Dunántúli Napló, 1972. június (29. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-11 / 136. szám

DUN ANTŰLI NAPLÓ 1972. június 11. Megszűnik a hátrányos helyzet... Ötven férőhelyes óvódé épül Szaiéntán Összefogás a tanács és a termelőszövetkezet között Tizennégy ev gyakorlata volt Szalóntán, hogy az általános iskolában végzett gyerekek leg­nagyobb része nem tanult to­vább. A fiatalok a termelőszö­vetkezetben helyezkedtek el, a téesz viszont már iskolára küld­te őket — ma 142 szakmunká­suk van, ez a tagság negyven százaléka. Furcsa paradoxon, de bizo­nyíthatóan igaz: a falu mind­össze tizenhárom kilométernyire van Pécstől, de az ipari vonzás alig érvényesül. A szalántoiak kilencven százaléka falujában él és a Hunyadi Tsz-ben dol­gozik. Minden szociális intéz­kedés, törekvés tehát, ami a fa­luban, vagy a termelőszövetke­zetben történik, közvetlenül érinti a lakosságot. És a szö­vetkezet igyekszik. Három éve vette át a sportkör irányítását, az idén öltözőt létesített 160 ezer forintért. Ez év elejétől már nem a tanács üzemelteti o Művelődési Házat, hanem a szövetkezet. Ezek az intézkedé­sek főképpen a fiatalok érde­keit szolgálják. A termelőszövetkezet és a falu vezetői felismertek más igazságokat is. Feltették a kér­dést: valóban hátrányos hely­zetben vannak a falusi fiata­lok? Korszerűsödni kell Az, hogy a nyolcadikat vég­zett fiatalok közül csak nagyon kevesen tanultak tovább közép­iskolában vagy szakmunkás- képzőben, szorosan összefügg az óvodai nevelés hiányával. Ma úton-útfélen szó esik ar­ról, hogy legalább az ötödik életévben vegyék fel a gyere­ket az óvodába, mert a családi háttér minden bizonnyal kevés az iskola követelményrendsze­réhez. A probléma megoldását itt kell tehát kezdeni — ezt Szalántán nagyon helyesen is- !merték fel, és egyszerű módon indokolták. Amikor a tagság elé került az óvodaügy vitája, hamar megértették az emberek annak szükségességét. A mezőgazda- sági munka egyre korszerűbb lesz. Gépek, szakosított telepek segítik az embereket a jobb eredményekhez — hanem a gépek és a szakosított telepek működéséhez bonyolult ismere­tekre kell szert tenni. Korsze­rűsödnie kell hát az ember­nek is. Megépítik az óvodát A tagság megértette, s meg is szavazta az óvoda építését. Hárommillió forintba kerül, eny- nyi azonban a termelőszövet­kezetnek nem áll rendelkezésé­re. Dehát a falu — nemcsak a téesz. Valamennyi pénze a ta­nácsnak is van és kell is, hogy legyen erre a célra, hiszen minden szociális intézkedés, tö­rekvés, ami a faluban vagy a termelőszövetkezetben történik, közvetlenül érinti a szalóntaia- kat. összefogtak. És az össze­fogás eredményes. A bekerülé­si költség harminc százalékát állja a szövetkezet, húsz száza­lékát pedig a községi tanács. A Baranya megyei Tanács ve­zetői lelkesen pártfogolták ezt a kezdeményezést, de azon túl­menően támogatják is, biztosít­ják a hiányzó összeget. Az épí­tőkapacitás adott, a szövetke­zet építőbrigádja építi meg az óvodát. A terveket a MEZÖ- BER szállítja. Szeptember else­jén át is adják új létesítményü­ket rendeltetésének, ötven fé­rőhelyes óvoda, kétszáz férő­helyes napközi otthon épül j Szalántán. Korszerű, háromszáz adagos konyhát is építenek, amely megoldja majd a ter­melőszövetkezet étkeztetési gondjait is. Jó kapcsolat — jó eredmények A Megyei Tanácson elmon­dották, hogy nagyszerű a kez­deményezés Szalántán, de nem egyedülálló. Egy biztos: ahol jó a kapcsolat a falu tanácsi vezetői és a termel őszövetke- set vezérkara között, ott egé­szen biztosan jó eredményeket ! harmóniája. Jó, ha nincsenek is mutatnak fel. Példa erre a j párhuzamos elhatározások, pogányi bekötőút megépítése, I amik csak összekuszálnák a amely a termelőszövetkezet ne- vezetés s a végrehajtás tevé- véhez fűződik, de amely a köz- kenységét. Szalántán a hirdi ség fejlődését is hivatott szol- példához hasonlóan épül meg gálni, vagy másutt — például 1 az óvoda. De még van tenni- Baksán —, ahol a község éle- való náluk is. Megemlítették, tének megszervezésében na- hogy Bostára, Szilvásra nincsen gyón szép összefogás tapasz- kövesút — azt kéne még meg­tolható a tanács és a szövet- j építeni, hogy onnan is járhas- kezet közölt. Optimális körül- sónak a gyerekek óvodába . . . ményeket teremthet az állam- i igazgatás és a gazdálkodás | Kampis Péter Pécs, június 30 —július 10. Vásár helyett országos közlekedési kiállítás Hétfőn megkezdődik a rendezkedés a Köztársaság téri iskolákban Pécs az idén nem rendez j ipari vásárt, csak jövőre, s az- J után is csak kétévenként. Hogy j ne legyen szegényebb egy ran- i gos nyári rendezvénnyel a vá­ros, a tanács végrehajtó b1- zottsóga, a helyi párt- és álla­mi szervek kezdeményezésére, a Közlekedési és Postaügyi Mi­nisztérium támogatósát meg­nyerve, elhatározta, otthont ad az Országos Közlekedési Kiál­lításnak. A nagyszabású és az országban egyedülálló kiállí­tást, amelynek házigazdája a Pécsi Idegenforgalmi Hivatal, fővédnöke pedig dr. Csanádi György közlekedési és posta - ügyi miniszter, június 30-a es július 10-e között rendezik meg o pécsi Köztársaság téri isko­lákban és a szabadtéren, te­hát a pécsi ipari vásárok he­lyén. A holnapi nappal meg­kezdődik a rómolás és a ren­dezkedés az iskolákban. Az Országos Közlekedési Ki­állítás célja, hogy bemutassa es dokumentálja a közúti közleke­dési eszközöktől a vízi és légi járművekig, tehát a közlekedés valamennyi ágazatát átfogva, a magyar közlekedés múltját, je­lenét, s lehetőség szerint jövő­jét. A kiállítás egyben kitűnő alkalom a balesetelhárítási propagandára. Emellett, kiegé­szítő rendezvényeivel, élményt és szórakozást kíván nyújtani a pécsieknek, és a Pécsre érkező érdeklődőknek. Több mint ötven közlekedési, a közlekedéshez kapcsolódó, vagy azt kiszolgáló — országos és baranyai - vállalat készül bemutatni tevékenységét. Részt Országos találkozó Pécsett A gyermek, a játék és a szín ház vesz a MÁV, a MALÉV, a MA­HART, a VOLÁN Tröszt és vál­lalatai, a Magyar Autóklub, a METRO, az Autóközlekedési Tanintézet, ä MERKUR, äz AU- TÓKER, az IKARUS, a Ganz- MÁVAG, a Győri Vagon- es Gépgyár, az AFIT, a Shell, a VILÄTI, szállítási vállalatok, közlekedési kutatóintézetek és mások. A sok dokumentáció és modell mellett a kiállítás sza­badterén felvonulnak a MER­KUR által Magyarországon for­galomba hozott személygépko­csik; mozdonyokat, speciális járműveket, garázsberendezé­seket, kemping-cikkeket állíta­nak ki. A Közlekedési Múzeum többek között Pécsre hozza az első omnibuszt és az első taxik egyikét. A MABEOSZ bemutat­ja a közlekedési tárgyú magyar bélyegek gyűjteményét. A be­mutatók mellett a kiállítás te­rületén az autósoknak ingye­nes szolgáltatásokat végeznek, tanácsokat adnak, autóalkatré­szeket és autós kellékeket áru­sítanak. Az Országos Közlekedési Ki­állítást sok más kiegészítő ren­dezvény gazdagítja. Autós KRESZ- és ügyességi versenye­ket rendeznek, s Pécsett ver­senyeznek a KGST országok repülőgép modellezői. Nagy parádéra , kerül sor a pécsi re­pülőtéren, ahol a magyar vá­logatott műrepülők és ejtőer­nyősök mutatkoznak be. Lesz itt többek között ballon-vadá- szat is. A kiállítás ideje alatt ejtik meg a VOLÁN Tröszt ud­variassági versenyének sorso­lását. Az első díj egy Zsiguli. Stílusos, kifejező indítása volt a négynapos gyermek- színjátszó találkozónak Kodály Háry Jánosa — gyermekek előadásában. Talán negyedik alkalommal lepett színpadra, azaz pódiumra a Mátyás ki­rály úti Általános Iskola kóru­sa és szereplőgárdája, hogy itt a szakmai közönség — gyere­kek és felnőttek, gyerekszerep­lők és felnőtt szakemberek — előtt is igazolják: lehet Kodály művét gyermekszínpadi átülte­tésben élményszerűen előadni. Nemcsak elmélyült zenei igé­nyességgel, hanem a meséből adódó lehetőségeket kihasz­nálva lehet látszani önfeled­ten, élvezve a játék tiszta örö­mét. A rendező és zenei vezető Szesztay Zsoit külön érdeme, hogy ezek a gyerekek megér­tették: játékukban önmagukat kell nyújtaniok. Nem többet, nem kevesebbet; mert akkor már baj van. S ebben állvas- tapsos, kirobbanó sikerük. És még valami: ők nem tudják, mi igen, hogy amit csináltak, ki­csit szimbolikus, mert ennek az egész sokfelől hívott összejöve­telnek az eszmei alaphangját is megszólaltatták. A gyermek, a játék és a színház összetar­tozásának szólamát, amelybe újabbak — más-más színűek — kapcsolódnak bele üde, őszinte csengéssel a találkozó bemutatóin. A rohanó élet változásai, a technikai fejlődés csodálatos eredményei közepette jó érzé­sű emberek világszerte aggód­va figyelik gyermekeink zsugo­rodó játszótereit. Idejük, lehe­tőségük is egyre kurtább a já­tékra. így különösen jó érzés most tudni és látni, hogy ez a nemes összefogás, a gyermek- színjátszó találkozó minden mozzanata gyerekeinkért van. Felnőttek jó törekvése, tanako­dása ez a gyerekekért, s ami a legszebb — velük együtt! Mesével és versekkel, dramati­zált gyermekjátékkal közeledve a színház világához, a színpadi játék varázsához. Mert a jó színház varázslat, felnőttnek, gyereknek egyaránt. Akkor is, ha egyszemélyes szín­ház, mint Sólyom Katalin Me­sebál című gyermekműsora. De mi van akkor, ha a nézőtéren sok a felnőtt? Akkor a színmű­vész néhány pillanatra a mese­beli varázsló hatalmát is meg­szerzi, és — a gyerekek bele­egyezésével — másfél órára gyermekké, lélekben magát ját­szani se rostéi lő kisiskolássá változtatja a felnőtteket — mindenki örömére. És akkor együtt csendül a rigmus, a mondóka, a csali mese meg versfüzér, együtt énekelnek, szolmizálnak, kacagnak és tap­solnak a bácsik, nénik velük, olyan magafeledten, ahogyan csak a gyermekkor őszinte vi­lágában lehetséges. Titka, ha van ennek a sikernek — mely lassan bejárja az országot — az az előadóművész egyénisé­gében és a gyermek személyi­ségét példásan tisztelő ember­ségében rejlik. A bemutatók sora a gyer­mekszínjátszás különböző stílu­sait szemlélteti. A mágocsi út­törőcsapat Április című verses összeállítása (Bagossy László munkája) az úttörő élet kere­teibe ágyazva villantja fel a gyermekirodalom gyöngysze­meit sok hangulatos és zenei­leg is szépen kimunkált, jól szerkesztett dalreszlettel. A Bu­dapestről jött kisdobosok Weö­res Sándor Bóbita jóból nyújtot­tak át verses összeáilítás for­májában egy csokrot, a népi gyermekjátékok hangulatát is megidézve. (Betanította: Mátz Lószlóné, Dauer Mária és Kör- thy Istvánné.) A kazincbarcikai Egressy Béni Művelődési Köz­pont gyermekszínpada pedig Vargha Balázs játékos elemek­kel átszőtt meseoratóriumát mutatta be A tücsök és a han­gya címmel. Délután három mesejáték hangzott el tatabá­nyai, szegedi és sellyei gyer­mekcsoportok előadásában; es­te pedig két népi játék, a Pa­lóc karácsony és Hans Sachs A mennyet járt diák című ko­médiája, a balassagyarmati, il­letve a kaposvári gyermekszín­pad műsoraként. Valamennyi bemutatóra a játékosság a jel­lemző és a színjátszásnak az a formai sajátossága, amely egyedül a gyereké: kifejező és formáló ereje éppen életkori sajátosságában rejlik. S erre — minderre — mottó gyanánt is ráillik Vargha Balázs mese­oratóriumának záró gondolata, amit olyan elbűvölő kedvesség­gel „továbbítottak” ezek a pöt­töm kazincbarcikai „hangya­gyerekek". A folyton zsörtölődő hangyamama ugyanis nem érti, miért akarnak játszani, dalolni meg tücsökzenét hallgatni a csemetéi. Erre zendít rá a kó­rus: „Tudják meg a vén dadák I Változik ám a világ / Mienk a tánc, a dal, a zene / Mienk a munka öröme." Vagy mégse? .,, (w. e.) Megérkeztek az első rendelések Pécsi kesztyűk Japánban Kiosztották a pedaiúguspályázat díjait Pályázati felhívást bdcsátott ki az 1971—72-es tanévben a Városi Ta­nács művelődési osztálya. A pécsi pedagógusok huszonegy jeligés, ok­tatási, nevelési, módszertani témájú pályamunkát nyújtottak be. Az ün­nepséggel egybekötött eredményhir­detést szombaton délben tartották a tanácson, ahol Gábriel József, a mű­velődésügyi osztály vezetője adta át a díjakat. A bíráló bizottság első díjjal ju­talmazta Szilágyi Jánosné (a Bel­városi Általános Iskola nevelője) pá­lyamunkáját, aki Móra Ferenc: Kincs­kereső kisködmön című regényét dol­gozta fel alsótagozatos oktatás cél­jára. Második dijat kapott munkájá­ért Gyöngyös Vilmos (a Karikás Fri­gyes úti Általános Iskola szakfelügye­lője), valamint Csuti Tibor (a Szé­chenyi István Gimnázium és Szak- középiskola tanára). Három alkotást I jutalmaztak harmadik díjjal, igy: dr. j Erhardt Imre (a Széchenyi István | Gimnázium és Szakközépiskola igaz- | gatója), Wéber Béláné (a 39-es dán- j dár úti Általános Iskola tanára) és I az általános iskolai fizikaszakos ta- I nárok alkotó munkaközösségének ve­zetője, Bujtár József szakfelügyelő j kapott pályamunkájáért ilyen elisme­rést. Ezen túl, kilenc pályázat készí­tőjét részesítették pénzjutalomban. A Pécsi Kesztyűgyár elérke­zett oda, hogy azt mondhatja magáról, úgyszólván az egész világpiacot meghódította. Né­hány éve a TANNIMPEX Külke­reskedelmi Vállalattal látványos módon betörtek a kanadai pi­acra, majd megjelentek Ausztráliában és Üj-Zélandon is, s ma már jelentős meny- nyiségeket szállítanak a tenge­rentúlra, elsősorban Kanadá­ba. Már korábban felmerült: újabb piacokat kell felkutatni, s itt Japánra gondoltak. Japán­ban 100 millió ember él, jó tele van, jogos tehát a kérdésfelte­vés: ha Kanadába igen, ak­kor Japánba miéit nem? Az év elején több cégnek elküld­ték mintakollekcióikat. Most megérkeztek a Kesztyűgyárba az első japán megrendelések. Vagyis a pécsi gyár és a TANNIMPEX közös célkitűzése, hogy a világ minden tájára exportált magyar bőrkesztyűket Japánban is forgalomba hozza, valóra vált. A kiküldött minto- kollekciók alapján egy tokiói és egy kyotói cég adott meg­rendelést, egyelőre 3700 párra. A két vállalatnak most az az eltökélt szándéka, hogy mód­szeres piackutatással és jó szállításokkal további eredmé­nyeket érjen el az új piacon is. Végef ért a nagyközségek vezetőinek tapasztalatcseréje Eredményes tanácskozás volt Befejezte munkáját Sellyén a nagyközségek vezetőinek or­szágos tapasztalatcseréje. Teg­nap huszonegy előadás hang­zott el — az előadók a tanács- törvényt „szedték ízekre”. A kétnapos rendezvény második napján megjelent Dr. Varga József, a Minisztertanács Taná­csi Hivatala elnökhelyettese, Czégény József, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága osz­tályvezetője, Horváth Lajos, a Baranya megyei Tanács elnöke és más vezető személyiségek. Milyen szerepet kaptak a községi tanácsok a tanácsok rendszerében? — Jelenleg a helyi tanácsok képviselik azt a szintet, ame­lyek fejlesztésére nagy figyel­met fordítunk. Egyszerű indokai vannak: az ország lakosságá­nak 56 százaléka él vidéken, s a vidéki lakosság mintegy 40 százoléka nagyközségekben. Az egész ország területének 90 százaléka áll községi igaz­gatós alatt. Az emberekkel j mindennapos, közvetlen kap- ' csolatot a községi tanácsok tar- j tanak. Mindez indokolja, hogy a tanácstörvény is külön gon- j A Petőfi Sándor honvédlak­tanya személyi állománya teg­nap délelőtt ünnepi csapat­gyűlésre sorakozott fel abból az alkalomból, hogy a hadsereg vezetőszervei értékelték a szo­cialista versenymozgalom ered­ményeit, s „Kiváló", illetve „Élenjáró" címekkel jutalmaz­ták a legjobbakat. Az ünnepi csapatgyűlésen részt vett Megyaszai József, a Megyei Pártbizottság osztály- vezetője, Lukács László, a Kommunista Ifjúsági Szövetség Pécs városi Bizottságának el­ső titkára, valamint a Megyei Tanács képviseletében dr. Kis- vári András, a végrehajtó bi­zottság tagja. Jelen voltak az alakulattal szoros kapcsolatot fenntartó üzemek képviselői — a Mecseki Szénbányák, a buda­pesti Lódenposztó Gyár, vala­mint a Pécsi Porcelángyár ve­zetői —, s a társfegyveres tes­tületek küldöttei. A honvédelmi miniszter a po­litikai és fegyveres kiképzésben elért kimagasló eredményeikért, illetve a szocialista jellegű ka­tonai közösségek kialakításá­ért Hesz József főtiszt és Per­gel János tisztek alegységeit ..A Magyar Néphadsereg kiváló alegysége" címmel tüntette ki. Számos tiszt, illetve tiszthelyet­tes a Magyar Néphadsereg ki­váló szajcasz-, illetve rajpa­dot fordít a községi tanácsok szervezetének, felépítésének és funkcióinak kérdéseire — vála­szolt dr. Varga József. Miért került sor erre a ta­pasztalatcserére, és miért ép­pen Sellyén? — A Tanácsok Lapja soro­zatot kezdett Sellye nagyköz­ségről. Huszonnyolc folytatás­ban számolt be a község éle­téről, működéséről. Ez a soro­zat jó visszhangot váltott ki, s csatlakozott hozzá néhány nagyközségi vezető véleménye, amelynek a lap hasábjain han­got adott. Ez a tapasztalatcse­re egyrészt a már korábban, a cikksorozatból, másrészt az itt helyben szerzett tapasztalatok alapján munkálkodott. Azt mondhatom, hogy a nagyköz­ségi tanácselnökök fórumaként működött. Az előadások átfog­ták a tanácsi munka egészét. Mi tehát a summája a sely- lyei tanácskozásnak, befejező­dött-e, vagy ha nem, hol a — A tanácskozás bizonyítot­ta, hogy a tanácstörvény és annak nagyközségekre vonat­kozó rendelkezései beváltak. Helyes volt a községek között differenciálni. Ez a rendezvény áttekintette az eddigi tapasz­talatokat, szóbakerültek a gon­dok, tennivalók, s meggyőző­désem, hogy a résztvevők „gaz­dagabban" térnek haza. A magunk részéről megvizsgáljuk az elhangzott Javaslatokat, ész- révételekét és további mun­kánkban hasznosítjuk azokat. Végezetül elmondhatom, hogy örömmel vettem részt ezen a tanácskozáson, és az az érzé­sem, hogy a nagyközségekben a megnövekedett feladatok eredményes ellátásának a fel­tételei alapjában megvannak. Ha a munka továbbra is eb­ben az irányban halad, s a lakosság továbbra is támogat­ja a tanácsok munkáját, akkor az eredmény sem marad el.- kp ­rancsnoka címet kapta, köz­tük Németi János zászlós, aki ötödször lett a kitüntető cím tulajdonosa. A honvédelmi mi­niszter számos sorállományú ka­tonát is kitüntetett a kiváló cím­mel. Orbán László szakaszveze­tő, Nagy István szakaszvezető. Tatai József szakaszvezető, Bo- dai János szakaszvezető és Schezták Jenő honvéd harmad­szor lett a Magyar Néphadse­reg kiváló katonája. Az illetékes magasabbegy- ség, valamint az egység pa­rancsnoka is számos katonát, illetve alegységet kitüntetett. A kitüntetettek között ismét ott volt Horánszky Mátyás tiszt, aki immár hatodszor nyerte el az „élenjáró” címet. A vasasi termelőszövetke­zet rétjeinek éves termését eladja 80 fillér/n-öl áron. Jelentkezni lehet a tsz köz­ponti irodájában. Ünnepi csapatgyűlés a Petőfi laktanyában Kitüntették a szocialista verseny legjobbjait

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom