Dunántúli Napló, 1972. április (29. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-30 / 101. szám

6 DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1972. április 30. A Hazafias Népfront V. kongresszusának állásfoglalása a népfrontmozgalom helyzetérél és feladatairól A Hazafias Népfront V. kongresszusa 1972. április 26—28. í között ülésezett. Felmérte a IV. kongresszus óta eltelt időszak tevé­kenységét. Elemezte hazánk társadalmi, gazdasági helyzetét, állást foglalt a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusának hatá­rozata, nagy nemzeti célunk, a szocializmus teljes felépítése mellett, megvitatta a Hazafias Népfront Országos Tanácsa által kibocsátott dokumentumokat, s ezek alapján a következőket ajánlja a moz­galom területi és helyi bizottságainak. I. A Hazafias Népfront a IV. kongresszus óta eltelt idő alatt jelentős munkát végzett. A te­rületi, a helyi népfrontbizottsá­gok és elnökségek teljesítették a IV. kongresszus határozatait. Ebben az időszakban növe­kedtek a mozgalom tevékenysé­gének lehetőségei. Ezekkel élt és eredményesen hozzájárult népünk alkotó erejének kibon­takoztatásához, hazánk szocia­lista fejlődéséhez. Előrehaladás történt a nép­frontmozgalom valamennyi mun­katerületén. A népfrontbizottsá­gok és elnökségek felelősség­gel foglalkoztak társadalom- politikai, gazdaságpolitikai kér­désekkel, részt vállaltak a vá­ros- és községfejlesztési mun­kák társadalmi erőforrásainak szervezéséből és mozgósításá­ból. Segítették a tanácstörvény és szövetkezeti törvény által biztosított lehetőségek valóra- váltását. A mozgalom művelő­déspolitikai tevékenysége új elemekkel bővült. Sikerült a korábbiaknál erőteljesebben megvalósítani azt a kitűzött célt, hogy a bonyolult nemzet­közi helyzetről reálisan tájékoz­tassuk az állampolgárokat, és lehetőséget nyújtsunk a helyes állásfoglalásra. A mozgalom — a társadalom véleményének kifejezésre jutta­tásával — támogatást nyújtott a Magyar Népköztársaság külpo­litikájához. Mindig meggyőző­déssel hangoztattuk és hangoz­tatjuk a szocialista világrend- szerhez való elkötelezettségün­ket, megbonthatatlan barátság és testvéri érzés fűz bennünket a Szovjetunióhoz, a szocialista országokhoz. Népfrontpolitikónk immár négy évtizedes vonása az imperializmus, a háború és az agresszió elleni harc. Min­den igyekezetünkkel, erőnkkel a szocialista közösség összefor- rottságán munkálkodunk, mert tudva tudjuk, hogy a szocialis­ta országok egysége, ereje a világ békéjének legfőbb bizto­sítéka. Barátainknak tekintjük a világ haladó erőit és testvéri szolidaritással támogatunk min­den népet, amely nemzeti sza­badságáért, függetlenségéért, társadalmi felemelkedéséért harcol. A négy év alatt a célok ér­dekében szervezett békemoz­galmi és szolidaritási akciók hatékonyak voltak. Munkánkkal elértük, hogy a Hazafias Népfront tevékenysé­gét, társadalmi életünkben va­ló jelenlétét elismerik, értékes­nek tartják. A mozgalom testületéi az 1972. február és április között tartott újjáválasztások során új erőkkel gazdagodtak, s al­kalmasak az újabb feladatok megoldására. II. A Hazafias Népfront V. kong­resszusa egységesen és egészé­ben magáénak vallja azt a célt, hogy hazánkban a szocializmus teljes felépítésén dolgozzunk. Az alkotmányunkban is szente­sített feladattal az ország né­pe egyetért. A béke megvédé­se, nemzetközi tekintélyűnk erősítése is olyan közös fel­adat, amely elengedhetetlen szellemi és anyagi javaink gya­rapításához. A Hazafias Népfront — ha­gyományaihoz híven — tovább­ra is a párt szövetségi politiká­jának kerete és kohója kíván tenni. A szocialista nemzeti egység erősítése érdekében tö­möríti a társadalom erőit. Az eddigi eredmények, tapasztala­tok alapján joggal szólíthatunk cselekvő részvételre minden ál­lampolgárt. A népfrontmozga­lom kereteiben egyre többen megtalálják azt a közérdeket szolgáló munkaterületet, ahol meggyőződésük, érzelmeik; kép­zettségük és érdeklődési körük szerint hasznos társadalmi, köz­életi tevékenységet fejthetnek ki. A népfrontbizottságok és el- | nökségek tegyenek meg tovább- j ra is mindent, hogy minél előbb I és minél többen jussanak el a felismerésig: az ő alkotó rész- [ vételükre is szükség van. A népfrontpolitikai tömörülés; a Magyar Szocialista Munkás­párt részvételével és vezetésé­vel szervezi a tömegszerveze­tek és mozgalmak közös cselek­vését. A mozgalom különböző j szintű vezető testületéinek - kezdeményezéseik kimunkálásá­ban és ezek megvalósításában — barátion és szorosan együtt kell működniök az érdekelt és érintett testületekkel, a terüle­tükön működő tömegszerveze­tekkel, mozgalmaikkal. A Hazafias Népfront IV. kong­resszusának állásfoglalása, a szocialista nemzeti egység po­litikájáról elfogadott alapelvek ma is helytállóak. A szocialista nemzeti egység fő bázisa a munkás-paraszt szövetség. Ennek erősítése érdekében a jövőben határozottabban szor­galmazni kell az ipari munkás­ság fokozottabb részvételét a mozgalomban. Az a jelentős előrehaladás, amelyet a nép­front testületéinek újjáválasztá- sa során elért, a mindennapi munkában hasznosításra vár. A változó falusi viszonyokhoz alkalmazkodva folytassák a nép­frontbizottságok a parasztság körében végzett munkát A mozgalomban is erősíteni kell a két alapvető osztály kap­csolatát A népfrontmozgalom­ban végzett közös munka, a közös Célok, az érdekazonosság alapján megvalósuló együttes cselekvés, a munkás—paraszt találkozások új, még terméke­nyebb formáinak kialakítása, le­hetőséget ad a munkások, a termelőszövetkezeti parasztok gondjainak kölcsönösen jobb megismerésére, s azoknak a je­lenségeknek a feltárására, ame­lyek olykor befolyásolják a két osztály közötti gazdasági, tár­sadalmi kapcsolatok erőtelje­sebb fejlődését. A még harmo­nikusabb együttműködés érde­kében fel kell tárni a jelentke- ; ző gondokat, s el kell oszlatni a vélt ellentmondásokat. A népfrontmozgalom tovább­ra is épít az értelmiség jó mun­kájára. Mozgalmunk arra tö­rekszik, hogy az értelmiség újabb csoportjait győzze meg: alkotó tevékenységük teljeseb­bé válik a népfrontmozgalom­ban végzett közéleti munkával. A mozgalom szorgalmazza a kisiparosok és kiskereskedők közreműködését, akik az utóbbi években is számos tanújelét adták annak, hogy részt kíván­nak vállalni a közéletből s a közösség gondjainak megoldá­sából. Mozgalmunk a szövetségi politika árnyaltabb megvalósí­tásán munkálkodva, fokozottan számolni kíván a társadalom nem és kor szerinti rétegeződé- sével. A népfront a nők sajátos gondjaival való törődést mun- I kája szerves és elengedhetet- j len részének tekinti. Ennek az igénynek érvényt kíván szerez­ni a mozgalmi munka minden j szintjén és minden tevékenysé- ; gében. Arra törekszünk, hogy a ! nők számarányuknak megfele­lően helyet kapjanak a nép­frontmunka és a közélet min­den területén. Ugyanilyen határozott igény a fiatalok nagyobb arányú részvétele a népfrontmunkában, a közéletben. Társadalmi segít­séget nyújtunk a fiatalok fele­lős állampolgárokká való neve­léséhez, pályakezdésükhöz, tár­sadalmi problémáik megoldásá­hoz. Mozgalmunk természetesen továbbra is igényli az idősebb korosztály tapasztalatait és munkáját. A nemzetiségiek egyre inkább élnek azokkal a lehetőségekkel, amelyeket számukra kedvező társadalmi helyzetünk, s a nép­frontmozgalom biztosít. A tár­sadalmi életbe való jobb be­kapcsolódásuk elősegítése, köz­életi és művelődési lehetősége­ik növelése, kulturális hagyo­mányaik összegyűjtésének segí­tése továbbra is fontos felada­ta mozgalmunknak. A népfrontmozgalom az egy­házakkal kialakított jó, harmo­nikus együttműködés megőrzé­sére, elmélyítésére törekszik. IV. A szocializmus teljes felépíté­sét célzó nemzeti egység meg­valósulásának tartalma és mód­szere a szocialista demokrácia. Mozgalmunk feladata, hogy mindenekelőtt a népfrontbizott­ságokban, a népfront különbö­ző fórumain gazdagítsa a nyílt eszmecserét, a vélemények, a nézetek cseréjének lehetósé- geit. Növelni kell az állampolgá­rok tájékozottságát minden kér­désben. A választott vezetők is­merjék a gondokat, az igénye­ket, s fejtsék ki a velük kap­csolatos állásfoglalásokat. A népfront testületéi ne csak gyűjtsék, hanem váeményez- zék is az állampolgárok javas­latait, és segítsék ezek megva­lósítását. A választási törvényben rög­zített jogok és kötelességek gyakorlása gyarapította a Ha­zafias Népfront alkotmányos tennivalóit A Hazafias Nép­front alkotmányban rögzített feladata a kétévenként válta­kozva megtartandó országgyű­lési és tanácsi választások elő­készítése, a választók és a vá­lasztottak szoros kapcsolatának ápolása. Ennek érdekében fő­leg a városokban szükséges to­vábbi előrehaladást elérni. A népfrontmozgalom megtisztelő feladata, hogy a figyelmet a közéleti munkában tapasztala­tokat szerzett személyekre irá­nyítsa. , A tanácsok megnövekedett önállósága, népképviseleti, ön- kormányzati jellegének törvény­ben biztosított erősítése fokoz­za a tanács és a népfront együttműködésének lehetősége­it E téren meg kell teremteni a közös gondolkodás és cselek­vés módozatait. Az együttmű­ködés erősítése és gazdagítá­sa a tanácsnak és a népfront­nak közös ügye, a lakosság alapvető érdeke, s módot ad új társadalmi erők bekapcsolásá­ra. Ezért törekedjünk arra, hogy minden, a lakosságot érintő fontos kérdésben a határozat meghozatala előtt széleskörű eszmecsere és tájékozódás se­gítse elő a helyes döntést. Ily módon növelhetjük az ál­lampolgárok felelősségtudatát s egyben a szeretetet és bizal­mat szocialista társadalmi ren­dünk iránt, amely igényli vala­mennyiünk véleményét, segítsé­gé« Mozgalmunknak következete­sen képviselni kell őzt az alap­elvet, csak annak van erkölcsi alapja a jogok gyakorlására, aki kötelességének is eleget tesz. V. Népgazdaságunk egészséges fejlődése - előrehaladásunk alapvető feltétele. A Hazafias Népfrontnak részben újszerű feladatot jelent, hogy bővítse azon munkaterületeit, amelyek­kel hatásosan segítheti a párt és kormány gazdasági felada­tokat szervező munkáját, s a vele szorosan összefüggő tár­sadalmi és erkölcsi tennivalók megoldását. Legfontosabb na­pirenden lévő feladatunk a ne­gyedik ötéves terv fő céljai megvalósításának segítése. Támogatjuk a pártot és a kor­mányt o népgazdasági egyen­súly erősítésében, a hatéko­nyabb termelési szerkezet ki­alakításában. A népfront testü­letéi által eletrehívott bizottsá­gok, fórumok tegyenek meg mindent, hogy az állampolgá­rok egységesen értelmezzék alapvető gazdasági feladatain­kat és saját területükön fele­lősséggel munkálkodjanak vég­rehajtásukért. . Ismerjék az or­szág lehetőségeit, gazdasági terveit s ezek tudatában fog­laljanak állást a tennivalók, a helyi fejlesztési tervek kimunká­lásakor. A mozgalom karolja fel azokat a kezdeményezése­ket, amelyek új, eddig rejtett erőforrások feltárására épülnek. A helyes közgazdasági gon­dolkodás kialakítása érdeké­ben mozgalmunk mindenekelőtt arra törekedjék, hogy erősödjön az alkotó, a szorgalmasan dol­gozó, a becsülettel helytálló ember tisztelete, a jól végzett munka becsülete. Teremtsünk olyan közhangulatot, amely el­ítéli és lehetetlenné teszi az ügyeskedést, a protekciózást, a felelőtlenséget, a közvagyon herdálását, a harácsolást. A kongresszus vitái is azt mutat­ják, hogy ilyen irányú állásfog­lalásaihoz mozgalmunk széles­körű társadalmi támogatásra számíthat A népgazdaság szerkezeté­nek változásai a népfrontmoz­galomra is új feladatokot ró­nak. A helyi ipartelepítés ugyan sokak számára életforma-válto­zást jelent, de ez nem csupán gazdasági, hanem társadalmi és politikai tennivalók egész sorát igényli. A bejáró munká­sok gondjaival, lakóterületi je­lenlétével, az ebből adódó sa­játos feladatokkal való törődés mozgalmunknak is kötelessége. A népfront eddig is jól szol­gálta a szövetkezeti gondolat terjesztését, a szövetkezetek fejlesztését. A népfront a szö­vetkezeti gondolat gazdagítása érdekében szorgalmazza a mun­kásellátó, a lakásépítési, a kert­barát és más hasonló .társulá­sok létrejöttét. VI. A népfrontmozgalom hagyo­mányos munkaterülete a város- és községpolitika szervezése. Ezirányú tevékenységünket to­vábbi új elemekkel gazdagít­hatjuk. A népfrontbizottságok — a tórsodalmi igényeket és a realitásokat figyelembe véve — segítsék az óvodák, a bölcső­dék, a kollégiumok és más szo­ciális intézmények tervezését, építését. A népfrontbizottságok terjesz- szék ki tevékenységüket a leve­gő és a víz szennyeződése, a zajártalom csökkentése érde­kében is a társadalmi összefo­gás szervezésére. Foglalkozza­nak a városiasodás időszerű feladataival, gondjaival, tanul­mányozzák a mai falu arcula­tának formálódását. Az országos és a helyi érde­kek egyeztetésével kialakított területfejlesztési tennivalók tár­sadalmi segítése teret nyit az állampolgárok alkotó kezdemé­nyezéseinek, s jó irányban for­málja közérzetüket. Olyan mun­katerület ez, ahol - a szocia­lista demokrácia adta lehetősé­gekkel élve - a legkézenfek­vőbben bontakozik ki az együtt- iakó, együttélő munkások, pa­rasztok, értelmiségiek, kisiparo­sok, kiskereskedők gondolkodó és cselekvő egysége. A mozga­lom továbbra is fordítson meg­különböztetett figyelmet e mun­kára, hiszen tevékenységének fő területe továbbra is a lakó­hely marad. VIL A felszabadulás éta eltelt több mint negyedszázad alatt népünk műveltségi szintjének emelésében sikerült szép é* > maradandó eredményeket elér­ni. Az általános műveltség meg­alapozásában azonban nem mindenütt számolhattuk fel a múlt örökségéből adódó elma­radást. Mindenekelőtt arra kell össz­pontosítani figyelmünket, hogy a tanköteles korú gyermekek valamennyien elvégezzék az általános iskola nyolc osztályát. Közoktatásunk korszerűsítése napirenden van. A tapasztala­tok összegyűjtéséből és az alap­elvek kimunkálásából a nép­frontmozgalom is kiveszi a ré­szét. Az a cél, hogy azok a nemzedékek, amelyek már a szocializmus teljes felépítésé­nek időszakában kezdik meg alkotó tevékenységüket, alkal­masak legyenek a tudományos és technikai forradalom új vív­mányainak megismerésére, s az önálló gondolkodásra. Köz­oktatásunk fejlesztése - az óvo­dától az egyetemig - ezt á célt szolgálja. Mozgalmunknak elsősorban az a feladata, hogy segítse megvalósítani a szülői ház és az iskola nevelő tevé­kenységének összhangját. Továbbra is alapvető követel­mény a felnőtt társadalom pe­dagógiai műveltségének növe­lése, a fiatalok pályaválasztási gondjainak segitése s minde­nekelőtt a munkás- és paraszt­gyermekek jobb tanulási és mű­velődési feltételeinek szorgal­mazása és biztosítása. E tenni­valók jó megoldásához újabb lehetőséget ad, hogy a szülői munkaközösségek társadalmi irányítása a népfrontmozgalom megtisztelő kötelessége lett. A család és az Iskola kapcsolatá­ban minőségi változás követke­zett be: az egységes nevelési (Folytatás a 7. oldalon) Portrék, arany csillagokkal f. H. MÁTYÁS SZÁZADOS Levelek. „Asszonyom, sajnálattal kell tudatnom önnel, hogy fia nem mehet haza szabadságra: fe­nyítését tölti. Különös gyerek; nagyszerű képességekkel és el­lentmondásos, nehezen kiismer­hető tulajdonságokkal. Kérem önt, írjon neki, beszélgessenek: ennek a fiúnak szüksége van még az ön ellenőrző, segítő szavaira. És szeretettel várjuk önt, Asszonyom itt, a laktanyá­ban. Megnézheti, hol él a fia, hol alszik, s természetesen azt is: milyen kosztot kap...” „Százados elvtársi Nem tu­dom, emlékszik-e még rám? 1968-ban szereltem le, a máso­dik szakasztól. A napokban a gyerekkel nézegettük a régi fényképeket, s rábukkantunk egy katona-képre. Hirtelen min­den eszembe jutott, az együtt töltött másfél év minden szép­sége. Én hathónapos katona­ként kerültem a századhoz, s ha most, ennyi év után, jó szív­vel gondolok a seregben töl­tött évekre, az elsősorban a százados elvtárs érdeme." „Kedves Szülők! Századunk immár hatodszor is kiérdemelte az „Egység élenjáró százada” címet. Az önök fiának ebben nagy része volt. Gratulálok, s amikor minderről örömmel és büszkén értesítem önöket, még egyszer köszönöm, hogy ilyen fiút neveltek ...” Képék.- Ez itt a kötél-híd. Hatvan méteres szakadék felett ível. Amikor átfutsz rajta, leng, hin- táz minden. Mit mondjak? Elő­ször én is azt néztem: figyel-e | valaki? Persze, az ember előbb- utóbb legyőzi a félelmet. Ez a kép a hegyi bázison készült, i Sziklamászás. Erő is kell hozzá, ügyesség is. És persze nagy- nagy lélekjelenlét. Vagy nézd ezt. Eleslövészet. Harckocsik, páncélozott szállító járművek tüzelnek, s itt, elöl, a géppisz- toiyosok. És mindez mozgásban, állandóan változó terepen! Volt olyan, amikor még a föld is égett, de ilyenkor sémán se szá­mít. Csak lőni, csak előre! Vagy itt van ez. Fegyverkarbantartás, i Egy-egy ilyen kocsi több mint egymilliót ér - s tizennnyolc- húsz éves srácok felelnek érte. Tízezreket érő műszerek, rádi­ók. A parancsnok és beosztott viszony már régóta nem egysze­rűen csak azt jelenti: kinek van joga kiabálni? Egymásra vagyunk utalva. — Még egyet, s aztán nem gyötörlek tovább a képekkel. Ez a Szénbányák egyik KiSZ-alap- szervezeténél készült. Zene, tánc, jó kis vacsora. Minden srácom hónapokig emlegette. Ez is kell, egyre többször. Él­mény. új ismeretek. A katona jó közérzete, kiegyensúlyozott­sága, érzelmi gazdagsága nap­jainkban harckészültségi ténye­ző ... Legendák, történetek. És most nézzük, mi az igaz­ság a századdal kapcsolatos történetekből! — Az az igazság, hogy nin­csenek különleges történeteink. — Az sem igaz, hogy egyszer harminc leszerelő katonádnak vettél civil ruhát? — A század vett egyszer, az igaz. Volt egy kis pénzünk — úgy 120 ezer forint körüli ösz- szeg. Szombatonként, vasárna­ponként dolgozni jártunk - hót összejött. Először mosógépet vettünk, majd tv-t, aztán haj­szárítót, centrifugát... — A harminc öltönyről kezd­tünk beszélni... — Bementem a boltba, persze civilben. Mondom az eladónak: ruha kellene a srácoknak. Igenis, uram, ruha a srácok­nak ... És hol vannak a fiúcs­kák? — Kint — mondom —, mert hogy egyszerre nem férnek be... Gondolhatod. Még a pénztá- rosnö is nyújtogatta a nyakát, hogy hol van az a férfi, akinek harminc sráca van ... — És a kertészet? — Az nagyon komoly dolog. Két hold kertünk van — csodálatos salátákkal, hagy­mákkal, paprika-ágyásokkal. A KISZ segített ebben is: ha van egy kis szabadidőnk, kime­gyünk, dolgozgatunk. Súlyos ezreket hoz ez is évröl-évre. És, persze, újabb közös élménye­ket, újabb alkalmakat a vidám­ságra. Almok? Nem vagyok álmodozó. Hús* éve vagyok tiszt — azelőtt a bá­nyában dolgoztam —, s minden reggel úgy megyek be a lak­tanyába, hogy ezernyi dolog vár. Egy század ahhoz túlon-túl kicsi, hogy értelmes ember had­vezérnek . érezze az élén ma­gát, ahhoz pedig túl nagy, hogy csak rutinnal el lehessen ve­zetni. Egyébként a modern ha­ditechnika előtérbe helyezte az alegységeket, katonai kiscso­portokat. A kiegyensúlyozatlan­ság, a lelki defektusok, egyes emberek összeférhetetlensége az egész alegység sikerességét veszélyeztetik. A parancsnok ó legkisebb rendellenesség, disz- szonancia mellett se, mehet él közömbösen. Az ember a leg­érzékenyebb műszer a világon — ezt kell szerintem mindig szem előtt tartani. 2. P. JÁNOS SZÁZADOS Vasrácsos ajló, távirányítású villamos zár. Halk búgás: olyan, mintha egy nagy bank széf-termébe léptünk volna be. S az is tulajdonképpen a lak­tanyának ez az eldugott része. Ládák, ládák, ládák. Édeskés zsírszag, s az acél sajátos illa­ta. Ez a fegyverzeti műhely és fegyveranyag-raktár. Lezsírozott és szétszedett, hibás vagy tel­jesen új fegyverek tömege. Ami­kor bezárul mögöttünk az ajtó, vége is a laktanyahangulatnak: ez itt üzem, a legsokrétűbb is­mereteket igénylő, s a legfele- lősségteljesebb munkahelyek egyike. A műhelyparancsnok — áz üzemvezető. Az irodája is ennek megfelelő: ütemezések, szerkezeti rajzok mindenütt. Egy zászlós jön: az infratechnikán alapuló éjjellátó készülékekkel kapcsolatban két szakmai ta­nácsot. Ö a „művezetők” egyi­ke. — Sokszor erkeseredek: mit tudnak rólunk az emberek? A tiszt nagyon sokak szemében még mindig csak olyan ember, aki semmihez sem ért, akinek nincs szakmája, s akinek nincs ! más dolga, mint vezényszavakát I pattogni! Ezen a torz képen az I sem sokat változtat, hogy egyre

Next

/
Oldalképek
Tartalom