énekesnő. Dél-amerikai dalok, ritmusok — a népdaltól a slágerig. Jegyelővétel az írók Könyvesboltjában. (x) jelentkezett, majd visszajött és egyik sógorával a férfit kitessé­kelték a lakásbór, de úgy, hogy még a ruháját sem akarták ki­adni, Pediq a lakás a férfi ne­vén van. örökös csetepaté, tör- nek-zúznak... Ki tesz itt igaz­ságot? Nekünk semmi közünk hozzá —, ezt vágta fejünkhöz az asszony is, pedig ugye nincs igaza, elvégre nem rablóbandá­ban élünk, senki sem kénysze­ríthet bennünket arra, hogy az örökös cirkuszt végighallgas­suk... — mondják a lakók. Szabálysértési akták, bírósági periratok tömege tanúsítja: egy-egy összeférhetetlen lakó mennyire felbolygathatja a házi­rendet, lakótársai nyugalmat. Sajnos sokan félremagyarázzák a csendrendeletet: — Soha tíz óra után nem bömböltettem a rádiómatl Ás- kálódás az egész! — védekezik egy férfi. Tíz után nem is, Hanem előtte. A csendrendelet nemcsak éjsza­kára, hanem nappalra is vonat­kozik. A csendre, nyugalomra pedig — különösen a nagy lakótelepek, bérházak népe — érzékeny. Hiszen — például a 96 lakásos hétemeletesben — 300—400-an élnek, több bara­nyai falunak nincs ennyi lakosa. És ezeket a családokat — de a többi bérházakban sem — utcák, kertek választják el egy­mástól, mint egy kertvárosi te­lepülésen — hanem vékony fa­lak és betonfödémek, amelyek semmiféle zajt nem szűrnek meg. És a lakások zöme tele van háztartási gépekkel, rádió és tv-készülékekkel, aztán — ez sem ritka — itt-ott még barká­csoláshoz szükséges kisgépek is búgnak-zúgnak. — De hát mindezekhez joga van a lakónak — mondja egy fiatal bányamérnök, a Körösi Csorna Sándor utcában. — Csak az a kérdés, hogy a lakók mennyi megértést tanúsítanak a másik iránt? Ez a lényeg az uránvárosi „falansztervilágban”. A házmester: — A tavasszal jön egy lakó, lánya férjhez megy, nem csap­nak nagy dáridót, hiszen már a lakás mérete sem engedi, hogy fene nagy násznépet hív­janak össze. De hát reggelig azért eltart és nóta is lesz. Előre bejelentette, ezenkívül minden lakóhoz becsengetett és szándékához hozzájárulásukat kérte. Mondanom sem kell, min­denki szívélyesen fogadta és egyetértettek vele. Ugyanebben a házban be­szélgetek két férfivel, egyik ke­reskedelmi előadó, a másik épí­tőipari csoportvezető: — Tíz esztendeje költöztünk ide, kevés embernek volt tv-je a házban, a szomszédok nálunk jöttek össze, aztán később is, pediq már mindenkinek van ké­szüléke. A meccseket most is közösen izguljuk végig . .. — Megbarátkoztunk egymás­sal. Nem is lehet elszigetelten élni. Leginkább névnapokon, születésnapokon verődik össze a társaság, utóbbi években együtt szilveszterezünk, van ki szőlőt vett, szüretkor segítünk neki, sőt, kialakult már névadói „koma- ság” is. Egy-egy bérhózat valóságos tömeg lakja. A zsúfoltság min­dig adhat súrlódásra okot, de az elhárítható egymás iránti megértéssel, tisztelettel. Rab Ferenc Fonodái munkára felveszünk fonó nakmunkásnőkel és 16 évet betöltött nőket betanulónak Betanulási idő 1 hónap. Bérezés a betanulási időre 1200,— forint. Betanulási idő után jó kereseti lehetőség. Kéthetenként szabad szombat Vidéki dolgozók részére szállást és ágyneműt biztosítunk. Bővebb felvilágosítást levélben is adunk. Cim: PAMUTTEXTILMCiVEK FONÓGYÁRA BUDAPEST XI., BOCSKAI U. 90. SZÁM. Munkaügyi osztály. — Melyik városrészben lesz a legtöbb „iker"? A szerelési munkák leginkább az újmecsekqljai városrészt érin­tik. Jelenleg ezen a területen mintegy 700 közületi és úgyne­vezett lakástelefon üzemel. Eb­ből félezer lakásállomás Ikresí­tésére kerül sor. A távbeszélőt igénylők közül a legtöbben — szám szerint nyolcszózan — Új- mecsekalján laknak. Számuk napról-napra nő. Igényeiket csak ikerállomások szerelésével tudjuk kielégíteni. — Az idő, sajnos, nem adott lehetőséget a differenciálásra. A legutóbbi felmérésünkkor — három évvel ezelőtt — igen ke­vesen jelentették be igényüket ezen a környéken is telefonra. Az elmúlt két-három hónapban árasztották el a postát a kérel­mezők. A telefonközpont dolgoz­ni kezd a nyár végén, ezért a közeli hetekben többezer új táv­beszélő állomást kapcsolunk a hálózatba. — Nehezebb lesz-e maid tele­fonálni az „ikreknek"? — Véleményem szerint ez iem jelentheti a korlátozottabb tele­fonálást. Az iker távbeszélő ál­lomások a magán előfizetők forgalmi igényeit zökkenőmen­tesen kielégítik. Korlátozás csak abban jelentkezik, hogy az iker­párhoz tartozó előfizetők egy­mással nem beszélhetnek illet­ve egyidőben nem telefonálhat­nak. — Akkor mégis akad hát­rány ... — Pécsett a nyolc és félezer előfizetőből csupán egyet - ez „ikerpárját" — nem hívhatja a? ilyen állomással rendelkező elő­fizető. A beszélgetések kis szá­ma — mint mondtam — Pécsett átlag 32, így számításaink sze­rint ritkán fordulhat elő, hogy zavarják egymást. — Sokan bosszankodnak: e kért színű telefonokat nem kap­ták meg. Miért? — Az igaz, hogy mi megkér­deztük ügyfeleinktől, hogy mi­lyen színű telefonra tartanának igényt, de azt nem ígértük, hogy meg is kapják a választott színű készüléket. A legtöbben phős telefont kértek, sajnos maradék­talanul az igényeket kielégíteni nem tudjuk. De remélem, hogy a jövőben kapunk ismét színes telefonokat, akkor kívánságuk­nak eleget teszünk. Akik pedig mérgelődtek, hogy a „szóló” ál­lomásukat átalakítottuk „ikerré”, kellemes meglepetés éri majd őket, mert Pécsett igen jól és gyorsan lehet telefonálni a kö­zeljövőben. Meglátjuk. Vagy, meghalljuk? (Mécs) 147. Anna-bál Füreden Balatonfüreden, a SZOT sza­natórium dísztermében szombat este nyitották meg a 147. Anhd- bált Az első jegyigénylők már az elmúlt év őszén eljuttatták kérelmüket a rendezőséghez. A bálon csaknem húsz országból fogadtak vendégeket. A legtöbb érdeklődő a Német Szövetségi Köztársaságból érkezett. Sok, Kanadában és az Egyesült Ál­lamokban élő magyar is részt vett a bálon. A hagyományos bált ez alka­lommal is XVIII. századi magyar táncokkal nyitották meg, ezután francia négyes, majd keringő bemutató, az első bólozók és az Annák tánca következett. Éj­félkör tartották a szépségkirály« nő választást. A bálkirálynő, q hagyományok szerint „Eris” aranyalmáját kapta ajándékul. — Rohamosan emelkedik q takarmánytápok iránti igény. Bárányában. Áz idén élső fél­évben 1300 vagon tápót értéke­sítettek az ÁFÉSZ-ek a megyé­ben —, míg 1970-ben az egész esztendei értékesítés 1500 vágóin volt. Jelenleg gyorsabb ütemű oz igények növekedése, mint a tóf>-előállítás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom