Dunántúli Napló, 1972. július (29. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-19 / 168. szám

I Wí. július 19. DUN AN I UU NAPLÓ KLUBMOZ!, MESEFILMEK Korszerűsítik a filmszínházakat A Baranya megyei Moriüiemi Vállalat ez évi terveiből Milyen feladatokat kell meg­oldania ebben az évben a Ba­ranya megyei Moziüzemi Válla­latnak? Mikor fejeződnek be a Park mozi immár több éve hú­zódó építési munkálatai? Kérdésünkre Rejtő János, a vállalat igazgatója elmondotta, hogy az 1972-es év legjelentő­sebb beruházása a Park mozi további építése. Jelenleg a sza­badtéri nézőtér villanyszerelési munkáit végzik és megkezdő­dött a gépházban a vetítőgé­pek felszerelése. A vetítés for­dítókorongra szerelt két gép­párral történik. A nyár folya­mán megkezdődik a szabadté­ren elhelyezendő széksorok be­szerelése. Újszerű, hogy a kü­lönböző helyáraknak megfelelő­en változik az ülőhelyek színe, így . a nézők könnyebben meg­találják a jegyüknek megfele­lő széksort. A filmeket hatal­mas, mintegy 18 méter széles vásznon láthatjuk s a megfele­lő hanghatást a vászon mögött elhelyezett nagyteljesítményű hangszórók és a nézőtér fölött hálószerűén felfüggesztett szte­reó-hangfalak biztosítják. Az eredeti tervektől eltérően a be­járatot úgy építik meg, hogy a mozit kerülő nélkül, a Felsőma­lom és a Koller utca felől egy­aránt meg lehessen közelíteni. Ha az építkezés jelenlegi üte­me nem csökken, akkor az öt éve tartó, hosszú építkezés után 1973 tavaszán megnyitja kapuit Pécs újjáalakított szabadtéri filmszínháza. Pécsett a Kossuth mozi épü­letének egyik szárnyán, a vál­lalat központjának utcai front­ján szintén építkezés folyik. Megtudtuk, hogy itt - ha a ki­vitelező vállalat ezt biztosítani tudja — még ebben az évben elkészül a nyolcvan személyes klubvetítőterem, ahol szőkébb közönség előtt mutatják majd be az elmúlt időszakok nagy­sikerű filmjeit és az új alkotá­sokat, A vállalat vezetői az új helyiséggel régi elképzelést sze­retnének megvalósítani: délelőt­tönként a kicsiknek mesefilme­ket fognak vetíteni. A megyeszékhely leglátoga­tottabb filmszínháza, a Petőfi mozi előcsarnoka ebben az év­ben új mozaikburkolatot kap, utcai homlokzatán pedig kor­szerűbb fényreklámokat szerel­nek fel. Pécsváradon kicserélik a mo­zi tetőszerkezetét és padlózatát és új akusztikai berendezést szerelnek fel. Beremenden, a lakosság számának hirtelen megnövekedése miatt emelke­dett a mozilatogatók száma is. A nézőteret korszerűsítik: kicse­rélik a széksorokat, a padlóza­tot, s az épület olajfűtést kap, az épület külseje pedig új bur­kolatot és megfelelő világítást. A három vidéki filmszínház fel­újításának befejezése egy tíz­éves munkafolyamat végét je­lenti: befejeződik a megye nor­mál-filmszínházainak rekonstruk­ciója. R. L — Egri alkotótáborban. A Pécsi Tanárképző Főiskola tizen­három rajz szakos hallgatója vesz részt azon a nyári alkotó­táboron, amelyet július 10—22 között rendeznek meg Egerben. Az alkotótábor tagjai megismer­kednek a város és a környék műemlékeivel, múzeumaival. Fel­adatképpen a baranyai táj és Eger vidéke között karakterbeli különbséget kell keresniök. Itt szerzett vizuális élményeiket pa­pírra is vetik táj-, illetve alak­rajzok formájában. Felveszünk esztergályos szakmunkásokat pellérdi üzemünkhöz, öntödei és raktári segédmunkásokat, gépkocsi rakodókat, galvanizáló üzemünkhöz női munkaerőt és férfi betanított fémcsiszolókat. Jelentkezés : PÉCSI VASAS KTSZ, Zsolnay Vilmos u. 15. siám.- Munkaügy, Tízéves a népművelők nyári továbbképzése Interjú Tímár Irma csoportvezetővel Szerencsére Baranyában is sok­helyütt alakultak és működnek ilyen kis közösségek, s egyre több helyen ma már a megfe­lelő körülményeket is biztosít­ják hozzá. Kétségtelenül na­gyon fontos a szép, kulturált környezet, azonban önmagában ez még csak keret, forma. Ah­hoz, hogy tartalommal is meg­töltsék, hogy ezeket a fiatalo­kat közösséggé lehessen ková­csolni, ahhoz az ifjúsági klubok élén is tudatos, telkészült veze­tőkre van szükség, akik a leg­alapvetőbb művelődéspolitikai kérdésekben csakúgy, mint a klubvezetés legfontosabb mód­szereiben a feladatokhoz mér­ten tájékozottak. Úgy érzem ez a törekvésünk sikerrel járt. — Hogyan értékeli általában az idei tanfolyam erőfeszíté­seit? — Immár tíz esztendeje tu­datosan felépített programmal minden nyáron megrendezzük ezt a tanfolyamot. Tíz éve egyet­len tiszteletdíjas népművelőnk sem rendelkezett működési en­gedéllyel, s azóta minden év­ben sokan megszerezték, illetve megszerzik ezt. Kétségtelen, egy ilyen papír nem minden. Ám, aki megszerzi, az egy bizonyos szakágazat és természetesen kultúrpolitikánk legfontosabb kérdéseiben is alapvető jártas­ságot szerez. S ezen túl, ugyan­akkor indítékot is kap az önmű­velésre. Ismert körülmény a népművelők fluktuációja. Az is, hogy e tanfolyamok számos résztvevője később valamilyen ok miatt nem kamatoztatja az itt szerzett ismeretanyagot. Még­sem érezzük kárbaveszett fárad­ságnak, kidobott pénznek az ő képzésüket sem: indítást, szel­lemi ösztönzést kaptak egy tár­sadalmi hasznú szakmai művelt­ségből, s ez — reméljük — előbb-utóbb valahol visszatérül. * Pontos adataink nincsenek, de kb. 50—100 között mozoghat azoknak a száma, akik évente a népművelés valamelyik szak­területén működési engedélyt szereznek. Hogy mennyiben si­kerül o szerzett szakmai isme­reteket (műkedvelő művészeti együttesek, szakkörök, klubok stb. vezetésében) felhasználniok, ez a helyi feltételek alapján is sok mindentől függ. Egy viszont nagyon fontos: az önművelés igénye, most, a nyári pihenés időszakában csakúgy, mint év közben. Ha ez o belső igényük megmarad -—, ha a nemegyszer jóakaratukkal, munkájukkal vagy törekvéseikkel szemben tapasz­talható értetlenség, részvétlen­ség ellenére sem szűnik meg — akkor már félig nyert ügy e tan­folyamokba vetett immár tíz­éves energia, fáradozás, jó szándék, W. E. A nyár nemcsak a pihenés, o szabadságolások időszaka. Ilyenkor bonyolítják le a pedagógusok, népművelők szakmai továbbképzéseit is. Mohácson, a Kisfaludy Gimnáziumban néhány napja fejeződött be mintegy 170 tiszteletdijas, illetve társadalmi munkában do'gozó népművelő egy-egy hétig tartó továbbképző tanfolyama. Ennek eredményéről, tapasztalatairól érdeklődtünk Tímár Irmától, a Baranya megyei Tanács népművelési csoport- vezetőjétől. — összesen hét szakágazat­ban indítottunk egyhetes tanfo­lyamot az idei évben. Vala- .mennyien különböző szakmai, il­letve művelődéspolitikai téma­körökben hallgattak elméleti előadásokat és részt vettek gya­korlati foglalkozásokon is. Négy ágazatban alapozó tanfolyam indult: — A díszítőművészeti (hím­zés, kézimunka) szakkörvezeíők művészetelmélet! előadásokat hallgattak és gyakorlati foglal­kozásokon vettek részt. Szeret­nénk, ha később ők is vizsgát tennének a működési engedély megszerzéséhez. A tiszteletdíjas művelődési otthon vezetők o mostani tanfolyam alapján ősz­szel vizsgáznak. Olyan temati­kát állítottunk össze részükre, amelynek az ismerete elemi kö­vetelmény az alapfokú működé­si engedély megszerzéséhez. A gyermektánc oktatók ugyancsak alapozó tanfolyamon vettek részt. Az itt szerzett ismereteket iskolákban, művelődési ottho­nokban tudják majd gyümöl- csöztetni. A negyedik csoport, az alapfokú könyvtáros tanfo­lyam hallgatói eredményes vizs­gát tettek és tiszteletdíjas könyv­tárosként működnek majd a to­vábbiakban. — Ezek szerint a népművelők alapfokú és továbbképző tanfo­lyamon vettek részt az idei év­ben. Ez utóbbi hányféle és mi­lyen volt? — Az amatőrfilmesek nem­csak Baranyából, hanem egész Dél-Dunántúl megyéiből és Fe­jér megyéből itt jöttek össze tanfolyamra. Gyakorlati munká­jukban Mohács város életének jellegzetes vonásait próbálták megragadni, esténként pedig filmek vetítése után éjfélbe nyú­ló vitákat rendeztek, amelyekbe o többi tanfolyam résztvevői is belekapcsolódtak. A színjátszó­rendezőknek egy három éves tanfolyam keretében zajlott le o rendes évi továbbképzésük. Ennek hallgatói év közben ha­vonta egyszer elméleti előadá­sokat hallgattak, itt az egyhetes tanfolyamon pedig elsősorban a gyakorlattal foglalkoztak. Ez­zel lezárult a második évük. Jö­vőre, a nyári tanfolyam után vizsgát tesznek és működési en­gedélyt szereznek. A harmadik az ifjúsági klubvezetők tanfo­lyama volt. Ez az egy hét le­zárta a részükre megindított egyéves továbbképzést. Talán nem kell hangsúlyoznunk falun az ifjúsági klubok fontosságát. Kulturált környezetet teremtettek községük közepén a drávafokiak. Nagyrészt társadalmi munkával megtisztították az akácoktól, bozó­toktól és kőtörmelékektől az egyik elhanyagolt telket. Sétányokat építettek, füvesítették és rózsákkal telepítették be az új parkot. A községi tanács 20 betonvázas partot adott, amelyeket már nagy­részt fel is állítottak. ! Jegyzetek a nevelésről Példaképek — eszményképek — bálványképek A kommunista nfv<f!és----------------------------általános c élját a' sokoldalúan képzett embereszményben jelöli meg. Ez a sokoldalúság, ez az em­beri teljesség nem is a haladó modern nevelés terméke, nem is a marxista pedagógio fel­fedezése. A görög ókortól kezd­ve minden társadalom kidolgoz­ta magának az emberi teljes­ség ideálját. Az ifjúság példaképe, esz­ményképe a neveléssel össze­függően társadalmi probléma­ként vetődik fel. Téves dolog lenne azt a következtetést le­vonni, hogy az ideáloknak nincs szerepük társadalmunkban. Van, csakhogy erős ellentmondásban jelentkeznek. A neveléssel fog­lalkozó elméleti és gyakorlati szakemberek érzik az átmeneti társadalmunkból fakadó prob­lémákat, amelyek a pedagógu­sokon keresztül az iskola falain belül csapódnak le. A kérdéskomplexumok közül nézzünk csak néhányat! Van-e eszményképe a mai fiataloknak, rendelkeznek-e pozitív életcél­lal? Zökkenőmentes-e ifjúsá­gunk beilleszkedése társadal­munkba? Felnőtt társadalmunk tud-e kellő vonzó példát állí­tani a fiatalok elé, s folytat­hatnánk a sommás, de őszintén feltett kérdések áradatát. Az ideálok, mintaképek szere­pét vitatni nem lehet, hisz olyan erkölcsi mérceként szol­gálhatnak minden fiatal előtt, amely eligazítja öt az élet­ben, és segítséget ad saját és mások magatartásának megíté­léséhez. Különösen a serdülő­korban van nagy jelentősége, és válhat pozitív erővé egy- egy helyesen megválasztott pél­dakép. A serdülök példaképei legtöbbször a tudósok, művé­szek, az irodalmi hősök, az él­sportolók, filmszínészek köréből kerülnek ki. Ök tehát olyan felnőtteket választanak, akikkel nem áll­nak közvetlen kapcsolatban, s akiknek nem ismerik emberi gyöngeságeiket. Ezért hasonló szituációban gyakorolhatnak hatást, mély benyomást a fia­talokra a negatív mintaképek, azok a felnőttek, akik fölényük­kel, sokszor hamis romantikával imponálnpk a serdülök előtt. E vadhajtásokat idejekorán még lehet nyesegetni, A leg­nehezebb problémát az ifjú­korban kialakuló eszménykép jelenti. A fiatalnak olyan kor­ban kell eszményképet .válasz­tania, amikor erre nem elég érett, s talán konfliktusokkal telített. E korban a vágyakat, s cé­lokat az úgynevezett túlérté­kelt ideák szabják meg, s ez o túlértékelés a realitástól a meneküléshez vezethet. A fiatal maga körül csak azt figyeli, hogy leendő pólyájának kicsi vagy nagy-e az anyagi ösztön­ző hatása. (Ismerünk olyan 6, általános iskolai tanulót, aki életcélját a következőkben je­lölte meg: orvos lehessek, ko­csim legyen és telek a Bala­ton partján)!? Később azon töpreng, hogy saját egziszten­ciáját hogy valósítsa meg, qyen- gébb képessége ellenére is, de annál nagyobb aranyfedezettel a háta mögött. Az ifjúság eltorzult ideálja sokszor a felnőttek világából táplálkozik-. Azok a becsületes emberek, akik szakmájukat sze­retik — szinte felemelkedve hivatásukig — nem biztos, hogy vonzó lehet ifjúságunk egy ré­szének, hiszen az ilyen pályát nem mindig koronázza anyagi siker. Viszont őzt sem tartják példaképnek, aki erősen a szakmájához torzul, s a naponta ledarálandó munkát kényszer­nek érzi. Ennéi már fényűzőbb lehet a szórakozások démoni hajszolása. A fiatalok különböző maga- tartású felnőttekkel és külön­böző véleményekkel találkoz­nak. Az eszmények megválasz­tásában az játszik döntő szere­pet, hogy melyik rokonvonás ta­lálkozik az ő belső törekvései­vel. Napjainkban bőven talál­kozunk agyonreklámozott, fut­tatott sztá/okkal, gitárosokkal, énekesekkel, így a fiatalok sze­mében máris megszületnek az első bálványképek (a televízió negatív hatásai). Ha e bál­ványról valamilyen ok folytán lehull az álarc, s az egziszten­ciája meginog, akkor az ilyen hősök az eredeti foglalkozá­sukat már megalázónak tartják. Látja a felnőttek világában az ifjúság a társadalmilag felkí­nált olcsó, de jól jövedelmező foglalkozást. E folyamatot erős kritikai érzékkel figyelik, s nem csodálkozhatunk, ha többen úgy vélik, hogy a felnőttek társadalma „nem az igazi” — mindenki csak „megjátssza" magát. A fiatalok ezért men­nek el az eszménykép megvá­lasztásában az abszurdumig, ezért találjuk Petőfi Sándor, Kossuth Lajos neve mellett o futball- és éneksztárokot... A X. pártkongresszus vázolta az új nevelési koncep­ciót. Mi lenne tehát a terápia? Az, hogy hagyjunk elegendő időt az ideák rendszerének ki­választásához. Az irreális elkép­zelésekre, és a túlértékelt ideák­ra figyeljünk fel korábban. Ha társadalmunkban mindenki úgy dolgozna, mintha szakmája, foglalkozása kizárólag csak a sajátja, csak az övé volna, ak­kor valamennyi munka hivatás­sá magasztosulna ... és e tény a felnövekvő nemzedék munka­szeretetét is emelné, még töb­bet segítene az eszményképek, példaképek kiválasztásában. Pály Gábor tanár M egifletódve néztem e tóf- ra Mohácsról jövet, a iá- torhelyi elágazás szögében. A múlt, a régmúlt és a jövő — a mából felívelő modern technika — találkozik itt egy történelem rajzolta kör alig másfél kilomé' ternyi sugarában. Délre, a faso­ron túl a nagy ütközet halottal j pihennek. A müút tövében épül a Bolyi Állami Gazdaság hiper­modern sertéstelepe. S a hatal­mas, tízemeletnyi silótorony, a csillogó hidroglóbusz és az óriás madárfejű daru árnyékában, alig száz méterre szorgos kezek val­latják o táj egykori arculatát, történelmi szerepét a honfoglalás előtti századokban. GEPIDÁK Két éve régészeti szenzáció erejével hatott a mohácsi-feke- tekapui gepida temető felbuk­kanása. A munkálatokat meg­kezdték, az elmúlt nyáron már közel 500 sírt tártak fel, s most néhány hete ismét folytatódik az ásatás. Három kutató: dr. Kiss Attila régész, K. Zoffmann Zzuzsanna antropológus és Kárpáti Gábor régész vezetésé­vel ottjártomkor nyolc ember dolgozott o temető területén, amely ÉK—DNy irányban húzó­dik. Az első leletek tanúsága szerint a VI. század utolsó har- : madában kezdték temetőnek I használni ezt a területet. A to- ' vábbi feltárás mór Vllt-Vlll. szá­zadi sírokat eredményezett. Fel­tehetően a IX. századig temet­keztek ide. Avarkori gepida sírok, több száz éves kultúra sajátos emlé­keivel. De vajon miből tudjuk, hogy gepidák; hogyan kerültek ide az avarok közé és mi lett velük? Mit sikerült megtudni, pontosabban tudományosan feltételezni eddig? Kiss Attila, az ásatások ve­zetője kimászik az egyik sír mé­lyéből, s kalauzomul szegődik ebben a rövid, ám időben jó 1300—1400 évvel ezelőttre való visszapillantásban. A földrajzi pont, amelyen állunk azonos: az egykori hadiút — ma; Mo­hács—Harkány országút — köze­lében, tőle alig száz méterre. A nyolcszemélyes lakókocsi, a gördülő régésztanya, egyben szerszám- és lelettároló kamra árnyékosabb falán hatalmas térkép terül szét. A temető tér­képe, az eddig feltárás* alatt álló 680 sírhely pontosan be­rajzolt másával. HIPOTÉZIS Feltételezés szerint ennek az avarkori gepida temetőnek extra érdekessége van, A tu­dományos vizsgálat során ugyanis végig követhető itt egy bizonyos népi beolvadási folya­mat. Pannóniában (546-tól) a VI. század utolsó harmadáig a longobáídok éltek. A gepidák pedig a Tiszántúlon, Erdélyben és a Dráva—Száva közében. Az avarok honfoglalása (568), oz avar birodalom megteremtése után —, amikor is a longobár- dokkal szövetségben megdön­tötték a gepida királyságot —, feltehetően o gepidák egy cso­portját — a régész szavaival: „avar intencióra" — betelepítet­ték ide, a mai Mohács környé­kére.- Vajon milyen praktikus cél­lal? Kiss Attila az egykori Buda (Aquincum) —Eszék (Mursc) ha­diút, a pár száz méterre húzódó országút felé intett karjával. Az egyik cél a dunántúli avar ka­tonai erő — Sirmium elleni — felvonulását biztosítani, és el­lentámadás esetén az ellentá­madást gepida erővel fenntar­tani. Amikor a gepidákat ide telepítik, ugyanis javában foly­nak a háborúk Sirmium (Srems- ko Mitrovica) birtoklásáért. Lé­nyegében az avar fennhatóság olatt álló gepidák letelepítése az avar belső területekért, a határ megerősítése miatt tör­tént, és nem véletlenül ide, az út közelébe. Ez persze minded­dig csupán hipotézis... Eoy biztos; a gepidák magukkal hozták saját kultúrájukat, amelynek az emlékeivel a te­mető kezdeti sírjaiban találkoz­tunk. Csoportjuk akkor még egységes. A további (VII—Vili. századi) sírok tanúsága szerint, ahogyan oz idő telik, ahogyan egyre kijjebb temetkeznek, mind kevésbé az eredeti kul­túra és mind inkább az asszi­milációs folyamat nyomai lát­hatók. Az első telepesek déd-, ük- stb. unokáinak sírjában az avar emlékanyag egyre egysé­gesebb ...- Milyen leletek ezek? — Főképpen a tárgyak, kerá­miák formái —: más-más a dí­szítésük — és a fegyverzet. A gepidákra a gyalogos harcmo­dor a jellemző, és ennek a pajzs, o lándzsa, a hosszú két­élű kordok felelnek meg. A ké­sőbbi sírokban egyre inkább észlelhető az avar hadászati keretek közé való beállásuk: az íj, a nyíl, a más formájú lán­dzsák megjelenése a sírokban, ami az avar lovas nomád har­cászathoz való alkalmazkodásu­kat bizonyítja. A történelmi je­lenségeket pedig a fegyerfor- mák változásával követni le­het; ... ÁSATÁS UTÁN A sertéskombinát ülepítő gödrei egy ponton eleve meg­gátolják majd a további mun­kát. Az anyag mintegy 20 szá­zaléka a föld alatt marad. Ám oz így feltárt közel 700 gepida sír is egyedülálló régészeti anyagot nyújt a tudományos vizsgálathoz, oz elmondottak bizonyításához, a következtetés­hez. A tárgyi anyag egy része kiállításra kerül, a többi pedig — a tudományos elemzéssel együtt - beépül abba a törté­nelmi képbe, amit a VI—IX. szá­zadi Kárpát-medencei törté­netnek ismerünk. A sírokat betemetik, felettük növényi kultúra terem. Az or­szág egyik legmodernebb me­zőgazdasági üzeme működik majd a közelben. Elegáns gép­kocsik, modern kamionok gör­dülnek majd be az úton, és az emberek már aligha gondolnak arra, hogy a legkorszerűbb technika itt egy történelem raj­zolta kör alig másfél kilométe­res sugarában magasodik, a mohácsi csatatér közvetlen kö­zelében. Wallinger Endre Mohács — Feketekapu, 1972

Next

/
Oldalképek
Tartalom