Dunántúli Napló, 1972. július (29. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-20 / 169. szám

1*72. Julius 20, DUNÁNTÚLI NAPLÓ A Merkur és a KPM Autófelügyelet nyilatkozata Mikor mennyi kell leadni? Árak és vásárlási feltételek — Az autórendelet végrehajtása Nem adtuk fel a küzdelmet A kormányrendelet — mint ismeretes — július 1-én lépett hatályba, a végrehajtás azon­ban még nem, vagy csak rész­legesen indult meg. A végre­hajtás módjáról, részleteiről kér­tünk tájékoztatást Budapesten a Merkúrtól és a Közlekedés és Postaügyi Minisztérium Autófel­ügyeletétől. — Miért kevés a kocsi a Merkur használtautó telepein? Oroszi János, a Merkur áru­forgalmi főosztályvezetője: — Vállalatunk a közületektől csak rendszám nélkül vehet át gépkocsit. A rendelet hatályba­lépése, július 1. óta a rendőr- hatóság viszont csak akkor veszi be a rendszámot, ha az illető vállalat bemutatja a „Közületi személygépkocsi forgalomból kivonási kérelme" című nyom­tatványt, ugyanis csak ennek alapján jogosult leadni a gép­kocsit. Ezt a nyomtatványt min­den vállalatnak, üzemnek, szö­vetkezetnek a felügyeletet gya­korló, illetékes főhatósága, azaz a minisztériumok és országos hatáskörű szervek küldik meg. A mai napig csak nagyon kevés vállalat kapta meg ezt a papírt, s mivel enélkül nem adható le , a gépkocsi, ezért nincs autó a Merkur telepein. Természetesen ez csak átmeneti állapot, rövi­desen megindul a kampánysze­rű végrehajtás. — A készületekre vonatkozó egyéb rendelkezések? — A Merkur csak a rendelet­ben megszabott norma, az éves kontingens szerint ad közületek részére új személygépkocsit, S ezentúl új személygépkocsi csak akkor adható ki a közületeknek, ha bemutatják a KPM Autófel­ügyelettől kapott forgalomba- helyezési engedélyt. Használt személygépkocsi állományukat is csők akkor növelhetik a közü­letek, ha van ilyen engedélyük. Csak ez alapján ad a rendőr­ség rendszámot. — A rendelkezés hogyan be- lolyásolia a piacot, az árakat? — Valószínű, hogy a nagy hengerűrtartalmú, nagyteljesít­ményű nyugati típusok jóval ol­csóbbak lesznek, mint eddig. Másrészt olcsóbbak lesznek a használtautó piacokon azok a típusok, amelyekért eddig indo­kolatlanul magas árat kértek. Ugyanis, ha valaki például 60 ezer forintért vásárolt egy vi­szonylag jó állapotban levő, mondjuk 100 ezer kilométeres Polski Fiatot, nem fog 80—90 ezer forintot adni az ugyanilyen állapotú Volkswagenért. Néhány szót a Merkur árairól: a közű­iét által leadott qépkocsik árát ugyanolyan elvek alapján álla­pítjuk meg, mint eddig: a mű­szaki állapot, a karosszéria ál­lapota, a kocsi életkora stb. szerint. Nem lesznek aránytala­nul alacsonyak a közületek által leadott kocsik árai — kivéve né­hány, már említett nyugati tí­pust. A Polskik, Volgák, War- szavák annyiért kerülnek eladás, ra, amennyi a reális értékük. S végezetül még valamit; hogy a nagy tömegben, kampányszerű­en jelentkező autómennyiséget kivétel nélkül felvásároljuk-e, vagy bizományba is veszünk, még nem döntöttük el. A végrehajtás módjáról Újvá­ri Tibor, a KPM Autófelügyelet igazgatója tájékoztatott: — Épp tegnap tartottunk egy tárcaközi megbeszélést, melyen részt vettek a minisztériumok vezetői. Ezen a megbeszélésen tisztáztunk egy csomó kérdést a rendelet végrehajtásával kap­csolatban. Ezekről a kérdések­ről és a magánautó hivatalos célra történő használatáról, az átalányról a közeljövőben tájé­koztatjuk a közvéleményt. Addig is néhány dolgot. A végrehajtás a következőképpen zajlik le: a vállalatok főhatóságai, vagyis a szaktárcák, a minisztériumok megkapták a leadandó gépko­csik keretszámát. A főhatóságok közlik azután a vállalatokkal a leadandó gépkocsik mennyisé­gét, típusát egészen pontosan, rendszám szerint. Ezekkel, az úgynevezett forgalomból kivo­nási nyomtatványokkal a válla­latok a megadott időpontig je­lentkeznek a rendőrhatóságok­nál, leadják a rendszámot, majd a gépkocsit az illetékes, autó­kereskedelemmel foglalkozó ál­lami vállalatnál. A megtartható gépkocsikról is a főhatóság dönt, ezeknek a forgalmi enge­délyét viszont át kell bélyegez­tetni, a szolgáltató célokat be­töltő járművek pedig szolgál­tató rendszámot kapnak. — Mi módon vásárolhatók meg a leadott gépkocsik? — Ezekre az autókra elővé­teli jogot élveznek a taxiválla- | latok és a Volán. A rendelet egyik célja ugyanis, hogy elő­segítse a taxi- és a bérautó- állomány növelését. Második­ként jogot élveznek a kijelölt munkakörökben dolgozók, akik­nek sokat kell utazni munkájuk vénzéséhez, mint például a rá­dió és televízió szerelők, az ag- ronómusok stb. Ezt a listát egyébként hamarosan közzé- tesszük a sajtóban. A korábban elterjedt téves információt cá­folva közöljük, hogy a gépko­csit leadó vállalat dolgozói nem élveznek elővételi jogot a ko­csira. Ez a lehetőség sok visz- szaélésre adna okot. — Hogy áll most a végre­hajtás? — Tudomásunk szerint eddig csak a belkereskedelmi minisz­ter kezdte meg a hatáskörébe tartozó vállalatoknak szétkülde- ni a leadási kötelezettségről szóló nyomtatványokat, Hama­rosan azonban minden főható­ság megkezdi az „akciót", me­lyet fokozatosan ez év szeptem­ber 30-ig be kell fejezni. Panics György A kritikus gátszakaszokon pátria lemezekkel is védekeznek Drávasztáránál Drávakeresztúrnál támad a víz Ha jláth pusztáról kiköltöztették az embereket Drávasztára fellélegzett 1972, július 19,, szerda. Majláthpuszta, a keddi nagy küzdelem színhelye szokatlanul csendes. Alaposan megfogyat­kozott a várakozó tehergépko­csik száma, eltűnt a tartalék vé­delmi anyag a főhadiszállás elől, néptelenek az utcák . . . Kedden délután biztonsági okokból megkezdték a telepü­lés kiürítését. Gépkocsikra rak­ták az állami gazdaság négy­száz tehenét, s a száz itatásos borjút — késő estébe hajlott már az idő, mire minden ház elé ' .odaállhatott a tehergépkocsi, Mohács város vb napirendjén: hogy biztos helyre vigye az embereket, s legfontosabb in­góságaikat, Akkor már át-át- csapott a víz a nyári gát töl­tésének koronáján, az emberek nem tudták követni a víz emel­kedésének ütemét, ezen a sza­kaszon a megfeszített munka ellenére is az ár győzött. Este, amikor az utolsó ember is le­jött már a sorsára hagyott gát­ról, birtokába vette a víz a töl­tést — azokat a szakaszokat, ahol kedden még emberlánc őr­ködött a víz szintjével azonos, gyengécske töltésen ... Csak az asszonyok és a gye­rekek mentek el, a férfierőre méq nagy szükség van ezen a területen. Lejjebb, Kémesnél rosszabb helyzetben van: a sza­bad teret nyert víz már elérte, a házakat. A házakra, az értékekre rendőrök, katonák, munkásőrök vigyáznak. Jószerint ők „lak­ják" most a települést, a víz elcsendesítette Majláthpusztát... Kémes, művelődési ház. A nagyterem előterében szék-e állított lavórban egy fiatalasz- szony mos, a gyerekek úgy nyargalásznak mellette, mintha otthon lennének. Néhány nap óta valóban a művelődési ház az /otthona több llma-pusztai családnak, akiket a víz kikerge­tett a házakból . . . A színpadon mosógépek, ér­tékesebb háztartási gépek, az állófogason ruhafürtök.- Mindenünk itt van, amit hétfőn éjszaka el tudtunk hoz­ni — mondja Dajka József -, a család, és legfontosabb dol­gok. Szerencsére az állatokat is elhozhattuk, biztonságban vannak itt a közelben. A nagyteremben az egyik sar­kot közrefogva, szorosan egy­más mellett, ágyakat hevenyész­tek a padlón. A legszüksége­sebb ágyneműt magukkal tud­ták hozni — így, ha nem is ké­nyelmesen, de békességben megfér egymás mellett a hét llma-pusztai család. —- Ketten a mamával egész éjjel fent voltunk. Nem baj, csak a gyerekek aludjanak. Mi úgyis csak félig vagyunk itt - az ember feje egyszer itt, eqv- szer otthon — mondja Zsigi Fe- rencné, aki négy gyerekkel szo­rult ideiqlenes fedél alá. Ösz- szesen kilenc gyerek él ebben a sors-formálta közösségben . . . Hárman, Kocsis Ferenc. Zsi­gi Ferenc és Illés István utoljára hagyták el a pusztát, amíg csak lehetett, maradtak. Szerdán hajnalban ők is visszavonultak. A munkásság kulturális élete Két fontos, összefüggő témá­ról tanácskozott tegnap dél­előtt Mohács- Városi Tanács végrehajtó bizottsága: a mun­kásság kulturális helyzetéről és az üzemegészségügyi ellátás ja­vításáról. A művelődésügyi osztály A mohácsi munkásság kulturális igényei és ellátottsága című jelentése átfogó képet nyújt az aktív keresők 70 százalékát ki­tevő fizikai dolgozók kulturális igényeiről s ezek kielégítésé­nek mértékéről, lehetőségeiről csakúgy, mint az igények ala­kulását befolyásoló tényezőkről. A jelentés elemzése sokoldalú információszerzésen és a szo­cialista brigádvezetők körében végzett kérdőíves felmérésen alapszik. A helyzet elemzésén túl kijelöli azokat a feladatokat is, amelyekkel a munkásság kulturális igényét el lehet mé­lyíteni, s amelyekkel közműve­lődési ellátcttsáauk eredménye­sebbé válhat. (Erre a témára később visszatérünk.) A végrehajtó bizottság a Vá­rosi Tanács elnökének, Pálkuti Keresztélvnek az elnökletével a beszámoló jelentést és annak határozati javaslatait bizonyos kiegészítésekkel egyhangúlag elfogadta. E kiegészítések jó részben az ülésen résztvevő Ta­kács Gyulának, a Megyei Ta­nács elnökhelyettesének felszó­lalása nyomán kerülnek majd hatáiozati javaslatként a vb legközelebbi ülése elé. Takács Gyula felszólalásában kiemelte, hogy a munkásság kulturális helyzetével foglalkozni nemcsak a tanács feladata. Helyes len­ne egyszer beszámoltatni az üzemeket, a szakszervezeti bi­zottságokat is: mit tesznek en- I nek az érdekében. A munkás- J ság művelődésében a hangsúly l az általános műveltség emelé­sén kell hogy legyen. Figyelem­be véve a szabadidejük eltöl­tésében már eddig kialakult hobbykat, kedvenc hasznos idő­töltéseket: az ismeretterjesztés ezekhez is próbáljon igazodni. Mohácson sok a nemzetiségi - ahogyan a jelentés is említi — a maga sajátos csoport tuda­tával. Ez a tényező is lehet po­zitív, és a kultúra közérthetősé­ge is magyarul vagy a nemzeti­ségi nyelven lehet magas szín­vonalú. Az ízlésfejlesztés innen közeledhet lassan és fokozato­san az elvontabb igényekhez. Szó esett a jelentésben és a felszólalásokban is a város ál­talános kulturális életéről, amely döntő tényező a mun­kásság kulturális igényeinek, ellátottságának emelésében is. Nagyon fontos itt, hogy a bá­zisintézmények tudatosan és kellően differenciált eszközök­kel forduljanak a munkásság különböző rétegeihez — mon­dotta egyebek közt a Megyei Tanács elnökhelyettese. A továbbiakban a végrehaj­tó bizottság egy az üzemegész­ségügyi ellátás helyzetének ja­vítására hozott korábbi határo­zata végrehajtásáról szóló je­lentést vitatták meg. Eszerint az iparosodó városnak korsze­rű üzemorvosi rendelőkre és fő­foglalkozású üzemorvosi ellá­tottságra van szüksége. A ko­rábbi határozat alapián léte­sült a Farostnál ilyen fő foglal­kozású üzemorvosi rendelés. Ennek a feltételeit törekszenek megteremteni a Temaforgnál; a harmadik hasonló fő foglalko- j zású üzemorvosi rendelés ott | valósul meg — remélhetően már I 1973-ban - ahol a vállalat a j legméltóbban biztosítja ennek I o feltételeit. ) Csónakról látják el a révfalusiakat még tartja magát a gát, tart­ják magukat a fáradt embe­rek - de már előre is gondol­kozni kell: megerősítik a mé- gyetöltést, hogy az alattomos víz most már ne bitorolhasson úiabb területeket. Mailáthpusz- táról elmentek a lakók, s las- san-lassan nyomul előre a víz. Magát a települést, úgy látszik, nem veszélyézteti, elég maga­san fekszik ahhoz, hogy kike­rülje az árt. A szomszédos llmo- tanya — ahonnan már jóelőre elköltöztették a családokat — Embernek ott most nincs he­lye. .. Ök voltak az első „menekül­tek", kedden éjjel a Mojláth- pusztaiaknak is más fedelet kel­lett keresni. A hatvan családot Baranyahídvégen és Sámodcn helyezték el - középületekben és családoknál. Drávasztárára rá sem ismer­ni, pedig alig huszonnégy ó-a tqlt el ottjártunk óta: a „főté^ ren” ugyan még ott állnak a kővel rakott, minden eshető­ségre kész gépkocsik - de mór hiányzik a gépek gát felől jövő moraja, a lázas sürgés-forgás, az ember sár- és víz viaskodá- sa. Szinte békés kép: a kedden még veszettül dolgozó markoló alatt két ember alszik, távolabb a parton, egy fűzfa árnyékában horgásznak a vizet figyelő mun­kások. Olykor, ha valahol gyengének érzik a gumi ruga- nyosságú gátat, megindulnak a gépek, s újabb pátria-lemezek zárják el a víz útját. A megerő­sített, éjjel-nappal magasított gát bírja az ostromot. **■••• ....... t;.-*­Helikopter figyeli az elSntött ter91»- teket és a gátakat. — Közvetlen veszély nem fér nyegeti Drávasztárát - móndja az árvédekezés itteni központ­jában Barna Lajos. Drávasztára kikötő lett: innen indul a hajó hogy a révfalusiak­nak segítő embereket átvigye a települést körbefogó vtzgyű- rűn, s innen startol a rocsó is, hogy élelmet, a víz megszelídí­téséhez szükséges anyagot vi­gyen a „szigetieknek”. A Me­részebbek, s a nagyobb helyis-, merettel rendelkezők a másik oldalról időnként lóháton is be­merészkednek az elzárt falu­ba .. . ☆ i A baj „eltolódott" néhány ki­lométert: most Drávakeresztú- ron támad az ár, s ahogy kó- rábban Drávasztárát, most ezt' a községet fenyegeti kétoldali elöntéssel. A gáton, ahol népes asszony- brigád tölti a homokzsákokat, ismerősökkel találkozom: Pqn- dur Márk és héttagú brigádjó kedden még a majláthpusztai gáton állta a sarat. Hazaszc- ladtak, aludtak egy sort, és dél­ben már a drávakeresztúri gá­ton állnak. Tőlük centiméterek­re karéjban a „tenger”, messze valahol szénaboglya, mint egy lehorgonyzóit hajó. Mély gödröt harapnak a markolók teherau­tók ontják a földét, és Polohn István mérnök, a munka helyi irányítója, a búvárokat várja, Felettük repülőgép kémlel - és a mérnök gépkocsivezetője, Or­bán Ferenc újból elindul, hogy „másodállásban" felüljön a dó­zerre, és „harmadkézből" ellás­sa a munkavezetői teendőket — mert ember-—"' ében ezt is hé- ki kellett vállalni ... Nem adtuk fel a küzdelmet. D, Kónya József Egy elfogott buzgár

Next

/
Oldalképek
Tartalom