Dunántúli Napló, 1972. április (29. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-30 / 101. szám
4 DUNANTOLI NAPLÓ 1972. április JÖ A daindoii völgy A vándorlás meglehetősen újkeletű. A földhivatali statisztika is tanúsíthatja, hogy a telkek, parcellák, kiskertek iránti kereslet a hatvanas évek elejétől kapott lábra hirtelen. Talán nyolc esztendeje lehet, hogy egy kicsi, fürge öregasszony — neves szőlőtermelő! — a Jakab-hegyi út nyugati végéről aggódva mutatott át a Sólyom-dűlő irányába : — Látja, a túloldalon, ott a nyoma a teraszos-művelésnek. Fölverte a gaz, pedig valamikor kitűnő rizling termett ottan... Ilyen elhagyott területeket találhat másutt Í£. — Hova tűntek a gazdák? — Némelyik a föld alá. Megöregedtek, meghaltak, á szőlő meg nem kellett senkinek az ötvenes években. Féltek a tagosítástól. A fiatalokat meg nem érdekelte a szőlőmunka. A félelem persze alaptalan volt. A meredek hegyoldalakon az úristen munkagépe sem képes dolgozni, anélkül pedig a nagyüzemi szőlőművelés nem gazdaságos. Ma már üres parcellát aligha lel az ember, talán nincs is. A 111. kerületi tanács az elmúlt ■ években mintegy 200 telket osztott ki, amelyen gyümölcs- és szőlőkultúrát — konyhakerti növényeket — honosíthatnak meg az új tulajdonosok, csupán házat nem építhetnek, a távoli rendezési elképzelések miatt. 1967—1970-ben a kerületben 95 holdon végeztek új telepítést, ennek zöme a daindoii völgyben, illetve hegyoldalban található. Nagyon szép szám. Az engedély persze a direkttermó fajtákat tiltja, érthető módon. Évekkel ezelőtt Nérfieth Mártonnak, a Pécsi Szőlészeti Kutató Intézet vezetőjének előadását hallgattam meg. Ő mondotta, hogy ezen a vidéken a rizIing-félék élnek meg legjobban, számukra legkedvezőbbek az itteni talaj és éghajlati viszonyok. Az „újgazdák” — szőlő- és gyümölcskultúrát-mentő — szorgos tevékenységét mélységesen tisztelni lehet. H. Frigyes szőlője jól kiesik Daindoltól — már az abaligeti út mentén elterülő hegyoldalon van. öreg diófák állanak a présház előtt, a szőlőben birsalmafák, barackfák. — Már sokszor, gondoltam, hogy eladom, nem veszkődöm vele. De hát.. f végül is az ember sajnálja. Pedig fokozatosan telepítek új fajtákat, az öreg tőkéket kidobálom, de rá is ment már jónéhány ezer forintom ... Drága mulatság ez. Abbahagyni még sem lehet Közép-Daindoíban azt mondja egy szőlőtulajdonos: — Ha ,én a telepítési költségeket és még a saját munkámat, továbbá más egyéb — soha meg nem szűnő — kiadásokat rászámítanád! egyetlen liter borra, akkor ötveri forintnál sem állna rtieg az ára. Persze, most árt kérdi: „ak- kór minek erőlködöm?" Hát megmondom: amikor Pécsről kijövök és beállók a szőlőbe, egész heti fáradtságom elillan. Egy-két órára mindent elfelejtek. És jönnek a barátaim, azt mondom, fogjátok a poharat, lemegyünk a pincébe. Ez áz é n borom! Hát ez a lényeg, A magyarürögi úton egy férfi négykerekű kis kocsit húz, rúd- jára akasztotta aktatáskáját, a kocsin esőlefolyó-bádogcsator- i nák zörögnek. Szállíthatta volna : a boy-szolgálattal. De az is pénz. És itt minden fillért meg kell fogni, hogy az „újgazda" vihesse valamire. Ezalatt az értendő, hogy a pince után megépíthesse a kis vityillóját is, ahol á hétvégeket eltoithesse a családdal, barátokkal. Enélkül nincs igazi szőlőskert. A hétvégi házak persze néha komikusán hatnak. Sz. Jancsi — régi jó barátom — Nagy-Daindol fölött vásárolt valamikor telket, betelepítette, meg is hívott egyszer „présház-avatásra”. Szakadó esőben értünk föl a tetőre. A présház eleje nyitott volt, elfogyott a tégla, mire a negyedik — homlokzati — falat felhúzta volna. Levert két cölöpöt, közéje hullámlemezból „ajtót” állított, lánccal, lakattal lezárva. Igaz, mellette nyugodtan beléphettünk volna a „présházba”, j de ragaszkodott ahhoz, hogy az | ajtón át jussunk be, csak talál- ! ja meg a kulcsot... Régebben j volt ez, azóta már a présház és j a kis lakószoba kellemes hét- ! végi otthonná kupálódott • A Lajkó-megálló környékén, I amott — á gyümölcsfák alatt '>écs,Hunyadi u. ti. telefon-15-32,15-33 telex12-32.0 Állás, lakás, adás-vétel, ingatlan, gépjármű és vegyes rozzant kertajtó, keskeny ösvény vezet fel a pincéig. Józsi bácsi kedves rezidenciája volt. .. Amikor utoljára beszéltem vele — akkor már éppen tíz esztendeje, hogy kis családi nézet- eltérés miatt kiköltözött a prés- házbó. — összevesztünk az asszonynyal, mondtam neki, legközelebb világgá megyek, -haza sem jövök! Rámripa'kodott: „Hát csak eredj, többé ne is lássalak .. . I" — Nem is volt otthon azóta? — De nem ám! Ha én egyszer valamit a fejembe veszek, abból nem engedek ... Vaddisznó pecsenyét sütött az öreg, kint a fa alatt egy tuskán terített és cserépkancsó- ból ittuk a bort. Hallom most, hogy Józsi bácsi végleg eljcöl- tözött innét is ... Amikor meghalt, 37 ezer forint készpénzt találtak a „sublót-fiókban". Hetvenen túl volt már, nem sokat költött. Az utolsó hetekben ha kiadott némi összeget tab- lettás orvosságra, de azt is borral vette be ... A magyarürögi útból f elkanyarodik az ürögöt átszelő Fülemüle utca. Ezzel párhuzamos — a Sirály névre hallgató — földút, amelynek jobb és bal oldalán szőlőskertek fekszenek. Orögi „őslakókkai” beszélgetek. Mopdják, micsoda építkezés iesz itt. — Lesz? Már az utóbbi években elkezdődött. Nézze csak meg a Kopasz-hegyen, milyen szépek az alpesi-stíiusú házak. De már a Szigeti-vámtól kezdődően erre kifele is látható á változás. Majdnem egybefüggő házsorok épültek itt, s ha van is foghíjas telek, azt is beépítik. — Sajnos hálunk, itt a templom környékén kisajátításra kérni néhány szőlőskert. — Nem sajnálják? Vállukat vonják. Mit tehetnek? Csak néhány gazdát érint az ügy. És ha így van, most már csak az érdekli őket, hogyan egyeznek meg az állammal a telekárakat illetően. Az OTP például a hajdani Bikás-réten (ürög falubikájának itt termelték meg a takarmányt) felvásáI rolta a parcellákat, négyszögölét 160—180 forintért, de ezen a környéken sokhelyütt 5—600 ] forintot is elkérnek már. Fekvéstől, távolságtól, terepviszonyoktól, és a telken lévő növénykultúra minőségétől függ az ára. A Szigeti-vámtól egészen Szentkútig jelenleg 741 családi ház vari — közöttük 23 kétszintes, vagyis egyemeletes — e lakók lélekszáma 1429 fő. A fejlesztés — a III. kerületi tanács tervrajza és programja szerint — ígéretes, Ha minden jól megy, tíz-tizenöt évért belül 223 lakás épül sza'badonálló családi házban, a sorházas beépítés 744 lakást hoz, az úgynevezett — hegyoldalba épülő — terasz-házak pedig még 78 lakást eredményeznek. Épül majd — az ürögi templom környékén — három-négy tízeme- | letes lakóház is, és persze ABC áruház, művelődési központ és I egyebek. Átalakul ennek a szépséges völgynek arculata. Nem mondhatnám, hogy a terv osztatlan | elismerést vált ki mindenkiből ezen a környéken. Az őslakók I féltik a vidék természetes szép- | ségét, amelyet — szerintük — ; a nagyobbardnyú építkezés le- ; szürkít. Én ebben riem vagyok biztos. Meggyőződésem, hogy a | várostervezők is legalább úgy ] tudják, mennyi „művi-beavatkozást” brr el a daindoii nagy-völgy j á,nélkül, hogy bájából-haagula- I tóból bármennyit is ypszitsen. Rab Ferenc Azelőtt csak vasárnaponként -—, de most, hogy a hétvégek szabadok — már szombaton Is végtelen sorokban valóságos tömeg várakozik a Dgindol, illetve Orfű irányába induló buszokra az újmecsekaljai végállomásnál. Asszonyok, férfiak, gyerekek. Idősek, fiatalok, felmálházvc szatyrokkal, hátizsákokkal, kosarakkal: fehérkendőben kenyér, aztán szalonna, kolbász, sonka, kukta-edény, bogrács, dertiizsonok, pintes üvegek, aztán tollas-labda felszerelés, gumibabák, pöttyös labdák, metsző-ollók, köteg rafia és más egyéb kellékek, amelyekre a „jelenkori honfoglalóknak” hétvégi tevékenységükhöz feltétlenül szükségük van. Közhely már, hogy az emberek kimenekülnek a szabadba, a zajos-poros, idegeket emésztő városi világbóL I I i HIRDETÉST, gyászjelentést, köszönetnyilvánítást a; alábbi irodáink vesznek fel: Pécs, Hunyadi út 11. Telefon: 15-32 Sallai u. 8, Telefon: 18-07 Bem u. 1. Telefon: 19-18 ' I' R D £ T é 5 ! DIJAK Apróhirdetés szavanként Állás, lakás, adásvétel, hétk idsarnap házasság ingatlan, gépjármű, 1,50 Ft 2,80 Ft munkagép Soros hirdetér 3|— Ft 5,60 Ft soronként Gyászjelentés, köszönetnyilvánítás soronként 6,— Ft 12,Ft 12,- Ft 24,Ft Oj üdülő épül Pécsett a Fenyves Szálló mögött. Ide építenek új bekötőutat a Közúti Építő Vállalat dolgozói. Meleg víz — minden mennyiségben Beszéljünk róla ; mire jó még Rét féltűnéstfceltő előadás hangzott el a köieltnultbeli pécsi hidrologusnapokon arról, hogy Baranya jelentős melegvíz- tartalékokkal rendelkezik. Ezt követően táigyalt a Megyei, | majd a Városi Tanács végrehajtó bizottsága a zöldségtermelés ; helyzetéről, melynek kapcsán elhangzott vélemények szerint új zöldségtermelő bázisokat keli i létrehozni, ha ki akarunk mozdulni a jelenlegi holtpontról. Utána pedig a már várt esemény: befutott Eilend, a megye új termálvíz-lelőhelye. Az idézett események közötti összefüggés késztetett arra, hogy a természet által szolgáltatott hőenergia hasznosításának lehetőségeit vizsgáljuk. Az, hogy Baranyában melegvizek vannak, nem új megállapítás. Azt azonban, hogy a termelhető termálvíz mennyisége naponta elérheti a 300 ezer köbmétert, dr. Kassai Miklós és dr. Szederkényi Tibor geológusok mondták ki korábbi kutatási adatok és saját vizsgálati eredményeik összegezéseképpen Három biztos pont — Mire alapozzák feltételezésüket? — Hozzájuk intézett kérdésünket az is indokolja, hogy megállapításaikat a szakemberekből álló hallgatóság is meglepetéssel fogadta, s volt, aki a mennyiséget illetően kételyét is kifejezte. — A földtörténeti közép- és ókori eredetű alaphegység, medencealjzatok, mélykarsztok és a földkéreg mozgása nyomán keletkezett nagy törésvonalak jöhetnek elsősorban számításba, s ezek Baranyában mind megtalálhatók. Legkedvezőbbek á feltételek a Szalatnak—Villány vonalban húzódó törésvonal mentén, ahol a mélységi kőzetek hőmérséklete rendellenesen magas. így az onnan nyerhető víz is a szokottnál magasabb hőfokú lehet. Itt van Eilend is, valamint Vókány, Pe- terd és Űjpetre is, ahol már korábban találtunk melegvizet. Kedvezők a nagy vastagságban fiatal üledékekkel fedett karsz- tok, amelyekben a járatok nem agyagosodtak el. Ilyen a Villányi hegység és távolabbi környéke. —■ Hol található melegvíz Baranyában? — Három biztos terület van. Ezek: Szigetvár, a Villányi hegység Ijörnyéke (Harkány védőterületén kívül) ideszámítva az eilendi medencét is, valamint Mohácssziget A mór említett törésvonal mentén észak felé gyakorlatilag csak Sikondát ismerjük és hasznosítjuk, nem túlzottan jó víznyerési lehetőséggel, mivel a karsrtjáratok el- agyagosodtak. Jobbak a vízleadási lehetőségek a Villányi hegység északi előterében és az eilendi medencében. A fedett, vízadó mélykarsztok jelenléte dél felé az országhatárig, kelet felé a Dunáig bizonyítható. A szigetvári és a mohácsszigeti termálvíz eredetét az alaphegység törései magyarázzák, Legismertebb o szigetvári lelőhely óriási víztömegével és magas hőmérsékletével, amelyet a felső üledékek is átvesznek. Legújabban alig 300 méteres mélységből percenként 700 liter 36 fokos vizet nyertek. Megemlíthetjük még az ellendi- hez hasonló típusú, bár eddig teljesen ismeretlen felépítésű és hidrológiájú boly—mohácsi medencét is. 40 fokon felüli víx — 500 méterről — Milyen mennyiséget feltételeznek? — Az elméletileg számított vízkészlet napi 300 ezer köbméter. Ezt a prognosztikus számot általánosan ismert adatok támasztják alá. —- Nem sok ez? — Nem. A Mecseic-vidékíhez hasonló nagykíterjedésű mély- karszt, ami melegvizet tárol, nincs másutt az ország hegyvidékein. Az elméleti vízkészlet számításánál egyébként figyelembevettünk minden olyan lemélyíthető fúrást, ami egymás i termelését még . nem zavarja, így például Eilend környékén i legalább három fúrás mélyíthető még úgy, hogy a hozamot növeljük. — Ez a becsült mennyiség milyen mélységből és milyen hőfokkal termelhető ki? — Gyakorlatilag 5—600 méter mély fúrásokra lenne szükség, ami a jelenlegi 3 ezer forintos méterenkénti árral 2 millió forint körüli költséget jelent egy-egy fúrásnál. A hőmérséklet a mélységtől függ. Baranyában elég jók a geotermikus viszonyok, ezért az erre vonatkozó adatok alapján általában 40 fokon felüli hőmérsékletű vízre számíthatunk. Milyenek a kutatás és a feltárás lehetőségei? — Először is azt kel! leszögezni, hogy a melegvíz egymagában nem elegendő perspektíva ahhoz, hogy állami támogatást adjanak egy fúráshoz. Más az, ha földtani alapkutatásról van szó. Vegyük például az említett boly—mohácsi medencét. Feltételezésünk szerint ebben az ismeretlen szerkezetű : medencében melegvizet találhatunk. Földtani kutatás miatt , szükséges lenne itt egy fúrás, í ezt a Központi Földtani Hivatal támogatná is. Ha pedig akad partner — mint az ellervdihez is ! a Pécsi városi Tanács —, akkor egy ilyen fúrás másodlagos célja a vízkutatás is lehetne, s a partner (termelőszövetkezet vagy állami gazdaság) nagy valószínűséggé! melegvízhez juthatna. Csak fürödjünk a meleg vízben? Ezzel tulajdonképpen eljutottunk oda, hogy felvessük a kérdést: mi legyen a sorsa a baranyai föld mélyén rejtőző kincsnek, a termálvíznek? Harkány, . Szigetvár, Sikonda, Magyarher- telend — mindmegannyi baranyai melegvíz-előfordulás. És mit mondanak ezek a helységnevek a melegvíz kapcsán az olvasónak? Azt, hogy ezek egytől egyig fürdőhelyek. Azt, hogy csupán odáig jutottunk el, hogy melegvizeinkben áztassuk tagjainkat. Mezőgazdasági szakemberek jelenleg eléggé szkeptikusan ítélik meg a melegvizek hasznosítási lehetőségeit, miközben áradozva beszélnek példáui Bulgáriáról, ahol melegházvárosok ontják januártól decemberig a hazai és a külföldi piacokra a zöldséget, gyümölcsöt. Nálunk ez nem megy? Néhány éve sok szó esett egy pécsi melegházvárosról, amely a Hőerőmű hulladékhőjét hasznosította volna. Ebből nem lett semmi. Viszont Pécs zöldségellátása sem javult Nagyon komoly ellenvetés, I Hogy az üvegházas zöldségkor tészetek roppant beruházási költséget igényelnek, amitől húzódoznak a gazdaságok, jóllehet a terrnelvényeknek minden kor biztos a piacuk, így a ráfizetéstől sem kell tartani. De va jón társulásos alapon nem lehetne valamit csinálni, legalább elindulni? Hadd emlékeztessünk a már említett városi tanácsi vb-ülésen elhangzott ajánlatra: a város támogatja anyagilag az olyan kezdeményezéseket, amelyek révén Pécs zöldségeik: tása javítható. Hátha éppen er ről az alapról lehetne elindulni, Beszéljünk róla! Természetesen meglehetősen kockázatos lenne csak úgy belevágni a termálvizek mezőgazdasági hasznosításába, amikor csak feltételezések (bár eléggé bizonyított feltételezések) vannak a vizekről. Beszélni viszont kell erről. Amikor a geológusokkal- beszélgettünk a baranyai lehetőségekről, ők mondták; megérdemelné ez a téma, hogy ne csak oeoléousok és vízüayi szakemberek be*Tél'enek róla. hanem mezönnrdasőniak Is. Csakuavart, miért ne ülhetnének le geológusok és mezőgazdászok, közgazdászok tárgyalni erről a kérdésről már mast, gmikor előbb-utóbb amúgyis nápirendre kel! tűzni a zöldség- termelés ilyenirányú fejlesztését. Hársfai Istvá*
