Dunántúli Napló, 1972. április (29. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-12 / 85. szám

1972. április 12. DUNÁNTÚLI NAPLÓ Tegnap történt... Értékelték a VII. Pécs-bara- nyai műszaki és közgazdasági propaganda hónapot. Tegnap délután a Technika Házában az operatív bizottság ülésén Várady Géza, a Városi Tanács népművelési csoportvezetője, Lippenszki István, a Megyei Ta­nács ismeretterjesztési főelő­adója és Sajgó Jenő, a Megyei Pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának munkatársa vette számba az egyhónapos gazdag rendezvénysorozat eredményeit. Az értékelés után a legtöbbet dolgozó rendezőknek jutalma­kat adtak át. * Bárdosi Németh János költő szerzői estjét tartották meg teg­nap délután c meszesi József Attila Művelődési Házban, a költészet napja alkalmából. A jeles pécsi költő munkásságát Szőllősy Kálmán, a Pécs Vá­rosi Könyvtár igazgatója mél­tatta, majd Bárdosi Németh Já­nos verseiből adott elő Labancz Borbála és Mendelényi Vilmos színművész, mindketten a Pécsi Nemzeti Színház művészei. A est a szerző önvallo- zárult. Szomjaznak a földek!------------------------------------------­-------------------------­M inden önfözSgép üzemeljen! Baranyában I4 ezer hold öntözésére készültek fel - összehangolt intézkedések a vízkészletek, öntözőgépek, alkatrészek biztosítására Ülést tartott a Megyei Operatív Bizottság m mM !■ fi m?' Időben megindult és a vártnál is jobb kezdeti sikereket hozott o szárazság elleni küzdelem Baranyában — állapították meg a Megyei Öntözési Operatív Bizottság tegnapi ülésén. A pontos statisztikai felmérés szerint április 11-ig, tehát a tegnapi napig 22S0 holdat öntöztek meg a nagyüzemek, s ez csaknem a feie a tavalyi egész évi öntözött területnek. Ebből a termelőszövetkeze­tek 1283 holdon, az állami gazdaságok pedig 1000 holdon végezték el az első öntözést. A kalászosok öntözését már február végén, március elején megkezdték, a bikali és bükkösdi ÁG a nagyüzemi sertéstelepen tárolt szennyvizet használta fel öntözésre, a bogád- míndszenti gazdaság a Drávából emeli ét földjeire a vizet. Ezen­kívül Bikaion két halastó csaknem teljes vízkészletét kiöntözték már. A Bolyi Állami Gazdaság a bédai holtágból kezdi meg rövidesen az öntözést. szerzoi másává A termelőszövetkezetek közül a legnagyobb területet eddig a Mohácsszigeíi Duna Völgye Tsz öntözött, több, mint 400 hold lu­cernát, illetve burgonyát. A ba- ranyahidvégi tsz búzát, Belvárd- gyula — a mesterséges tározó­jából — búzát és csemegesző­lőt, Vajszló és Dunaszekcső le­gelőt, Egyházasharaszti, Dráva­KISZ-bizsttsási titkárok ; _a Szénbányáknál A KISZ termelést segítő tevé­kenysége módszereinek tanul­mányozása céljából tegnap nagyüzemi KISZ-bizottsági tit­károk népes csoportja érkezett a Mecseki Szénbányákhoz. A tanulmányúton résztvevő csoport tagjai sorában van a Dunai Vasmű, a Csepel Autógyár, a Magyar Selyemipari Vállalat, a Szerszámipari Művek és a Fő­városi Tanács KlSZ-bizottságá- nak titkára. A csoporttal Pécs­re érkezett Kéri András, a KISZ Központi Bizottsága ifjúmun­kás osztályának vezetője is. A vendégeket tegnap délben ünnepélyesen fogadták a Szén­bányák Igazgatóságán. A foga­I dóst követően — melyen részt I vettek a vállalat párt- tömeg- | szervezeti és gazdasági vezetői j is —, Klepah Ottmar, a KISZ-bí- j zottság titkára tájékoztatta a I vendégeket a 16 ezer embert foglalkoztató nagyvállalat mun­kájáról, ifjúsági szerveinek te­vékenységéről. A délutáni programban Zo- bák-bányai látogatás, majd Komló sportlétesítményeinek megtekintése szerepelt. Este a komlói sportklubban baráti ta­lálkozóra került sor a város üze­meinek ifjúsági vezetőivel. Ma Péccsel és Harkánnyal is­merkednek a tapasztalatcsere résztvevői. Idegenforgalmi újságíróit Baranyában Magyar Újságírók Országos Szövetsége és az Országos Ide­genforgalmi Tanács rendezésé­ben idegenforgalmi újságírók népes csoportja érkezett kedden délelőtt kétnapos kirándulásra Baranyába. A megye határában Jakab'os Zoltánná, a Baranya megyei Ta­nács kereskedelmi osztályának vezetője, Asztalos Ferenc, a Pécsi Idegenforgalmi Hivatal vezetője és Tiszay László, a Baranya megyei Idegenforgalmi Hivatal helyettes vezetője üd­vözölték a sajtó munkatársait. Az újságírók útja innen Pécs- váradra vezetett, ahol megte­kintették a várat, majd a me­cseki körpályán közelítették meg Pécset. Délután a Pannó­nia Sörgyárban tettek látoga­tást, majd Orfűre utaztak, ahol Palkó Sándor, az országgyűlés kereskedelmi bizottságának el­nöke tájékoztatta őket a megye idegenforgalmi eredményeiről, célkitűzéseiről. Ma déleiért Harkányba láto­gatnak, délután pedig Villányt és Mohácsot keresik fel. sztára, Sellye, Kémes, Sásd, Felsőszentmárton, Mozsgó, Du- nafalva kertészetet öntözött. Ennél természetesen jóval több tsz rendelkezik öntöző- berendezéssel, ennek ellenére nem kezdték meg az öntözést a görcsönyi, a baksai, a hidasi, a kozármislenyi, a pogányi, a pel- lérdi és a pécsváradi tsz-ekben, — állapította meg az Operatív Bizottság. Márciusban az OB megala­kulása és első ülése után több olyan fontos és.összehangolt in- j tézkedés történt a megyében, ! amelynek eredményei már most j érezhetők. Először is több érde­kelt szerv közös összefogásával I — Sellyéi Szakiskola, Sellyéi Víz- ; társulat — a Megyei Tanács j mezőgazdasági és élelmezésügyi í osztálya megszervezte Sellyén a j termelőszövetkezeti öntözéses I szakmunkások egyhetes tovább­képzőjét, amelyen 29 fő vett j részt. Március 25-i határidővel i lezajlottak a megyében az ön­tözőgép szemlék is. E szemlék tapasztalata általában kedvező, hisz a rendelkezésre álló 150 öntözőberendezésből a szemle idejére 106-at megjavítottak és üzemképes állapotba hoztak a tsz-ek, a további 44 gép ja­vítása most van folyamatban. Az állami gazdaságok gépei- l vei együtt pillanatnyilag 185 ön- i főzőgép van a megyében, ezek I kapacitása 17 950 katasztrális hold öntözésére elegendő. Az I üzemek viszont csak 14 096 hold | öntözését tervezték be erre az j évre, s az Operatív Bizottság j véleménye szerint ez reális is, j mivel a vizenyős helyek, tározók, felszíni vizek feltöltöttsége csak I 75 százalékos. A 10,8 millió | köbméter vízzel szemben csak 8,1 millió köbméter víz áll ren­delkezésre. A vízkészletek megőrzése és öntözésre való felhasználása volt az egyik legfőbb témája az Ope­ratív Bizottság tegnapi ülésének. Mivel nagyobb utánpótlásra nem lehet számítani, félő, hogy a készletek annyira leapadnak, hogy előbb-utóbb elrendelik a vízkorlátozást. Több javaslat hangzott el, melyek alapján az Operatív Bizottság felkérte a Vízügyi Igazgatóságot vizsgálja meg, hogy Baranya vízfolyásain, hol lehet ideiglenes tárolótere­ket kialakítani — folyók, pata­kok vizének ideiglenes felduz­zasztásával — öntözési célokra. öntözéses szakmunkásból nincs hiány, a tsz-ekben egy öntöző­gépre egy szakmunkás és egy betanított munkás jut, az állami gazdaságokban hasonló a hely­zet. A megyében összesen 177 öntözéses szakmunkás és 142 betanított munkás áll az üzemek rendelkezésére, és ez biztosítja az öntözés szakszerűségét. Az üzemek többsége felismer­te az öntözés fontosságát. Élve a 20 százalékos árkedvezmény­nyel már az év első három hó­napjában 21 öntözőberendezést vásároltak. A pécsi AGROKER- nek pillanatnyilag is van kész­leten néhány eladó gépe, de új beszerzésekkel az ezután jelent­kező igényeket is ki tudja elégi-, teni. öntözőgép alkatrész igény­nyel a tsz-ek még nem jelent­keztek, alkatrészből meglehető­sen kicsik a kereskedelmi kész­letek, de az AGROKER e téren is vállalta az ellátást, ha más­ként nem megy legyártatja a kí­vánt alkatrészeket. A Magyar Nemzeti Bank soron kívül ad gyorshitelt az öntözőgépek vá­sárlásához a tsz-eknek. A talaj vízkészlete annyira csekély, hogy még egy kiadó- sabb eső sem teszi szükségte­lenné az öntözés folytatását. Minden öntözőberendezésnek működnie kell, ennek érdeké­ben, ahol több gép is van, de nincs elegendő víz, valamennyi üzemeltetéséhez, onnan a gé­peket át kell csoportosítani, bérbe kell adni más rászoruló szövetkezetnek — állapította meg az Operatív Bizottság. Mert az öntözés azon túl, hogy min­den üzemnek jól felfogott érde­ke, közérdek is. Ezért marasz­talható el a kétújfalui és tor­mási tsz, amiért nem javították ki, s szemlére ki sem állították öntözőgépeiket. Valamint a du- nafalvai termelőszövetkezet, amely dúskálhat a vízben — a szigetvári környéki tsz-ek a Konzervgyár szennyvízéért ver­sengenek — hisz jól kiépített felszíni csatornahálózata van, s nem használja ki, két gépéből csak az egyik használható. Tavaly a tsz-ek kb. 5 ezer holdat, az állami gazdaságok alig több, mint 2 ezer holdat öntöztek Baranyában. Az idén a korai felkészülés folytáé reá­lisan 14 ezer hold vált öntözhe- tővé, s naqy előrelépést jelent a megye öntözéses kultúrájá­ban, ha e lehetőséget maradék­talanul ki is használják az üze­mek. Rné Lángionizációs detektorral kutat gázszivárgás után a Budapesti Gáztechnikái Vizsgáló és Kutató Aliomás vizsgálókocsija a Doktor Sándor utcában. Fotó: Velkovics Vilmos Tűz pusztított a Szerencsi Csokotádégyárban (Miskolci tudósítónk telelőn- jelentése.) Kedden, tegnap hajnalban fél 3 és 3 óra között eddig ki­derítetlen okból tűz keletkezett a Szerencsi Csokoládégyár ter­melőüzemének negyedik eme­letén, ahol gyúlékony csomago­lóanyagokat, papírdobozokat és műanyagokat tároltak. A riasztás után néhány perc­cel a helyszínre érkeztek a sze­rencsi tűzoltók, majd a miskol­ci, leninvárosi, sátoraljaújhelyi és nyíregyházi tűzoltó alakula­tok, valamint a szovjet és ma­gyar katonai alakulatok. Nem telt el fél óra sem, s mentési munkára jelentkezett a gyár | „többségében nődolgozója is”. | Tíz fecskendő és egy létrás tűzoltó autó vett részt az oltás- j ban,' egyszerre húsz nagyerejű J vízsugár támadta a lángokat. A nagy erőket felvonultató és gyors közbeavatkozásnak, az áldozatkész mentési munkának köszönhető, hogy reggel fél hétre sikerült teljesen megfé­kezni a tüzet. Az 1869-ben épült palatetős, favázas üzemnek csak a felső két szintje égett ki, a raktár és a kézi csomagoló részleg esett a lángok áldozatául és a kár így alig haladja meg az egymillió forintot. Sikerült meg­menteni viszont az épületben működő többi termelő részleg drága berendezéseit, és az ott lévő árukészletet, összesen mínteqy hetvenmillió forint ér­téket. A gyár és a Magyar Édesipar vezetői elmondták, hogy előre­láthatólag a hét végén kezdőd­het meg a termelés a tűzkárt szenvedett üzemépületben. Fi­gyelembe véve, hogy a Szeren­csi Csokoládégyár naponta egy­millió forint értékű édességet gyárt hazai és külföldi rbegren- delésre, így is jelentős terme­léskiesésre kell számítani. A ha-i zai és a külföldi piacok folya­matos ellátása érdekében elő­reláthatólag átcsoportosításokat hajtanak végre az édesiparon belül. Az oltási munkák során sze­rencsére csak könnyebb sérülé­seket szenvedett két tűzoltó és a gyár egyik dolgozója, a hely­színen első segélyben részesí­tették őket, sérülésük nem igé­nye! kórházi kezelést. Békés Dezső Egységesítik a cipőszámozást Fél négykor jön a Napló... Azt mondják nagy hanggal nem lehet eredményt elérni. Dehogynem. Szőke Tiborné például azt vallja, minél han­gosabban kínálják a portékát, annál nagyobb az eredmény. Szókéné ugyanis hírlapárus Pécs egyik legjobb standján, a főpályaudvaron . . . Ha belép az ember az állo­mási csarnokba, szinte neki­szalad az újságoknak, önkén­telenül is a zsebébe nyúl, hogy válasszon egyet a magukat kellető képeslapok, magazinok, vagy a napi igényt, információt szolgáló, szerény-szürke napi­lapok közül. Mindegyikből bő­ven van, az ellátásra nem lehet panasz, mert ha úgy tetszik, a Fravda friss számát is megkap­hatja bárki, vagy ha az FHu- manité a kedvenc informátora, azért is érdemes kijönni a vas­útra. Fersze a többség inkább a magyar napilapok, képes új­ságok közül választ.- A Dunántúli Naplót kérik a legtöbben, ebből négyszáz­ötven példányt is eladunk na­ponta, vasárnap még ennél is többet. Utána a N:osporí kö- vékezi1'. maid a Népszabod- ság. N-gyon n-pvzorű a Lu­das, o színes hetilapok között pedig a Képes Újságnak a leg­Nem fut- a „futóvendég // nagyobb az olvasótábora — j mondja Péter Jánosné, az ál­lomási stand egyik legrégibb árusa. Hatan vannak, hárman-hár- man egy műszakban. A vá­sárlók pedig többezren, vagy több tízezren. Havi átlagban 120—140 ezer forint értékű ol­vasnivalót adnak el itt az állo­mási csarnokban. Persze nem „helybenjórással". Minden in­duló szerelvényen végigmen­nek, kiszolgálják a feledéke­nyeket, hangos kínálással, egy- egy hír „feldobásával1' buzdít­ják a habozókat. Máté Nán- dorné így jutott el a Déli pá­lyaudvarra. Eredetileg ugyan a pécsi főpályaudvaron akart újságot áruni, de miközben a Mecsek Expressz kocsijait jár­ta, e'indult a szerelvény . . . — Én is kikötöttem már Pel- lérden — mondja Szőke Tibor­né —, de nincs közöttünk olyan, aki kényszerűségből nem vona­tozott volna egy kicsit. A szak­mával jár . . . A „futóvendégek" nem is olyan nagyon futnak. Évek alatt lassan-lassan kialakult a törzs- j közönség — az állandóan uta­zók és a környékről idejáró ál­landó vevők.- Vannak ám olyanok, akik esőben is eljönnek idáig, pe­dig közben három-négy stand mellett is elmennek. Ők azt mondják, nem mindegy, ho­gyan kapják kézbe az újsá­got . .. A törzsvendégek természete­sen előjogokat is élveznek El­tesznek nekik egy-egy ritkán, kis példányszámban érkező la­pot, vagy ha üdülni mennek, minden nap félrerakják az az­napi újságot. Muszáj kedvében járni a vevőnek, nagy a kon­kurencia. Itt velük szemben is, az Utasellátó két pavilonjánál karéjban áll az újság. Sokan mégsem sajnálják a fáradtsá­got: ott megveszik a cigaret­tát, itt a lapokat . . . Hajnalban egy pillantás a várócsarnokra: jön-e a két fér­fi? A két férfi pedig jön, min­den áldott hajnalban — évek óta ők az első vásárlók. Szinte mór „kabalának” számíta­nak . . . A részegek most már nem jönnek, mióta szigorúbb lett az ellenőrzés a vasútállomá- j son. Azelőtt pedig idejártak jó- j zanodni, és az újságárusokat macerálták kétforintosokért. Az­zal működnek az automaták, s reggel felé a gyomor is meg­követeli a magáét. — Engem a sínek közé akartak lökni — mondja Péter Jánosné —, mert nem volt két- j forintosom. De mostanában i már nem félünk. Csendes az j állomás. Hajnali háromnegyed há­romkor kelnek, fél négykor már | az állomáson van a Napló. (Mondja valaki, hogy nem va- j gyünk friss újság!) Azzal kez­denek, azután sorra jönnek a többi lapok. Király Lászlóné és | Péter Jánosné kilenc évig kint árult a peronon. Vagyont nem szereztek, reumát igen. És fa- | gyott lábujjakat, mert néha olyan hideg-volt kint, hogy a pénz belefagyott a kasszába... Három éve beengedte őket a vasút, így már könnyebb. Kora reggel beszélgetünk. „Mit írnak a mai lapok?” „Fo­galmunk sincs, eddig még le­vegőhöz se jutottunk. Majd nyolc óra után, ha elmegy a pesti gyors . . Elavult újság nincs, közel ö PVSK pólya. Ha meccs van, megveszik a régi lapot is, hogy legyen mire ráülni. Hm ... P Kónya A cipővásárlóknak egyre- több gondot okoz a lábbelik eltérő számozása, manapság ugyanis a hazai és a külföldi cipőgyárak háromféle mérték szerint számozzák termékeiket. Nálunk és még néhány ország­ban az úgynevezett francia szá­mozást alkalmazzák, Angliában és a nyugat-európai országok többségében az angol hossz­méretet, s létezik egy úgyne­vezett amerikai számozás is. A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet, az ISO elhatározta, hogy egységesíti és nemzetkö­zileg szabványosítje a lábbelik méretszámozását és méretjelö­lését, mégpedig a legegysze­rűbb módon, a milliméter alap­ján. Az új méretrendszerben számonként öt, illetve 7 milli­méterenként változik a nagy» ság. A magyar szabványügyi szakemberek azt javasolták, hogy a 7 milliméteres méretkü­lönbséget csak a „kényelme­sebb” házicipőknél és túraba­kancsoknál vezessék be. Az új mértékrendszer kidol­gozása még folyamatban van, azonban az NDK-ból és Cseh­szlovákiából importált cipők számozása már a milliméter rendszeren alapszik. Eszerint a 36-os francia számozású láb­beli 24-es, a 42-esé pedig 28- as. Az új számozást előrelát­hatólag két-három év múlva vezetik he világszerte. Kisiparosok részére a Patyolatnál Tísztítóiparí tapaszla'atáladis A lakossági szolgáltatások fejlesztésére — még 1969-ben — kormányrendelet született. Ennek szellemében a Baranya megyei Patyolat Vállalat egy sor intézkedést tett, a szolgáltatás színvonalának növelése érdeké­ben. Az eredményt tanúsítja az is, hogy például c múlt esz­tendőben a lakosság részére végzett mosás 21.5 százalékkal, a vegytisztitás pedig 9 száza­lékkal emelkedett. Tisztítóipari tevékenységgel azonban nem csak q Patyolat, hanem a megyében számos kis­iparos is foglalkozik. Nyilván­való, hogy a szolgáltatás fej­lesztése — ezen az iparágon j belül — rájuk is vonatkozik. Ezt kívánja elősegíteni a Pa- | tyolat — a Megyei Tanács ipari osztályával egyetértésben — úgy, hogy a kisiparosok részére ismertető előadásokat tar­tanak április 13-an, reggel 9 órai kezdettel, a vállalót Tüzér utca 13. szám alatti kultúr­termében. Az előadások tematikája a következő: Beszámoló, a külföl- I dön (NDK, NSZK, USA) szer­zett tisztítóipari taoasztalotok- ról. — Amit a távkezelésről ; tudni ke1!. —- Szőrme áruk tisz­títása. — Textíliák felismerése. Káresetek és okai, a tisítitóipar 1 külföldi tapasztalatairól. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom