Dunántúli Napló, 1972. április (29. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-01 / 78. szám

6 DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1972. április 1. Csak a nevelőanya felelős? A 71/1972 számú bűnügy Szemünk fénye a kiskert A támfal Mikor meredek, lejtős terüle­ten akarunk kertet létrehozni, felvetődik a kérdés, hogy tám­falat, vagy rézsüt építsünk ah­hoz, hogy célunknak megfelelő méretű területeket nyerjünk. A kérdést a hely adottsága, cél­jaink és lehetőségeink döntik el. Támfalat ott érdemes építeni, ahol viszonylag nagy szintkü­lönbségeket kell áthidalni, szá­munkra értékes területek létre­hozására támfal-építéssel akko­ra területet nyerünk, mint omekkorát a rézsű elfoglalt volna. A fal magassága a kert­ben tartózkodó felnőtt szemma­gassága alatt legalább 20 cm- re legyen, ami 150—160 cm-t jelent, így az alsó teraszon ál­ló még a felsőt is jól át tudja tekinteni. Előadódik olyan hely­zet. mikor ennél jóval mago­sabb falat kell építenünk. Ha ez jó D-i fekvésű, a nagy ma­gasságot korán termő szőlő-, vagy gyümölcssövény telepíté­sével nemcsak eltakarhatjuk, hanem örömünk is lehet a ko­rai termésben. A magas fal nyomasztó hatását a homlok­fal hótradöntésével is csök­kenthetjük. A falak alapját a fagyhatár alá, 80 cm mélyre kell építeni. Nagyméretű és tömör szerkezet esetén a fal mögött egy 20— 30 cm-es kavicsréteg betöltése ajánlatos, ami a leszivárgó vi­zet a támfalon nyitott részeken keresztül kivezeti. Az építőanyag kiválasztása­kor alapelvként kiindulunk ab­ból, hogy a kert építményei, a támfal, a lépcső, az épület lá­bazata stb. azonos anyagból legyen és a helyszínen esetleg természetesen előforduló kő­anyagoktól jelentős mértékben ne térjen el. A szárazon rakott terméskő­falat helyszínen lévő, vagy ha­sított bányakőből építjük. A kö­vek közötti réseket termőföld­del töltjük ki, a hézagokba el­szórtan apróbb sziklanövénye­ket is telepíthetünk. Erősebb, de költségesebb támfalat építhetünk ugyanilyen kőanyagból, cementhabarcsba ágyazva és hézagolva. A héza­gokat a kövek érintkezéséig ki kell tisztítani. Csúnya a vassal kihúzott, erősen kidomborodó, festett hézagolás. Téglát ma már ritkán alkal­mazunk támfal építésére. Elő fordulhat, hogy az épület téglá­ból készült lábazatához hason­lóan készítjük el. A beton és vasbeton széles­körű elterjedésével a kertépí­tésben is használatos anyaggá válik. A tömör vagy áttört kismére­tű betonelemekből az előbb említett módszerekkel építhe­tünk támfalat. Egy kis ügyes­séggel, a jelenlegi szerény be tonelem-választék ellenére is, sokféle rendeltetésű és megje­lenésű falat építhetünk. Helyszínen készített ún. mo­nolitikus betontámfal felületét már zsaluzat gondos elkészíté­sével is megszépíthetjük. Ugyancsak érdekes és anyag szerű felületet kapunk, ha még j a puha, néhány órás betont erősen kikeféljük, vagy kötés j után hegyes vésővel felpuhítjuk. ! A lépcsők A lépcsők a különböző ma- j gasságú teraszok között teszik i * lehetővé a közlekedést. Kényei- ; mes használhatóságát az bizto­sítja, hogy a szükségleteknek megfelelő helyen, megfelelő J irányban és mértékben, és he- 1 lyesen kialakítva áll, a kertben tartózkodók rendelkezésére. A kényelmes járhatóság ér­dekében a kerti lépcsők mére­teit az átlagos emberi lépés hosszúságába vezetjük le. A lépcsőfok kétszeres magassá­gának és a belépő hosszának összege, egyenlő egy lépéssel. (2X M + B = 60-65 cmj* Fal és lépcső összeépítésénél a lépcső a falra merőleges és két-három fokból áll, a támfal kiugrasztva is elkészíthetjük. En­nél több lépcsőfok esetén a támfallal párhuzamos vezetés vagy a falba való besüllyesz- tést javasoljuk. Magas lépcsők­nél a lépcsőfokokat 8— 10-es csoportokba kell összefogni és egy-két lépés pihenő után foly­tatni. A lépcsők anyagának kivá­lasztásánál hasonló körültekin­téssel kell eljárni, mint a tám­falaknál tettük. Lépcső, tipegő sort készíthe­tünk nagyobb, esetleg helyszí­nen található kőből, gyeppel, vagy taposást tűrő sziklakerti növényekkel hézagolva. A szárazon rakott terméskő- lépcső kövein csak a legszüksé­gesebb alakításokat végezzük el. Alapozásra nincs szükség, a lépcsősen kiemelt földre he­lyezzük a kőtömböket. Tartósabb terméskő-lépcsőt építhetünk 10—15 cm vastag be­tonalapra, a durván megdolgo­zott köveket két sorban kell egymásra rakni, a felső lapokat 3—4 cm előre csúsztatva. A hé­zagokat mélyen cementha­barccsal kell kitölteni. Betonlépcsőket előregyártott járdalapból cementhabarcsba ágyazva készíthetjük el, 10—15 cm homokoskavics, vagy salak ágyazatra. A helyszínen gyártott beton­lépcsőket vaszsaluzat között ké­szítjük, az éleket lekerekítjük, s o már leírt különböző módsze­rek egyikével felületét meg­munkáljuk. Csikai Pál • Pl. « kertépítésben alkalmazott lépcső magassága 120 cm, belépő hosszúsága 40 cm. Csábító programok Utazás az Adriára — 10 ezer baranyai Szekszárdon csóbb lett az olimpiai út OI­Az idei utazási ajánlatokat | lapozva könnyen dilemmába j esik az érdeklődő. Különösen a nyári tengerparti programok csábítanak. Júniustól kezdve if­júsági, illetve felnőtt társasuta­zásokra kerül sor. A Dubrovnik —Pula—Zadar útvonalú 6 napos j ifjúsági utazás mindössze 1750 1 forintba kerül. A legfiatalabb korosztály 50, illetve 30 száza­lékos ellátási kedvezményben í részesül. A felnőttek hat napot tölthetnek Splitben, Pulábon és Umagon, tíz napig pedig Hvar szigetén, Pirmosternben és Jel- són üdülhetnek. A részvételi ! díjak 1900 és 3300 forint között | mozognok. A csoportokat egyébként jugoszláv autóbusz szállítja el Pécsről, és ugyan- j úgy vissza. Az autósok, az egyéni uta­zók szintén gazdag program­ajánlatok között válogathatnak. Elhelyezésükre 2—4—5 szemé- j lyes tengerparti villákat bizto­sítanak — viszonylag olcsó áron. A szobákat a határ átlépése után, a határállomáson lehet megrendelni. J A szakmai utazások között igen bő a választék. Most foly­nak az előkészületek a grazi vásárra. Több mint negyven sásdi, illetve mágocsi ÁFÉS2- dolgozó erdélyi körútra készül. A Dunavölgye Tsz 40 fős cso­portja Ausztriában tesz szak­mai látogatást. A bécsi vásár­ra pedig kisiparosok és keres­kedelmi szakemberek utaznak. Természetesen a belföldi túrók­ra is nagyon sok lehetőség nyílik valamennyi korosztálynak egyaránt. Az utazási iroda a Szekszárdi Mezőgazdasági Ki­állításra külön figyelmet fordít. Erre az eseményre legalább 10 ezer baranyai látogató utazta­tásával számolnak. Végül egy kellemes hír a sportkedvelők­nek: summás összeggel olcsóbb lett a Müncheni Olimpiára szó­ló út. A résztvevőket alig 15 perc járásnyi időre szállásol­ják el az olimpiai falutól. A COOPTOURIST Baranya megyei kirendeltsége az idén is igyekszik az utazni vágyók ked­vében járni. Miklósváry Tibor PÓDIUM DIVATSOR SOLAS. Zalatnoy Sár oh ta és Szécsi Pál műsorát rendezi meg az ŐRI április 12-én, szerdán a Liszt-teremben. Közreműködnek: Lt»> gosi Éva, a Báliké nővérek, Payer András, Szegedi Molnár Géza és Cserháti Zsuzsa, valamint a Mini és a Kék Csillag Együttes. EGY ÉVTIZED PÉCSETT — címmel Szolnokon mutatja be új irodalmi műsorát Bánffy György. PAMELA, Obaldta: Vadnyugati szél című müvét újra játssza a Pécsi Nemzeti Színház, tájelöadásokon. (Képünk: a Pamélát alakité Bus Ka­ti.) VENDÉGSZEREPLÉS. Réti Csaba operaénekes betegsége miatt a Bo* hémélet Rodolphe-ját Korondy György, e Magyar Állami Operaház tagja énekelte Pécsett e héten. A Komlón lakó Szabó Lajos- nénok két kislánya van, — „úgy gondoltam, hogy egy állami gondozott kisfiút még veszek hozzám". így került Szabóékhoz a Pécsi Gyermek- és Ifjúság­védő Intézetből a múlt év ja­nuárjában a három és féléves Bánhidi István. A jól berende­zett szoba konyhós lakásban élt együtt a család. Szabó La­jos csillés a keresetéből eltar­totta feleségét, gyermekeit és a fogadott kis Pistikét is, aki utón az állam havonta 480 forintot fizetett. A múlt év közepétől a szom­szédok, a házban lakók közül többen beszélték: valami nincs rendben Szabóéknál, sokat ve­szekednek és a kisfiú is gyak­ran sír... A szóbeszéd, aztán egy bejelentés alaDján a kör­zeti védőnő meglátogatta á családot. A kisfiú arcán több kék foltot látott. „Leesett az ágyról, akkor üthette meg ma­gát" — mondta a nevelőanya. A körzeti védőnő — mint ez a vallomásokból is kiderül —, fi­gyelmeztette akkor Szabónét, hogy gondosabban nevelje a kisfiút, jobban vigyázzon rá. A figyelmeztetésen kívül szólt a Gyermek- és Ifjúságvédő Inté­zetnél dolgozó egyik felügye­lőnek, akinek hatáskörébe tar­tozott a gyermek ellenőrzése, A bejelentésnek, a látoga- ! tásnak sajnos nem sok foganat- I ja volt. A kisfiú törzslapjára 1971. ' július 8-án a védőnő bejegy­zése szerint: „Ismét bejelentés I érkezett, hogy a gyermeket ve- ' rik, a szeme alatt kék folt lát­ható. Szobóné szerint játszás közben a kislánya lapáttal megverte Pistikét. Intézkedés: ismételten figyelmeztetve, — nem megfelelő bánásmód ese­tén a gyermekfelügyelővel meg­beszélés után elvitetni”. A so­rok tanúsága szerint a körzeti védőnő már látta: jobb lesz Pistikének, ha ismét visszakerül az intézetbe. Telik-múlik az idő, — a hely­zet azonban változatlan, a kis­fiút továbbra is Szabóék neve­lik. Egy hónap múlva, tehát 1971. augusztus 6-án ismét be­jegyzés a törzslapon: „A kör­zeti gyermekorvost kihívták a nevelőszülők, — az orvos a gyermek karján zúzódást álla­pított meg, röntgenre küldte. Törés nincs, — borogatni kell”. Gyűlnek a törzslapra a be­jegyzések, érkeznek a bejelen­tések, már a gyámhatóság is tudomást szerez az ügyről, — de érdemi intézkedés nem tör­ténik. A Gyermek- és Ifjúság­védő Intézet felügyelője is rendszeresen látogatja Szabóé- kat. Az elmúlt évben kilenc al­kalommal járt náluk. „Kihall­gattam a szomszédokat, nem I tudnak verésről ..." — mondja a felügyelő. Ez év február 25-én reggel a nevelőszülők kihívják a körzeti gyermekorvost. Szabóné szerint a kisfiú hányt, hasát fájdította, — „talán attól, mert leesett az ágyról" - mondta Szabóné, A kisfiú végtagjai élettelenül lóg­nak . .. Élet benne már úgy­szólván nincs. Hiába viszik kán házba, — megmenteni nem le- j hét... Mi okozta Pistike halálát? A kérdésre immár a boncolási jegyzőkönyv ad választ. A jegy­zőkönyv 11 pontban foglalja össze a külsérelmi nyomokat. Véraláfutásokat észlelnek a . szájon, karon, combon . .. „Va­lamilyen külső behatásnak, ütésnek, vagy ütődésnek felel­nek meg ... az elváltozásokból arra lehet következtetni, hogy Bánhidi Istvánt halála előtt bántalmazták és valószínű kéz­zel több esetben megütötték... A sérülések egyidöben kelet­keztek és a halált megelőzően 2—5 nappal előtt jöhettek lét­re.” A boncolási jegyzőkönyv te­hát egyértelmű. A halál okáról pedig azt írják a jegyzőkönyv­be: „A halál hashártyagyulia- dás miatt következett be, azt pedig bélszakadás eredményez­te. A bélszakadást minden bi­zonnyal a hasat ért, jó közepes erejű ütés okozta ..." Mit mond Szabóné? „Febru­ár 23-án a kisfiú játszás közben bepisilt, — ekkor én magom elé fogtam, jobb kezemet ökölbe szorítottam és ahogy bírtam hasba ütöttem .. Szabó Lajosné eHén halált okozó súlyos testi sértés bűntet­te miatt folytatott vizsgálatot a Megyei Rendórfőkapitánysóg, és az ügyet vádemelési javas­lattal küldték meg az ügyész­ségnek. A brutális nevelőanya ügyé­ben majd a bíróság ítélkezik. De a 71/1972. számú dosz- sziéban összefoglalt bűnügyi iratokból nemcsak Szabóné fe­lelőssége olvasható ki. Bejelen­tések, törzslapi bejegyzések bi­zonyítják: számos ember, szerv tudott Szabóné „nevelési mód­szeréről”, — mégis hagyták, ha­logatták a határozott közbelé­pést, intézkedést. Jelentették ide, jelentették oda, írogattak a törzslapra, — mindaddig, amíg a bürokráciának tekervé- nyes útja hozzájárult egy kis­fiú halálához. Kik és mennyi­ben részesek a tragédiában, - ezt kivizsgálni és megállapítani is feladat. Mert csak a bírósági ítélet nem tehet pontot ennek a szo­morú történetnek a végére. Garay Ferenc K 0 m o | y t alán rofal A két gyerek pirostojást ka­pott a szomszéd nénitől. Egy ideig gyönyörködtek benne, de hamar elveszítették ezt a kez­deti ártatlan érdeklődést és bonyolultabb izgalmakra vágy­tak. Megszólalt az egyik: — Ez nem hímes tojás! Ez hí- mes? Ez!? Főleg a kicsi nyavalygott. Az apa szíve megesett rojta. Oda­szólt neki: — Hozd ide a tojást és egy ollót is. A nagy — ő az irigyebb — er­re pillanatok alatt odaugrott az ágy elé a tojásával. Alinak előtte és vámok. Egyszerre az apába döbben: fogalma sincs róla, mi az, hogy hímes? — Édesapám, nem csinálod? — El is kell gondolnom, hogy mit akarok rajzolni, nem?! Fogta az ollót és kaparni kezdte a H betűt. Hím ide, hím oda, monogram minden vala­mirevaló tojáson van. Arra em­lékezett. — Mit rajzolsz, édesapám? — A nevedet Írom, Bukfenc I Fölragyog a szem! — Hallod-e, öcsi! Rajta lesz a nevem! — újságolta és úgy örült, mint a vízbe visszaesett hal. Közben ott ülnek az ágy szé­Hogy csorbultki az apai tekintély? lén, mint a kis nyúlok a lucer­násban. — Miért húztad a „H” betű szárát hosszabbra? — Hát persze, ho itt mozog­tok az ágy szélén! Szánjatok le szépen I A lelkiismerete azért egy csöppet sem nyugodt. Csők art tudnám, mi az ör­dög az a hímes? .. . Hirtelen megint kiötlött valamit. Üjia el- mélyedten rajzolt. — Miért írtad bele, hogy ll/A? — Hát oda jársz, nem? A hangja csupa szemrehá­nyás. — Kell az a tojásra, hogy én ll/A-ba járok? És most hova rajzolod a hímet? — Majd ide alája. Azért érezte, hogy szamárság volt oda rajzolni azt a ll/Á-t. — Nahát, milyen hímet raj­zoljak? — kérdezte bizakodva abban, hogy majd csak kidertll valami. — Mindegy, lehet hullámo­sán, meg cikk-cakkban isi — Ahá! — kapott észbe. A hím ezek szerint a cikk-cakk. Olyan paszományféle. Na, azt még megpróbálhatjuk! Neki is rugaszkodott. A bírá­lat azonban nem egyértelműen elismerő. — Szép, édesapám, de azért itt hátul olyan dombos. És hol maradnak a kis pontok? A kis pontokat odarajzolta. Alulra is kértek, oda is. — Azért szép, ugye? — vi­gasztalta a fiú. — Hát persze... Na most rajzolok ide egy szívet. A szív nem nagyon sikerült. Érezte, hogy ez még kevés, hát kis ág-bogokat is rajzolt, minl- ha a szívből fa nőtt volna ki. Mire elkészült, a nagyobbik az előszobában volt már. — Hallod öregem! Szívfát rajzoltam, — szólt ki neki. — Nézd meg, öcsikém! — kiabál be. Az apró közelebb dugja az orrát, azután hűségesen be­számol : — Azám! Itt o szív! Fönn meg — töpreng egy ideig - a nagy | semmi! i Berobog a tojástulajdonos is. Vigasztalhatatlan i i — Hát édesapám, ilyen nincs! Szívfa nincs! — Mi az, hogy nincs? Hát ez itt?! — Na várjatok csak! — csillan föl benne a mentőötlet harminc év távlatából. Rajzo­lok egy indiánt! (Ezt valamikor nagyon ügyesen véste a pád­ba.) A nagy legyint, kiballag és közben morog: — Lesz belőle egy indiánfo! — Na megállj! Ájuldozol te még a gyönyörűségtől! Az indiánfej viszont sehogyse sikerült. Most már kapkodott, | mint vízbefúló a hullámok után | és mert oz indiánfej borjúfej­hez hasonlított, nyulat rajzolt belőle. — Rajzoltam neked egy nyu­lat, öcsi I — Ho-ho-ho! — konferál a kisebbik. — Sündisznó. Hegyes­fülű sündisznó! Pokoli örvendezést csapnak a nyúl rovására. A csirkefogónak igaza van, o fül gyalázatos. És nyúlnak sem nyúl. Az ügynek azért még nincs vége. Mikor kiörvendezik ma­gukat, a kicsi újra az apa elé I áll; ‘ — EdesapámI Holdat b raj­zolj I És legyen szarvai — Am legyen! — mondja az apa apatikusan és belemerült a műveletbe. Fölösleges mondanom, hogy ez sem sikerült. A hold csak- csak, de a szarvai — Szputnyik! — mondja oz apró. Tiszta, őszinte öröm a képe. És úgy nevet, olyan tiszta szívvel, ha más hallaná, azt mondaná, hogy ennél ártatla­nabb nevetést nem hallott. Aztán elvonulnak. A másik szobában nagy a tanácskozás. — De öcsi! — hallotta ki a nagyobbik hangját, mert min­dig ő az ötletszerzó. Aztán még egy suttogás, és eléje állnak: — Édesapa! Neked adjuk a tojást I És neki ajándékozták, hiába szabadkozott. Ott állott megfürödve. Volt egy hímestojása H-K. Il/A, egy szívfa, egy nyúlnak indult sün­disznó, meg egy szputnyik. Kint a másik szobában meg o két fiú, okik tudták, hogy az apjuk a legerősebb, a legokosabb, a legjobban számol a világon, de egy valamire rájöttek már: raj­zolni azt nem tud! Szőilösy Kalmár ■V «

Next

/
Oldalképek
Tartalom