Dunántúli Napló, 1972. április (29. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-30 / 101. szám
1972. április 30. DUNANlUil NAPLÓ „Felnevelem őket becsületben, tisztességben** Az átadásnak nem lesznek akadályai Tizennégyen ülnek asztalhoz Metró a déli vasútnál A zt hallottam, hogy a Bolyi Állami Gazdaság sátorhelyi üzemegységében él egy tizenegygyermekes család. Ezt meg kell nézni. Hogyan lehet ennyi gyermeket felnevelni és - miből? Nem volt illúzióm, hogy milyen helyzetet találok náluk. Elképzeltem hogyan nézhet ki a lakás, a gyerekek — mert lehet-e rendet teremteni ott, ahol tizenegy gyermek járja a konyhát, a szobát ... Többször is csalódtam. Sátorhely központja földszintes, hosszú épületekből áll — • egy-egy házban négy-öt család lakik. Az épületek előtti kis kertekben virágzanak az orgonák — piros, sárga tulipánok sora — dúslombú fák. — Rugós! Ferencéket keresi? Ott laknak, abban a hosszú épületben — mondja egy idős ember és mutat a sok egyforma hosszú épületek egyikére. Mély lélegzetet veszek, aztán bekopogok hozzájuk. Középtermetű, feketehajú asszony nyit ajtót, karján kisgyermek.' Csak éppen köszönni van időm, máris négy-öt gyerek vesz körül és kíváncsi tekintetekkel szemlélik az idegent. Az előszobából nyíló szobába invitálnak, miután megmondom, hogy látogatóba jöttem. Csalódtam, amikor a szobába léptem. Modern kombinált bútor, rekamiék, fotelok, szőnyegek — szép cserépkályha, televízió az egyik sarokban. Tisztaság, rend, — Azt mondják, hogy tizenegy gyermekük van, — Tizenkettő! — mondja az asszony, miközben karján — mint később megtudom - a legkisebbel leül a fotelbe, — Hogy hívják a gyerekeket? — Sorrendben akarom elmondani, nehogy kihagyjak egyet is — mondja mosolyogva és ridi- küljéből előveszi a személyazonossági igazolványt, abból olvassa: — Teréz született 1954- ben, Ferenc 55-ben, Gyula 57- ben, Péter 58-ban, János 59- ben, Mária 60-ban, László 62- ben, Ilona 64-ben, Edit 65-ben, Zoltán 67-ben, István 68-ban és ez a Józsika, aki itt van e karomban, 71-ben. (Amikor írom ezeket a sorokat, kétszer is ellenőrzőm a jegyzetfüzetembe írtakat, nehogy kifelejtsek egy gyereket. Igen, tizenkettő, nyolc fiú és négy lány.) — Itthon van mind - mondja. Illetve Tériké és Feri most már dolgoznak az állattenyésztésben, a növénytermelésben. Együtt a család, csak a munkában lévő apa hiányzik — Egészségesek? — Mint a makk, hála Isten. — Hogyan lehet ekkora családot ellátni? — Lehet. Felnevelem őket becsületben, tisztességben. Előzőén érdeklődtem felőlük, azt mondták: nyugodt, csendes asszony, van türelme a gyerekekhez. Mindezt igazolva látom abból is, hbgy az ölében tartott Józsika míg mi beszélgetünk, jő játéknak tartja egy kis kulcsot többször a szőnyegre dobni. Az anya ahányszor a kisfiú ledobja a kulcsot, annyiszor lehajol és ismét a kezébe adja ... Józsika pedig jókat ka- carászik egy-egy jólsikerült dobás után ... Hirtelenjében nem tudom ösz- szeszámolní, hogy mennyi gyerek jár körülöttünk — mégis aránylag csend van. Valameny- nyi nagyobbacska lány és fiú egy-egy kisebbet tort a karjában és igy sétálnak a lakásban. — Szeretitek az öcsikét, a hu- glcát? — Igen — felelnek kórusban. Szemükben életkedv, vidámság. Az anyának bizony van munkája elég. Férje a gazdaság tehenészetében dolgozik — reggel fél háromkor kel, nyolcig dolgozik, aztán délután fél háromtól este nyolcig ismét. Ellátni a férjet, aztán az iskolába induló gyerekeket — heten járnak általános iskolába... Aztán a bevásárlás, főzés. Négy gyerek a napköziben étkezik, de így is hatliteres lábosban főz levest -, háromnegyed kiló zsír fogy naponta, liszt is másfél kiló — aztán az illetményföldön is van tennivaló, hét sertést nevelnek, A BEREMENDI CEMENTMO GÉPÉSZETI SZERELÉSÉHEZ FELVESZÜNK hegesztő, lakatos szakmunkásokat és segédmunkásokat Kiemelt bérezés, különélési pótlék, utazási költségtérítést Napi háromszori étkezés, I. osztályú szállást biz- -nk, Minden szombat szabad. Jelentkezés Gép és Felvonószerelő Vállalat Kirendeltségén. Harkány, Baranya Szállá. Kedden déltől csütörtök délig, van vagy nyolcvan baromfi... — Meg harminc nyuszka! — szól közbe az egyik kisfiú. A zöldséget, burgonyát meg- termi a háztáji — de így is elkölt havonta ezerötszáz forint körül csak kenyérre, lisztre, cukorra, zsírra . .. Naponta tizennégyen ülnek asztalhoz. Egyszerre nem is férnek, két „turnusban” ebédelnek, vacsoráznak ... — Nagyon be kell osztanom a keresetet, hogy jusson kosztra, ruhára, mert itt mindenből tucatnyi kell egyszerre - mondja. A férjjel nem találkoztam - dolgozott. De tudakozódtam felőle: „Rendes, jó dolgos ember”, „A tehenészetben végzett szorgos munkájáért rendszeresen kap jutalmat”, „Tizenhárom éve dolgozik a gazdaságban, lehet rá számítani”, „Nem iszákos, szereti a családját” - kaptam a válaszokat. Érdeklődtem: mennyit keres Rugási Ferenc? Az állami gazdaság központjában kapott adatok szerint 1971-ben 57 ezer forint bért fizettek ki részére — ezen kívül közel 9000 forint részesedést — tíz gyerek után kap családi pótlékot, évente jó 30 ezer forintot, aztán a háztáji főid amit hoz.,. Mintegy 90- 95 ezer forint jövedelme volt az elmúlt évben. A gazdaság szak- szervezeti bizottsága és a nőbizottság is segíti a családot. Évente 1500—2000 forint körüli segélyben részesítik — az iskolai évad elején az iskolás gyerekek 7 melegítőt, 7 pár cipőt, 7 csomag iskolai felszerelést — kaptak, karácsonyra 7 pár csizmát ... A nyári szünetben a kiskorú gyermekek az üzemi konyhán étkeznek — a gazdaság a térítési díjnak csak a felét kéri tőlük. Kedvezményes áron kapják a tejet is. „A Rugási családnak a segélyeket nyugodtan adjuk oda készpénzben is, mert tudjuk: arra fordítják, amire kell”. — De nézze meg a többi helyiségeinket is - mondja az asz- szony. Két szoba, konyha, előszoba a lakás. A konyhában a szokásos konyhai bútorok, az asztalon egy lábasban halomnyi fánk, mielőtt jöttem, akkor kezdte sütni. — Hány fánkot süt? — Nem tudom, vagy hatvan darabot talán . .. ahogy sütöm, úgy fogy ... Van palackos gáztűzhely is - az előszobában mosógép. A másik szoba is szépen berendezett — ágyak, asztalok — összesen nyolc ágy van. Amerre megyünk, kísérnek bennünket a gyerekek. — Mi leszel, ha megnősz? — kérdem az egyik gesztenyebarna hajú, nagyobbacska gyerektől. — Még nem tudom — válaszolja. — Én csikós leszek I - mondja a másik. — Anya, lejött a cipőm talpa — szól az egyik kisfiú. A mama ingatja a fejét, de nyugodtan mondja: — Mert mindig fociztok, ki győz benneteket cipővel? Nincs harag, szidás a szavaiban — inkább csendes, értő beletörődés abba, hogy a gyerek mindig csintalan. A ház előtti kertben hosszú köteleken ruhák száradnak, lengenek a szélben, mint egy neorealista olasz filmben. A párhuzamosan futó kötelek hossza van vagy húsz méter összesen. — Minden második nap mosok — mondja az asszony. Egész idő alatt karjában a Józsika ... A férj negyven éves, az asz- szony még innen a negyvenen... Lakodalomra készülnek — nemsokára férjhez megy Tériké, a legnagyobb lány. — Rendesen kiházasítom, a hét hízó közül kettő a lakodalomra lesz ... Beszélgetésünk egész ideje alatt panaszt nem hallottam tőle, mindössze annyit: „Időnként fáj egy kicsit a szívem", örül gyermekeinek, „felnevelem őket becsületben, tisztességben”. Amikor odaérkeztem, szemerkélt az eső, borús idő volt. Most amikor eljövök, már kéklik az ég, a gyerekek kirajzanak a lakásból és fogócskát kezdenek nagy vidáman játszani. Garay Ferenc Több emeletnyi mély üregek, nagyméretű pallók, betonidomok, daruk, billenőkocsik és hangyaszorgalommal dolgozó munkások uralják Budán azt a területet, amelyen nem olyan rég még pécsiek vágtak át, hogy a Pestről érkező villamosokról leszállva jegyet vegyenek maguknak az impozáns nagycsarnokban a vonatokhoz. Most a nagycsarnok is megtépázva, félig szétverve néz szembe a Vérmezővel, arra várva, hogy alapterületét négyszeresére növeljék és végre kialakuljon körülötte ismét a rend, megépítsék alatta a kelet—nyugati metróvonal Déli pályaudvari végállomását. A metró építkezései nem látványosak. Az alagutak, akárcsak a bányavágatok, mélyen a föld alatt, úgy alakulnak ki, hogy megnyitásukig alig látja őket valaki a szakembereken kívül. Ritkán adódik olyan terület, mint például a Baross tér, vagy most a Déli pályaudvar, ahol az érdeklődők szemeláttá- ra végzik munkájukat az építők. A Déli pályaudvarnál tulajdonképpen Pécs és Baranya pesti kapuja épül. 1972. december 22-től itt lesz érdemes leszállniuk a városközpont felé igyekvőknek, mert innen jutnak leggyorsabban, legrövidebb idő alatt úticéljukhoz. Olyannyira „kapunk" lesz a déli vasúti metró végállomás, hogy alig- alig lesz más jármű, amivel innen Budáról Pestre könnyűszerrel átjuthatnánk. Megváltozik a felszíni közlekedés rendje: módosítják a villamosok útvonalát, s máris biztos, hogy a „pécsiek autóbuszai”, a 19-es és a 39-es nem fognak átjárni Pestre ... A Déli pályaudvarnál épülő metró végállomásnál körülbelül akkora süllyesztett, nyitott közlekedő teret alakítanak ki, amekkorát a Baross téren adtak át a forgalomnak. A végállomást aluljárókon át közelíthetik meg az utasok a Vérmező, illetve az Alkotás utca oldaláról. Az alsó térben a tér északi oldalán üzleteket helyeznek el az úttest szintje alatt. A távlati fejlesztés terv szerint az egész Déli pályaudvar átépül. Az új állomás a jelenlegi közelében, a Feszty Árpád utca felőli oldalon épül meg, szomszédságában hatalmas, lepényszerű nagyáruházzal és két toronylakóházzál, Idővel a kelenföldi állomást is korszerűsítik. Ekkor különös jelentőséget kap a pécsiek számára a metró, mert minden vonat csak a Déli pályaudvaron áll meg. A várostervezők gondoltak az autósokra is. Az egyre fokozódó gépkocsiforgalomban nehezen képzelhető el a gyors közlekedés. A kevésbé gyakorlott és helyi ismeretekkel nem rendelkezők már most is helyesen teszik, ha az elővárosokban teszik le járművüket és tömegközlekedési eszközökön igyekeznek megközelíteni úticéljukat. A várostervezők úgy vélik, hogy a Pécsről érkezők és általában a metró gyors járatait kedvelők szívesen parkíroznak a Déli pályaudvar környékén. Az Alkotás utca lényeges kiszélesítésével, amelyen már dolgoznak és a környékén nagy befogadóképességű parkírozók építésével igyekeznek az autósok számára megfelelő környezetet teremteni. December 22-én fut majd keresztül az első utasokkal teli szerelvény a Duna alatt, bekapcsolva a forgalomba a mpr kész Kossuth Lajos téri, Batthyány téri és a Moszkva téri állomásokat is. A Metró Vállalat Hungária körúti központjában erősítik, hogy az átadásnak nem lesznek műszaki akadályai. A metró dolgozói a kelet- nyugati vonal megépítésével nem maradnak munka nélkül, mert máris folyik az észak-déli vonal kialakítása. Hat munkahelyen dolgoznak az építők. Az észak—déli vonal — amely Újpestet Kispesttel köti össze — első szakasza a Deák tér és a Nagyvárad tér között négy év múlva üzembe helyezhető. Több ponton épülnek már a szellőző és szállítóaknák és folyik a felszíni kapcsolatok kialakítása. Ezek közül az egyik a már átadott Ferenc körúti aluljáró, ami az észak—déli vonal egyik metró állomásának felső kijárata lesz. A következő nagy feladat, a Calvin tér rendezése. A metró jelenlegi vonalán, a Deák tér és az Örs vezér tér között 11,2 perc a menetidő. A Déli pályaudvar és az Örs vezér tér tíz kilométeres szakaszán 25 perc alatt repítik végig utasaikat a szerelvények. A metrót naponta átlagosan 240 ezer utas használja. Az új földalatti közlekedésről őzt tartják, hogy pontos, mert menetrendszerűsége meghaladja a 99 százalékot, gyors, mert a tényleges utazási sebesség 34 kilométer óránként, kényelmes, mert az átlagos féróhelykihasz- nálás 34 százalék (a három kocsiból álló szerelvény 534 utast képes egyszerre elszállítani), biztonságos, mert forgalmi utasbaleset eddig nem foruit elő és végül: sűrűn közlekedő, mert csúcsidőben 2,5 percenként követik egymást a vonatok. A főváros tervei szerint a metró folyamatosan épül. mindaddig, amíg a teljes hálózat elkészül és átveszi a tömegközlekedés fő terhét. Évtizedekre szóló program ez. Harsány! Márta Metróépítkezés a Défi pályaudvarnál «Metró” Pálmai István felvétele & \ II
