Dunántúli Napló, 1972. május (29. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-30 / 125. szám

Ära ■ 80 fitté» Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló XXIX. évfolyam, 125. sióm Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1972. május 30., kedd Saludo Fidel! Hozónk földjén üdvözölhetjük ma Fidel Castro Ruz elvtársat, Kuba mi­niszterelnökét, a Kubai Kommunista Párt első titkárát. Sokan várták már nálunk, hogy sze­mélyesen is lássák, kezet szoríthassa­nak vele, köze­lebbről is megis­merjék mély be­nyomást keltő egyéniségét. Castro elvtárs egyike azoknak a forradalmi veze­tőknek, akiknek személye saját or­szágainak határain messze túl is érdeklődést és lelkesedést képes kiváltani. Köszönheti ezt kubai—spanyol temperamentu­mának, kivételes szónoki ké­pességének, szembetűnő férfias bátorságának, és annak a kap­csolatteremtő közvetlenségnek, amellyel fáradhatatlanul keresi az egyszerű emberek társasá­gát. Ám ami e tekintély meg mélyebb és maradandóbb alapja, hogy Castro neve és cselekedetei egybeforrnak or- szága felszabadításával, népé­nek felemelkedésével, az ame­rikai földrész első szocializmust építő rendszerének megterem­tésével. Elég egy pillantást vetni a térképre, hogy megértsük e tény jelentőségét és Kuba helyzetét. E gyönyörű szigetor­szág a forradalmi hatalom csaknem egész fennállása óta az amerikai imperializmus blo­kádja alatt él, és hosszú éve­kig puszta fennmaradásáért harcolt. Az USA kormányai - Kennedytől Nixonig — mindent elkövettek, hogy megfojtsák Ku­bát és vele együtt bölcsőjében a földrész forradalmait. 1962- ben Washington kikényszerítette őzt a határozatot, amely Ha­vannát kizárta az Amerikai Ál­lamok Szervezetéből, majd az engedelmes AASZ kormányok a teljes gazdasági blokádot lép­tették életbe. Ezek o körülmények egyszer­smind meghatározták o kubai forradalom helyzetét is. Nem lőhetett teljes figyelemmel fog­lalkozni az ország gazdasági fejlesztésével, a korszerű ipar és mezőgazdaság bonyolult és Kuba számára merőben új kér­déseivel. Éveken keresztül élték a minden oldalról körülvett és fenyegetett erőd életét. Kubát ezekben az évékben saját né­pének bátor harci akarata, erő­feszítései mellett a szocialista országok, mindenekelőtt a Szovjetunió szolidaritása éltet­te. Az európai kontinenstől sok­ezer kilométer távolságban élő testvéreinkhez ki kellett építeni a tengeri és légi kapcsolat útvo­nalait. Egész tengeri flottába illő kereskedelmi hajóegységet kellett beállítani, amelyek oda­szállítják a természetes forrásai­tól megfosztott országba mind­azt, ami mezőgazdaságának korszerűsítéséhez, o szocialista Ipar alapjainak lerakásához szükséges. Fidei Castrónak és társainak először a nép önbizalmát és öntudatát kellett visszaadnia a forradalom után, s felszabadí­tania a népi energiákat. Éppen ez volt az értelme azoknak a hihetetlenül szenvedélyes és forró atmoszférát teremtő híres tömeggyűléseknek, amelyeken Castro szinte beszélgetést foly­tatott a néppel, bátorságot és Idtet adott az embereknek. Ezéjt--jÓTta^és járjo'szüntelenüNi miniszterelnök az országot, felkeres­ve a legkisebb zu­got is, és szemé­lyes kapcsolatot teremtve úgyszól­ván minden kubai­val. Ezért tették első helyre a nép­oktatás és népmű­velés gigászi fel­adatait, teremtet­ték meg új iskolák ezreit, képezték ki a gazdasági és kulturális káderek tízezreit. Kuba is­kolarendszere, a lakosság írni-ol- vasni tudásának foka, a káder­képzés arányai ma példátlanok és teljességgel összehasonlítha­tatlanok Latin-Amerika más, el­maradott országának viszonya:- val. Ezekben az években felszá­molták, vagy szűk területre lo­kalizálták a senyvesztő népbe­tegségeket, korszerű közegész­ségügyi hálózatot teremtettek, és biztosították, hogy egy élet­erős, egészséges generáció nő­jön fel. Hozzáfogtak a mező- gazdaság rekonstrukciója kere­tében a cukornádültetvények felújításához, a művelés gépesí­téséhez és a feldolgozóipar kor­szerűsítéséhez. Most pedig egy korszerű és adottságaiknak megfelelő ipar kiépítése van soron, amelyben részt vesznek a szocialista országok — köztük hazánk - szakemberei is. A kubai kommunisták, élen Castróval még olyan körülmé­nyek között is képesek voltak töretlenül megőrizni az emberek hitét és lelkesedését, hogy a kevés élelmiszert és kevés ru­házatot kellett igazságosan el­osztani és ezért szigorú jegy rendszert bevezetni. Távoli test­véreink kitartása és a szocialis­ta országok meg nem szűnő tá­mogatása meghozta gyümöl­cseit; ma már összeomlóban van az amerikaiak gazdasági blokádja és elszigetelési manő­vere. Az USA-t kivéve Kubával gyakorlatilag ma már csaknem minden olyan ország kereske­dik, amely aktívan részt vesz a világkereskedelemben és kap­csolatokat keres vele politikai síkon is. Mind nagyobb bizton­sággal lehet mondani, hogy maga az USA is, előbb vagy utóbb, de hamarosan egész Ku- ba-stratégiájának felülvizsgála­tára kényszerül. Ezt csak siette­ti az a tény, hogy azóta a latin­amerikai földrészen egy másik forradalmi hatalom jött léire Chilében, s a haladó, demokra­tikus erők gyors kibontakozásá­nak vagyunk tanúi a földrész más országaiban is. Ezért mondhatta Castro egyik leg­utóbbi beszédében, hogy Kuba számára „a forradalom túlélé­sének szakasza” befejeződött és a védelem mellett most már van erő a gazdasági problé­mák megoldására. Az eltelt idő alatt a kubai társadalom hatalmas fejlődésé­vel együtt erősödött létszámban, öntudatban, politikai tapaszta­latokban a kubai munkásosz­tály és pártja, a Kubai Kommu­nista Párt. Ma már világosab­ban kirajzolódnak a gazdasági építés feladatai, és a tervezés realizmusa, a szocialista orszá­gokkal való sokoldalú kapcsola­tok fontossága és a latin-ame­rikai haladó erőkkel való együttműködés feltételei. Szívből örülünk, hogy ma ha­zánkban üdvözölhetjük azt az embert, aki ma élén áll mind e törekvéseknek, s aki nem min­dennapi egyéniségével oly közel áll népünkhöz is. H L Befejezitek a szovjet—amerikai tárgyalásai! A tartalomból: Amerika szabad földje (3. old.) Búcsú a ligettől (3. old.) Hogyan gazdálkodott Komló város Tanácsa (5. old.) Három kiállítás (5. old.) A hét vége sportja (7-8. old.) KS D. NAPLÓ. TELEFOTO Moszkvában szovjet részről Brezsnyev, az SZKP főtitkára, amerikai részről pedig Nixon elnök aláírta a két ország kapcsolatait szabályozó alapelvekről kiadott okmányt Fidel Castro Moszkva ; A Kremlben hétfőn befeje­ződtek a tárgyalások Leonyid BVezsnyev, az SZKP Központi Bi­zottságának főtitkára, Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke, valamint Richard Nixon, az Egyesült Államok el­nöke között. A felek egyetértettek és meg­állapodtak abban, hogy aláír­ják „A Szovjetunió és az Egye­sült Államok közötti kölcsönös kapcsolatok alapjai" című do­kumentumot. A felek megelégedésüket fe­jezték ki a tárgyalások és a beszélgetések fölött, amelynek eredményei kifejezésre jutottak a közölt és közlendő dokumen­tumokban, egyebek között a szovjet—amerikai közös közle­ményben. Hétfőn délután, röviddel két óra után (magyar idő szerint délben) a Kreml Vlagyimir ter­mében aláírták a szovjet—ame­rikai kapcsolatokról szóló elvi nyilatkozatot. A Szovjetunió nevében Leo­nyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, amerikai részről Nixon elnök írta alá a nyilatkozatot. Brezsnyev és Nixon délelőtt még tárgyalt egymással. Richard Nixon, az Amerikai Egyesült Államok elnöke, aki egy héten át a szovjet főváros­ban tárgyalásokat folytatott a j Szovjetunió vezetőivel, hétfőn délután helyi idő szerint nem sokkal fél hat előtt elutazott Moszkvából Kijevbe, majd on­nét kedden délben folytatja út­ját Iránba. ma érkezik hazánkba Ismét kedirező Időjárás a tavaszi munkákra Végeztek a vetéssel Baranyában Bukarest. A hivatalos, baráti látogatá­son Romániában tartózkodó Fi­del Castro, látogatásának utol­só napján, hétfőn, a délelőtti órákban Bukarest környéki me­zőgazdasági állami üzemekef látogatott meg. Elkísérte Nico- lae Ceausescu, az RKP főtitká­ra, az Államtanács elnöke és Vége a csapadékos időnek, az elmúlt hét viszonlag meleg és napsütéses volt, s újra nagy lendülettel indultak meg a ta­vaszi munkák. Be kellet hozni a május elejei lemaradásokat, azt a hűvös, esős időszakot, amikor a gépek leálltak. A ké- j sedelemhez hozzájárult a mű- j trágya hiány is. Az üzletek vagy I várták az ígért műtrágya szál- I lítmány érkezését, vagy nyakuk- | ba véve az országot maguk fut­kostak nitrogénműtrágya után. Ez a huzavona főként a ku­korica vetését késleltette. Május 15-én a legutolsó pontos sta­tisztikai jelentés napján a ku­korica 91,2 százaléka volt el­vetve Baranya megyében. Ezen belül a tsz-ek közös kukorica területein volt egy kisebb 4—5 ezer holdas, 10—12 százalékos lemaradás. Az elmúlt héten azonban ezt mindenütt pótol­ták s a vetési munkákról ma már csak múlt időben beszél­hetünk. Ezen a tavaszon mintegy 70 ezer hold kukoricát, közel 4 ezer hold napraforgót, 3200 hold burgonyát, 5900 hold siló- kukoricát vetettek el a tsz-ek. Dohányt, melynek a palántázása lassan befejeződik, — mind­össze 87 holdon termel a me­gye, A 377 hold paradicsom kipalántázása is jórészt meg­történt már. A legjelentősebb paradicsomtermelés a sziget­vári járásban folyik, itt található a terület közel 60 százaléka. A jelenleg folyó legidősze­rűbb mezőgazdasági munkák a szálastakarmány betakarítása és a növényápolás. A megyében mindenütt kaszálják a lucer­nát, amely az első hozadéká- ból az idén igen jó termést ígér. Beindultak a lucernaszá­rító üzemek, megkezdődött a lucernaliszt gyártása is. Az üze­mek egy része lucerna silót, úgynevezett szenázst készít a termésből a szentlőrinci Tan­gazdaság példája nyomán, a legtöbb helyen azonban még mindig a hagyományos hideg levegős szénaszárítási módszert alkalmazzák. A lucerna igen fejlett és a második, kaszálása is jó termést ígér, ahol időben befejezték az első kaszálást, ott J még a gabonaaratás megkez­dése előtt másodszor is beta­karíthatják a szénát A sok eső nyomán minde­nütt igen erős az idén a gyo- mosodás, ezért a növényápolás sok gondot ad az üzemeknek. Ahol nem végeztek vegyszeres gyomirtást — ez a terület ki­sebb részét adja ma már — ott most a kapálás a legfőbb feladat. A borús, meleg, párás idő kedvezett a gombabeteg­ségek fellépésének is, általános vélemény, hogy az idén lénye­gesen többször kell permetezni a szőlőkben peronoszpóra ellen, mint az elmúlt évben. más hivatalos román személyi­ségek. A Román Államtanács épü­letében hétfőn délután újabb tárgyalások voltak Fidel Castro és Nicolae Ceausescu között. Romániai hivatalos, baráti látogatásának utolsó program jaként Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt KB első tit kára, a Forradalmi Kormány el nőké hétfőn este Bukarestben a Központi Tisztiházban foga dóst adott a Román KP Köz ponti Bizottsága és a Román Minisztertanács tiszteletére. Fidel Castro kedden délelőtt utazik el Romániából európai szocialista országokban teendő kőrútjának újabb állomására, Magyarországra. A BCM főbejáratánál a Baranya megyei Építőipari Vállalat új vasútállomást épit. Az új létesítményt néhány héten belül átadják rendeltetésének Beidek András felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom