Dunántúli Napló, 1972. május (29. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-31 / 126. szám
DUN ANTOLI NAPLÓ 1972. május 31. Szovjet—amerikai közös közlemény A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és az Amerikai Egyesült Államok között étrejött közös megállapodás □ lapján Richard Nixon és felesége 1972. május 22-től 30-ig livatalos látogatást tett a Szov- etunióban. Az elnök kíséretében volt iA/illiam B. Rogers, külügyminisz- er, dr. Henry Kissinger, az elnök tanácsadója, valamint több amerikai hivatalos személyiség. Nixon elnök szovjetunióbeli artózkodása idején Moszkván tívül ellátogatott Leningrádba és Kijevbe. L. I. Brezsnyev, a Szovjetunió (ommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, N. V. 3odgornij, a Szovjetunió Leg- elsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és A. N. Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, valamint R. Nixon, az Egyesült Államok elnöke között tárgyalások folytak a szovjet—amerikai kapcsolatok és a A felek, attól a törekvéstől ezérelve, hogy szilárdabb és konstruktívabb alapokra helyezzék a szovjet—amerikai kapcsolatokat és felismerve az egyetemes béke fennmaradásért és a nemzetközi feszültség enyhítéséért rájuk háruló felelősséget, elfogadták „A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és az Amerikai Egyesült Államok kölcsönös kapcsolatainak alapelvei" című dokumentumot, amelyet a Szovjetunió nevében L. I. Brezsnyev és az Egyesült Államok nevében R. Nixon írt alá. Mindkét fél meggyőződése, hogy az e dokumentumban foglalt tételek új lehetőségeket tárnak fel a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti békés viszony és a kölcsönösen előnyös együttműködés számára. A felek áttekintve a szovjet— amerikai kétoldalú kapcsolatok Különböző területeit egyetértették abban, hogy lehetséges és kívánatos e kapcsolatok fejlesztése. Kifejezték azt a szilárd szándékukat, hogy az említett dokumentumban kifejtett tételeknek megfelelően fognak eljárni. A csúcstalálkozót megelőző tárgyalásokon, illetve magán a találkozón elért haladás eredményeképpen számos fontos egyezményt kötöttek meg. A STRATÉGIAI FEGYVERZET KORLÁTOZÁSA A felek elsődleges figyelmet fordítottak a nukleáris háború kirobbanása veszélyének csökkentésére. Úgy vélik, hogy a stratégiai fegyverkezési hajsza megfékezése nagy és reális hozzájárulás lesz majd ehhez az ügyhöz. A két fél nagy jelentőséget tulajdonít a rakétaelhárító rakétarendszerek korlátozására vonatkozó szerződésnek, és a hadászati támadófegyverek korlátozásával kapcsolatos egyes intézkedésekről aláírt ideiglenes megállapodásnak, amelyeket most kötöttek meg. Ezek az egyezmények, amelyeket a moszkvai tárgyalások eredményeképpen kötöttek meg, nagy lépést jelentenek a fegyverkezési hajsza megfékezése és végsőfokon megszüntetése irányában. Ezek az eredmények konkrétan kifejezik a feleknek azt a szándékát, hogy hozzá kívánnak járulni a nemzetközi feszültség enyhüléséhez és az államok közötti bizalom megerősítéséhez, valamint, hogy teljesíteni akarják azokat a kötelezettségeket, amelyeket a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés (6. cikkely) hárít rájuk. A két félnek meggyőződése, hogy az említett megállapodások létrejötte gyakorlati lépés azon az úton, amely megmenti az emberiséget a nukleáris háború kirobbanásának veszélyétől. Ez megfelel a szovjet és az amerikai nép s egyúttal a világ minden más népe létérdekeinek. A felek folytatni kívánják a hadászati támadó fegyverek korlátozásával foglalkozó tárgyalásokat. S ezeket a jóakarat, egymás törvényes jogainak tiszteletben tartása és az egyenjelenlegi világhelyzet alapvető kérdéseiről. A tárgyalásokon részt vett: Szovjet részről: A. A. Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere, N. Sz. Patolicsev külkereskedelmi miniszter, V. V. Kuznyecov külügyminiszterhelyettes, A. F, Dobrinyin, a Szovjetunió washingtoni nagykövete, A, M. Alekszandrov, az SZKP KB főtitkárának munkatársa és G. M. Kornyijenko, a Szovjetunió külügyminisztériuma kollégiumának tagja. Amerikai részről: William P. Rogers külügyminiszter, Jacob D. Beam, az Egyesült Államok moszkvai nagykövete, dr. Henry A. Kissinger, az elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója, Peter M. Flanigan, az elnök külpolitikai tanácsadója és Martin J. Hillebrand külügyi államtitkár. A tárgyalások felölelték a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdések széles körét, nyíltak és mélyrehatóak voltak. lő biztonság elvének szellemében szándékoznak lebonyolítani. A felek arról is meg vannak győződve, hogy az 1971. szeptember 30-án, Washingtonban aláírt megállapodás a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti nukleáris háború kirobbanása veszélyének csökkentését szolgáló intézkedésekről — egyaránt szolgálja nemcsak a szovjet és az amerikai nép, hanem az egész emberiség érdekeit is. KERESKEDELMI—GAZDASÁGI KAPCSOLATOK A felek megegyezésre jutottak olyan intézkedésekben, ame. lyek célja, hogy kedvezőbb feltételeket teremtsenek a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi és egyéb gazdasági kapcsolatok fejlesztéséhez. A felek úgy vélik, hogy megvannak az obiektív feltételek a köztük lévő gazdasági kapcsolatok színvonalának emeléséhez. Ezeket a kapcsolatokat a kölcsönös előnyök alapján és az általánosan elfogadott nemzetközi gyakorlatnak megfelelően kell fejleszteni. Abban a meggyőződésben, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi egyezmény megkötése ezeket a célokat szolgálná, a két fél elhatározta, hogy a közeljövőben befejezi az egyezmény megkötéséhez szükséges munkát. Mégállapodtak abban, hogy a kölcsönös kereskedelem fejlesztéséhez kívánatos hiteleket nyújtani, továbbá rövid időn belül intézkedéseket tenni más pénzügyi és gazdasági kérdések rendezésére is. Megegyeztek továbbá, hogy a kölcsönbérleti törlesztésekről a kereskedelmi egyezménnyel párhuzamosan fognak tárgyalni. A két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok kibővítése és megkönnyítése érdekében, valamint konkrét intézkedések kidolgozása céljából a felek elhatározták, hogy közös szovjet- amerikai kereskedelmi bizottságot állítanak fel. E bizottság első ülését Moszkvában 1972. nyarán tartja. A felek elősegítik, hogy a két ország szervezetei és vállalatai között hatékony üzleti kapcsolatok jöjjenek létre, és bátorítást nyúitanak hosszúlejáratú szerződések megkötéséhez. TENGERHAJÓZÁSI KÉRDÉSEK. INCIDENSEK ELKERÜLÉSE A NYÍLT TENGEREN A felek megállapodtak abban, hogy folytatják megkezdett tárgyalásaikat a tengerhajózásról és a kapcsolódó kérdésekről szóló egyezmények megkötése céljóból. Ügy vélik, hogy egy ilyen egyezménynek nagy jelentősége lenne a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti kereskedelem kiszélesítésének előmozdításában. A felek megegyezésre jutottak azokról az intézkedésekről, amelyek, arro szolgálnak, hogy megakadályozzák a Szovjetunió és az Egyesült Államok hadihajóinak incidenseit a nyílt tengeren, továbbá a Szovjetunió és az Egyesült Államok repülőgépeinek incidenseit a nyílt tenger fölötti légtérben. TUDOMÁNYOS ÉS MŰSZAKI EGYÜTTMŰKÖDÉS A felek megállapították, hogy az együttműködés, amely jelenleg az atomenergia, az űrkutatás, az egészségvédelem terén és más területeken folyik, mindkét ország számára hasznos és pozitívan járul hozzá kapcsolataik általános fejlesztéséhez. A felek egyetértettek abban, hogy a tudományos és műszaki együttműködésnek a kölcsönös előnyök és a közös célok elérését célzó együttes erőfeszítésekkel történő kiszélesítése megfelel mindkét nép érdekeinek és hozzájárul a két ország viszonyának további javulásához. Ezzel kapcsolatban egyezmény jött létre a tudomány és technika terén történő együttműködésükről. Az együttműködési programok meghatározása és részletes kidolgozása céljából életre- hívjók a tudományos és műszaki együttműködéssel foglalkozó szovjet—amerikai vegyesbizottságot. űrkutatási EGYÜTTMŰKÖDÉS A felek, figyelembe- véve azt a szerepet, amelyet a Szovjetunió és az Egyesült Államok tölt be a világűr békés célú kutatásában, hangsúlyozták e téren való további együttműködésük fontosságát Avégett, hogy fokozzák az ember űrrepülésének biztonságát és lehetővé tegyék a jövőben közös tudományos kísérletek végrehajtását, a felek megegyeztek azoknak az eszközöknek kifejlesztésében, amelyek lehetővé teszik a szovjet és amerikai űrhajók és űrállomások összekapcsolását. A két ország személyzettel reoülő űrhajóinak összekapcsolására irányuló első közös kísérletet 1975- re tűzték ki. EGÉ5ZSÉGUGYI EGYÜTTMŰKÖDÉS A két fél által az egészségügyi együttműködésről kötött megállapodás kezdetét jelenti az ismeretek gyümölcsöző cseréjének és a közös ellenségekkel — a betegségekkel, kórokkal — szemben vívott együttes harcnak. A program kezdeti kutatási erőfeszítéseit az egész emberiség szempontjából fontos problémákra, mint például a rákra, a szívbetegségekre, valamint az emberi környezet egészségügyi vonatkozásaira összpontosítják. A felek azt tervezik, hogy együttműködésüket később kiszélesítik és kiterjesztik az egészségvédelem más közös érdekű problémáira is. A felek teljes támogatásukat helyezték kilátásba az egészség- ügyi együttműködési programhoz, s megállapodtak abban, hogy a két kormány továbbra is tevékenyen kiveszi részét az egészégüggyel foglalkozó nemzetközi szervezetek munkájából. KÖRNYEZETVÉDELMI EGYÜTTMŰKÖDÉS A két fél meqállapodott abban, hogy együttműködési programot indít az emberi környezet védelme és javítása terén. A Szovjetunió és az Egyesült Államok azt reméli, hogy közös kutatások és közös intézkedések révén hozzájárul az emberi egészség számára kedvező természetes környezet megőrzéséhez saját országában és az egész világon. A környezetvédelemről kötött megállapodás értelmében a legközelebbi jövőben Moszkvában konzultációt tartanak az együttműködés konkrét tennivalóiról. TUDOMÁNYOS, MŰSZAKI, KÖZOKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS CSEnc A felek hangsúlyozzák a tudományos, műszaki, oktatásügyi kulturális és más jellegű cseréről szóló, Moszkvában 1972. április 11-én aláírt 1972—73. évi egyezmény fontosságát. Az e területeken megvalósuló csere folytatása és kibővítése egymás jobb megértéséhez vezet, és hozzájárul a két ország közötti kapcsolatok egészének javulásához. A felek megegyeztek abban, hogy az egyezmény által meghatározott általános keretek között kibővítik együttműködésük területeit, és ez kifejezésre jutott az űrkutatásról, az egészségvédelemről, a környezetvédelemről, a tudományos és műszaki együttműködésről kötött új megállapodásokban is. Az amerikai fél, megállapítva, hogy az angol nyelvet széles körben oktatják a Szovjetunióban, kijelentette: szándékában van ösztönözni az orosz nyelv tanulását az Egyesült Államokban. 2. Nemzetközi problémák EURÓPA A nemzetközi helyzetről folytatott eszmecsere során a felek megállapították, hogy az európai feszültség enyhülésében kedvező fejlemények mentek végbe. Tudatában annak, mekkora jelentősége van a világbéke szempontjából az európai fejleményeknek, ahol mindkét világháború elkezdődött, s számon tartva azt a felelősséget és azokat a kötelezettségeket, amelyek a felekre más hatalmakkal együtt a vonatkozó egyezmények értelmében hárulnak, a Szovjetunió és az Egyesült Államok újabb erőfeszítéseket szándékozik tenni Európa feszültségektől, válságoktól és konfliktusoktól mentes, békés jövőjének biztosítására. A felek azt vallják, hogy tiszteletben kell tartani minden európai állam területi sérthetetlenségét. Minkét fél az érdekelt államok — közöttük a Szovjetunió és az Egyesült Államok — gyümölcsöző együttműködése jó példájának tartja az 1971. szeptember 3-án aláírt négyoldalú egyezményt, amely a Berlin nyugati szektoraival összefüggő kérdésekre vonatkozik. A feiek véleménye szerint ennek az egyezménynek a végrehajtása — más lépésekkel együtt — tovább javítja majd Európa helyzetét és előmozdítja az államok között szükséges bizalom létrejöttét. A két fél megelégedéssel fogadta a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság 1970. augusztus 12-i szerződését. Megállapították, hogy e szerződés tételeinek csakúgy, mint más nemrégiben megkötött egyezményeknek nagy jelentőségük van az európai államok közötti bizalom és együttműködés légkörének kialakításában. A Szovjetunió és az Egyesült Államok kész megfelelőképpen előmozdítani az európai kontinensen az igazi enyhülés és az európai államok közötti békés együttműködés fejlesztése irányában végbemenő folyamatokat, a területi integritás, a határok sérthetetlensége, a bel- ugyekbe való be nem avatkozás, a szuverén egyenjogúság, a függetlenség, az erőszak a1- kalmazósáról és az azzal való fenyegetésről történő lemondás elvei alapján. A Szovjetunió és az Egyesült Államok azonos véleményt voll a tekintetben, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet előkészítésével kapcsolatos sokoldalú konzultációk az 1971. szeptember 3-án aláírt egyezmény négyoldalú zárójegyzőkönyvének aláírása után megkezdődhetnek. A két kormány egyetért abban, hogy jól elő kell készíteni ezt az értekezletet, hogy konkrétan megvizsgálhassa a biztonság és együttműködés gyakorlati problémáit, és így elősegítse azoknak az okoknak a fokozatos kiküszöbölését, amelyek az európai feszültségez vezettek. Ezt az értekezletet az érdekelt felek által meghatározott időben, de minden indokolatlan késedelem nélkül kell összehívni. A felek úgy vélik, hogy Európában a stabilitás és a biztonság szavatolása céljainak megfelelne a fegyveres erők és a fegyverzet kölcsönös csökkentése, mindenekelőtt Közép-EuróFidel Castro megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét Dr. Fidel Castro Ruz, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a kubai forradalmi kormány elnöke kedden délben a Hősök terén megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét. A Hősök terét kubai, magyar és vörös zászlók díszítették, s az emlékmű két oldalán katonai díszőrség állt. A koszorúzásnál jelen volt Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Budapesti pában. Bármilyen, e kérdésre vonatkozó egyezmény azonban nem szabad, hogy kárt okozzon valamely fél biztonságának. Az érdekelt államoknak, olyan gyorsan, ahogyan az gyakorlatilag lehetséges, megállapodásra kell jutni az e kérdésben egy különleges fórumon tartandó tárgyalások rendjéről. KOZEL-KELET A két fél kifejtette álláspontját az adott kérdésről. Megerősítik, hogy támogatják a közel- keleti kérdésnek a Biztonsági Tanács 242. számú határozata értelmében történő békés rendezését. INDOKÍNA Mindegyik fél kifejtette álláspontját a Vietnamban folytatódó háborúról és az egész indokínai térség helyzetéről. A szovjet fél hangsúlyozta, hogy szolidáris azzal az igazságos harccal, amelyet Vietnam, Laosz és Kambodzsa népe vív a szabadságért, a függetlenségért és a társadalmi haladásért. A Szovjetunió, szilárdan támogatva a VDK és a Dél-Vietnami Köztársaság javaslatait, amelyek reális és konstruktív alapot szolgáltatnak a vietnami probléma rendezéséhez, állást foglal a VDK bombázásának megszüntetése, az Egyesült Államok és szövetségesei csapatainak Dél-Vietnamból történő teljes és feltétel nélküli kivonása mellett, hogy Indokína népei minden külső beavatkozás nélkül maguk határozhassanak sorsukról. Az amerikai fél hangsúlyozta, hogy a lehetőség szerint mielőbb véget kell vetni a katonai konfliktusnak, és megerősítette elkötelezettségét az iránt az elv iránt, hogy Dél-Vietnam politikai jövőjéről magának a délvietnami népnek kell döntenie külső beavatkozás nélkül. Az amerikai fél kifejtette, hogy véleménye szerint az említett célok elérésének leggyorsabb és leghatékonyabb útja: olyan tárgyalások, amelyek a térségben lévő valamennyi amerikai fogoly hazatérését eredményezik, továbbá az egész In- dokínára kiterjedő, nemzetközileg ellenőrzött tűzszünet, majd ezután a Dél-Vietnamban lévő valamennyi amerikai csapat 4 hónapon belül történő kivonása és egyúttal annak lehetővé tétele, hogy maguk az indokínai népek oldják meg politikai kérdéseiket. Az Egyesült Államok megismételte, hogy kész komoly tárgyalásokat folytatni az északvietnami féllel az indokínai háború mindenki számára igazságos rendezése érdekében. A LESZERELÉS KÉRDÉSEI A felek kifejtették álláspontjukat a fegyverzetkorlátozás és a leszerelés kérdéséről. A felek megállapítják, hogy együttes, vagy párhuzamos cselekedeteik az utóbbi években sokban elősegítették olyan szerződések kidolgozását és megkötését, amelyek korlátozzák a fegyverkezési hajszát, vagy betiltanak egyeseket a legveszélyesebb fegyverfajták közül. Megállapítják továbbá, hogy a világ államainak túlnyomó többsége megelégedéssel fogadta e szerződéseket, és csatlakozott hozzájuk. A felek lényegbevágó leszerelési intézkedésnek tekintik a baktérium- (biológiai) fegyverek és mérgező anyagok kifejlesztésének, előállításának és felhalmozásának tilalmáról, illetve Pártbizottság első titkára, Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi To- nács elnöke, Marjai József külügyminiszterhelyettes, Oláh István vezérőrnagy és Szűcs Ferenc vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyettesek, Merük Vilmos, a Magyar Népköztársaság havannai nagykövete, Pesti Endre vezérőrnagy, a budapesti helyőrség parancsnoka, s a Külügyminisztérium több vezető munkatársa. az ilyen fegyverek megsemmisítéséről kötött egyezményt, amelynek Nagy-Britanniával együtt ők a letéteményesei és amelyet aláírás céljából nemrég tettek hozzáférhetővé minden állam számára. A Szovjetunió és az Egyesült Államok folytatni fogja erőfeszítéseit a vegyi fegyverekre vonatkozó nemzetközi egyezmény elérése érdekében. A Szovjetunió és az Egyesült Államok, abból kiindulva, hogy az egyenlőség elve alapján figyelembe kell venni mindkét ország biztonságának érdekeit és nem szabad veszélyeztetni harmadik országok biztonságának érdekeit, továbbra is tevékenyen részt vesz azokon a tárgyalásokon, amelyek a fegyverkezési hajsza megfékezésére és megszüntetésére irányuló új intézkedések kidolgozását szolgálják. Végső céljuk a nukleáris leszerelést is magában foglaló, szigorú nemzetközi ellenőrzéssel végrehajtandó általános és teljes leszerelés. A megfelelő időben egy le"' n'ísi világkonferencia össze!',.'vasa pozitív szerepet tölthet be ebben a folyamatban. AZ ENSZ SZEREPÉNEK MEGERŐSÍTÉSE A felek igyekeznek fokozni az ENSZ hatékonyságát, alapokmányának szigorú tiszteletben- tartása alapján. Az ENSZ-t eszköznek tekintik a nemzetközi béke és biztonság fenntartásában, a konfliktusok megelőzésében és a nemzetközi együttműködés fejlesztésében. Ennek megfelelően minden szükségeset megtesznek, hogy támogassák az ENSZ-nek a béke biztosítására irányuló tevékenységét. A felek hangsúlyozták, hogy a moszkvai tárgyalások során elért egyezmények és megállapodások, akárcsak e tárgyalások tartalma és jellege, a legcsekélyebb mértékben sem irányul mások ellen. A két fél abból indul ki, hogy elismeri más érdekelt államok szerepét, felelősségét és előjoqait, a fennálló nemzetközi kötelezettségeket és egyezményeket, továbbá az ENSZ alapokmányának elveit és céljait. A felek pozitívan értékelik a legmagasabb szintű szovjet— amerikai tárgyalásokon elért eredményeket. Ezek az eredmények azt bizonyítják, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok társadalmi rendszerében, ideológiájában és politikai elveiben fennálló eltérések ellenére megvannak a lehetőségek arra, hogy fejlesszék a két ország népeinek kölcsönösen előnyös együttműködését a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdítása érdekében. A két fél kifejezte azt az óhaját, hogy szómos megvitatott kérdésben továbbra is tartsák fenn a szoros kacsolatokat. Egyetértettek abban, hogy a kölcsönös érdeklődésre számot- tartó kérdésekről célszerűek lennének a rendszeres konzultációk, beleértve a csúcstalálkozókat is. R. Nixon, az Egyesült Aíta- mok elnöke, elismerését fejezve ki azért a vendégszeretetért, amelyben részesítették a Szovjetunióban, meghívta L. I. Brezs- nyevet, az SZKP Központi Bizottságának főtitkárát, N. V. Podqornijt, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökét és A. N. Koszigint, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökét, hogy a mindkét fél számára alkalmas időpontban látogassanak el az Egyesült Államokba. A meghívást elfogadták. 1. Kétoldalú kapcsolatok
