Dunántúli Napló, 1972. április (29. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-11 / 84. szám
1972. április 11. DUN ANTCJLl NAPLÖ Urbanizálódik a megye, kitolódik az életkor Növekedett Baranya népessége A Dunántúl legnépesebb megyéje vagyunk A népesség A3 százaléka városlakó Tovább fejlődnek Pécs és Lahti kapcsolatai Lahti vállalatok a Pécsi Ipari Vásáron — Finn étterem Pécsett Műsorcsere a két város rádiói között Az 1970. évi népszámlálás Baranya megyei eredményeit ismertető köteteket némi izgalommal vették kezükbe azok, akiknek foglalkozása, napi munkája szükségessé teszi, j hogy a megye népességének | számát és összetételét, rétegződését részletesen ismerjék. De nyugodtan mondhatjuk, hogy izgalmas olvasmány mindenki számára. Hogy lehet a statisztika izgalmas olvasmány? — kérdezi joggal az olvasó. Izgalmas és érdekes akkor, ha olyan ismereteket tár fel, melyek érdekelnek bennünket. A népszámálás köteteibe belelapozva pedig számos olyan dolgot lehet felfedezni, ami felkelti figyelmünket. Igaz, hogy az adatok részletes elemzése, értékelése a szakemberek dolga, ez nem is férne el egy cikk keretei kozott. Ha figyelembe vesszük azonban azt, hogy egy nép- számlálás a keresztmetszetét adja annak a társadalomnak, melyben élünk, melynek magunk is alkotóelemei vagyunk, úgy bizonyos, hogy akad a számoknak érdekes mondanivalója részünkre. A népesség növekedése kedvező Először is jogos az a kérdés, hogy milyen létszámot képvisel ez a társadalom? Baranya megye 1970. január 1-i jelenlévő népessége 424 857 fő volt, ebből Pécs városé 145 335 fő. Az ország népességének 4,1 %-a él Baranya megyében, mely népességszámát tekintve a megyék közöd a 9. helyet foglalja el, Dunántúlnak viszont a legnagyobb népességű megyéje. A népesség növekedése tíz év alatt 6,3%-ot tett ki, az elő- I ző 11 évben (1949—60 között) 10,3%-ot. Ez az alacsony szü-. letési arányszám mellett is kedvező, mert hiszen 1890— 1900 között ugyanezen a területen csak 3,8%-kal, a Horthy-időszak „legszebb” éveiben, 1930-1941 között csak 4,4%-kal gyarapodott a megye lakossága. A népesség számának változása eltérő irányzatú volt a falvakban és a városokban. A községek népességszáma 5%- kal csökkent, Komló, Mohács és Szigetvár együttesen 12,2%, Pécs megyei város 26,7% népességgyarapodást mutatott fel. Pécs megtartotta negyedik helyét a városok sorában és az egyik legdinamikusabban fejlődő magyar városnak mutatkozott. A megye másik legjobban fejlődő városa Komló volt 14%-os népességgyarapo- j dóssal, 28 191 főnyi népességszámmal. A megye 316 községének átlagos népességszáma 700 fő, ami aprófalvas jellegzetességet mutat. Ezer feletti lakosú községünk csak 55 van, 300 rinc (3926 fő). Legkisebbek: községeink: Siklós (7083 fő), Pécsvárad (3672 fő), Szentlő- rint (3926 fő). Legkisebbek: Gyürüfü (akkor 37 lakossal), Monosokor (69) és Gorica (73). A községeknél is az az irányzat figyelhető meg, hogy a nagyközségek fejlődőképesek, de a közepes és kisközségek népessége mindinkább csökken. 1971-ben már 7 községünk j volt, melynek népessége nem J érte el a 100 főt, amelyeket a „süllyedő falvak" közé sorolhatunk. Urbanizálódik a megye A nagyarányú, urbanizációs folyamatot szemlélteti, hogy a j megye népességének 48%-a J volt a népszámlálás szerint városlakó (országosan 45), míg tíz évvel korábban csak 41,7%. A külterületen lakók aránya is csökkent, bár jelenleg a népességnek még 8,1%-a él 997 külterületi lakotthelyen eloszolva. Legnagyobb külterületi lakotthelyünk a Nagynyá- rádhoz tartozó Sátorhely (619 fővel), közel akkora, mint egy átlagos Baranya megyei közs4a- / A „jelenlévő” népességen j kívül megfigyelte a népszámlálás az „állandó” és a „lakó” I népesség számát is. Az állan- j dó népességei azok adják, akik az illető községbe, városba állandó lokóként vannak beje- i lentve. A lakónépesség azok- ból tevődik ki, akik állandóan ott is laknak, munkavállalás, | tanulás stb. céljából rendszeresen ott tartózkodnak. A háromféle népesség között álta- j Iában városokban mutatkozik I nagyobb eltérés, valamint a gyorsan iparosodó községek j (pl. Beremend) és a fürdőhelyek (Harkány) esetében. A megye összlakosságát vizsgálva a jelenlévő és a lakó- népesség száma között nincs nagy eltérés. Pécs város esetében már nagyobbak a különbségek: az állandó • népesség 141,6 ezer fő, a jelenlévő 145,3 ezer, a lakónépesség peh dig 149,3 ezer fő volt. A lakó- népesség száma azért fontos, mert a tanácsoknak, a kereskedelmi és szolgáltató szerveknek általában a lakónépesség j ellátása okoz gondot. A népesedési adatok között a legkisebb változás talán a nemek arányában tapasztalha- I tó. Nagyobb eltolódás e téren az előző népszámlálások között csak akkor jelentkezett, ha a háború hatására a férfiok száma erőteljesen csökkent. 1970- ben a népesség 48,6%-a volt férfi, a nagyobb része tehát nő. Minden ezer férfire 1058 nő jutott a megyénkben (1960- J ban 1064), a nőtöbblet tehát j valamelyest csökkent. A városokban nagyobb a nők aránya, így Pécsett 52,2%. De 14 olyan községet is összeszámoltam, ahol a nők száma 20%-kal meghaladja a férfiakét. Igaz, hogy ezek többnyire kisközségek, de nagyobb is akad köztük, mint Lánycsók, Berkesd, Kisdobsza. Korcsoportonként vizsgálva azonban már jelentősek az eltérések. 40 év alatt általában a férfiak vannak többségben, 60 év felett viszont ezer férfire már 1341 nő jut A férfiak 71, a nők 65 százaléka házas A családi állapot már több érdekességet mutat. A nőtlenek és hajadonok aránya j ugyanis 1949-től 1960-ig nagymértékben csökkent, ez a folyamat az utóbbi tfz évben megállt, sőt kis emelkedés mutatkozik. A 15 éves és idősebb : férfiakból azonban még így is csak 23,2%-a nőtlen és a nőknek csak 15,7%-a hajadon. A házasok arányszáma a férfiaknál 71,0, a nőknél 65,0%. Ezzel szemben a férfiaknál alig 3,5%-a az özvegy, míg a nők nagy része túléli bázastársát és 15,8%-a az özvegy. Igaz ugyan, hogy a népszámlálás a családi állapotoknál a jogi helyzetet tükrözi, mégsincs igazuk í azoknak, akik azt jósolják, hogy j a válások nagy száma miatt a csalód intézménye felbomlik. A ] férfiaknak ugyanis csak 2,3%-a, I a nőknek 3,5%-a volt elvált ] családi állapotú. A népszámlálás azon a kérdésen keresztül, hogy a 15 éves és idősebb nőknek életük folyamán hány gyerekük született, vizsgálta a nők termékenységét is. E téren sajnos a számok is igazolják azokat a tapasztalati tényeket, hogy a nők az utóbbi tíz évben kevesebb gyermeket szültek. A 100 nőre jutó élveszületett gyermekszám: 1920-ban 303 1960-ban 220 1970-ben 198. A gyermektelen nők aránya ugyan az 1920. évi 15,6%ról 10,9%-ra csökkent, de a nők több, mint fele (65,4%) mór csak egykét gyermeket szült és csak 23,7%-a biztosítja a népesség szaporulatát a kettőnél több gyermekszüléssel. A megyei átlagon belül még rosszabb a helyzet a városokban: Pécsett pl. 100 nőre csak I 166 gyermekszülés jutott. I Manapság sokat olvashatunk a „népesség elöregedéséről". Első pillanatra talán nem is tudjuk, hogy ezt kedvező, vagy kedvezőtlen jelenségnek ítéljük-e meg. Nem is könnyű a kérdést eldönteni. Ha abból a szempontból nézzük, hogy az emberek később halnak meg és magasabb életkort érnek el, úgy kétségtelenül kedvező jelenség. Kedvezőtlen azonban az öregkorúak arányának növekedése, ha azt a fiatal, belépő korosztályok létszámcsökkenése még jobban növeli. Mit is mutat e téren az 1970. évi népszámlálás? Sajnos a 14 év alatti korosztályok létszámának erőteljes csökkenését, a 60 év felettiek nagymérvű növekedése mellett. A népesség kormegoszlása az utóbbi két népszámlálás szerint: Korcsoport 1960 1970 0-14 23,4 22,4 15-39 37,5 37,3 40-59 23,1 24,0 6014,0 16,3 ’ összesen: 100,0 100,0 Meddig élhetünk? Ha már a kormegoszlásról beszéltünk, nézzük meg azt is, mi a valószínűsége annak, hogy meddig élhetünk, mit mond erről a statisztikai átlag. A jelenlegi halandósági viszonyok mellett a népszámlálás idején 40 éves férfi átlagosan még 31 évet, ugyanilyen idős nő még 34 évet élhet. A népszámlálás előtti években született fiúgyermekek várható élettartama 67 év, a leányoké 72 év. A népszámlálás baranyai köteteinek több mint 1100 oldalából csak az általános demográfiai adatokba lapozgattunk bele. Az iskolázottság, a lakosság foglalkozási viszonyai, a háztartások, családok nagysága és összetétele, a lakásviszonyok fejezetei még további érdekes adatokat tartalmaznak, melyek ismertetésére visz- szatérünk. E—i Beszélgetés Szentistványi Gyulánával, Pécs város Tanácsa elnökév< Március végén Szentistványi Gyuiáné, Pécs Megyei Város Tanácsa elnökének vezetésével küldöttség járt Lahtiban, Pécs testvérvárosában. A küldöttség útjáról, munkájáról, újabb megállapodásairól kértünk tájékoztatást Szentistványi Gyuiáné elvtársnötöl. — Lahti volt a negyedik 'záros Finnországban, ahol meg- I alakult a Finn—Magyar Társa- i ság helyi alapszervezete. 1956- j bon kérték fel Pécs városát a j testvérvárosi kapcsolatok megteremtésére, és így lett Lahti az első olyan finn város, mely- j nek magyar testvérvárosi kap- | csolatai jöttek tétre. A két város állami vezetőinek kölcsönös látogatásait a kulturális és j sportkapcsolatok létrejötte és szélesedése követte. Lahti város I vezetői segítették, hogy ifjú j muzsikusaik részt vehessenek a pécsi zenei táborban, megis. ■ ' Tanfolyam politikai vezetőknek Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága oktatási igazgatóságán tegnap délelőtt két hónapos politikai vezetési ismeretek tanfolyam kezdődött, A Baranya megyei, városi és járási politikai vezetők részére. Megnyitót mondott Novics János a Megyei Pártbizottság titkára. Hang- I súlyozta, a továbbképzés a X. j kongresszus határozata szelle- ! mében, a szocializmus magasabb szintű építéséhez, magasabb színvonalú ismereteket nyújt a hallgatóknak. Az első előadást dy. Nagy ] József, a Megyei Pártbizottság titkára tartotta: A társadalom politikai irányítása, főbb jellegzetességei, valamint a szervezés és vezetés színvonalának emelése a X. pártkongresszus ‘ megállapításai tükrében címmel. merkedjenek a Kodály-módszer- j rel történő énekoktatással. Ben- j sőséges kapcsolat alakult ki a j két város kórusmozgalma között. ; Ez évben került sor a lahti kép- j zőművészek pécsi bemutatkozására is. A testvérváros kapcsolatoknak kettős jelentősége van. Egyrészt a nemzetközi politikában segítik a béke és a barátság erősítését, másrészt betekintési lehetőséget biztosítanak a várospolitikai, városfejlesztési í elképzelésekbe, melyeknek a jelenlegi urbanizációs korban ; nagy jelentősége van. Küldöttségünk látogatása Lahtiban le- j hetőséget adott e két célkitűzés j egybehangolására, testvérvárosi kapcsolataink további erősítésére, szélesítésére. — Milyen rendezvényekre került sor a látogatás időpontiában? — Húsz éve alakult meg a Finn—Magyar Társaság, látogatásunk idején rendezték meg a jubileumi ünnepségeket, melynek keretében magyar hetet j tartottak. Az ünnepségek egybeestek hazánk felszabadulása évfordulójával, így nemzeti ünnepünkről is megemlékeztek, j Lahtiban az ünnepségen beszé- ] det tartott Kalevi Sorsa finn külügyminiszter, melyben mél- j tatta a két ország közötti baráti j kapcsolat jelentőségét, szólt az együttműködés továbbfejlesztésének feladatairól, úgy a gazdasági, mint a kulturális területen. Politikai szempontból beszédének jelentőségét az adta meg, hogy megállapította: Finnország és Magyarország nézetei nem csupán az európai, hanem általában az egész világ- helyzetről is messzemenően megegyeznek, mindkét állam résztvesz azokban a törekvésekben, melyeknek fő célja az európai biztonsági és együttműködési problémák megoldása, j Az ünnepségen beszédet mondott Rónai Rudolf hazánk nag; követe és Teemu Hiltunen Lah város polgármestere is, küldőt ségünk nevében pedig én ki szöntöttem testvérvárosunkat, magyar hét keretében muta koztak be a pécsi képzőműv« szék grafikáikkal, melyekne magas színvonaláról a hel sajtó elismerően nyilatkozó1 Ugyancsak nagy sikert aratc a Bóbita Bóbegyüttes is, és é deklődést váltott ki Soltra Eli mér előadása a rajzoktatá módszerekről. — Milyen lehetőségek vai nak a két város kapcsolataim további szélesítése terén? — Mindkét város vezetőin« kifejezett kívánsága e kapcsoli tok további fejlesztése, széle: tése. Tovább kívánjuk erősíte a már eddig kialakult zene képzőművészeti- és sportkapcs latokat. Küldöttségünk javasli tóra a Lahtiban és Pécsett két évenként megrendezésre k rülő ipari vásárokon kölcsön' sen részt veszünk majd. 197 ban kerül sor mindkét vörösbe ezekre a vásárokra és az i deklödő üzemek, vállalatok r szére a feltételeket biztosító fogjuk. A Pécsi Porcelángy Lahti város egyik közterére k szít szökőkutat, melyet egy év< belül kívánnak felállítani és tér a két város barátságát jí képező nevet kapja majd. közelmúltban érkezett meg ho zánk Lahtiból egy szauna telj programja és műszaki tervdok mentációja, melyet városi tan esünk építési osztálya tanúim« nyoz. Elképzeléseink szerint*' Balokány-ligeti ifjúsági parktái építenénk meg. A szauna sjS ciális kályháját Lahti vár ajándékozza nekünk. A Baran' Megyei Vendéglátó Vállalat é deklődésére közölték velür hogy segítséget nyújtanak P esett egy finn étterem berend zéséhez, üzemeltetéséhez is. S: veseri küldenek recepteket, főzést betanító szakácsot az i dítóshoz. Lehetőség van a k Zászló, szalonna új hagymával... város könyvtárai közötti kapcs latok szélesítésére is. Már me Emberek az út mellett történtek az első lépések lahti és a pécsi rádió együttm ködésére, műsorcseréjére, m A zászló o legfontosabb, j Mondják is az útőrök, ez a szolgálati jelvény, ennek aztán ott | kell lenni az út mentén, akkor is, ha őket hiába keresné az ellenőrzés ... A tűzpiros háromszögletű zászlónak fontos jelentése van: azt jelzi, hogy ott útőrök dolgoznak . .. Irigy voltam rájuk. Ha reggel mentem, szalonnát ettek újhagymával, ha délben mentem, szalonnát ettek újhagymával, ha délután mentem . .. Szóval ez is szabad pálya, gondoltam, amolyan jólevegős, sétálgatós... Azután találkoztam Stang Gáspárral és a brigáddal, a pécs—mohácsi út mentén, a 16,3 szelvénynél, — és megtudtam: a kedélyes szalonnázgatás se- hogysem fér bele a keretbe, az útőrnek reggel is, délután is dolgoznia kell, csak délben jut egy fél óra szabad idő. így van ez megállapítva, reggel nyolctól délután négyig ott kell lenni a zászlónak az árokparton, és igazság szerint ott kell serénykedni az útőrnek is . .. Korábban útkaparónak hívták | őket, most az elegánsabb „út- őr” a titulusuk, — bár a munka jellegéhez még mindig a régebbi elnevezés áll közelebb... — Modernizálódunk mi is — mondja Stang Gáspár brigádvezető —, a talicskát például már teljesen elfelejtettük. Talicska nincs, helyette kaptunk először egy fürge kis gépet, azután pedig egy nagyobbat. Az sokat segít nekünk, de azért a legfontosabb szerszám még mindig a csákány meg a lapát . .. Öten vannak. Albrecht Adóm babarci, Stang Gáspár, Werner János, Katona Ferenc és Bene- dics György Szajkról jött. Ctük- re bíztak 42-43 kilométernyi utat, övék a pécs-mohácsi út egy szakasza, a szederkény- villányi út néhány szelvénye, azután a bezedek—bolyi, szajk— bolyi út egy része, a babarci bekötőút, a versendi és a mo- nyoródi bekötőút. Egyikük sem fiatal már, a brigádtagok mindegyike több mint két évtizede egyengeti az útjainkat — A fiatalok legfeljebb a géptelepre mennek. Ide, erre a munkára senki sem vállalkozik szívesen — mondják. Kevés a pénz. A brigádtagok többsége két évtized után elérte az 1750 forint fizetést — és ezzel „karriert csinált”, elért mindent, amit ebben a mesterségben el lehet érin. Ennyi a plafon, nincs tovább ... — Jár nekünk természetbeni juttatás is: minden útőrnek két kilométernyi fű — ezt még el lehet adni valahogy, és személyenként harminc kéve rőzse. Hát ez aztán a kutyának sem kell. Mihez kezdjen az ember o rőzsével? Igaz, ami igaz, gyümölcs- részesedés is jár az útmenti fákról, ez ugyan jövedelmet nem hoz, de a családnak legalább nem kell a piacra menni. A fákat — a termés szerint — mindig évenként osztják el. Zászló, szolgálati táska és kerékpár. A bicikli már nem szolgálati, mindenki vesz magának, ha nem akor gyalogolni. A vállalat ezt nem kéri ingyen: naponta egy forint ötven fillért kapnak a kerékpár használatáért. — Fölmegy úgy harmincnegyven forintra is havonta — jegyzi meg valaki ... Régi mesterség — ósdi módszerek. Az emberek azt mondják az a modern kátyúzás, ha beszórják azt a ragacsos követ és utána rögtön jön az úthenger... — már nekik is megígérték ... A modern persze az lenne, ha egyáltalán nem kellene kátyúzni. szaknyelven szólva „ká- tyutalanítani” — mondom is nekik, erre csak legyintenek, mintha maguk sem hinnék, hogy létezik olyan út... Sokan látják őket, ők is sokat látnak. Felfordult autót, esztelenül rohanó gépkocsit, csó- kolózó sofőrt... Az autók egyre szebbek, gyorsabbak, erősebbek. D. Kónya lyet szeretnének tovább bővít ni, sőt a megyei sajtóval is i kívánják venni a kapcsolat finn barátaink. Érdeklődtek fogyasztási és értékesítési sz vetkezeteink tevékenysége irái náluk is működnek hasonló sz vetkezetek, ezen a területen szeretnék az együttműködést, tapasztalatcserét kialakító Legközelebb 1973-ban váru Lahtiból küldöttséget, melyet ipari vásárunk megnyitásai« szeretnénk fogadni — és rem< hetőleg újabb megállapodás kot kötni velük a további együ működésünk, testvérkapcsol taink szélesítésére. M. E. *
