Dunántúli Napló, 1972. június (29. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-04 / 130. szám

4 1972. június 4. DUNÁNTÚLI NAPLÓ Sok az elavult lakás Pécsett Csökkenthetö-e a szanálási program a lakásépítési terv veszélyeztetése nélkül ? ,,A IV. ötéves tervidőszakban lebontásra kerülő lakóépületek jelentősen csökkentik az eloszt­ható lakások számát. A tanácsok­nak a lakásépítés zavartalan megvalósítása érdekében mérsé- kelniök kell a szanálásokat.” (Részlet a Minisztertanács 1972. május 4-i üléséről kiadott köz­leményből ) „Divat" a szanáiás, ponto­sabban a régi, elavult épület­halmazok helyén való építke­zés, azaz a városrészek rekonst­rukciója. Bármerre is megyünk az országban, vidéki városaink­ban mindenütt hasonló kép fo­gad: a föld színével egyenlővé tett utcasorok, törmelékhegyek, tátongó pincék — és senki által nem sajnált földszintes viskók helyén emelkedő új épületek. A törekvés indokolt. Évszáza­dos városközpontok gátolják a fejlődést mindenütt és legtöbb helyen berzenkednek attól, hogy a korszerű városnegyedek gyűrűjében elhelyezkedő és nem annyira a történelmi leve­gőt, mint inkább a hasznave­hetetlen ódonságot árasztó vá­rosmaggal „dicsekedjenek”. Más kérdés azonban, hogy hol és mennyire indokolt az elavult városrészek pánikszerűen gyors felszámolása. Pécsett — létkérdés Azt nem akarjuk firtatni, hogy másutt miért szanálnak. Nyil­ván megvannak erre az alapos indokaik. Mint ahogy nekünk is. Túlzás nélkül mondhatjuk: Pécsett létkérdés a szanálás. Városunkban eddig három nagy kiterjedésű, összefüggő terüle­ten folyt minden korábbit meg­haladó méretű szanálás. A Szi­geti városrészben új, modern városrészt.nyerünk általa, a Ró­zsa Ferenc utcában a létfon­tosságú közlekedési létesítmény, a felüljáró építése az indok, a harmadik területen pedig az új városközpont épül meg. Az utóbbira talán rá lehetne fog­ni.* hogy „fényűzés”. De vajon fényűzés-e megvalósítani olyan létesítményeket, amelyek már évtizedek óta hiányoznak a vá­ros életéből? A pécsi szanálások szüksé­gességét vizsgálva érdemes né­hány összehasonlító adatra fel­hívni a figyelmet. Két másik nagyvárossal — Miskolccal és Debrecennel — egyetemben két népszámlálási ciklus (1949- 1970) közötti változásokról van szó. Pécs lakossága növekedett a legdinamikusabban — 64,5 százalékkal. Miskolcon 57,9, Debrecenben 41,2 százalékos a népesség növekedése. Ugyan­akkor a lakott lakások száma Pécsett 68,4 Miskolcon 70, Deb­recenben pedig 55,2 százalék­kal emelkedett. Nálunk tehát nagyjából a népesség növeke­désével arányosan emelkedett a lakások száma, a másik két városban ugyanakkor erőtelje­sebb ütemű lakásépítésről ta­núskodnak a számok. Nálunk legmagasabb a századforduló előtt épült lakások száma, s Tábornyitás Balatonfenyvesen Ma, június 5-én az agitációs és propaganda felelősök turnu­sával kezdődik a KISZ Baranya megyei Bizottsága balatonreny- vesi nyári vezetőképző táborá­ban az idei vezetőképzési program. A szeptember 3-ig tartó táborozáson a KlSZ-mun- ka más-más területén dolgozó, több mint ezer ifjúkommunista továbbképzésére kerül sor. A táborozáson egyhetes tur­nusokban vesznek részt az agi­tációs és propaganda — to­vábbá a gazdasági felelősök, a szervező titkárok, az üzemi tit­károk, a középiskolai titkárok, a szakmunkástanuló KISZ titkárok, az úttörő ifivezetők, az egyete­mi és főiskolai titkárok, a KISZ megyebizottság munkatársai, a kultúr- és sportfelelősök, vala­mint a falusi titkárok. Az egyhe'es nyári vezetőkép­ző tóba--'-'—■*. '< ha,l«a'ók fel­dolgozzák a K*SZ Vili. kong­resszusa dokumentumait, hatá­rozatait, a módosított szervezeti szabályzatot, valamint vezetés- elméleti, módszertani és gya­korlati útmutatást kapnak a KISZ alapszervezetekben vég­zendő munkákhoz. Az előadá­sokat a KISZ Baranya megyei Bizottságának munkatársai és egy-egy terület szakemberei tartják. A tábori életet kirándu­lások, sportvetélkedők és kul- túrprogram teszik színessé. ugyancsak nálunk a legmaga­sabb a felszabadulás előtt épült vályogházak aránya. Egy számítás áiloircsai Szándékosan ragadtuk ki a vályogházakot, amelyeknél az évek előrehaladtával egyre na­gyobb a rohamos állagromlás valószínűsége. Ne higgye azon­ban senki, hogy a szilárdépíté­sű házakkal nincs semmi gond. Éppen mi pécsiek tudjuk a leg­jobban, hogy bármilyen jó ál­lapotban is van egy épület, ez semmit sem ér, ha egyszer meg­indul aiatta a talaj. Márpedig Pécsett ezzel (ki tudja, med­dig?) számolni ke1!. Ismeretlen pincék, elvizesedett pincék, víz­mosta üregek jó ideig szolgál­nak még meglepetésekkel. Pontosan ilyen meglepetések­re gondoltak a Pécsi városi Ta­nács szakemberei, amikor a ne­gyedik ötéves terv lakásépítési programjának összeállításánál külön számításokat végeztek a megszűnő lakásokról is. Külön­féle felmérések, országos nor­matívák alapján a meglévő la­kásállomány korából következ­tetve 3764 lakás megszűnésé­vel számoltak. A lakásépítési tervben azonban már szerepelt a Szigeti városrész rekonstruk­ciója, amelyet csak 100 száza­lékos szanálással lehetett elin­dítani. Ez 948 lakást jelentett. Az így kapott 4712 lakást 1885- tel csökkentették, mivel a szá­mított mennyiség megszűnésé­vel nem kell feltétlenül számol­ni ebben a tervidőszakban. Ma­radt tehát 2827 szanálandó la­kás, s ebből lett a terv elfoga­dásáig 1300. A megmaradt 1300 szanálha­tó lakás tehát már olyan mini­mum, ami elengedhetetlenül szükséges a további lakásépí­téshez. S hogy ezt teljesítjük-e vagy sem, ettől függ a negye­dik ötéves lakásépítési terv tel­jesítése, sőt az ötödik ötéves terv lakásprogramjának indítá­sa is. Pécsett tehát éppen a la­kásépítés zavartalan megvaló­sítása érdekében volna szükség a tervezett 1300 lakás megszün­tetésére. A tanács azonban a kormányhatározatnak megfele­lően mégis felülvizsgálja ezt a programot, van-e lehetőség to­vábbi csökkentésre úgy, hogy lakásépítési terveinket ne befo­lyásolják ezzel. A szanálásokkal ezután is számolni kell A „divattá" vált szanálások terén indokolt és szükségszerű a rendcsinálás, viszont a város­építésnek erről a módszeréről nem lehet lemondani. Szakmai körökben visszatérő vitatéma, hogy melyik is olcsóbb: szűz te­rületen építkezni, vagy a leta­rolt, ósdi, korszerűtlen városré­szek helyén megvalósítani a vá­rosépítők terveit. Sok érv szól az egyik és sok a másik mellett. Ezeknek az érveknek a közös nevezőre hozására törekszik most a Pécsi városi Tanács. A lakásépítésre figyelembe vehető területek jellemző sajátosságai alapján gazdaságossági számí­tásokat végeztetnek, s ennek az a lényege, hogy megállapítsák: hol mennyibe kerül egy négy­zetméter terület beépítése. Ez megad már egy bizonyos sor­rendet is, aminek alapján to­vább lehet lépni. Nem tudni, hogy ezek a szá­mítások milyen eredménnyel járnak. Van azonban egy té­nyező, amely a szanálások mel­lett szól, s amit a szubjektív meggondolásokra képtelen szá­mítógép sohasem mutat ki. Ez pedig annak mérlegelése: va­jon érdemese egy várost egész­ségtelenül széthúzni, s a peri­fériákra építeni a modern lakó­negyedeket, a város magját pe­dig hagyni, s az időre bízni azt, amit magunknak kell elvégez­nünk. Hársfai István XX!. Pedagógusnap ünnepsége Pécsett A pedagógusnap alkalmából baranyai és pécsi pedagógusokat tüntettek ki a Megyei Tanácson. Képünkön: Wieder Béla Pécs megyei város Tanácsának elnöke átnyújtja a Pedagógus munkáért emlékplakettet Lőrincz Józsefnek, a Pécsi Gépipari Technikum igazgatójának Megkezdőit Komién a Keiá'y Zoltán gyéréé kóns-laiáikezó ünnepi külsőben nagy szere­tettel és érdeklődéssel várta Komló a tegnap reggel kezdő­dött Kodály Zoltán gyermekkó­rus találkozót, annak külföldi és hazai résztvevőit. A vendég­várás izgalmát csakhamar fel­váltotta a vendéglátás öröme, és reggel 9 órakor többezernyi felnőtt és fiatal gyűlt össze a Lenin téri ünnepélyes zászlófel­vonásra. A bányászváros virágoktól pompázó főterén felsorakoztak az NDK-ból érkezett weimari Pionir-kórus, a csehszlovákiai Litomerice, a jugoszláviai Sós- tanj, valamint a budapesti Her- nád utcai, a pécsi Mátyás ki­rály utcai, s a Komló belvárosi Kodály Zoltán Általános Iskola gyermekkarának kis dalosai, hogy a himnuszok hangjai köz­Bemutatják a pécsi raktárbázist Technika '72 Tanácskozással egybekötött raktári munka- és üzemszerve­zési bemutatót tart június 5—6- án Pécsett a KERORG szervezé­sében a Belkereskedelmi Mi­nisztérium, a minisztérium Ke­reskedelemfejlesztési Bizottsá­ga és a Gépipari Tudományos Egyesület. A rendezvény célja a pécsi koordinált kereskedelmi raktárbázis hivatalos bemutatá­sa, a munkaszervezési és üze­meltetési tapasztalatok cseréje. Ennek meofelelően részt vesz­nek a raktárbázis gazdái, a FŰSZERT, a TITÁN, az AMFORA Kereskedelmi Vállalat, a Pécs- szekszórdi TÜZÉP, továbbá a Műszaki Árut Értékesítő Válla­lat és a Belkereskedelmi Szállí­tási Vállalat. A tanácskozás június 5-én, hétfőn délután háromnegyed kettőkor kezdődik a pécsi Pol­lack Mihály Műszaki Főiskola nagy előadótermében, A kon­ferenciát dr. Juhár Zoltán bel­kereskedelmi miniszterhelyettes nyitja meg. Ezt követően több előadás hangzik el a raktárbá­zisról. A tanácskozás második napján a résztvevők megismer­kednek a raktárbázissal és meg­tekintik a központi iroda elő­csarnokában nvbnndó kereske­delmi techno'ógiai berendezések kiállítását. ben felvonják a négy nemzet lobogóját. A városi tanács ezt követően fogadást adott a kórusok és a rendezésben résztvevő szervek vezetői, képviselői tiszteletére. A megjelenteket Callusz József tanácselnök köszöntötte, sikeres szereplést és sok kellemes él­ményt kívánva. Eközben a Má­jus 1. Művelődési Házban a fesztivál résztvevői és az össze­gyűlt közönség előtt a komlói Erkel Ferenc zeneiskola növen- i dékei adtak műsort. Tíz óra után néhány perccel - ugyancsak a Május 1. Mű­velődési Házban — került sor a hivatalos nyitóünnepségre, ame­lyen megjelent Bocz József, a Baranya megyei Pártbizottság és Neubauer József, a Komló városi Pártbizottság titkára, Pét­nek/ Jenő, a Művelődésügyi Mi­nisztérium főosztályvezetője és Gallusz József, a Városi Tanács elnöke, továbbá a megye és Komló állami, mozgalmi és tár­sadalmi szerveinek számos kép­viselője. A találkozó vendéglátó együt­tesének köszöntő dalai után Petneki Jenő mondott ünnepi beszédet. Ezután az ünnepség résztve­vői megtekintették a Komlót bemutató dokumentumfilmet, majd a művelődési házban ren­dezett Kodály-kiállítást. Délután ismét a Lenin térre irányult a város figyelme, ahol két órától a Pécs-Gyárvárosi Üttörőzenekar, majd. a komlói bányászzenekar adott térzenét. Négy óra előtt néhány perccel a fesztiválon résztvevő hat kó­rus és a város további hat gyermekkórusa felvonult a vá­ros központjába, s egy-egy mű­sorszámmal bemutatkozott a szépszámú közönségnek. E be­mutatkozás után a mintegy ezer kórustag egyetlen összkarrá egyesülve énekelte Kodály Zol­tán Nagyszalontai köszöntőjét. A szombati proqram a Stein­metz Miklós Szakközépiskola szabadtéri színpadán adott esti hangversennyel ért végett. Berkics János Juniális Zabákon Szombaton délelőtt 11-kor a Megyei Tanács nagytermében dalokból és versekből álló ün­nepi műsorral kezdődött a XXI. pedagógusnap központi ünnepsége, amelyet a Megyei és Pécs városi Tanács együtte­sén rendezett meg. Megjelent az ünnepségen Novics János, az MSZMP Baranya megyei Bi­zottságának első titkára, Hor­váth Lajos, a Megyei Tanács elnöke, Szentirányi József, a Városi Pártbizottság titkára, Wieder Béla, Pécs város Tánc­osának elnöke és Rameisl Fe- rencné, az SZMT titkára. Az ünnepi köszöntőt Takács Gyu­la, a Megyei Tanács elnökhe­lyettese mondta. — A pedagógusnap évenként visszatérő jeles hagyománya közéletünknek — mondotta töb­bek között — de ez közel sem jelenti azt, hogy minden tanév ugyanazt a feladatot, ugyan­azt a felkészültséget és ugyan­azt a munkát jelenti. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy ez .az év az iskolaügy jelentős v&Ko- zásainak esztendeje volt. Alig egy évtizede kezdődött meg hazánkban a reformtantervok kidolgozása és végrehajtása, máris tapasztaljuk, hogy a tár­sadalom fejlődése a koráb­biakat meghaladó igényeket támaszt a közoktatással szem­ben. A párt X. kongresszusá­nak határozata alapján, 1971­ben kezdődött meg oktatási rendszerünk újabb felülvizsgá­lata, s ezzel kezdetét vette a folytonos megújulásnak az a szakasza, amely programot ad majd a következő éveknek. Takács Gyula a továbbiak­ban összefoglalta azokat a legjelentősebb intézkedéseket, amelyek ebben az esztendő­ben az iskolai élet demokra­tizmusának fejlesztésére szü­lettek, s elismeréssel szólt a pedagógusok, a közoktatás kü­lönféle területén dolgozók erő­feszítéseiről, hozzáértéséről, eredményeiről. Ezután Horváth Lajos ta­nácselnök átadta az Oktatás­ügy kiváló dolgozója kitünte­tést 22 pedagógusnak, a mi­niszteri dicséretet ugyancsak 22 a megyében, illetve Pécs iskoláiban dolgozó pedagó­gusnak. Kiváló dolgozó kitün­tetést nyolcán kaptak. A Pécs város Tanácsa által alapított „Pedagógus muri­káért" emlékplakettet tizenegy kitüntetettnek nyújtotta út Wieder Béla, városi tanácsel­nök. A bensőséges ünnepség vé­gén a kitüntetett pedagógusok tiszteletére Horváth Lajos adott fogadást, ahol a párt és álla­mi vezetők, valamint a közok­tatásügy munkásai hosszasan elbeszélgettek. Kitüntetett pedagógusok Az Oktatásügy kiváló dolgo­zója kitüntetést kapta: Cserna- völgyi Endréné tanító Magyar- egregy, Csépe Lajosné tanító Sellye, Csizmadia Sándor igaz­gató Komló, Erdősi Gyula elő­adó Mohács, Fekete Pál tanár Komló, Nagy Tiborné tanár Ma- gyarboly, Orsós László csop. vez. Pécs, Papp Pálné vezető óvónő Mágocs. Pintér Györgyné tanár Sásd, Seres Vilmos ta­núim. felügy. Mohács, Szirom Károly tanár Geresdlak, Tasná- di Ottó igazgató Pécs, Vicze József igazgató Sumony, Barrois Béla tanár Pécs, Jolsvai Alfonz- né igazgatóhelyettes Pécssza- bolcs. dr. Molnár Istvánná igaz­gató Pécs, Oszetzky Egonná ta­Vasárnap egyeniráayítási premier az M 7-esen Másodízben rendezték meg a komlói Zobák-bánya gazdasági és tömeqszervezeti vezetői az üzem dolgozóinak júniálisát. A nagyszabású családi ünnepség­re ezalkalommal is sokszázan gyűltek össze. A júniális a kom­lói bányász-zenekar térzenéjé­vel kezdődött, majd az üzem közelében lévő festői szépségű erdei tisztáson iátékos sportver­senyekre, vetélkedőkre került sor. Délután a budapesti Vidám Színpad tíz fős művészkollektí­vája adott műsort a bányászok tiszteletére, majd — este — táncmulatság kezdődött. A zobáki júniális a szomor­kás idő ellenére is nagy töme­geket mozgatott meg, s jól szol­gálta legfontosabb célkitűzését, melyet egy mondatban így le­hetne megfogalmazni: ne csak a munka, a gond legyen közös... A hétvégi csúcsforgalom gyor- | sítására — mint isméretes — vasárnaponként Zamárditól Tö- ] rökbálintig egyirányúsítják az í M 7-es autóutat azért, hogy a l Balatonról zavartalanabbal tér- ! hessenek haza a járművek. A premier most vasárnap lesz, I 14—22 óra között az M 7-es út autópályaként funkcionál, s az úton teljes szélességében csak Budapest felé haladhat­nak a gépjárművek. Az ehhez szükséges előzetes intézkedé­seket már délelőtt megteszik, ! 11 órától „megtisztítják” az i utat, megszüntetik a Balaton irányába haladó autóforgalmat, hogy délután balesetveszély nél­kül csak Budapest felé közle­kedő járművek tartózkodjanak az úton. Előfordul, hogy az út­elzárás kezdetén pihenőhelye­ken, benzinkutaknál tartózkod­nak autók: tulajdonosaikat a közlekedésrendészeti és az út­ügyi szervek időben figyelmez­tetik az intézkedésre, az út elhagyására. Amennyiben ez nem történik meg, kénytelenek lesznek 22 óráig, esetleg éjfélig i$ ott vesztegelni. nár Pécs, Pákolitz Istvánná ve­zető óvónő Pécs, Stelcz István tanulmányi felügyelő Pécs, Szo- kolszky Oszkár szakfelügyelő Pécs, Varga Gézáné igazgató Pécs, dr. Vándor Ottóné tanár Pécs. Miniszteri dicséretben része­sült: Barabás János Károly igaz­gatóhelyettes Villány, Bauhoffer József igazgatóhelyettes Mo­hács, Fekete György tanár Komló, Fodor Lajosné tanító Kővágószőlős, Gábor Mária ta­nár Bükkösd, Marosi Gézáné tanár Komló, Matisa József isk. vezető Birján, Merényi László igazgató Mohács, Nagy József- né tanár Mohács, Nyirati János­áé tanító Drávaszabolcs, Schmidt íánosné tanító Magyarboly, Steinbrunner Gézáné vez. óvónő Komló, Szauter Lászlóné óvónő Mohács, Varga Elemérné tanító Mohqcs, Várhalmi Edit tanár Szigetvár, Vida János szakfel­ügyelő Komló, De/y Mátyásné tanító Pécs, Gergely Jánosné tanár Pécs, dr. Keserű Károlyné tanár Pécs, Sárosi Lajos tanár Pécs, Szász Antalné gyermekfel­ügyelő Pécs, Tupi Jánosné óvó­nő Pécs. Kiváló dolgozó jelvényt Usp- tak: Heréb, Istvánná gondozónő Mohács, Maár tmréné főzőnő Babarc, Muth József hivatal- segéd Vókány, Tóth József gép­kocsivezető Pécs,Tölgyesi György­né ápolónő Bükkösd, Decsi Fe- rencné szakácsnő Pécs, Ladányi Lászlóné könyvelő Pécs, Bózsa Mária főzőnő Pécs. A „Pedagógus munkáért" emlékplakettet tizenegyen kap­ták meg.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom