Dunántúli Napló, 1972. május (29. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-31 / 126. szám
1972. május 31. DUNÁNTÚLI NAPLÓ Könyvek, újdonságok Mondatok a Hunyadi János Könyvesboltban: — Rossz napom volt, kérek valami Rejtőt! — Rejtő sajnos nincs! Más krimi is jó lesz? — Hát. . . legfeljebb Agatha Christie. Ezt a párbeszédet jegyeztük fel Üjmecsekalján, könyvhét előtti látogatáskor, a „Forum Uranum” egyik sarkán. így — Forum Uranum — hívják Új- mecsekalja központját és itt van a város legfiatalabb könyvesboltja. Legfiatalabb, de nem a legkisebb forgalmú .., erről azonban majd később. Most arról beszéljen Kovács Attiláné boltvezető, hogy a fenti párbeszéd mennyire jellemző: — Mennyire? — Nagyon! Csökkent az érdeklődés a krimi iránt. Az értelmiség csak szép- irodalom, vagy szakkönyvek mellett veszi, pibentetőnek. Rossz napkor, hajszás élet ellen, inkább nevetni, mint izgulni rajta. Ez Rejtő Jenő hosszú sikerének titka. Nem tudni, mennyi pontosan a bolt alapterülete, csak azt, hogy szép, tágas, modern. A kultúrát úgysem lehet négyzet- méterben számolni. Ebben a boltban — és reméljük, hogy egyre több könyvesboltban — elsősorban nem kereskedők dolgoznak, hanem könyvterjesztők. Nagy különbség. Ha úgy tetszik: a hétköznapok kultúrpoli- tikusai. Például emígyen: — Kérek valamilyen könyvet! — lép be a vevő. És ebben a pillanatban bukhat meg a hétköznapok kultúr- poltikája. Mert ha ekkor magára hagyják a tájékozatlan vásárlót, az hamar elmegy. Nem szabad türelmetlenkedni, tilos mosolyogni, ha valaki a Kóma Sutra helyett a „kamasz útját” kéri, nem szabad kinézni a boltból az álszellemes, félművelt vevőt, aki „Munkácsy Misit” keres. Finoman kérdezgetni kell: kinek veszi, hány évesnek, férfinak-e, avagy nőnek, mi az illető foglalkozása, érdeklődési köre, milyen könyvtára van otthon. Itt, ebben a boltban értik a dolgukat a jómodorú, kellemes könyv- terjesztők. Az eredmény: 1969- ről 1970-re 400 ezer forintttal nőtt a forgalmuk, tavaly már 1 millió 690 ezer forint értékű könyvet adtak el, s az idei első féléves forgalmi tervüket már május első napjaiban teljesítették. Ez a forint-eredmény. De a többi, az értékesebb? — Köze! háromszáz folyószámlás vásárlójuk van. Megszámlálhatatlan újmecsekaljai kisfiú és kislány uzsonnára kapott pénzből veszeget egy-egy könyvet. Mindennapos felnőtt vendégük temérdek. Bejönnek, azzal az előzetes mentegetőzéssel, hogy „ma nem veszek, csak körülnézek”, s távoznak egy-egy könyvvel a hónuk alatt. De lássunk néhány példát er- re-arra: Mikszáth Kálmán Fekete városa — 150 példány — két nap alatt fogyott el annak idején, a Jó estét nyár, jó estét szerelem — 300 példány — egy nap alatt, s máig keresik. Csak törzsvevőknek jutott Nemeskürty Istvánnak a doni harockról írott, tárgyilagos könyvéből, a Requiem egy hadseregért címűből. Nem fogy: Szécsi Margit: Eszem a gesztenyét, Pantyelejev: Utak hazafelé, Vértes Marcel új kötete, aztán túl sokat kaptak Katajev: Távolban egy fehér vitorla című regényéből. Ezrével vinnék viszont May Károlyt, ha volna. A könyvheti művekről: nagyon vásárolják Devecseri Gábor: A meztelen istennő és a vak jövendőmondó kötetét, a Szép szó és a Körkép 1972 című könyveket. Utolsó szemig elfogyott Kőszegi Ábel: Töredék című. Radnóti Miklós utolsó napjairól szóló műve, alig van a Rivalda című kötetből és ma gas — 93 forintos — ára ellenére igen sokan megvették a Spanyol festészet című kiadványt. De ami a legfontosabb — ebben a boltban és nagyon sok pécsi könyvesboltban, úgy tűnik, mintha egész évben könyvhét volna. Földessy Dénes Szerződés a minisztériummal.. Kulturális jegyzet Mmikor a „Jé valóban Jé k A Pollack Mihály Műszaki Főiskola díszkötésű szocialista szerződései hevernek előttem — szinte valamennyi az 1971—75. közötti időszakra érvényes. Találomra kiemelek egyet: a főiskola és az Építésügyi és Varosfejlesztési Minisztérium kötötte egymással. Egy főiskola egy minisztériummal? Szemelgetek a szerződés pontjai között: a minisztérium az oktatásba bevonja a tárca kutató- és tervezőintézeteinek tekintélyes szakembereit; a főiskola oktatói fél-egyéves időtartamra intézményeknél, vállalatoknál gyakorlaton vehetnek részt (elsősorban a kevés gyakorlattal rendelkező fiatal oktatóknak kedvező); a minisztérium alá tartozó vállalatok, intézmények műszerek, gépek modelljeit, anyagmintákat, félkésztermékeket adnak át a főiskolának az oktatás színvonalának biztosítása érdekében; a főiskola a számítástechnikai oktatáshoz a műszaki-fejlesztési igényt hangsúlyozottan kezeli stb. Egy kérdés Pauka Imre főigazgató helyetteshez: más felsőoktatási intézmények is kötnek megállapodásokat, de mi teszi indokolttá, hogy a műszaki főiskola ilyen szép számban kössön szocialista szerződéseket? — Főiskolánk a Művelődésügyi Minisztérium alá tartozik, de a képzés igényeit mégis nagyrészt az építésügy határozza meg, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériummal kötött szerződést ez indokolja. A főiskola jogelőd intézményei, a felsőfokú technikumok különböző szaktárcákhoz tartoztak. Akkor nem volt szükség a kölcsönös igények rögzítésére, mert a felügyeleti hotóságok pontosan meghatározták a követelményeket. A főiskola létrejöttével, a két kar megalakulásával nemcsak a hatósugár, hanem a követelmények is megnőttek. Kát szaktárca, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium és a Nehézipari Minisztérium érdekelt az ágazati képzésünkben. Ugyanakkor már most érdeklődnek más minisztériumok is, így a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisztérium, hogy pl. a mérnökeiknek továbbképzési lehetőséget kellene biztosítani. Hogy az ezek alá a minisztériumok alá tartozó vállalatokkal ne esetleges legyen a kapcsolatunk, több évre, tervszerűen kidolgoztuk az együttműködés feltételeit. A szerződések két nagy területet öléinek fel: a szakemberképzést és a rrmszaki kapcsolatokat. Hogy a szerződések nemcsak díszkötést és finom papírlapokot jelentenek, azt már az eddig eltelt rövid idő alatt is olyan [ munkák bizonyítják, mint a Be- : remendi Cement- és Mészműnél a főiskola által végzett próbaüzemi bemérések. A SZIKKTI (Szilikátipari Központi Kutató és Tervező Intézet) a főiskola nőikül nem tudta volna elvégezni ezt a munkát. De a gyáróriás szakemberképzésében is sokat vállalt a főiskola. Természetesen a kapcsolat kölcsönösen előnyös: a főiskola cserébe értékes dokumentációt (találmányok, újítások stb.) kap. A Cső- szerelőipari Vállalattal kötött szerződésben például szakmai bemutatók szervezése is benne van. A Csőszer viszont használhatja a főiskola laboratóriumait, s felkérésre a főiskola szakemberei elvégzik a vállalat egyes szerelési munkáinak ellenőrzését is. Szerződést kötöttek a Villanyszerelőipari Vállalattal (ez volt az első), érvényben van az Építésügyi Tájékoztatási Központtal kötött megállapodás is. A hallgatók termelési gyakorlatának megszervezésében is nagyon fontosak ezek a kapcsolatok. A két legújabb szerződés most készül: az Építésgazdasági és Szervezési Intézettel és az Építőipari és Minőségellenőrző Intézettel. Hogy milyen fontosak lesznek ezek is, hadd jellemezze egy tény: a főiskola számítógépközpontját az előbbi intézet üzemelteti. M. L. Jószomszédi kapcsolatok Somogy és Baranya között K „Az ifjúság nem ismer le' esetlent* A bolyi 130-ak Saját erőből, egy év alatt — félmilliós klubhelyiség Vannak ritka, egyedül való örömeink az életben. Ilyen az alkotás tiszta öröme is, bár ez nem mindenkié. Kinek több, kinek alig vagy nem jut belőle. Pedig alkotni sokféleképp lehet. Hihetetlen? Május elsején felavatták a bolyi KISZ most felépült új ifjúsági klubját. Az épület külseje nem sokat jelez. Új toldalék rész az öreg kultúrház végében, hatalmas, kirakatnyi ablakkal. Belépve azonban ugyancsak élőmül az ember: tágas, L-alakú helyiség, fényezett világos faburkolattal és álmennyezettel, ahonnan meleg, otthonos fényeket hullatnak szerte a színes égők. A sarokban olajkandalló világok Térelválasztók, virágok, suba faliszőnyegek és függönyök; fekete-piros műbőr garnitúrák. Középütt modern tv- készülék, balra magas pult, színes bárszékekkel. Kávéfőző sistereg. Valahonnan kellemes, halk tánczenét perget a mag- n^TTzalag. Délután 6 óra néhány fzerc, most nyitottak. Mindez berendezéssel együtt több, mint félmillióba került. Mindez alig egy éve még csupán vágyálom volt, egyetlen fillér nélkül. És mindez alig egy év alatt 130, jobbára tizenéves fiatal szilárd akaratából és kézkezi munkájából — lett. Valóság lett. Félmilliós érték! A saját erejükből, a saját munkájukkal, némi támogatást, ajándékot leszámítva. Hihetetlen? Ismerem őket és tudom: így igaz minden. Nem először találkozunk. A nyáron, amikor felesben vállalták egy istálló lebontását, és öt hétre — építőtábor helyett — „bontó”-tóbor- ba vonult a község fiatalsága, írtqm róluk, hiszen az elhatározás, a vállalkozás önmagában is nagyszerű és dicséretes. Akkor azt mondták, legkésőbb a jövő tavaszra felépítik a klubjukat. Magamban tamás- kodtom benne. Igaz történet Most itt, a klub leválasztott irodahelyiségében kissé megil- letődve hallgatom őket. Hármon üljük körül a kis dohányzó asztalt. Zsebényi József népművelő, az egész vállalkozás értel| mi szerzője nem lehet közöttünk. Féléve katona, Pécsett. De itt a tervező és kivitelező, a munkálatok vezetője: Füiöp Miklós építész-technikus, a bolyi községgazdálkodási vállalat dolgozója; itt van Rétházi Csaba középiskolás és id. Fülöp Miklós, nyugalmazott iskola- igazgató, a gazdasági ügyek intézője. * A történet néhány mondatban összefoglalható. 1971. március 20-án összevont KISZ- és klubtaggyűlés volt. Arról, hogy a régi klubot kinőtték, új kellene. Pénzük nincs, támogatásra sem számíthatnak, legalábbis egyelőre, mivel a KISZ-munka gyenge, a fiatalok passzívak, először bi- zonyítaniok kellene, A klub felépítését a közösség elhatározza: munkával szereznek pénzt hozzá ... A helyi ÁG bontási lehetőséget kínál felesbe. Szerződést kötnek, a munkát elvégzik, augusztusban állnak a készülő klub falai. Októbertől folynak a belső munkálatok és 1972. április 30-án már berendezik. Éjszaka: lakkozzák a faburkolatot, villanyt szerelnek, takarítanak — utolsó simítások reggelig, egyvégtében. 1972. május 1-én délelőtt a község és a körzet lakossága megtekinti az új klubot. Délután avatóünnepség. Ennyi. De ami a szavak és dátumok mögött rejtőzik az ritka, talán egyedülálló vállalkozás. Rengeteg, szinte felmérhetetlenül sok munka. Kőműves, ács, asztalos, villanyszerelő, kárpitos és egyéb szakmunkás, szakipari tanuló fiatalok és diákok — klubtagok — keze- munkája. A félmillió Vállalkozásukat az első lépéstől pontosan följegyezték. Társadalmi munkaórában és forintokban. Ebből a mérleg fehéren, feketén: Különböző bontási munkálatokból (5100 társadalmi munkaóra. á 20 forintjával), az elvég- s zett munka és az eladott vagy | j beépített anyag értéke: 198 000 forint. Helyi bontásból anyag § i és munka (550 óro) = 8500 fo- fii rint. A klub felépítésekor elvégzett munkák (12 450 óra, 15 forintjával) értéke: 186 750 forint, Egyéb forrásokból: 35 750 forint. Az összes támogatás (helyi, járási és megyei szervektől): pénz és fuvar, illetve ajándék (frizsider, tv, kávéfőzők stb.) értéke együttesen: 134 000 forint. A klub teljes értéke 563 ezer forint. A föl jegyzések szerint az egyéni áldozatvállalás, a szocialista munkastílus szép példái születtek az egy év alatt. Hosszan sorolhatnám, hogy kik esetében és miért. Jelzésképpen álljon itt a 3—3 „listavezető” neve. Fiúk: 1. Zsebényi József 660 I óra. 2. Rétházi Csaba 622 óra. j 3. Noll József 610 óra. Lányok: 1. Guth Mária 175 óra. 2. Zoltai Mária 164 óra. j 3. Kraft Éva 160 óra. Most egyelőre pihennek. Élvezik azt, hogy este 6 óra után a legszebb, számukra a világ legszebb klubhelyiségében találkozhatnak egymással, itt tölthetik a szabadidejüket. Megérdemlik. Csakúgy, mint a KISZ KB dicsérő oklevelét, vagy oz ünnepélyes átadáskor a naplójukba jegyzett elismerő sorokat: „Az Hiúság nem ismer lehetetlent. Az elkészült klub emberségben, hitben megacélozott benneteket. Legyetek büszkék arra a munkára, amit végeztetek. Higgyetek a tiszta emberi eszményekben, a kollektíva nevelő ere/ében .. . Példátok lelkesítse a megye többi fiatalját is. Petőházi Szilveszter, a KISZ megyei első titkára." ét éve fölvetettük: több és mélyebb kapcsolatunk lehetne egymással, szomszédainkkal, különösen Somoggyal. Hiszen e két megye — Baranya és Somogy — múltjában és jelenében; történelmében, gazdasági és társadalmi helyzetében ; településszerkezetében, kultúrájában és tájegységi sajátosságaiban annyi minden közös, hogy bizonyos pontokon, ha akarnánk sem lehetne szétválasztani őket. Ez a körülmény arra késztet, hogy ahol lehetséges, minél több találkozási pontot keressünk és találjunk egymás eredményeinek, értékeinek mélyebb megismerésére, tapasztalataink cseréjére. A gyakorlat azt igazolja, hogy a gazdasági életből különösen a mezőgazdaság feladataiból adódó szüségszerű termelési és üzleti kapcsolatokon túl a kulturális élet kínálja a találkozás legtöbb alkalmát és lehetőségét. A közművelődési intézmények: a két megyei múzeum, a két színház, különösen a Pécsi Nemzeti Színház kaposvári vendégjátékai már korábbi hagyományokra tekintenek vissza. Nem ritka, és szívesen várt esemény a Pécsi Filharmonikus Zenekar kaposvári hangversenye. Az életből természtes módon adódik a két megye politikai, | állami és társadalmi vezetőinek személyes kapcsolata, vagy látogatásai is időnként. Több évre tekint vissza a somogyi diákok klubja Pécs különböző felsőoktatási intézményeiben, ahová a kapcsolat ápolására Somogy párt- és állami vezetői; költők, írók, művészek minden évben ellátogatnak, örömmel szólhatunk most arról, hogy ezek a jószomszédi kapcsolatok az elmúlt évben több területen is szélesedtek, bővültek. Az elmúlt év szeptemberében a két megye néprajzi, honismereti, földtani és földrajzi szakemberei, illetékes tanácsi vezetői, valamint a Dunántúli Tudományos Intézet több neves szakembere a Somogy megyei Szennán, majd Almamelléken találkoztak. Abból a célból, hogy mindkét megyéhez egyként hozzátartozó, mintegy a két igazgatási egységet összekötő, gyönyörű, természeti kincsekben és szépségekben gazdag tájegység, a Zse'ic értékeinek felkutatásáról, közkínccsé tételéről tanácskozzanak. A Zselic-kuta- tási program hosszú évekre elláthatja tennivalóval mindkét megye illetékes szerveit és intézményeit. Lassan egy éve már. hogy hivatalosan is többoldalú kapcsolatokat hoztak lé re a Pécs—Baranyai Népművi lési Tanácsadó, a Somogy mi gyei Tanács művelődésügyi os tálya és a kaposvári Lati ne Művelődési Központ között, két megye népművelői újabb újabb találkozási pontokra le nek egymás között. Mindkét h lyen működik az ifjúsági, klu vezetők módszertani csoport (megyei klubtanács). Áprilisbc Pécsett találkoztak egy köz< tapasztalatcserén, júniusba Somogy látja őket vendégül, további együttműködés jegy ben. Baranyában évente nég szer jön össze a fiatal főhiv tású népművelők klubja. A jö hónapban Kaposváron találko nak ottani pályatársaikkal, t pasztalatszerzés, illetve -átad céljából. S van egy harmad most megvalósult kapcsolat is, ugyancsak a klub-, illetve amatőr művészeti mozgalo együttes támogatására. Bar nya módszertani tanácsadó f zetet jelentet meg a napokba klubok és szakkörök részér Ebbe már Somogy megyei né művelők is írnak szakmai ci keket, tanulmányokat. Somoc pedig Műkedvelés címmel ki nemsokára egy hasonló mó szertani folyóiratot, amelyne szerzői között több pécs—bar nyai népművelő is szerepe Mindkét hasznos szakmai kiac ványt 400-400 példányban e juttatják Somogyba és Bare nyába is, A kapcsolatok hasznos, gy " mölcsöző bővítéséne azonban még számos kiakna zatlan lehetősége van, a köz művelődés különböző területe in. Amikor az elmúlt évben I dél-dunántúli népművészeti he jegyében) Baranya megye töb nemzetiségű élő folklórjábc adott keresztmetszetet egy es műsorban, Kaposvárott napoki beszéltek róla. Szenzáció vo az eredeti moldvai csángó nép dal, a mecseknádasdi néme csoport, az átai, kátolyi dé szláv folklór kiugró színvonala Szenzáció volt, mert nem ismer ték. Pedig itt van a szomszéd ban ... És úgy tudom még nen mutatkozott be Somogybán ön álló műsorral a Mecsek Tánc együttes, a Bóbita Bábegyüttes a főiskolai spirituáléegyüttes, Mecsek Fúvósötös és sorolhat nőnk. Ahogyan jó volna Pécset megismernünk a jó nevű kapós vári Vikár Béla Kórus, a Fonó munkás Kisszínpad vagy a So mogy Táncegyüttes országosar ismert és elismert művészi ered ményeit is. És mindez csak né hány lehetőség a sok közül.. W. E. június 9—10-én Nagyközségek országos ankétje Sellyén A Tanácsok Lapjában most ért véget az a 28 részből álló cikksorozat, amely sok oldalról vizsgálta a sellyei nagyközségi tanács munkáját, a tanács szerepét nagyközség életében, fejA bolyi ifjúsági klub lődésében, kapcsolatait a fa kossággal és más szervekkel. A cikksorozat nagy érdeklődést váltott ki országszerte és a tanácsi szervek figyelmét a nagy. községi tanácsok tevékenységére irányította. Ez adta az ötletet a nagyközségi tanácsok vezetői országos ankétjének megrendezésére, amire a Baranya megyei Tanács és Sellye nagy község Tanácsa vállalkozott. Az ankétot június 9-én és 10-én rendezik meg. Ez lesz az első alkalom, hogy a nagyközségi tanácsok vezetői beszámoljanak ennek az új közigazgatási szervezetnek ed digi tapasztalatairól, eredményeiről, célszerűségéről. A két napos ankét címe: A tanács- törvény érvényesülése a nagyközségekben. Az ankét résztvevői június 9-én érkeznek, meg Sellyére, ahol délután megismerkednek a nagyközséggel és környékével, majd másnap meg kezdik az érdemi munkát. Az ankéton 22 előadás hangzik el, s valamennyi előadó — nagyközségi tanácsi vezetők — a tanácstörvény egy-egy szakasza alapján elemzi saját tapasztalatait a nagyközségi tanácsban, «
