Dunántúli Napló, 1972. május (29. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-03 / 102. szám

1972. május 3. DUNÁNTÚLI NAPLÓ Hindert újságot elolvasnak Ahol a sajtót figyelik... Van Budapesten egy munka­hely, ahol azért fizetik a dolgo­zókat, hogy újságot olvassanak. Nem is olyan rossz — gon­dolná valaki — újságot én is ol­vasok minden nap, mégsem ezért kapom a fizetésemet. No igen. De nem ennyit és nem ezért. Mármint 300 hazai és 400 külföldi napilapot, folyóiratot. S nem is akárhogy, mert nagyon figyelmesen és nagyon sokat kell’itt olvasni. Ök „figyelik" a sajtót. Figyelik az előfizetőkről írt adatokat, tényeket stb., ki­vágják, majd elküldik az előfi­zetőnek a róla megjelent, vagy rá vonatkozó írásokat. Ez az „eszményi" munkahely — a Magyar Hirdető Sajtó- figyelő Osztálya — Budapesten, az üllői út 51. alatt egy hatal­mas bérkaszárnya harmadik emeletén található. Már a felszabadulás előtt több ilyen vállalkozás működött Magyarországon. Az államosítás után az MTI-hez került a Sajtó- figyelő, majd 1949-ben a Lap­kiadó Vállalat vette át. 1957 óta működik a Magyar Hirdető osztályaként, s azóta vezeti az intézményt Vámos György osz­tályvezető. Ma 1400 előfizetőjük van, köztük a minisztériumok, ipari és kereskedelmi vállalatok, kulturális intézmények, s ma­gánszemélyek, művészek, tudó­sok is. Hárommillió kivágatot küldenek el évente az előfize­tőknek. A Sajtófigyelő olyasmit ad, ami napjainkban talán a leg­nagyobb kincs. Pénzt és időt. Az illető intézménynek, szerv­nek ugyanis egyrészt nem kell előfizetnie minden lapra, folyó­iratra, másrészt nem kell min­dent elolvasni, cikkeket keres­gélni. Kivágva postán megkap­ja az őt érdeklő, érintő cikke­ket. Méghozzá gyorsan és pon­tosan. Ami tegnap történt, az csak ma érdekes, holnap már nem. Gyorsan és pontosan dol­gozni viszont meglehetősen ne­héz. A központi lapokkal nincs is probléma, időben érkeznek. A megyei lapokkal annál nehe­zebb. A mai Dunántúli Naplót például csak holnap, vagy hol­napután kapják meg, s ráadá­sul Budapesten nem is lehet vá­sárolni. S ha nincs elég, fotóz­ni, fénymásolni kell a cikkeket, [ez pedig elég költséges. Mert a ikivágatot, vagy az arról készült fénymásolatot küldeni kell. Mindent figyelnek, ami lap­ban, vagy folyóiratban nyomta­tásban megjelenik. Az előfizető megadja, mi érdekli. A Sajtó- figyelő működési szabályzata is kimondja: „A bel- és külföldi sajtóban megjelent eredeti új- sógkivágatok (vagy fénymáso­latainak), valamint a rádióban és a tv-ben elhangzott közle­mények szövegének az előfize­tők által igényelt témakör sze­rinti megküldése.” Az érdeklő­dési kör viszont elég széles. Az élet minden területe. A cigány- kérdéssel foglalkozó kutató pél­dául nem jut, nem juthat hozzá minden laphoz, folyóirathoz, amelyben egy-egy írás foglalko­zik evvel a kérdéssel. A Sajtó- figyelő viszont minden e témá­ban megjelent cikket elküld az előfizető kutatónak: Sok érdekes írás azokban a lapokban jele­nik meg. amelyeket nem terjesz­tenek utcán, postahivatalokban. Ilyenek például az üzemi lapok. Az ezekben megjelent cikkekből is a Sajtófigyelő juttat az ille­tékesnek. Az áraik viszonylag alacso­nyak. Összehasonlításul: két éve készített az ENSZ eqy felmérést a világ sajtófigyelőiről. Csak naqy nehezen találtak az Egye­sült Államokban egy sajtófigye­lőt, amelyik 75 százalék pontos­sággal vállalt munkát, s egy- egy kivágásért 12 centet kért. „Ha mi csak 95 százalékos pon­tossággal dolqozunk, mór rekla­málnak az előfizetők” — mond­ta Vámos György osztályvezető. A Sajtófigyelőnél ötvenketten dolgoznak, három csoportban. A figyelőcsoport minden nap el­olvas egy-egy példányt az ösz- szes aznap megjelent napilap­ból, folyóiratból. Mégpedig na­gyon figyelmesen és szinte min­dent, még a kétmondatos híre­ket is. Minden előfizetőnek van egy száma. A Baranya megyei Tanácsé például 141. Ha olva­sás közben a Baranya megyei Tanácsot érintő, érdeklő dolog­ra bukkannak, melléírják a 141- es számot. Egy-egy cikkben ter­mészetesen több szám is szere­pelhet, ha több intézményt érint az írás, több helyre is elküldik. S mindezt tizenegy ember végzi. .Tizenegyen olvasnak el minden újságot töviről-hegyire. Elolvasás után a számokkal ellátott újsá­got az átírok kapják meg. Ök a szám alapján kivágják — ter­mészetesen egy másik példány­ból — a cikket, ráragasztják a címkét: „Magyar Hirdető Sajtó- figyelő”, be a borítékba, s a többi már a posta dolga. Mostanában a legsikeresebb és egyben legkeresettebb szol­gáltatás a rádió- és tv-figyelés. „A szó elszáll, az írás megma­rad” — tartja a régi mondás, s ezt az igazságot ismerték fel sokan. Annyira, hogy nem győz­nek eleget tenni az igényeknek. A rádió- és tv-figyelést egész Európában a magyarok vezették be először 1957-ben. Ezt a mun­kát is külön csoport végzi. A heti műsor alapján előzetes ter­vet készítenek a „figyelésre ér­demes” adásokról. Ezeket az­tán magnószalagra rögzítik a rádióból, tv-ből egyaránt, majd sokszorosítják. A harmadik, a technikai csoport. Ök a kivá­gással, fénymásolással foglal­koznak. A Sajtófigyelő különben „17 nyelven figyel”, de fordítást nem vállalnak. | Feladatából, tevékenységéből J adódóan szélesek a Sajtófigyelő nemzetközi kapcsolatai is. 1964 óta tagja a sajtófigyelők nem­zetközi szövetségének, a FIBEP- nek. A 27 ország 52 sajtófigye­lőjét tömörítő szervezet másfél évenként tart kongresszust. A legutóbbi kongresszuson, Hel­sinkiben Zsigmondi Endrét, a Magyar Hirdető vezérigazgató­ját a számvizsgáló bizottság el­nökévé választották, ami azt mutatja, hogy megbecsült, aktív tagjai vagyunk a szervezetnek. A FIBEP ez évi őszi müncheni kongresszusa előtt a szocialista országok sajtófigyelői Prágában tartanak ülést. A nemzetközi szervezet tagjai között „deviza- mentes figyelő szolgálat” mű­ködik. 1971-ben például 8000 olyan külföldi cikket kaptunk, amely országunk iparával, ke­reskedelmével, kultúrájával fog­lalkozik, többségében olyan he­lyi lapokból, amelyekből nem jön példány Magyarországra. S a Sajtófigyelőhöz olyan újságok is járnak, amelyek nagy része Magyarországon egyáltalán nem kapható. Azt mondták, saját magukat is figyelik. Gyűjtik a róluk szóló újságcikkeket. Legalább azzal a megnyugtató érzéssel fejezhe­tem be ezt az írást, hogy egy­valaki biztos elolvassa. A Sajtó- figyelő. Panics György Pécsi diáksikerek Sárvárott Sárvárott rendezték meg áp­rilis utolsó napjaiban a diák­írók és diákköltők II. országos találkozóját» Az esemény köz­pontjában az a pályázat állt, amelyet Vallomás címmel az ország középfokú iskolái diák­íróinak és diákköltőinek írtak ki. 380 pályamű érkezett be, ebből a szombathelyi folyóirat, az Életünk szerkesztősége kivá­lasztotta a 47 legjobbat. E 47 pályamunkát rangsorolta és ér­tékelte a zsűri, amelynek veze­tését Illés Lajos, a Móra kiadó főszerkesztője vállalta. A novel­la kategóriában első díjat Bencze Gábor, a pécsi Nagy Lajos Gimnázium tanulója ka­pott. Dicsérő oklevelet ítéltek oda Heffner Annának, a Leö- wey és Markó Nándornak, a Művészeti Gimnázium és Szak- középiskola tanulójának. A sárvári diákírók találkozó­jának érdekes programja volt az az ankét is, amely a Mi­lyennek szeretnénk látni az iro­dalomoktatásunkat? címet vi­selte. Az ankétot Tüskés Tibor vezette. Véleménye szerint a mintegy kétórás vita, amelyen a 47 legeredményesebb pályá­zó mondta el gondolatait, ér­dekesen világította meg iroda­lomoktatásunk jelenlegi prob­lémáit. A fiatalok egyhangúlag a személyesebb, oldottabb ok­tatási formák, az iskolán kívüli élmények nagyobb szerepe mel­lett törtek lándzsát, s amellett foglaltak állást, hogy az iskolai irodalomtanításnak elsősorban ízlésre kell nevelnie az ifjúsá­got. A politikai, ideológiai műveltségért Hétköznap az úttörőházban A pécsi Szabó István Úttörő­házban vagyok, a táncszakkó- rösök között, ahol a gyerekek Novák Ferenc: Három tánc gyermekeknek című művét ta­nulják. A néhol még engedet­len lépéseket fáradhatatlanul irányítja „Melinda néni”, azaz dr. Siptár Ernőné. — Szeretném a tánc, a moz­gás szépségeit megmutatni a fiúknak, lányoknak, ők pedig szeretnek táncolni. Csütörtökön a kezdőket tanítom, pénteken a két haladó csoporttal foglalko­zom. Van néhány nagyon szor­galmas tanítványom, akik már évek óta elválaszthatatlanok a szakkörtől: a legrégebbi tag a most nyolcadik osztályos Rácz Eleonóra, de Szabados Kati is már négy éve jár a tánckarba. A gyerekek körülveszik a ta­nárnőt és engem, mindenki sze­retné elmondani, milyen örömet jelent neki a heti kétórás tánc. A bolyban szinte eltűnik az ap­ró termetű Pintér Zoli, de büsz­kén nyújtja magasra a kezét: — Én még egyszer sem hiá­nyoztam a próbákról! Igen, ez valóban így van, mint azt a tanárnő elmondta, azok a gyerekek, akik szívvel csinálják, mindig itt vannak. A próba folytatódik, a nagy­lányok Tímár: Bogi karikázójá- val búcsúznak. A 12 csengő hang, a copfok, piros és fehér harisnyás táncoló lábak kaval- kádja felejthetetlen. Levelezőikkor: a pajtások l orosz és német leveleket dol­goznak fel, de már angolul írt levél is érkezett a címükre. A program változatos: Báli Éva irányításával havonta nemzeti esteket rendeznek, Hangzott el már előadás Jugoszláviáról, Finnországról, Hollandiáról, a vetített képeken a román vidé­kek tárultak fel. Sok a törzsvendég — a 39-es dandár úti iskola triásza: Vida Beáta, Kakas Zsuzsa és Martini Aranka mindig itt van a fog­lalkozásokon. Szívós István már középiskolás, a Vegyipari-gé­pészeti Szakközépiskola elsős tanulója — mégis visszajár ide. Az L alakú folyosó végén el- dugottan, a modellezők és a barkácsolók tanyája. A kisfiúk a munkaasztal fölé hajolnak, aggódóan figyelik, vajon sike­rül-e szépen hajlítani, formába kényszeríteni a sárgarézlemezt, amely a lopótökből készült kancsót díszíti. Vezetőjük Juhász Sándor: — Ez kísérleti szakkör, csak második éve működik. Célunk, hogy a III—IV. osztályos tanulók­ban felkeltsük a saját munka készítésének élményét. A leg­szorgalmasabbnak a Kulich Gyula utcai Nevelőotthon gon­dozottjai. Sárközi Sanyi, Hor­váth Péter, Keresztúri Sanyi, és a legkisebb, a szőke Molnár Tibi. Három szakkör foglalkozásá­ba, munkájába pillantottam be, de az úttörőházi élet e kiraga­dott mozzanatokkal nem teljes, hiszen 23 szakkör, 23 féle fog­lalkozás várja, hívja a pajtáso­kat. Kóczión Erzsébet igazgatónő, a lehetőségekről: — Havonta miritegy ezer gyé­rek jár hozzánk. A szakkörökön kívül vezetőképző működik, va­sárnaponként közös rendezvé­nyeken szórakozhatnak. Vá;juk őket, különösen az V-VI. osztá­lyosokat, mert az itt töltött há­rom-négy év után mutatkozik csak hatványozottan a munka eredménye. És amit még nem is­mertek fel eléggé a szülők: nyáron is küldjék ide a gyere­keket, hiszen egyik célunk: nyá­ron sem szeretnénk látni utcán csellengő, magányos iskoláso­kat. Rieche) Éva A szocializmus magasabb színvonalon történő épí­tése, mint ebben a X. pártkongresszus állást foglalt, azt is jelenti, hogy a dolgozók jobban megértsék a szocializ­mus építésének jelenlegi sza­kaszát, módját, az eddigieknél jobban éljenek a cél érdeké­ben a lehetőségekkel. A meg­valósulás egyik, de igen fontos része az eszmei-politikai érde­keltség, elkötelezettség. Erősödik a felismerés, nyo­mában az igény, hogy nem elégséges a mai és holnapi feladat ellátásához az éppen meglévő ideológiai és politikai tudás. Bizonyítja ezt az auto­didakta érdeklődésén túl, hogy Baranya megyében a pártpro­paganda fokozatosan fejlődött, a párttagok több mint fele rendszeresen képzi magát, hogy gyarapítsa ideológiai, politikai műveltségét, mely szerves része az általános műveltségnek. Egy másik bizonyíték: a tömegszer­vezetek politikai tanfolyamain évenként több mint negyven­ezer fő vesz részt. A megyében évről évre mintegy 80—90 ezer ember érzi szükségét, hogy megismerkedjen a munkahely, a távolabbi környezet, az or­szág és a nemzetközi élet ösz- szefüggéseivel, mert naponta tapasztalja, hogy szakmai te­vékenysége mellé nélkülözhe­tetlen a kornak megfelelő poli­tikai és ideológiai műveltség. Ha egyik oldalon világosan látszik az igény, akkor okszerű, hogy a párt és a politikai szer­vezetek lépést tartsanak ezzel, az eddiginél tekintsenek job­ban előre. Ugyanis a politikai hatékonyságot nemcsak az ha­tározza meg, hogy a párt és politikai szervek milyen aktívak, milyen színvonalon képviselik az ideológiát és politikát, ha­nem az is, hogy milyen a dol­gozók felkészültsége, mennyit tudnak befogadni és ebből eredően milyen mértékű aktivi­tásuk. Időszerű volt e menetközbe- ni felismerés és egy fontos lé­pés, hogy 1975-ig előretervez­zék a politikai képzést. A Ba­ranya megyei Párt-végrehajtó­bizottság elkészítette, a városi, járási és a többi pártszervek e napokban készítik terveiket. Mi a tapasztalat és a kíván- j ság? A tömegpropaganda le- I gyen az eddiginél nevelőbb, szemléletet és magatartást for- l móló hatású, adjon több segit- ; séget a politika gyakorlati al- í kalmazására, segítse elő a jobb ' tájékozódási a gazdaságpoliti­kában, a társadalom fejlődésé- 1 ben, erősítse, fejlessze az ősz­(Misié, A FIGYELMESSÉG mindig JÓLESIK QLe ieíejtse f május 7 cuuják nap ja i r KEDVES AJANDEK A DÍSZDOBOZ, A CSEMEGE AJANDEKKOSAR, A TÁBLÁS CSOKOLÁDÉ BOLTJAINKBAN MINDEZT MEGVÁSÁROLHATJA! SZEREZZEN OROMÉT! Az Úttörőhöz repülömodellező szakkörének harminc tagja van j Srokolaí felv, ' tályszemléletet. Adjon több el vi és politikai tudást a nemzel közi munkásmozgalom, a szc cialista világrendszer jelenko fejlődéséről, tendenciáiról. Ere sítse a szocialista hazafjságo a proletár internacionalizmus Kapjon megfelelő helyet a kul tu ralis élet, a művészet elvi, pc litikai értékelése, a helyi gaz daságl, politikai, társadalmi té mák ismertetése. Tehát az eddiginél több fel táró, összefüggéseket megmu tató, másként szólva, elvi ala pokon nyugvó közismereti tu dóst kívánnak a politikai kép zésben résztvevők és azok i akik ezután kapcsolódnak be megfelelő helyen a politikai ta nulásba. Az igény a feladat teljesíts séhez nem elég az eddigi eg I év helyett a négy-ötéves terve I zés, jóllehet önmagában is je lentős, mert jobban biztosítj I a folyamatosságot, kerüli az is j métlődést, a lépcsőzetességne szabad utat ad a legkiseb pártszervezetnél is. Ha a kor szerűsítésben a hosszabb tér vezést első lépésnek tekintjül úgy második a propagandist j személye, akinek elméleti, pol tikai, pedagógiai tudásán é gyakorlati tapasztalatán múli az igény megfelelő szinten tör ténő kielégítése. A tartalomba és formában jobb, korszerűb propaganda-munkához szüksé ges a pedagógiai továbbkéo zés is, mely megkezdődött eg tízhetes kurzussal. Ha figye lembe vesszük, hogy a propa gandisták jelentős része egye temet, főiskolát végzett, a több pedig most pótolja gyakorlat tapasztalata mellé a pedagó gia legfontosabb elvi és gya korlati módszereit, igen nagy hatású lehet a fejlődés viszony lag rövid időn belül. A harmodik lépés, me! ugyanolyan fontos mint a ké előbbi, — témakörében vonzób bá tenni a politikai oktatás kü lönféle szintjeit. Ez elsősorba az igényekkel bővült, de nerr áll meg ennél, többet kínál é ad. Figyelemkeltésre érdemesei azok a megyei témák, melyei' a most folyó oktatási évadbar helyet kapnak: vállalatok üzem és munkaszervezésének helyze te, az ifjúságpolitikai hatóroza végrehajtásának megyei ta pasztalatai, a munkásosztály helyzete Baranyában. Világné zeti, etikai témák, a megye köz­oktatásának helyzete. Az ér­deklődés még.jobb kielégítésé­re kiegészítő anyagok is . eljut­nak a különféle szintű politika tanfolyamokra: A társadalom struktúrájának alakulása Bara­nyában. Baranya a Tanácsköz­társaság idején. A nemzetisé­gek helyzete Baranyában és a megye művészete. Természete­sen nemcsak a tematika és a j választás lehetősége bővül és í igazodik évről évre az aktuali­táshoz, hanem a tanulmányok folytatásának formáia is, érdek­lődési, foglalkozási körnek meg­felelően. A feladat nagy és sokré­tű, mely felelősségteljes munkát kíván minden pártszerv és tömegszervezet ré­széről, az oktatóktól és résztve­vőktől. A lényeg, hogy a növek­vő szakmai követelmények mel­lé megfelelő szintű politikai­ideológiai tudást kívánunk ad­ni, mert érezzük szükségét. A megvalósításához fokozatosan | biztosítani kell anyagi alapokat í is, melyek a mai kor követelmé- j nyeinek megfelelően megterem. I tik azokat a szükséges techni­kai eszközöket, melyek otthont I kaptak a modern oktatásban, j A cél fontosságát e kérdésben i lehet fogalmazni: a politikai- I ideológiai műveltséq iavítása nélkül várható a szocialista tu- | dat és munkaerkölcs további fejlődése? A válasz egyértelmű. A korszerűbb tömegpropagan­dára ezért született meg a ha­tározat. Köszön József — Budapesten is bemutatji a Janus Pannonius és kora t mű kiállítást, amelyet elősz Pécsett, a Technika Házábc j ismerhetett meg a közönség I Janus-jubileum ünnepségei a I kaiméval. A kiállítást május i ón délben a Magyar Nemze , Galériában dr. Pogány ö. G< . bor főigazgató nyitja meg,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom